H A T Á R O Z A T ot.

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG Budapest, Margit krt Postafiók 166. Tel: Fax: Ikt. sz.: D.809/11/2010. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T ot. A Döntőbizottság az Ipszolg 98 Ipari és Szolgáltató Kft. (6727 Szeged, Zágráb u. 115., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet Zsombó Községi Önkormányzata (6792 Zsombó, Béke u. 4., képviseli: Hajdú Ügyvédi Iroda, Dr. Hajdú Zoltán ügyvéd, 1016 Budapest, Gellérthegy u. 14. II/2., a továbbiakban: ajánlatkérő) Bölcsőde tervezése és építése Zsombón, az üzemeltetéshez szükséges eszközök beszerzése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be részben helyt ad és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 250. (3) bekezdés h) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 96/A -át. Ezt meghaladóan a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet elutasítja. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül ,-Ft (azaz százötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. Ezt meghaladó költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek és újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás, a jogorvoslati eljárás iratai, valamint a felek írásbeli és a tárgyaláson előadott nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg. Az ajánlatkérő március 19-én értesült arról, hogy az Új Magyarország Fejlesztési terv Dél-alföldi Operatív Program támogatási rendszeréhez benyújtott pályázata támogatásban részesült.

2 2 Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő július 19-én megjelent 83. számában, KÉ /2010 számon, ajánlattételi felhívást tett közzé a Kbt. VI. fejezete szerinti, egyszerű, tárgyalás nélküli eljárás megindítására a rendelkező részben megjelölt építési beruházás megvalósítására. A hirdetmény feladásának időpontja június 30. napja volt. A beszerzés becsült értéke: nettó ,-Ft. Ajánlatérő a részekre történő ajánlattételt egy vagy több részre lehetővé tette, az alternatív ajánlattétel lehetőségét kizárta. Az ajánlattételi felhívás II.2.1) pontja szerinti teljes mennyiséget az alábbiak szerint adta meg: 1. rész Bontási munkálatok, zsaluzás és állványozás, irtás, föld és sziklamunka, síklapozás, helyszíni beton és vasbeton munka, előre gyártott épületszerkezeti elem elhelyezése és szerelése, falazás és egyéb kőműves munkák, ácsmunka, vakolás és rabicolás, tetőfedés, burkolás, bádogozás, asztalos szerkezet és lakatosszerkezet elhelyezés, felületképzés, szigetelés, villanyszerelés, épületgépészeti csővezeték szerelése, kiegészítő munkák mindösszesen 711,53 m² bruttó beépített területtel, 592,06 m² nettó alapterülettel. Legnagyobb építménymagasság 4,55 m. 2. rész A bölcsőde üzemszerű működéséhez kapcsolódó eszközök, bútorok, játékok beszerzése (pl. 15 db szekrény, 36 db műanyag ágy, 36 db kisszék, 24 db konstruáló játék stb.). (A részletes mennyiségeket az ajánlati dokumentáció tartalmazza.) A felhívás II.3. pontja szerint a teljesítés befejezésének időpontja: augusztus 01. napja. A felhívás III.2.1 pontja tartalmazta az ajánlattevő személyes helyzetére vonatkozó adatokat (kizáró okok), és a megkövetelt igazolási módot. A III.2.2 és a III.2.3 pontban határozta meg az ajánlatkérő a gazdasági és pénzügyi illetve a műszaki, szakmai alkalmasság körében az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatokat és a megkövetelt igazolási módot, valamint az alkalmasság minimumkövetelményeit. III.2.) Gazdasági és pénzügyi alkalmasság Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: Ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának csatolnia kell: 2) Számviteli jogszabályoknak megfelelően elkészített cégbírósághoz érkeztetett 2007., és évi beszámolójának másolata, a pénzügyi vezetője és/vagy könyvvizsgálója által hitelesítve. (1., 2. rész vonatkozásában) Az alkalmasság minimumkövetelménye(i):

3 3 A szerződés teljesítésére pénzügyi és gazdasági szempontból alkalmas ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója 1-2. pontoknak önállóan, a 3-5. pontnak együttesen megfelelve, ha: 2.) A 2007, és lezárt üzleti évre vonatkozó, a letelepedése szerint irányadó számviteli jogszabálynak megfelelően elkészített beszámolói alapján, a mérleg szerinti eredménye, az üzleti évek egyikében sem volt nulla vagy negatív. (1., 2. rész vonatkozásában) Az ajánlattételi felhívás IV.2.1.) pontja szerint a bírálati szempont: Az összességében legelőnyösebb ajánlat az alábbiak szerint Szempont Súlyszám Egyösszegű nettó ajánlati ár (HUF) 75 Teljesítési határidő szerződéskötéstől számítva (naptári napokban) 15 Napi kötbér mértéke (HUF/nap) 10 Jótállási idő (években, de max.8 év) 10 Az eljárásban releváns időpontok az alábbiak voltak: - ajánlattételi határidő: augusztus eredményhirdetés tervezett időpontja: augusztus szerződéskötés tervezett időpontja: szeptember 02. Az ajánlatkérő augusztus 4-án feladott hirdetményével az ajánlattételi határidőt szeptember 6-ig meghosszabbította. Ezzel változtak a további határidők is az alábbiak szerint: - eredményhirdetés tervezett időpontja: szeptember szerződéskötés tervezett időpontja: október 13. Az ajánlattételi határidőre a következő 4 ajánlattevő nyújtott be ajánlatot: a HPQ PLUS Kft, a Dél - Konstrukt Építőipari Kft., GURIGA 98 és Társa Építőipari és Vállalkozási Kft. és a kérelmező. A kérelmező az 1. rész tekintetében az alábbi vállalásokat tette: Egyösszegű nettó ajánlati ár (HUF) Teljesítési határidő szerződéskötéstől számítva (naptári napokban) Napi kötbér mértéke (HUF/nap) Jótállási idő (években, de max.8 év) Ft 231 nap Ft/nap 8 év A HPQ Plus Kft. az 1. rész tekintetében az alábbi vállalásokat tette: Egyösszegű nettó ajánlati ár (HUF) Ft Teljesítési határidő szerződéskötéstől számítva (naptári napokban) 229 nap Napi kötbér mértéke (HUF/nap) Ft/nap

4 4 Jótállási idő (években, de max.8 év) 8 év A HPQ Plus Kft. ajánlatának 7. oldalán nyilatkozott arról, hogy a szerződés teljesítéséhez 10 % feletti alvállalkozót HPQ Kft-t vesz igénybe, építőmesteri, gépészeti, elektromos munkára. A HPQ Plus Kft. az ajánlatának 34. oldalán nyilatkozott arról, hogy december 21-én alakult. Ennek megfelelően az ajánlat 33. oldalán mutatta be Normál egyszerűsített éves eredménykimutatását a évre vonatkozóan, mely szerint a mérleg szerinti eredménye 84 e Ft volt. Az eredményét elektronikus űrlap segítségével mutatta be, mely az e-irm céginfo honlapról került letöltésre. Csatolta hozzá a Kiegészítő mellékletet is. Független könyvvizsgálói jelentés -t nem mellékelt. A 10 % feletti alvállalkozó HPQ Kft. mindhárom évre bemutatta eredményét mely mindegyik évben pozitív volt évben 474 eft, 2008-ban eft, 2009-ben eft. A április 29-én kelt évi eredmény kimutatásához tartozó Kiegészítő melléklet elkészítésének dátumaként április 29. került rögzítésre. A hozzá kapcsolódó Független könyvvizsgálói jelentés elkészítésének dátuma április 29. volt. Az ajánlatérő szeptember 10-én értesítette az ajánlattevőket, hogy az eredményhirdetés időpontját szeptember 28-ra halasztja, a szerződéskötés új időpontja pedig október 19. napja. Ajánlatkérő hiánypótlások elrendelése után értékelte az ajánlatokat. Az ajánlatkérő a szeptember 28-án tartott eredményhirdetésen az eljárást az 1. rész tekintetében eredményesnek minősítette. A benyújtott ajánlatok közül két ajánlattevő ajánlata érvénytelen volt, a kérelmező ajánlata és a HPQ Plus Kft ajánlata pedig érvényes. Az összegezés szerint az 1. rész vonatkozásában a HPQ Plus Kft. ajánlata volt az összességében legelőnyösebb ajánlat. A 2. rész vonatkozásában az ajánlatkérő az eljárást a Kbt. 92. c) pontja alapján eredménytelenné nyilvánította szeptember 28-án a kérelmező a közbeszerzési tv. vonatkozó pontjai alapján iratbetekintést kért. Egyben kérte ajánlatkérőt az iratbetekintés időpontjának meghatározására. Ajánlatkérő aznapi válaszában kérte ajánlattevőt, hogy az iratbetekintési lehetőség alapjául szolgáló jogszabályhelyet jelölje meg. Kérelmező szeptember 29-i válaszában azt közölte, hogy ismeretei szerint, mely közhiteles állami adatbázison alapul, a nyertes ajánlat érvénytelen, ezért a Kbt. 1 és a a alapján kéri az iratok megtekintésének a lehetőségét.

5 5 Ajánlatkérő a kérést ismételten elutasította, mivel megítélése szerint a kérelmezőnek a megjelölt jogszabályhelyek alapján iratbetekintésre nincs lehetősége. Kérelmező szeptember 30-án előzetes vitarendezést kezdeményezett, melyre adott válaszában az ajánlatkérő a döntését fenntartotta, a vitarendezési kérelmet elutasította. Kérelmező október 12-én nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét, amelyben kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, az 1. rész vonatkozásában semmisítse meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, rendelkezzen az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárás költségeinek viseléséről, szabjon ki bírságot. Kérte az ajánlatkérő kötelezését a törvénynek megfelelő új eljárás lefolytatására, valamint a dokumentáció ellenértékének visszafizetésére is. Kérte azt is, hogy a Döntőbizottság a Kbt (1) bekezdés b) és c) pontja alapján sújtsa az ajánlatkérőt eljárási bírsággal. Eső kérelmi elemében azt sérelmezte, hogy a HPQ Plus Kft. ajánlata érvénytelen volt, mert a Kbt. 66. (1) bekezdés b) pontja szerint előírt gazdasági és pénzügyi alkalmassági követelménynek nem felel meg. Hivatkozott az ajánlattételi felhívás III.2.2) pontjának 2. pontjára, amelyben az ajánlatkérő előírta, hogy az alkalmasság minimumkövetelménye szerint igazolni kell, hogy az ajánlattevőnek és a 10 % feletti alvállalkozónak (önálló megfelelés) a 2007, 2008, lezárt üzleti évre vonatkozó, számviteli jogszabálynak megfelelően elkészített beszámolói alapján a mérleg szerinti eredménye nem volt nulla vagy negatív. Előadta, hogy a közhiteles cégbírósági nyilvántartásból megállapítható, hogy a HPQ Plusz Kft decemberében alakult meg, így önállóan nem felelhetett meg a fenti követelménynek. Ezt a feltételt kizárólag olyan erőforrás bevonásával tudta volna teljesíteni, aki többségi befolyással rendelkezik a HPQ Plusz Kft-ben és az alkalmassági előírásoknak megfelel. Ezt nem igazolta a nyertes, ezért az ajánlata érvénytelen, sérti a Kbt. 66. (1) bekezdés b) pontját. A kérelmező álláspontja szerint a HPQ Plusz Kft. ajánlata azért is érvénytelen volt, mert a 10 % feletti alvállalkozóként bevont HPQ Kft. nem igazolta megfelelően a gazdasági és pénzügyi alkalmasságát ugyancsak a beszámolóinak benyújtásával összefüggésben. Az ajánlatkérő előírása ugyanis az volt, hogy a számviteli jogszabályoknak megfelelően elkészített cégbírósághoz érkeztetett 2007, 2008, évi beszámoló másolata benyújtásával igazolható az ajánlattételi felhívás III.2.2.) pont 2. pontja szerint a 10% feletti alvállalkozó alkalmassága. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény szerint a beszámolót elektronikus úton kell a kormányzati portál útján megküldeni, ennek során nincs helye a papír alapú beszámoló képi formátumú elektronikus okirattá történő átalakításának, vagyis a szkennelés nem megfelelő,

6 6 továbbá a beszámolóhoz mellékelni kell az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot. A HPQ Kft. azonban a beszámolójának részét képező, adózott eredményt elfogadó határozatát szkennelt képi formátumban nyújtotta be a cégbírósághoz. Előadta, hogy a beszámolóban a évi adózott eredmény felosztásakor eft mérleg szerinti eredményt jelölt meg, ami azonban nem egyezik a mérleg 29. sorával, az eredmény kimutatás 22. és 23. sorával, a független könyvvizsgálói jelentésben szereplő mérleg szerinti eredménnyel. A beszámoló részét képező kiegészítő melléklet keltezési dátuma április 29, mely emiatt nyilvánvalóan nem lehet valós okirat, mivel a mellékletnek a teljes üzleti évre kell vonatkoznia, ami január 1-től december 31-ig tart. Mindezen okok következtében a 10 % feletti alvállalkozó szabálytalan beszámolójával nem igazolhatta gazdasági és pénzügyi körben az alkalmasságát. Második kérelmi elemében sérelmezte, hogy az ajánlatkérő az iratbetekintés megtagadásával megsértette a Kbt. 96/A. -ának (2) bekezdését és az 1. (1) bekezdését. Álláspontja szerint ez egyetlen érvényes ajánlatot a kérelmező adta. Ajánlatkérőnek alkalmaznia kellett volna a Kbt. 92/A (2) bekezdését. A jogorvoslati tárgyalást követően benyújtott észrevételében valamennyi kérelmét és a Döntőbizottság döntésére vonatkozó indítványát fenntartotta. Beadványához csatolta a HPQ Kft október 19-i taggyűlési jegyzőkönyvének, április 29-i könyvvizsgálói jelentésének, kiegészítő mellékletének másolatát, valamint a évi beszámoló közzétett igazolását október 21-i dátummal. Ajánlatkérő észrevételében és tárgyalási nyilatkozatában kérte az álláspontja szerint megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását, és kérelmező kötelezését az igazgatási szolgáltatási díj, valamint a jogorvoslati eljárás költségeinek viselésére. Az első kérelmi elemre előadta, hogy álláspontja szerint az ajánlattevő (alvállalkozó) nem nyilvánítható alkalmatlanná azon az alapon, hogy az ajánlattevő (alvállalkozó) 3 évnél rövidebb ideje működik. Az ajánlattevőnek ezen az alapon történő alkalmatlanná, és ajánlatának érvénytelenné minősítése súlyosan sértené a Kbt. 1. (3) bekezdésében foglaltakat, mely alapján az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára, illetve az ellenkezne a Kbt-ben megfogalmazott irányelvi rendelkezésekkel, és a Döntőbizottság által már korábban megfogalmazott állásponttal. Megjegyezte továbbá, hogy a HPQ Plusz Kft., mint ajánlattevő ajánlatában bevonni kívánt erőforrás szervezetet nem jelölt meg, így nyilvánvaló, hogy a tárgyi alkalmassági követelménynek önállóan, erőforrás szervezet bevonása nélkül kívánt megfelelni. Az ajánlattevő mellett, az általa bevonni kívánt 10% feletti alvállalkozó a megadott valamennyi olyan alkalmassági követelménynek megfelelt, ahol a felhívás önálló megfelelést írt elő.

7 7 Fenntartotta azon álláspontját is, miszerint ajánlattevő és 10% feletti alvállalkozója a felhívás III.2.2.2) pontjában meghatározott alkalmassági követelményeknek megfeleltek. Előadta, hogy a bírálat során megvizsgálta a HPQ Plusz Kft., mint ajánlattevő és a 10% feletti alvállalkozóként megjelölt HPQ Kft. által benyújtott, és az ajánlattevő és a 10% feletti alvállalkozó alkalmasságát igazoló okiratokat. A számvitelről szóló évi C. törvény 19. -ának rendelkezései alapján az éves beszámoló mérlegből, eredmény-kimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Ajánlatkérő megállapította, hogy a HPQ Plusz Kft., valamint a HPQ Kft. az éves beszámolóját a számviteli törvény a értelmében szabályszerűen letétbe helyezte és közzétette azzal, hogy az egyszerűsített éves beszámolót és a független könyvvizsgálói jelentést a vonatkozó jogszabály szerinti elektronikus űrlappal együtt a céginformációs szolgálatnak szabályszerűen megküldte a kormányzati portál útján. Az ajánlatkérő megállapította továbbá, hogy a HPQ Plusz Kft., mint ajánlattevő által az ajánlat részeként benyújtott HPQ Kft évi beszámolója megegyezik a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat elektronikus nyilvántartásában a év vonatkozásában tárolt változattal. Ezen túlmenően kérelmezett által egyértelműen megállapítható volt a beszámoló időszaka (2009-es év), mivel ez a fejlécben is ekként lett megadva, továbbá a csatolt kötelező könyvvizsgáló jelentésben rögzített sarokszámok egyeztetése alapján egyértelmű volt, hogy a dátum téves elírás volt, azonban annak elírás jellege ennek alapján kétséget kizáróan feloldható volt. Hivatkozott arra, hogy az ajánlattételi felhívás III ) pontjában foglalt gazdasági és pénzügyi alkalmassági szempontnak ajánlattevő és a 10% feletti alvállalkozója is megfelelt, tekintettel arra, hogy a mérleg szerinti eredménye, az üzleti évek egyikében sem volt nulla vagy negatív. Tekintettel arra, hogy a cégnyilvántartás adatainak a hatályos jogszabályoknak történő megfelelőségének megállapítása a cégbíróság feladata, így ajánlatkérőnek sem joga, sem kötelezettsége nincs arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő beszámolóját számviteli-pénzügyi szempontból ellenőrizze különös tekintettel arra, hogy annak megbízhatóságát és valódiságát független könyvvizsgáló jelentésében igazolta, továbbá, hogy az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat elektronikus nyilvántartásában közzétételre került. Előadta, hogy nem üzleti titokra hivatkozással tagadta meg az iratbetekintést, hanem azon az alapon, hogy kérelmező a Kbt ára hivatkozott, mely jogszabályhely a közbeszerzési eljárás megindításakor hatályos közbeszerzési törvényben a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására vonatkozó részben található, holott ilyen eljárás nyilvánvalóan nem lehetett folyamatban. Megállapítható ugyanakkor, hogy a kérelmező általános jelleggel kívánt iratbetekintést nyerni, melyre álláspontja szerint a Kbt. az eljárás ezen szakaszában nem biztosít lehetőséget ajánlattevőknek.

8 8 Kérelmező semmilyen módon nem jelölte meg, hogy milyen iratokba kíván betekinteni, ugyanakkor megállapítható, hogy azzal összefüggésben semmilyen egyeztetést nem folytatott kérelmezővel, hanem egyoldalúan megadta annak általa elvárt időpontját, teljes mértékben figyelmen kívül hagyva kérelmező működési rendjét. A kérelmező által megjelölt időpont a kérelmezett önkormányzat szempontjából rendkívüli leterheltséggel járó, választási előkészületek időpontjára esett. Hivatkozott arra, hogy az eljárás megindításakor hatályos Kbt. szerint a 92/A. (2) bekezdésében foglaltakat a tárgyi eljárás során nem kell alkalmazni. Az eljárás megindításakor hatályos Kbt. Harmadik részének VI. fejezete az általános egyszerű közbeszerzési eljárások szabályairól rendelkezik. A Kbt (3) bekezdése pontosan meghatározza a Kbt. azon szakaszait, melyeket az e fejezet szerinti eljárások során alkalmazni szükséges. A Kbt g) pontja az ajánlatok elbírálására a Kbt /A. és a 90. (5) bekezdése, továbbá a 91. és 92. szakaszait rendeli alkalmazni. A Kbt. 92/A. (2) bekezdését, mint kötelezően alkalmazandót nem jelöli meg, így tekintettel a jogszabály kógens jellegére a Kbt. 92/A. (2) bekezdése jelen eljárásban nem alkalmazható. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme részben megalapozott az alábbi indokok szerint. Az ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű eljárást folytatott le, melyre vonatkozó felhívását június 30-án adta fel közzététel céljából a Közbeszerzési Értesítő részére, így a jogorvoslati eljárásban a Kbt április 1-től július 6-ig hatályos rendelkezéseit kellett alkalmazni. A Döntőbizottságnak a Kbt ában meghatározott hatáskörében eljárva, a jogorvoslati kérelem keretei között abban kellett állást foglalnia, hogy érvényes volt-e a nyertes ajánlattevő ajánlata, továbbá, jogszerű volt-e az ajánlatkérő azon eljárása, hogy nem biztosította a kérelmező számára az iratok megtekintésének lehetőségét. A Kbt. harmadik rész VI. fejezete az általános egyszerű közbeszerzési eljárás körében az alábbi rendelkezéseket tartalmazza. A Kbt (4) bekezdése szerint az ajánlattevő alkalmasságának meghatározására a 65., 66., 67. és a 69. megfelelően alkalmazandó. A Kbt (1) bekezdése szerint az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van, kivéve, ha az eljárás tárgyalásos. A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre. Ugyanezen szakasz (3) bekezdés g) pontja úgy rendelkezik, hogy az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatok elbírálására a 81 89/A. és a 90. (5) bekezdése, továbbá a 91. és 92., megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni.

9 9 A kérelmező az első kérelmi elemében azt sérelmezte, hogy a nyertes ajánlattevőként kihirdetett HPQ Plusz Kft. ajánlata érvénytelen volt. A kérelmező az érvénytelenséget a gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében, az ajánlattevő 2007, 2008, lezárt üzleti évre vonatkozó éves beszámoló csatolásával igazolandó, azon minimumkövetelmény tekintetében állította, mely szerint alkalmatlan az ajánlattevő, és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója, ha a megjelölt években a mérleg szerinti eredménye 0, vagy negatív volt. A kérelmező első hivatkozása az volt, hogy a nyertes ajánlattevő nem igazolta a gazdasági és pénzügyi alkalmasságát azért, mert nem rendelkezhet az alkalmasság igazolásához szükséges és lezárt üzleti évre vonatkozó éves beszámolóval. A fenti szabályok szerint az alkalmasság igazolásának módját és az azokhoz kapcsolódó minimumkövetelményeket a Kbt. 65. (1) bekezdése alapján a Kbt ban írtaknak megfelelően lehet előírni. A Döntőbizottság a vizsgált esetben a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy ajánlatkérő az eljárásában a fenti rendelkezések alkalmazásával írta elő a gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében azt, hogy ajánlattevőknek be kell csatolniuk az előző három lezárt üzleti évről szóló beszámolóikat, és a minimumkövetelményként azt, hogy egyik évben sem lehet a mérleg szerinti eredmény 0 vagy negatív. Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban közölt alkalmassági követelmény vonatkozásában azt vizsgálhatta, hogy volt-e olyan év az általa meghatározott évek vonatkozásában, amelyben az ajánlattevő mérleg szerinti eredmény 0, vagy negatív volt. A kérelmező arra hivatkozott, hogy az ajánlatban nem került csatolásra a és évek tekintetében éves beszámoló. Ezen kérelmi elem tekintetében a Döntőbizottság először abban foglalt állást, hogy egy későbbiekben, újonnan létrejövő társaság érvénytelenségét eredményezi-e, eredményezheti-e az, ha a megalakulását megelőző időre vonatkozóan, ezáltal az ajánlatkérő által előírt három évre vonatkozóan nem tud beszámolót csatolni. Érhet-e hátrány ebből fakadóan egy újonnan létrejövő társaságot. A Kbt. 65. (1) bekezdés szerint az alkalmasság feltételeit és igazolását - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók esetében is [71. (4) bekezdése] - az ajánlatkérő kizárólag a ban meghatározott módon írhatja elő. A Kbt. 66. (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés

10 10 teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetében igazolható b) a számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának benyújtásával (ha az ajánlattevő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét); c) az előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek a forgalmi adatok rendelkezésre állnak. A Kbt. 69. (2) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 66. -ban, mind a 67. -ban foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. A nyertesként kihirdetett HPQ Plusz Kft decemberében alakult gazdasági társaság. Ajánlatkérő tárgybani ügyben a pénzügyi és gazdasági alkalmasság körében előírt igazolások tekintetében nem rendelkezett kifejezetten azon esetre vonatkozóan, amikor az ajánlattevők a vizsgált időtartamnál rövidebb ideje jöttek létre, ezért nem rendelkezhetnek a felhívásban előírt dokumentumokkal. Az uniós irányelv [Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelv 47.cikk (5) bekezdés], valamint a Kbt. 66. (1) bekezdés c) pontjában kinyilvánított jogalkotói szándék szerint amiatt nem érheti hátrány az ajánlattevőket, hogy mikor jöttek létre. A Kbt. 66. (1) bekezdés c) pontjában nevesített forgalmi adat szerves része a gazdálkodó szervezetek beszámolóinak. A Döntőbizottság több határozatában a Kbt. alapelveire és az irányelvi rendelkezésekre tekintettel- állást foglalt abban a kérdésben, hogy a Kbt. 66. (1) bekezdés b) és c) pontja között fennálló megfogalmazásbeli különbség ellenére a Kbt. 66. (1) bekezdés b) pontja szerinti, beszámolóra vonatkozó alkalmassági igazolási mód esetében sem sújtható hátrányosan az az ajánlattevő, aki esetlegesen később alakult meg, mint amennyi évre ajánlatkérő meghatározta a pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolási módját. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében jogszerűnek ítélte a Döntőbizottság döntését. Nem állapítható meg ezért tárgybani esetben sem a nyertes ajánlatának érvénytelensége azon okból, hogy megalakulásának idejére tekintettel nem csatolt az ajánlatkérő által előírt időre vonatkozóan beszámolót. Fentiek alapján a Döntőbizottság megítélése szerint az ajánlatkérő döntése a nyertes ajánlat érvényessége vonatkozásában nem volt jogsértő a kérelmező által kifogásolt okból. A kérelmező azt is kifogásolta, hogy a HPQ Kft. beszámolójának részét képező, adózott eredményt elfogadó határozatát szkennelt képi formátumban nyújtotta be a cégbírósághoz, a beszámolóban helytelen dátumok szerepeltek és a mérleg egyes sorai nem egyeznek a független könyvvizsgálói jelentésben szereplő mérleg szerinti eredménnyel.

11 11 Az ajánlatkérőnek a fent idézett alkalmassági követelmény vonatkozásában egyrészt azt kellett vizsgálnia, hogy az ajánlattevő a számviteli jogszabályoknak megfelelően elkészített és cégbírósághoz érkezetett éves beszámolókat nyújtotta-e be az alkalmasság igazolására, és azok a könyvvizsgáló által hitelesítettek-e, másrészt pedig azt, hogy a vizsgált években az ajánlattevő, illetve a 10% feletti alvállalkozó mérleg szerinti eredménye pozitív volt-e. A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 66. (1) bekezdésének a szabályozásából megállapítható, hogy a jogalkotó a pénzügyi, gazdasági alkalmasság egyik igazolási módjaként lehetővé tette a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtását. A törvényben meghatározott igazolási mód nem tartalmaz semmiféle további feltételt, és ezt az előírást nem lehet sem kiterjesztően, sem megszorítóan értelmezni. Ebben a vonatkozásban egyértelmű a Kbt. rendelkezése, kizárólag a számviteli jogszabályok szerinti beszámolóról rendelkezik. A törvényi rendelkezésekre tekintettel az ajánlatkérők a felhívásukban szintén csak a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtását követelhetik meg az alkalmassági igazolási mód körében. A számviteli törvény rendelkezései számos kötelezettséget meghatároznak a gazdasági társaságokkal szemben a beszámoló vonatkozásában, azonban a jogalkotó a közbeszerzési törvényben ezeket a kötelezettségeket nem emelte át, nem írta elő. A jogalkotó a közbeszerzési törvényben pénzügyi, gazdasági alkalmassági igazolási módként elegendőnek ítélte önmagában a számviteli jogszabályok szerint elkészített beszámoló benyújtását, és a számviteli törvény egyéb előírásait nem rendelte alkalmazni. E szabályozás kógens, a Kbt. 65. (1) bekezdése alapján ajánlatkérők kizárólag a Kbt ában meghatározott módon írhatják elő a pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolását. A Döntőbizottság álláspontja szerint a HPQ Kft. által benyújtott évi éves beszámoló a számviteli törvény szerint elkészített beszámoló volt. A számvitelről szóló évi C. törvény 19. -ának rendelkezései alapján az éves beszámoló mérlegből, eredmény-kimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. A HPQ Kft. az éves beszámolóját a számviteli törvény a értelmében szabályszerűen letétbe helyezte és közzétette azzal, hogy az egyszerűsített éves beszámolót és a független könyvvizsgálói jelentést a vonatkozó jogszabály szerinti elektronikus űrlappal együtt a céginformációs szolgálatnak szabályszerűen megküldte a kormányzati portál útján. Az is megállapítható volt a benyújtott iratok alapján, hogy a HPQ Kft évi beszámoló időszaka (2009-es év), ez szerepel a fejlécben is, ezért a Döntőbizottság álláspontja szerint a kiegészítő melléklet téves dátumozásának nincs relevanciája az alkalmasság igazolása vonatkozásában. Az ajánlatban csatolt éves beszámolók alapján az is megállapítható volt, hogy az ajánlattételi felhívás III ) pontjában megjelölt évek vonatkozásában a HPQ Kft. mérleg szerinti eredménye, az üzleti évek egyikében sem volt nulla vagy negatív. A beszámolók megbízhatóságát és valódiságát független könyvvizsgáló jelentésében igazolta, az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat elektronikus nyilvántartásában közzétételre

12 12 került, így az ajánlatkérő által meghatározott alkalmassági minimumkövetelmények tekintetében figyelembe vehető volt. A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata a kérelmező által kifogásolt körben megfelelt az ajánlatkérő előírásának, továbbá azt, hogy az ajánlatkérő az előírásának és a Kbt. vonatkozó rendelkezésének megfelelően járt el, amikor a nyertes ajánlatban becsatolt beszámolókat az előírásának megfelelőnek fogadta el. A fentiek alapján a Döntőbizottság a kérelmező erre irányuló jogorvoslati kérelmét elutasította. A második kérelmi elem az volt, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 96/A. (2) bekezdését és az 1. (1) bekezdését azzal, hogy a kérelmező számára az iratbetekintést nem tette lehetővé. A Kbt. 1. (1) bekezdése alapelvként mondja ki, hogy a közbeszerzési eljárásban - ideértve a szerződés megkötését is - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. A Kbt. ezen alapelvének érvényesülése érdekében a törvényi szabályozás konkrét előírásokat is tartalmaz. A Kbt (3) bekezdés h) pontja szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatok elbírálására, az előzetes vitarendezésre és az eredményhirdetésre a , valamint a 98. (1) és (2) bekezdése megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni. A Kbt. 96/A. (2) bekezdése szerint az eredményhirdetéskor és azt követően nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a 73. (2) bekezdése körébe tartozik, illetőleg amelyet az ajánlat elbírálása során - döntése meghozatalával összefüggésben - az ajánlatkérő figyelembe vett. A Kbt. 73. (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a bírálati szempont alapján értékelésre kerül. A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. idézett 96/A. (2) bekezdésének szabályozása alapján megállapítható, hogy az eredményhirdetés megtörténtét követően a Kbt. szabályozása megadja az irat megismerési jog gyakorlásának a lehetőségét, az ajánlat elbírálásával, a döntés meghozatalával összefüggésben figyelembe vett adat megismerésére. Az eredményhirdetéskor a közbeszerzési eljárás teljes iratanyaga az ajánlatkérő birtokában van, így a Kbt. 96/A. (2) bekezdése és az 1. (1) bekezdésében meghatározott alapelvi rendelkezésre tekintettel a jogszerűen meghatározott üzleti titok körén kívül nem áll fenn jogalap arra, hogy az ajánlat elbírálásával összefüggésben figyelembe vett adatok megismerését ajánlatkérő megtiltsa.

13 13 A Döntőbizottság álláspontja szerint tehát a Kbt. 96/A. (2) bekezdése alapján nem kizárólag a Kbt. 73. (2) bekezdése körébe tartozó adatok, vagyis a bírálati szempont alapján értékelésre kerülő adatok vonatkozásában nem lehet korlátozni vagy megtiltani az adat megismerését. A Kbt. 96/A. (2) bekezdése ezen túlmenően azt is kimondja, hogy azon adatok megismerését sem lehet korlátozni, melyet az ajánlat elbírálása során döntése meghozatalával összefüggésben az ajánlatkérő figyelembe vett. Ajánlattevőnek az ajánlatba való betekintéssel lehetőséget kell biztosítani arra, hogy meggyőződjön az ajánlatkérő döntését megalapozó adatokról, dokumentumokról. Ennek azért is van kiemelt jelentősége, mert kérelmezőknek az eredményhirdetést követő 15 napos objektív határidőn belül van lehetőségük a közbeszerzési eljárást lezáró döntés támadására, köztük akár a nyertes ajánlat érvényességének vitatására. Kérelmezőknek ezen 15 napon belül kell beszereznie az eljárást lezáró döntés sérelmezéséhez szükséges információkat, adatokat, mely alapján a jogorvoslati kérelmüket elő tudják terjeszteni a megjelölt határidőn belül. A Döntőbizottság álláspontja szerint a konkrét esetben az ajánlatkérői jogsértés megvalósult. A Kbt. 96/A. (2) bekezdésének szabályozása törvényi szinten biztosítja az ajánlatok elbírálása során figyelembe vett adatok megismerésének lehetőségét. A közbeszerzési eljárások résztvevői jogaikat, kötelezettségeiket a törvényi előírások szerint jogosultak, illetve kötelesek gyakorolni. Erre tekintettel ajánlatkérő nem zárkózhat el, nem tilthatja meg az ajánlatok elbírálása során figyelembe vett adatok megismerésének lehetőségét. A Döntőbizottság megítélése szerint erre az sem nyújt jogalapot, hogy a kérelmező nem jelölte meg a pontos jogszabályi hivatkozást, mivel a törvény szabályozása ajánlatkérő előtt is ismert, és rá is kötelezettséget ró. Nem vitásan az iratmegismerés, betekintés biztosítása feltételezi, hogy a betekintést kérő megjelölje a megismerni kívánt adatok körét. Ez azonban a Döntőbizottság megítélése szerint már megvalósulhat akár a betekintés biztosítása során is, semmiképpen nem alapozhatja meg a megismerés lehetőségének elzárását. Ajánlatkérő a betekintés során is élhet azzal a lehetőséggel, hogy amennyiben a kérelmező az elbírálás során figyelembe nem vett adat, vagy üzleti titok körébe tartozó irat vonatkozásában is kér betekintést, akkor ezen részek tekintetében tiltja meg a megismerés lehetőségét. A Döntőbizottság alapelvi sérelmet nem állapított meg e körben, mert a Kbt. 96/A. (2) bekezdésének megsértésen túlmenően nem merült fel e körben olyan többlettényállás, melyből következtetés lenne levonható az alapelvek megsértésére. A kérelmező kérte az ajánlatkérő kötelezését a dokumentáció ellenértékének visszafizetésére is, azonban ilyen döntésre a Döntőbizottság érdemi határozatáról rendelkező Kbt a nem ad lehetőséget. A kérelmező kérte azt is, hogy a Döntőbizottság a Kbt (1) bekezdés b) és c) pontja alapján sújtsa az ajánlatkérőt eljárási bírsággal, azonban az ezen szakaszban foglalt törvényi feltételek nem álltak fenn.

14 14 A Döntőbizottság a Kbt (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a fenti indokok alapján a Kbt (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 96/A. (2) bekezdését, az a) pontja alapján pedig a megalapozatlan kérelmi elemet elutasította. A Döntőbizottság bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak figyelemmel arra, hogy a megállapított jogsértés nem volt kihatással az eljárást lezáró döntés jogszerűségére. A Döntőbizottság a Kbt (2) bekezdés g) pontja és a 341. (4) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A bírósági jogorvoslatot a Kbt (1) bekezdése biztosítja. Budapest, november 12. Dr. Telek Katalin sk. közbeszerzési biztos Söpkéz Gusztávné sk. közbeszerzési biztos Dr. Csanádi Péter sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné Kapják: 1) Ipszolg 98 Ipari és Szolgáltató Kft. (6727 Szeged, Zágráb u. 115.) 2) Hajdú Ügyvédi Iroda, Dr. Hajdú Zoltán ügyvéd (1016 Budapest, Gellérthegy u. 14. II/2.) 3) HPQ PLUS Kft. (6720 Szeged, Arany János u. 7.) 4) VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Szegedi Területi Iroda (6722 Szeged, Gogol u. 3.) 5) Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt.85.) 6) Irattár