A Pest Megyei Közmûvelôdési Intézet kiadványa XX. évfolyam szám

Átírás

1 A Pest Megyei Közmûvelôdési Intézet kiadványa XX. évfolyam szám

2 A tartalomból Új jogszabály a tömegrendezvények biztonságáért Új jogszabály a tömegrendezvények biztonságáért... 3 G. Tóháti Ilona Feketedió Díja... 4 A kulturális értékek Cegléden is fontosak... 6 Ráckeve, a magyar kultúra városa...10 Mûvészetek szerelmese pályázati felhívás Új intézményvezetôként Csobánkán A gödi Ifjúsági Képzômûvészeti Alkotótábor története...19 Kedves Olvasó! Kedves Kollégák! Új, terjedelmében bôvebb lapszámunk beköszöntôjében örömmel tájékoztatjuk arról, hogy a Pest Megyei Közmûvelôdési Intézet évi szakmai beszámolóját, valamint a évi munkatervét Pest Megye Önkormányzata Közgyûlésének Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottsága a 3/2011. ( ) számú határozatával elfogadta. Bár még csak az év elsô harmada telt el, a munkatervben megfogalmazott kiemelt feladataink közül néhány már megvalósult, legtöbb pedig még elôttünk áll. Lezárult a közmûvelôdési statisztikai adatgyûjtés. Sikeresen túl vagyunk a XX. Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozó Pest megyei és regionális bemutatóin. Szervezzük a felmenô rendszerû vers, prózamondó- és bábjátékos megyei versenyeket, melyekrôl következô számunkban részletesen olvashatnak. Folyamatosan zajlanak szakági képzéseink: az amatôr képzômûvészeké és a színjátszó rendezôké, valamint a vezetési, pénzügyi és államháztartási ismereteket nyújtó Közmûvelôdési intézményvezetôké. Ebben az évben is megszervezzük hagyományos szaktáborainkat. Küszöbön áll a XXI. Országos Amator Artium Képzô- és Iparmûvészeti Kiállítás Pest Megyei Tárlatának megrendezése, melynek felhívását e számunkban tesszük közzé. Intézményünk egész éves tevékenysége során kiemelt feladatának tekinti a minôségi szaktanácsadás és szolgáltatás biztosítását, ami napi közvetlen kapcsolatot jelent a települési önkormányzatokkal, közmûvelôdési intézményekkel és kulturális szervezetekkel. Ezért is fontos számunkra, hogy újságunkban folyamatosan jelen legyenek a megye településein zajló kulturális rendezvények, események. Továbbra is várjuk a híreiket, tudósításaikat, bemutatkozó írásaikat. Fontosnak tartjuk, hogy lapunk hasábjain beszámoljunk a sikeres kezdeményezésekrôl, a jó példákról, folyamatokról, ötletekrôl, melyekbôl tanulni lehet, és kollégáink mindennapi munkájukban hasznosíthatnak. Tájékoztatjuk Önöket, hogy intézményünk szervezetében és feladatköreinek felosztásában változások történtek. A feladatok újragondolása és felosztása során Erdélyi Erzsébet kolléganônkhöz került az újság koordinátori feladatainak ellátása. Egyúttal bemutatjuk új munkatársunkat, Bokor Noémit (telefon: , mobil: 06 20/ , bokor.noemi@pmkult.hu), akinek szakterülete az amatôr vers-, prózamondás és a bábjáték. Kedves Kollégák! Írásaikat az alábbi címekre várjuk: makra.borbala@ pmkult.hu, erdelyi.erzsebet@pmkult.hu Makra Borbála A 2011-es esztendô a Pest Megyei Közmûvelôdési Intézet életében évfordulók sorát hozza. Szakmai létünknek legfontosabb mérföldköveit ünnepeljük ebben az évben. Évfordulóinkról bôvebben a Közmûvelôdési Információk 2011/1. számában, valamint a oldalon olvashatnak. Impresszum Kiadja a Pest Megyei Közmûvelôdési Intézet Budapest, Városház utca 7. tel./fax: , pmki@pmkult.hu felelôs kiadó: Makra Borbála igazgató A lap szerkesztôi: a PMKI munkatársai ISSN nyomdai munkálatok: Pepitart Kft. A kiadvány megjelenését az NKA támogatja. Kéziratokat nem ôrzünk meg. A címlapon Sabján Gábor Ráckevérôl készült felvétele látható. 10 Évente közel 600 fellépô jön el Ráckevére, az együttesek a szabadtéri színpadon mutatják be mûsorukat. 11 Horváth N. János 1847-ben halt meg, sírja a ráckevei Katolikus Temetôben van. 14 A Kalmár László Országos Matematikai Versenyen általános iskolás tanulók mérték össze tudásukat. 19 Az alkotótábor befejezô aktusa a táborzáró kiállítás. fotó: JAMH fotó: TIT Teleki fotó: Engyel Gábor fotó: Engyel Gábor Megjelent a 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet a zenés, táncos rendezvények mûködésének biztonságosabbá tételérôl A Kormány az Alkotmány 35. (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alkotmány 35. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következôket rendeli el: 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed azokra az alkalmi vagy rendszeres zenés, táncos rendezvényekre, amelyeket a) az országos településrendezési és építési követelményekrôl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben meghatározott tömegtartózkodásra szolgáló építményben, építményen, tömegtartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó építményben, építményen, vagy tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben (a továbbiakban együtt: építmény) tartanak; b) az a) pontban foglaltak kivételével a szabadban tartanak és a részt vevôk létszáma az 1000 fôt meghaladja (a továbbiakban: szabadtéri rendezvény). (2) A rendeletet nem kell alkalmazni a) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekre; b) a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyûlésekre; c) a törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek által szervezett vallási szertartásokra, rendezvényekre; d) a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre és e) a közoktatási intézményekben az intézmény által szervezett rendezvényekre. 2. E rendelet alkalmazásában: 1. építmény-üzemeltetô: az építményt jogszabály vagy szerzôdés alapján mûködtetô természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni vállalkozó; A szerzôi jogdíjfizetésrôl Makra Borbála, a Pest Megyei Közmûvelôdési Intézet igazgatója A Pest Megyei Közmûvelôdési Intézet március 2-án szakmai tanácskozást szervezett a Megyeháza Nyáry Pál Konferenciatermében, a Szerzôi jogdíjfizetés a településeken és a közmûvelôdési intézményeknél címmel. 2. zenés, táncos rendezvény: rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve idôpontban tartott, a vendégek szórakoztatását szolgáló zenés, táncos esemény; 3. rendszeres rendezvény: adott helyszínen hetente több alkalommal, heti vagy havi gyakorisággal megtartott rendezvény; 4. alkalmi rendezvény: adott helyszínen egy alkalommal legfeljebb tíz egymást követô napon megtartott rendezvény. A kormányrendelet továbbá kitér az alábbiakra: 1. Zenés, táncos rendezvény tartására vonatkozó szabályok 2. A biztonsági terv 3. Az üzemeltetô, illetve a szervezô kötelezettsége 4. A szervezôre, illetve a biztonsági személyzetre vonatkozó szabályok 5. Az ellenôrzésre vonatkozó közös szabályok 6. A rendszeres rendezvények helyszínének általános ellenôrzése 7. A rendezvények idôpontjában történô ellenôrzés 8. Hatálybalépés 9. Átmeneti rendelkezések 10. Módosuló jogszabályok A kormányrendelet 3 mellékletet is tartalmaz, az 1. számú melléklet a kormányrendelet alapján vezetett nyilvántartásról rendelkezik, a 2. számú melléklet tartalmazza az igazolást a rendezvénytartási engedély kiadásáról, a 3. számú melléklet pedig kiegészíti a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. mellékletét. A 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet megtalálható a Magyar Közlöny 23. kötetében ( ) a oldalon, valamint letölthetô honlapunkról ( A nagy sikerû szakmai napon a tájékoztatót dr. Filák Mária, az Artisjus Magyar Szerzôi Jogvédô Iroda Egyesület fôosztályvezetôje munkatársai segítségével tartotta. Az elôadó az általános tudnivalókon túl részletesen beszélt a közmûvelôdési intézmények rendezésében elôforduló bemutatók, elôadások, fesztiválok, találkozók, falunapok és egyéb hivatásos és amatôr közremûködôk részvételével szervezett programok során felmerülô jogdíj-kötelezettségekrôl. A tájékoztató után a jelenlévô szakembereknek lehetôségük volt konzultációra, konkrét kérdések feltételére is. A felvetett problémák sokasága nyilvánvalóvá tette, hogy a szerzôi jogdíjfizetések ügyében szükség van országos szakmai párbeszédre. Erre figyelmeztetnek az elmúlt évek tapasztalatai is. Elsô lépésként Intézetünk arra vállalkozik, hogy Pest megyében elôkészíti és összegzi a megyei tapasztalatokat és a felmerülô problémákat, majd ezek ismeretében kezdeményezi az országos szakmai egyeztetést. Dr. Filák Mária elôadásának anyaga letölthetô honlapunkról ( fotó: Makra Vivien / / 2. 3

3 G. Tóháti Ilona Feketedió Díja Tíz, tíz, tiszta víz Gaál Anna, a PMKI fôtanácsosa Szép hagyomány, hogy a Pest Megyei Népmûvelôk Egyesülete minden év december 8-án Pest megye ünnepi közgyûlésén, a Megyenapon adja át az 1996-ban alapított Feketedió Díjat, amely a Vármegyeháza Díszudvarában álló öreg feketedió fáról kapta a nevét. A díj tárgyiasult formája Janzer Frigyes Munkácsy-díjas szobrászmûvész burkából kibújó diót ábrázoló bronz plasztikája. Az elismerést azok a Pest megyei közmûvelôdési szakemberek nyerhetik el, akik mûködési területükön hosszú évek óta kiemelkedô szakmai munkát végeztek ben G. Tóháti Ilona, a csömöri Petôfi Sándor Mûvelôdési Ház, és Iványi Károlyné, a váci Madách Imre Mûvelôdési központ igazgatója részesült ebben az elismerésben. (Elôzô lapszámunkban Iványi Károlynéval készült riportunkat olvashatták, aki 2010-ben a megyei egyesületi díj mellett rangos állami kitüntetést, Wlassics Gyula-díjat is kapott.) G. Tóháti Ilona 1997 ôsze óta vezeti a csömöri mûvelôdési házat, településén elismerik munkáját, hiszen harmadszor is elnyerte pályázatával az önkormányzat és a település bizalmát. Mi van a Feketedió Díj és a helyi bizalom hátterében? Hosszú a lista. Lássuk. A vonzó hely titka Az elmúlt tizenkét év alatt megteremtette, és folyamatosan fejlesztette intézményét, ami külsô és belsô megjelenésén, technikai felszereltségén egyaránt jól mérhetô. Vonzó helyet teremtett a mûvelôdési házból, ahova gyermekek és felnôttek egyaránt szívesen látogatnak el. Mindehhez az anyagi feltételeket eredményes pályázatokkal teremtette elô. Vezetése alatt a mûvelôdési ház közel 28 millió forinthoz jutott. Az intézmény a gazdag alkalmankénti programokon túl mára 26 szabadidôs és különféle érdeklôdési körök szerint szervezôdött kisközösség, klub otthona lett. Hasonlóképpen a mûvelôdési ház ad helyet és teret szám szerint 13 civil és társadalmi szervezetnek; velük és Csömör valamennyi intézményével szoros kapcsolatot alakított ki, ami számos nagyrendezvény közös megvalósításában is megnyilvánult. fotó: ifj. Mizsei László A kapcsolatok kiépítésével sikerült megteremteni az egész települést megmozgató kulturális rendezvénysorozatok, fesztiválok közönségét. E programok legtöbbje az ô nevéhez fûzôdik, és közülük jó néhány túlnôtt a település határain. Néhány hagyományos nagyrendezvényük vonzó Csömörön túl Gödöllô térségében, Pest megyében is, sôt némelyik országos hírnévre tett szert. A helyi igényekhez igazítva évente megrendezik a Magyar Kultúra, a Költészet, a Kulturális Örökség Napját és a Tánc Világnapját. Kiemelkedô érdeklôdés övezi a helyi sajátosságokból megteremtett speciálisan csömöri programokat; a Hájas Tészta- és Fánksütô versenyt, a Nôk Szépség Egészség rendezvényt, az Ôszi Egészségnapot, a Lakodalmas Találkozókat, a Bor dicsérete Szüreti Bográcsoló és Mulatságot, a négynapos Pünkösdi Fesztivált, valamint az Adventi programsorozatukat, amelybôl kiemelkedik a Karácsony felé címmel útjára indított Karácsonyváró nagyrendezvényük. A számok nyelvén Azt, hogy G. Tóháti Ilona és munkatársai pezsgô kulturális életet teremtettek településükön, jól érzékeltetik az alábbi számok: 2010-ben 202 saját szervezésû programot kínáltak a csömöri lakosságnak, és 140 alkalommal adtak helyet külsô rendezvényeknek, illetve bonyolították le szakszerûen a különféle külsô szervezetek által meghirdetett programokat. Látogatóik száma évrôl évre meghaladja a fôt az elmúlt évben 137 ezren vettek részt programjaikon. G. Tóháti Ilona a csapatmunkában hisz: rajta kívül egy mûvelôdésszervezô, egy gazdasági ügyintézô, egy technikus és háromfôs technikai személyzet végzi a jó színvonalú, elkötelezett munkát annak érdekében, hogy az intézménybe látogatók jól érezzék magukat és szívesen térjenek oda vissza. A felsorolt nagyrendezvényeken túl a Mûvelôdési Ház szûkebb érdeklôdési körû látogatóiról, és a különbözô korosztályok igényeirôl is gondoskodik. Évente nyolc-tíz kiállításnak adnak otthont. Az ifjúsági programok szintén kiemelt helyet kapnak az intézmény színes kínálatában ben pályázati támogatás elnyerésével, új helyszínnel bôvítették a ház programlehetôségeit. A Pince Tanyát az intézmény munkatársa, Eperjesi Csaba tölti meg tartalommal, ahol elsôsorban ifjúsági szabadidôs programok kapnak helyet, de más rendezvények számára is jól hasznosítható a helyiség. Az igazgatónô nagy gondot fordít az információk széles körû és igényes terjesztésére. A programokhoz rendszeresen mûsorfüzetek, szórólapok, plakátok készülnek, melyek szerkesztésében maga is részt vesz. A helyi, térségi, megyei, országos és határon túli kapcsolataiknak is fontos szerepe van eredményes mûködésükben, ezért azok építését, ápolását maga végzi. Az idén megújult a ház honlapja is, melynek gondozása két kollégájának a feladata. A nagyközség társadalmi életében is fontos szerepet tölt be a mûvelôdési intézmény. Helyszíne jelentôs nemzeti ünnepeknek, közösségi társadalmi rendezvényeknek, de itt zajlanak a családok kiemelt ünnepei is. A legkedvesebb G. Tóháti Ilona százfelé figyel, de mint minden népmûvelônek, neki is van legkedvesebb területe : a néphagyományok ápolása; ezen belül is a néptánc és a népdalok világa. Ennek a gazdag területnek a mûvelése, népszerûsítése végigkísérte egész eddigi életét, és jelenlegi munkáját. Az alapok és a feltételek megteremtésével kezdte, három-négyéves gyermekekkel alapították meg az elsô, ma már tízéves Csicsörke Gyermek- és Ifjúsági néptánc-csoportot. Napjainkban hat tánccsoportjuk 110 taggal mûködik. A legnagyobbak már évesek és számos hazai és külföldi sikeres fellépést, elismeréseket tudhatnak maguk mögött. Ilona maga is komoly feladatokat vállal a néptánc és a népi játék oktatásában. Külön érdeme e közösségnek, hogy a gyermekek és a szülôk között erôs, összetartó kapcsolat alakult ki az évek során, amire bátran lehet jövôt építeni. Ez a közösség segítette G. Tóháti Ilonát abban, hogy Hollywood Multiflex Nyári élménybôl elôadás Volt egyszer Kezdhetném így egy nyári élményemet. Zamárdiban nyaralok évek évtizedek óta, és a mûvelôdési házat is meg-megnézem. Gondolom, többen vagyunk így. Tavaly nyáron érdemes volt betérni, mert a Fodor Mihály Pest Megyei Színjátszó Tábor elôadásaiból láthattam. Kitûnô volt, de leginkább a Szivák-Tóth Viktor által vezetett kis csapat elôadása tetszett, és már akkor terveztem, hogy jó lenne a Rátkai Márton Klub közönségével is megismertetni ezt a produkciót. Így került sor a március 8-i elôadásra. A Hollywood Multiflex lendületes, izgalmas és nagyon szellemes elôadás társadalmunkról, kapcsolatokról és a médiáról, szokatlan, verses formában. Tasnádi István Magyar Zombi címû írása adta az eredeti ötletet, melyet saját ízlésükre, stílusukra alakítottak, görbe tükröt tartva elénk. A humor és a szatíra mellett, ha tetszik, ezek a fiatalok jövôbe látóak is, mert a most zajló való világra is asszociálhatunk, miközben ez a produkció még nyáron, augusztusban született. Az elôadás nagyszerûségét dicséri a sokféle, jól beazonosítható karakter. A szereplôk különbözô településtípusról érkeztek a táborba, és a saját tapasztalatuk is benne van az elôadásban, mert azt a születése közben is alakították. Az a jó hangulat és összetartó erô, mely a tábort jellemezhette, tovább élt. A készülôdés, az összeszokottság, a pontos próba és a fegyelmezettség mindezt tükrözte. A sok nevetés mellett, azért amirôl mindez szól, vagyis, hogy hogyan lehet hasznot húzni egy ember 2007-ben megvalósulhasson régi vágya: a Csillag Boris Alapítványt a Tánckultúráért az intézményben mûködô néptáncegyüttesek támogatására. Az alapítvány elnökeként pályázatokkal teremti elô a csoportok mûködéséhez, a szaktáborok, kirándulások, fellépések megtartásához szükséges anyagi feltételeket. Az így elnyert támogatásokból finanszírozzák a zenekart, a fellépô ruhákat, a koreográfiákat, de számíthat az intézmény és a település a néptáncosok közösségére különféle rendezvények, például a Tánc Világnapja helyi programjának szervezésében, lebonyolításában is. Ezen a területen végzett néprajzi gyûjtômunkája eredményeként több díjazott koreográfiája is született, mint például a Tíz, tíz, tiszta víz, Farsang, Pünkösdölô és a Gyermeklakodalmas. Több tucat zenés, táncos irodalmi mûsor szerkesztésére, színpadra állítására is vállalkozott, amelyek további sikereket hoztak számára. Sebôkné Zalka Ilon, a Rátkai Márton Klub Kulturális Egyesület titkára Munkája során a néprajz, a társadalomtudományok, a környezetvédelem és a közmûvelôdés területén publikációi, pályamunkái is születtek. Közösségi szakemberként számos társadalmi és önkéntes feladatot vállalt és vállal ma is. Tagja több megyei, országos szakmai és civil szervezetnek. Magas színvonalú szakmai munkája eredményeként 1999-tôl közmûvelôdési szakértôként is dolgozik. Folyamatosan képezi magát, népmûvelô-könyvtáros diplomája mellé megszerezte a néptánc oktatói, valamint a kulturális menedzser végzettséget. Több területen vett részt akkreditált képzéseken, melyek mind segítik szakmai munkáját. Visszatekintve pályájára kijelenti: mindig arra törekedett, hogy tudásával, tapasztalatával, szakmai elkötelezettségével az emberek segítségére legyen a kultúra, a mûvészet és a közösségi élet területén. Reméli, hogy mindezzel települése jó hírét is sikerült öregbítenie. végsô elkeseredésébôl, nagyon is elgondolkodtató. A szatirikus hangvétel után is komollyá válik a hangulat, míg végül óriási tapssal, a közönség ovációjával zárul. Legalábbis nálunk a Rátkai Márton Klubban így volt. A vendégeink, a klubtagok úgy mentek el, hogy köszönik az érdekes és tartalmas estét, gratuláltak a fiataloknak és rendezônek. Az elôadás technikai értelemben eszköztelen, nem kell hozzá csak néhány már meglévô bútor, és hangosítás is csak a dorombnak kell, mely a zenei bejátszás. Ajánlom a kollégáknak, ha a fiatalokat is érdeklô, izgalmas elôadást szeretnének bemutatni kevés eszközzel, tartalmasan, információkért forduljanak a Pest megyei kollégákhoz, mert nem csak ez a produkció jó, és elvihetô. Így lett a nyári élménybôl egy rendkívüli este a Rátkai Márton Klubban. Kedves Pest megyeiek az idén is Zamárdiban nyaralok augusztusban, szóval?... fotó: Rátkai Márton Klub / / 2. 5

4 Megkérdeztük Kul-Turmix Egyéb rendezvényeink, melyeket pályázati források se gítségével valósítunk meg: az utazás-túra kiállítás és vásár, az egészséghét, a Kultúrházak éjjel-nappal címû rendez vénysorozat, a Kul-Turmix programkínáló hét fiatalok nak, a Mûvészetek szerepe a személyiségfejlôdésben rendezvénysorozatunk, valamint a Kistérség színre lép, a Mesegombolyag és az Ünnepi Könyvhét programjai. Számos klub, kör rendszeres összejöveteléhez adtunk helyet, munkájukat segítjük pályázatok írásával, kiállítások rendezésével, s azzal, hogy bevonjuk ôket rendezvényeinkbe. A kulturális értékek Cegléden is fontosak Építô közösségek Intézményünk sikerrel pályázott a TÁMOP 3.2.3/08/2 KMR Építô közösségek közmûvelôdési intézmények az egész életen át tartó tanulásért címû pályázatán, mely jelentôs segítséget nyújt abban, hogy minél többen ve hessenek részt az intézmény által szervezett rendszeres és nem rendszeres kompetenciafejlesztô és tehetséggondozó programjainkban. Eddig megvalósult foglalkozásaink: kre atív klub, hangtársulat, kutatók klubja, sakk szakkör, fo tóklub, filmklub, színjátszó foglalkozás, vers- és prózaírók klubja, bábszakkör, tánctanfolyam, zenés tini torna. Állandó programunk a hátrányos helyzetû fiatalok be kapcsolása az egész életen át tartó tanulás folyamatába, a digitális és nyelvi kompetenciák fejlesztésén keresztül. Számítástechnikai, angol és német nyelvû tanfolyamokat szervezünk. Nyelvi képzéseink felzárkóztató, társalgási klub és nyári tábor formájában zajlanak. A Táncház mindenkinek programunkban három táncházat valósítottunk meg Csík János és barátai, a Csillagszemû Táncegyüttes és a Zagyva Banda közre fotók: A ceglédi Kossuth Mûvelôdési Központ és a Városi Könyvtár január elsejétôl egy intézményként mûködik, kiemelkedô szerepet vállalva a város közmûvelôdési feladatellátásában. A közmûvelôdési alapszolgáltatások körében a rendezvények szervezése kiterjed az egyetemes, a nemzeti és nemzetiségi, kisebbségi kultúra értékeinek megismertetésére, az ünnepek kultúrájának gondozására, a hagyományápolást, valamint az egyéni vagy csoportos szabadidôtöltést szolgáló, mûvelôdési célú és szórakoztató tevékenységekre. Van mindehhez egy közel 500 fô befogadására alkalmas színháztermünk, 250 fôs kamaratermünk, galériánk, és vannak a kiscsoportok mûködéséhez szükséges klubtermek. Programjaink meghatározó része a különféle korosztályok számára szervezett színházi elôadások sora. Arra törekszünk, hogy minden mûvészeti ág teret kapjon, s a méltatlanul háttérbe szorult mûfajok, kulturális értékek fontosságára felhívjuk a figyelmet. Kozma Attiláné Koglerné Hernádi Ágnes, a Kossuth Mûvelôdési Központ és Városi Könyvtár igazgatója mûködésével. A rendkívül sikeres Pünkösdi néptánc talál kozón 133 fô vett részt. Idén március 11-én zárult a prog ram a Kolompos együttes Tavaszi táncházával. Nagy sikere volt a Nemzetközi Kórustalálkozónak, ahol spanyol, belga, valamint komádi és ceglédi kórusok adtak színvonalas mûsort a több mint 400 érdeklôdô számára. Gigasztár zenei tehetségkutató versenyünkön sok te hetséges fiatal kapott bemutatkozási lehetôséget. A legsi keresebb elôadókból ketten felléphetnek Szekeres Andrien ceglédi koncertjén, aki a zsûri elnöke volt. Idén mesemondó és tánctalálkozó tehetségkutató versenyt szervezünk még két kistérségi helyszínen. A pályázati program megvalósí tása szeptember 1-jétôl, június 30-ig tart. Az ingyenes programok az Európai Unió támogatásával az Eu rópai Szociális Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. Nyári táborok Öt tábor szolgálta nyáron a szabadidô hasznos eltöl tését. A helyi erdei iskola adott otthont a bentlakásos két nyelvi és a helytörténeti táborba jelentkezôknek. Hang társulat zenei táborunk Tápiószelén várta az érdeklôdôket. ÁSZ színjátszó táborunkat Gáspár András színmûvész vezette és intézményünk színházterme adott otthont a naponta bejárók számára. Az utolsó napon a tábor lakói részleteket mutattak be a Tojásmese, a Copfjaim története, valamint az Új grund címû darabokból. Idén két lovas és egy zenei táborra várjuk az érdeklôdô gyermekek jelentkezését. A projekten kívül az elmúlt években szerveztünk még úszó, lovas, kézmûves, alkotó és ökotáborokat. Színház és muzsika Színháztermünkben minden évadban fogadunk pró zai és zenés darabokat, melyeket két bérletbe foglaltunk. Vendégünk volt többek között Szinetár Dóra és Bereczki Zoltán, Malek Andrea, a Ghymes együttes, bemutattuk a Régi nyár, a Tánc-dal fesztivál, A muzsika hangja, a Miss Amerika és a Szeretem a feleségem címû darabokat / 2. Óvodásoknak, kisiskolásoknak szóló színházi elôadá sainkat ôszi és tavaszi bérletben kínáljuk három-három elôadásban. Ezek között van bábos, zenei és színházi gyer mekdarab egyaránt. Az elôadásokat havi rendszerességgel tartjuk délelôtt és délután. Folytatjuk a Szivárvány színházi hétvégék családok nak elnevezésû kezdeményezésünket. Az alábbi elôadásokon vehettek részt a ceglédi gyer mekek: Alma együttes, Buborék együttes, Ghymes, Sü sü, a sárkány, Lúdas Matyi, Robin Hood, Micimackó, Vi lágszép nádszál kisasszony, Dr. Bubó, Kukori és Kotkoda, Hamupipôke Kamaratermünkben zenés estéket (Tabáni István, Brash Bence, Nosztalgia táncest), bálokat és dumaszínházi mûsorokat szervezünk. Ez a rendezvénysorozat a nyári idôszakban Kaszinónk udvarán, szabadtéren kap helyet. Itt van lehetôségük a bemutatkozásra a helyi amatôr fellépôknek is Hazai pálya címmel. Közkincs kerekasztal A Ceglédi Közkincs Kerekasztalt 2008 ôszén hívtuk életre Cegléd, Ceglédbercel, Csemô, Dánszentmiklós, Jász karajenô, Kocsér, Mikebuda, Nyársapát, Tápiószôlôs, Törtel, Újszilvás részvételével. Kistérségi értéktárat készítettünk; közös honlapot hoz tunk létre ( Kerekasztal), elkészült a kulturális stratégiánk, bemutatkozó PR-filmünk, logónk, közös projekteket valósítottunk meg: kórustalálko zó, tánctalálkozó, irodalmi kincsvadászat, költészet napja, versíró és fotópályázat. Most készül a Kerekasztal kulturá lis adatbázisa és szolgáltatási jegyzéke, valamint egy közös bemutatkozó kiadvány. Ceglédi Galéria A Ceglédi Galériában rendezett kiállításokkal közvetít jük a vizuális kultúra értékeit, melyhez a tárgyi (paraván, tárló, posztamens) és fénytechnikai feltételeink egyaránt adottak. A tárlatok jól tükrözik azt a célt, hogy minél válto zatosabb és lehetôség szerint kimagasló mûvészi értékeket láthasson a közönség ben tizenhárom alkalommal láthatott a közel érdeklôdô alkotásokat a képzô-, ipar- és fotó mûvészet egy-egy hivatásos, illetve amatôr képvi seljétôl. Intézményünkben megújult az emeleti kamaratermünk, s büfé-szolgáltatással is bôvült a ház kínálata. Nagy örö münkre befejezôdött a Kaszinó udvarának parkosítása, melyet így alkalmassá tettünk a nyári szabadtéri rendez vényeink számára. Jelenleg a színházterem mosdóinak fel újítása zajlik. Röviden összegezve: bízunk benne, hogy a bemutatko zónkkal másokat is meggyôztünk arról, hogy a kulturális értékek Cegléden is fontosak. Közmûvelôdési intézményvezetô kép zés Pest megyében Vezetési, pénzügyi és államháztartási ismeretek köz mû velôdési intézményvezetôknek elnevezés sel ôsszel folytatjuk 90 órás Közmûvelôdési intéz ményvezetô képzésünket. Jelentkezési határidô: augusztus 22. Részvételi díj: ,- Ft. Jelentkezni kitöltött jelentkezési lapon lehet (le tölt hetô a oldalról), személyesen, e-mai len vagy postai úton. További információk: Pest Megyei Közmûvelôdési Inté zet Makra Borbála igazgató, 1052 Budapest, Városház u. 7., Tel./fax: , makra.borbala@ pmkult.hu 2011 / 2. 7

5 Környezettudatosság a mûvelôdési házak tevékenységében Kövesdi Emese, az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskolájának elsô éves PhD hallgatója A népi játék, a néptánc módszertanról Így tedd rá! Budainé Balatoni Katalin néptánc-pedagógus, neveléstudományi bölcsész Mûvelôdésszervezô-pedagógia szakos hallgatóként a szakdolgozatom megírásához 2010 folyamán buda pesti mûvelôdési házakat látogattam végig, és intézményvezetôkkel, mûvelôdésszervezô munkatársakkal készítettem interjúkat. Azt vizsgáltam, hogy az intézmények hogyan viszonyulnak saját szerepükhöz a környezettudatos szemléletformálás kapcsán, és törekvéseik milyen mértékben és milyen formában jelennek meg profiljukban, programkínálatukban. Emellett vizsgáltam az intézmények együttmûködését környezeti nevelési feladatokat végzô civil szervezetekkel, valamint megkíséreltem feltárni azt is, hogy melyek azok a tényezôk, amelyek támogatják az intézmények környezettudatos szemléletformáló tevékenységének megvalósítását, illetve amelyek gátolják. Eddigi kutatásaim tapasztalatai azt mutatják, hogy a mûvelôdési házak többségében az intézményi profilnak nem része a környezettudatos szemléletformáló tevékenység. Noha általában nem utasítják el, s nem is tartják azt összeegyeztethetetlennek az intézményük tevékenységével. Ám, hogy ténylegesen mit tesznek, vagyis hogy megjelennek-e ilyen jellegû törekvések a programkínálatukban, és ha igen, mennyire tudatosan és direkt formában, abban nagy a változatosság. A vizsgált intézmények egy része bár a környezettudatos gondolkodás fejlesztését nagyon fontosnak tartja, alapvetôen nem keresi a témával való kapcsolódás lehetôségeit, programjai között egyáltalán nem kapnak helyet ilyen jellegû rendezvények, foglalkozások. Találkoztam olyan intézményi gyakorlattal is, amelyben bár célzottan nem törekszenek környezettudatos szemléletformálásra, elemeiben, közvetetten hozzájárulnak az ember és a környezet kapcsolatának szorosabbá tételéhez (pl. ismeretterjesztô elôadások, kiállítás, ásvány- és díszállat börzék megrendezése, természetvédô klubok, körök befogadása, önkormányzati pályázatok, felhívások propagálása). Azokban az intézményekben, ahol alkalmanként egyegy program kifejezetten a környezettudatosság jegyében készül, elôfordul, hogy ezek nyomán visszatérô programok alakulnak és épülnek be a gyakorlatukba (pl. energiatakarékossági tanácsadás, környezetvédelmi vetélkedô formájában), de az is, hogy lezárulásuk után a téma hosszú idôre feledésbe merül. A környezettudatos szemléletformálás jellemzôen a nyári gyerektáborok, erdei iskolák esetében jelenik meg leghangsúlyosabban, illetve sok intézmény összpontosít a természettel kapcsolatos jeles napokról való rendszeres megemlékezésre (pl. Föld napja). A kutatás rámutatott arra is, hogy több olyan mûvelôdési ház létezik, amely fokozott érzékenységgel és elkötelezettséggel fordul a téma felé. Ezekben az intézményekben a zöld szemlélet az intézményi profil része, és általában külön mûvelôdésszervezô munkatársakat foglalkoztatnak, akik más programok mellett vagy kizárólag a környezettudatos szemléletformáló programok szervezéséért felelôsek. Ezek az intézmények rendszeresen szerveznek zöld témájú kiállításokat, korosztályi ismeretterjesztô elôadásokat, kézmûves gyermekfoglalkozásokat, -táborokat, filmvetítéseket, konferenciákat, kirándulásokat, családi programokat, fesztiválokat stb. Ami az intézmények együttmûködését illeti a zöld civil szervezetekkel: bár a kooperáció különbözô mértékben és változó formában, egyedi esetekben megvalósul, általánosságban nem beszélhetünk kiterjedt és rendszeres együttmûködésrôl pedig az sok szempontból segíthetné az intézmények e téren folyó gyakorlatát. A kutatás igyekezett feltárni a mûvelôdési házak belsô motivációjának és külsô környezetének szerepét is, azaz hogy milyen tényezôk segítik elô, illetve milyenek gátolják azt, hogy egy mûvelôdési ház a lakosság környezettudatosságának fejlesztését célzó programokat, eseményeket szervezzen. A tapasztalatok alapján az intézmények ilyen irányú aktivitását leginkább a téma iránt nyitott intézményvezetô, az elhivatott munkatársak, és az intézmény földrajzi elhelyezkedésébôl adódó lehetôségek támogatják. A legfôbb akadályt pedig az ilyen jellegû programok szervezésével kapcsolatos hagyományok, és az ebbôl is eredô kompetenciaérzés hiánya, a motiválatlanság, a rendelkezésre álló források szûkössége, illetve a témában elérhetô pályázatokhoz való hozzájutás nehézségei jelentik. Kutatásomat dr. Striker Sándor egyetemi docens témavezetésével tervezem folytatni. Ennek során hasonló szempontok szerint szeretném vizsgálni a különbözô földrajzi adottságú települések mûvelôdési házait, már nemcsak a fôvárosban, hanem Pest megyében is. A tanulmány idôszerûségét és fontosságát bizonyítja, hogy április 5-én a Budapesti Mûvelôdési Központ szakmai fórumot rendezett közmûvelôdési szakemberek számára Zöldház-nézôben Környezettudatosabb mûkö dés és mintaadó ökoprogramok a közmûvelôdési intézményekben címmel. Fotó: 2008 Deana A program célja: a környezettudatosabb szervezeti mûködés népszerûsítése és annak bemutatása, hogy milyen sokféle módszer és kreatív eszköz alkalmazásával járulhatnak hozzá a közmûvelôdés házai is a környezeti szemléletformáló munkához. A program során kitértek a zöld irodai munkakultúra, a fesztiválzöldítés (programok és körülményeik zöldítése ) lehetôségeire is, valamint ajánlottak néhány újszerû programötletet a meghívott házak kínálatából. Napjainkban újabb hullámát éljük a népi kultúránk iránti érdeklôdésnek. Gyermekeknek és felnôtteknek egyre szélesebb körû lehetôsége van megismerni, mûvelni e kulturális ágakat, legyen szó tárgyalkotó népmûvészetrôl, népzenérôl, néptáncról vagy a népköltészetrôl. Az elmúlt évtizedekben számos intézmény jött létre ezen értékek feltárására, közvetítésére. A zeneiskolaként mûködô mûvészetoktatási intézmények legnagyobb hányada integrálta oktatásába a táncmûvészeti és sok helyen a képzômûvészeti tantárgyakat is. Létrejöttek olyan intézmények is, melyek a még feltárásra és feldolgozásra váró gyûjteményekkel foglalkoznak. A mûvelôdési házakból azonban egyre inkább kiszorultak ezek a tevékenységek. Holott a 70-es években, a táncház-mozgalom kezdetén éppen ezek az intézmények adtak leginkább otthont a táncolni és zenélni vágyóknak. Számos intézményben mûködtek rendszeres táncházak gyerekeknek és felnôtteknek egyaránt, ahol a tánc mellett helyet kapott a kézmûves foglalkozás és a közös éneklés is. Napjainkban azonban, fôleg Budapesten, inkább szórakozóhelyeket választanak a zenészek és a táncosok helyszínül. A közmûvelôdési intézményeinkben a néptánc és a táncház mely régen gyakran szervezôdött egy-egy táncegyüttes köré egyre ritkábban jelenik meg, aminek fô oka, hogy a falvakban, városokban egyre kevesebb a táncegyüttes. A néptánc-mozgalom kezdetén és azt követôen is a táncegyüttesek leginkább az úttörôcsapatok, és a helyi tanácsok fenntartásában mûködtek. Ma szinte az összes gyermekegyüttes valamelyik mûvészeti iskolához tartozik, mûködésük költségeit az állami normatíva és az önkormányzati hozzájárulás fedezi. Fontos lenne e mûvészeti ág tovább élése szempontjából a gyermekek minél szélesebb körû bevonása mellett, hogy az iskolából kikerülô fiatal táncos felnôtt együttesben folytathassa a táncot. Egy település életében hatalmas közösségformáló erô egy-egy ilyen csoport alakítása, megszervezése vagy éppen újjászervezése. Tartalmas és minôségi munkát azonban nem lehet végezni megfelelô alapok és a mûfaj szeretete, ismerete nélkül. A népmûvészettel való ismerkedést már kora gyermekkorban el lehet, és el kell kezdeni. A gyermekek olyan kiemelkedô közösségi élményekhez juttathatók, melyet szinte semmilyen más mûvészeti ág nem tud számukra megadni. A játékok, énekek, kiszámolók ugyanis sok-sok generáción keresztül fejlôdtek ki, tökéletesre csiszolódtak, tiszta, valódi értékekké. Az általunk képviselt Így tedd rá! foglalkozások célja, hogy játékos formában, a hagyományos népi játékok segítségével fejlesszük a gyermekek mozgáskészségét, miközben észrevétlenül sajátítják el a magyar néptánc alapjait, és értik meg egy-egy motívum struktúráját. Tapasztalataink szerint a magyar néptánc motívumainak elsajátítása a gyerekek igen kis hányadának sikerül az utánzásos módszer segítségével. Az Így tedd rá! más módszert követ: mozgásuk részévé teszi a foglalkozásokon megjelenô elemeket. Fontos szerepet kapnak az ugróiskolák, és egyéb mozgásra késztetô játékok, amelyeknek számtalan típusát alkalmazzuk a tanításunk során, hiszen segítségükkel számos, a tánctanulásban szükséges mozgásformát hívhatunk elô. Mindemellett nagy szerepet kapnak a mondókák, körjátékok, ügyességi játékok is, melyek kiválóan fejlesztik a gyermekek memóriáját, szókincsét, kommunikációját, szabálytiszteletét. Elsôsorban azonban kiváló játékélményt kínálnak az egész családnak. A foglalkozások egyik fontos eleme, hogy az órákon a szülôk is játszhatnak, táncolhatnak, így a kevésbé bátor gyerekek is maradandó élményeket szerezhetnek, a játékok nagy részét pedig együtt otthon is feleleveníthetik. Az Így tedd rá! program saját, akkreditált pedagógus-továbbképzéseken és foglalkozás-hálózaton alapszik. Országos szinten, bázisokon szeretnénk kiépíteni csoportjainkat, melyek azonos elnevezéssel, tematikával, az általunk kidolgozott szakmai háttérrel tudnak bekapcsolódni a már ma is több helyen sikeresen mûködô Így tedd rá! hálózatba. Az akkreditált továbbképzésen résztvevô pedagógusok, érdeklôdôk beépíthetik óvodai vagy alsó tagozatos csoportmunkájukba a hallottakat, vagy a megszerzett tudással csatlakozhatnak az Így tedd rá! országos rendszerébe. A képzés fô tartalma a népi játékok, néptánc oktatásának módszertana. Ezek alkalmazását megelôzôen azonban ismeretet kell szerezni az elméleti háttérbôl, mely a tájegységek, viseletek, zenék, népszokások, játék- és tánctípusok ismeretébôl áll. Ezután jön a gyakorlati ismeretek elsajátítása. A népi játék- és néptánc-oktatás azonban nem csupán a mozgás fejlesztése és az ismeretanyag átadása. A mondókák által fejlôdik a beszédkészség, a párbeszédes játékokban a kommunikációs készség, a mozgásos játékok által a mozgáskoordináció, a feladatok által szabálytisztelet, önfegyelem és a csoportos viselkedési formák is kialakulnak. A szövegek által gyarapodik a gyerekek szókincse, szövegértése, bôvül a fogalomtáruk. Fejlôdik térbeli tájékozódási képességük, számismeretük, ami segítséget nyújt a matematika fôbb elemeinek megértéséhez. A népi játékok és a népdalok komplex ismereteket közvetítenek. A résztvevô az elméleti és gyakorlati oktatás során komplex ismeretet szerezhet ahhoz, hogy minôségi és sikeres foglalkozásokat tudjon tartani, valamint munkája során elemekre bontva is alkalmazni tudja a megszerzett tudást. A képzés alapjául az Így tedd rá! táncos mozgásfejlesztés az óvodában címû könyvem szolgál, melynek napjainkban jelenik meg a harmadik kiadása. Programunkkal részt veszünk konferenciákon, bemutatókon, megyei és országos szakmai fórumokon. Fô célunk: segíteni a néptánc elterjedését, hagyományaink megismerését. Sok esetben tapasztaljuk, hogy a szülôkhöz is eljuthatunk a gyermekek által, ôk is rácsodálkoznak népmûvészetünk, hagyományaink szépségeire. Csak az a fa tud nagy koronát növeszteni, mely erôs gyökerekkel rendelkezik Legközelebbi továbbképzésünket a budapesti Aranytíz Kultúrházban tartjuk, május 5. és 8. között. Az Így tedd rá! programról bôvebben a oldalon olvashatnak / / 2. 9

6 Ráckeve, a Kultúra Magyar Városa A Kultúra Magyar Városa cím elnyerésére 2005-ben írt ki elôször pályázatot az Oktatási és Kulturális Minisztérium együttmûködésben a Külügyminisztériummal, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériummal, a Magyar Turizmus Zrt.-vel, a Megyei Jogú Városok Szövetségével, valamint a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségével. A díj olyan városi helyi önkormányzat elismerésére szolgál, amely kiemelkedôen támogatja és fejleszti kulturális életét, s értékeit példásan mutatja be. A címre évente lehet pályázni. A bíráló bizottság elsôsorban a városok eddig elért kulturális szintjét értékeli. A kulturális aktivitás, a városfejlesztési tervek kulturális elemei, a kulturális beruházások, a kortárs mûvészet és kreatív ipar szerepe és teljesítményei, a város külsô-belsô kapcsolatai, a kulturális turisztikai Több mint nagykorú az Országos Nemzetiségi Fesztivál Budai Gábor, az Ács Károly Mûvelôdési Központ igazgatója Az Ács Károly Mûvelôdési Központ közel húsz éve rendezi meg az Országos Nemzetiségi Fesztivált Ráckevén. Az ötletet az adta, hogy Pest megyében nagyszámú nemzetiségi lakosság él, s számos kiváló nemzetiségi együttes mûködik. Ez az egyetlen olyan nemzetiségi fesztivál, ahol a hazánkban élô összes nemzetiség bemutatkozhat, és megjelenhet egy színpadon. Évente húsz együttes, hét különbözô nemzetiség, közel 600 fellépô jön el a fesztiválra, akik a gálamûsor elôtt Ráckeve történelmi belvárosában látványos zenés-táncos felvonuláson vesznek részt. Délután a Mûvelôdési Központ szabadtéri színpadán a meghívott bolgár, cigány, görög, horvát, német, román, szerb, lengyel, helyzetkép (pl. fesztiválok, kulturális turisztikai programok), a turisztikai infrastruktúra állapota, a fenntartható fejlesztések és az esélyegyenlôség azok a szempontok, amelyeket az elbírálásnál figyelembe vesznek. A cím értékét növeli, hogy átadása mindig a Magyar Kultúra Napjához kötôdik ben Kecskemét, Keszthely, Vasvár, 2006-ban Sárospatak és Székesfehérvár, 2008-ban Gyula, Miskolc, Tokaj, 2009-ben Balatonfüred és Szombathely kapta meg a rangos elismerést. Hozzájuk csatlakozott 2010-ben Eger és Gyôr mellett két Pest megyei város is: Ráckeve és Vác. Ráckevét Budai Gábor, az Ács Károly Mûvelôdési Központ igazgatója mutatja be, két legjelentôsebb nyári programján keresztül, bizonyítandó, hogy az elismerés méltó helyre került. szlovák és magyar együttesek és zenekarok mutatják be mûsorukat. Az ide látogatóknak lehetôségük nyílik megnézni a Nemzetiségeink képekben címû kiállítást az Árpád Múzeumban, és ezen kívül gyermektáncház, nemzetiségi gasztronómiai bemutató, kézmûves foglalkozások, népmûvészeti kirakodó vásár várja az érdeklôdôket. Az Országos Nemzetiségi Fesztivál idôpontja: május 7 8. Helyszíne az Ács Károly Mûvelôdési Központ (2300 Ráckeve, Kossuth Lajos u. 51.). A kétnapos rendezvényrôl részletesebben a és a oldalakon olvashatnak. Egy legenda nyomában János Vitéz Napok* Él Ráckevén egy legenda, mely szerint Petôfi Sándor János vitéz alakját egy ráckevei jobbágyfiúból lett huszárkapitányról, Horváth Nepomuki Jánosról mintázta volna. Szép legenda, melyet bizonyossággal igazolni nem lehet, de vannak gyanúra okot adó tények és összefüggések, melyek erôsítik a hívôk táborát. Ki volt Horváth Nepomuki János? május 10-én született Piringer Pál és Gáspár Magdolna gyermekeként. Apja korán meghalt ban anyja férjhez megy Horváth Jánoshoz, aki a gyermeket adoptálta, így lett a neve Horváth N. János. Még kisgyermek volt, amikor anyja is meghalt, nevelôapja pedig magára hagyta. A kisfiút Piringer György molnár vette magához, akinek lányával Piringer Juliskával a kis Jancsi együtt nevelkedett. Horváth N. János szabó szakmát tanult, majd március 14-én felcsapott huszárnak a Ráckevén verbuváló V. Huszárezredbe. Itt hagyta a hozzá gyengéd szálakkal kötôdô Juliskát, és az ezreddel Taljánországba (Olaszországba) ment. Végigverekedte a napóleoni háborúkat, katonaként maga is járt a francia király országában. Vitézségéért több kitüntetést kapott (Ezüst Vitézségi Érem, Nápolyi-Szicíliai Aranykereszt, Ármádia Keresztje). Gyorsan emelkedett a ranglétrán, 1813-ban már kapitány, és önálló huszárszázadot kapott március 19-én VII. Pius pápa kiszabadult Napóleon fogságából. Francia földrôl Horváth N. János huszárszázada kísérte, vitte az Alpokon keresztül Itáliába a 72 éves pápát. (Kukorica Jancsi lova meg-megbotlott a csillagokban.) A didergô pápára Horváth N. János saját köpönyegét terítette az Alpokon átvezetô úton. Ezt a jelenetet ma is látható festmény örökíti meg a vatikáni könyvtár folyosóján. A pápával május 24-én érkeztek meg Rómába. Itt kapta meg a Nápolyi Érdemjel Kiskeresztjét, a pápától pedig a Krisztus-Rend Gyémántcsillag Rendjét ben leszerelt, és itt, Ráckevén élt 1815 és 1824 között. Piringer Juliska közben férjhez ment Gáspár János molnárhoz. Horváth N. János 1846-ban végrendelkezett, s minden ingóságát, az értékes kitüntetéseit is Juliskára hagyta. Az aquarell portré, melyet 1815-ben Milánóban egy ismeretlen olasz festô készített róla, az Árpád Múzeumban látható, a Gyémánt Csillag Rend kitüntetés pedig a Székesfehérvári Egyházi Gyûjteménybe került. Horváth N. János 1847-ben halt meg, sírja a ráckevei Katolikus Temetôben van. Fotók: Engyel Gábor / / 2. 11

7 Az Ács Károly Mûvelôdési Központ 2000-ben szervezte meg elôször a legenda nyomán a János Vitéz Napokat. A várost és a környezô településeket is megszólító színes programok között a János Vitéz irodalmi vetélkedô, színházi elôadás, vitézi próbatételek, díjugratás, fogathajtás, a Kukorica Jancsi kedvence fôzôverseny, íjász bemutató, kirakodóvásár, mazsorette gála, kutyás bemutatók, és lovagoltatás is szerepel. A legenda életre hívását és megôrzését célzó programok megrendezésével olyan vonzó hagyományt szeretnénk teremteni, hogy Ráckeve tanulmányi vagy osztálykirándulások célpontjává váljon. Van a városunkban még számos más látnivaló, melyekre büszkék vagyunk; a leghíresebbek a Szerb templom és a Savoyai kastély. Ráckevén élt és alkotott Patay László Munkácsy-díjas festômûvész, akinek más mûvei mellett itt látható egyik legnagyobb (600 m 2 ) seccója a katolikus templom falán. Az ô nevéhez fûzôdik a Városi Képtár megvalósításának ötlete, amelyben a XX. századi természetelvû festôk csodálatos gyûjteményes kiállítása látható ben épült újjá Ráckevén egy hajómalom, amely ma egyetlenként mûködik az országban. Nagyon értékes az Árpád Muzeális Gyûjtemény és Kiállítóhely állandó helytörténeti tárlata. A régi Városháza tûztornya ma is látogatható mint kilátótorony, csodás panorámát nyújtva a városról, az azt körülölelô Kis-Dunáról, annak szigeteirôl, az Árpád Hídról és Vámházról. A látnivalók mellett gyógyvizes termálfürdô, vízi sportolási lehetôségek, túraútvonalak, hangulatos vendéglátóhelyek várják az idelátogatókat. Június 4 5-én a János Vitéz Napok helyszíne az idén is a Savoyai kastély mögötti tópart lesz (2300 Ráckeve, Gárdonyi sor). A rendezôk mindkét napon már 9.00 órától gazdag programmal várják az érdeklôdôket. Részletes információt a honlapokon találnak. *A János Vitéz Legenda leírása Fegyó János kutató munkája alapján készült. A címlapfotót és az Árpád hídról készült felvételt Sabján Gábor (Ráckeve) készítette, akinek Ráckeve színei és fényei címmel május 6-án, pénteken órakor nyílik kiállítása a ráckevei Ács Károly Mûvelôdési Központ Kísérleti Galériájában. Szeretettel várnak minden érdeklôdôt! ( Anyám Fekete Rózsa XXI. Nemzetközi Vers- és Prózamondó Találkozó Forrás: Az ANYÁM FEKETE RÓZSA címû magyar nyelvû nemzetközi vers- és prózamondó találkozót huszonegyedik alkalommal rendezték meg nem hivatásos versmondók számára. A rendezvény az Anyám Fekete Rózsa Közhasznú Alapítvány, és a veresegyházi Váci Mihály Mûvelôdési Ház szervezésében valósult meg. A döntô a Veresegyházi Innovációs Központban volt, április 30-án és május 1-jén. Az eseményrôl, az elért eredményekrôl az alapítvány honlapján a tájékozódhatnak. A Magyar Népmûvelôk Egyesülete XXVIII. Vándorgyûlése Az idei Vándorgyûlés május én lesz Debrecenben, a Kölcsey Központban. Részletes információ: Fotó: Engyel Gábor Mûvészetek szerelmese XXI. Országos Képzô- és Iparmûvészeti Tárlat Pest Megyei Kiállítása Pályázati felhívás Gaál Anna, a PMKI fôtanácsosa, a Pest Megyei Tárlat kurátora A Pest Megyei Közmû velôdési Intézet és a Váci Madách Imre Mûvelôdési Központ, a Magyar Mûvelôdési Intézet és Kép zômûvészeti Lektorátus Mûvé szeti Pro gramok Fôosztá lyával együtt mûködve pályázatot hirdet a megye területén élô vagy tanuló magyar anyanyelvû nem hivatásos képzô- és iparmûvészek (autodidakta, rajztanár és naiv alkotók) számára. A pályázaton részt vehet a megyéhez kötôdô magyar anyanyelvû alkotó, aki elmúlt 16 éves és nem végzett semmilyen képzô- és iparmûvészeti fôiskolát, egyetemet, sem itthon, sem külföldön, és jelenleg sem hallgatója ilyen intézménynek, nem MAOE tag, valamint hivatásszerûen nem foglalkozik alkotómûvészeti tevékenységgel. A Pest Megyei Amatôr Képzô- és Iparmûvészeti Tárlat megnyitójának idôpontja november 04. (péntek), 18 óra. A kiállítás november 27-ig lesz megtekinthetô a váci Madách Imre Mûvelôdési Központban (2600 Vác, Dr. Csányi László körút 63.). A kiállítás megrendezése elôtt a Magyar Mûvelôdési Intézet és Képzômûvészeti Lektorátus által javasolt országos zsûri tagjai értékelik a beküldött pályamûveket. A zsûri létszáma 3-5 fô. A zsûri tagjai javaslatot tesznek a megyei kiállításon bemutatásra kerülô mûvekre, a megyei tárlaton szereplô anyagon belül a helyi díjazottakra, és kiválasztják az országos Esszencia Tárlatra kerülô mûveket. A zsûri munkája zárt, döntését követôen konzultációt szervezünk az alkotókkal, csoportos illetve azon belül egyéni formában. Az Amator Artium Pest megyei kiállításán megfelelô számú jelentkezô esetén közösségi díjra is javaslatot tesz a zsûri, amelynek megítélési alapja a közösséghez tartozó alkotók egyéni munkája (minél több alkotó tartozik egy közösséghez, és minél eredményesebben vesznek részt a válogatáson, annál több esélye van az alkotóközösségnek a díj elnyerésére). Az önszervezôdô mûvészeti közösségeknek (egyesületek, körök, stúdiók, mûhelyek), csoportoknak pályázatot kell benyújtaniuk intézményünkhöz, a Pest Megyei Közmûvelôdési Intézethez. A megyei és más csoportos kiállításokon kiválasztott mûvekbôl bemutatásra kerülô országos Esszencia Tárlat a tervek szerint 2012 májusáig kerül megrendezésre Budapesten. Egy alkotó csak egy megyei kiállításra nyújthat be pályamûvet. Egy alkotó összesen három mûvet adhat be, kategóriánként, kiállításra kész állapotban. A mûvek megfelelô csomagolásáról és szállíthatóságáról az alkotóknak kell gondoskodniuk. A sorozatok maximális terjedelme 3 db, egy sorozat egy mûnek számít! A pályázatra 2008-ban vagy azt követôen készült, Amator Artium kiállításon nem szerepelt alkotások nevezhetôk. Nevezési kategóriák: képzômûvészeti kategóriában: festészet: 1 kép terjedelme maximum 1 m 2 lehet, sorozat esetén maximum 50x70 cm/kép lehet (a papír alapú pasztell képek festészeti kategóriához tartoznak), a grafika bármely ága (a grafikák szabványmérete paszpartuval maximum 50x70 cm), kisplasztika, szobrászat (maximum 35 kg), tûzzománc (festôzománc, sgraffitto) maximum 0,5 m 2 /kép lehet, új vizuális kísérleti mûfajok: video installáció (maximum 5 perc terjedelemben), iparmûvészeti kategóriában: minden, ami a tárgyalkotás körébe tartozik, függetlenül az anyagtól (textil, kerámia, tûzzománc, kovácsoltvas, bútor, játék, üveg, ékszer). Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy a népi tárgyalkotó mûvészet tárgykörébe tartozó munkákat nem áll módunkban befogadni. A mûvek beadása várhatóan szeptember elsô napjaiban lesz, ugyancsak Vácott, a Madách Imre Mûvelôdési Központban. A beadás idôpontjáról, valamint annak fontos információiról idôben kiértesítünk minden alkotót, aki benyújtotta pályázatát a kiállításon való részvételre. A kiállítás nevezési díja kategóriánként: 3.000,- Ft/fô A mûvek leadásával együtt egy rövid, 5-6 mondatos elôre elkészített életrajzot kérünk nyomtatott formában benyújtani, a kiállítás katalógusa számára. Kérjük az alkotókat, hogy a kiállítás sikeres technikai lebonyolítása érdekében pályázatukat a lehetô legkorábban, de legkésôbb június 5-ig, a Pest Megyei Közmûvelôdési Intézetben Gaál Annának levélben a 1052 Budapest, Városház u. 7. címre, faxon a telefonszámra, vagy a gaal.anna@pmkult.hu címre szíveskedjenek megküldeni. Jelentkezési lap letölthetô a Pest Megyei Közmûvelôdési Intézet honlapjáról ( Várjuk jelentkezésüket, jó munkát kívánunk! / / 2. 13