1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
|
|
- Bertalan Farkas
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) E törvény szabályozza a csődeljárást, a felszámolási eljárást. (2) A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. (3) A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. (4) Hatályon kívül. Áttekintés 1. A Cstv. szabályozásának változásai 1.1. A Cstv. eredeti szabályozási koncepciója 1.2. A Cstv. első novellája (1993. évi LXXXI. törvény) 1.3. A Cstv. második novellája (1997. évi XXVII. törvény) 1.4. A Cstv. harmadik novellája (2004. évi XXVII. törvény) 1.5. A Cstv. negyedik novellája (2006. évi VI. törvény) 1.6. A Cstv. ötödik novellája (2009. évi LI. törvény) 2. A csődeljárás 3. A felszámolási eljárás 1. A Cstv. szabályozásának változásai 1.1. A Cstv. eredeti szabályozási koncepciója A Cstv január 1-jén lépett hatályba. A megváltozott piaci viszonyok között ugyanis egyre hangsúlyosabbá vált: a gazdaság működésében természetszerű, hogy a vállalkozások egy része nem tud megfelelni a piaci követelményeknek és tönkremegy. Ezért ezeket a vállalkozásokat minél előbb fel kell számolni, vagy úgy kell újjászervezni, hogy beilleszkedhessenek az üzleti élet rendjébe. A csőd és a felszámolási intézmény ezt a célt 9
2 1. szolgálja. A törvény indokolása rámutatott, hogy gazdasági életünk jogi szabályozásának fejlődésében jelentős mérföldkőnek számított az évi 11. számú törvényerejű rendelettel bevezetett felszámolás jogintézménye. Ez a korábbi miniszteri rendeletekben testet öltő államigazgatási beavatkozás helyett az üzleti érdekeket helyezte előtérbe a gazdasági nehézségek orvoslásában. Számos pozitív vonása ellenére e jogintézmény nem tudta az elvárt hatásfokkal betölteni szerepét, amelynek oka a pénzügyi gazdasági szabályozás és a gazdaságpolitika ellentmondásai, a piacgazdaság követelményeinek megfelelni nem képes tulajdonviszonyok és nem utolsó sorban a jogi szabályozás hiányosságai. Az évtől bekövetkezett módosítások előremutató jellegűek voltak, de az eljárás alapvető tartalmi fogyatékosságait nem tudták orvosolni. A társadalmi és gazdasági viszonyokban bekövetkezett változások, a gazdasági szerkezetváltás szükségessége, a piacgazdaság feltételei között elengedhetetlen hitelezői érdekek érvényesítése megköveteli, hogy olyan törvény készüljön, amely figyelembe véve a fejlett piacgazdasággal rendelkező országok gyakorlatát, támaszkodva az év óta felhalmozott tapasztalatokra, lehetővé teszi a gazdálkodó szervezetek vállalkozása során keletkezett pénzügyi kötelezettségek érvényesítésének jogi kereteit a fizetésképtelen vállalatok társadalmi érdekekkel összhangban lévő kezelését. A Cstv. ennek érdekében több alapvető módosítást hajtott végre a korábbi jogszabályhoz képest: a törvény az eljárás három formáját szabályozta: a csődeljárást, a felszámolási eljárást és a végelszámolást. Csődeljárást indíthatott önmaga ellen az adós, a felszámolási eljárást általában az adós és hitelezői kezdeményezhetik, a végelszámolás a fizetésképtelenségtől elkülönülten a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén szabályozza a szükséges tennivalókat; meghatározott esetben a csődeljárás megindítása kötelező; ha a csődeljárás során biztosított három hónapos fizetési haladék (moratórium) ideje alatt az adósnak sikerül hitelezőivel megegyeznie, a bíróság hivatalból megindítja a felszámolási eljárást; megszűnt az állami szanálás jogintézménye, a tartozások felszámolási vagyonból történő kielégítésének sorrendjében előbbre kerültek a zálogjoggal biztosított követelések, a köztartozások és szűkült az állami kötelezettségvállalás köre; a végelszámolás egységes szabályozása felváltotta az egyszerűsítet felszámolási eljárást, az alapítók által elhatározott jogutód nélküli megszüntetéseknél a végelszámolás rendelkezéseit kellett alkalmazni. A Cstv. követte a csődeljárás szabályozásában a fejlett piaci országokban alkalmazott normákat és a bekövetkezett változásokat is. E változások lényege, hogy a klasszikus felszámolási eljárást megelőzően egy előzetes eljárást iktatnak be a még életképes gazdálkodó szervezetek megmentése érdekében. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy mind az adós, mind a hitelezők, mind az állam érdekeit az szolgálja a legjobban, ha az életképes gazdálkodó szervezetek esetén lehetőség nyílik arra, hogy a hitelezőik érdekeinek is megfelelő program kidolgozásával kijussanak válságos helyzetükből. Ebből következően 10
3 a felszámolási eljárásnak olyan eszköznek kell lennie, amelyet csak a valóban reménytelen helyzetben lévő vállalatoknál alkalmaznak, ott viszont az eddigieknél sokkal következetesebben. A Cstv. a végelszámolási eljárás általános, minden gazdálkodó szervezetre történő kiterjesztésével szakított azzal az indokolatlan megkülönböztetéssel, amely a hatályos szabályok szerint az állami vállalatokat és a szövetkezeteket hátrányosan érinti, a gazdasági társaságokhoz képest rosszabb helyzetbe hozza abban az esetben, ha nem fizetésképtelenség miatt, hanem egyéb okból szüntetik meg jogutód nélkül A Cstv. első novellája (1993. évi LXXXI. törvény) A törvényhez fűzött indokolás szerint a módosítások a Cstv. gyakorlati alkalmazása során felmerült tapasztalatok alapján a Cstv. eredeti koncepciójának határozottabb érvényre juttatását és a jog eszközeivel való hatékonyabb segítését célozza. A csődeljárás jogi szabályozásának középpontjában változatlanul a gazdaságilag bajbajutott, de ugyanakkor még megmenthető gazdálkodó szervezetek talpraállítása, reorganizációja mind alapvető cél állt. Utalt az indokolás arra, hogy a csődeljárás a külföldi jogrendszerekben is olyan, rendszerint rövid időtartamú eljárást jelent, amelynek elsődleges célja az adós és a hitelezők közötti egyezség létrehozása. A novella meghatározta a Cstv. hatálya alá tartozó mindhárom eljárás fogalmát. Egyértelművé tette, hogy a csődeljárás végső célja változatlanul annak jogi eszközökkel való elősegítése, hogy az adós a hitelezőivel megegyezzen. Másrészről megszüntette a kötelező öncsőd intézményét, az adós elhatározásán alapuló csődeljárásra pedig új, a hitelezői érdekeket szem előtt tartó rendelkezéseket állapított meg. Eszerint csődeljárás iránti kérelmet az az adós nyújthatott be, aki fizetési haladékban két éven belül nem részesült és eleget tett a törvényben foglalt követelményeknek. A csődeljárás kezdő időpontja a kérelem bírósághoz érkezésének a napja. A csődeljárás technikai értelemben vett megindulása azonban még nem szükségképpen jelentette azt, hogy az adós fizetési haladékban részesül. Ehhez az kellett, hogy a hitelezők, a novellában meghatározott arányban hozzájáruljanak ahhoz, hogy az adós a fizetési haladék igénybevétele mellett az egyezségkötésről tárgyalhasson. A csődeljárás szempontjából hitelezőnek számít az, akinek a csődeljárás kezdő időpontjában lejárt, vagy még nem esedékes, de az adós által nem vitatott követelése van. A bíróság a hitelezői támogatás megléte esetében mérlegelés nélkül rendelkezett a fizetési haladékról szóló végzés közzétételéről. Ha a hitelezők a fizetési haladékhoz nem járultak hozzá, a bíróság az eljárást megszüntette. Az eredeti szabályozáshoz képest nem változott az a rendelkezés, amely szerint a fizetési haladék időtartamát a végzés közzétételétől kell számítani. A novella ugyanakkor egyértelművé teszi, hogy a tárgyalást a fizetési haladék időtartamán belül meg kell tartani és hogy e határidőn belül több tárgyalás is tartható. Ez utóbbi körülmény ugyanis a jogalkotói szándék szerint arra ösztönözheti az adóst, hogy az első tárgyalás időpontját minél előbb tűzze ki. A novella a csődeljárás során is bevezette a kényszeregyezség jogintézményét. A fizetési haladék megadásához szükséges arányú hitelezői egyetértés kell a csődegyezség 1. 11
4 1. megszületéséhez is. A vagyonfelügyelő egyik fontos új jogosítványa, hogy a csődegyezség az ő jóváhagyásával jött létre. E jóváhagyásra a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény ában foglalt szabályok vonatkoztak. Emellett a vagyonfelügyelő hatáskörébe tartozóvá vált, hogy a fizetési haladék időtartama alatt az adósnak a hitelezők által meghatározott értékhatárt meghaladó kötelezettségvállalásait jóváhagyja. A vagyonfelügyelő kirendelésére erre irányuló kérelem nélkül, hivatalból kerül sor. Ezáltal a szabályozás szándéka szerint megakadályozhatók az adósnak a vagyon kimentésére és a hitelezők egymással szembeni kijátszására irányuló esetleges törekvései. A bíróság e szabályozás alapján csak azt vizsgálta, hogy az egyezség a törvényben foglalt előírásoknak megfelelően jött-e létre és ha ezt megállapította, az eljárást befejezetté nyilvánítja. A kényszeregyezség jogkövetkezménye az, hogy a hitelezők az egyezség részét képező követeléseik vonatkozásában amíg az egyezségben foglaltakat mindenki betartja felszámolási eljárás lefolytatását nem kezdeményezhetik. Ebből következően a bíróság a csődeljárás befejezetté nyilvánításával egyidejűleg megszünteti azokat a felszámolási eljárásokat, amelyeket a csődeljárásra tekintettel függesztett fel. Ha az egyezségkötés meghiúsult, a bíróság az eljárást megszüntette. Eltérően a korábbi szabályozástól, a csődegyezség elmaradása nem vonta maga után automatikusan a felszámolási eljárás lefolytatását. Ha azonban valamelyik hitelező a csődeljárás alatt felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet nyújtott be és annak elbírálását a törvény rendelkezése alapján a bíróság felfüggesztette, a felszámolási eljárást le kellett folytatni. A novella a felszámolási eljárás körében a Cstv. eredeti szabályozási koncepcióján nem változtatott. A felszámolási eljárás célja továbbra is az volt, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetésére és ennek során a hitelezői követelések kielégítésére a törvényben rögzített módon és sorrendben kerüljön sor. A novella ugyanakkor a felszámolási eljárás lefolytatására vonatkozó szabályokat oly módon változtatta meg, hogy az eljárás időigénye lehetőleg csökkenjen. A szabályozás szerint a bíróság külön határozott az adós fizetésképtelenségéről, majd ezt követően dönt a felszámolás elrendeléséről. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő végzésben meghatározott időpont, amely nem lehet korábbi mint a végzés közzétételének napja. A fizetésképtelenség megállapítása és a felszámolás elrendelése, illetve közzététele közötti időszakban a gyakorlati tapasztalatok alapján gondot okozott, hogy a felszámoló nem volt jogosult hatáskörének gyakorlására, így pl. az adós vagyonának számbavételére. A novella ezért kimondta, hogy a felszámolást elrendelő végzés része a fizetésképtelenség megállapítása. Ebben a végzésben kerül sor a felszámoló kirendelésére is, aki a végzés jogerőre emelkedését (kézbesítését) követően azonnal elláthatja feladatait. A felszámolás kezdő időpontja tehát a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedésének napja, a törvény ugyanakkor hitelezői követelések bejelentése szempontjából továbbra is a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének időpontját tekintette irányadónak. A novella a korábbi szabályozáshoz képest előtérbe helyezte a környezetvédelmi szempontok érvényesülését a felszámolás lefolytatása során, ennek következtében bővítette a felszámoló ezzel kapcsolatos kötelezettségeit. 12
5 Figyelemmel arra, hogy a felszámolói tevékenységet vállalkozások keretében folytatják, indokolttá vált a felszámolói díj emelése, mivel nem lehetett figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy a felszámoló a bírósági kirendelést csak a törvényben meghatározott esetekben utasíthatja vissza, s így a felszámoló szerződéskötési szabadsága nem érvényesül. A végelszámolás körében jogértelmezési gondokat jelentett, hogy a Cstv., illetve az egyes gazdálkodó szervezetekre vonatkozó törvények szabályozása milyen viszonyban álltak egymással. A novella nyilvánvalóvá tette, hogy a Cstv. előírásait a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni A Cstv. második novellája (1997. évi XXVII. törvény) A novellához fűzött indokolás utalt arra, hogy a Cstv január 1-én lépett hatályba. Az Országgyűlés a törvény működésének másféléves tapasztalatát összegezve az évi LXXXI. törvénnyel szeptember 2-i hatállyal átfogóan módosította a Cstv.-t. Ez a módosítás számos olyan hibát kiküszöbölt a törvényből, amelyek lassították, illetve megnehezítették az eljárások lefolytatását. A módosítás óta eltelt három év azonban nyilvánvalóvá tette, hogy számos olyan probléma maradt megoldatlanul a törvényben, amelyek komolyan hátráltatják azoknak a céloknak az elérését, amelyek a törvény célkitűzései között szerepeltek. Figyelembe véve az óta eltelt időszak tapasztalatait, a Kormány úgy határozott, hogy javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé a Cstv. módosítására. Nyilvánvaló, hogy egy olyan jelentőségű gazdasági törvény, mint a Cstv. gyakori módosítása sértheti a piacgazdaság szereplőinek az alapvető gazdasági szabályozók stabilitásához fűződő érdekeit, ezért csak azokon a pontokon került sor módosításra, amelyek esetében ezt a törvény gyakorlati alkalmazása során szerzett tapasztalatok feltétlenül indokolták. A módosítás elsősorban a felszámolásra vonatkozó szabályokat érintette, egyrészt, mivel ezek súlya a törvény által szabályozott három eljárás közül a legnagyobb, másrészt, mivel itt jelentkeztek leginkább a gyakorlati alkalmazást nehezítő anomáliák. A módosítások egy része koncepcionális jellegű, ez azonban nem jelentette azt, hogy változtatni kívántak volna a törvény eredetileg kitűzött céljain, ellenkezőleg, éppen az volt a jogalkotói szándék, hogy a szabályok változtatásával elősegítsék ezeknek a céloknak az elérését. A módosítás másik része azokat a kisebb kodifikációs hibákat, jogértelmezési nehézségeket okozó bizonytalanságokat igyekezett kiküszöbölni, amelyek a gyakorlatban felvetődtek A Cstv. harmadik novellája (2004. évi XXVII. törvény) A novella az Európai Unióhoz való csatlakozás folytán szükségessé vált módosításokat tartalmazta. Ennek keretében elsősorban az 1346/2000/EK rendeletnek megfelelő szabályozás kialakítását célozta, azzal hogy a rendelet jogforrási formájánál fogva köz
6 1. vetlenül alkalmazandó jogszabály, ezért külön átültetést nem igényel. Mindazonáltal a magyar jogrendszerhez való illeszkedés, a Rendelet problémamentes alkalmazhatósága érdekében szükségessé vált a csődtörvény módosítása. A Rendelet döntően nem egységes jogot alkotott, hanem kollíziós szabályokat tartalmaz, illetve azt szabályozza, hogy mennyiben és hogyan vonható eljárás alá az adósnak az Európai Közösség több tagállama között megoszló vagyona. A módosítások célja különösen az volt, hogy (i) az eljárás alá vont adós fő érdekeltségeinek központja szerinti tagállamban megindított főeljárás és a telephely(ek) szerinti tagállam(ok)ban megindított területi eljárások közötti összhangot a Rendelet megfelelő közvetlen alkalmazása mellett a magyar jogszabályok is elősegítsék, különösen a joghatósági összeütközések elkerülhetőek legyenek; (ii) a másik tagállamban megindult eljárás felszámolójának a másik tagállamban hozott, eljárásindító határozat közzétételére, illetve a megfelelő nyilvántartásokba való bejegyzésére irányuló kérelmét a magyar bíróságok kezelni tudják; (iii) a másik tagállamban bejegyzett, de ténylegesen Magyarországon működő vagy Magyarországon telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek ellen a magyar bíróságok előtt fizetésképtelenségi eljárás legyen indítható. A törvényhez fűzött indokolás utalt arra, hogy a módosítások a Rendelet tartalmát nem érintették, nem értelmezték, csupán annak alkalmazhatóságát könnyítették meg A Cstv. negyedik novellája (2006. évi VI. törvény) A novellához fűzött indokolás utal arra, hogy a Kormány 1094/2005. (IX. 19.) Kormányhatározatával elfogadta az új csődtörvény koncepcióját. Az új csődtörvény megalkotását megelőzően ugyanakkor szükség volt egyrészt a hatályos törvény egyes rendelkezéseinek módosítására, másrészt pedig olyan intézkedések elfogadására, amelyek a gazdasági forgalom kiszámíthatóbb és átláthatóbb működését hivatottak elősegíteni. A Cstv.-vel szorosan összefüggő törvények (gazdasági társaságokról szóló törvény, cégtörvény) 2006-ban történt újrakodifikálása számos dogmatikai változást hordozott, amelyekkel való összhang megteremtése indokolt volt, illetve a gyakorlatban felmerülő, és pontosító rendelkezéssel feloldható értelmezési, alkalmazási nehézségek kiküszöbölése is szükségessé vált. A novella ezek végrehajtása mellett a koncepcióban megfogalmazott tézispontokkal összhangban bevezetett számos olyan intézkedést, rendelkezést, amelynek célja a gazdasági élet tisztaságának és átláthatóságának, valamint a hitelezői érdekek biztosításának erősítése. Célszerűnek mutatkozott, hogy a jogalkalmazók már a hatályos törvény keretei között megkezdjék ezen jogintézményekhez való alkalmazkodási folyamatot, illetve a felmerülő jogalkalmazási kérdésekre megfelelő válaszokat dolgozzanak ki annak érdekében, hogy az új csődtörvény rendszere könnyebben beilleszthető legyen a jogrendszerbe. A novella előremutató, jogfejlesztő rendelkezései közül külön kiemelést érdemel, hogy részletes szabályokat állapított meg a nem vitatott vagy elismert követelésen alapuló felszámolási kérelmek benyújtásának előfeltételei, a kérelem elbírálása körébe eső körülmények, illetve a jogerős bírósági határozaton alapuló felszámolási 14
7 kérelem körében. A törvény megteremtette a dologi biztosítékkal rendelkező hitelezők külön kielégítése jogát, valamint kidolgozta az adós vezetőinek a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követő speciális csődjogi felelősségi szabályait. A törvény rendezte továbbá a felszámolókkal összefüggő szakmai, összeférhetetlenségi kérdéseket A Cstv. ötödik novellája (2009. évi LI. törvény) Miután a fentiekben hivatkozott jogalkotási cél, az új Cstv. megalkotása nem valósult meg, ezért a hatályos szabályozás ismételten koncepcionális módosítása vált szükségessé. A törvény elsődleges célja az volt, hogy a Cstv. módosításával kedvezőbb szabályozási környezetet teremtsen a gazdasági élet szereplőinek. A módosítás korszerűsíteni igyekezett a sok tekintetben már elavultnak tekinthető Cstv.-t, egyszerűsítette, gyorsította és ésszerűsítette a szabályozást, továbbá olyan új jogintézményeket vezetett be, amely igazodik a gazdasági helyzethez, egyrészről gazdaságosabbá teszi az eljárásokat, másrészről a visszaélésszerű magatartások vonatkozásában új szankciókat vezetett be. A törvény újraszabályozta a Cstv. csődeljárásról szóló II. fejezetét, tekintettel arra, hogy a korábbi szabályozás alapján a csődeljárás a gyakorlatban csak egészen kivételesen kerül alkalmazásra. A korábbi szabályozás ugyanis egy előzetes hitelezői konszenzust követel meg a fizetési haladékhoz, és viszonylag nehéz volt a csődegyezség feltételeit is teljesíteni. Ennek alapján valószínűsíthető volt, hogy az adós és a hitelező méltányos érdekeit szem előtt tartó új csődszabályozás elősegítheti, hogy a piacvesztés vagy a veszteséges gazdálkodás miatt likviditási vagy fizetési nehézségekkel rendelkező vállalkozások inkább idejekorán csődöt jelentsenek, mintsem később, egy jelentős adósságfelhalmozást követően felszámolás induljon ellenük. A cél az volt, hogy a piaci nehézségekkel küzdő gazdálkodók egy bíróság előtti csődeljárás keretében és csődvédelem birtokában kíséreljék meg működésük újraszervezését, adósságaik rendezésére pedig a hitelezőkkel olyan megállapodást tudjanak kötni, ami elkerülhetővé teszi a felszámolásukat, azaz a fizetésképtelenség miatti, hosszadalmas eljárást követő, jogutód nélküli megszüntetésüket. Annak érdekében, hogy az adós ha erre képes ki tudja használni a csődeljárás előnyeit, a még elsőfokon el nem rendelt felszámolások is felfüggesztésre kerülnének a csődeljárás jogerős befejezéséig. A tárgybeli módosítás elsődleges célja tehát az volt, hogy a csődeljárás vonzóbbá váljon mind az adós, mind a hitelezői részére, teremtse meg a vállalkozás vagyonának védelmét, erősítse a csődeljárás adósságrendező funkcióját, a csődegyezségek megkötésével a felszámolási eljárások száma csökkenjen. A jogalkotó szándéka szerint mindezek közvetetten hozzájárulhatnak a vállalkozások munkahelymegtartó képességének megőrzéséhez, a hitelezőkkel való egyezségkötés pedig a hitelezők számára is biztosítja követelésük gyorsabb, és a felszámolási eljáráshoz képest jóval nagyobb arányú kielégítését. Ennek alapján elmondható, hogy egy sikeres csődegyezség a piaci partnereknél is elősegíti a pénzügyi helyzetük megőrzését, kintlevőségeik csökkentését
8 1. A fentiek szem előtt tartásával megalkotott módosítások egyik lényeges újítása volt, hogy bevezetésre kerül a bíróság által automatikusan engedélyezett, annak közzétételétől érvényesülő ideiglenes fizetési haladék (moratórium), majd a kérelem formai vizsgálata után elrendelt csődeljárás szerinti fizetési haladék. Az ún. csődmoratórium tehát a csődeljárás elrendelésétől kezdve csődvédelmet jelent az adósnak a hitelezők követelés-érvényesítésével szemben, azonban a visszaélések elkerülése érdekében az adós gazdálkodását sajátos szabályok szerint a vagyonfelügyelő ellenőrzi, kötelezettségvállalásait jóváhagyja. A csődmoratórium alatt főszabályként tilos a hitelezők számára kifizetéseket teljesíteni, az adós ellen ebben az időszakban nem is lehet igényeket érvényesíteni, azonnali beszedési megbízásokat teljesíteni stb.). A moratórium ugyanis arra szolgál, hogy az adós és a hitelezők kidolgozzák az adósságrendezés részletes feltételeit. A csődmoratórium a hitelezők konszenzusa esetén hosszabbítható meg, és csak akkor, ha valóban van remény az egyezség megkötésére. A moratórium meghosszabbításának végső határideje egy év. Ez az időszak még egy nagyvállalkozás és jelentős számú hitelező esetében is elegendő arra, hogy egy végrehajtható csődmegállapodással sikeresen befejezetté lehessen nyilvánítani a csődeljárást. Az esetek többségében azonban a csődszakasz jóval rövidebb lehet, akár azért, mert a hitelezők kevesebb haladékot adnak az adósnak, akár azért, mert rögtön az eljárás elején kiderül: az eljárás alá vont vállalkozásnak olyan nagy és olyan jellegű adósságállománya van, hogy nincs esély a hitelezőkkel való megegyezésre. Ezekben az esetekben a csődszakasz célja az adós meglévő vagyonának megőrzése, a veszteségforrások csökkentése, az adós és egyes hitelezők csalárd vagyonkimentési technikáinak megakadályozása, és a megindított felszámolási eljárás alapos előkészítése. A törvényben az adós mellé a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő szerepe és jogköre nagyobb lett, mint a korábbi szabályozás szerint. A hitelezők a fizetési moratórium meghosszabbítását ahhoz is köthetik, hogy a vagyonfelügyelő teljes jogkörű ellenőrzést kapjon az adós kötelezettségvállalásaira, kifizetéseire. Ezt a szigorítást az indokolja, hogy az adós ne éljen vissza a csődvédelemmel, és őrizze meg a csődvagyont. A hitelezői választmányra, annak vezető testületére, létrehozatalára, megszüntetésére, a tagokat képviselő jogosítványaira vonatkozó szabályok is pontosításra kerültek, mind a csődeljárásban, mind pedig a felszámolási eljárásban. Amennyiben a hitelezői tárgyalásokon a moratórium (meghosszabbított moratórium) időtartama alatt az adós nem tudja megszerezni az egyezséghez szükséges konszenzust, a tárgyalásokat le kell zárni és erről a bíróságot értesíteni kell, aki hivatalból dönt a csődeljárás megszüntetéséről, a korábban felfüggesztett felszámolási eljárások folytatásáról, illetve az adós felszámolásának elrendeléséről. Ha viszont az adós sikeres tárgyalásokat folytat a hitelezőkkel, akkor egyezség keretében állapodik meg velük az adósság rendezésének feltételeiről, így különösen az adósságra vonatkozó engedményekről és a fizetési könynyítésekről, egyes követelések elengedéséről, esetleg a követelések fejében az adós gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, a követelések megfizetéséért való kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról, az adós reorganizációs és veszteségcsök- 16
9 kentő programjának elfogadásáról, továbbá mindarról, amit az adós és a hitelezők az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak, ide értve az egyezség végrehajtása ellenőrzésének módját is. A csődegyezség megkötésének feltételei lényegesen kedvezőbbekké váltak a korábbi szabályozáshoz képest, ugyanakkor azonban jóval ellenőrzöttebb és dokumentáltabb lett ez a folyamat, mind a vagyonfelügyelő, mind a hitelezők, mind pedig a bíróság által. Az egyezségkötés azért lett egyszerűbb, mert az egyes hitelezői osztályokban a követelésarányosan számított többség már elegendő a szabályszerű egyezséghez. A törvény azonban megtartotta a hatályos szabályozásból azt a garanciális szabályt, hogy az egyezségből kimaradó, vagy azt nem támogató hitelezők számára sem lehet az egyezség diszkriminatív. Az egyezséget a bíróság hagyja jóvá, miután megállapította, hogy az megfelel a törvényes feltételeknek. Ha a bíróság az egyezséget jóváhagyja, ezzel nyilvánítja befejezettnek a csődeljárást, és a jogerős végzés közzétételével szűnik meg a fizetési haladék, kezdődik meg a csődegyezség végrehajtása. Ha az egyezség nem felel meg a törvényes feltételeknek vagy a szükséges arányú hitelezői jóváhagyás hiányzik, a csődeljárás sikertelenül fejeződik be. A novella az ún. egyszerűsített felszámolási eljárásban differenciáltabb szabályrendszert teremtett meg annak érdekében, hogy a vagyontalan, már nem működő cégek gyorsított eljárásban kerüljenek megszüntetésre, jelentősen csökkentve ezáltal az eljárás lefolytatásából keletkező állami költségeket is. Az új szabály különbséget tesz az egyszerűsített felszámolási eljárásokban aközött, amikor az adós cég vagyona az eljárás időtartama alatt változik, és aközött, amikor egy tevékenységet már nem folytató, kiüresített, vagyontalan cég felszámolására kerül sor. Ha a cég iratanyaga olyan mértékben hiányos, rendezetlen, hogy a felszámolási eljárás lefolytatása gyakorlatilag ellehetetlenül, akkor a cégvezetőknek, sőt a többségi cégtulajdonosoknak is megteremtődik az anyagi felelőssége annak érdekében, hogy a vagyontalan cég megszüntetésével kapcsolatos eljárások költségeit ne az állam fizesse. A novella azonban kínált még egy utolsó lehetőséget a cégvezetésnek arra, hogy ezt a jogkövetkezményt elkerüljék, rendezett és szabályos iratés vagyonátadást teljesítsenek a felszámoló részére. A novella a felszámolási eljárás általános szabályait is a megváltozott csődszabályokhoz igazította. Törvényi szintre emelte a felszámolók kijelölésével összefüggő eljárás főbb szabályait (elektronikus módszer, véletlenszerű kiválasztással, és a kijelöléskor nem járhat el a felszámolási eljárást lefolytató bíró.) Ennek folytán a felszámoló kiválasztásakor figyelembe kell venni a felszámolók arányos munkaterhelését, az adós szervezet sajátosságaihoz igazodó szakértelmet, továbbá költséghatékonysági okokból az adós és a felszámoló székhelyének fióktelepeinek földrajzi távolságát stb. A törvény néhány ponton rövidítette a felszámolási eljárás határidőit, részletesebbé tette az adós gazdálkodó szervezet volt vezetőinek kötelezettségeit az iratok, vagyon felszámolónak való átadása során, és előírta a felszámolóval való együttműködést. Mindezek megszegése esetén szigorúbb szankciókat vezetett be. Gyakori volt ugyanis, hogy a volt cégvezetők mulasztása miatt a felszámoló csak jelentős nehézségekkel tudta a vállalkozás iratanyagát összegyűjteni, vagyonát fel
10 2. lelni. Mindez meghosszabbította, és a csalárd cégvezetői magatartások esetén meghiúsíthatta a felszámolási eljárás eredményes lefolytatását, továbbá a hitelezők érdekeinek sérelmével járt. A felszámoló eljárása is részletesebbé vált, és felelősségi szabályai szigorodtak. A már régóta nem valorizált minimum felszámolói díjak minimális emelését tartalmazta. A módosítás eredményeképpen a felszámoló még inkább érdekeltté vált a minél nagyobb értékesítési bevételben, az eljárás gyorsabb lefolytatásában, továbbá a hitelezők érdekeit sértő, vagyonkimentő cselekmények elleni fellépésben, eljárások indításában, illetve kezdeményezésében. A módosítások révén a hitelezői választmány az értékesítési eljárás előkészítésére, lefolytatására (pályázat, árverés) nagyobb befolyást, illetve tájékozódási lehetőséget kapott. A törvény lehetővé tette a felszámolási eljárás megszüntetését, ha az adós valamennyi tartozását rendezi, és kifizeti az eljárás költségeit is. 2. A csődeljárás A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós a csődegyezség megkötése érdekében fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. A csődeljárás reorganizációs eljárás, és mint ilyen arra ad lehetőséget, hogy a hitelezőkkel együttműködve talpra állítsa a gazdálkodó szervezetet, s ezzel elkerülje a fizetésképtelenséget. A csődeljárás célzott szerepe tehát az, hogy az adós csődvédelmet kérjen a hitelezői ellen, ezzel megakadályozza a felszámolás eljárás megindítását, ha annak feltételei fennállnak miközben határidőt biztosít az adósnak arra, hogy a hitelezőivel megegyezzen. [Juhász László: A magyar fizetésképtelenségi jog kézikönyve I. kötet (Budapest: Novotni )] A csődeljárás részletes szabályait a Cstv ai tartalmazzák. 3. A felszámolási eljárás A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. A felszámolási eljárás részletes szabályait a Cstv ai tartalmazzák. 2. (1) E törvény hatálya a gazdálkodó szervezetekre és ezek hitelezőire terjed ki. (2) Hatályon kívül. (3) Hatályon kívül. (4) E törvénynek a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (4a) E törvényt a biztosító egyesületekre akkor kell alkalmazni, ha a biztosítók- 18
11 ról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény másképp nem rendelkezik. (5) Az egyesületekre és az alapítványokra e törvényt akkor kell alkalmazni, ha az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény másképpen nem rendelkezik. 2. Áttekintés 1. A Cstv. személyi hatálya általában 2. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei 2.1. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire vonatkozó szabályozás 2.2. A Legfelsőbb Bíróság elvi határozata a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepének felszámolására irányuló kérelem elbírálása során vizsgálandó speciális körülményekről 2.3. A Fővárosi Ítélőtábla határozata az EGT-államban székhellyel rendelkező külföldi hitelintézet, illetve pénzügyi vállalkozás magyarországi pénzügyi fióktelepének nincs jogképessége és perképességéről 3. A biztosító egyesület 4. Egyesület és alapítvány 1. A Cstv. személyi hatálya általában A Cstv. a szabályozás személyi hatályát csak részben rendezi e -ban. Valójában a szabályozás tartalmát a 3. értelmező rendelkezései adják. Ehelyütt ugyanis azt mondja a törvény: E törvény hatálya a gazdálkodó szervezetekre és ezek hitelezőire terjed ki. A gazdálkodó szervezet a) a gazdasági társaság, b) a közhasznú társaság, c) az ügyvédi iroda, d) a közjegyzői iroda, e) a szabadalmi ügyvivői iroda, f) a végrehajtói iroda, g) az európai részvénytársaság, h) a szövetkezet, i) a lakásszövetkezet, j) az európai szövetkezet, k) a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), l) az erdőbirtokossági társulat, m) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, n) a magánnyugdíjpénztár, o) az egyéni cég, 19
12 2. p) az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, q) az európai területi társulás, r) egyesület, s) alapítvány, valamint t) mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található. o) A hitelező: (i) a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban a felszámolás kezdő időpontjáig az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton vagy más végrehajtható okiraton alapuló, nem vitatott vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, (ii) a csődeljárásban az előbbieken kívül az is, akinek az adóssal szemben vitatott, vagy a csődeljárás alatt esedékessé vált pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és a követelést a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette; (iii) csődeljárásban az előbbieken kívül az is, akinek az adóssal szemben olyan jövőben lejáró, pénz- vagy pénzben kifejezett, létező vagyoni követelése van, amely szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésből jogszerűen ered, és amely a hitelező által már teljesített termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-, tulajdonosi részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz vagy előlegfizetéshez kapcsolódik, és ezt a hitelezői követelést a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette; (iv) a felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénzkövetelése vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette. 2. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei A Cstv. szerint a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire vonatkozó szabályozás A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló évi CXXXII. törvény értelmében külföldi vállalkozás a Magyarország területén kívül székhellyel rendelkező, főtevékenységként vállalkozási tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, továbbá más 20
A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG
A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,
RészletesebbenJuhász László A módosított csődtörvény tapasztalatai. Milyen az ítélkezési gyakorlat?
Juhász László A módosított csődtörvény tapasztalatai Milyen az ítélkezési gyakorlat? A csődtörvény módosításai Az 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) megalkotásának körülményei (három eljárás, kötelező csőd.)
RészletesebbenA/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG
A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Az alábbi jogszabályok átfogó ismerete szükséges: - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.
RészletesebbenTartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban
Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban Szerző: Dr. Bori Beáta 2013. december I. Bevezetés Gazdasági életünk jogi szabályozásának fejlődésében jelentős mérföldkőnek számított
RészletesebbenRenkó Ferenc István: Gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárása
1 A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 2009. szeptember 1. napjával átfogó módosításra került. A módosítások elsődleges célja az volt, hogy kedvezőbb szabályozási
RészletesebbenMISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék. Várkonyiné Dr.
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Várkonyiné Dr. Juhász Mária A csődeljárásról, és a felszámolási eljárásról szóló 1991.
RészletesebbenA csődeljárás. P a t r o c i n i u m. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar. Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszék
Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszék B e t h l e n - s o r o z a t Írta: Prof. Dr. Miskolczi Bodnár Péter tanszékvezető, egyetemi tanár
RészletesebbenA/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG
A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Az alábbi jogszabályok átfogó ismerete szükséges: - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.
RészletesebbenCsődeljárás megindítása, fizetési haladék
15B/ Csődeljárás fogalma, moratórium, egyezségi tárgyalás, csődeljárás eredménye (külön lapon honlapra feltéve) 16B/ A vagyonfelügyelő feladatai, jogállása (külön lapon honlapra feltéve) 1991. évi XLIX.
RészletesebbenA gazdasági társaságok megszűnése, csődeljárás. Vállalkozási alapismeretek 1. 5. előadás Onyestyák Nikoletta
A gazdasági társaságok megszűnése, csődeljárás Vállalkozási alapismeretek 1. 5. előadás Onyestyák Nikoletta A VÁLLALATOK ÁTALAKULÁSA Jogi szabályozása: A gazdálkodó szervezetek és a gazdálkodó társaságok
RészletesebbenHÍRLEVÉL 2009. III. NEGYEDÉV
S Z E C S K A Y Ü g y v é d i I r o d a - A t t o r n e y s a t L a w H-1055 BUDAPEST, KOSSUTH TÉR 16-17 (MAIL: H-1245 BUDAPEST PF/POB 1228) HUNGARY --------------------------------- Tel: +36 (1) 472 3000
RészletesebbenA biztosító mint hitelező és mint adós. Dr. Csőke Andrea
A biztosító mint hitelező és mint adós Dr. Csőke Andrea A biztosító mint hitelező A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) - Magyarországon + anyagi jogi szabályok
RészletesebbenX. A végelszámolási eljárást szabályzó főbb jogszabályok, irányelvek
1 X. A végelszámolási eljárást szabályzó főbb jogszabályok, irányelvek 1) 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 2) 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról (Cstv)
Részletesebben40 Országos sportági szakszövetség változásbejegyzése iránti kérelem PK-105V 41 Országos sportági szakszövetség nyilvántartásból való törlése iránti
Dokumentum neve Dokumentum kódja Polgári peres elektronikus formanyomtatványok 1 Személyi adat-, lakcímváltozás bejelentése KÍTMV-KPMG-12-12-01 2 Polgári keresetlevélhez tartozó formanyomtatvány T-P-12-02-01
RészletesebbenII. Felszámolási eljárás megindítása
1 II. Felszámolási eljárás megindítása Mint említettük, a felszámolás a fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek jogutód nélküli megszűnésére irányuló eljárás. A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége
Részletesebben1991. évi XLIX. törvény. a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról
1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról Az Országgyűlés a fizetésképtelen gazdálkodó szervezeteknek csődeljárás útján történő újjászervezése, ha pedig
RészletesebbenKi kezdeményezhet felszámolási eljárást?
http://gyorugyved.hu FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS A Cstv. 1. (3) bekezdése alapján a felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők
RészletesebbenFelszámolók szakmai felelősségbiztosítása Kiegészítő biztosítási feltételek
Felszámolók szakmai felelősségbiztosítása Kiegészítő biztosítási A jelen kiegészítő biztosítási azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. Cg. 01-10-041356, székhely: 1087
RészletesebbenA csőd- és felszámolási eljárás során felmerülő cégeljárási feladatok. jogalkalmazási problémái
A csőd- és felszámolási eljárás során felmerülő cégeljárási feladatok jogalkalmazási problémái Szerző: dr. Bori Beáta Pécs 2014. május I. Bevezetés A magyar fizetésképtelenségi és jogutód nélküli megszűnéssel
RészletesebbenA gazdasági társaságok
A gazdasági társaságok Gazdasági társaságok (társas vállalkozások): olyan gazdálkodó szervezetek, amelyek üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatnak, vagyonukat a tagok bocsájtják a társaság rendelkezésére,
RészletesebbenBudapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának Képviselőtestülete. 5/2012. (III. 13.) önkormányzati rendelete
Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (III. 13.) önkormányzati rendelete A civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjéről szóló 55/2004.
RészletesebbenHa az önkormányzat nem fizet
Ha az önkormányzat nem fizet igényérvényesítés, adósságrendezési eljárás helyi önkormányzatokkal szemben Kapa Mátyás főiskolai tanár TARTALOM I. Bevezetés II. A követelések érvényesítésének hagyományos
RészletesebbenA jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban
A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok
RészletesebbenSalgótarján Megyei Jogú Város. Javaslat kamatmentes kölcsön nyújtására a Salgótarjáni Acélárugyár Zrt.,,cs.a. munkavállalói részére
Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere Iktatószám: 9693/2014. Javaslat kamatmentes kölcsön nyújtására a Salgótarjáni Acélárugyár Zrt.,,cs.a. munkavállalói részére Tisztelt Közgyűlés! A Salgótarján
RészletesebbenÁTLÁTHATÓSÁGI NYILATKOZAT a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. tv. (Nvtv.) 3. (1) bek. 1. b) pontjában meghatározott
ÁTLÁTHATÓSÁGI NYILATKOZAT a nemzeti onról szóló 2011. évi CXCVI. tv. (Nvtv.) 3. (1) bek. 1. b) pontjában meghatározott BELFÖLDI VAGY KÜLFÖLDI JOGI SZEMÉLY, VAGY JOGI SZEMÉLYISÉGGEL NEM RENDELKEZŐ GAZDÁLKODÓ
RészletesebbenHivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/14967) Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága. A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata.
Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/14967) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság
RészletesebbenAz I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek
Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011 évi CXCV törvény 41 (6) bekezdés, 50 (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011 évi CXCVI törvény 3 (1) 1 pontjának való megfelelésről I Törvény erejénél
RészletesebbenÁTLÁTHATÓSÁGI NYILATKOZAT a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. tv. (Nvtv.) 3. (1) bek. 1. b) pontjában meghatározott
ÁTLÁTHATÓSÁGI NYILATKOZAT a nemzeti onról szóló 2011. évi CXCVI. tv. (Nvtv.) 3. (1) bek. 1. b) pontjában meghatározott BELFÖLDI VAGY KÜLFÖLDI JOGI SZEMÉLY, VAGY JOGI SZEMÉLYISÉGGEL NEM RENDELKEZŐ GAZDÁLKODÓ
RészletesebbenCSŐDEGYEZSÉGI MEGÁLLAPODÁS
CSŐDEGYEZSÉGI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészről a csődeljárás alatt álló adós gazdálkodó szervezet, aze-star ALTERNATÍV ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYRT. CSŐDELJÁRÁS ALATT (székhelye: 1122 Budapest, Székács
Részletesebben1991. évi XLIX. törvény A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 1 2
OptiJUS Opten Kft. 1 1991. évi XLIX. törvény 1991. évi XLIX. törvény A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 1 2 2014.1.1. és 2014.3.14. között hatályos szöveg Az Országgyűlés a fizetésképtelenséggel
RészletesebbenT/6631. számú. törvényjavaslat. a természetes személyek adósságrendezéséről szóló évi CV. törvény módosításáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6631. számú törvényjavaslat a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosításáról Előadó: Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter Budapest, 2015.
RészletesebbenPályázat benyújtásához. A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek:
Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Pályázat benyújtásához I.
RészletesebbenT/ számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/12368. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2016. október 1 2016. évi
Részletesebben1991. évi XLIX. törvény. a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 1. I. Fejezet. Általános rendelkezések
1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 1 Az Országgyűlés a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben lévő vagy fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek adósságának csődeljárásban,
RészletesebbenTámogató döntéssel, támogatási szerződéssel/okirattal rendelkező pályázók esetén
Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Támogató döntéssel, támogatási
RészletesebbenVII. A felszámolás befejezése
1 VII. A felszámolás befejezése 1. A felszámolás befejezésének dokumentumai A felszámoló a felszámolás befejezésekor - felszámolási zárómérleget - a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást - záró
RészletesebbenÁTLÁTHATÓSÁGI NYILATKOZAT a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. tv. (Nvtv.) 3. (1) bek. 1. b) pontjában meghatározott
1 ÁTLÁTHATÓSÁGI NYILATKOZAT a nemzeti onról szóló 2011. évi CXCVI. tv. (Nvtv.) 3. (1) bek. 1. b) pontjában meghatározott BELFÖLDI VAGY KÜLFÖLDI JOGI SZEMÉLY, VAGY JOGI SZEMÉLYISÉGGEL NEM RENDELKEZŐ GAZDÁLKODÓ
RészletesebbenA TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS
A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS I. A hatályos törvényi szabályozás ugyan a korábbinál részletesebben határozza meg a volt tag üzletrészének értékesítését,
RészletesebbenA Fővárosi Törvényszék a sorszám alatt nyilvántartásba vett Piarista Alapítvány változásbejegyzési ügyében meghozta az alábbi
A a 01-01-0000492. sorszám alatt nyilvántartásba vett Piarista Alapítvány változásbejegyzési ügyében meghozta az alábbi V É G Z É S T A elrendeli a 01-01-0000492. sorszám alatt nyilvántartásba vett Piarista
RészletesebbenA civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia
A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési
RészletesebbenA jog értünk van. Új társasági törvény (2006. évi IV. tv.) Új cégtörvény (2006. évi V. törvény)
A jog értünk van Új társasági törvény (2006. évi IV. tv.) Új cégtörvény (2006. évi V. törvény) Dr. Győri Enikő címzetes vezető tanácsos 2006. 05. 30. 2006. július 1-jétől - új társasági jogi törvény, cégeljárási
RészletesebbenVaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)
Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:
RészletesebbenA civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből
A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből dr. Homolya Szilvia
RészletesebbenI. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya
Karancsalja község Önkormányzata Képviselő testületének 11/2013. (VIII.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Karancsalja község Önkormányzatának
RészletesebbenIII. Felszámoló kijelölése, felelőssége, felmentése. A felszámolói névjegyzék
1 III. Felszámoló kijelölése, felelőssége, felmentése. A felszámolói névjegyzék 1. A felszámoló kijelölése A bíróság az adós felszámolását elrendelő jogerős végzés közzétételét követően, külön jogszabályban
RészletesebbenAlkalmazott jogszabályok: Cstv. 10. (2) bekezdés, 20. (3) bekezdés, Pp (1) bekezdés f.) pont, 157. a.) pont.
A hitelező a csődeljárás kezdő időpontjában már fennálló, vagy az alatt keletkezett a moratórium hatálya alá eső határidőben be nem jelentett követelése tekintetében a nem érvényesíthetőség mint joghatás
RészletesebbenT/9302. számú. törvényjavaslat
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/9302. számú törvényjavaslat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról Előadó:
RészletesebbenTájékoztató a természetes személyek adósságrendezési eljárásáról szóló 2015. évi CV. törvény alapján
Tájékoztató a természetes személyek adósságrendezési eljárásáról szóló 2015. évi CV. törvény alapján Mi a magáncsőd? A magáncsőd vagy családi csődvédelem, illetve az adósságrendezési eljárás szinonim szavak,
RészletesebbenA FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17.
2010.El.II.C.17. A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS BEVEZETÉS A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi
Részletesebben1. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény módosítása
Orsifcggyíűiés Hivatala irományezám : ' l4 k o 'l 5.---2 í gy' 1, Érkezett : 2015 DEC 0 2015. évi... törvény a cs ődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a bírósági
RészletesebbenTÉVESEN AZ ADÓS SZÁMJÁRÁRA UTALT ÖSSZEG - A FELSZÁMOLÓ KÖTELEZETTSÉGE
TÉVESEN AZ ADÓS SZÁMJÁRÁRA UTALT ÖSSZEG - A FELSZÁMOLÓ KÖTELEZETTSÉGE A téves átutalást nem kell hitelezői igényként bejelenteni. Az összeget, függetlenül attól, hogy a téves utalás a felszámolás kezdő
RészletesebbenHIRDETMÉNY BÍRÓSÁGI ADÓSSÁGRENDEZÉS ELRENDELÉSÉRŐL A HITELEZŐK ADÓSSÁGRENDEZÉSBE TÖRTÉNŐ BEVONÁSA ÉRDEKÉBEN
ARE-HIR-003-ELREND HIRDETMÉNY ADÓSSÁGRENDEZÉSI ÜGYSZÁM: ARE2016000219 BÍRÓSÁGI ADÓSSÁGRENDEZÉS ELRENDELÉSÉRŐL A HITELEZŐK ADÓSSÁGRENDEZÉSBE TÖRTÉNŐ BEVONÁSA ÉRDEKÉBEN (A természetes személyek adósságrendezéséről
RészletesebbenÜzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben
Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az
Részletesebben1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 1 2
OptiJUS Opten Kft. I 1991. évi XLIX. törvény 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 1 2 2017.01.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Részletesebben2017. évi.. törvény. a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény jogharmonizációs célú módosításáról
Jelen tervezet közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során a tervezet koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért a tervezet jelen formájában nem
RészletesebbenIromány száma: T/3292. Benyújtás dátuma: :43. Parlex azonosító: 1C518CU90001
Iromány száma: T/3292. Benyújtás dátuma: 2018-10-31 20:43 Miniszterelnökség Parlex azonosító: 1C518CU90001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr.
RészletesebbenVállalkozási ismeretek 9.EA
Vállalkozási ismeretek 9.EA Fizetésképtelenségi és megszűntetési eljárások Tények A magyar gazdaság tele van működési zavarokkal, körbetartozások, alvállalkozók kifizetésének elmaradása, tudatos vagyonkimentés,
RészletesebbenA kényszertörlési eljárással kapcsolatos tudnivalók
A kényszertörlési eljárással kapcsolatos tudnivalók A cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el, ha törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja, ha a
RészletesebbenA közjegyzői nemperes eljárások
A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények
RészletesebbenGLOBALFX INVESTMENT ZRT. Befektető-Védelmi Alap (BEVA) TÁJÉKOZTATÓ
GLOBALFX INVESTMENT ZRT. Befektető-Védelmi Alap (BEVA) TÁJÉKOZTATÓ AKTUALIZÁLVA: 2014. JÚLIUS 14. BEFEKTETŐ-VÉDELMI ALAP - általános tájékoztató (forrás: www.bva.hu) A jelen összeállítás tájékoztató jellegű,
Részletesebben2007. évi XCIX. törvény. az európai területi együttműködési csoportosulásról
2007. évi XCIX. törvény az európai területi együttműködési csoportosulásról Az Országgyűlés a gazdasági és társadalmi kohézió megerősítése érdekében, és a határokon átnyúló, transznacionális, illetve régiók
RészletesebbenAlulírott, (név).., mint a (cégnév) (adószám).
34 6. sz. melléklet Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről I. Törvény
RészletesebbenJOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA
JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA Magyarország Alaptörvénye: A magyar jogi hierarchiában a legfelsőbb jogszabály, amely 2012. év január hó 01. napján lépett hatályba. Az Országgyűlés az Alaptörvényben
RészletesebbenÁltalános jogi ismeretek. Tematika:
Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014
RészletesebbenEKAER Kockázati biztosíték
EKAER _ A kockázati biztosíték EKAER Kockázati biztosíték Vörös Attila Szakmai Főigazgató-helyettes NAV KMRAFI Jogszabályi háttér Art 22/E. (5) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés a) és c) alpontja szerinti
RészletesebbenMagyar joganyagok - 14/2015. (V. 13.) MNB rendelet - a Magyar Nemzeti Bank által a 2. oldal (5) Szövetkezeti hitelintézetben történő befolyásoló része
Magyar joganyagok - 14/2015. (V. 13.) MNB rendelet - a Magyar Nemzeti Bank által a 1. oldal 14/2015. (V. 13.) MNB rendelet a Magyar Nemzeti Bank által a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete keretében,
RészletesebbenÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK
ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének, január 25-i ülésére. Az előterjesztést készítette: ügyvezető
550-1/2017. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének, 2017. január 25-i ülésére Tárgy: A Kerekegyházi Kábelkommunikációs Kft megszüntetése Az előterjesztést készítette:
RészletesebbenAZ EURÓPAI FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ELJÁRÁS GYAKORLATA. B u d a p e s t, s z e p t e m b e r 2 9.
AZ EURÓPAI FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ELJÁRÁS GYAKORLATA d r. R á k V i k t o r B u d a p e s t, 2 0 1 6. s z e p t e m b e r 2 9. végrehajtási jogcímhez jutás önálló, alternatív igényérvényesítési eljárás európai
RészletesebbenDad Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2014. (I.28.) önkormányzati rendelete az államháztartáson kívüli forrás átvételéről és átadásáról
Dad Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2014. (I.28.) önkormányzati rendelete az államháztartáson kívüli forrás átvételéről és átadásáról Dad község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország
RészletesebbenHATÁROZAT. kötelezi, A fenti kötelezettségének a Társaság a határozat jogerőre emelkedésének napjától köteles eleget tenni.
Iktatószám: Tárgy: BA/001/01009-0004/2016 Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat HATÁROZAT A fogyasztóvédelmi, illetve piacfelügyeleti hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal a C & A Mode Kft.-t
RészletesebbenKód Jogi forma 1 Jogi személyiségű vállalkozás 11 Gazdasági társaság 113 Korlátolt felelősségű társaság 114 Részvénytársaság 116 Közkereseti társaság
Kód Jogi forma 1 Jogi személyiségű vállalkozás 11 Gazdasági társaság 113 Korlátolt felelősségű társaság 114 Részvénytársaság 116 Közkereseti társaság 117 Betéti társaság 12 Szövetkezet 121 Szociális szövetkezet
RészletesebbenPÁLYÁZATI ADATLAP. 1. Pályázó (közművelődési, sport és egyéb civil szervezet) Neve:. Székhelye:. Adószáma: Képviselőjének neve:
2. sz. melléklet a 41/2011. (IX. 23.) önkormányzati rendelethez PÁLYÁZATI ADATLAP KÖZMŰVELŐDÉSI, SPORT ÉS CIVIL SZERVEZETEK PÁLYÁZATAINAK BENYÚJTÁSÁRA 1. Pályázó (közművelődési, sport és egyéb civil szervezet)
RészletesebbenSzervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés -
Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - NOSZA Egyesület 2014. február 28. Új jogszabályi környezet 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú
Részletesebbenegyesülés (EGTC) 151 Közérdekű nyugdíjas szövetkezet új magyarországi telephelye
GFO 2017-03 GFO 2017-07 GFO 2017-03 megnevezés GFO 2017-07 megnevezés kód kód 113 Korlátolt felelősségű társaság 113 Korlátolt felelősségű társaság 114 Részvénytársaság 114 Részvénytársaság 116 Közkereseti
RészletesebbenAz I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) bekezdés 1. pontjának való megfelelésről szóló átláthatósági
RészletesebbenMagyar joganyagok évi XLIX. törvény - a csődeljárásról és a felszámolási eljár 2. oldal 3. (1)1 E törvény alkalmazásában: a)2 gazdálkodó szerv
Magyar joganyagok - 1991. évi XLIX. törvény - a csődeljárásról és a felszámolási eljár 1. oldal 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 1 Az Országgyűlés a fizetésképtelenséggel
RészletesebbenIromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: :48. Parlex azonosító: W838KPW50003
Iromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: 2018-05-29 20:48 Miniszterelnökség Parlex azonosító: W838KPW50003 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Semjén
RészletesebbenGazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése
Büntetőjog Csődjog Ingatlanjog Családjog Munkajog Társasági jog Polgári jog Képviselet közigazgatási eljárásban Követelések, adósságok behajtása Állandó, komplex képviselet Gazdasági társaságok működéséhez
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. 2012. április 26-i rendes ülésére
8. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 26-i rendes ülésére Tárgy: A Hamulyák Közalapítvány tartozásainak rendezése Előterjesztő:
RészletesebbenVezető tisztségviselő felelőssége. Csehi Zoltán
Vezető tisztségviselő felelőssége Csehi Zoltán 2014.5.13. 1 Vezető tisztségviselő felelőssége Nem csak társasági jogi kérdés! A kódex vonatkozó normáit együtt kell alkalmazni! Munkajogi szabályok! 2 2
RészletesebbenA kényszertörlési eljárással kapcsolatos tudnivalók
A kényszertörlési eljárással kapcsolatos tudnivalók A cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el, ha törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja, ha a
RészletesebbenÉrkezett : Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága. Egységes javaslat. Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére. Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága ttomá űy8 c(sp : Érkezett : T) 2015 NOV 2 7 ó 4o 6 [ 2 Egységes javaslat Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére Tisztelt Elnök Úr! Az egyes házszabályi
RészletesebbenÚtmutató befektetési alapok nyilvántartásból törléséhez
Útmutató befektetési alapok nyilvántartásból törléséhez Tartalom Irányadó jogszabályok... 3 A Felügyelet engedélyezési hatásköre... 3 Egyéb jogszabályi rendelkezések... 3 A Felügyelethez benyújtandó dokumentumok...
Részletesebben2017. évi törvény. 1. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény módosítása
Jelen tervezet közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során a tervezet koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért a tervezet jelen formájában nem
RészletesebbenMEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK a behajthatatlannak minősülő követelések leírásának rendjéről és a pénzügyi követelések elengedéséről szóló 25/2013. (XII. 03.) sz. önkormányzati
RészletesebbenBETÉTI TÁRSASÁG ALAPÍTÁSA
BETÉTI TÁRSASÁG ALAPÍTÁSA Betéti társaság A tagok személyes együttműködését alapozza meg a társasági szerződés. A betéti társaságok általában alacsony tőkével és kisebb taglétszámmal működő, a szó szoros
RészletesebbenHoracél Kft. csődeljárás alatt. Fizetőképességet helyreállító program. Táborfalva, 2015. május 15.
Horacél Kft. csődeljárás alatt Fizetőképességet helyreállító program Táborfalva, 2015. május 15. 1. Cégtörténet A Horacél Kft. egy 1999. évben alapított családi vállalkozás. A társaság alapítója, Horváth
Részletesebben2-7/ június 9. I. Jogalkalmazási iránytű 1. Az adósságrendezési eljárásról
2-7/2011. 2011. június 9. I. Jogalkalmazási iránytű 1. Az adósságrendezési eljárásról A helyi önkormányzatok fizetőképességének helyreállítására vonatkozóan a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról
RészletesebbenAz EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt
Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt Az EUB feladatai túlmutatnak a hagyományos jogalkalmazási feladatokon 1. Alkotmánybírósági jellegű funkciók (pl. kötelezettségszegési eljárás,
RészletesebbenK I V O N A T. 1991. évi IL. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról
1991. évi IL. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról K I V O N A T Az Országgyűlés a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben lévő vagy fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek adósságának
RészletesebbenPartnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról
Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról Főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési jogról a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról
RészletesebbenSZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása I. Az adóhatóság által a felszámolási eljárásban érvényesített, az államháztartás valamely alrendszerét megillető követelések,
Részletesebben4. A végelszámolás kezdete, időszaka, befejezése. 5. A végelszámolás különös formái. a) Az egyszerűsített végelszámolás
VÉGELSZÁMOLÁS 4. A végelszámolás kezdete, időszaka, befejezése A végelszámolás a cég legfőbb szervének a jogutód nélküli megszűnéséről hozott határozatában megállapított időpontban kezdődik el. Ez az időpont
Részletesebben1/2011. (IV.4.) BK vélemény
FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMÁNAK VEZETŐJE 1055 Budapest V., Markó utca 16. Telefon: 268-4813 1/2011. (IV.4.) BK vélemény Amennyiben a bíróság elrendeli a tanú személyi adatainak a zárt kezelését,
RészletesebbenI. A VÉGELSZÁMOLÁSI FOLYAMAT ÁTTEKINTÉSE
I. A VÉGELSZÁMOLÁSI FOLYAMAT ÁTTEKINTÉSE 1. A végelszámolás célja A végelszámolás célja, hogy a nem fizetésképtelen cégek is csak vagyoni-gazdasági viszonyaik rendezése mellett szűnhessenek meg. Nem határozható
RészletesebbenBáta Község Önkormányzatának és Sárpilis Község Önkormányzatának. Óvodai ellátására társulási megállapodás
Báta Község Önkormányzatának és Sárpilis Község Önkormányzatának Óvodai ellátására társulási megállapodás Báta és Sárpilis Községek Önkormányzatainak Képviselő testületei, annak érdekében, hogy a Magyarországi
RészletesebbenJAVASLAT Javadalmazási Szabályzat elfogadására
JAVASLAT Javadalmazási Szabályzat elfogadására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: Településfejlesztési Osztály Ózd, 2018. november 15. Tisztelt Képviselő-testület! Az Állami Számvevőszék ellenőrzési
RészletesebbenA személyes adatok védelmére vonatkozóan alkalmazandó előírások
Tájékoztató közlemény a személyes adatok védelmére vonatkozóan alkalmazandó előírásokról, továbbá az adatkezelőket, illetve adatfeldolgozókat terhelő bejelentési kötelezettségek teljesítéséről A személyes
Részletesebbení t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság a dr. Mészáros Győző Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Mészáros Győző, ügyvéd 1076 Budapest, Dózsa Gy. u. 68. I/5.) által képviselt Banco Primus S. A. (Portugália
Részletesebben