A BAROMFllMMUNRENDsZERE
|
|
- Ábel Nagy
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 -fo l-f{)h1-l-e edzde/jugy- '" ",.. A BAROMFllMMUNRENDsZERE r,, A baromfi immunrendszeréről az elmúlt évtizedben számos új felismerés látott napvilágot, amelyek azt igazolják, hogy annak működése lényegében hasonló az emlős állatokéhoz, felépítése (pl. a bursa-fabricii megjelenése, a lymphoidsejthalmazok szerveződése, a CD-markerek,az MHC-antigének továbbá az immunglobulinokszerkezete) viszont jelentősen különbözik. Különbségek mutatkoznak a madarak és az emlősök fertőző betegségeinek egyes sajátosságai ban is, mivel a baromfiban pl. a germinatív fertőzés jóval gyakrabban fordul elő, mint emlősökben. Egyes kórokozók ugyanis, mint pl. E. coli, baromfityphus, paratyphus, reovirusok, avian ence- 1. ábra PERIFÉRIÁS NYIROKSZERVEK HARDER MIRIGY A baromfi immunrendszere CENT RALlS NYIROKSZERVEK - THYMUS phalitis-, fertőző bronchitis-, Derzsy C. NYIROKCSOMÓ ;& betegség-, leukosis-, reticuloendotheliosis vírusa, a véráramból a petetüszőkbe juthatnak és a keltetés során az embriót elpusztíák, máskor kelésgyengeséget okoznak, vagy immuntoleranciát váltanak ki, ami az általuk okozott betegségek elleni védekezést és az immunprophylaxist döntően befolyásolják. A fertőző betegségekkel szembeni immunitás természetes úton való kialakulása, ill. annak vakcinázásokkal, mesterséges úton történő kiválthatósága, a mindenkori immunstátusz függvénye, ami különösen jelentős a baromfitartásban és tenyésztésben, ahol esetenként extrém méretű populációk koncentrálódnak. Ilyen körülmények között ugyanis az immunrendszer működésének hiánya, vagy csökkent működése nagyarányú mortalitást, vagy jelentős termeléskiesést okozhat. A baromfi immunrendszerének felépítése Az immunrendszer filogenezisében a madarak jelentik a "nagy ugrást", mivel, mint önálló szerv, megjelenik LÉP a bursa-fabricii (Fabricius-tömlő) és ezzel különválik a T- és a B-Iymphocyták "bölcsője", továbbá olyan lymphoid sejthalmazok szerveződnek, amelyek az emlősök nyirokcsomóinak elődeiként foghatók fel. A madarak immunrendszerét sematikusan az 1. ábra mutatja be. Bursa Fabricii A bursa Fabricii a madarak Iymphoepithelialis szerve, amely a cloaca felett helyeződik. Az embriogenezis során a burzába belépő őssejtek a megfelelő érési folyamat után B-Iymphocytákká, majd antigén ingerek hatására ellenanyag termelésre (IgY, IgM, IgA) képes plazmasejtekké differenciálódnak. A B-sejtek képezik a humorális immunválasz prekurzor sejeit és a véráramban %-ot képviselnek. Thymus (csecsemőmirigy) Az embrionális fejlődés során a thymusba (csecsemőmirigy) vándorló őssejtek ún. T-Iymphocytákká BURSA-FABRICII differenciálódnak. Az érési folyamat az emlősökéhez hasonlóan több szakaszon keresztül valósul meg. Kezdetben a sejtek felületén megjelennek a CD-nek (Cluster of Differentiation) nevezett differenciálódási antigének, plazmájukban pedig a gamma/delta receptort kódoló gének aktiválódnak. Később a sejtek elveszítik addigi markereiket, felületükön új CD markerek fejeződnek ki (TCR-1), a sejtben pedig a T-sejt receptor alfa/béta-iáncát kódoló gén aktiválódik (TCR-2, TCR-3). Az érési folyamat végső differenciálódása olyan módon fejeződik be, hogya T-sejtek a továbbiakban vagy csak a T-helper (segitő), vagy csak a T- killer (citotoxikus) markert tartják meg. A T-sejtek a celluláris immunválasz hordozói és szerepet játszanak a késői típusú hiperszenzitivitás kialakulásában is. A T-sejtek a 2-3 napot igénylő differenciálódás után kilépnek a thymus- ' ro
2 <i-!!: ('WI f7!.l9 ból és egy részük a perifériás lymphoid szervek T-zónáiban kolonizálódik, másrészük a véráramban marad, ahol a Iymhocyták %-át adják. Perifériás (szekunder) nyirokszervek A madarak legnagyobb perifériás lymphoid szerve a lép. Funkciója hasonló az emlősökéhez. A házityúkban nyirokcsomók nincsenek, viszont a nyirokerek körül kisebb lymphoid halmazoktalálhatók. A vízimadarakban ezek a lymphoid aggregátumok olyan formában szerveződnek, hogyalúdban, valamint a kacsában ún. centrális nyirokcsomót képeznek. További nyiroktüszők találhatók az emésztőcsőben (GAL T: emésztőesőhöz asszociált lymphoid szövet), a paraocularis Harder-mirigyben, a paranasalis szövetekben és más szervekben (bőr, máj, vese, gége, légcső) is. Az immunrendszer sejtjei A heterophil granulocyták, a macrophagok és az antigén-prezentáló sejtek szerepe az antigének megkötése, valamint azok bemutatása az immunsejteknek. A T-Iymphocyták az antigéningerek hatására szubpopuplációkra CT-helper, T-szuppresszor, T-killer, T-memória) differenciálódnak. Közülük a T- helper sejtek 2 alcsoportra különülnek el, de az általuk termelt citokinek még csak kevéssé ismertek. Az NK (natural killer) sejtek a celluláris immunválaszban játszanak szerepet. AB-lymphocyták antigén ingerek hatására előbb plazmoblasztokká, majd ellenanyag termelő plazmasejtekké és B-memória sejtekké differenciálódnak. Hisztokompatibilitási antigének (MHC: Major Histocompatibility Complex) Ezek a struktúrák a sejtmembránba ágyazott glükoprotein molekulák, amelyek egyrészt meghatározzák a saját szöveti antigének jellegét, másrészt szerepet játszanak az idegen struktúrák felismerésében, valamint a sejtek közötti kooperációk kialakításában. A madarak MHC struktúrája, vagy más néven ab-komplex (bird complex) szerkezetében különbözik az emlősökétől. Az emlősök 1.és II. osztályának megfelelően eddig két alcsaládot különítettek el: a B-F és a B-L antigéneket. A MHC Ill. osztályt baromfiban eddig nem írták le, felismertek viszont egy B-G-nek, vagy más néven MHC IV osztálynak nevezett antigént, ami csak madarakban fordul elő, és mint B21-es vércsoport antigén, összefüggésbe hozható a Marek-féle betegséggel szembeni genetikai rezisztenciával. Immunglobulinok Az IgY (IgG) a szérumban az immunglobulinok között a legnagyobb arányt (kb. 70 %) képviseli, a tengerimalac komplementet nem képes megkötni, de a fajazonos komplement-rendszerrel reagál. Egyik alosztálya citofil tulajdonságot mutat, így részt vesz az 1. típusú hiperszenzitivitási (allergiás) reakció kialakulásában. A baromfi IgY-nak 3 alosztálya ismeretes (lgy1, - 2, -3). Egyes csirke populációkban 5 allotipiás variáns előfordulását is megállapították, közülük kettő az IgY, kettő az IgM nehéz-iáncában, egy pedig a molekula könnyű-iáncában található. Az IgM az immunválasz során először jelenik meg a vérpályában, ahol pentamer, vagy tetramer formában fordul elő. Szerkezetében inkább hasonlít a halak, mint az emlősök IgM-jéhez. Komplement aktivitása nincs. Az IgM monomer, mint antigén receptor fordul elő ab-sejtek felületén. A 7S IgM feltehetően a petevezető szekrétuma, ami a tojás amnionfolyadékában és a naposcsibék vérsavójában is megtalálható. Az IgA szekréciós immunglobulin, a nyálkahártyákvédelmében játszik meghatározó szerepet. Polimerek formájában is előfordul. A szérum immun- globulinokra vonatkozó fontosabb adatokat az 1. táblázat mutatja be. Akacsák és a ludak szekréciós IgY-t és IgM-et, a tyúkok és a pulykák főleg szekréciós IgY-t, kevés IgM-et és IgB-t hordoznak a nyálkahártyáik felületén. Az 19B izotípus csak tyúkfélékben fordul elő, és az ún. hepatobiliáris immunglobulin transzportban jut szerephez. Szerkezetében J- (összekötő) lánc és szekréciós rész is található, de ez utóbbi eltér az IgA szekréciós komponensétől. Az immunglobulinok diverzitása és variabilitása a gének konverziójában keresendő, ami azonban az emlősökétől kissé eltérő módon valósul meg. Ez abból ered, hogy csak egy V-gén és egy J-gén szolgál mind az L -, mind ah-lánc kódolásához, viszont találhatók ún. pseudo V-gének és D- (diverzitás) gének is, amelyek a milliós nagyságrendű variabilitáshoz hozzájárulnak. A baromfi immunrendszerének működése Az immunstátusz az adott egyed vagy populáció immunológiai állapotátjelenti, amely döntően a következőktől függ:. természetes ellenállás,. genetikai rezisztencia,. celluláris és humorális immunválasz -képesség,. öröklött és szerzett immundeficienciák,. immuntolerancia,. immunszuppressziv hatások. Természetes ellenállás Egyik formája az abszolút vagy faji rezisztencial amikor egy adott szervezet az egyébként kórokozó mikroorganizmus iránt nem érzékeny (pl. a baromfi rezisztens a sertéspestis vírusával szemben). Másik pedig a részleges rezisztencial ami azt jelenti, hogy ugyanazon patogén mikroorgam
3 ",2....$ : $-! II I :<1, i 1, r! - I I m f. /' ",.. Z-P{)-I-Jl.- letjt3-dzde(jil:fjy-- A heterophil sejtek, hasonlóan az nizmussal szembena különböző fajok eltérő mértékű fogékonyságot mutatnak emlős neutrophil granulocytákhoz, (pl. az influenzavírus fertőzés a fagocitálják pl. a Staphylococcus vadonélő madarakban tünetmentes aureust, az E. colit és részt vesznek a maradhat, viszont pulykákban, kacsákban heveny gyulladásos folyamatok kiváldést stb. elhullással járó megbetegetásában. Az NK-sejtek szerepet ját- okozhat). szanak a retrovirusok által transzfor- A természetes ellenálláshoz tartozik a 2. ábra nem specifikus védelmi rendszer is, amelyhez baromfiban a tollazat, a bőr, a nyálkahártyák PETETŰSZŐ C(9< és a légcső csillangóinak mozgása mellett egyéb ún. humorális faktorok, PETEVEZETŐ mint a baktericid hatású lizozim, az E. coli, Igm, IgA Mycoplasma gallisepticum endotoxinjainak hatására megnövekvő cöruloplazmin, vagy a vírusfertőzéseket követően megjelenő alfa-, béta- és samma interferonok, valamint a komplement rendszer sorolhatók. Ez utóbbi baromfi ban az ún. klasszikus úton, a C2 és C4 komponens KI KELÉS alacsony szé- 1-2 mg/ml rumbeli koncentrációja a vérsavóban miatt nem aktiváló- dik, alternatív úton viszont, pl. endotoxinok hatására aktiválódik. mált tumorsejtek elpusztításában és A nem specifikus védelem celluláris a Marek betegség elleni rezisztencia faktorai között fontos szerepet játszik kialakításában. a fagocitózis. A macrophagok csontvelő eredetű sejtek. Gyakran Genetikai rezisztencia hordozói és szervezeten belüli terjesztői Meglétét kísérletesen is igazolták, és lehetnek egyes vírusoknak (pl. megállapították, hogy az immunvá- adeno-, reo-, leukosis-, laringotracheitis-, lasz-képességet az Ir-gén (Immune himlő-, a baromfi pestis víru- response) határozza meg, amely az sa), míg másokkal szemben (pl. MHC génjei között helyeződik el. bronchitis vírusa) refrakterek. A Minthogy az MHC részese az immunválasz macrophagok felületükön hordoznak regulációjának, kétségte- egy komplement receptort is (Cb3), len, hogy génjei befolyásolják a fertőző így aktívan részt vehetnek a tumorsejtek betegségekkel szembeni érzé- lízisében. kenységet vagy rezisztenciát. A 82, VÉRSAVÓ IgY ABSZORBCIÓ 11 NAP IgY ,ug/nap 14 nap IgY 600,ug/nap A szikimmunitás kialakulása 86, 814 és a 821 tyúk-haplotípusok rezisztensek a Marek betegséggel szemben, míg a 811 haplotípusok fogékonyak nemcsak a Marek betegséggel, hanem a szalmonellás fertőzésekkel szemben is. A genetikai rezisztencia az alapja annak is, hogyazonos állatfaj parlagi fajtái kevésbé fogékonyak adott kórokozók iránt, mint a nagy termelőképességre kitenyésztett, nemesített, ún. kultúrfajták. Immunválaszképesség A szervezet célzott és specifikus reakcióját jelenti minden o- lyan anyaggal (antigénnel) szemben, amelyek a saját genetikailag meghatározott struktúrájától eltérőek, vagyis számára idegenek. 8aromfiban a legtöbb fertőző betegséggel szemben a humorális immunválasz adja a védettséget (pl. baromfikolera, baromfityphus, a lúd Derzsy betegsége, madárinfluenza stb.), de pl. a baromfigümőkór esetében a celluláris immunválasz dominál. A humorális immunválasz prekurzor sejtjei a 8-lymphocyták, az antigén inger ("első szignál") hatására ellenanyag termelő plazmasejtekké differenciálódnak. Az ellenanyagválasz kinetikája különbözik aszerint, hogya szervezet első alkalommal, vagy pedig ismételten találkozik-e az antigénnel.
4 'QII.(j) Primer immunválasz Az antigénnel való első találkozást követő immunválaszban jellegzetes fázisok különíthetők el:. induktív fázis, amely az immunválasz afferens (antigén felismerés információ továbbítás) szakaszát és foglalja magába,. produktív fázis, amelyben az 5-6 naptól megjelennek az ellenanyagok (előbb az IgM, később az IgY), majd mennyiségük fokozatosan emelkedik a vérpályában,. a perzisztáló fázisban az ellenanyagok szintje változatlan,. a kiürülési fázisban pedig az ellenanyagok szine fokozatosan csökken és előbb az IgM, majd az IgY típusú ellenanyagok eltűnnek a vérpályából. Szekunder immunválasz A szekunder immunválasz kinetikáját az első és az ezt követő antigénhatás között eltelt idő határozza meg. Ha az ismételt antigéninger a szervezetet az ellenanyag-termelés produktív fázisában, vagy a perzisztáló szakaszban éri, akkor az ellenanyag titer átmeneti leg csökken (ez az ún. negatív fázis, amelyben a szervezet különösen érzékeny a különböző stresszhatásokra), majd 1-2 nap eltelte után ismét emelkedik. Amennyiben az ismételt antigén inger hónapok, vagy évek múltán éri a szervezetet, akkor az immunmemória révén az ellenanyagok a primer immunválasznál rövidebb idő (1-3 nap) alatt jelennek meg a véráramban. Koncentrációjuk magasabb, és ebben az IgY jóval nagyobb mennyiségben van jelen az IgM-hez viszonyítva. A celluláris immunválaszban az effektor funkciók a T-killer lymphocytákhoz, az NK-sejtekhez és a macrophagokhoz kötődnek. Baktériumokkal szembeni védekezés A baktériumokkal szembeni védekezés humorális és celluláris immunválaszból tevődik össze. A specifikus ellenanyagok szerepe a baktériumokkai szemben megnyilvánulhat abban, hogy blokkolják a kórokozók ún. kolonizációs faktorait, amelyek a sejthez való kötődést biztosíák (pl. E. coli), közömbösíthetik egyes mikroorganizmusok olyan fehérjéit (pl. streptococcusok M-proteinjei), amelyek gátolják a phagocytosist, opszonizálják a baktériumokat, így a macrophagok Fc-receptoruk útján azokat megköthetik, vagy neutralizálják a toxinokat. A Saimonelia pullorum, a S. galiinarum és az E. coli fertőzés hatására az IgY és IgM ellenanyagok, kísérleti adatok szerint a fertőzést követő 7-10 nap között jelennek meg a vérpá- Iyában és 100 napon át kimutatható szinten maradnak. A Pasteurelia multocida a baromfiban egy fakultatív intracelluláris kórokozó, ezért az ellenanyagok jelenléte nem arányos a védettséggel, mivel abban a celluláris immunválasz is jelentős szerepet játszik. Mycoplasma fertőzésekben a védettség a humorális immunválaszon alapszik, de a monocyták, lymphocyták és a heterophil sejtek masszív jelenléte a gyulladásos szövetekben, valamint a lymphocyták perivasculáris infiltrációja a légzsákokban arra utal, hogya védekezésben a celluláris reakciók is szerepet játszanak. A mycoplasmás kórképek lefolyását az is súlyosbíthatja, hogy az antigénellenanyag kötődésből eredő immunkomplexek az erek falában és a vesében lerakódnak, ahol gyulladásos folyamatokat váltanak ki. Vírusok elleni védekezés A vírusok ellen a szervezet többféle mechanizmussal védekezik. A vírusfehérjékkel szemben képződött ellenanyagok neutralizálhatják a vírusokat, megakadályozva ezáltal kötődésüket a fogékony sejtekhez, elősegíthetik továbbá a víruspartikulák fagocitózisát, a vírussal fertőzött sej- tek pusztulását stb. Az IgY molekulák főleg a keringésben, míg az IgAmolekulák a nyálkahártyák felületén segítenek a vírusok eliminálásában. A csirkék fertőző agy- és gerincvelőgyulladása (ep idem ic tremor, avian encephalomyelitis), vagy a tyúkok tojáshéjképződési zavara (EDS, egg drop syndrome) kórokozójával szemben a szisztémás humorális védettség a döntő, viszont az influenza, a fertőző bronchitis és a baromfipestis elleni védelemben a nyálkahártyák lokális immunreakciói is fontos szerepet játszanak. A vírusokkal szembeni védekezésben acelluláris immunreakciók is érvényre jutnak, és pl. a Marek betegség esetében a vírussal fertőzött sejtek elpusztításában nagyobb a jelentőségük, mint az ellenanyagoknak. A germinatív úton terjedő vírusok közül egyesek (pl. a baromfi leukosis-, a reticuloendotheliosis virusa) különösen hajlamosak immuntolerancia kiváltására. Ez olyan módon alakul ki, hogy az embrionális fejlődés során, az ún. önfelismerés szakaszában jelenlévő vírust az immunrendszer saját anyagként ismeri el, vagyis vele szemben semminemű immunválasszal nem reagál. Az ilyen tojásból kikelő csirkék immuntoleránsak, ellenanyag hiányában szerológiailag nem ismerhetők fel, vakcinával nem immunizálhatók, viszont életük során viraemiásak és vírusürítők maradnak, ezáltal fertőzhetik a környezetükben lévő fogékony társaikat. Immundeficiencia Az immundeficienciák a szervezetnek olyan állapotát jelölik, amely csökkent reakcióképességben, vagy az immunreakciók elmaradásában mutatkozik meg. Ilyen alapon bármilyen deficiencia a fertőző betegségekkel szembeni fokozott érzékenységben nyilvánul meg, még a gyengébb megbetegítő képességű, fakul- 61
5 .'il f, I, ir: 1. < -1". fl-pell-i-l-eged:z5detjltgy--,/,/... j 1 '. ' 2 : ; ;E: *i::j r" lj!) H-(heavy) Aktiv szintézis Alosztály lánc Koncentráció mg/ml 7-9 hét felnőtt naposcsibékben tatív patogén ágensekkel szemben is, amelyek egyébként nem lennének képesek a betegséget előidézni. Primer (genetikai) vagy elsődleges immundeficienciák Ebbe a csoportba az immunrendszer veleszületett működési zavarai sorolhatók, amelyek apluripotens őssejtek érésének, ill. differenciálódásának valamelyik fázisában érvényre jutó hibák miatt következhetnek be. A károsodások rendszerint vagy csak az egyik (B-sejt), vagy csak a másik(t-sejt) lymphocyta populációban jutnak érvényre, de a hatás érintheti mindkét sejtféleséget is, amikor ún. kombinált immundefektusok alakulnakki. B-sejtes immundeficiencia A B-Iymphocyták működésének örökletes hibái madarakban ritkábban ugyan, de előfordulnak. Baromfi embriókban a B-sejt progenitor az embriogenezis során a napon "újrarendezi" az 19 képzés genetikai kódját, és ha ez a genetikailag determinált folyamat zavart szenved, akkorannakcsökkent 19termelés, vagyis humorális immundeficiencia lesz a következménye. Kombinált immundeficienciák Egyes csirkevonalakban szelektív IgA, másokban szelektív IgY hiányban mutatkoznak. Ez utóbbinál a csirkékben az IgY mennyiség kb. 50 napos korig megfelelő szintű, ettől kezdődően azonban rohamosan csökken, miközben az IgMés az IgA szintje emelkedik, és fokozott immunkomplex-képződés (IC) kíséri a deficienciát. Az IC-k egy ideig a keringésben maradnak, majd egyes sejtféleségekben (endothelben, vesehámsejtekben) és szövetekben felhalmozódnak, ahol gyulladásos folyamatokatváltanakki. Szekunder immundeficienciák A szekunder immundeficienciákat általában az jellemzi, hogy az egyébként ép immunrendszer funkcionális zavarát, vagy csökkent működését olyan ágensek (baktériumok, vírusok, paraziták, daganatok, sugárártalmak, táplálkozási, toxikus zavarok stb.) idézik elő, amelyek a lymphoid rendszer sejtjeit, mint célsejteket közvetlenül károsíák. Vírusok okozta immundeficienciák A vírusok okozta immundeficienciák megnyilvánulásiformái rendkívül változatosak aszerint, hogya fertőzést követően az immunrendszer milyen szerve, szövet-, vagy sejtféleségei károsodnak.. Fertőző bursitis A Birnaviridae családba tartozó duplaszálú RNS-vírus, az emésztőcső macrophagjaiban és lymphoid sejtjeiben szaporodik el elsőként, majd a véráram úánkerüla különböző lymphoid szervekbe. A víruscélszerve a bursa-fabricii,ahol megtelepedve a B-sejtek károsodását, a lymphoid szövet nekrózisát és atrofiáját idézi elő. Ez a folyamat a humorális Szérum immunglobulinok baromfiban IgY IgM IgA y.u a Y1, Y2, Y3 6,90 5,00 2,51 0,38 1,25 0, nap immunválasz deficienciáját okozza, aminek következtében egyrészt az állatok fokozott érzékenységet mutatnak a különböző kórokozókkal szemben, másrészt az ilyenkoralkalmazott vakcinákkal(pl. baromfipestis elleni vakcina) nem lehet megfelelő védettséget kiváltani.. Baromfi-Ieukosis A Retroviridae családba tartozó vírus a sejtek daganatos transzformációját okozhatja a Iymphoreticularis szövetben (lymphoid leukosis) az erythropoeticus szövetben (erythroblastosis és myeloblastosis), vagy más sejtekben (fibrosarcomal hepatocellularis carcinoma). A baromfileukosis vírusának célszerve a bursa- Fabricii, ahol a B-sejtek annál nagyobb mértékben transzformálódnak, minél fiatalabbak. A transzformált sejtek felületén IgM molekulák találhatók, és ezek a sejtek már nem képesek IgY vagy IgA termelő plazmasejtekké tovább differenciálódni.. Csirkék fertőző anaemiája A kórképet a Circoviridae családba tartozó vírus okozza. A vírus elsősorban a csontvelő sejtjeit, valamint a thymus és a bursa-fabricii sejtjeit károsítja. Az előbbinek anaemia, az utóbbinak pedig súlyos immundeficiencia a következménye, ami miatt a csibék fokozottan érzékenyek a legkülönbözőbb fertőzésekre és emellett az alkalmazott vakcinákra adott immunválasz mértéke is jelentősen csökken.. Marek betegség Kórokozója egy Iymphoproliferációt okozó herpesvírus, amely a be meneti kapuból a macrophagok közvetítésével jut el a thymusba, a bursa Fabricii-be és a lépbe. A lymphoid sejtek jelentős része már a fertőzés korai szakaszában elpusztul (korai immunszuppresszió), majd a T-Iymphocyták erőteljes proliferációja után bekövetkezik a lymphoid sejtek tömeges pusztulása és a nyirokszervek sorvadása. A magas virulenciájú
6 . I :1j, -/-10 " ".. " -r()ll7-e/jedx:de:tjli-fjyli I : "-" :'i: I (, k ;;:,.,: :.. i \,r ': ::.::: En. WJ vírustörzsek a lymphoid sejtek egy részét daganatosan transzformálják, amelyek legnagyobb részét a T- sejtek adják. Baktériumok okozta immundeficienciák A baktériumok okozta immundeficienciák abból erednek, hogy egyes baktériumokaz immunrendszer működését befolyásolják és pl. csökkentikaz immunreakciókintenzitását. Ennek mechanizmusa kevéssé ismert, de néhány baktériumféleség (pl. mycoplasmák) olyan faktorokat termel, amelyek befolyásolják a macrophagok és neutrophil granulocyták funkcióját. Egyes pasteure!lal staphylococcus és E.coli törzsek olyan leukotoxint termelnek, amelyek előidézhetik a phagocyták lízisét, továbbá a T- és a B-sejtek blasztogenezisének gátlását. Immunszuppressziv hatások A baromfi szervezetét számos olyan környezeti hatás érheti, amelyek a lymphoid sejtek funkcióit, vagy az immunreakciók valamely folyamatát gátolják. Ilyeneklehetnek a lymphoid szöveteket károsítómikroorganizmusok (Id. pl. az immundeficienciák c. részben), egyes gombatoxinok (pl. T-2 toxin, ochratoxin stb.), és sugárártalmak. A mikotoxinok a thymust károsítvaimmunszuppressziót okoznak olyan módon, hogy rohamosan csökken a T-Iymphocyták száma, jelentősen csökken acelluláris immunválaszés az egyed fokozottan érzékennyé válik a fertőzések iránt, aminek következtében rövid időn belül elpusztulhat, vagy növekedésében visszamaradhat. Az embriók immunválasz képessége Korábban az volt a felfogás, hogy az immunrendszeraz embhonálisfejlődés során "nulla-fázisban" marad és az immunválasz képesség csak a posztembrionális fejlődés során alakulki.mai ismereteinkszerint viszont nem vitatható, hogy az embrió a fejlettségi stádiumától, vagy talán az antigén strukturájától függően immunválaszraképes. Baromfi embriókban acelluláris immunválasz képesség a keltetés napjától váltható ki. A különböző baktériumokkalszembeni reakciókészség részben az embrionális élet, részben közvetlenül akikelés után figyelhető meg és ebben nagy szerepet játszik aszikzsákból felszívódó opszonin mennyisége, a phagocyták és az antigénprezentáló sejtek növekvő aktivitása,valamint a kikelés időszakát követően a komplement ugrásszerűen növekvő mennyisége is. Az embriók immunválaszképességének ismerete azért is fontos, mivel az utóbbi években a kutatások egyes baromfi betegségek "in ovo" vakcinázásokkal történő megelőzésének irányába terjedtek ki, akár attenuált vírustörzsek,akár ezek ellenanyaggal képzett komplexeinekalkalmazásával. Szikimmunitás A maternális(szikimmunitás)olyan módon alakul ki, hogy az anyai keringésbőla petefészek tüszőhárnsejei révén IgYjut a szikanyagba.mennyisége a tojó szérum IgYkoncentrációjától függőenakár 8 mg/mlmennyiségetis elérhet.a termékenyülésutánebből az nap között kb. 25 g/nap, ezt követően kb. 100 g/nap, majd a keltetés utolsó napjaibanmintegy600 g mennyiségszívódik fel az embrió keringésébe. A kikelő csirke kb. 1-2 mg/mlszérumiggkoncentrációvalrendelkezik(2. ábra). A petevezető szekréciós folliculusai által termeit Igy-, IgM- és IgA-molekulák bejutnak a tojás fehérjébe, de ezek nem transzferálódnaka vérkeringésbe. Az IgYfelezési ideje viszonylag rövid (4-6 nap), általábana 2-4. hét között eliminálódika csirkevérkeringéséből. Egyes vírusfertőzésekkel szembeni szikimmunitás magasabb szinten váltható ki olyan módon, hogy a csirkék attenuált vakcinávaltörténő oltásáta tojószezon előtt ugyanannak a vakcinának elölt változatával megismételjük. A szikimmunitás hatása az aktív immunválasz képességre Aszikimmunitás alapvetően fontos a naposkorú csirkepopulációk fertőző betegségekkel szembeni védelmében. Ez a passziv immunitás mindazon kórokozókra kiterjed, amelyekkel szemben a tojók aktív immunitást szereztek, akár természetes, akár mesterséges úton és a védettség addig tart, amíg a maternális ellenanyagok a vérpályában perzisztálnak. Aszikimmunitás tartósságának néhányadatát a 3. ábra mutatja be. A maternalis immunglobulinok jelenléte azonban egy ún. feed-back hatás révén gátolja az antigénspecifikus IgM és IgY aktív szisztémás szintézisét, viszont nem gátolja az IgA termelődését, vagyis a lokális immunrendszer működését. Amennyiben tehát az utód szikimmunitása révén specifikus ellenanyagokhoz jut egy adott kórokozóval szemben, akkor immunrendszere szisztémásan ugyanezen kórokozó antigénjeivel nem stimulálható. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a feed-back hatás időtartama alatt parenterálisan alkalmazott, pl. baromfipestis elleni vakcina nem vált ki magasabb ellenanyagszintet, viszont lokálisan, pl. aeroszolban, vagy perorálisan alkalmazott vakcinákkal megfelelő lokális védettség alakítható ki. Meg kell jegyezni, hogy a feed-back hatás időtartama alatt parenterálisan alkalmazott vakcinák az immunmemóriát kiválmk, így a későbbi, ismételt vakcinázás már szekunder immunválaszt indukál, viszont a lokálisan alkalmazott vakcinákimmunmemóriátnem indukálnak, ezért a védettség fenntartása céljából azokat többször kell ismételni. PROF. DR TUBOLY SÁNDOR
7 _loqfl0 IMMUNESYSTEM OF THE POULTRY The function of the immune system of birds is simi/ar to that of mamma/si but it is different in structurel part/y because of the presence of the Bursa of Fabriciusl the absence of the /ymph-node networkl the different CD marker5 of T/ymphocytesl the appearance of the class /VMH( and part/y because of the genetic coding and structura/differences of the immunog/obu/ins. The immune status of the pou/try depends on severa/ factars: natural resistancel genetic resistancel abi/ity of immune responsivenessl immunoto/erancel immunodeficienciesl and immunosuppressive effects. /n 3 ábra IgY O O. the immuno-prophy/axis of the infectious diseases of fow/i the persistence of yo/k immunity with its feed-back effectl and the frequency of germinative transmissionof particu/ar bacteria and viruses (E. co/il hét A szikimmunitás időtartama --+- Bursitis -ti- B. pestis -*- K.hepat. --:ÍIr-- Bronchit. reovirusesl avian encephalitis virusl infectious bronchitis virusl Derzsy's disease virusl /eucosis virusl reticu- /oendothe/iosis virus) a/so have to be taken into account. BlJÚffigyelff A TAKARMÁNY ARGININ TART ALMÁNAK HATÁSA A BROJLERCSIRKÉK NÖVEKEDÉSÉRE ÉS IMMUNITÁSÁRA Megfigyelték, hogy az argininhiányos takarmány gátolja a csirkék immunrendszerének funkcióit, ugyanakkor alig végeztek kutatást az NRC (1994) ajánlásokhoz közeli takarmány arginin szintekkel etetett brojlercsirkék immunitásával kapcsolatosan. A szerzők három kísérletet végeztek, abból a célból, hogy értékeljék az NRC-hoz közeli argininszinteket tartalmazó tápok növekedésre és immunválaszra gyakorolt hatását. Miután ismeretes, hogy az arginin és lizin kémiai szerkezete hasonló, és ezért egymással versenyeznek a bélből való felszívódás tekintetében, először a takarmány lizin tartalmának (Id. NRC (1994) ajánlás) hatását értékelték, hogy meghatározzák az arginin és lizin kölcsönhatását a brojlerek immunitására vonatkozóan. Etetési kísérleteket végeztek, amelyek közül az elsőben az NRC által ajánlott mennyiség 120%-át adták az argininból és ugyancsak 120%-át a lizinből, míg a kontroll táp az NRC 100%-át tartalmazta mindkét aminosavból. A 2. kísérletben 4 kezelési változatot alkalmaztak: 1.: kontroll táp; 2.: 0,2% argininnel kiegészített kontroll táp; 3.: 0,2% lizinnel kiegészített kontroll táp; 4.: 0,1 % argininnel kiegészített kontroll táp. A harmadik kísérletben az arginint 10%-os fokozatokkal növelve etették 90%-tól 120%-ig. Az állatok felét baromfipestis vírus (NDV) és fertőző bronchitis vírus ellen vakcinázták. Semmilyen kölcsönhatás nem volt megfigyelhető a takarmány lizin és arginintartalmaközött az 1. kísérletben. A 100%-ról 120%-ra megnövelt arginin tartalmútakarmány (de nem a lizin!)növelte az állatoktestsúlyáta 18. napra.a 2. kísérletben nem voltak kezelések szerinti különbségek sem a növekedésben, sem a limfoidszenek fejlődésében, sem a juh vörös vérsejtekre adott elsődleges ellenanyag titerekben.a nem vakcinázottállatoka 3. kísérletben,amikorargininhiányostápot fogyasztottak,rosszabb takarmányértékesítéstmutattak,minta vakcinázott,de ugyancsakargininhiányostápot fogyasztó csibék. A vakcinázottállatoknak alacsonyabb volt a 15. napon mért testsúlyuk,minta nem vakcinázottaké, de a baromfipestis vírussal(ndv) szembeni ellenanyag titerükszignifikánsanmagasabb volt. A 3. kísérletbena takarmánynövekvő arginintartalmanövelte a vérplazma arginintartaimát,de nem hatotta lizinszintre. Megállapítható, hogy bár a takarmánymagasabb arginin szintje növelte a testsúly-gyarapodást az 1. kísérletben, minimálisvolt annak hatása a növekedésre és az immunrendszerre. Az NRCajánlásokhozközeli arginintartaloma takarmányokbanjavíthatja az egészséges csirkék immunrendszerénekfunkcióit. POULTRY SCIENCE / , PAPP M. m
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 3. előadás Az immunrendszer molekuláris elemei: antigén, ellenanyag, Ig osztályok Az antigén meghatározása Detre László: antitest generátor - Régi meghatározás:
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői.
Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B- sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása
RészletesebbenINTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK
INTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK Bácsi Attila, PhD, DSc etele@med.unideb.hu Debreceni Egyetem, ÁOK Immunológiai Intézet INTRACELLULÁRIS BAKTÉRIUMOK ELLENI IMMUNVÁLASZ Példák intracelluláris baktériumokra Intracelluláris
RészletesebbenImmunológia. Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun
Immunológia Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun Hogyan működik az immunrendszer? Milyen stratégiája van? Milyen szervek / sejtek alkotják?
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok:
Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői
Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B- sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása
RészletesebbenKacsa IMMUNOLÓGIA. A jobb megértés alapjai. S. Lemiere, F.X. Le Gros May Immunrendszer. Saját, veleszületett immunitás. Szerzett immunitás
Kacsa IMMUNOLÓGIA Immunrendszer Saját, veleszületett immunitás A jobb megértés alapjai Szerzett immunitás S. Lemiere, F.X. Le Gros May 2016 Háziasított viziszárnyasok Cairina moschata dom. Anas platyrhyncos
Részletesebben1. Az immunrendszer működése. Sejtfelszíni markerek, antigén receptorok. 2. Az immunrendszer szervei és a leukociták
Sejtfelszíni markerek, antigén receptorok A test őrei 1. Az immunrendszer működése Az individualitás legjobban az immunitásban mutatkozik meg. Feladatai: - a saját és idegen elkülönítése, felismerése -
RészletesebbenA csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet
A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet Mi a feladata az Immunrendszernek? 1. Védelem a kórokozók ellen 2. Immuntolerancia fenntartása Mik is azok a kórokozók? Kórokozók alatt
RészletesebbenImmunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.
Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Az immunrendszer felépítése Veleszületett immunitás (komplement, antibakteriális
RészletesebbenImmunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek
Immunológia alapjai 19 20. Előadás Az immunválasz szupressziója A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek Mi a szupresszió? Általános biológiai szabályzó funkció. Az immunszupresszió az
RészletesebbenNatív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok
Natív antigének felismerése B sejt receptorok, immunglobulinok B és T sejt receptorok A B és T sejt receptorok is az immunglobulin fehérje család tagjai A TCR nem ismeri fel az antigéneket, kizárólag az
RészletesebbenAz ellenanyagok szerkezete és funkciója. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE
Az ellenanyagok szerkezete és funkciója Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Bev. 1. ábra Immunhomeosztázis A veleszületett és az adaptív immunrendszer szorosan együttműködik az immunhomeosztázis fenntartásáért
RészletesebbenA vér élettana III. Fehérvérsejtek és az immunrendszer
A vér élettana III. Fehérvérsejtek és az immunrendszer Prof. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK Élettani Intézet, 2015 ELLENSÉG AZ IMMUNOLÓGIÁBAN: - VÍRUS, BAKTÉRIUM, GOMBA, PARAZITÁK - IDEGEN SEJTEK - SAJÁT SEJTEK
RészletesebbenImmunológiai módszerek a klinikai kutatásban
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 2. előadás A veleszületett és specifikus immunrendszer sejtjei Vérképzés = Haematopeiesis, differenciálódás Kék: ősssejt Sötétkék: éretlen sejtek Barna: érett
RészletesebbenAz immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE
Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Tanárszakosok, 2017. Bev. 2. ábra Az immunválasz kialakulása 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán
RészletesebbenAz adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE
Az adaptív immunválasz kialakulása Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE NK sejt T Bev. 1. ábra Immunhomeosztázis A veleszületett immunrendszer elemei nélkül nem alakulhat ki az adaptív immunválasz A veleszületett
RészletesebbenA KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin
A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI - autokrin -neurokrin - parakrin -térátvitel - endokrin 3.1. ábra: Az immunreakciók főbb típusai és funkciójuk. IMMUNVÁLASZ TERMÉSZETES ADAPTÍV humorális sejtes HUMORÁLIS
RészletesebbenA vakcinázás hatékonyságát alapvetően befolyásoló tényezők. Dr. Albert Mihály
A vakcinázás hatékonyságát alapvetően befolyásoló tényezők Dr. Albert Mihály Vakcinázás Fogalma: Aktív immunizáláskor ismert, csökkent virulenciájú, vagy elölt kórokozót, illetve annak antigénjeit, gyakran
RészletesebbenImmunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 10. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Miért fontos a komplement rendszer? A veleszületett (nem-specifikus) immunválasz része Azonnali válaszreakció A veleszületett
Részletesebben4. A humorális immunválasz október 12.
4. A humorális immunválasz 2016. október 12. A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja a limfocitát A keletkező
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás MHC. szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.
Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Antigén felismerés Az ellenanyagok és a B sejt receptorok natív formában
RészletesebbenImmunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 16. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Plazma enzim mediátorok: - Kinin rendszer - Véralvadási rendszer Lipid mediátorok Kemoattraktánsok: - Chemokinek:
RészletesebbenTestLine - PappNora Immunrendszer Minta feladatsor
Játékos feladatok, melyek rávilágítanak az emberi szervezet csodálatos működésére. TestLine - PappNora Immunrendszer oldal 1/6 z alábbiak közül melyik falósejt? (1 helyes válasz) 1. 1:07 Egyszerű T-Limfocita
RészletesebbenAntigén, Antigén prezentáció
Antigén, Antigén prezentáció Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Bajtay Zsuzsa ELTE, TTK Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék ORFI Klinikai immunológia tanfolyam, 2019. február. 26 Bev. 2. ábra Az
RészletesebbenImmunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása
Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása 2017. október 4. Bajtay Zsuzsa A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja
RészletesebbenKórokozók elleni adaptiv mechanizmusok
Kórokozók elleni adaptiv mechanizmusok 2016. 10. 05. Az immunválasz kialakulása és lezajlása patogén hatására. Nyálkahártyán keresztül Különbözó patogének eltérő utakon jutnak a szervezetbe Légutakon
RészletesebbenA T sejtes immunválasz egy evolúciós szempontból váratlan helyzetben: Szervtranszplantáció
A T sejtes immunválasz egy evolúciós szempontból váratlan helyzetben: Szervtranszplantáció Autotranszplantáció: saját szövet átültetése, pl. autológ bőrtranszplantáció, autológ őssejt-transzplantáció.
RészletesebbenBursectomia és IBD vakcinázás hatása csirke baromfipestisre adott immunválaszára
Bursectomia és IBD vakcinázás hatása csirke baromfipestisre adott immunválaszára Palya Vilmos, Walkóné Kovács Edit, Felföldi Balázs, Mató Tamás PhD, Tatár-Kis Tímea Ceva Phylaxia - Tudományos Támogató
RészletesebbenA B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása. Uher Ferenc, PhD, DSc
A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása Uher Ferenc, PhD, DSc Az immunglobulinok szerkezete Fab V L V H C L C H 1 C H 1 Az egér immunglobulin géncsaládok szerveződése Hlánc
RészletesebbenImmunológiai módszerek a klinikai kutatásban
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 6. előadás Humorális és celluláris immunválasz A humorális (B sejtes) immunválasz lépései Antigén felismerés B sejt aktiváció: proliferáció, differenciálódás
RészletesebbenA T sejt receptor (TCR) heterodimer
Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus
RészletesebbenMikrobiális antigének
Mikrobiális antigének Dr. Pusztai Rozália SZTE, ÁOK, Orvosi Mikrobiológiai és Immunbiológiai Intézet 2008. november 17. Antigének Konvencionális antigének Superantigének Antigén - az érett immunrendszer
RészletesebbenELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ
ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ Előzetes ismeretek: a sejt felépítése sejtalkotók szerepe a sejtmembrán szerkezete sejtfelszíni molekulák szerepe (marker-receptor) fehérjeszintézis alapja, folyamata Megjegyzés:
RészletesebbenÚjabb adatok a baromfi mycoplasmosisairól
Újabb adatok a baromfi mycoplasmosisairól Stipkovits László RT-Europe Kutatási Központ, Mosonmagyaróvár, Hungary Baromfiegészségügyi Társaság November 19, 2012 Budapest Házityúkban és pulykában előforduló
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és
Immunológia alapjai 15-16. előadás A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és csíracentrum reakció, affinitás-érés és izotípusváltás. A B-sejt fejlődés szakaszai HSC Primer
RészletesebbenImmunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter
Immunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter Prof. Sármay Gabriella, Dr. Bajtay Zsuzsa, Dr. Józsi Mihály, Prof. Kacskovics Imre Prof. Erdei Anna Szerdánként, 10.00-12.00-ig, 5-202-es terem 1 2016. 02. 17.
RészletesebbenA preventív vakcináció lényege :
Vakcináció Célja: antigénspecifkus immunválasz kiváltása a szervezetben A vakcina egy olyan készítmény, amely fokozza az immunitást egy adott betegséggel szemben (aktiválja az immunrendszert). A preventív
RészletesebbenAz immunológia alapjai
Az immunológia alapjai Kacskovics Imre Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék Budapest Citokinek Kisméretű, szolubilis proteinek és glikoproteinek. Hírvivő és szabályozó szereppel rendelkeznek.
RészletesebbenSzervezetünk védelmének alapja: az immunológiai felismerés
Szervezetünk védelmének alapja: az immunológiai felismerés Erdei Anna ELTE, TTK, Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék ELTE, Pázmány-nap, 2012. Az immunrendszer fő feladata a gazdaszervezet védelme a
Részletesebben2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN
2.6.16. Vizsgálatok idegen kórokozókra Ph.Hg.VIII. - Ph.Eur.7.0 1 2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN 01/2011:20616 Azokhoz a vizsgálatokhoz, amelyekhez a vírust előzőleg
RészletesebbenM. A. H. FOOD CONTROLL Kft. Mikrobiológiai vizsgáló Laboratóriuma Állategészségügyi Diagnosztikai Részleg BROILER PROGRAM
BROILER PROGRAM Telepítés utáni mintavétel: élőállat-szállító autóról vett, lezárt csomagolású alompapír és 10 db útihulla (vagy 25 g meconium), mely a MSZ EN ISO 6579:2002/A1:2007 és a 180/2009 (XII:
Részletesebben(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.
Immunbiológia II A T sejt receptor () heterodimer α lánc kötőhely β lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma 1 V α V β C α C β EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL αlánc: VJ régió β lánc: VDJ régió Nincs
RészletesebbenAz immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés. Biológiai alapismeretek
Az immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés Biológiai alapismeretek Az immunrendszer Immunis (latin szó): jelentése mentes valamitől Feladata: a szervezetbe került idegen anyagok: 1. megtalálása
Részletesebben17.2. ábra Az immunválasz kialakulása és lezajlása patogén hatására
11. 2016. nov 30. 17.2. ábra Az immunválasz kialakulása és lezajlása patogén hatására 17.3. ábra A sejtközötti térben és a sejten belül élő és szaporodó kórokozók ellen kialakuló védekezési mechanizmusok
RészletesebbenBEVEZETÉS AZ IMMUNOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS AZ IMMUNOLÓGIÁBA AZ IMMUNRENDSZER SEJTJEI ÉS SZERVEI BURIÁN KATALIN, 2018 Az immunitás latin eredetű, jelentése: védelem Szűkebb értelemben védelem a betegségek ellen. A különböző sejtek és molekulák,
RészletesebbenImmunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre
Immunológia I. 4. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán 3.2. ábra A hemopoetikus őssejt aszimmetrikus osztódása 3.3. ábra
RészletesebbenADENOVÍRUSOK OKOZTA BETEGSÉGEK BAROMFIÁLLOMÁNYOKBAN
ADENOVÍRUSOK OKOZTA BETEGSÉGEK BAROMFIÁLLOMÁNYOKBAN Benkő Mária 1, Ivanics Éva 2, Palya Vilmos 3, Nemes Csaba 4, Kecskeméti Sándor 5, Dán Ádám 2, Kaján Győző 1, Glávits Róbert 2 1 MTA Állatorvos-tudományi
RészletesebbenPulyka légzőszervi betegségek
Pulyka A kórokozók Légzőszervi Gyakorlati helyzet Betegségek Alacsony patogenitású madárinfluenza XXIII. DERZSY NAPOK 2015. június 4-5. Zalakaros A jelenlegi megoldások Merial Avian Technical Services
RészletesebbenÉlő metapneumovírus vakcina fejlesztése tojóállományok részére: ártalmatlansági és hatékonysági vizsgálatok. Hajdúszoboszló, június 2-3.
Élő metapneumovírus vakcina fejlesztése tojóállományok részére: ártalmatlansági és hatékonysági vizsgálatok Dr. Kollár Anna, Dr. Soós Pál, Antalné Szalkai Teodóra, Dr. Tóth Ádám, Dr. Nagy Zoltán, Gubucz-Sombor
RészletesebbenHa nem akarsz mellé-nyúl-ni, használj Nobivac Myxo-RHD-t! MSDay-MOM park, 2013.02.21. dr. Schweickhardt Eszter
Ha nem akarsz mellé-nyúl-ni, használj Nobivac Myxo-RHD-t! MSDay-MOM park, 2013.02.21. dr. Schweickhardt Eszter Áttekintés Miért éppen a nyuszik? Védekezés módja Vakcina jellemzői Vakcina működése Ráfertőzési
RészletesebbenImmunológia Alapjai. 13. előadás. Elsődleges T sejt érés és differenciálódás
Immunológia Alapjai 13. előadás Elsődleges T sejt érés és differenciálódás A T és B sejt receptor eltérő szerkezetű A T sejt receptor komplex felépítése + DOMÉNES SZERKEZET αβ ΤcR SP(CD4+ vagy CD8+) γδ
RészletesebbenImmunológia Világnapja
a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Osztály, Immunológiai Bizottsága és a Magyar Immunológiai Társaság Immunológia Világnapja - 2016 Tumorbiológia Dr. Tóvári József, Országos Onkológiai Intézet Mágikus
Részletesebben110. A madarak nemi szerveinek kórbonctana
Madarak nıi n i nemi szerveinek felépítése 110. A madarak nemi szerveinek kórbonctana petefészek tojócsı (petevezetı) tuba (a petesejt befogadása, megtermékenyülés) magnum (fehérjetermelı szakasz) isthmus
RészletesebbenHogyan véd és mikor árt immunrendszerünk?
ERDEI ANNA Hogyan véd és mikor árt immunrendszerünk? Erdei Anna immunológus egyetemi tanár Az immunrendszer legfontosabb szerepe, hogy védelmet nyújt a különbözô kórokozók vírusok, baktériumok, gombák,
RészletesebbenTúlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint.
Túlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint. A felosztás mai szemmel nem a leglogikusabb, mert nem tesz különbséget az allergia, az autoimmunitás és a a transzplantációs immunreakciók között.
RészletesebbenVírusok Szerk.: Vizkievicz András
Vírusok Szerk.: Vizkievicz András A vírusok az élő- és az élettelen világ határán állnak. Önmagukban semmilyen életjelenséget nem mutatnak, nincs anyagcseréjük, önálló szaporodásra képtelenek. Paraziták.
RészletesebbenA kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek
A kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek Cytokinek - definíció Cytokin (Cohen 1974): Sejtek közötti kémi miai kommunikációra alkalmas anyagok; legtöbbjük növekedési vagy differenciációs
RészletesebbenSejt - kölcsönhatások az idegrendszerben
Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben dendrit Sejttest Axon sejtmag Axon domb Schwann sejt Ranvier mielinhüvely csomó (befűződés) terminális Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Szinapszis típusok
Részletesebbenhttp://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia
http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia A tumorok és az immunrendszer kapcsolatai Tumorspecifikus és tumorasszociált antigének A tumor sejteket ölő sejtek és mechanizmusok Az immunológiai felügyelet
RészletesebbenBeszámoló a XXIV. WPSA kongresszus állategészségügyi témájú előadásairól. Dr. Kőrösi László
Beszámoló a XXIV. WPSA kongresszus állategészségügyi témájú előadásairól Dr. Kőrösi László Baromfi állategészségügyi előadások Baromfi egészségügy és járványvédelem blokk minden nap Általános járványvédelmi
RészletesebbenAz immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének
Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének Immunológia alapjai 2. hét Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Az immunrendszer sejtjei Természetes/Veleszületett Immunitás: Granulociták (Neutrofil,
RészletesebbenImmunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu)
Immunológia I. 2. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Az immunválasz kialakulása A veleszületett és az adaptív immunválasz összefonódása A veleszületett immunválasz mechanizmusai A veleszületett
RészletesebbenImmunitás és evolúció
Immunitás és evolúció (r)evolúció az immunrendszerben Az immunrendszer evolúciója Müller Viktor ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék http://ramet.elte.hu/~viktor Az immunitás
RészletesebbenA szervezet védekezik a belső környezet állandóságát veszélyeztető, úgynevezett testidegen anyagokkal szemben. A szervezet számára idegen anyag lehet
Immunrendszer Immunitás Az immunrendszer a szervezet önazonosságát és épségét biztosító védekező rendszer. Feladata a szervezet saját anyagainak eltűrése, a nem saját (idegen) anyagok felismerése és eltávolítása.
RészletesebbenLégzőszervi megbetegedések
Orrmelléküreg-gyulladás (sinusitis) Légzőszervi megbetegedések Az orr melléküregeinek gyulladása, melyet leggyakrabban baktériumok okoznak. Orrnyálkahártya-gyulladás (rhinitis) Különböző típusú gyulladások
Részletesebben1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése
1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése Vér alakos elemei: 1mm3 vérben: 4-5 millió vörövértest 6000-9000 fehérvérssejt 200-400 ezer thrombocyta(vérlemezke) Fehérvérsejtek: agranulocyták:
RészletesebbenA szervezet védekező reakciói II. Adaptív/szerzett immunitás Emberi vércsoport rendszerek
A szervezet védekező reakciói II. Adaptív/szerzett immunitás Emberi vércsoport rendszerek Tanulási támpontok: 19. és 20. Sántha Péter 2017. 10. 09 A veleszületett (természetes) és a szerzett (adaptív)
RészletesebbenFEHÉRJE VAKCINÁK BIOTECHNOLÓGIAI ELŐÁLLÍTÁSA III.
Az élettudományi-klinikai felsőoktatás gyakorlatorientált és hallgatóbarát korszerűsítése a vidéki képzőhelyek nemzetközi versenyképességének erősítésére FEHÉRJE VAKCINÁK BIOTECHNOLÓGIAI ELŐÁLLÍTÁSA III.
RészletesebbenKutatási terület: Haszonállatok egészségvédelme, állománydiagnosztika
Dr. Abonyi Tamás Tanulmányok: Állatorvostudományi Egyetem, 1981. Kutatási terület: Haszonállatok egészségvédelme, állománydiagnosztika Korábbi munkahelyek: MTA Mezőgazdasági Kutató Intézet Kísérleti Gazdasága
Részletesebben3. Kombinált, amelynek van helikális és kubikális szakasza, pl. a bakteriofágok és egyes rákkeltő RNS vírusok.
Vírusok Szerkesztette: Vizkievicz András A XIX. sz. végén Dmitrij Ivanovszkij orosz biológus a dohány mozaikosodásának kórokozóját próbálta kimutatni. A mozaikosodás a levél foltokban jelentkező sárgulása.
RészletesebbenAllergia immunológiája 2012.
Allergia immunológiája 2012. AZ IMMUNVÁLASZ SZEREPLŐI BIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS Az immunrendszer A fő ellenfelek /ellenségek/ Limfociták, makrofágok antitestek, stb külső és belső élősködők (fertőzés, daganat)
RészletesebbenHUMAN IMMUNDEFICIENCIA VÍRUS (HIV) ÉS AIDS
HUMAN IMMUNDEFICIENCIA VÍRUS (HIV) ÉS AIDS Dr. Mohamed Mahdi MD. MPH. Department of Infectology and Pediatric Immunology University of Debrecen (MHSC) 2012 Diagnózis HIV antitest teszt: A HIV ellen termel
RészletesebbenA védőoltásokról. Infekciókontroll képzés szakdolgozóknak. HBMKHNSzSz Dr. Kohut Zsuzsa Járványügyi osztályvezető
A védőoltásokról Infekciókontroll képzés szakdolgozóknak HBMKHNSzSz Dr. Kohut Zsuzsa Járványügyi osztályvezető 2012.10.24-25. Céljaink a vakcináció során: egyéni védelem biztosítása, az átoltottság fenntartása,
RészletesebbenA.) Az immunkezelés általános szempontjai
II./ 3.3.4. Biológiai kezelések Bíró Kriszta, Dank Magdolna A fejezet célja, hogy megismerje a hallgató a tumorterápiában használható biológiai kezelések formáit. A fejezet elvégzését követően képes lesz
RészletesebbenAntibiotikumok a kutyapraxisban
Antibiotikumok a kutyapraxisban Antibiotikum választás Bakteriális fertőzés Célzott Empirikus Megelőző Indokolt esetben Ismert betegség kiújulásának megelőzésére Rizikócsoportoknál Mikor ne adjunk? Nem
RészletesebbenB-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban
B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban Erdei Anna Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék ORFI, Helia, 2015 április 17. RA kialakulása Gary S.
RészletesebbenAz immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek
Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek Dr. Németh Péter PTE-KK Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Mi az immunrendszer? Az immunrendszer a szervezet
RészletesebbenImmunológia alapjai. 23-24. előadás. Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás.
Immunológia alapjai 23-24. előadás Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás. Tolerált bőr graftok MHC (H2) azonos egereken TOLERANCIA & AUTOIMMUNITÁS Toleranciáról beszélünk, ha
RészletesebbenVásárhelyi Barna. Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet. Az ösztrogénekimmunmoduláns hatásai
Vásárhelyi Barna Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet Az ösztrogénekimmunmoduláns hatásai Ösztrogénhatások Ösztrogénhatások Morbiditás és mortalitási profil eltérő nők és férfiak között Autoimmun
RészletesebbenAz immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek
Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek Dr. Németh Péter PTE-KK Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Mi az immunrendszer? Az immunrendszer a szervezet
RészletesebbenTÚLÉRZÉKENYSÉGI I. TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓ 2013.04.21. A szenzitizáció folyamata TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK ÁTTEKINTÉSE TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK
TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK Ártalmatlan anyagok bejutása egyes emberekben túlérzékenységi reakciókat válthat ki Nemkívánatos gyulladáshoz, sejtek és szövetek károsodásához vezet Az
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban.
Immunológia alapjai 7-8. előadás Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban. Koreceptorok és adhéziós molekulák. Cytokinek, chemokinek és receptoraik. A sejt-sejt kapcsolatok mediátorai: cross-talk - Szolubilis
RészletesebbenA SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE
VII. Praxismenedzsment Konferencia Budapest, 2013. november 23. A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE Fodor László Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék
RészletesebbenAntigén szervezetbe bejutó mindazon corpuscularis vagy solubilis idegen struktúra, amely immunreakciót vált ki Antitest az antigénekkel szemben az
Antigén szervezetbe bejutó mindazon corpuscularis vagy solubilis idegen struktúra, amely immunreakciót vált ki Antitest az antigénekkel szemben az immunválasz során termelődött fehérjék (immunglobulinok)
RészletesebbenÉrdemes vakcinázni a sertések 1-es típusú parvovírusa ellen
1. oldal (összes: 6) 2. oldal (összes: 6) A PPV1 által okozott szaporodásbiológiai zavarok megelőzésére a tenyészkocák vakcinázását széles körben alkalmazzák. Fogékony sertésekben a PPV1 fertőződést követően
RészletesebbenAz immunválasz akadálymentesítése újabb lehetőségek a daganatok a immunterápiájában
a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Osztály, Immunológiai Bizottsága és a Magyar Immunológiai Társaság Immunológia Világnapja - 2016 Az immunválasz akadálymentesítése újabb lehetőségek a daganatok a
RészletesebbenFertőző bursitis élő vírusa, V877 törzs adagonként 10 2,2 10 3,4 EID 50 Fertőző bursitis élő vírusa, Fertőző bursitis élő vírusa,
I. MELLÉKLET AZ ÁLLATGYÓGYÁSZATI KÉSZÍTMÉNY MEGNEVEZÉSEI, GYÓGYSZERFORMÁJA, HATÁSERŐSSÉGE, AZ ÁLLATFAJOK, AZ ALKALMAZÁSI MÓD, AZ AJÁNLOTT ADAG, AZ ÉLELMEZÉS-EGÉSZSÉGÜGYI VÁRAKOZÁSI IDŐ, A KÉRELMEZŐ/FORGALOMBA
RészletesebbenHOGYAN VÉDENEK A VÉDŐOLTÁSOK?
HOGYAN VÉDENEK A VÉDŐOLTÁSOK? KACSKOVICS IMRE, DSc ELTE, IMMUNOLÓGIAI TANSZÉK 2015 TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT AZ ELŐADÁS VÁZLATA Történeti áttekintés
RészletesebbenA BRDC KÓROKTANA ÉS TÜNETTANA AETIOLOGY AND CLINICAL SIGNS OF BRDC
Nemzetközi Szarvasmarha Akadémia Szarvasmarha telepi BRDC menedzsment a gyakorlatban Budapest, 2012. november 30. A BRDC KÓROKTANA ÉS TÜNETTANA AETIOLOGY AND CLINICAL SIGNS OF BRDC Fodor László Szent István
RészletesebbenFertőzések immunológiája. Influenza vírus okozta fertőzések
Fertőzések immunológiája Influenza vírus okozta fertőzések Kacskovics Imre ELTE, TTK, Biológiai Intézet, Immunológiai Tanszék, Budapest (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Az immunrendszer alapjai kórokozó Veleszületett
RészletesebbenTermészetes immunitás
Természetes immunitás Ősi: Gyors szaporodású mikroorganizmusok ellen azonnali védelem kell Elterjedés megakadályozása különben lehetetlen Azonnali reakciónak köszönhetően a fertőzést sokszor észre sem
Részletesebben142. A madarak vírusok v agyvelıgyullad. betegség. gyulladása. DNS-vírusok. RNS-vírusok csirkék fertızı agy- és gerincvelıgyulladása
142. A madarak vírusok v okozta agyvelıgyullad gyulladásai DNS-vírusok Marek-betegség RNS-vírusok csirkék fertızı agy- és gerincvelıgyulladása pulyka meningoencephalitise nyugat nílusi láz madárinfluenza
RészletesebbenMikrogliák eredete és differenciációja
Mikrogliák eredete és differenciációja 2017. 10. 24. Jordán Viktória F. Ginhoux et al. Origin and differentiation of microglia, 2013 F. Ginhoux et al. Fate mapping anaylsis reveals that adult microglia
Részletesebben3. Az alábbi citokinek közül melyiket NEM szekretálja az aktivált Th sejt? A IFN-γ B interleukin-10 C interleukin-2 D interleukin-1 E interleukin-4
A Név: Csoportszám: EGYSZERŰ VÁLASZTÁS 1. Mi atlr-5 legfontosabb ligandja? A endospóra B flagellin C poliszacharid tok D DNS E pilus 2. Mi alkotja az ellenanyag antigénkötő helyét? A a H és L láncok konstans
RészletesebbenDerzsy betegség. Kacsapestis. Kacsapestis. Vízi szárnyasok fontosabb kórképeinek áttekintése korosztályok szerint. Elıfordulás 1-4 hetes ludak
Vízi szárnyasok fontosabb kórképeinek áttekintése korosztályok szerint Derzsy betegség Madárinfluenza Anatipestifer betegség Sertésorbánc Vesekokcidiosis Angolkór Tüdımycosis Baromfi kolera Borreliosis
RészletesebbenAllograft: a donorból a recipiensbe ültetett szerv
A VESEÁTÜLTETÉS PATOLÓGIÁJA Allograft: a donorból a recipiensbe ültetett szerv Az allograftot a peritoneum alá, a fossa iliaca-ba helyezik, az a. és a v. renalist a megfelelő iliacalis érrel varrják össze,
RészletesebbenDr. Nemes Nagy Zsuzsa Szakképzés Karl Landsteiner Karl Landsteiner:
Az AB0 vércsoport rendszer Dr. Nemes Nagy Zsuzsa Szakképzés 2011 Az AB0 rendszer felfedezése 1901. Karl Landsteiner Landsteiner szabály 1901 Karl Landsteiner: Munkatársai vérmintáit vizsgálva fedezte fel
RészletesebbenPLAZMASEJT OKOZTA BETEGSÉGEK, MYELOMA MULTIPLEX, LYMPHOMÁK
PLAZMASEJT OKOZTA BETEGSÉGEK, MYELOMA MULTIPLEX, LYMPHOMÁK Belgyógyászat alapjai fogorvosoknak Reismann Péter SE ÁOK II.sz. Belgyógyászati Klinika 2015.09.15 Fehérvérsejtképzés, myelopoesis Haemopoetikus
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. Az antigén-receptor gének szerveződése és átrendeződése. Primer B-sejt fejlődés
Immunológia alapjai 11-12. előadás Az antigén-receptor gének szerveződése és átrendeződése. Primer B-sejt fejlődés Az antigén-receptor gének kifejeződésének főbb kérdései Minden testi sejt tartalmaz TcR/BcR
Részletesebben