Ismerjük meg az eurázsiai menyétet (Mustela nivalis Linneaus, 1766)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ismerjük meg az eurázsiai menyétet (Mustela nivalis Linneaus, 1766)"

Átírás

1 Gera Pál Postacím: Bp., Nyírpalota u /29. Telefon: Szakmai honlap: Mottó ( ). A menyétek a természet háztartásában nem csekély hasznot hajtanak, mert az egereket, patkányokat, pockot és más kártékony állatokat szorgalmasan irtják; ezen haszon annál kevésbé tagadható, mert nemcsak az éhség hajtja erre, hanem a gyilkolásvágy, mely még akkor is ölésre készteti, ha jól van lakva. Sajnos azonban, hogy kártékonyságuk szintén rettenetes, úgy, hogy amennyire kíméletet érdemelnének, annyira kívánatos másrészről szakadatlan üldöztetésük és pusztításuk (...). Diezel Carl Emil: Az apróvad vadászata. Fordította és a hazai viszonyokra megfelelően átdolgozta: dr. Mika Károly. (Atheneaum Irodalmi és Nyomdai R.-Társulat Kiadása, Budapest, 1911) Ismerjük meg az eurázsiai menyétet (Mustela nivalis Linneaus, 1766) Tartalomjegyzék Bevezető gondolatok Ismerjük meg a menyétet (Mustela nivalis Linneaus, 1766) Egy kis magyar nyelvű szakirodalmi tallózás Néhány fontos ismertetőjegy a menyétről: Népies elnevezése Testfelépítése Hazai elterjedése és élőhelyei Táplálkozása Szaporodása Vadgazdálkodási-vadászati, valamint természetvédelmi-ökológiai megítélése Javasolt jövőbeli intézkedések A menyét nyomjelei Ajánlott szakirodalom A szerző életrajza Budapest, 2012

2 Bevezető gondolatok Mint az a szakmai körökben közismert legalábbis nagyrészt, a hazánkban is élő/előforduló eurázsiai menyét egy közelmúltbéli érthetetlenül szemellenzős döntés miatt sem nem vadászható, sem nem védett (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet). Ugyanakkor az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) elnöke által 2011 januárjában az éppen regnáló vidékfejlesztési miniszterhez küldött, nyilvánosságra kerülése után nagy társadalmi és szakmai vihart/vitát kiváltó levelében alapállásból kizárva minden szakmai, társadalmi párbeszédet a vadászható fajok listájára történő felvételét kezdeményezte. Tette mindezt annak ellenére, hogy a valóban (a valóban itt és most fontos címke ám!) hozzáértő szakemberek és/vagy szakértői közösségek számára is csupán alig-alig elégséges és ellentmondásos adat, információ áll a menyét hazai előfordulására, valamint az etológiai és a szaporodásbiológiai ismérveire vonatkozóan. Vagyis nem kézzelfogható, meggyőző és alkalmasint nehezen ellenőrizhető adatok és információk, hanem további kutatásra késztető, nem egy esetben egymástól eltérő értesülések! Mindezt a zavart, de ennek ellenére egyértelmű célzatú vadászati kezdeményezést a közelmúltban, mintegy alátámasztva a valós szándékot megfejelte egy nyilvánosságot kapott dokumentumban felvetett, szakmailag teljesen értelmetlen és értelmezhetetlen gondolat, hogy a hazai ragadozóinkat úgynevezett ragadozó-gazdálkodási modellre épített (teszem hozzá: művi/egzisztenciális) program keretében kellene kutatni. A dokumentum címe: Megállapodás a természetvédelmi és a vadgazdálkodási ágazat képviselői között. Mindazonáltal ha valaki egy kicsit is otthon van a szakmában, láthatja és értheti (ha mégsem, az nagy baj!): mindezt egyértelműen vadászati értékek és érdekek, no és vélhetően az érintett szakemberek megélhetési megfontolásai és megfelelési kényszerei miatt vetették fel. Egyébiránt nem is tagadva, hogy a (művi/egzisztenciális) programban az elképzelések szerint, csak és kizárólag vadászati nézetek és irányzatok mellett kétséget kizáróan elkötelezett (megbízható) szakemberek és szakközösségek vehetnek részt. De, vetődött fel bennem: valójában mit is tudunk a menyétről? Nos, a rendelkezésemre álló információk alapján ezt igyekszem az alábbiakban rendszerszerűen összefoglalni remélhetően közérthető formában. Igaz, biztosra vehető, hogy a már (megjósolhatóan) előre eltervezett döntés kap majd létjogosultságot (e kisragadozónk is vadászható lesz), minthogy a fent nevezett (művi/egzisztenciális) program számára is megadják a zöld jelzést, hiszen (gyaníthatóan) ez (volt) a cél és az érdek! LÉNYEGES (ezért a kiemelés!): jelen dokumentum kizárólag az ismeretterjesztést és a tájékozódást kívánja szolgálni. Mégis fontosnak tartom, hogy mindazok, akiket érdekel e kisragadozónk, valamelyest tájékozódjanak a menyét életéről és viselkedéséről, még ha a már (vélhetően) a jó előre eldöntött vadászati listára és ezzel egyidejűleg a fent többször nevezett (művi/egzisztenciális) program vizsgálandó fajai közé is kerül hamarosan. Kérem, fogadják barátsággal! Kelt: Budapesten, február 1-én Gera Pál s.k.

3 Ismerjük meg az eurázsiai menyétet (Mustela nivalis Linneaus, 1766) Egy kis magyar nyelvű szakirodalmi tallózás FONTOS: Az alábbi magyar nyelvű szakirodalmi válogatás nem teljes, hiszen nem is lehet az. A citált idézetek közlése, a kiragadott bekezdések és mondatok/mondatrészek megjelenítése tagadhatatlanul személyes elbírálás eredménye. Mindazonáltal egyetlen szemelvényhez sem teszek megjegyzést és a bemutatott újságcikkeknél, könyvrészleteknél, azok válogatásánál megtartottam az adott kor helyesírási, nyelvtani, stilisztikai és formai jellegét. De a múltbéli vélelmek, álláspontok napjainkban történő megítéléséhez, megértéséhez, szakmai hagyományaink megőrzéséhez és továbbviteléhez fontosnak tartom a közlésüket. Alfred Bremh: Az állatok világa, egy kötetben (1901, első magyar kiadás alapján átdolgozta: Rapaics Raymund Légrády nyomda és könyvkiadó R-T és Génius Könyvkiadó R-T. Kiadása, Budapest): ( ). Meglehetősen gyakori egész Európában és Ázsia északi felében, még pedig a sikságokon éppen ugy, mint a hegyek között, kopár pusztákon és erdőségekben, lakott vidékeken és elhagyatott tájakon egyformán. Mindenütt talál megfelelő rejtekhelyet, amely megvédi őt ellenségeitől, hol faodukban tanyázik, hol kőrakásokban, régi faomladékok között, vakondturásban, hörcsög és patkánylyukban, télen pajtákban, pincékben, istállókban és padlásokon, sőt néha még a városokban is. Ahol nem kell veszedelemtől tartania, ott még napközben is portyázik, ahol azonban üldözik, csak éjszaka bujik elő. ( ). Félelmetes rabló minden kicsisége mellett is az apró emlősállatok sorában néha rettenetes pusztitást végez. A házi, mezei és erdei egerek, vízi és házi patkányok, vakond, fiatal hörcsög, nyulak és üregi nyúl egyaránt gyakori áldozata, a szárnyasok közül csirkéket, galambokat, pacsirtákat és más a földön tanyázó madarakat zsákmányol, bár azokat sem kiméli, amelyek fákon alusznak s kirabolja a fészkeiket is, ha rájuk talál. A hüllők közül a gyíkokat és siklókat üldözi, sőt a keresztes viperától sem riad vissza, bár marásaitól elpusztul. Megeszi a békát, halat is, ha hozzájut, egyáltalán mindenféle hust szivesen vesz, fajtársait sem kivéve. A rovar csemegeszámba megy nála s ha rákra talál, nagyon ügyesen feltöri a héját. ( ). Néha társasan jár vadászni és egyes helyeken csapatba áll. A kisebb állatot tarkóján vagy fején ragadja meg, a nagyobbnak pedig torkához igyekszik hozzáférni. A tojás egyik végén nagyon ügyesen több nyilást vág és azon keresztül kiszopja, hogy egyetlen cseppje se vesszen kárba. Nagyobb állatnak megelégszik a vérével, a kisebbet teljesen felfalja. A megragadott állatot nem engedi el többé, még ha életébe kerül is. Március havában párosodik s a nőstény öt heti vemhesség után május, juniusban 5-7, többnyire vak kölyket vet tanyáján ( ). Ha a vak menyétfit házi macskával szoptatva neveljük fel, nagyon megszelidül s hozzá szokik az emberhez. ( ). Jó bánásmód mellett 4-6 évig tarthatjuk életben; a szabadban 8-10 esztendő az átlagos életkora. Sajnos, e hasznos teremtéseket az ember gyakran üldözi és irtja, holott határozottan állithatjuk, hogy egy állat sem alkalmasabb egérfogásra. A kár, amelyet a rosszul elzárt csirkeólban vagy galambducban tesz, elenyészően csekély nagy hasznához viszonyitva. Dr. Lovassy Sándor: Magyarország gerinces állatai és gazdasági vonatkozásaik (Királyi

4 Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 1927): ( ) ; hegyvidékeinken nagy magasságig felhatol és itt főként szikláshelyeken tartózkodik. Az Alföld nagykiterjedésű azon fátlan területein, melyek községtől, tanyától távol esnek, nem éppen gyakori. ( ). Szálerdőbe, amelynek talaján a fű sem nő, nem megy. ( ). Télen egészen az emberi lakásokhoz húzódik s ilyenkor még a pajtába, pincébe, malomba, sőt istállóba is bevonul nappali rejtőzésre. ( ). Márciusban párosodik és májusjúniusban 5-7 fiat hoz. Főtáplálékát azon apróbb emlősök teszik, amelyekkel testi ereje alapján megbírkózhatik, de legfőképpen az egerek és pockok, amelyekből, minthogy rejtekükbe is utánuk furakodik, télen úgy, mint nyáron, temérdek esik zsákmányává. ( ) ; találtak továbbá a menyét gyomrában gyík-, béka-, hal- és rákrészeket, rovart, tehát ezeket is megfogja, bár mint vérszopó állat, hihetőleg ilyeneket csak melegvérű állat hiányában zsákmányol. ( ). A menyét gazdaságilag nem jelentéktelen, hasznos tényező, mert főként egérpusztító s a menyétfélék eme legközönségesebb faját a mezőgazda az egerek és pockok egyik tizedelőjének tekintheti. Ha a baromfihoz nem férkőzhetik, a gazdának úgyszólván semmi kárt sem okoz; mégis azt tapasztaljuk, hogy ahol csak tehetik, elpusztítják. A gazda részéről tehát oltalmat érdemel. ( ). Egy tekintetben kártékony csak, a vadtenyésztés nézőpontjából; vadaskertben, fácánosban és általában minden gondozott vadászterületen rá is szolgál arra a pusztító eljárásra (kisebb csapóvas, lövés), amiben ott részesítik. ( ). Vásárhelyi István: Hasznos és káros vademlősök (Gondolat Kiadó, Budapest, 1958): ( ). Hazánkban az Alföldön és hegyvidéken egyaránt tanyázik. Igazi rágcsálópusztító. A rágcsálók elszaporodási területén számuk megnövekszik. Állandóan mozog, kutat, szimatol. Karcsú testével különösen a nőstény egér-, pocok- és patkánylyukakba is bebújik; a fészekből kiszedi a fiókákat, de az öregeket is elrabolja. Sokkal több állatot megöl, mint amennyit el bír fogyasztani. Ha a kártékonyakat pusztítja, haszna óriási, de mert irtja a háziszárnyasokat vagy a vadaskert apró állatait, nagy kárt is okoz. A mezeipockot olykor halomra öli, de csak a tarkóját rágja ki, s agyvelejét fogyasztja el; a többi részét pedig otthagyja más pocokfogyasztók számára. A vadászatai közben elé kerülő cickányokat ugyancsak megöli, de nem eszi meg. Apró rágcsálókból álló fő tápláléka mellett rabolja a földön fészkelő madarak tojásait, fiókáit is. ( ). Megöli a nála nagyobb patkányt, továbbá a kígyót, békát, alkalomadtán a halat, csigát, bogarat, sáskát. Egy-egy fiatal, főleg beteg vagy elhagyott mezei- és üreginyulat is elkaphat. Különben az öreg nyulak meg tudják védeni fiaikat vele szemben. Volt alkalmam látni, amint a megtámadott fiatal mezei nyúl visítására odarohanó anya az arasznyi csöpp menyétet valósággal ronggyá taposta. ( ). A vízpartra kerülő menyét nem fél a víztől. Kisebb távolságra jól úszik. Ilyen vízi kirándulást sűrűn rendez a vízipocok nádasba épített fészkébe. Ez a vadászati mód a hermelint jellemzi inkább, de a menyétnél is megfigyeltem. ( ). A háziszárnyasok tojásának fogyasztását azért nem tapasztaltam soha, mert csöpp szájával nem tudja feltörni. ( ). Ha sok a táplálék, pár napig kitart egy helyen, bár rendesen változtatja lakófészkét. ( ). Még a fiókás fészke sem állandó. Egyre dúsabb táplálék után vándorolva, kölykeit a szájában cipeli tovább. ( ). Főként márciusban párzik, de valószínű nincs állandó időszaka, mert az év folyamán többször is lehet fiókákat találni. Vemhességének tartama nap. ( ). Őszig együtt maradnak, majd a fiatalok megerősödve, megkezdik önálló életüket. Ivarérettségüket a következő év tavaszán érik el. Táplálékbőség idején egymás közelségét jól tűrik, mert az élelemért ilyenkor nem kell marakodniuk. ( ). Más véleményekkel szemben, a menyétet a mezőgazdálkodásra nézve hasznos állatnak tartom. Nem lebecsülendő a kicsinyeknek hordott nagyszámú apróemlős. Találtam fészket, amelyben 64 pocok feküdt megölve, s e közül 48 terhes nőstény volt, 416 embrióval.

5 ( ). Ezért nem tartom indokoltnak irtását. ( ). A vadászati statisztika szerint ezret pusztítanak el belőle évente. Pedig, ha nincs nagyon elszaporodva, a gondozott fácántenyészet kivételével, mindenütt védeni kellene! ( ). Az emberen kívül a róka pusztítja leginkább. Ez, ha útjába kerül, megöli, de nem eszi meg. A vadmacska is sokat felél, elsősorban a fiataljaiból. Irtják a nappali és éjjeli ragadozó madarak is. Egerész-, gatyásölyv, törpe-, parlagi-, rétisas gyomrában és köpetében aránylag gyakori a menyét maradványa. A gém és gólya is el-elkap egyet. Sőt, olyanról is tudok, amit fácán ölt meg és falt fel. Az uhu, erdei füles-, macska- és gyöngybagoly étlapján is szerepel. Egy 180-cm-es erdei sikló gyomrában is találtam párnapos fiókáját. Egy esetben pedig harcsa gyomrából került ki egy kifejlődött hím, mezeipockok társaságában. Valószínű, hogy a leomlós löszparton pocokra vadászva együtt pottyant a vízbe, ahol a szemfüles harcsa mindjárt le is nyelte. ( ). Dr. Bencze Lajos: Vadgazdaságtan (Erdészeti Szakközépiskolák Tankönyvei, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972): ( ). Párzása nincs határozott időhöz kötve, mert sokszor egész nyáron át találunk menyétkölyköket. Vemhessége 5 hétig tart, 4-8 kölyket vet, melyek 9 napig vakok. ( ). A hermelinhez hasonlóan vérengző, saját testsúlyánál nagyobb állatot is megtámad. Javára írhatjuk, hogy sok egeret pusztít. Nagyvadas területeken kíméljük a menyétet és hermelint is. Dr. Bertóti István: Vadgazdálkodás és vadászat (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1974): ( ). A legkarcsúbb, de egyben legvérengzőbb apró ragadozónk. ( ). Karcsúsága folytán a legszűkebb egérlyukba is befér. Erdőn, mezőn, sőt emberlakta helyek közvetlen közelében is előfordul. Síkvidéken gyakoribb, de hegyes, dombos vidéken sem ritka. Ugyancsak nagy egér-, pocokpusztító, és ezért főleg az egérjárásos helyeken gyakori. Egérpusztításával okozott haszonvételét azonban jóval meghaladja az apróvadban okozott kártétele, amely főleg fácános és foglyos területeken igen jelentős. Bűnlistáján nem egy zsenge nyúlfi is szerepel, sőt még a kifejlett nyúlra is határozottan veszedelmes. ( ). Az apróvadon kívül igen jelentős kárt tesz a baromfiban is. Tavasszal és nyáron egyaránt lehet kölyke, többnyire 5-7 fiat vet. Vérengző természete folytán többet öl, mint amennyit fogyaszt, vakmerősége következtében pedig magánál jóval nagyobb állatokat is megtámad. Ez a két tulajdonsága teszi fölöttébb károssá ezt a karcsú kis vérszívót. Számuk apasztása fontos védelmi érdek, és egyúttal érdeke a baromfitenyésztésnek is. ( ). Dr. Josef Reichhoolf: Emlősök (Magyar Könyvklub, Budapest, Fordította: Schmidt András): ( ). Életmódja: viselkedése és életmódja emlékeztet a hermelinre, de inkább a pocokvadászatra specializálódott. A menyétek a járataikba is követik a mezei pockokat, hogy ott megfogják őket. Ezt csak karcsúságuk teszi lehetővé, ami viszont nagy energia-felvételt tesz szükségessé, mivel az állatok kedvezőtlen testfelszín/testtömeg arányuk miatt sok hőt veszítenek. Nem tudják magukat tömött bundával védeni, mivel akkor már nem férnének be a pocoklyukakon. A nagy energiaveszteség kiegyenlítéséhez a menyétnek szinte állandóan vadásznia kell. Alapanyagcseréje igen magas. ( ). Tápláléka: Angliában egy vizsgálat szerint az ottani menyétek 55%-ban mezei pockot, 19%-ban üregi nyulat és 15%-ban madarakat ettek. Ahol nincs üregi nyúl, ott a pockok aránya 80% is lehet, a téli időszakban pedig kizárólag ezen élhetnek. A menyét étlapján tehát jóval kevesebb faj szerepel, mint a hermelinén, vagyis sokkal inkább specializálódott. Szaporodása: vemhes nőstényeket március-áprilisban lehet látni. Egyszerre 4-6 kölyök születik; táplálékbőség esetén évente 2 ellés is lehet. Még a téli hónapokban is szülhetnek a

6 nőstények. Az állomány alakulását nagymértékben a pockok száma szabja meg. ( ). Oroszi Sándor: Vadfajokból védett állatfajok (Erdészettudományi Közlemények XXI, Budapest, 1996): A menyét megítélését a szűkebben vett vadgazdasági kártételén kívül az emberi települések környékén végzett pusztításai is befolyásolták. Káros, mindenkor irtandó ragadozónak írták le, bár ezzel némileg ellentétes vélemények is lehangzottak. ( ). A menyét szaporodását, elterjedését nemcsak a vadgazdálkodási szempontok szabályozták, szabályozzák, mert az emberi települések környékén, illetve magában a településeken belül élő állományra a vadászat kevés hatással volt. Így a menyét óvása, megtartása sem lehet kizárólagosan vadászati kérdés. ( ). Kászoni Zoltán: Vadlexikon, menyét (Vadászlap, 6/1999): ( ). Nálunk védett faj, a szomszédos országokban Ausztria kivételével vadászható, csapdázható. ( ). ( ). Gyakran változtatja otthonát, búvóhelyét. Főleg az egérjárta helyeken gyakori, hiszen ezek a fő táplálékai, és a pockok mellett, a fiatal mezei- és üregi nyúlfiakat is előszeretettel zsákmányolja. Megfigyelték, hogy olykor még a kifejlett nyulakat is megtámadja. ( ). Párzáskor a hím a nőstényt tarkóján megragadva, csendes helyre vonszolja. A rituális művelet néha több órát is igénybe vesz. A párzás 3-4 napon át többször is megismétlődik. A vemhesség 5-6 hét, de el is húzódhat. Az alom száma 5-6, de megfigyeltek ennél többet is. ( ). A kölykök vakon születnek, csak nap múlva nyílik ki a szemük. Általában 6-8 hétig szopnak, 3 hónapos korban elérik a kifejlett állat nagyságát. Ekkor már többnyire önállóan szerzik be táplálékukat, és valódi ragadozóként élnek. Nemcsak zsákmányukat fogyasztják el, hanem elejtésükkor a vérüket is kiszívják. Életkoruk 4-6 év. ( ). Néhány fontos ismertetőjegy a menyétről Népies elnevezése: menetke, menétke. Testfelépítése: A menyét legalábbis így az általános szakmai vélelem a Föld legkisebb testű ragadozó emlőse. Testhossza (előbb a nőstények, azt követően pedig a hímek átlagosnak tekinthető értékeit tüntetem fel): centiméter + farokhossza: (3) 4-8 (9) centiméter, testtömege: gramm gramm. Testszínezete vöröses-barna (más szóval vörhenyesbarna). Felső ajkának széle, testének alsó oldala (hasoldala), lábainak belső fele fehéres. Télen nem mindig vált szőrt, mint a hermelin, ez állítólag inkább csak elterjedési területének az északeurópai részein jellemző. Törzse vékony, lábai picinyek, talpa az ujjpárnák között szőrös. Ujjain vékony, hegyes és nagyon éles karmok találhatók. Lekerekített füle oldalt és feltűnően hátul van. Az orra tompa és egy hosszant futó barázda bizonyos fokig kettéosztja. Farka a tövétől a végéig fokozatosan vékonyodik. A farokvége sohasem élesen elválló kontúrú vagy fekete színű, bár a csúcsa felé sötétbarna lehet. Szájzuga mögött, kicsiny, kerekded barna folt található. Fogainak száma: 34. Hazai elterjedése és élőhelyei: Igazán átfogó, célzottan a fajra irányuló országos és vagy

7 térségi, kistérségi állományfelmérés nem történt arra vonatkozóan, hogy megismerjük a valós elterjedését hazánk területén. A múlt század kilencvenes éveinek a közepén és végén, valamint e század első éveiben kérdőíves felméréssel igyekeztek adatot gyűjteni a fajról, amelybe elsősorban erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási egységeket (vadásztársaságokat) vontak be. Talán ennek a tagadhatatlanul egyirányú szakmai programnak is köszönhető, hogy a menyét 2001-ben lekerült a védett állatfajok listájáról és egyesek a bevezetőben említett kívánatos jövőbeli vadászható állatfajok listáján szeretnék látni. De mit is tudunk a magyarországi előfordulásáról? Nos, szinte minden tájegységünkön megtalálható, sőt, egyes vélelmek szerint mind gyakoribb emberi településeken is, amiben, mi tagadás van (lehet) igazság, mert valóban egyre többet hallani arról, hogy faluvégi portákra, tanyákra, vadászházakba betévedt, betéved menyét. Ennek függvényében, igaz, egyelőre csak nagyon-nagyon óvatos elvont felvetésként sejthető a hazai állományának terjeszkedése (expanziója) is, amit viszont az ezt állító, tagadhatatlanul hangzatos elméleteken túl még konkrétan soha, senki nem kutatott. Tulajdonképpen, ha valóban jók az ismereteink a faj alkalmazkodóképességéről, akkor, ahol a rejtőzködéshez és a táplálkozáshoz nélkülözhetetlen feltételeket megtalálja, megtelepszik (megtelepedhet), így a jelzett elmélet igazságában pestiesen szólva lehet valami. De hogy ez a valami mit is takar, még kibogozatlan, kutatandó talány. Kétséget kizáróan elsősorban a füves puszták kisragadozója, bár nem ritka a mezővédő-erdősávokban (csenderesekben), mezőgazdasági területeken, valamint kisebb vízfolyások és csatornák partja mentén sem, sőt vannak információk (ritkának egyáltalán nem nevezhető) középhegységi előfordulásáról is! Ami azért érdekes, mert autentikus szakmai körökben az a vélelem, hogy a zárt erdőtömböket kerüli. És mégis! Igaz, ki tudja miért, a Zemplénből, valamint az Aggteleki-karsztról gyakoribb előfordulásáról lehet értesülni, míg a mátrai vagy a bükki felbukkanása ezektől ha tényszerűek a közölt információk ritkábbnak tekinthető. Vajh miért? Kevesen tudják róla, de ettől még igaz: a menyét kiválóan úszik, persze nem erős sodrású, örvényes vízfolyamokban, amelyeket egyébként a testesebb és vízhez szokottabb vidra is elkerül, de csendes folyású patakokban, csatornákban, folyó menti holtágakban, mellékágakban stb. igen. Kiváltképp azokat az élőhelyeket részesíti előnyben, ahol sűrű az aljnövényzet borítottsága, de pl. a hermelinnel és a vidrával ellentétben a nagyobb nyílt vízfelületeket, vagy a nyesttel és a nyuszttal ellentétben a zárt erdőtársulásokat ismétlem figyelemfelkeltésként! általában kerüli. Vagy talán mégsem? Igazából ezt még érdemben senki nem kutatta (ha mégis, előttem ismeretlen a publikációja), és a fentebb említett középhegységi előfordulásáról szóló beszámolók, mindezt cáfolni látszanak. Mindenesetre érdekes (sőt, figyelemfelkeltő, elgondolkodtató!), hogy pl. a Mosonisíkságról, a Szigetközből, a Zalai dombvidékről, a Homokhátságból, a Nyírség és a Szatmárisíkság jelentős területeiről, a Börzsönyből és a Mátrából, a Gödöllői-dombságról, a Viharsarokból, a Nagykunságból viszonylag kevés és ellentmondásos adat, adatsor, információ áll a témakör iránt kutató rendelkezésére. Vajon miért? Hiszen úgymond közönséges faj, így semmi nem indokolja (indokolhatja) a nevezett tájegységeken a ritkaságát és/vagy a hiányát! Vagy talán mégis kevesebbet tudunk róla, mint azt oly fellengzősen hangoztatják egyes szakmai publikációkban, pl. a vadászatát is szükségesnek tartván? A fészkét, amelyet többnyire fűszálakkal bélel ki elsősorban talajközeli odvakban, vagy rágcsálóktól elfoglalt föld alatti járatokban készíti el. Nem ritka azonban az sem, hogy kő- vagy farakások közé, valamint széna és/vagy szalmaboglyákba költözik be. Ha lehetősége van, akkor több, egymás közelségében található fészket/rejtekhelyet készít magának. Egyébiránt ez valamennyi menyétfélénkre igaz: az általuk lakott területen mindig több

8 fészket/rejtekhelyet alakítanak ki, amelyeket kiszámíthatatlan időszakonként válogatnak. Ha nincs lehetőségük több ilyen rejtekhely használatára, akkor elhagyják az adott területet. Az biztosan kijelenthető, hogy a hazai tájegységeken tapasztalható állomány-eloszlása valamiképpen összefüggésben van (lehet) a legfőbb táplálékát jelentő rágcsálófajokkal. És mindez, pl. egyes régiókban/kisrégiókban egy-egy egyed territórium-nagyságára is befolyással bírhat. Táplálkozása: Elsősorban rágcsálókat (Rodentia) zsákmányol(hat): pocok (Cricetidae)- és egérféléket (Muridae), de sokan úgy vélik, előszeretettel elejti a vándorpatkányt (Rattus norvegicus Berkenhout, 1769), a mezei hörcsögöt (Cricetus cricetus Linnaeus, 1758) és az üregi nyulat (Oryctolagus cuniculus Linnaeus, 1758) is. Áldozatait nagyon gyakran a saját lakukban: a pocok- és/vagy egérlyukba, patkányés/vagy hörcsögvárba, nyúlkotorékba beosonva szerzi meg. Mindazonáltal állítólag nem veti meg a rovar-, kétéltű-, hüllő- és madárhúst sem. Egyes feltételezések szerint a gyakorisága, a szaporodása, vagyis az adott évbeli alomnagysága nagyban összefügg (összefügghet) a legfőbb zsákmányfajait alkotó rágcsálók egyedszámával és azok létszámváltozásával. Ez egyébként érthető és elfogadható felvetésnek tűnik. Egy biztos: rendkívül élénk anyagcseréjű kisragadozó, szüksége van a gyakori táplálékfelvételre, így szinte egész nap és éjszaka is szinte vég nélkül zsákmányolni kényszerül. Egyes vizsgálatok kimutatták, hogy egy nőstény a maga és a kölykei számára naponta akár kifejlett pockot is képes elejteni. A zsákmányát feltehetően hang és illat alapján kutatja fel, igaz vannak, akik úgy vélik, kizárólag csak hang alapján, és a menyétfélékre jellemző tarkóharapással (más megfogalmazásban: nyakszirtharapással) ejti el. Mások pedig amellett kardoskodnak, hogy ragadozásakor pusztán az elejtendő préda illata játszik döntő szerepet. Vajon, kérdem kellő tisztelettel: miért elképzelhetetlen az, hogy mind a hang, mind az illat befolyással lehet az éhségét csillapítni igyekvő menyétre? A tél beállta előtt állítólag nem ritka, hogy rejtekhelyein a legfőbb zsákmányfajokból készleteket is felhalmoz, amelyekhez azonban csak a valóban nagyon hideg időszak esetén nyúl hozzá. Egy biztos: és erről fentebb már volt szó, az alapanyagcseréje igen magas, ezért szinte állandóan vadásznia kell. Miért van ez? Azért, mert pl. akárcsak a hermelin, a menyét is elsősorban a kedvezőtlen testfelszín/testtömeg arányára visszavezethetően sok hőt veszít, amit csak táplálék felvételével tud pótolni. Szaporodása: No ez egy olyan kérdéskör, amiről a szakmai publikációk más-más információt közvetítenek. Egyesek a párzásának fő idejét február-márciusra teszik, tény azonban, hogy egész évben találkozhatunk menyétkölykökkel, ezért akadnak, akik a február és augusztus közötti időskálát nevezik meg nászidőként, míg olyan publikáció is ismert, amelyik mindezt egész évben vagyis tizenkét hónapon keresztül elképzelhetőnek tartja. E legutóbbi feltételezés szerint a menyétnőstény akárcsak a vidranőstény havonta három-négy napig veszi fel a hímet, és mindaddig visszatüzel, amíg meg nem fogan. A hazai menyétfélék közül állítólag csak e faj kizárólagos sajátossága, hogy a még szoptató nőstény is vemhesülhet, így évente akár kétszer-háromszor is fialhat. Már ha valóban igaz e felvetés! A nőstény vemhességi ideje: nap körül lehet, többnyire: 2-8 (de akár 12) kölyköt vethet. Azt tulajdonképpen nem tudjuk, hogy a párok közösen nevelik-e a kicsiket, vagy csak a nőstény teszi-e ezt; mindkét példára vonatkozóan vannak bizonyító erejű megfigyelések és publikációk.

9 A kicsik szeme hozzávetőleg egy hónapos korukban nyílik ki (bár vannak, akik úgy vélik, ez már a másfél-kéthetesen megtörténik), és két hónapig szopnak, de már a másodikharmadik héten az anyjuk (és apjuk?) ellátja őket szilárd ennivalóval is ami egyébiránt a menyétfélékre általánosan jellemző tulajdonság. Vélelmezhetően másfél-két hónaposan hagyják el rendszeresen a fészket, önállóságukat meg (szintén csak vélelmezhetően) három hónapos koruk környékén érik el. Ivarérettségüket nem tudni, hogy mikor érik el. Dokumentáltak már négy hónaposan megfogant menyétnőstényről szóló publikációt is, ennek ellenére az általános szakmai értékítélet szerint ivarérettségét 8-9 hónaposan éri el. Az élettartalma egyesek szerint csupán 1-2 év, mások viszont úgy vélik, eléri az 5-10 évet is. Vadgazdálkodási-vadászati, valamint természetvédelmi-ökológiai megítélése: Hazánkban jelenleg nem védett, de nem is vadászható legalábbis e sorok írásakor, ugyanakkor szerepel a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) optimális programjában (BMP1). Mindemellett a Berni Egyezmény III-as függelékébe sorolt faj. Javasolt jövőbeli intézkedések: A vélt vagy valós gyakorisága, vagyis az úgymond közönségessége (?) miatt nem (sem) tartják veszélyeztetett fajnak hazánkban, így külön természetvédelmi program, pl. fajmegőrzési-terv vagy akár országos, akár térségi, kistérségi célzott állományfelmérés a sikeres jövőbeli megóvásához a napjainkban általánosan elfogadott szakmai értékítélet szerint egyelőre úgymond nem indokolt. Ennek ellenére, a kisragadozóink esetében renitens tamáskodóként mégis úgy vélem, hogy az egyre jobban elharapódzó legális- és illegális rágcsáló- és rovarirtó szerek használata, az élőhelyek kedvezőtlen átalakítása és átalakulása: autópályák, bevásárlóközpontok, lakóparkok stb. építése, ráadásul az autóforgalom jelentős növekedése elképzelhető, hogy a jövőben ezt az álláspontot felülírhatja. Éppen ezért indokoltnak tűnne jobban odafigyelnünk rá, mondjuk már csak azért is, hogy meggyőződhessünk arról, valóban terjeszkedik-e, visszaszorul-e, stabilizálódik-e a magyarországi állománya ugye mennyi szöges ellentétben álló állítás! Ha bármely állítás igazolódik, akkor megvizsgálandó, hogy mely országrészben, régióban/kisrégióban a legegyértelműbb, és mindennek az okait, ismert vagy csak feltételezett irányait és mértékeit, valamint hatásait, főleg a védett és vadászható állatfajokra vonatkozóan fel kellene derítenünk ben egy spontán szerveződött szakmai disputa vette kezdetét arról, hogy a hazai kisragadozóink jövőbeli vadgazdálkodási-vadászati, valamint természetvédelmi-ökológiai megítélése hogyan, miképpen alakuljon. Értelemszerűen a menyétre is sok szót vesztegettünk, minek a végén az alábbi javaslatot tettük az érintett szakmai műhelyek és döntéshozók felé: Javasoljuk természetvédelmi oltalmának mielőbbi elrendelését forint természetvédelmi érték megnevezésével. Mindazonáltal fontosnak tartjuk, hogy a faj hazai előfordulásának megismerése végett legyen egy összefogott állomány-felmérési program. E program kiválasztott térségekben valósuljon meg és legalább három, de leginkább öt évet foglaljon magában. A javasolt térségek: Mosoni-síkság, Szigetköz, Bodrogköz, Hortobágy, Hajdúság, Homokhátság, Maros-Körös köze, Belső Somogy. Abban az esetben, ha az állomány-felmérési program eredményének tükrében, vagy

10 esetleg azzal egy időben a vadászhatóságának elrendeléséről születne határozat, annak kezdeti időszaka szeptember 1.-e vagy október 1.-e vagy november 1.-e, az idény vége pedig január 31-e vagy február 28-a között kerüljön megállapításra. (A vitában résztvevők zöme a november 1. és február 28. közötti időszakot támogatta). A menyét nyomjelei Lábnyom: Könnyű összetéveszteni a hermelinével. Tapasztalatom szerint a cirka mm feletti nyomhossz az, ami támpontot adhat, az ennél kisebb talpnyomok olyannyira elmosódnak, hogy azokból semmit nem lehet kiolvasni, de a menyét esetében mindez igen gyakori. Nyomszélessége többnyire (5) 7-10 (12) mm, lépés, illetve ugrótávolsága: cm (lehet). A lábnyom alakja ovális; főleg az iszapban, vagy a puha porhóban mind az öt ujjpárna, valamint valamennyi karom lenyomata kirajzolódhat. Fontos ismérv: a két középső lábujja azonos hosszúságú, vagyis nem olyan, mint pl. görényé, amelyiknek középső lábujja jól kivehetően hosszabb a többinél (igaz nagyobb is)! A kisujja lenyomata sem vehető ki minden alkalommal; ilyenkor csak négy ujjlenyomat marad hátra. Többnyire rövid ugrásokkal halad, ilyenkor előbb három, majd kettő, azt követően szintén három talplenyomat található az útvonalán, mintha egyszer három lábon ugrált volna, majd pedig kettőn. Amennyiben fut, a nyomképe ettől eltér: csupán egymástól távolabb eső páros nyomok vehetők ki, vagyis egymás mellett hagyja hátra lábnyomait; de az is megtörténhet, hogy olyan szaporán rakja a lábait, hogy azok egymás előtt szinte katonás bár meg kell hagyni: kissé dülöngélős sorrendben sorakoznak. Bélsár: Hengeres, hosszúkás és mindkét vége hegyes, többnyire sötét barna színezetű. Menyétféle szokás szerint szereti kiálló pontokra elhelyezni: kövekre, fákra, a földből kidomborodó fűcsomóra, sziklahasadékra stb. Bizonyára területhatárt is kifejezhet vele, valamint egyéb üzeneteket is közvetíthet, pl. (óvatos felvetés a részemről) párzási időben a nőstény fogadókészségét stb. De erről valós információk nem állnak a rendelkezésemre. Táplálékmaradvány: Hátrahagyott zsákmánymaradványból akkor következtethetünk arra, hogy (talán) menyét zsákmányára bukkantunk, ha: Elsősorban a koponya és/vagy a toroktájék van összeharapdálva. Nem egyszer lefejezi az áldozatát, ami szintén menyétféle sajátosság, mert így tesz, pl. a hermelin és a görény is, de amikor pl. az állatkertben európai nyérceket tartottunk, náluk is megfigyelhettük ezt. A beleket, szabályosan kiszakítja, és úgy eszik belőlük. Vagyis nem csak felbontja a hasfalat, majd úgy nyúl a belekhez, hanem szó szerint kitépi az üregből a belső szerveket. Jobbára a megrágott fejet, a végtagokat, a farkat és (ha madár szerepelt az étlapon) a tollakat, valamint a bőrt visszahagyja. A madarakat egyébként alaposan megszabadítja tollruhájuktól, és szintén az ízletesebb falatokat falja be (akárcsak a hermelin). Előfordulhat, hogy az áldozat szinte sértetlenül marad hátra, mert annak csak meglékelt koponyájából ivott jobban mondva: evett, mégpedig az agyvelőt. Ez számukra állítólag szükségszerű, hiszen, mint fentebb volt már róla szó: az anyagcseréjük rendkívül élénk, és az agyvelő, valamint az azzal együtt elfogyasztott vér olyan, tömény koncentrátum, ami számukra akár életszükségletnek is mondható. És nagyon jellegzetes az, ahogyan kiszívja a tojást. Mert nem feltöri, és úgy nyalja fel a tartalmát, mint, pl. a róka, hanem valamelyik végénél kis lyukat harap a tojáshéjba, és azon keresztül szürcsöli ki a tartalmát.

11 Ajánlott szakirodalom Alapítvány a Vidrákért: Nemszeretem ragadozó emlőseink: hazánk menyétféléi szakirodalmi tallózás (szerkesztette: Gera Pál) Alapítvány a Vidrákért, Budapest 2006 Báldi András, Csorba Gábor, Korsós Zoltán: Magyarország szárazföldi gerinceseinek természetvédelmi szempontú értékelési rendszere Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 1995 Bihari Zoltán, Csorba Gábor, Heltai Miklós (szerkesztők): Magyarország emlőseinek atlasza Kossuth Kiadó, Budapest 2007 Faragó Sándor: Vadászati állattan Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2002 Gera Pál: Ismerjük meg hazánk menyétféle ragadozót Alapítvány a vidrákért, Budapest, Gera Pál: Emlősragadozók: vadásszuk, vagy védjük őket? Nimród Vadászújság 6/2005. Gera Pál: Lutra és társai: hazánk menyétféle ragadozóinak rövid bemutatása Magánkiadás, Gera Pál: Javaslat a Magyarországon élő/előforduló menyétféle ragadozó emlőseink jövőbeli védelmi koncepciójára Tanulmány + kezdeményezés, 2010 Gera Pál: Javaslat a Magyarországon élő menyétféle ragadozó emlőseink (kisragadozóink) jövőbeli vadgazdálkodási-vadászati, valamint természetvédelmi-ökológiai megítélésére Tanulmány, 2011 Heltai Miklós, Szemethy László és Bíró Zsolt: A nyest, a nyuszt, a menyét és a hermelin aktuális helyzete és elterjedése Magyarországon Természetvédelmi Közlemények, Budapest 2001 Heltai Miklós: Emlős ragadozók magyarországi helyzete és elterjedése (Doktori értekezés tézisei) SZIE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő 2002 Dr. Josef Reichhof: Emlősök Magyar Könyvklub, Budapest 1996 Martin Görner, Dr. sc. Hans Hackethal: Sáugetiere Europas Neumann Verlag Leipzig-Radebeul 1988 Maurice Burton: Guide to the mammals of britain and Europe Phaidon Press Limited, London 1990 Dr. Náhlik András: Nyomkalauz Venatus Kiskönyvtár 1990 Oroszi Sándor: Vadfajokból védett állatfajok (Erdészettörténeti Közlemények XXI.) Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztály, Budapest 1996 Palotás Gábor: Összehasonlító emlőscönológiai vizsgálatok a Hortobágyon A Hajdúsági Múzeum évkönyve, 1980 Prebs Bang, Preben Dahlström: Állatnyomok és -jelek Mérték Kiadó, 2006 Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World Johns Hopkins University Press, London 1999 Szemethy lászló, Heltai Miklós, Csányi Sándor: A hazai szőrmés és szárnyas ragadozók helyzete az elmúlt évtizedekben a vadászati statisztikás és monitoring programok alapján A vadgazdálkodás időszerű tudományos kérdései 2000 Vásárhelyi István: Hasznos és káros vademlősök Gondolat Kiadó, Budapest 1958 Internet: www. iucnredlis.org; www. itis.gov; A szerző életrajza 1963-ban születtem Budapesten. Szakmai végzettségem: vadgazdálkodási szaktechnikus, az ez irányú szakiskolát a csongrádi Bársony István szakközépiskolában végeztem óta a

12 Fővárosi Állat- és Növénykertben dolgozom állatápolóként. Itt kezdeményezője voltam a vidra zárttéri szaporításának, amit 1993 és 1999 között sikeresen megvalósítottunk. Szintén az én kezdeményezésemre alakult meg előbb 1998-ban a somogy-megyei Lábod-Petesmalmi Vidrapark, majd 2004-ben a szegedi Vidramenhely. A vidravédelem területén végzett tevékenységemért több díjat és kitüntetést kaptam: 1998-ban Pro Natura emlékplakettet, 2000-ben Ford Díjat, 2001-ben a Sasakawa Alapítvány Közép-kelet európai természetvédelmi Díjat és 2002 között az amerikai Ashoka Alapítvány jóvoltából ösztöndíjban részesültem, mialatt a magyarországi vidravédelem szervezeti alapjait sikerült egységes egésszé alakítanom. Ez idő alatt szerveztem meg és irányítottam a január végi ciánbalesetet követően a megmérgeződött folyóinknál (a Szamosnál és a Tiszánál) végzett vidravédelmi munkákat. Számos szakmai fórumot szerveztem országszerte, valamint tanulmányokat, ismeretterjesztő-füzeteket és könyveket is publikáltam ben a rangos Nimród Irodalmi Díjat is nekem ítélték ben a munkámról, valamint a magyarországi vidravédelemről német-francia koprodukcióban egy közel ötvenperces dokumentumfilmet készítettek Vidrasors címmel. A film, amit már több országban is bemutattak, számos hazai és nemzetközi fesztiváldíjat nyert. Tisztel Olvasó, Kedves Kolléga! Kérem, tiszteljen meg azzal, hogy ellátogat a szakmai honlapomra (címét lásd a fejlécen) és az ott található tanulmányokat, könyveket az Ön által ismert szakembereknek, szakértői közösségeknek a figyelmébe ajánlja. Köszönöm!

ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK

ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

11/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan III.

11/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan III. 11/b tétel GERINCES RENDSZERTAN III. HÜLLŐK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: HÜLLŐK (REPTILIA) REND: TEKNŐSÖK» CSALÁD: MOCSÁRITEKNŐS-FÉLÉK Ujjaik között az

Részletesebben

Magyarországi vadak etológiája

Magyarországi vadak etológiája Magyarországi vadak etológiája VI. Előadás Menyétfélék és a borz Menyétféle ragadozók (Mustelidae) Világszerte elterjedt, fajokban gazdag csoport. Rövid lábú, talponjáró, hosszú testű ragadozók. Erős szagú

Részletesebben

Lutra és társai: hazánk menyétféle ragadozóinak rövid bemutatása (átdolgozott, bővített kiadás)

Lutra és társai: hazánk menyétféle ragadozóinak rövid bemutatása (átdolgozott, bővített kiadás) Gera Pál Postacím: 1156. Bp., Nyírpalota utca 60. Telefon: + 36 30 258 3637 E-mail: gerapal@t-online.hu Honlap: http://www.otter.econservation.eu Lutra és társai: hazánk menyétféle ragadozóinak rövid bemutatása

Részletesebben

V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T

V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, 2103 Gödöllő telefon: 28-522086, fax: 28-420189, email: css@ns.vvt.gau.hu Szakdolgozatok javasolt

Részletesebben

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE A közönséges ürge nyílt rövidfüvű területeken lakó rágcsáló. Fokozottan védett fajnak számít, elsősorban azért, mivel ritka, értékes nagytestű ragadozó madaraink, mint

Részletesebben

Javaslat a Magyarországon élő/előforduló menyétféle ragadozó emlőseink jövőbeli védelmi koncepciójára

Javaslat a Magyarországon élő/előforduló menyétféle ragadozó emlőseink jövőbeli védelmi koncepciójára Javaslat a Magyarországon élő/előforduló menyétféle ragadozó emlőseink jövőbeli védelmi koncepciójára Összeállította (2010 júliusában): Gera Pál E-mail: gerapal@t-online.hu Postacím: 1156. Bp., Nyírpalota

Részletesebben

KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ

KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ 2017 Feladatlap Kedves Versenyzők! Szeretettel köszöntünk benneteket az idei - már 14. - Őszirózsa Természetvédelmi Vetélkedő

Részletesebben

Környezetismeret-környezetvédelem országos csapatverseny döntő május évfolyam I. forduló

Környezetismeret-környezetvédelem országos csapatverseny döntő május évfolyam I. forduló Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Környezetismeret-környezetvédelem

Részletesebben

Az állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és

Az állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és TÁRSAS VISELKEDÉS Az állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és utódaik, kolóniát a nagy telepekben élő családok,

Részletesebben

Vakondok: az önkéntes kertész. Előadó: Takács Marianna

Vakondok: az önkéntes kertész. Előadó: Takács Marianna Vakondok: az önkéntes kertész Előadó: Takács Marianna aranyos kisállat Vakond ádáz ellenség Elterjedési terület: Európa, Ázsia Tartózkodási hely: vadászterületén felbukkanó halmok mutatják vadászterülete

Részletesebben

Ismerjük meg a nyestet (Martes foina Erxleben, 1777) és a nyusztot (Martes martes Linnaeus, 1758)

Ismerjük meg a nyestet (Martes foina Erxleben, 1777) és a nyusztot (Martes martes Linnaeus, 1758) Ismerjük meg a nyestet (Martes foina Erxleben, 1777) és a nyusztot (Martes martes Linnaeus, 1758) Kézirat lezárva: 2014. júniusában Mottó Legtöbb ragadozó kártékonynak tekinthető, s az ember szenvedélyesen

Részletesebben

vulpes) Vörösróka A róka lábnyoma és hullatéka (Lloyd, 1981) Vörösróka Vörösróka

vulpes) Vörösróka A róka lábnyoma és hullatéka (Lloyd, 1981) Vörösróka Vörösróka Vörösróka A vörösróka A róka (Vulpes (Vulpes vulpes) vulpes) o az egész Északi féltekén, a mediterrán zónáig - Afrika északi partjaival bezárólag - és Ausztrália nagy részén; o két jégkorszakot is átvészelt

Részletesebben

NEM TÉRÍTI MEG A BIZTOSÍTÓ

NEM TÉRÍTI MEG A BIZTOSÍTÓ Ismét kaptunk egy olvasói levelet. Nem névtelenül, névvel és címmel. A levelet elolvasva nem biztos, hogy bárki is szeretne ilyen helyen lakni. Kicsit jobban körbejárva a problémát, rögtön közelebb jutottunk

Részletesebben

A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus)

A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus) A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus) Írta: Thurn Tamás Köszönet a képekért: http://www.herp-pix.org http://www.edu.ge.ch/co/renard/coursfacbio/welcome.htm Ez a csodálatos hüllő

Részletesebben

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló -

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló - MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Távoli vidékek éjjeli ragadozói Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (

Távoli vidékek éjjeli ragadozói Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál ( Bagolymustra Kaposvárott Nyugat-Európában az elmúlt egy-másfél évtizedben igen nagy népszerűségnek örvend a felelős állattartók körében az egzotikus baglyok tartása, s a nagyobb testű fajokkal még hasznot

Részletesebben

Gera Pál Lutra és társai: hazánk menyétféle ragadozóinak rövid bemutatása

Gera Pál Lutra és társai: hazánk menyétféle ragadozóinak rövid bemutatása Gera Pál Lutra és társai: hazánk menyétféle ragadozóinak rövid bemutatása Mottó ( ). Azok között a veszedelmesebb vadpusztítók között, amelyek mind a szabadban, mind a zárt vadasokban tenyésző apró s nagyobb

Részletesebben

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr.

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr. SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM Szakdolgozatok javasolt

Részletesebben

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil Kivilágosodó erdők Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil 10-20. szélességi fokok között. Afrika > Ausztrália > India > Dél-Amerika Az esőerdők és a szavanna közötti átmenet:

Részletesebben

1. A vadgazdálkodási egység alapadatai

1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1.1. Név: 1.1.2. Telephely: 1.1.3. Azonosító (kódszám): - - - - 1.1.4. A vadászati jog hasznosítási formája: 1.1.5. A vadgazdálkodási

Részletesebben

Eurázsiai borz (Meles meles)

Eurázsiai borz (Meles meles) Eurázsiai borz (Meles meles) Felismerés jegyei: A borz feje és nyaka fehér, két a szem és a fül vonalában húzódó - fekete sávval. A fej vékony és hegyes, a test és a lábak rövidek. A szemek és fülek kicsik,

Részletesebben

Ragadozók. Emlős ragadozók Magyarországon. Ragadozók kladogramja. Konfliktusok a ragadozókkal 2013.10.29. Ragadozók szerepe az ökoszisztémában

Ragadozók. Emlős ragadozók Magyarországon. Ragadozók kladogramja. Konfliktusok a ragadozókkal 2013.10.29. Ragadozók szerepe az ökoszisztémában Ragadozók Emlős ragadozók Ragadozó gazdálkodás A ragadozók (Carnivora) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik rendje. Latin nevük Carnivore, a Carne (hús) és a Vorare (felfal) szóösszetétel eredménye,

Részletesebben

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül

Részletesebben

A menyét-félék. erdőgazdasági jelentősége

A menyét-félék. erdőgazdasági jelentősége A menyét-félék. erdőgazdasági jelentősége Az erdő állati és növényi ellenségei ellen gazdasági intézkedésekkel, technikai módszerekkel és biológiai úton lehet védekezni. Amíg a gazdasági intézkedések terén

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei

A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei Oktató Dávid János főiskolai docens Elérhetőségek: E-mail: davidjanos@gmail.com Tel.: 82/505-844 belső mellék: 5706 Szoba: Új tanügyi épület 126.

Részletesebben

Magyarországi vadak etológiája. A vadmacska és a hiúz

Magyarországi vadak etológiája. A vadmacska és a hiúz Magyarországi vadak etológiája A vadmacska és a hiúz Macskaféle ragadozók (Felidae) Csak a korai oligocénben váltak el legközelebbi rokoinaiktól, a cibetmacskaféléktől. Rajtuk kívül még a hiénafélékkel

Részletesebben

(ÁT)VÁLTOZÁS. Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia

(ÁT)VÁLTOZÁS. Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia (ÁT)VÁLTOZÁS Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia Feladat kiosztása Lapozd át a Szitakötő tavaszi számát, és keresd ki azokat a cikkeket amelyek változással, illetve átváltozással

Részletesebben

Állatsereglet a szavannán A szavannák állatai II.

Állatsereglet a szavannán A szavannák állatai II. Állatsereglet a szavannán A szavannák állatai II. Nagytestű növényevők Sok fű kedvező élőhely. Évszakváltáskor vándorlások- A fű kevés tápanyagot biztosít, ezért szinte folyamatosan legelniük kell. Patások.

Részletesebben

Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek

Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek Madárfauna Halfogyasztás Madárfauna Sebzés Kárókatona Phalacrocorax carbo (Linnaeus, 1758) Rokon fajok Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmaeus)

Részletesebben

Éti csiga. Fekete csupaszcsiga

Éti csiga. Fekete csupaszcsiga Kedves Olvasó! Újságunk segítségével nem csak a Vadak Ura kártyajáték kedvelőinek szeretnénk további segítséget, tanácsokat adni, hanem szeretnénk információkat adni ahhoz a természettudományi versenyhez,

Részletesebben

Cím: Krokodil Forrás: Programcsomag

Cím: Krokodil Forrás: Programcsomag Cím: Krokodil Forrás: Programcsomag Szöveg típusa: magyarázó Szöveg olvashatósága: könnyű Kérdések nehézsége: könnyű, közepesen nehéz, nehéz Javasolt felhasználás: 3 4. évfolyam. A folyópartok réme Szerencsére

Részletesebben

Javaslat a Magyarországon élő/előforduló menyétféle ragadozó emlőseink jövőbeli védelmi koncepciójára

Javaslat a Magyarországon élő/előforduló menyétféle ragadozó emlőseink jövőbeli védelmi koncepciójára Javaslat a Magyarországon élő/előforduló menyétféle ragadozó emlőseink jövőbeli védelmi koncepciójára Összeállította (2010 júliusában): Gera Pál E-mail: gerapal@t-online.hu Postacím: 1156. Bp., Nyírpalota

Részletesebben

Természetvédelem. Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme

Természetvédelem. Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme Természetvédelem Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme Magyarország állatvilága - Magyarországon kb. 32 000 állatfaj ismert - Vélhetően a teljes faunát 40-42

Részletesebben

Az ökológia alapjai NICHE

Az ökológia alapjai NICHE Az ökológia alapjai NICHE Niche Meghatározás funkció ill. alkalmazkodás szerint a növény- és állatfajok élő és élettelen környezetükbe eltérő módon illeszkednek be ott a többi élőlénytől többé-kevésbé

Részletesebben

KÉRDŐÍV GAZDÁLKODÓK, VADÁSZOK RÉSZÉRE

KÉRDŐÍV GAZDÁLKODÓK, VADÁSZOK RÉSZÉRE KÉRDŐÍV GAZDÁLKODÓK, VADÁSZOK RÉSZÉRE A közönséges ürge nyílt rövidfüvű területeken lakó rágcsáló. Fokozottan védett fajnak számít, elsősorban azért, mivel ritka, értékes nagytestű ragadozó madaraink,

Részletesebben

Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra

Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra Éjszakai túra a Medvetalp Túracsoporttal! Találkozó/Indulás: Május 17-én ( szombaton),

Részletesebben

Természetismeret 4. osztály - 3. forduló -

Természetismeret 4. osztály - 3. forduló - MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Ismertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata:

Ismertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata: 1. A Ismertesse az egyéni vadászati módokat! Egyéni vadászati módok Egyéni vadászat során ejthető vadfajok Egyéni vadászat biztonsági előírásai Egyéni vadászat etikai előírásai 1. B Ismertesse a vadászaton

Részletesebben

Fajfenntartó viselkedés

Fajfenntartó viselkedés Fajfenntartó viselkedés Az állatok viselkedésének egyik alapvető megnyilvánulása a szaporodással kapcsolatos viselkedés. Ez az ivarérettséget elért egyedekre jellemző és a legtöbb fajnál meghatározott

Részletesebben

A Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva-menti területeinek bemutatása - a DDNP Igazgatóság tevékenysége a Dráva-mentén -

A Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva-menti területeinek bemutatása - a DDNP Igazgatóság tevékenysége a Dráva-mentén - A Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva-menti területeinek bemutatása - a DDNP Igazgatóság tevékenysége a Dráva-mentén - A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe és védett területei 1. Boronka melléki

Részletesebben

TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY SZÖVEGÉRTÉS 3. OSZTÁLY

TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY SZÖVEGÉRTÉS 3. OSZTÁLY TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY SZÖVEGÉRTÉS. OSZTÁLY Tanuló neve, osztálya: Iskola neve, címe: Levelezési cím: Felkészítő tanár neve: 1 HEGYESORRÚ DENEVÉR A denevér abban különleges az emlősállatok

Részletesebben

Pézsmapocok (Ondatra zibethicus) Felismerés jegyei:

Pézsmapocok (Ondatra zibethicus) Felismerés jegyei: Pézsmapocok (Ondatra zibethicus) Felismerés jegyei: Patkányformájú rágcsáló. Bundája a hátán gesztenyebarna, a hasán szürke, de többféle fekete vagy világosszürke színváltozata is lehetséges. Prémje kétféle

Részletesebben

A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara

A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara DR. VAHID YOUSEFI, DR. VAHIDNÉ KÓBORI JUDIT A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara Az erdõ szerepe a gazdaságban és a társadalomban Az erdõ és a társadalom kapcsolata a legõsibb. Fennállott már

Részletesebben

A KÁRÓKATONA JOGI STÁTUSZA az Európai Unió és a hazai jogszabályok keretei

A KÁRÓKATONA JOGI STÁTUSZA az Európai Unió és a hazai jogszabályok keretei Kormorán munkacsoport 2012. március 24. A KÁRÓKATONA JOGI STÁTUSZA az Európai Unió és a hazai jogszabályok keretei Schmidt András VM Természetmegőrzési Főosztály A kárókatonával kapcsolatos jogszabályi

Részletesebben

Državni izpitni center MAGYAR NYELV. ORSZÁGOS TUDÁSFELMÉRÉS az alacsonyabb követelményszintű alkalmazott képzési program 6.

Državni izpitni center MAGYAR NYELV. ORSZÁGOS TUDÁSFELMÉRÉS az alacsonyabb követelményszintű alkalmazott képzési program 6. A tanuló kódszáma: Državni izpitni center *N17113921* 6. osztály MAGYAR NYELV ORSZÁGOS TUDÁSFELMÉRÉS az alacsonyabb követelményszintű alkalmazott képzési program 6. osztályában 2017. május 4., csütörtök

Részletesebben

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI 2011-ES PALACKOS BORLAP www.lsimon.hu ZÖLDIKE 2011 ZÖLD VELTELINI MIN SÉGI SZÁRAZ FEHÉRBOR A zöldike sárgászöld szín, vaskos cs r pintyféle. A hím szárnya és farkának tövi

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1357 0.2.2 Species name Martes martes 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name nyuszt 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.1a

Részletesebben

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel Természetmadárvédelem gyerekszemmel Tiszakécske Párkereső 1 izhá csaka 2 sitéve júvar 3 héref aglyó 4 artipcsekef 5 dajármég 6 nakadrilyás b d e 7 tulipán( t betűcsere = vízimadár ) a c f g Madártotó képben

Részletesebben

A vad tulajdonjoga vadkárért való felelősség

A vad tulajdonjoga vadkárért való felelősség A vad tulajdonjoga vadkárért való felelősség Konferencia 2014. Május 14. Dr. Pecsenye Csaba Vadak tulajdonjogának megszerzése Főszabály A vadak az állam tulajdonában vannak Kivétel Vadászterületen elejtett,

Részletesebben

FÜLEMÜLE. Luscinia megarhynchos

FÜLEMÜLE. Luscinia megarhynchos FÜLEMÜLE Luscinia megarhynchos Ezt a nyári vendéget inkább hallani fogod, mint látni. Nappali énekét sötétedéskor is folytatja. És micsoda dal ez! A legszebb és legbonyolultabb melódiákat este énekli,

Részletesebben

1. forduló 7. 8. osztály. Beküldési határidő: 2013. február 22. Hétvezér Általános Iskola

1. forduló 7. 8. osztály. Beküldési határidő: 2013. február 22. Hétvezér Általános Iskola 1. forduló 7. 8. osztály Beküldési határidő: 2013. február 22. Hétvezér Általános Iskola A 2. fordulóba továbbjutott tanulók névsorát iskolánk honlapján tesszük közzé. Elérhető pontszám: 1. Alkoss fajneveket

Részletesebben

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVE. KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A feltüntetett karakterszámoktól maximum 20%-al lehet eltérni

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVE. KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A feltüntetett karakterszámoktól maximum 20%-al lehet eltérni VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVE KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A feltüntetett karakterszámoktól maximum 20%-al lehet eltérni 208 Kódszám Vadgazdálkodási egység neve VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVE Tervkészítő neve és aláírása

Részletesebben

Szalamandrák és gőték

Szalamandrák és gőték Fotó: Németh Bálint A szalamandrák és a gőték alkotják a farkos kétéltűek rendjét: hosszú, megnyúlt testük, két pár hasonló formájú végtagjuk, hosszú farkuk révén könnyen megkülönböztethetők a farkatlan

Részletesebben

Sarlósfecske-, szalakóta és harkályalkatúak rendje

Sarlósfecske-, szalakóta és harkályalkatúak rendje Magyarország madarai 7. elıadás 2011. február 23. 2011.08.12. Sarlósfecske-, szalakóta és harkályalkatúak rendje Sarlósfecske alkatúak rendje Habitusuk fecskére emlékeztet, lábuk rövid kapaszkodó láb,

Részletesebben

Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László)

Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László) Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László) Az elmúlt 10 15 évben számos közös briológiai-lichenológiai expedíción jártunk a Balkánfélszigeten, többek között Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária,

Részletesebben

TÚZOK TUSA II. FORDULÓ

TÚZOK TUSA II. FORDULÓ TÚZOK TUSA II. FORDULÓ 1. Képzeljétek el, hogy a cserebökényi pusztán vagytok. Kora tavasz van, a pusztai vízállásoknál madarak tömegei időznek. Van, aki nemrég érkezett haza a telelőterületről, van, aki

Részletesebben

A megtelepedés okai. Városi vadgazdálkodás. A megtelepedés okai. A megtelepedés okai. A városokban előforduló fajok csoportosítása

A megtelepedés okai. Városi vadgazdálkodás. A megtelepedés okai. A megtelepedés okai. A városokban előforduló fajok csoportosítása A megtelepedés okai Városi vadgazdálkodás IV. előadás: A városi területeken előforduló fajok Alkalmazkodás az emberi civilizáció egyébként zavaró, káros körülményeihez Az urbanizálódás szelekciós tényező

Részletesebben

Vadászati idények 2010

Vadászati idények 2010 Vadászati idények 2010 7/2010. (II. 2.) FVM rendelete a vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet

Részletesebben

Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra

Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra Csurgai Bence (DQBWSB) ELTE TTK Környezettan szak 2014.01.29 Konzulens: Dr. Farkas János Bevezetés Fajok eltűnése/kihalása Miért? Példafajok

Részletesebben

Kézirat lezárva: 2016. március 29-én

Kézirat lezárva: 2016. március 29-én Összefoglaló dolgozat a vidra és a hermelinállomány 1995 és 2014 közötti magyarországi elterjedéséről valamint, újabb összegző adatok a közönséges vidra (Lutra lutra Linneaus, 1758) és a hermelin (Mustela

Részletesebben

Indul a Túzok Tusa I. fordulója!

Indul a Túzok Tusa I. fordulója! ndul a Túzok Tusa. fordulója! A Körös-Maros Nemzeti Park gazgatóság Körösvölgyi Látogatóközpontja idén is meghirdeti természetismereti vetélkedőjét az általános iskolák 7-8. osztályos tanulói számára.

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Környezetismeret-környezetvédelem állatok. 4. évfolyam

Környezetismeret-környezetvédelem állatok. 4. évfolyam Környezetismeret-környezetvédelem állatok 4. évfolyam Juh A köznyelv inkább birkának nevezi ezt a bégető állatot. Tülkös szarvú, páros ujjú patás. Az egyik legrégebben háziasított állat. Bizonyos fajtái

Részletesebben

AZ APRÓVAD ELSŐSZÁMÚ KÖZELLENSÉGE: A RÓKA!

AZ APRÓVAD ELSŐSZÁMÚ KÖZELLENSÉGE: A RÓKA! 639X092.3 AZ APRÓVAD ELSŐSZÁMÚ KÖZELLENSÉGE: A RÓKA! DR. BALÁZS ISTVÁN A róka az erdőterületeken jelentős mértékben feldúsult. Sok területen jellemző, hogy onnan jár ki zsákmányszerző körútjára, vagy az

Részletesebben

Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén

Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Szereplők, érdekcsoportok A problémákat csak

Részletesebben

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed

Részletesebben

79/2004 (V.4.) FVM rendelet

79/2004 (V.4.) FVM rendelet 79/2004 (V.4.) FVM rendelet Nagyvadfajok gímszarvas dámszarvas őz, muflon, vaddisznó [szikaszarvas] LV/1996. (VI.16.) törvény vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról A földművelésügyi miniszter

Részletesebben

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed

Részletesebben

Beszámoló: Madártani szakmai kirándulás a Cséffai Természetvédelmi Területre

Beszámoló: Madártani szakmai kirándulás a Cséffai Természetvédelmi Területre Beszámoló: Madártani szakmai kirándulás a Cséffai Természetvédelmi Területre 200 december 7-9 Első nap Útvonal: gyalog, szálláshely - tavakat elválasztó út gát - megfigyelőtorony a 2-es tó partján szálláshely

Részletesebben

terület biológiai sokfélesége. E fajok használatával tehát közvetett módon is növelhető a biztosítanak más őshonos fajok számára.

terület biológiai sokfélesége. E fajok használatával tehát közvetett módon is növelhető a biztosítanak más őshonos fajok számára. Mi az a Natura 2000? Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy összefüggő, európai ökológiai hálózat. Célja, hogy természetes élőhelytípusok, vadon élő állat-, illetve növényfajok megóvásán keresztül

Részletesebben

ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK Az erdészeti és vadgazdálkodási ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga részletes érettségi

Részletesebben

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. Lektorálatlan összegyűjtött változat A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA Farkas Mayer Zsó: Torkos (Fotó: Fetykó Judit) Farkas koma nem volt rest Piroska mamájához

Részletesebben

III. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY SZÖVEGÉRTÉS 3. OSZTÁLY

III. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY SZÖVEGÉRTÉS 3. OSZTÁLY III. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY SZÖVEGÉRTÉS 3. OSZTÁLY Tanuló neve, osztálya: Iskola neve, címe: Felkészítı tanár neve: Üregi nyúl Jegyei: testhossza 34-4,cm, farokhossza 4-8cm, magassága 7,-9,cm,

Részletesebben

Társas madarak, azaz csapatban élnek. A párok az elsô évben csak jegyesek, azután lépnek házasságra. Életük végéig hûségesek egymáshoz.

Társas madarak, azaz csapatban élnek. A párok az elsô évben csak jegyesek, azután lépnek házasságra. Életük végéig hûségesek egymáshoz. Kedves Gyerekek! A megújult Csipogó rovatban mostantól Csicseri és Csicsóka, a két fiatal csóka fog benneteket kaluzolni. Ezentúl a testvérem és én kísérünk Téged a Csipogó világában. Azért kaptam a Csicseri

Részletesebben

Tudós Rektor Természettudományi Csapatverseny 8. évfolyam részére. Csapat neve:... Csapattagok neve:... Iskola: Település:

Tudós Rektor Természettudományi Csapatverseny 8. évfolyam részére. Csapat neve:... Csapattagok neve:... Iskola: Település: Tudós Rektor Természettudományi Csapatverseny 8. évfolyam részére Csapat neve:... Csapattagok neve:...... Iskola: Település: 2. forduló 1. Nevezzétek el a képeken látható szöveteket és oldjátok meg a feladatokat,

Részletesebben

Az egek ura: a rétisas

Az egek ura: a rétisas Rétisaslesért a fővárosból sem kell messzire kiruccannunk, hiszen a Pilisi Parkerdő területén, Nagymaros körzetében akár költő párral is találkozhatunk. Sőt, még a Gellért-hegy környékén is láthatunk rétisast,

Részletesebben

Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált

Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált 2. leghosszabb folyó Európában, hossza: 2850 km Fekete-erdőből

Részletesebben

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer

Részletesebben

NAGYVÁROSI ÁLLATTARTÁS

NAGYVÁROSI ÁLLATTARTÁS NAGYVÁROSI ÁLLATTARTÁS DR. FODOR KINGA állatorvos, egyetemi adjunktus SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI KAR 2011. április 27. DEFINÍCIÓK Nagyváros a lakosság száma 100 000 feletti de ebben az értelemben

Részletesebben

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná

Részletesebben

Ki mit tud Magyarországi hüllők

Ki mit tud Magyarországi hüllők Ki mit tud Magyarországi hüllők Fürge gyík feje közelről, oldalt jól látszik a füle További információ a Magyarországon honos állatokról: MME Az összes magyarországi hüllő és kétéltű védett állat, befogásukat

Részletesebben

A HÁZINYULAK NAGYÜZEMI TARTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI

A HÁZINYULAK NAGYÜZEMI TARTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 Egység, alprojekt/alprogram neve Rendezvény cím, dátum A HÁZINYULAK NAGYÜZEMI TARTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI Előadó neve SZÁRMAZÁS, ELTERJEDÉS, DOMESZTIKÁCIÓ Nyúlszerű rágcsálók

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT ÍRTA: KELETI JÓZSEF A szociális állam keretében az egészség teljesen elveszti magánérdekjellegét és olyan közüggyé válik, melyre nézve az egészségügyi

Részletesebben

Vörös róka (Vulpes vulpes)

Vörös róka (Vulpes vulpes) Vörös róka (Vulpes vulpes) Felismerés jegyei: Legismertebb, legelterjedtebb ragadozónk. Testméretekben ivari dimorfizmus mutatható ki, a kan tömeg 13-14 %-kal nagyobb a szukáénál. Testén a vöröses szín

Részletesebben

A raftingoló béka. Védett fajok 26.3.2010. Demeter László

A raftingoló béka. Védett fajok 26.3.2010. Demeter László Védett fajok 26.3.2010 A raftingoló béka A gyepi békát az ország hegyvidékein sok helyen rendszeresen, nagy mennyiségben és ellenőrizetlenül gyűjtik a combjáért a szaporodási időszakban. Az eljárás brutális:

Részletesebben

Könnyen érthető programfüzet a Szegedi Vadasparkhoz

Könnyen érthető programfüzet a Szegedi Vadasparkhoz Könnyen érthető programfüzet a Szegedi Vadasparkhoz Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Gyógypedagógus képző Intézet A kiadvány a Könnyen érthetően Kommunikáció értelmi sérült emberekkel

Részletesebben

Ezeket kifejezetten az út mentén élő állatok számára alakították ki, hogy megkönnyítsék az átkelésüket.

Ezeket kifejezetten az út mentén élő állatok számára alakították ki, hogy megkönnyítsék az átkelésüket. KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS Vadátkelők az utakon A forgalmas országutak gyakran áthághatatlan akadályt jelentenek az állatok számára. A megfelelő átkelési rendszer magába foglalja mindazokat a létesítményeket,

Részletesebben

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési

Részletesebben

1. 2. 3.. 4... 5.. 6.. 7... 8...

1. 2. 3.. 4... 5.. 6.. 7... 8... Környezetismeret-környezetvédelem csapatverseny 2014/2015. 1.a.) Mit láttok a képeken? Írjátok alá a nevüket! 2. évfolyam I. forduló 1. 2. 3.. 4.... 5.. 6.. 7... 8... b.) Alkossatok két csoportot a képekből,

Részletesebben

KEDVES OLVASÓ! Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele. AKTUÁLIS HÍREINK Kardozók. www.biomonitoring.komszol.hu

KEDVES OLVASÓ! Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele. AKTUÁLIS HÍREINK Kardozók. www.biomonitoring.komszol.hu GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. - Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás 7. Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele www.biomonitoring.komszol.hu

Részletesebben

2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG

2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXXIX. SZATHMÁRI ISTVÁN

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Áramütés A kerecsensólyom gyakran ül fel a villanyoszlopokra. A kereszttartóra történő beülés

VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Áramütés A kerecsensólyom gyakran ül fel a villanyoszlopokra. A kereszttartóra történő beülés A kerecsensólyom az egyetlen olyan ragadozómadarunk, amely fontos szerepet játszik a magyarság hitvilágában (Emese álma). Az eurázsiai sztyeppzóna karakterfaja, amelynek Kárpát-medencei populációja az

Részletesebben

Szülői viselkedés evolúciója. Emeltszintű etológia Pongrácz Péter

Szülői viselkedés evolúciója. Emeltszintű etológia Pongrácz Péter Szülői viselkedés evolúciója Emeltszintű etológia Pongrácz Péter Apa vagy anya gondoz? Evolúciós magyarázatok Belső megtermékenyítés anya gondoz Külső megtermékenyítés apa gondoz DE MIÉRT? 1. hipotézis:

Részletesebben

Egészség-ábécé. Kalendárium. Zöld mozaik. Tudod-e? Mese. Információk. - A láb és a lábbelik. - A Rákellenes Világnap. - Az uhu

Egészség-ábécé. Kalendárium. Zöld mozaik. Tudod-e? Mese. Információk. - A láb és a lábbelik. - A Rákellenes Világnap. - Az uhu 2008. november A Magyar Máltai Szeretetszolgálat játszótereinek lapja VIII. évf. 11 szám Kalendárium - A Rákellenes Világnap Zöld mozaik - Az uhu Mese - Hová tűnt a sün? Egészség-ábécé - A láb és a lábbelik

Részletesebben

SZKB_102_03. Tóban és tóparton

SZKB_102_03. Tóban és tóparton SZKB_102_03 Tóban és tóparton DIAK_2evfolyam.indd 23 2007.07.30. 10:37:27 DIAK_2evfolyam.indd 24 2007.07.30. 10:37:28 DIÁKMELLÉKLET TÓBAN ÉS TÓPARTON 2. ÉVFOLYAM 25 D1 Tóban és tóparton élő állatok A A

Részletesebben