A sertéshús termelés világgazdasági jelentısége. A sertéságazat. Világtermelés: ~100 millió tonna. A világ hústermelésének megoszlása 2002-ben

Átírás

1 A sertéságazat A sertéshús termelés világgazdasági jelentısége A világ hústermelésének megoszlása 2002-ben Sertéshús 39% Baromfihús 30% Egyéb 2% Kecske- és juhhús 5% Marha- és borjúhús 24% Világtermelés: 242 millió tonna Forrás: FAO 2002 A világ sertéshústermelésének megoszlása (2006) 3% 9% 2% 18% Világtermelés: ~100 millió tonna 2% 3% 1% 2% 14% 1% 45% Kína EU-15 USA EU-10 Oroszország Távol-Kelet Brazília Japán Kanada Egyéb KKE Nagyobb sertéshústermelı övezetek Európa, Észak-Amerika és Dél-Kelet Ázsia. A legnagyobb termelı Kína volt 1990-ben ( ezer t, ez a világtermelés 34%-a) is és 2001-ben is ( ezer t, ez a világtermelés 47%-a). A növekedés kereken 80%-os. Forrás: Ofival

2 Kína termelése folyamatosan nı, ben már megközelítette a világtermelés 50%-át, az EU részesedése kb. 22%, az USA-é 11%, Kelet-Európa pedig a világtermelés 5,5-6%-át adja, Magyarország részaránya a világtermelésbıl 0,6-0,7% volt az elmúlt 8 évben. A másik két nagy övezet az Európai Unió (önellátottsági foka 1990-ben 105%, 2001-ben 109%, 2006-ban 108%) és Észak-Amerika termelés- bıvülése évi átlagban 1% körül alakult. Jól jelzi a termelés koncentrációját, hogy csak az elsı 15 ország évi termelése haladja meg az évi 10 millió db-ot A világ húsexportjának (18 millió t) megoszlása (mennyiség (millió t) és piaci részesedés szerint) Részesedés s a világ g sertésh shúsexportjából Fıbb exportırök sertéshús-kereskedelme: 4,6 millió t Kanada 16% USA 9% Brazília 7% Kína 2% A legnagyobb importır Japán (889 ezer t), 12,7% a részesedése. Az importırök közül csak az USA-nak (580 ezer t ill. 436 ezer t) és Franciaországnak (552 ezer t ill. 451 ezer t) nagyobb az exportja mint az importja EU-10 5% Forrás: Ofival 2004 EU-15 15% Egyéb 46% 2

3 Üzemi struktúra A fogyasztás alakulása a termelésnél is jelentısebb különbségeket takar. Az EU átlag fogyasztása kg/fı/év, Kínáé (különbözı források) kg/fı/év. A magyar fogyasztás is hasonló, 1989-ben azonos volt a jelenlegi EU átlaggal. Számos forrás megerısíti azt az információt, hogy az EU tagországok fogyasztása tovább nem nıhet, sıt az évtized végére csökkenés valószínő (elöregedés, fogyasztói szokásváltozás stb.). Az üzemméret szerte a világon nı, az egy gazdaságra jutó átlagos sertés létszám országonként változik. Jól jellemzi egy-egy ország termelését az 1000-nél több hízó férıhellyel rendelkezı üzemek részesedése az összes termelésbıl. A világpiaci húsárak alakulása között ($/t ét) Az EU sertéságazata Forrás: Európai Bizottság Az EU sertéspiaci árszabályozása ezer tonna A EU sertésh shús s termelése 2000 és 2004 közöttk EU-25 EU-15 EU-10 Spanyolország Németország Magyarország Lengyelország Dánia Hollandia Forrás: Ofival

4 Az EU évi sertéshús-termelése 17,7 millió tonna volt, 100 ezer tonnával meghaladta az elızı évi mennyiséget. Ugyanakkor a belsı fogyasztás 110 ezer tonnával, 15,2 millió tonnára csökkent. Így a termelési többlet 300 ezer tonnával növekedett elején a száj- és körömfájás járvány Egyesült Királyság, Írország, Franciaország, Hollandia - mintegy sertést vágtak ki és semmisítettek meg) Ez befolyásolta a termelést, ami így érte el a 17,5 millió tonnát. A becsült termelés 2004-ben 18,4 millió t volt ben 120,2 millió darab sertést számláltak, 1 millió darabbal kevesebbet az elızı évhez képest. A tagországok többségében csökkent az állomány, Spanyolországban és Hollandiában több mint 1 millió darabbal. Az állomány csökkenése a piaci túlkínálattal és a évi termelıi árak csökkenésével magyarázható. Az EU-27 termelése mintegy 20 millió tonna körül alakul A EU sertéságazatának támogatása érdekében újból bevezetésre került a magántárolási támogatás és az exporttámogatás mértékét megnövelték. Az exportvisszatérítés ellenére az EU két legfontosabb piacán is pozíciót vesztett (Oroszország és Japán). Az ágazatot ért veszteségek leginkább az új tagállamokban éreztették hatásukat, ahol az intenzív termelés feltételei még nem adottak teljes mértékben. 4

5 Sertések és s sertésv svágások sok száma (1000 darab) A sertéshús külkereskedelmének alakulása az EU-ban az Európai Bizottság évi elırejelzése szerint Sertésvágások az EU-ban Sertésh shús s elırejelz rejelzés az EU-ban ( 000 ( t vt) Egy fıre jutó sertéshúsfogyasztás az EU-ban (2004) kg/fı/év Franciaország EU-15 Egyesült Ausztria EU-25 Németország Cseh Lengyelország Magyarország Királyság Köztársaság Forrás: Ofival, KSH 5

6 EU-10: a legfontosabb sertéshústermelık (1000 tonna) A magyar sertéságazat Hazai hústermelésünk meghatározó ágazata a sertéshizlalás. Hozzájárulása a mezıgazdaság bruttó termelési értékéhez: 16% A kilencvenes évtized elején nem kis részben a keleti exportpiacok összeomlása, valamint az igen jelentıs hazai húsfogyasztás-csökkenés következtében a korábbi idıszakok 8-9 milliós sertésállománya igen rövid idı alatt közel a felére csökkent. Az állatlétszám 1994-ben érte el az elsı mélypontot (4,3 millió db), aminek hatására az ágazat termékei iránt megnıtt a kereslet, és ez az emelkedı felvásárlási árakon keresztül pozitív irányban változtatta meg a sertéstartási kedvet. Az ezt követı idıszakot pedig egy sajátságos sertés-ciklus jellemezte, melynek fı tényezıje a szakirodalomból ismert klasszikus 3 éves termelés-hullámzással szemben az igen gyors, éves, sıt esetenként éven belüli keresletváltozás, melyet a termelık gyakorlatilag képtelenek voltak követni. Mindezek jelentıs hatást gyakoroltak a vágósertés termelési költségeire. A nagyfokú bizonytalanság miatt az átlagos vagy az az alatti szinten termelı gazdaságok gyakorlatilag semmilyen kockázatot nem mertek, illetve nem tudtak vállalni, ezért ráfordításaikat megpróbálták a minimálisan szükséges mértéken tartani. 6

7 A sertésállomány alakulása Az állatállomány 2002 december elején ötmillió db körüli volt augusztusában már csak 4,3 millió darab, december elején pedig 4,2 millió db áprilisára 4,1 millióra esett vissza az állomány létszám végére 4 millió alatti sertéslétszám alakult ki. A sertéságazat ciklikusságában szerepe van a gazdálkodási hagyományokból adódó kistermelıi magatartásnak is. Az összes vágósertés 40 százalékát a kisüzemi gazdaságok termelik és ezen a területen az alapanyag-minıséggel kapcsolatos tenyésztési, genetikai és takarmányozási versenyhátrányt nem sikerült feloldani. A vágósertés, mint feldolgozási alapanyag minıségét az elaprózottság, a genetikai alapok gyenge és szétszórt jellege, az alkalmazott tenyésztéstechnológia alapvetıen és hátrányosan befolyásolja. A sertéságazat ciklikusságában a termelési szerkezetnek is van szerepe. Az elmúlt évtizedben hagyományos mezıgazdasági szövetkezetek szerepe folyamatosan csökkent, ugyanakkor az egyéb gazdálkodási formában mőködı társaságok és egyéni gazdaságok jelentısége nıtt. Az utóbbi években emelkedett az egyéni gazdaságok állománykoncentrációja, azonban még jelenleg is magas a néhány sertést tartó gazdaságok száma. Túlkínálat esetén épp a kis termelési mérető gazdálkodói körbıl megjelenı nagyrészt bizonytalan származású és gyengébb minıségő vágósertés indíthat el piaci zavarokat. A magyar sertésciklust lényegében az egyéni gazdálkodók termelése határozza meg. 7

8 A sertésciklus között Sertéshústermelés alakulása Magyarországon (élısúly) ezer tonna Forrás: FAO 2006-ban sertéshústermelésünk alig haladta meg a 300 ezer tonnát. A belföldi felhasználás viszont nem változott, ezért importra szorult a feldolgozóipar. Az élısertés import pl. ~20%-kal nıtt, elsısorban Lengyelországból. A hazai sertésállomány üzemméret szerinti megoszlása (2003) Méretkategória (db sertés ) Részesedés az üzemek számából Részesedés a sertésállományból ,24 21, ,92 15, ,49 3, ,23 3, ,04 2, és felette 0,09 53,70 M.e.: % Együtt 100,00 100,00 Forrás: KSH Gazdaságszerkezeti Összeírás (2003) A sertéshús külpiacokon való elhelyezésének esélyeit az ágazat versenyképessége és a korábbi exporttámogatások megszőnése jelentısen (mennyiségét tekintve akár felére is) mérsékelheti. 8

9 Külkereskedelem A vágósertés termelés között 23 %-kal nıtt (KSH adat), az értékesítés is közel ilyen mértékben emelkedett. A sertéshús kivitel mintegy 9-10 %-os csökkenése azonban már erre az idıszakra is jellemzı, ami nem a gyengébb hazai kínálattal, hanem az export tekintetében romló versenyképességgel függ össze. Külkereskedelmi egyenlegünk számottevıen romlott az elmúlt években ban 87 ezer tonna ben nettó importırré vált Magyarország ban az import többlet 36 ezer tonnát tett ki. A sertéshizlal shizlalás s költsk ltség- és jövedelem j alakulása a társas t vállalkozv llalkozásokban A vágósert v sertés ért rtékes kesítési si árának és önk nkölts ltségének alakulása években A vágósertés felvásárlási árának alakulása ( E minõségi kategória) Költség- jövedelemviszonyok A folyó áron számított élısúly önköltségek 4,8- szeresükre emelkedtek az 1990 és évek közötti idıszakban. Ez azonban nem egyenletesen oszlott el az egyes évek között. Voltak idıszakok, amikor alig változtak a sertéshizlalásra fordított kiadások (ráfordítás visszafogás, takarmányár-csökkenés, stb.), míg más években ugrásszerő (2000. és ben) növekedés következett be. 9

10 A társas vállalkozások évi adatai alapján átlagosan 261 Ft/kg körül mozgott a felvásárlási ár, ami a dráguló takarmányok miatt emelkedı értéket mutat 2003-tól. Az élısertés felvásárlási árait gyakori és sokszor kiszámíthatatlan hullámzás jellemezte az elmúlt 13 év során. A rendszerváltozás elsı éveiben ennél az ágazatnál is csökkentek, illetve alig változtak az éves átlagárak. Kedvezı fordulat csak az évi mélypont után következett be a sertéshizlalásban. Kifejezetten nagymértékő (közel 40%-os) felvásárlási árnövekedés történt 1995-ben, de 1997-ben is az elızı évhez képest közel 30%-kal fizettek többet az élısertésekért a felvásárlók, ezzel ebben az évben elérték az évtized legmagasabb, 234 Ft/kg-os éves átlagár szintjét. A kilencvenes évek végére azonban jelentıs visszaesés történt ben például az év végére jellemzı árakon tudták csak értékesíteni állataikat a gazdaságok. A es évtıl viszont ismét dinamikus emelkedés következett be, amelynek csúcspontja a 2001-es esztendı volt. Ekkor voltak idıszakok, amikor a feldolgozók kilónként több, mint 400 forintot is fizettek az élısertés kilójáért ben a folyamat megfordult és az árak meredeken zuhanni kezdtek és az év végére, illetve 2003 elejére 200 Ft/kg-os szintre is visszaestek. Ez a drasztikus árcsökkenés a évi átlag árakban talán nem is tükrözıdik, mivel igen magas szintrıl történt a visszalépés. Így a társas vállalkozásoknál 277 Ft/kg-os átlagárat értek el, ami 13 százalékkal marad el az elızı évi szinttıl. Ezek a változások továbbra is arra figyelmeztetnek, hogy a hazai sertéstenyésztés helyzete nem megoldott. A rendkívül szélsıséges értékek közötti áringadozások ugyanis inkább hátrányosan érintik a termelıket és kiegyensúlyozatlanná, bizonytalanná teszik a termékpálya egészét, beleértve a fogyasztókat is. 2008: a túlélés éve. A legnagyobb problémát a takarmányárak igen nagy mértékő emelkedése jelenti. Emellett termelési hatékonyságunk jelentısen elmarad legfıbb versenytársainkhoz viszonyítva. 10

11 A vágósert v sertés-termel termelés naturális hatékonys konyságának nak összehasonl sszehasonlítása sa (2005) Megnevezés Éves vágósertéskibocsátás (db/koca) Spanyolország Magyarország 16,8 Dánia 24,3 Hollandia 23,2 21,9 Brazília 22,2 A sertéshizlal shizlalás s és s évre prognosztizált költs ltség- és s jövedelemhelyzete j a mezıgazdas gazdasági gi társas t vállalkoz llalkozásokban Elhullás a hizlalásban (%) 7,0 4,0 3,0 7,0 2,0 Takarmányfelhasználás a hizlalásban (kg/kg) 3,70 2,80 2,65 2,71 2,93 Napi testtömeggyarapodás (g) Vágáskori élı testtömeg (kg) 109, ,2 109 Költség és bevétel alakulása (társas vállalkozások) Ft/t Ft/t Ft/t Jövedelem: -681 Ft/t 1000 Ft/t (élısúly) Termelés értéke Közvetlen támogatás Költség Forrás: AKI Ágazati Ökonómiai Osztályán készült számítások A csatlakozás hatásai Tényleges hatások A sertéshús közös piaci szervezetének átvételével a hazai szabályozás lényegesen egyszerősödött. Megszőntek a közvetlen ágazat-specifikus nemzeti támogatások, beleértve az árhoz kötött minıségi támogatást is A magyar termelıknek élesebb versenyben kell helytállniuk az EU piacán Az EU elıírásoknak megfelelni nem képes vágóhidak bezárnak Várható hatások Racionalizálódási folyamat a mezıgazdasági fázisban és a feldolgozásban még inkább felgyorsulhat. A csatlakozás óta nagy mennyiségben érkezik sertéshús a hazai piacra (elsısorban olcsóbb árfekvéső termékek és húsipari alapanyagok, továbbá apróhúsok) Az ágazat szereplıinek maguknak kell megszervezniük a termékpályát. Szigorú állatjóléti és környezetvédelmi elıírásoknak megfelelni nem képes állattartó telepek bezárnak 11

12 Az ágazat versenyképessége javításának alapvetı feladatai A hatékonyság és megfelelıség javítása a tenyésztés és hizlalás modernizálásának (genetikai alapok, technológiai rendszerek, tartási körülmények stb.) nemzeti és vidékfejlesztési forrásokból történı támogatásával; Az elsıdleges feldolgozás versenyképességének javítása közösségi beruházási támogatások segítségével, ezáltal kiszámítható felvevıpiac megteremtése; A biztonságos élelmiszer elıállítás (eredetazonosítás és nyomonkövethetıség) követelményeinek megteremtése a közösségi jogszabályokkal összhangban; A termékpálya szervezettségének javítása, hosszútávú szerzıdéses kapcsolatok kiépítése, a piaci zavarok elhárítására kölcsönös biztosítási alapok létrehozása. Technológiai fejlesztések Minıségi tenyészanyag Hagyományos piacainkon a pozíciónk megtartása, lehetıség szerint erısítése, Új termékek bevezetése a hagyományos piacaikon, Új piacok (pl. Távol-Kelet) megszerzése és megtartása. 12