Migráns munkavállalók információs hálózatának fejlesztése nemzetközi szakszervezeti együttműködés keretében VS/2013/0204

Átírás

1 Migráns munkavállalók információs hálózatának fejlesztése nemzetközi szakszervezeti együttműködés keretében VS/2013/0204 Országjelentés - Magyarország Dr. Tóth Judit A projekt az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósul meg. A kiadvány tartalmáért a szerzőt kizárólagos felelősség terheli, a Bizottság nem felelős a kiadványban foglalt információk semminemű felhasználásáért.

2 Tartalomjegyzék Bevezetés...3 I. Trendek és tények a munkaerő-vándorlás területén...3 II. A migráns munkavállalók részére elérhető tájékoztató szolgáltatások Magyarországon III. Szakszervezeti szakpolitikai ajánlások IV. Ajánlás a migráns munkavállalók számára készülő tájékoztató nyomtatvány tartalmára és terjesztésére

3 Bevezetés Litvániában, Lettországban, Szlovéniában, Lengyelországban, Magyarországon, Görögországban, Romániában és Bulgáriában vannak munkatársaim. A különbség a nagybritanniai és a külföldi munkavállaló között az, hogy a mieink már hozzászoktak a segélyezési rendszerhez. Ez egy csapda. A britek felfogása szerint nem érdemes munkába állni, ha mondjuk csak 20 fonttal kapnak többet, mintha nem dolgoznának - nyilatkozta egy munkaközvetítő iroda vezetője. 1. Ezen a napon az EU munkaügyi miniszterei előzetesen jóváhagyták szigorúbb szabályok alkalmazását a kelet-európai és egyéb térségekből érkező olcsó ideiglenes munkavállalókkal szemben, hogy így kezeljék a rekordszintű munkanélküliség miatti kényes politikai helyzetet. A miniszterek megállapodtak, hogy visszaszorítják az uniós joggal való visszaéléseket, amelyek lehetővé teszik, hogy a cégek az olcsó, külföldi munkaerőt az egyik EU országból a másikba vigyék, és ami a szakszervezetek szerint elveszi a munkalehetőséget a helyi munkavállalók elől. 2 Nézzük meg az érem mindkét oldalát. I. Trendek és tények a munkaerő-vándorlás területén 1. Bevándorlás: A gazdasági recesszió miatt csökken az EU és az EGT más tagállamaiból Magyarországra érkező migráns munkavállalók száma. A munkáltatók által bejelentett uniós munkavállalók és családtagjaik központi nyilvántartása, beleértve az egyszerűsített foglalkoztatásban lévőket is (2007. dec. 23-i 255. sz. Kormányrendelet), adatokkal szolgál a Magyarországon a piacgazdaságban alkalmazott külföldi munkavállalókról. 3 Eszerint, a munkáltatók által bejelentett regisztrált foglalkoztatottak száma 2012-ben 7835 személy volt, 4 ami egy év alatt 34%-os csökkenést mutat (2011: 11847) óta csökken az uniós migráns munkavállalók száma. A migráns munkavállalók összetétele közelítően stabil: 4521 romániai, 790 szlovákiai, 305 német, 261 brit és 238 lengyel állampolgár, vagyis az EU 15 országcsoportból érkezők száma (1306) elenyésző az EU 12 országcsoportból érkezőkkel szemben (5789). Ezeket a munkavállalókat elsősorban a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, a feldolgozóiparban és az IT/kommunikáció területén alkalmazták. Ugyanakkor e regisztrált munkavállalóknak közel a fele (3367) egyszerű (szakképzést nem igénylő) munkakörben dolgozott, és csak 18,3%-ukat alkalmazták magas szakképzettséget igénylő munkakörben dec. 31-én a letelepedett, regisztrált, a szabad mozgás jogával rendelkező munkavállalók összes száma volt. Közülük volt uniós állampolgár (EU15: és EU12: személy). Ez a csökkenő tendencia tovább folytatódik: január - márciusában 5 a szabad mozgás jogával rendelkező újonnan felvett munkavállalókat a munkáltatók a központi nyilvántartásba jelentették be, és számuk 1497 volt (2012 első negyedévében: 1428). A legnagyobb csoportot a román állampolgárok (656 fő), valamint a Nagy-Britanniából (251) és Szlovákiából (96) érkezők tették ki első negyedévében (777 romániai, 185 szlovákiai, 106 német, 106 brit munkavállaló) a foglalkoztatottak összetétele hasonló volt mint egy évvel később, amikor az 1 Daily Mail, december 9 2 Daily News, Reuters, dec Lásd a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) honlapját 4 A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai a évben - Budapest, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztály, január 5 A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai a első negyedévben - Budapest, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztálya, május 3

4 EU12 országcsoportból érkezők jóval többen voltak (821), mint az EU15 országcsoportból érkezők (553). Az IT/kommunikációban, a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban és az igazgatásban alkalmazták őket, míg a regisztrált új munkavállalók 28,4%-át diplomás munkakörökben, 23,7%-át szakképzettséget nem igénylő munkakörökben, egyszerű munkára vették fel, de 43,8%-uk rendelkezett oklevéllel dec. 31-én a letelepedett, regisztrált, a szabad mozgás jogával rendelkező munkavállalók összes száma volt, közülük uniós állampolgár. E csoporton belül a román állampolgárok száma meghaladta a et, és a szlovák állampolgároké a 9000-et, míg észlelhető volt a lengyel és német állampolgárok számának a csökkenése (kevesebb, mint 1500). Így az EU15-ből érkezők rátája (5 412, és 2012 ugyanezen időszakában: 5409) hasonló, mint az EU27-ből érkezőké (50 049, és 2012 ugyanezen időszakában: ). A munkaügyi statisztikákban a török munkavállalókat a munkavállalási engedéllyel rendelkező EU-n kívüli állampolgár munkavállalókhoz sorolták (pl első negyedévében az engedéllyel rendelkezők 342 főt tettek ki). A stagnálás 2013 harmadik negyedévében tovább folytatódott. 6 az egész évi adatok nem állnak rendelkezésre, de a szabad mozgás jogával rendelkező regisztrált munkavállalók száma 6474 volt. Összetételükben bizonyos változás következett be (több munkavállaló Romániából: 3500, Nagy-Britanniából: 597, Szlovákiából: 488 és Németországból: 252), de arányuk a szektorok szerinti foglalkoztatásban és a szakképzettségben 2013-ban ugyanaz volt. 1. Táblázat - EU-n kívüli és EU munkavállalók Magyarországon EU-n kívüli állampolgároknak kiadott munkavállalási engedélyek száma EU-n kívüli állampolgároknak kiadott érvényes munkavállalási engedélyek száma (dec. 31- én) Újonnan regisztrált, a szabad mozgás jogával rendelkező, illetve preferált EU-n kívüli állampolgár munkavállalók száma Letelepedett, regisztrált, a szabad mozgás jogával rendelkező munkavállalók száma (dec. 31-én) jan.-szept Kínai, ukrán, vietnami, szerb (szept. 30-án) romániai, 1230 brit, 1615 szlovákiai ~ (BÁH adatok) romániai, 790 szlovákiai, 305 német, 261 brit, 238 lengyel romániai, 597 brit, 488 szlovákiai, 252 német, n.d. Az 1. Táblázat azt mutatja, hogy az EU-n kívüli országokból a munkavállalók bevándorlása még a gazdasági válság idején is emelkedik, de az uniós munkavállalók más célországokat választanak. A magyar munkaerőpiac vonzereje a román állampolgárok esetében csökken, míg a brit munkavállalók esetében nő. Ennek oka, az egyes munkaerő-kínálatok képzettségében meglévő különbség. 6 A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai a I-III. negyedévben - Budapest, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztálya, január 4

5 Annak kimutatására, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) és a Központi Statisztikai Hivatal adatai nem egyeznek a 2. Táblázat a legutóbbi 2011 évi népszámlálási adatokat ismerteti. Eszerint a Magyarországon letelepedett külföldiek száma az összlakosság (2011: ) 1,5%-a alatt van, míg a korábbi évtizedekben mintegy 2% volt Táblázat - Magyarországon letelepedett külföldiek Állampolgárság romániai német szlovákiai osztrák lengyel horvát 845 EU-ból összesen Nem EU-s európai Afrikából Amerikából Ázsiából Egyéb Összes külföldi lakos Ez a Magyarország irányába mutatkozó marginális bevándorlás alacsony foglalkoztatási ráta mellett érvényesül, melyet súlyos munkanélküliség és az álláskeresők jelentős száma kísér. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint első negyedévében a foglalkoztatottsági ráta átlagban stagnál: a éves korosztályban 56,6% volt, majdnem ugyanaz, mint 2012-ben. Ez a ráta eltérő szakképzettség szerint (pl. a szakképzés nélküli lakosság 24.1%-a van állásban) és régiók szerint (pl. az északkeleti megyékben 50% alatt van) első negyedévében a munkanélküli aktív lakosság száma , míg a munkanélküliségi ráta 11,8% volt, ami feszültséget okozott különösen a fiatalok körében (a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája ugyanebben az időszakban 30,5% volt) és egyes régiókban (pl. két megyében a munkanélküliségi ráta 25% felett volt). Az átlagos álláskeresési idő 15,8 hónap volt 2013 első negyedévében, így a tartós álláskeresők aránya (akik több, mint 2 éve keresnek állást) az összes álláskereső 51,4%-a volt, míg az álláskeresők kevesebb, mint 30%-a tudott ismét állást találni a munkaerőpiacon. A rögzített időszak államilag finanszírozott állásban való letöltése (közhasznú alkalmazottak) után a munkavállalók ismét álláskeresőkké válnak, annak ellenére, hogy a támogatások célja visszajuttatni őket a munkaerőpiacra. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat statisztikái szerint 9 a nyilvántartott álláskeresők száma 2013 márciusában volt (közülük fiatal első álláskereső). A kínált állások legtöbbje (92%) a központi költségvetésből finanszírozott, vagy támogatott állás (közhasznú munka) volt, míg a szabad munkaerőpiacon kínált állások száma elenyésző volt. A regisztrált álláskeresők egytizede ( fő) kapott munkanélküli segélyt 2013 márciusában, ami az egy évvel korábbihoz képest jelentős csökkenés (-31.9%) márciusában az álláskeresők egynegyede kapott szociális támogatást. Így 2013 márciusában az összes regisztrált álláskereső 52,9%-a kikerült a szociális vagy munkanélküliségi juttatások köréből első negyedévében a Munkaerőpiaci Alap által finanszírozott munkanélküliségi segélyek összege Táblázat 8 Gyorsjelentés 9 5

6 14 milliárd Ft volt, ami a korábbi, 2012 azonos időszakához képest csökkenést (-38.4%) jelent, miközben a munkanélküliségi ráta növekedett. Ha a decemberi adatokat megnézzük 10 a regisztrált álláskeresők száma volt, ami 9,1%-os munkanélküliségi rátát jelent, és közülük 54,9% már több mint egy éve volt álláskereső. Az átlagos álláskeresési idő 19,7 hónap volt. Röviden, az álláskeresők átlagos száma 2013-ban volt, ami 10,2%-os munkanélküliségi rátát eredményezett. 3. A munkaerő-migráció korlátozott mértékére utal a 2010-es Európai Szociális Felmérés, 11 miszerint Magyarország egyáltalán nem fogékony a bevándorlás iránt, és adatai szerint a válaszolók 52% úgy látja, hogy a bevándorlók ártanak a gazdaságnak, és mindössze 22%-uk gondolja úgy, hogy a bevándorlás jót tehet a gazdaságnak. Ez azt jelenti, hogy a recesszió után a bevándorlók nem járulhatnak hozzá a GDP-hez, mivel igen csekély a jelenlétük. Annak érdekében, hogy felélénkítse a nyilvános vitát a bevándorlási stratégiáról, a Magyar Gazdasági Tanács hatékony bevándorlási politikát sürgetett 2012-ben (lásd a jelentését), mely a bevándorlást Magyarország versenyképességének a gazdasági eszközeként használná. Ma a nemzetközi bevándorlás kérdése nincs napirenden, a beszűkült gazdaság és többszázezer alacsonyan képzett vagy szakképzetlen munkaerő található munkanélküliek között. Az közötti gazdasági növekedést nem kísérte a foglalkoztatottság bővülése. Ennek következtében jelenleg a migráns munkaerő nem illeszthető be a rendszerbe mondta a Kopint-Tárki elemzője. 12 Ugyanakkor az Európai Szociális Felmérés kimutatja, hogy a gazdasági válság jelentős hatást gyakorolt a munka minőségére, miközben aláásta a régiónkban létező törékeny társadalmi integrációt. Ez a negatív hatás azt jelenti például, hogy nagyobb a foglalkoztatási bizonytalanság, kisebb a fiatalok munkavállalási hajlandósága, valamint a politikába és a demokráciába vetett bizalma Ezzel szemben a kivándorlásról rendelkezésre álló adatok emelkedést mutatnak. A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatokat tett közzé a 2060-ig várható demográfiai változásokról. Figyelembe véve a demográfiai tendenciákat az összlakosság száma 7 és 8,5 millió között lesz, attól függően, hogy ebben az öregedő társadalomban az optimista, vagy a pesszimista forgatókönyv valósul-e meg. 14 Ez az előrejelzés vitatható, mivel a migrációs potenciálról készített felmérés a kivándorlási szándékról szól, miközben a tényleges kivándorlási számadatokat nem regisztrálták pontosan. Ezenkívül a nyilvánosság előtti vitában a kivándorlás kérdése nem kezelhető érzelmi felhangok nélkül, pusztán a száraz adatok alapján. Éppen ezért az egy évnél hosszabb ideig Magyarországon tartózkodó bevándorlók és a Magyarországról távozó kivándorlók száma bizonytalan, mert a kitelepülő magyar állampolgárok száma nem határozható meg. A statisztikák csak azoknak a polgároknak a számát tartalmazzák, akik távozásukat az önkormányzati nyilvántartásba bejelentették, de számos esetben ez a bejelentés nem tartalmazott indokolást (pl. hogy a migráns munkavállaló rövidtávú munkaszerződésre távozik, és hogy szerződése lejárta után nem áll szándékában külföldön maradni). Ezenkívül 2013 márciusától csak a végleges/hosszú távú kivándorlást (a külföldi letelepedési szándékot) kell bejelenteni a helyi nyilvántartó hivatalban Bevándorlókkal pörgethetnénk fel a magyar gazdaságot. HVG, július 31., Nagy Gergő 13 Gazdasági Válság Munkaminőség és Társadalmi Integráció az ESS első és második körének fő eredményei, harmadik kiadás, 12. oldal (2012) 14 A KSH Demográfiai Intézete rendszeresen publikál előzetes adatokat és előrejelzéseket a népesség alakulásáról. Lásd és pl. a KORFA legutóbbi közleményét a magyar fiatalok migrációs potenciáljáról a éves korosztályban - KORFA 2013/5 6

7 A 2011 évi népszámlálás szolgálhatott részleges információkkal a migráns családokról. Mindezek alapján az más tagállamokban élő összes magyar állampolgár becsült száma a közvélekedés szerint Tükör-statisztikai adatokból pontosabb információt kaphatunk a többi tagállamban letelepedett magyar állampolgárokról, anélkül hogy információnk lenne tartózkodási indokaikról (3. Táblázat). Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a kivándorlási számok stabilan növekednek. 3. Táblázat - Az EU többi tagállamában letelepedett magyar állampolgárok Növekedés (2011-ben) Belgium % Bulgária % Cseh Köztársaság % Dánia % Németország % Írország n.d. n.d % Spanyolország % Olaszország n.d % Lettország % Hollandia % Ausztria % Lengyelország n.d % Portugália % Szlovénia % Szlovákia n.d % Finnország % Franciaország n.d. n.d n.d Svédország % Egyesült Királyság n.d. n.d % Összesen % Ha megnézzük az Egyesült Királyságban adószámot kérő magyar munkavállalókat, számuk a felső 10-es csoportba tartozott: április és március között felett volt. A munkavállalói szervezetek és a társadalombiztosítás statisztikái szerint a magyar munkavállalók száma Ausztriában márciusban , márciusban , és szeptemberben volt. Az újonnan regisztrált magyar állampolgárok (munkavállalók) száma Németországban áprilisban , októberben , decemberben , 2012-ben , 2014-ben volt, míg egy részük visszatért Magyarországra Forrás: EUROSTAT, osztrák és brit Statisztikai Hivatal 16 Forrás: UK Department for Work and Pensions, Hauptverband der Österreichischen Sozialversicherungsträger, Destatis, Ténytár, MTI március, 1 7

8 Röviden, a miniszterelnök-helyettes 17 azt mondta a 2011 évi népszámlálás statisztikai adatairól, hogy a negatív demográfiai egyensúly fő oka az újszülöttek számának a csökkenése volt. Ezt a bevándorlás nem tudta pótolni, mivel ez az elmúlt egy évtizedben következett be. Eszerint a lakosság csökkenésének csak az egyharmadát okozta a kivándorlás ami egy jelentős és tartós folyamatnak tűnik, ez pedig legalább kivándorlót jelent abból a főből, akik a 2001 évi népszámlálás adataival összevetve hiányoznak. A kivándorlás számait és okait eltérő módon értelmezik. A gazdasági és pénzügyminiszter kijelentette, hogy a kormány prioritásként kezeli az eltávozott és külföldön dolgozó félmillió állampolgára hazatérésének az elősegítését, mivel ezek a jó munkavállalók rejtett nemzeti kincsünket képezik. 18. A kivándorlás negatív hatásai fellelhetők néhány szolgáltatási területen, mint az egészségügyi ellátásban 19 vagy az IT szektor. 20. A Manpower felmérés 21 azt jelentette, hogy 2012-ben Magyarországon a munkaerő hiánya a válaszoló cégek 35%-ánál jelentett problémát, míg 2013-ban 38%-uknál, különösen a szakképzett munkaerő, a mérnökök és a beszállítók hiánya miatt. Ráadásul, az üres állásokat csak nehezen lehet betölteni a jelentkezők munkatapasztalatának a hiánya miatt (a problémás esetek 40%-ot tesznek ki), a szükséges műszaki és szaktudás hiánya miatt (34%), vagy a jelentkezők részéről a felkínált fizetésnél magasabb fizetési igények miatt (28%). A Központi Statisztikai Hivatal Demográfiai Intézete által végzett új kutatási módszer szerint a bejelentett állandó lakcímmel rendelkező éves emberek 7,4%-a költözött külföldre hosszabb időre. Ez főt jelent. 22 A GKI közvéleménykutató intézet közleménye szerint június végén legalább magyar állampolgár dolgozott külföldön több mint 6 hónapig, és a háztartások legalább egytizedében van olyan családtag, aki tartósan külföldön dolgozik. Eszerint az aktív korú összlakosság 4,4%-a dolgozik rendszeresen külföldön és közöttük az átlagosnál jóval nagyobb az okleveles vagy szakképzett munkaerő aránya Migrációs potenciál: Reprezentatív kutatás a fiatalok körében (20-35 éves korosztály) 24 azt mutatja, hogy ebben a generációban (92%-ukban) rendkívül súlyos az elbizonytalanodás a magyarországi munkakörnyezet és társadalmi-gazdasági környezet tekintetében. A válaszolóknak csupán az egynegyede tervezi, hogy saját vállalkozásba kezdjen, viszont a válaszolók 45%-a szeretne véglegesen, vagy hosszabb időre külföldre távozni a jobb kereset, a vonzóbb társadalom és kultúra reményében. A kivándorlási hullámra vonatkozó fragmentált adatok a migrációs potenciál mutatón alapulnak (a 2012-es Tárki felmérés szerint a felnőtt lakosság 19%-a szándékozott külföldre távozni közép vagy hosszútávra 25 ) de a Gazdasági- és Vállalkozáskutató Intézet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az online a Google-Trends online keresőrendszerével elemezte a munkaerő kivándorlását és a migráció tervezését Index március 28, Semjén Zsolt 18 Napi Gazdaság, február ben az egészségügyi dolgozók számának a csökkenése (orvosok, fogászok, gyógyszerészek, ápolónők, szülésznők) 2061 fő volt, közülük 1853 az EU26 országokba távozott, az orvosoknál 1108 fő volt (közülük 625 a éves korosztályba tartozott). Ugyanakkor kivándorlásuk a közötti időszakban fokozatosan nőtt, az eltávozott orvosok száma 8320 főt tett ki. Népszava, április Népszabadság, június Nehéz jó szakmunkást és mérnököt találni, MTI, május Kapitány Balázs, KSH NKI 2013, július Népszava 2013, július Index május 29., reprezentatív kutatás (N=805) Bridge Budapest megrendelésére, amely 2013 tavaszán készült 25 a statisztikák tartalmazzák a migrációs potenciál felmérések adatait és rátáit 1993 óta Magyarországon. 8

9 2012 között. Adatai a munkaerő kivándorlási előkészületeire mutatnak rá Magyarországról főleg Ausztria, Németország és Nagy-Britannia irányába elején a felnőtt lakosság 13%-ának állt szándékában, hogy legalább egy rövid időre munkát vállaljon külföldön, 11%- uk készült néhány évre távozni, és 6%-uk gondolta úgy, hogy meghatározatlan időre vagy véglegesen kivándorol. A Tárki kutatásai szerint a potenciális kivándorlók férfiak (22%), középszintű végzettséggel (30%), vagy munkanélküliek (35%), vagy diákok (56%) ez azt jelenti, hogy a 18 éves kor feletti lakosság több mint egyharmada képzeli el a közvetlen jövőjét Magyarországról kívül. 27 A diákok kivándorlását egyéb források is megerősítették. 28 A valamely más tagállamban tanulmányokat folytató válaszolóknak legalább a fele nem kíván visszatérni Magyarországra. Szakmai karrierem szempontjából hazatérni egy öngyilkosság lenne, de emocionálisan a paradicsom mondta egy diák, aki a Humboldt Egyetemen tanul. 29 A legutóbbi felmérések a potenciális kivándorlók korával és kivándorlásuk irányával foglalkoznak. Az Európai Szociális Felmérés adatai szerint a migrációs potenciál rátája a év közötti korcsoportban a legmagasabb ( Y Generáció ). Értékeik hasonlóak a szomszédainknál tapasztaltaknak és erősen eltérnek a célország társadalmában tapasztaltaknál. 30 Az értékrendszerek között meglévő távolság miatt az Y Generáció nem tud simán beilleszkedni a befogadó társadalmakba. Ugyanakkor a holland és a brit társadalomban meglévő értékek (individualizmus, verseny) állnak a legközelebb az Y Generáció értékeihez, míg ettől a legnagyobb eltérés a spanyol társadalomban lelhető fel (pl. a szolidaritás). A Budapesti Gazdasági Főiskola diákjai körében a migrációs potenciál egyharmadot tesz ki, mivel közülük minden harmadiknak áll szándékában, hogy külföldön dolgozzon és a diákok 14%-a rendelkezik átlag legalább 26 hónap külföldi munkatapasztalattal, főleg Nagy-Britanniában, Németországban és Ausztriában A migráns munkavállalók mozgása aszerint is elemezhető, hogy a magán munkaközvetítők (állásközvetítő irodák) hogyan kezelik a jelentkezők elhelyezését. 32 Eszerint 2012-ben ügyfél fordult a 391 magán-munkaközvetítő irodához. Ez egy nagyon jelentős visszaesés (2010-ben: , 2011-ben: ). Ügyfeleik 42%-a munkanélküli volt, és közülük a felének volt diplomája. Az elhelyezés, a sikeres álláskeresés rátája is csökkent, 2012-ben a sikeres elhelyezések száma magyar állampolgárok esetében volt (2011- ben: ) és 20%-uk szakképzetlen munkaerő volt. A gyártóiparban és a vendéglátásban találtak munkát. Ugyanakkor a sikeres elhelyezéseknek csak a 19.5% (6 500 fő) történt külföldön, ami az előző évhez képest növekedés (+7%), míg a belföldi sikeres elhelyezések száma csökkent. Az összesen 6500 főből a magyar állampolgárok száma volt, akik a kereskedelemben, a szolgáltatásokban, az iparban és az építőiparban kaptak munkát, és a szakképzetséget nem igénylő (egyszerű) munkakörben külföldön, bár 40,5%-uk szakképzett munkaerő volt, 41% rendelkezett középiskolai végzettséggel, és 14,5% oklevéllel. A magyar munkavállalók többségét (4 700) egy másik EU tagállamba közvetítették ki (Ausztriába: 26 Tóth István György: Új Magyar Exodus felé? Elemzés a külföldi munkavállalással kapcsolatos internetes keresések forgalmáról a Google Trends alapján október 27 Már minden ötödik magyar külföldre költözne, MTI, Február Például a Telenor Zrt augusztus 3.-án Magyarországon felmérést készített a végzős mérnökszakos egyetemisták körében (N=103), akik közül 13% már kapott munkát külföldön és további 25% ennek előkészületeit végzi. 29 Perspektívát kaptam, nem csak diplomát. Index, Földes András, január ELTE egyetem, Szociális Kutatóközpont, Index, február BGF saját kutatása, Index, 2014, február Összefoglaló a magán-munkaközvetítők 2012.évi tevékenységéről. Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Elemzési és Kutatási Főosztály., Budapest, május 9

10 1111, Hollandiába:1056, Németországba: 883, Ciprusra: 577, Nagy-Britanniába: 287, Romániába: 143) A magán-munkakölcsönző cégek szintén szerepet játszanak a munkaerő migráció kezelésében, de csak korlátozott mértékben ben 33 Magyarországról 1846 főt kölcsönöztek ki (az összes kikölcsönzött munkaerő 1,8%-a) különböző külföldi magáncégeknek: Németországba, Ausztriába, Romániába, a Cseh Köztársaságba, Hollandiába és Olaszországba. E munkavállalók 95%-át teljes munkaidőben foglalkoztatták, és 68%-ukat szakképzettséget igénylő munkakörben. A kikölcsönzött munkaerő 91%-a férfi. Összegezésül, a kivándorló munkavállalókat külföldön nagy részben jóval a képzettségi szintjük alatt alkalmazzák, ami agypazarlást jelent. 7. Elszívás és hazautalások: A Világbank migrációs adatai szerint 2010-ben magyar állampolgár élt külföldön, és az ebből adódó veszteség, aki elhagyták az országot, 13%-ban magas képzettségű szakember és 10%-ban orvosdoktor volt. A kivándorlás hatásait tekintve figyelembe vehetjük a hazautalásokat (a Világbank adatai szerint 2011-ben 2,4 milliárd USD, ami az éves GDP 1,7%-a, és 2012-ben ez az összeg a becslések szerint némileg csökkent), és a néhány száz milliárd HUF személyi jövedelmi adó és ÁFA bevétel kiesést. A 4. Táblázat kimutatása szerint a migráns munkavállalók által hazautalt összegek, és eszerint a magyar GDP-hez való hozzájárulásuk 10 éves időszakban legalább milliárd USD volt, míg ennek maximum a felét kivitték Magyarországról. A miniszterelnök a parlament plenáris ülésén dícsérte a migráns munkavállalókat, akik, ahogy mondta, legalább 2 milliárd HUF összeget küldenek éves átlagban Magyarországra Táblázat - Migráns munkavállalók átutalásai Magyarországról és Magyarországra (millió USD) 35 Év Magyarországról Magyarországra , jan.-okt. n.a Egyenleg +50% 8. A gazdasági válság hatása a hazatelepülésre valamennyire eltér a kiválasztott négy vizsgált országban (Lengyelország, Románia, Lettország, Magyarország). Bár meg kell állapítani, hogy a legnagyobb kihívást az eltérő statisztikák összehasonlítása jelenti. 36 Mivel a 33 Összefoglaló a magán-munkakölcsönző cégek 2012.évi tevékenységéről. Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Elemzési és Kutatási Főosztály, Budapest, április 34 Orbán Viktor megnyitó beszéde, február A Világbank adatait a HVG idézi, 2014/5. 36 Két hasznos adatforrást találtunk a hazatelepülő magyar migránsokról a magyar munkaerő-felmérés (MeF) és az E301 igazolásokból vett adatok (különböző társadalombiztosítási jogosultságot igazoló tanúsítvány munkanélküli segély igénybevételére az EK Rendeletek által lefedett más országban). Mindkét adatforrást Hárs Ágnes használta, hogy megbecsülje a Magyarországra irányuló hazatelepülést. MeF adatok szerint, mintegy 22 10

11 visszatérők különböző definícióin alapulnak. Magyarországon a visszatérések aránya és a körkörös migráció komparatív elemzésekben alatta volt a másik háromnak, talán a politikák és a munkapiaci kezdeményezések iránti általános szkepticizmus miatt. Nevezetesen, a visszatérők rátája 37 a éves korcsoportban évente 7-10% volt, 2010-ben a számuk fő volt (a lakossághoz viszonyított arány 0,1-0,15%, a munkaerő létszámához viszonyítva 0,24-0,36%). 38 Ha a hazatelepülő migránsok definícióját azokra a hazatelepülőkre korlátoznánk, akiknek legalább egy év migrációs tapasztalata van, akkor 39 a Magyarországra irányuló hazatelepülés mértéke a felére csökkenne. Egyes kimutatások szerint általában a csatlakozást követő migráció az EU8+2 országokból az EU15 országokba ideiglenes jellegű volt, miközben a kivándorlóknak csat kb. 40%-a marad egy évnél tovább külföldön. Ha feltételezzük, hogy ugyanez a magyar hazatelepülőkre is igaz, akkor közülük mintegy hazatelepülő lenne, egy évet meghaladó migráns tapasztalattal. Ugyanakkor az (ideiglenes) visszatérés, az ismételt migráció és a körkörös migráció és nem csupán mint a gazdasági válság következménye átfedik egymást. Magyarországon a recesszió alatt a hazatérő migránsok száma növekedett, de a visszatérők ismételt kitelepedése nagyon valószínű, mivel közülük sokan nem tudtak munkát találni itthon, főleg akkor, ha nem rendelkeznek az általános iskolainál magasabb szintű végzettséggel. Ugyanezeket a következtetéseket találjuk egy másik kutatásban. 40 Ugyanakkor a hazatelepülés nem egy marginális jelenség Közép-Európában. A 2009-es Eurostat adatok szerint a bevándorlók között a saját állampolgárok száma 75% volt Lengyelország (2008 évi adatok), 29% a Cseh Köztársaság, 23% Németország, 13% Ausztria, 10% Szlovénia és 8% Magyarország, Olaszország és a Szlovák Köztársaság esetében. A 000 magyar tért vissza hazájába 2007 és 2010 között előtt a visszatérők száma olyan alacsony volt, hogy a hazatelepüléssel kapcsolatos magyar MeF becslések a felmérésben szereplő visszatérők csekély száma miatt megbízhatatlanok voltak. A becsült es létszám a hazatelepülők áramlását mutatja és nem a tényleges számukat, mert arról nincs információ, hogy közülük hányan vándoroltak ki ismételten. Ami az áramlást illeti, egyértelmű a tendencia, hogy a magyar kivándorlók és visszatérők száma a közötti időszakban évről évre nőtt, a visszatérők egyre emelkedő arányával. Az A2 számok szerint 2010-ben visszatérő volt, szemben a 2009 évi 6000-el, és még kevesebbel az azt megelőző években, bár az MeF adatok jelentősen alábecsülik a visszatérők számát, mivel csak azokat a magyarokat tartalmazzák, akiknek az utolsó munkahelye egy külföldi országban volt és akik visszatérésük után munkanélküliek lettek. Hasonlóképpen, az E301 igazolások adatai azt mutatják, hogy mintegy magyarnak volt az utolsó munkahelye egy külföldi országban és akik munkanélküli segélyt igényeltek Magyarországon 2004 és 2011 eleje között. Ezek az adatok egyáltalán nem veszik figyelembe azokat a visszatérőket, aki visszatérésük után azonnal munkába álltak, akik nem kívántak elhelyezkedni, és vagy inaktívak lettek, vagy egy idő után visszatértek korábbi befogadó országukba, vagy egy új országba. Egy közelmúltbeli tanulmány szerint 2009-ben Magyarországon a éves korú visszatérők 63%-a állásban volt, és 33%-uk volt munkanélküli, a fennmaradók nagy részét inaktívként regisztrálták, de azzal a megjegyzéssel, hogy szeretnének munkába állni (Fuller et al, 2010). Annak tudatában, hogy a mintegy munkanélküli / inaktív visszatérő az összes visszatérőnek megközelítőleg a 37%-át teszi ki, azt a becslést állíthatjuk fel, hogy a 2004 és 2010 közötti időszakban mintegy magyar visszatérő volt. Lásd: Hárs, Á. (2009), Az EU országokba irányuló munkaerő migráció dimenziói és hatásai: Magyarország esete, Galgóczi, B., Leschke, J. és Watt, A. (eds.), EU munkaerő migráció a kibővítés után: Tendenciák, hatások és politikák, Ashgate Publishing, Farhnam, Surrey, o.; Hárs, Á. (2011), Magyarok külföldi munkavállalása [Hungarian workers mobility abroad], Kopint-Tárki, Budapest; 37 Hazatelepülőként határozták meg azokat, akik az országban születtek, és az elmúlt 10 évben legalább hat hónapot külföldi munkavégzéssel töltöttek, majd visszatértek. 38 A munkaerő mobilitása az EU-ban: A hazatelepülés hatása. Európai Alap az Élet- és Munkakörülmények Javítására (2012). A magyar jelentést Tóth Lilla és Göncz Borbála készítették. 39 Az ENSz Statisztikai Hivatala amely a nemzetközi migrációról gyűjt adatokat (UNSD, 1998) a hazatelepülőkre az alábbi definíciót adja: a hazatelepülők azok az állampolgárság szerinti hazájukba visszatérő személyek, akik előzőleg nemzetközi migránsok voltak (akár rövid, akár hosszú távon) egy másik országban, és akik legalább egy évre a saját hazájukba kívánnak költözni. 40 Hazatérés nehéz időkben? A kibővített EU migránsainak hazatelepülése a válság idején. Anzelika Zaiceva, Klaus F. Zimmermann, Forschungsinstitut zur Zukunft der Arbei. IZA DP No. 7111, dec. 11

12 hazatelepülő saját állampolgárok aránya (0,08%) és a nem saját állampolgároké (0,92%) volt Magyarországon 2009-ben. 41 A leginkább sikeres hazatelepülők azok, akik külföldön nem manuális munkát végeztek. A külföldi munkavállalást követő visszatérésükkor alig töltenek állás nélküli időt. Az alacsonyabb iskolai végzettségű hazatelepülőknél sokkal gyakoribb, hogy munka nélkül maradnak; de a válság idején ez a különbség lecsökkent. A hazatelepülés sokkal valószínűbb, ha a válaszolónak van ingatlana Magyarországon, ha a felmérést megelőzően nem több, mint öt éve távozott külföldre, és ha nem az oktatás / kutatás területén dolgozik. A Magyarországról való távozást indokoló tényezők között jövedelmi szempontok, szakmai fejlődési / karrier lehetőségek és az általános politikai helyzet játszanak szerepet. A Magyarországról jelenleg kitelepülőket, a természettudományok és a műszaki tudományok, különösen a K+F szektorban tevékenykedőknél, beszűkült munkaerő-piaci helyzet is motiválja Az emigrálást kompenzálhatja az újonnan honosított nem-rezidens, akik gyorsított eljárás formájában kapnak magyar állampolgárságot 43 (a 2010 évi LV Törvény módosítása) miközben a törvény nem igényli, hogy állandó lakhelyük legyen Magyarországon. A jelentkezőknek csak két feltételt kell teljesíteniük: közvetlen felmenő, aki magyar állampolgár, vagy az volt, és a nyelv alapszintű ismerete, amit nem ellenőriznek komolyan vagy standard formában január óta az állampolgársági esküt/fogadalmat tett honosítottak száma, és a jelentkezők száma is emelkedett. E személyek kettős/többszörös állampolgárok és 15-20%-uk a magyar állampolgárságot, mint az első európai uniós állampolgárságot vették fel (pl. a szerbiai, ukrajnai, izraeli, USA és kanadai jelentkezők). 45. Ezáltal mintegy személy jut uniós állampolgársághoz és olyan speciális jogokhoz, amelyek az EU-ban a magyar állampolgárokat megilletik. Így például sok romániai jelentkező állítja, hogy célja munkát találni Nagy-Britanniában, vagy az Egyesült Államokba vagy Kanadába utazni, és mint magyar állampolgárok ezt engedély vagy vízum nélkül tehetik meg. Ugyanakkor az elutasított jelentkezések száma a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt elenyésző volt (0,1%). Ezek az elutasítottak, néhány nyelvlecke, vagy a nemzeti himnusz megtanulása után, vagy miután az archívumokból dokumentumot szereznek magyar őseikről, még ugyanabban a hónapban ismételten benyújthatják a jelentkezésüket. 46. Röviden, a migráns munkavállalók gyakran ténylegesen kettős állampolgárok, de a hatóságoknak erről nincs tudomásuk, mert csak egy ország útlevelét használják, ha az előnyösebb az adott helyzetben. Ennek következtében a migráns munkavállaló státuszt nem ismerik fel automatikusan, és a jogok és kötelességek ismeretét a hatóságok, a cégvezetők vagy a munkáltatók csak feltételezik. 10. Egyéb motiváló tényezők: Az alacsonyabb bérszint a magas energiaárak mellett 47 szintén egy motiváló a tényezők közül Magyarországon. Bár a kormány jogosult meghatározni (a társadalmi partnerek hozzájárulása nélkül) a kettős minimálbérszintet a szakképzett munkavállalók (akik legalább középfokú végzettséggel rendelkeznek) és a szakképzetlen 41 Komparatív jelentés a remigrációs tendenciákról Közép-Európában Stefanie Smoliner, Michael Förschner és Jana Nova szerzőktől, feltöltve febr Személyi, L és Csanády, M. (2011): A szakképzett munkaerő Magyarországról kiinduló migrációjának néhány szociológiai aspektusa. Social Analysis (Társadalmi Elemzés) 1, 1: Esküt tesz az ötszázezredik külhoni magyar állampolgár, MTI, december Nick Thorpe: Magyarország EU polgárok tömegeit hozza létre. BBC News, november A gyorsított honosítással megbízott miniszteri biztos nyilatkozata a nemzetközi állampolgársági konferencián, Pázmány Péter Egyetem, május 23-24, Budapest 46 Román miniszter szeretne magyar állampolgár lenni, Index augusztus 27. és 47 Bruxinfo adatok: az energia ára (gáz, villanyáram, fűtés) a háztartások jövedelmének átlag 9-16%-a RO, HU, PL, SK, CZ-ban, míg mindössze 2% Máltán és 4% alatt van AT, FIN, LUX vagy GR-ban, 2014.febr

13 munkavállalók számára teljes munkaidős munkakörre (legalább heti 40 óra), ennek nincs sem gazdasági, sem szociális indokolása. Közgazdászok szerint a minimálbér és a termelékenység között nincs kapcsolat, miközben igen távol áll a szociálisan elfogadható életkörülmények költségeitől óta a különbség e két minimálbér összege között folyamatosan nőtt (legalább HUF/hó 48 ), ma az állásban lévő vagy legalábbis dolgozó millió ember élelemre, lakásra vagy utazásra költ. Persze az alacsony bérszint nem vonzó a félig képzett, vagy közepesen képzett migráns munkavállalók számára, míg sok az átlagbér alatt kereső munkavállaló arra kényszerül, hogy külföldön találjon munkát. Az 5. Táblázat ezeket a tényeket mutatja, valamint a munkavállalókra kivetett magas adót, ami gyakorlatilag a nettó minimálbérek stagnálását okozza. A szociális juttatások nemigen kompenzálják a szociálisan elfogadható életkörülményekhez szükséges jövedelem hiányát. Ezenkívül a Magyarország és a többi tagállam bérszintjei közötti különbség szintén egyre nagyobb. 49 Erről az ellentmondásról nyilvánosan nem beszélnek Táblázat - Az országos minimálbér 51 Törvényes minimálbér (adózatlan) HUF/hó Törvényes minimálbér (nettó) HUF/hó Szociálisan elfogadott létfenntartási költségek HUF/hó/fő Átlagbér Magyarországon (adózatlan) HUF/hó szakképzett munkavállaló esetén szakképzett munkavállaló esetén szakképzett munkavállaló esetén szakképzett munkavállaló esetén 48 Privátbankár és MTI adatok, 2013, július A Szolgáltatásban Dolgozók Nemzetközi Szövetségének, valamint politikai és média szövetségeseinek az a törekvése, hogy a minimál órabért 7,25-ről 15 USD-ra emelje, sikere esetén jelentős munkanélküliséget okozhat az alacsony képzettségű munkavállaló körében. Mises Daily, 2014, január Így pl. a kormányzati kommunikáció a növekedő bérekre hivatkozik. A Gazdasági Miniszter nov. 29-én kiadott sajtóközlemény szerint: A magyar Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentésében közölt adatok alapján megállapítható, hogy a reálbérek január óta érvényesülő emelkedő trendje az év kilenc hónapjában tovább folytatódott Magyarországon. Szeptemberben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi átlagbére HUF volt a nemzetgazdaságban, ami 5 százalékkal több, mint az egy évvel korábbi adatok. A nettó bér HUF 6,4 százalékkal emelkedett szeptemberrel összehasonlítva. 1,4 százalék éves inflációval számolva a szeptemberi bérek 4,9 százalékkal voltak magasabbak reálértékben. 51 Források: dec. 17-i 483. sz. kormányrendelet, december 20-i 390 sz. kormányrendelet, dec. 22-i 298 sz. kormányrendelet, évi 337 sz. kormányrendelet; Világgazdaság július

14 A felgyorsított törvényalkotás eredményeképpen Magyarországon az elmúlt négy évben 854 törvényt fogadtak el, köztük az új Munka Törvénykönyvét (2012) és több módosítást az Alaptörvényhez (2011), foglalkoztatási törvényhez (1991) és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényhez (2007). Ezek a döntések felgyorsított végrehajtó jogszabályalkotást eredményeznek, amelyek a kormány, a minisztériumok és az önkormányzatok szintjén írják elő az eljárásokat. A nyilvános vita és az előkészítésben a társadalmi partnerekkel való egyeztetések nélkül, az alkotmányos követelményeket (mint pl. a vacatio legis és az ex post facto törvénykezés tilalma) nem tartották be. Ezenkívül az alkalmazandó jogszabályi rendelkezések nemigen voltak egyértelműek, miközben a jogbiztonság sérült Kormányzati migrációs és foglalkoztatáspolitikák: A munkaerő migrációjának korlátozott mértékére utal a 2010-es Európai Szociális Felmérés. Magyarország egyáltalán nem fogékony a bevándorlás iránt, és adatai szerint a válaszolók 52% úgy látja, hogy a bevándorlók ártanak a gazdaságnak, és mindössze 22%-uk gondolja úgy, hogy a bevándorlás jót tehet a gazdaságnak. Ez azt jelenti, hogy a recesszió után a bevándorlók nem járulhatnak hozzá a GDP-hez, mivel igen csekély a jelenlétük. Annak érdekében, hogy felélénkítse a nyilvános vitát a bevándorlási stratégiáról, a Magyar Gazdasági Tanács hatékony bevándorlási politikát sürgetett 2012-ben (lásd a jelentését), mely a bevándorlást Magyarország versenyképességének a gazdasági eszközeként használnák. A nemzetközi szakszervezeti mozgalom iránt mutatott érdektelen kormányzati hozzáállással összhangban a munkaerő-piaci kínálat és kereslet terén sem a nemzeti stratégia reform ( ), sem a 2013-as nemzeti reformprogram nem foglalkozik a (hazai és külföldi) migráns munkavállalókkal. 53 Az utóbbi fő célokat határoz meg országos szinten az Európa 2020 stratégia irányában: Magyarország célja 2020-ig a foglalkoztatottsági ráta növelése 75%-ra a éves korosztály körében ahol nincs referencia a kivándorló, vagy bevándorló munkavállalókra, vagy a hazatelepülésre. Az EU közötti tervezési időszakára a kormány nyilvános vita nélkül fogadta el a Migrációs Stratégiát, beleértve a Menekültügyi és Migrációs Alapból finanszírozott projektekben érvényesülő nemzeti prioritásokat. 54. A szabályozott nyitottság a képzett migráns munkavállalók iránt - mint az un. flexicurity - hozzájárulhat a versenyképességhez és a gazdasági növekedéshez Magyarországon, miközben az ellenőrzött munkaerő beáramlás kompenzálhatja a kiáramló munkaerőt. Elsősorban azokat a gazdasági szektorokat kell meghatározni, ahol a migráns munkavállalók számára vonzóvá kell tenni a munkavállalást Magyarországon. Ugyanakkor rendkívül fontos a nemzeti munkaerőpiac védelme. A stratégia fokozni kívánja az éberségi szintet a munkavállalási engedélyek kiadásában és a munkaügyi előadók vagy közhivatalnokok megfelelő képzését. EU munkavállalók nem célcsoportjai ennek az egész stratégiának, míg az EU-n kívüli munkavállalók számára a munkavállalási engedély kiadásának a megkönnyítése és az illegális migránsok / foglalkoztatás elleni harc jelentős szerepet kap. 52 Papp, Imre: A ratione temporis kettőssége az Alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlatában. PhD disszertáció, ELTE Jogi Fakultás, Doktorképző, Budapest Új Magyarország Fejlesztési Terve: Foglalkoztatás és növekedés ( ) [Kormányzati Fejlesztési Stratégia: Foglalkoztatottság és Növekedés, május], Magyarország évi Nemzeti Reform Programja [Kormányzati Reform Progam, április] október 4-i 1698 sz. Kormányhatározat, 101.o. 14

15 Röviden, a foglalkoztatási politikát elkülönítik a magyarországi migrációs stratégia fő céljaitól. Másrészt, az EU második szintű jogszabályainak a nemzeti jogba való átültetése folyamatában a pénzügyi és szociális eszközök rendszere, és az intézményépítés gyenge. Az OECD legújabb, a gazdasági perspektívákra vonatkozó jelentése ellenére 55 amely szerkezeti reformokat sürget, az aktív kormánypolitika a szakképzésben/felnőttképzésben és a közoktatásban Magyarországon a gazdasági és szociális stagnálás ellen, az alacsonyan képzett munkaerő-kínálat, a foglalkoztatás magas költségei, a munkaközvetítő szolgáltatások korlátozott kapacitása, a közösségi közlekedés magas díjtételei az ingázók számára, a bérlakások minimális kínálata és az alacsony iskolázottsági kor, a közeljövőbeli általános választások korlátozzák az igazi reformokat. Az OECD kiemeli a képzett munkaerőhiányt - különösen az egészségügyi szektorban - a 2008 óta tartó negatív nettó migrációs trend miatt. 12. A munkavállalók jogai és az egyenlő jogok kérdése: A szakszervezeti munkavállalók jogi státusza két részből áll: a szabad mozgás joga az Unión belül és a gazdasági tevékenységükkel kapcsolatos jogok. Tekintettel az EU és a nemzeti jogok bipoláris rendszerére, e jogok alkalmazhatósága és azokra való jogosultság a legfontosabb követelményeknek tekinthető: a.) Az EU Alapjogi Chartája nem minősül sem nemzeti alkotmánynak, sem nemzetközi emberi jogi szerződésnek. Elsősorban két forrásból származik: először is olyan jogok, amelyek az EU jogban már korábban megvoltak, mint a szabad mozgáshoz való jog az EU polgárai számára (45. cikk); másodszor az Európai Emberi Jogi Egyezmény (és annak jegyzőkönyvei). A Charta alkalmazási köre nem korlátozódik pusztán az Unió polgáraira. Sőt, a Charta rendelkezései közül kevés olyan van, amit az állampolgárság korlátozna és ezek az 5. fejezetben találhatók (ez elsősorban arról szól, hogy az uniós állampolgárok jogosultak szavazni és jelöltként szerepelni az Európai Parlamentben és a helyhatósági választásokon abban a tagállamban, ahol az uniós állampolgár letelepedett és 40. cikk; a szabad mozgás és tartózkodás joga cikk(1); a diplomáciai és konzuli védelem cikk). Az EU polgárok jogai elmozdultak a munkához való jogtól, és az EU-ban bárhol való letelepedés jogától a politikai jogok, és legújabban a szociális jogok felé, bárhol, ahol az egyén tartózkodik. Érdemes megjegyezni, hogy az új EU társadalombiztosítási rendszer, amely május 1-én lépett hatályba, forradalmasítja az EU polgárok jogosultságát, hogy egyenlő szociális jogokkal rendelkezzenek bárhol is tartózkodjanak (lásd a 2004/883 sz. Rendeletet és annak kiterjesztését a nem uniós állampolgárokra). Ugyanakkor az uniós polgárok jogai és a nem uniós állampolgárok közötti szakadék csökkent azáltal, hogy a Charta az EU-n belüli egyenlő jogok felé mozdul el mindenki számára. Egy példa a jogok szövevényéből, amelyek az EU-ban letelepedett minden személyre vonatkoznak. A 41. cikk tartalmazza a jó közigazgatáshoz való jogot. Ez a polgárok jogainak a fejezetében található, de azt mondja ki, hogy minden személynek joga van rá, hogy ügyeit az Unió intézményei és testületei részrehajlás-mentesen, tisztességesen és ésszerű időn belül intézzék. Ez hivatkozási pont fontos lehet a migráns munkavállalók számára, akik regisztráltatják magukat, vagy EU hatóságok, vagy egy tagállam intézkedik velük kapcsolatban, amikor az EU jogot alkalmazzák. A Charta potenciálisan egy potenciálisan fontos jogforrás az Európában elő emberek számára, amit egyetlen tagállam hatóságai sem módosíthatnak azon az alapon, hogy e jogok számukra kellemetlenek lehetnek. Létrejött a hatósági jogkörök és a jogok egy bizonyos elkülönítése, ami segítheti a tagállamok állami hatóságait, hogy nagyobb bizalmat tanúsítsanak egymás iránt, és a polgárok az EU összes hatósága iránt OECD Economic Surveys (OECD gazdasági felmérések): Magyarország 2014 (2014. január), 116.o. különösen a o. 56 E. Guild, The European Union after the Treaty of Lisbon - Fundamental Rights and EU Citizenship (Az EU a Lisszaboni Szerződés után-alapjogok és EU polgárság), Global Jean Monnet/European Community Studies 15

16 b.) Az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 45. és 46. cikke meghatározza a migráns uniós munkavállalókat és családtagjaikat megillető alapjogokat. c.) A 2004/38/EK Irányelve az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról az uniós polgárságot élővé teszi, amikor az állampolgárok a szabad mozgáshoz való jogukat gyakorolják. A jogok hosszú listájának a felsorolása nélkül a jogok törékeny elemeit említjük meg: Ez a három hónapnál hosszabb tartózkodás jogát foglalja magában, akkor is, ha nincs foglalkoztatva. Azok az uniós állampolgárok, akik már nem munkavállalók vagy önfoglalkoztatók, megtartják a munkavállalói vagy önfoglalkoztatói státuszt, amennyiben egy egyévesnél rövidebb, határozott idejű munkaszerződés lejárta után, illetve az első tizenkét hónap alatt kényszerű munkanélkülivé válásukat követően szabályosan be lettek jegyezve kényszerű munkanélküliként, amennyiben munkakeresőként az illetékes foglalkoztatási hivatalnál be lettek jegyezve. Ebben az esetben a munkavállaló státusza legalább hat hónapon keresztül megmarad. Az uniós állampolgárok és családtagjaik jogosultak a 6. cikkben szabályozott tartózkodásra, amennyiben nem válnak a fogadó tagállam társadalombiztosítása számára indokolatlan teherré. Ez azt jelenti, hogy a szociális segély számukra átmeneti megpróbáltatások és nehézségek idején válik elérhetővé. Azon uniós állampolgárok, akik öt éven át folyamatosan jogszerűen tartózkodtak a fogadó tagállamban, családtagjaikkal együtt az állandó tartózkodás jogát kapják meg. Ezt nem befolyásolják az évente összesen hat hónapot meg nem haladó ideiglenes távollétek. A feltételként megszabott öt éves időszak bizonyos esetekben lerövidül (például nyugdíjazás, munkahelyi baleset vagy az uniós munkavállaló megbetegedése esetén). A VI. fejezet rendelkezéseire való hivatkozással a tagállamok az uniós állampolgárok és családtagjaik mozgás- és letelepedési szabadságát korlátozhatják közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokra történő hivatkozással, tekintet nélkül azok nemzetiségére. Ezen hivatkozások nem használhatók fel gazdasági okokból, és a kiutasításra (eltávolításra) vonatkozó döntések az arányosság és személyes magatartás okain kell, hogy alapuljanak. Mindazonáltal, nemzetiségtől függetlenül nem hoznak a kiutasításra irányuló döntést olyan uniós állampolgárok vagy családtagjaik ellen, akik a területen való állandó letelepedés jogát megkapták, a közrend vagy közbiztonság súlyos megsértésére történő hivatkozás kivételével, illetve olyanok ellen sem, akik az elmúlt tíz év során a fogadó tagállamban tartózkodtak. V. fejezet, letelepedéshez való jog: egy tagállamban letelepedési engedéllyel vagy állandó letelepedési engedéllyel tartózkodó uniós állampolgárok nemzetiségüktől függetlenül jogosultak arra, hogy ott munkavállalók vagy önfoglalkoztatók legyenek. E tekintetben az Egyezmény értelmében a tagállam állampolgáraival egyenlő bánásmódban részesülnek, viszont a tartózkodás első három hónapja során és az állandó letelepedési jogosultság megszerzését megelőzően (így például tanulmányi ösztöndíjak és diákcsere-programok vagy szakképzés esetében) szociális segélyben nem részesülnek. d.) A munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról szóló 492/2011/EU rendelet biztosítja foglalkoztatottként a tevékenységhez való jogot, amely azonban közrendi, közbiztonsági vagy Association World Conference (Globális Jean Monnet/EU Közösségi Tanulmányok Szövetsége Világkonferenciája) május Kiadta a CEPS, Brüsszel, július 16

17 közegészségügyi okokból korlátozható. Mindazonáltal a hazai munkavállalóknak kijáró kiváltságok nyújtására van szükség, beleértve a tagállamok munkavállalóinak közt meglevő, mindenféle nemzetiségi alapú diszkrimináció megszüntetését a foglalkoztatás, díjazás és egyéb munkahelyi és foglalkoztatásbeli feltételek terén, főleg ami az elbocsátást, visszahelyezést vagy újbóli munkába állítást illeti. A problematikus rendelkezések az alábbiak: 57 A szabályozást olyanok alkalmazhatják állandó, szezonális munkavállalók és határ menti ingázók vonatkozásában, akik szolgáltatások nyújtása céljából űzik tevékenységüket. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény lehetővé teszi a felek számára, hogy csökkentsék a garanciákat, a határ menti ingázó kategóriáját pedig a munkajogi törvény nem szabályozza (csupán a szociális jog). A munkaközvetítés rendszerét az egyenlőség biztosításán keresztül kell megoldani, főleg ami a központi foglalkoztatásügyi szolgálatok és regionális szolgálatok közti közvetlen együttműködést illeti. Ez a rendszer a megüresedett állások, diszkrimináció nélkül foglalkoztatást kínáló munkaajánlatok és álláskeresők frissített adatbázisán alapszik. Nem valósul meg az adatcsere, és a megüresedéseket állásokat nem továbbítják a munkaközvetítő ügynökségek felé. Az állás betöltése a jog által előírt rendelkezéseknek megfelelően elkészített szerződések megkötésével megy végbe, diszkriminációmentesen, de a betöltendő pozíció természetéből kifolyólag megkövetelik a nyelv ismeretét. Az elvárt magyar nyelvtudás szintje és számonkérésének módja nem lett se meghatározva, se szabványosítva. Főleg olyan szakképzés érhető el neheze az idegen ajkúak számára, melynek célja a munkavállalók más régiókból származó közvetlen állásajánlatok betöltésére irányuló képzése, a szakképzést nyújtó iskolákat és átképző központokat is beleértve. Mindazonáltal az aktív munkaügyi segítségnyújtás mindenki számára gyenge lábakon áll. A szabad mozgáshoz való joggal felruházott uniós munkavállalók ugyanolyan társadalmi és adókedvezményekben részesülnek mint a hazaiak, a szakszervezeti tagságot és az ezzel járó jogok gyakorlását is beleértve, akárcsak a szakszervezet vezetői vagy igazgatósági pozíciójára történő választási és választhatósági jogot, és a munkavállalók képviseleti szervei vonatkozásában való választhatóságot; részt vehetnek a közoktatásban és gyakornoki képzésben, illetve azt is kérhetik, hogy a munkavállalók mobilitási akadályait távolítsák el, főleg a munkavállalók családjának a fogadó országba történő beilleszkedési feltételeinek vonatkozásában; a lakhatáshoz való hozzáférést, az általuk igényelt lakás tulajdonosi jogainak megszerzését és nevük háztulajdonosok közé való bejegyzését is beleértve. A városi és állami ügynökségek főleg helyi szinten nincsenek tisztában ezzel az egyenlőséggel. A helyi hatóságok által kibocsátott dekrétumok 3200 területi önkormányzat létezik diszkriminatív intézkedéseket tartalmazhatnak. A Szabályzat minden tagállam számára és az Európai Koordinációs Iroda számára szakértői szolgálatot állít fel, amely többek közt az élet- és munkaviszonyok, valamint a munkapiac állapota tekintetében nyújt tájékoztatást. Ez valószínűleg iránymutatóként szolgál majd a más tagállamokból érkező munkavállalók számára. Az erre vonatkozó információt rendszeres időközönként frissíteni kell. Ezen információs eszköz célja az olyan munkavállalók részére történő segítségnyújtás, akik az Unión 57 Tóth Judit: Az uniós munkavállalók mozgása és annak néhány akadálya. Föld-rész, 2011/1: 47-70; Tóth, Judit A migrációs törvény Magyarországon A nemzetközi jogi enciklopédiában található monográfia, Kluwer Law International, 2012, Hollandia, 348. oldal 17

18 belül szeretnének mozogni, hiszen a többi tagállamban fennálló élet- és munkahelyi körülményekkel kapcsolatban is rendszeresen tájékoztatni kellene őket. A különleges szolgálatok biztosítják, hogy az ilyen fajta információk nagy nyilvánosságot kapjanak, főleg azáltal, hogy a megfelelő foglalkoztatási szolgálatok körében terjesztik és minden lehetséges kommunikációs eszköz segítségével tájékoztatják az érintett munkavállalókat; a megüresedett állások, illetve a munkára történő jelentkezés részleteit közlik azokkal, akik hivatalosan kifejezték abbéli óhajukat, hogy egy másik tagállamban dolgozzanak; a jelentkezésre pedig a tagállam illetékes szervei ésszerű időn belül, egy hónapnál nem hosszabb idő alatt válaszolnak. Ezen túlmenően az álláskeresők ugyanabban a segítségben részesülnek, amelyet a foglalkoztatásügyi hatóságok a saját hazai munkavállalók számára is nyújtanak. Itt sem a másik tagállamban való életre és munkára vonatkozó információ nem áll rendelkezésre a potenciális kivándorlók számára, sem a külföldi bevándorló munkavállalók számára idegen nyelvű információ a helyi munkaerőpiaccal kapcsolatban. e.) A nemzeti szabályozásba átültetett szabályok a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben (2007. évi I. törvény), a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben (1991. évi IV. törvény), a Munka Törvénykönyvében (2012. évi I. törvény), az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben (2003. évi CXXV. törvény) és a társadalmi előnyökről és adózásról szóló további körülbelül ötven törvényben és kormányrendeletben megjelennek. A fent említett hiányosságokon túlmenően a Munka Törvénykönyve lehetővé teszi a biztosítékok csorbulását olyan munkavállalók esetében, akik az egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munka, munkaszerű gyakorlat és munkaerő szolgáltatások opcionális rendelkezéseinek formájában kötik meg a munkaszerződést (lásd a Különös rendelkezésekről szóló fejezetet). Természetesen a nem hazai munkavállalók és az olyan nem anyanyelvi munkavállalók, mint az ingázók, szezonális munkavállalók, határozott munkaidejű munkavállalók és bérmunkások kevésbé tájékozottak a munkavállalók státuszát illetően. f.) Magyarország nem tagja az ENSZ és az Európai Tanács által megkötött, a migráns munkavállalók és családtagjaik jogaira vonatkozó egyezményeknek. 58. Így csak hivatkozni tudunk a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 155. számú, június 24-én jóváhagyott, migráns munkavállalókra vonatkozó nyilatkozatára. Minden, az országban legálisan tartózkodó migráns munkavállaló számára biztosítani kell a hazai munkavállalókkal egyenlő bánásmódot a foglalkoztatás, díjazás, munkakörülmények és társadalmi, oktatási és egészségügyi szolgáltatások terén, beleértve a szakszervezeti tagságot, a munkavállalói szervezetekben való képviseletet, e szervezetekben vezetői pozíciók betöltését és e jogok gyakorlását. A hiányzó intézkedéseket azonban az alábbi nyilatkozattal együtt hoznák meg: Annak érdekében, hogy a migráns munkavállalók és családtagjaik a foglalkoztatás és társadalmi szolgáltatás terén meglevő jogosultságaikat teljes mértékben gyakorolhassák, a fogadó állam a munkáltatói és munkavállalói szervezetekkel való konzultációt követően meghozza a szükséges intézkedéseket, úgy mint anyanyelvű 58 A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 97. ülésszaka (1949), 143. számú ülésszaka (1975), a migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló ENSZ-egyezmény (1990), az Európa Tanács Szociális Chartája (melynek cikke opcionális és Magyarországra nem vonatkozik), az Au Pairek helyzetére vonatkozó egyezmény (1969) vagy a Migráns munkavállalók jogi helyzetét szabályozó európai egyezmény (1977) 18

19 vagy közvetítő nyelveken történő tájékoztatás nyújtását a nemzeti jogi rendelkezésekkel és jogaikkal kapcsolatban. A migráns munkavállalóknak joguk van arra, hogy megkapják a munkahelyi biztonságra, az egészség megóvásával kapcsolatos intézkedésekre, a védőeszközök használatára, valamint a munkakörülmények, foglalkoztatás, munkahelyi baleset esetén követendő eljárások és biztonsági szabványok kollektív és nemzeti szabályaira vonatkozó szükséges utasításokat és magyarázatokat a munka megkezdése előtt, illetve azt követően. Ez a munkahelyen megtalálható biztonsági és egészségügyi piktogramok és feljegyzések ismertetését is magában foglalja a munkavállalók részére. A migráns munkavállalók és családtagjaik jogosultak arra, hogy tanácsadásban részesüljenek az olyan munkaügyi és szociális jogok vonatkozásában, mint a lakhatás, egészségügy, a regisztrálással kapcsolatos közigazgatási eljárások, társadalombiztosítás, tömegközlekedés vagy jogsegélyhez való hozzáférés anyanyelvükön vagy alkalmazandó közvetítő nyelveken. A migráns munkavállalók jogosulttá válnának arra, hogy a hatóságokkal anyanyelvükön kommunikáljanak, a hatóságok pedig a megfelelő pénzügyi hátteret és képzett személyzetet biztosít e tanácsadó és kommunikációs szolgáltatáshoz. A migráns munkavállalóktól származó, az egyenlő bánásmód elvének megsértésére vonatkozó panaszok kivizsgálását a hatóság a munkavállalók és munkáltatók érintett szervezeteivel közösen végzi. Amennyiben a magyarázat, a tájékoztatás vagy az iránymutatás nem volt megfelelő vagy hiányzott, úgy a szükséges (polgári, büntető vagy közigazgatási jogi) intézkedéseket szabják ki a munkáltató részére. Az illegális migránsok és családtagjaik kiutasítási költségét nem a migráns munkavállalóknak kell megfizetniük. A jogsegély a hazai munkavállalókhoz hasonló módon illeti meg őket, a tolmácsoláshoz való hozzáférést is beleértve. A migráns munkavállalókkal kapcsolatos államközi együttműködések és konzultációk szükségszerűen a munkavállalók és munkáltatók képviselőit is bevonják a küldő és fogadó országok szemszögéből történő információ- és tapasztalatcsere előmozdítása érdekében. A migráns munkavállalók és a nemzetközi jogi kötelezettségek betartása vonatkozásában meglevő magyar ellenállás 59 nem egyedi jelenség. Ez részben a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetben meglevő hármas osztatú rendszerrel magyarázható meg, amelyben a szakszervezetek nem kormányzati szervekkel és munkáltatói szervezetekkel versengve, a szabályozó és végrehajtó folyamatok kialakításában kapnának szerepet, részben pedig azokkal a jogokkal, amelyeket bizonyos egyezmények biztosítanak az illegális migránsok számára. Ezen túlmenően a visszautasítás a közigazgatásból hiányzó pénzügyi és emberi forrásokban is keresendő, ezt a kapacitásbővítést pedig az EU csatlakozás elsődleges fontossága miatt elhalasztották. Minisztériumi források is megemlítik a migráns munkavállalókra vonatkozó szabályozást érintő közös EU-s migrációs politikát, ami kizárhatja e téren az alternatív szabályozásokat. Nem utolsó sorban pedig a magyarországi migráns munkavállalók közt megtalálható magyar nemzetiségűek magas arányszáma hátráltatta az összes itteni migráns munkavállaló részére nyújtandó átfogó jogi védelmet és integrációs szolgáltatásokat. 59 Z. Zayonchovskaya, A migráns munkavállalók jogainak védelme a közép- és kelet-európai és a FÁK országokban és az 1990-es ENSZ egyezményhez való csatlakozás perspektívái. Az UNESCO országjelentések sorozata a Migránsokról szóló ENSZ Egyezmény ratifikációjáról. Párizs, UNESCO, Idézi Soltész B.: Globális kihívás, globális válasz, lokális ellenállás? Az ENSZ Migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló nemzetközi egyezményének kudarca, GROTIUS dolgozat, 2010/4. 19

20 13. A migrációs mozgásokra és migráns munkavállalókra vonatkozó szakszervezeti politika: Magyarország részéről hat országos szakszervezeti szövetség található meg az Európai Szakszervezeti Szövetségben. 60. Habár az Európai Szakszervezeti Szövetség olyan munkacsoportjai, mint a Migráns munkavállalók szociális biztonságával foglalkozó tanácsadó bizottság mások számára is nyitva áll, megkövetelték a szakszervezeti mozgalmon belül végbemenő, foglalkoztatási és fejlesztési politikával kapcsolatos nemzetközi munkaerőmigrációs folyamatok és migrációs politika terén való figyelemfelkeltést. A szakszervezeti honlapokon, 61 nemzetközi eseményeken 62 vagy nemzetközi kezdeményezéseken 63 előforduló konzultációkról szóló szórványos hírek nem tudnak a magyarországi szakszervezetek migrációs és munkajogi politikájára hatni. Ez az idegenkedés a munkavállalók hagyományosan alacsony mobilitási arányán alapszik (amely ben további törést szenvedett), és mivel a növekvő kivándorlási mozgást, a bizonyos régiókban és szektorokban meglevő munkaerőhiányt nem ismerték fel, így a szakszervezetek reakcióideje is hosszabb. Másrészt a felszámolt háromoldalú rendszer (2011) is megbénította a politikai döntéshozatali folyamatot. Meg vagyok győződve afelől, hogy a társadalmi partnerség és párbeszéd rekonstrukciója hozzá fog járulni a szakszervezetek hatékony szerepvállalásához az érdekvédelem terén - mondta a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének elnöke. 64 A párbeszéd új vagy régi formáját kell létrehozni. Nem meglepő módon e szakszervezeti alapszabályok és rendeletek nem rendelkeznek a migráns munkavállalókkal kapcsolatban, vagy nagyon általános megállapításokat tesznek ha egyáltalán tesznek a migráns munkavállalók tagságát és védelmét illetően. 65. Így a szakszervezetek és szövetségek ipari kapcsolatai és munkaprogramjai közt nem találni a munkaerő migrációjával és a migráns munkavállalók toborzásával kapcsolatos erőfeszítéseket, célokat vagy kezdeményezéseket. Ez jobb a hazai munkaerőpiacot a külföldi munkaerő ellen védelmező populizmusnál. Ezzel összefüggésben megjegyzendő, hogy a munkáltatói szervezet és a kormány támogatta a román és bolgár munkavállalók ideiglenes korlátozását Románia és Bulgária csatlakozása idején, miközben a szakszervezetek az összes ideiglenes intézkedést megszüntető liberalizációt követelték. 66. A munkaerőpiacok kölcsönös védelme tekintetében való viszonosság azonban elfogadható volt a szakszervezetek részére 2004-ben Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, Munkástanácsok Országos Szövetsége, Szakszervezetek Együttműködési Fóruma 61 Például a február 27-én, Brüsszelben tartott informális európai csúcson az Európai Szakszervezeti Szövetség megköveteli a szabad mozgással kapcsolatos világos szabályozást vagy Aggasztó hírek az Egyesült Királyságban meglevő korlátozó jellegű foglalkoztatási gyakorlatokról, a Munkástanácsok fiatal tagjai mennyire nyugtalankodnak a magyar munkavállalók ellen tervezett brit kormányzati intézkedések miatt, november 20, 62 Például az MFA és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által február 5-én szervezett, a fiatalkorúak munkanélküliségéről és a társadalmi partnerekkel folytatott párbeszéd javításáról szóló szemináriuma 63 Például a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2004 júniusában tartott 92. ülésszaka a migráns munkavállalókra vonatkozó országjelentést tárgyalt meg és egy akciótervet kezdeményezett, mely azonban Magyarországon visszhang nélkül maradt. 64 Buzásné Putz Erzsébet, A párbeszédnek nincs alternatívája a társadalmi párbeszéd helyreállítása Magyarországon, Budapest, április Például a MÉDOSZ március 31-én elfogadott alapszabályának 3. cikkelye azt mondja ki, hogy a MÉDOSZ védi a munkavállalók érdekeit és jogait, a külföldön munkát vállalókét, akárcsak a Magyarországon dolgozó külföldiekét, így a MÉDOSZ együttműködik a migráns munkavállalók érdekében. 66 Lásd a Nemzeti Érdekegyeztető Tanács április 26-i gyűlésén készült jegyzőkönyvet 67 Lásd a Nemzeti Érdekegyeztető Tanács április 13-i gyűlésén készült jegyzőkönyvet 20