II. MISKOLCI TANÍ-TANI KONFERENCIA

Átírás

1 MISKOLC, FEBRUÁR 6. II. MISKOLCI TANÍ-TANI KONFERENCIA KÉPZÉS VAGY NEVELÉS? RÉSZLETES PROGRAM TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓK Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Tanárképzı Intézet, Miskolc 2009

2 A konferencia társrendezıi: Miskolci Egyetem Tanárképzı Intézet A konferencia társrendezıi: Magyar Pedagógiai Társaság Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tagozata Neveléstudományi Egyesület HELYSZÍN: ME FELNİTTKÉPZÉSI REGIONÁLIS KÖZPONT MISKOLC EGYETEMVÁROS Szerkesztette: Karlovitz János Tibor Felelıs kiadó: Knausz Imre intézetigazgató ISBN

3 Bevezetı A Miskolci Egyetem Tanárképzı Intézetében másodszor rendeztük meg a Taní-tani Konferenciát. A tematikus szekciókban a szakma elismert képviselıi, fıiskolai és egyetemi oktatók, a pedagógusképzés és a doktori iskolák hallgatói, a közoktatásban dolgozó tanárok mutatták be kutatási eredményeiket vagy a mindennapi gyakorlathoz kapcsolódó referátumaikat. Elméleti és gyakorlati szakemberek osztották meg egymással gondolataikat, tapasztalataikat. Konferenciánk címe az idén Képzés vagy nevelés? volt. A referátumok témája sok szálon kapcsolódott a címben rejlı dilemmához, ugyanakkor igyekeztünk szélesre tárni a kapukat, hogy senki se szoruljon ki, akinek a tanításhoz-neveléshez köze van. A megadott határidıig 133 jelentkezést regisztráltunk. A beérkezett tartalmi összefoglalókat a szervezıbizottság szakmai zsőrije bírálta. A legjobbnak ítélt 88 absztrakt alapján állítottuk össze a konferencia programját. Jelen kötet a részletes szakmai programot és az elfogadott tartalmi összefoglalókat tartalmazza. Elıbbit a szekciók szerinti beosztásban adjuk közre, utóbbit pedig az elsı szerzık nevének betőrendjében. Miskolc, 2009 márciusa A szervezık 3

4 4

5 - PROGRAM - 9:00-10:00 REGISZTRÁCIÓ 10:00-10:05 MEGNYITÓ Fazekas Csaba, Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar, dékán 10:05-10:40 PLENÁRIS ELİADÁS I. Szabó László Tamás, Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézete, intézetigazgató: (Szak)nyelvi ırjárat 10:40-11:15 PLENÁRIS ELİADÁS II. Horn György, Alternatív Közgazdasági Gimnázium, pedagógiai vezetı Mire való az iskola, és meddig terjed/het a gyerekek életében? 101-es terem 101-es terem 101-es terem 11:15-11:30 SZÜNET 11:30-13:00 SZEKCIÓK I. 13:00-14:00 EBÉDSZÜNET I.em. galéria 14:00-15:30 SZEKCIÓK II. 15:30-15:45 SZÜNET 15:45-17:15 SZEKCIÓK III. 17:15-17:30 ZÁRSZÓ Knausz Imre, Miskolci Egyetem Tanárképzı Intézet, intézetigazgató 207-es terem 5

6 - A SZEKCIÓK BEOSZTÁSA - I/1. SZEKCIÓ es terem elnök: BALOGH LÁSZLÓ Kerekes Noémi Gömöry Kornélia Janurikné Lestyán Erzsébet Harsányiné Petneházi Ágnes Firtkó Tamás A TEHETSÉG MEGKÖZELÍTÉSEI I. Aki intellektuálisan tehetséges, szociálisan is ügyes? - Tehetségesek szociometriája A tanulási motiváció összetevıinek változása válogatott illetve normál osztályokban megvalósított tehetségprogramokban A tehetség azonosításának és gondozásának lehetıségei a differenciált fejlesztésben Társas kapcsolatok az Arany János Tehetséggondozó Programban Tehetségígéretek felkutatása és fejlesztése egy Borsod- Abaúj-Zemplén megyei nagyközségben MŐVELTSÉG ÉS NEVELÉS I/2. SZEKCIÓ ös terem elnök: LUBINSZKI MÁRIA Knausz Imre Jármai Erzsébet Mária Fehér Péter Magyarné Fazekas Ágnes Paksi László Alkonyul. A mátrix, a valóság és a mőveltség A tanulás poláris és globális felfogása Kérdések a nevelésrıl és mőveltségrıl az Internet korában Az olvasás büntetés? Nyelvészeti alapkutatások és anyanyelvi nevelés AZ ISKOLA A TÁRSADALOMBAN I/3. SZEKCIÓ es terem elnök: TRENCSÉNYI LÁSZLÓ Villányi Györgyné Jutka Kormos Dénes Barabás László Venter György - Márton Sára Ádám Anetta Az óvodai nevelés országos alapprogramjának átalakításával szembeni szakmai elvárások Tehetségfejlesztı programok fejlesztése és hálózatépítés "... Melyik út megyen itt Budára?" Az idegen nyelvek tanulásának sorrendjéhez Közoktatási intézmények minıségpolitikája Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében - Egy empirikus vizsgálat eredményei...ki a csuda jár oda? Az észak-magyarországi régió magániskoláiban tanulók demográfiai és szociális sajátosságai 6

7 SZEMÉLYISÉG ÉS PEDAGÓGIA I/4. SZEKCIÓ es terem elnök: VAJDA ZSUZSANNA Csontos Éva Kovátsné Németh Mária - Ritter Andrea Kissné Gombos Katalin Nagy Ágnes Mezı Ferenc Értékek az önismereti és szakmai személyiségfejlesztı munkában A pedagógusszerep vált(oz)ásai A nevelés és a tanári egyéniség jelentısége affektív pszichológiai szempontból A maszk készítésének és alkalmazásának terápiás lehetıségei Az iskolai személyiségfejlesztés fogyasztóvédelmi, jogi és etikai aspektusai I/5. SZEKCIÓ I. tárgyaló elnök: SZÍJÁRTÓ IMRE Juhász Erika Miklósi Márta és Oszlánczi Tímea Herczegh Judit Tátrai Orsolya Herpainé Lakó Judit - Simándi Szilvia AUTONÓM TANULÁS Az autonóm tanulás szerepe Autonóm tanulás: nem-formális és informális tanulás elismerése Az autonóm tanulás kutatás empirikus megközelítése elsı eredmények a kérdıíves felmérésrıl A felnıttkori autonóm tanulás empirikus (interjús) kutatásának legfrissebb eredményei Az autonóm tanulás megjelenése a sporttevékenységek és a turizmus során MŐHELYTITKOK I/6. SZEKCIÓ os terem elnök: SALLAI ÉVA Pusztay Krisztina Kovácsné Nagy Emese Tóth Zoltán - Csatári Nóra Elekes Éva Papp Ágnes Miért utálja (szinte) mindenki a szolfézst? Játék a "köbön" Tapasztalati feltételezések mint a kémiai tévképzetek forrásai Környezeti nevelés kézbe vehetı preparátumok segítségével Hogyan készítsünk tananyagot? II/1. SZEKCIÓ es terem elnök: KISS FERENC Orosz Róbert Kovács Zoltán Rózsa Lászlóné Szabóné Balogh Ágota A TEHETSÉG MEGKÖZELÍTÉSEI II. Tehetség és lelki egészségvédelem A képességek harmonikus fejlesztése Az Expertisemodell értelmezése és a gyakorlás szerepe a zenei tehetségfejlesztésben Mit is jelent a számítógépes tehetség? 7

8 II/2. SZEKCIÓ ös terem elnök: BREZS- NYÁNSZKY LÁSZLÓ KÉPZÉS VAGY NEVELÉS - DILEMMÁK A HİSKORBÓL Ugrai János Minek a koporsója? Vita Bécsben a szaktanári rendszer bevezetésérıl Virág Irén A míveltséghez vezetı út tılük függ megvalósítani [...] a nemzetesedett miveltséget Fáyné Dombi Alice Oktatás és/vagy nevelés - Nevelıi karakterek a XIX. században Vincze Tamás A magántanítás problémája a magyar középiskolákban 1867 és 1945 között Hegedős Judit Pedagógusok az ötvenes években II/3. SZEKCIÓ es terem elnök: SZABÓ LÁSZLÓ TAMÁS Horváth Zita, Nagy Gábor Vass Vilmos- Pillmann Judit Karlovitz János Tibor Sallai Éva Rucska Andrea TANÁRKÉPZÉS, TANÁRI MESTERSÉG Paradigmák (Módszerek történeti ismeretek szerzéséhez) A pedagógusjelöltek elızetes tudásának feltárása projektekben Tanárjelöltek saját élményei közoktatási pályafutásukból Gondolatok, történetek a saját "tanárságomról" Hogyan tanítunk?! II/4. SZEKCIÓ es terem elnök: NAGY ÁGNES Pozsonyi Márta Závoti Józsefné Lubinszki Mária Firtelmeiszter Beáta PSZICHOLÓGIA AZ ISKOLÁBAN Együtthatások az iskolai nevelésben Még mindíg a tanulási zavarról - avagy szükséges-e napjainkban a "kimővelt emberfı"? A teljesítményproblémák okai és kezelési lehetıségei serdülıkorban A testkép vizsgálata két Borsod-Abaúj-Zemplén megyei középiskola tanulói körében KULTURÁLIS METSZETEK II/5. SZEKCIÓ I. tárgyaló elnök: BUDA MARIANN Trencsényi László Szíjártó Imre Kovácsné Duró Andrea Hegedős László Kenyeres Attila Zoltán A gyerekkultúra változásai Iskola és mőveltségkép a mozgóképkultúra és médiaismeret példája A média-agresszió kvalitatív vizsgálata Nevel-e a média? A tematikus televíziók szerepe a felnıttek autonóm tanulásában TANULÁS ÉS TECHNOLÓGIA II/6. SZEKCIÓ os terem elnök: KNAUSZ IMRE Buda András Pelikán István Bedı Andrea Farkas Károly Huszákné Vigh Gabriella Az interaktív tábla és a pedagógusok A feleltetı robot Képzés és nevelés interaktív táblák és szavazóegységek használatával Informatikai képzés vagy informatikai nevelés A digitális eszközök használata a gyakorlatban az Öveges József Gyakorló Szakközépiskolában és Szakiskolában 8

9 NEM VAGYUNK EGYFORMÁK III/1. SZEKCIÓ es terem elnök: KARLOVITZ JÁNOS TIBOR Munkácsy Katalin - Juhász Anita Mészáros Ilona Zsigmond István Csereklye Erzsébet Csaplár Péterné Hátrányos helyzető tehetséges kisdiákok tanulási motivációjának fejlesztése Figyelj rám, mintha jel volnék! A pedagógiai értékek megnyilvánulása a roma és nem roma tanulók esetében Harmadik országbeli gyerekek iskolai integrációjának tipikus nehézségei A viselkedészavarok nyomában...vagy mi is van a fülünk körül? (a 2007-es SNI kontrollvizsgálódás margójára...) III/2. SZEKCIÓ ös terem elnök: FÁYNÉ DOMBI ALICE Pornói Imre Szaniszló Eszter Garadnai Erika Áment Erzsébet Mulicza Katalin FÉLMÚLTUNK FORDULATAI Pedagógia a két világháború közötti Magyarország népiskoláiban Egy iskola a II. világháború árnyékában Az 1956-os ellenforradalom gyermekképe: amúlt ideológiai nevelési stratégiái A magyar reformpedagógiai módszerek tanításának tapasztalatai a tanítóképzésben A tananyag mennyiség bıvülése , a német irodalom példáján SZAKKÉPZÉS ÉS NEVELÉS III/3. SZEKCIÓ es terem elnök: KORMOS DÉNES Lükı István Sarka Ferenc Kósik Ferenc Dobos Ágota Horváth Dezsıné Szakmai nevelés és szakmai szocializáció a szakképzésben és a mérnökképzésben Kompetenciamérések érettségi utáni szakképzésben A vegyes tanítási-tanulási modell (blended learning) bevezetése a KKFK német nyelvő üzleti kommunikációra felkészítı kurzusain Felnıttképzés, avagy felnıttnevelés? Gondolatok a közigazgatási szakemberek interaktív tréning jellegő továbbképzésének tapa A konduktorképzés kialakulásának története és jelenlegi kihívásai III/4. SZEKCIÓ es terem elnök: KOVÁCSNÉ DURÓ ANDREA Vajda Zsuzsanna Buda Mariann Kıszeghy Attila Szirmai Erika Pap Kinga AGRESSZIÓ AZ ISKOLÁBAN A jutalmazás és a büntetés pszichológiai interpretációja Közérzet és zaklatás az iskolában Tanár és kortárs attitőd vizsgálatok az iskolai zaklatás kutatásban az USA-ban Jó iskolában kevesebb a zaklatás? A nyelvi agresszivitás poétikája Arany János Szondi két apródja címő balladájában 9

10 III/5. SZEKCIÓ I. tárgyaló elnök: BUDA ANDRÁS Kiss Ferenc Kisné Bernhardt Renáta Karlowits-Juhász Orchidea Ütıné Visi Judit TANULÁS, MEGÉRTÉS, ÉRTÉKELÉS Konstruktivista pedagógia - kooperatív tanulás - tanulási stratégiák Fogalom és/vagy(?) gondolattérkép, valamint pedagógiai alkalmazásuk Osztályozás? Szöveges értékelés? És fel nem tett kérdések? Új érettségi új kihívások? III/6. SZEKCIÓ os terem elnök: KOVÁCS ZOLTÁN Szőcs Ferenc Károly Csányi Tamás Fehér Ilona Tengely Adrienn - Márkus Edina Kovács Gabriella TEVÉKENYSÉG ÉS PEDAGÓGIA A projektoktatás nevelési hatásai A rendszeres fizikai aktivitásra nevelés hatékonysága az iskolában Nınevelés csángó környezetben Az autonóm tanulás két pólusa: ókori gyakorlat és mai elmélet. Szent Ágoston és Durkó Mátyás Task Design Based on Genre Analysis in Teaching ESP 10

11 - TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓK -...Ki a csuda jár oda? Az észak-magyarországi régió magániskoláiban tanulók demográfiai és szociális sajátosságai Ádám Anetta Az elıadás egy reprezentatív mintán végrehajtott empirikus kutatás eredményeit vázolja. A Magániskolák a hátrányos helyzetőek régiójában címő kutatás az észak-magyarországi régió magániskoláinak társadalmi beágyazottságát vizsgálta. Az elıadás a diákok körében végzett kérdıíves lekérdezés eredményeit elemzi. Megvizsgálja és összehasonlítja a különféle típusú magániskolákba járó diákok demográfiai jellemzıit, szociális helyzetüket. Ezek az iskolák jellemzı módon a éves korosztály igényeit szolgálják ki, hiszen jelentıs a szakképzı intézmények száma, ahol zömében érettségi utáni képzést folytatnak. Ezek, a formálisan a közoktatási rendszerbe illeszkedı intézmények valójában nagyon sokszor a felnıttképzés feladatait látják el. Az elıadás rámutat arra, hogy a diákok jellemzıen leírhatóak egy viszonylag alacsonyabb társadalmi és szociális státusszal, ami a térségben található hagyományos reformpedagógiai irányzatot követı iskolákra is jellemzı eltérıen a nemzetközi tapasztalattól. Ebben a régióban a magániskolák nem a társadalmi elit számára teremtenek privát oktatást, sıt az elit nem is nagyon képviselteti magát ezekben az intézményekben. 11

12 A magyar reformpedagógiai módszerek tanításának tapasztalatai a tanítóképzésben Áment Erzsébet A tanévben az ELTE TÓF Karán Egy boldog iskola címmel tarthattam foglalkozásokat a magyar reformpedagógia történetébıl és módszertanából. Röviden körvonalazom munkám célját, képzési-tevékenységi tematikáját, nevelési lehetıségeit. Szemléltetés: hallgatói fogalom-rajzok, Kincses füzet, környezeti térképvázlatok bemutatása. Képzési - tevékenységi tematika: 1. Reforméletmód-reformpedagógiai iskolák a múlt század elsı éveiben. Gyakorlat /GY./: ismeret-rajz, Én-pszichogram készítése. 2. Hasonlóságok a filozófiai-pszichológiai elméleteken alapuló didaktikai eljárásokban. Gy.: ismeret-rajz, mérésekkel készített környezetrajz. 3. A budai Új Iskola elméleti megalapozása és a kezdeti évek nehézség: Gy.: érzékelés illatos, hangos, élhetı Világ. 4. Hasonlóságok a külföldi és a magyar reformiskolák tanítási gyakorlatában. Projektek: A víz, A folyó, Az erdı, Az ember stb. vázlatkészítés. 5. A szabad fogalmazás technikája. A magyar Kincses füzet. 6. Az intuíciós-beleélı fantázia alkalmazása az irodalom- és történelem tanításban. Gy.: intuíciós játék rajzban, szöveggel, szóban. 7. Az ének zene újszerő tanítása, az orkesztika lényege. Gy.: énekes gyermekjátékok dallamának kirakása rajzos táblán; mozgással játék: a tanulók ötlete alapján eljátszható természeti témák. 8. Mit jelent az életegység -ben tanítás? Az as tankönyvek témakörei, elemzése. Gy.: szó-, kép-, fotó-, versgyőjtemények rendezése. 9. Osztályfınökök és osztályjellemzések. (Magyar reformpedagógiai törekvések. 5. kötet. Hiszek az ifjúságban! Módszerek, tanárok, diákok az Új Iskolában. Szerkesztette: Áment Erzsébet. Révai Digitális Kiadó ) 10. A csoportmunka elmélete és gyakorlata egyéni győjtés. 11. Interjúk, interjúelemzések. Magyar reformpedagógiai törekvések I-V. kötete alapján. 12. Kiállítás rendezése portfólió bemutatása, beadása. Munkánk közös értékelése tól kezdıdıen eddig minden csoporttal megnéztük a budai volt Új Iskola épületét és virággal tisztelegtünk Domokos Lászlóné Löllbach Emma iskolaalapítóigazgató emléktáblája elıtt. A tervezett tevékenységformákkal megvalósítható nevelı hatásokról: 1. Közösségfejlesztı, szociális szabályozású, indirekt nevelı hatások: Gy Ennek keretében: a szellemi, manuális és kooperatív munka biztosítása, segítségnyújtás, a közös munka eredményességének érdekében a fegyelmezett magatartás szükségletének kialakítása, együttes alkotó munkára való felkészülés képességének megteremtése, együttmőködésre nevelés indirekt nevelı hatásokkal, tolerancia. Hagyományápolás. Önfejlesztı, személyiségformáló, ösztönzı-reguláló jellegő tevékenységek: Gy. 1, 2, 3, 5, 10, 11, 12. Ennek érdekében: az új információk és ismeretek iránti szükséglet érzésének felkeltése, nyitottság az élménybefogadásra, a közös munka során az esztétikus alkotás igényének felkeltése, a hallgató saját megnyilvánulásaival és konstruálásával kapcsolatos magatartási, esztétikai igényességének megalapozása közvetett nevelı hatásokkal, empátia- a másság elfogadása. Jellemformálás. 12

13 Melyik út megyen itt Budára? Az idegen nyelvek tanulásának sorrendjéhez Barabás László Azon túl, hogy Magyarország is, mint az Európai Unió tagja, elkötelezte magát azon irányelv megvalósítása mellett, hogy célul tőzi ki saját polgárai számára a két idegen nyelv birtoklását, a gyakorlati élet is egyre inkább megkívánja két idegen nyelv, alkalmanként eltérı szintő ismeretét. Az ezzel kapcsolatos kérdés- és feladatcsokorból egy elemet emelek ki. Mi legyen az idegen nyelvek elsajátításának sorrendje? A tanult idegen nyelv megválasztásának szokásai Magyarországon az utóbbi években jelentısen megváltoztak: az arányok erıteljesen eltolódtak az angol nyelv irányába, emelkedik az egzotikus nyelvek aránya. A nyelvek sorrendiségének megválasztásánál sok, idınként egymást gyengítı, máskor egymást erısítı hatás játszik szerepet. Ezek egy része normatív jellegő, állami, fenntartói vagy iskolai eredető, mások inkább szubjektív hatásokon alapulnak. - Milyen szerepet játszik például az angol nyelv állampolgári jogon történı tanulásának bevezetése? Közelebb kerülhetünk-e általa a kitőzött célhoz? - Hogyan viszonyul a nyelvpolitika a nyelvelsajátítási sorrendhez és a többnyelvőség kérdéséhez? - Milyen szerepet kapnak a nyelvi, nyelvészeti alapok? - Valóban kívánatos-e az idegen nyelvő szakoktatás és milyen hatásokat várhatunk tıle? - Milyen nyelvtudást kíván a felhasználói szféra? A választott nyelvek tanulási sorrendjének tudatos megválasztásával az elért eredményeket fokozhatjuk, illetve mérsékelhetjük. Az elıadás néhány ország példáján (Törökország, Svájc) és kutatási eredmények alapján megfontolásra javasol a jelenlegitıl általában eltérı sorrendet Magyarország számára. 13

14 Képzés és nevelés interaktív táblák és szavazóegységek használatával Bedı Andrea A magyar oktatási rendszerbe egy hatékony eszköz az interaktív táblák elterjedése várható a közeljövıben az oktatáspolitikai stratégiák mentén. Ezek az eszközök hamarosan bekerülnek a mindennapi pedagógiai folyamatokba, a mindennapok gyakorlati oktatásában is helyet kapnak. Az elıadás során áttekintem, milyen lehetıségek állnak egy-egy ilyen eszköz tanterembe kerülésével, milyen a jelen magyarországi helyzet, hogyan vélekednek a pedagógusok. Milyen a valódi hozzáférés ezekhez az eszközökhöz, még a pályázati eszközbeszerzések iskolákba kerülése elıtt milyen pedagógusi gondolkodás övezi ezeket az eszközöket, hasznosnak tartják-e a pedagógusok ezeket az eszközöket a különbözı mőveltségi területeken. A nemzetközi kutatások ismeretében, és egy saját kérdıív eredményeinek elemzése után (243 pedagógus véleménye alapján) a rendelkezésemre álló idıben szeretném bemutatni, hogy melyek azok a tényezık, ahol a képzésben illetve a nevelésben az interaktív eszközöknek jó fejlesztı hatása lehet. Rávilágítok, hogy a válaszadó pedagógusoknak mire van igénye, mi az, amivel segíteni lehet az oktatási folyamatot a gyakorlat szintjén, hogyan lehet egy új eszközt, mely a korábbi pedagógiai módszertant egészíti ki, bevezetni az oktatási rendszerbe, és várhatóan milyen hatásai lesznek a bevezetésnek. Pedagógus továbbképzéseken részt vevı több mint 300 fınyi pedagógusból (akik az interaktív táblák használatának módszertanával 30 órás akkreditált tanfolyamon ismerkedtek meg, és készítettek saját vizsga anyagot is) szerveztünk egy online közösséget, mellyel folyamatosan kapcsolatban állunk, véleményüket a munkánk során folyamatosan figyelembe vesszük. Így az elmélet találkozik a mindennapi gyakorlattal, látjuk az interaktív táblák bevezetésével kapcsolatos nehézségeket, ugyanakkor a használattal járó pedagógiai megújulást is. A kérdıívben választ adó pedagógusok csak 7,82%-nak az intézményében van már szavazóegység. Ez még olyan csekély szám, hogy érdemi kutatási eredményekrıl nem tudunk beszámolni, azonban az eszközök használata olyan új lehetıséget biztosítanak a pedagógusoknak az anonim szavazással, mellyel egyértelmően a képzés mellett a nevelés terén is tudunk ıszinte és egyéni válaszokat kapni a diákoktól a feltett kérdéseinkre. Felkészült-e azonban a magyar gyakorló pedagógus társadalom arra, hogy ezeket a kérdéseket feltegye, és a kapott válaszokat értelmezze és feldolgozza. Ez olyan kettısség, melyre valószínőleg lokális megoldások születnek, azonban az oktatási rendszert tekintve a kérdéseket és válaszokat érdemes globálisan is, azaz rendszerszinten is elemezni. 14

15 Az interaktív tábla és a pedagógusok Buda András Az oktatás folyamatát a pedagógusok mindig is megpróbálták különbözı módszerekkel, eszközökkel könnyíteni, érdekesebbé, látványosabbá tenni. Újabb és újabb fogásokat, tárgyakat, technikákat találtak ki illetve fedeztek fel az oktatás számára. Annak érdekében történt, történik mindez, hogy a tanulók érdeklıdésének felkeltése, megtartása, a hatékony ismeretátadás megvalósulhasson. Ebben a törekvésben nyitott új dimenziókat a számítógép megjelenése. Egy megfelelıen felszerelt számítógép egyedül helyettesíteni tudja a közelmúlt szépreményő eszközeit: a dia- és írásvetítıket, a CD, DVD lejátszót, illetve a videó magnót. Felhasználása már önmagában rendkívül gazdag bázist jelent a módszertani repertoár gazdagításához, ennek ellenére igazi karrierje csak az Internet rohamos terjedésének köszönhetı. A világháló nyújtotta kimeríthetetlen információhalmaz, a gyorsan, mindenhonnan elérhetı adatbázisok a bennük megtalálható adatoknak, képeknek, animációknak, filmeknek köszönhetıen korábban elképzelhetetlen lehetıségeket biztosítanak az oktatás számára. A legtöbb pedagógus még csak most fedezi fel ezeket, próbálják kiválasztani a saját gyakorlatukban legjobban hasznosítható elemeket, de a biztos, gyakorlott felhasználók száma most még meglehetısen alacsony. A folyamatot az új technikai fejlesztés, az interaktív tábla katalizálja, ugyanakkor viszont gátolja is. Segíti, mert túl azon, hogy tanártól és tanulótól egyaránt szerepváltást igényel a hagyományos oktatási módszereket is megújítja, új lehetıségekkel egészíti ki (pl. elmenthetı táblakép). Másrészt hátráltatja, hiszen ennek az új eszköznek is meg kell tanulni a használatát mind a technikai, mind pedig a módszertani oldal tekintetében. Az elıadás azt kívánja elemezni, hogy hogyan viszonyulnak az interaktív tábla alkalmazásához a debreceni pedagógusok. Bemutatja, hogy az on-line elérhetı kérdıívet kitöltı 287 általános és középiskolai tanár milyen tapasztalattal bír az eszköz használatát illetıen, illetve milyen elınyeit, hátrányait látják alkalmazásának. Megpróbáljuk megragadni a válaszok mögött megbújó attitődöket, hitvallásokat és vizsgáljuk a pedagógiai kultúra változásainak jeleit is. 15

16 Közérzet és zaklatás az iskolában Buda Mariann Elıadásom egy 2008 áprilisában, Hajdú-Bihar megyében, 5. és 7. osztályosok körében (összesen 1006 fı) lefolytatott kérdıíves vizsgálaton alapszik. Elemezni fogom a tanulók iskolai közérzete, az iskolai klíma egyes elemei és a zaklatási eseményekben való részvétel összefüggéseit. 16

17 A rendszeres fizikai aktivitásra nevelés hatékonysága az iskolában Csányi Tamás A rendszeres fizikai aktivitásra nevelés az egészségnevelés és testnevelés területéhez tartozó nevelési terület. Az egészségfejlesztésben betöltött szerepe vitathatatlan, népegészségügyi szempontból kulcsfontosságú tényezı. Kutatásunkban (társkutatók voltak: Vári Péter, Leitem Ágnes) egy olyan pedagógiai értékelési modell kidolgozása is történik, amellyel meghatározott szempontrendszer alapján, a rendszeres fizikai aktivitásra (ezen keresztül az egészségtudatos magatartásra) nevelés iskolai hatásai mérhetıvé válnak. Elıadásunkban e modellt, négy iskola példáján kívánjuk bemutatni. Hipotézisünk szerint azok az oktató-nevelı intézmények, amelyeket a gyermekek több pozitív értékeléssel jutalmaznak a fizikai aktivitásra nevelés elméleti és gyakorlati területén (FEIM és FGYM mutatók), valószínőleg jobb eredményeket fognak mutatni a gyermekek elhízással szembeni védettségében (testösszetétel), a gyermekek testnevelés tantárgyhoz főzıdı attitődjeiben (TFAM mutató), illetve az iskola pszichoszociális légkörében (PLM mutató). Kutatásunk részeként a SHAPES Fizikai Aktivitás Kérdıívet töltettük ki négy budapesti általános iskola 189 negyedik osztályos tanulójával. A kérdıív 45 kérdést és 13 alkérdést tartalmaz, amelybıl a hipotézis vizsgálatához célszerően válogattunk. A kiválasztott 17 kérdésbıl 4 mutatót képeztünk, melyeket a fizikai aktivitással kapcsolatos elméleti ismeretek közvetítésének mutatójának (FEIM), a fizikai aktivitás gyakorlati mutatójának (FGYM), a tanulók testneveléshez főzıdı attitődjeinek mutatójának (TFAM), és az iskola pszichoszociális légkör mutatójának (PLM) neveztünk el. Az egyes mutatók értékeit az iskola számára kedvezı válaszok százalékos arányaiból számoltuk. A gyermekek testösszetételének vizsgálatakor az alapvetı antropometriai adatok (testmagasság, testtömeg) felvételét követıen kiszámoltuk a testtömegindexet, és bioimpedancia analízissel meghatároztuk a testzsír és az aktív sejtállomány százalékos mennyiségét. A mutatóképzést követıen adatainkat rangsoroltuk, ami az adatelemzés alapjául szolgált. Eredmények és következtetések. A résztvevı iskolák tanulóinak testtömegindex alapján számolt túlsúly és elhízás gyakorisága 10-35% közötti, ahol a nem sportiskolás tanulók több mint 3-szor valószínőbben tartoznak a túlsúlyos kategóriába. A FEIM mutató átlagos értéke 49,5% (30-64,6%), ami a Budai Sportiskolában a legrosszabb (30%). Az FGYM index átlaga 75,4% (72,5-79,2%). A TFAM mutató átlaga 92,6%-kal büszkélkedhet (87,8-96,5%). A PLM index átlagosan 80,2% (62-92,7%). A Budai Sportiskola a FEIM mutatóban a legrosszabb, de minden más mutatóban, továbbá a testösszetétel értékeiben is a legjobb rangszámot kapta. Ugyanakkor a Kırösi Iskola a FEIM mutató esetében a legjobb, minden más mutatóban azonban a legrosszabb rangszámot tudhatja magáénak. E két eredménybıl azt az óvatos megállapítást tehetjük, hogy a több tanuló által pozitívabbnak ítélt fizikai aktivitással kapcsolatos elméleti ismeretközvetítés kevésbé befolyásolja a tanulók testnevelés tantárgyhoz főzıdı attitődjeit, az iskolai pszichoszociális légkört és a gyermekek testösszetételét, mint a fizikai aktivitáshoz kötıdı gyakorlati összetevık. Ez azonban további statisztikai adatelemzést kíván. 17

18 A viselkedészavarok nyomában...vagy mi is van a fülünk körül? (a 2007-es SNI kontrollvizsgálódás margójára...) Csaplár Péterné A tanulási képességeket vizsgáló bizottságok, nevelési tanácsadást, fejlesztıpedagógiai tevékenységet folytató intézmények, családsegítı és gyermekvédelmi intézmények eset forgalmában az elmúlt években változatlanul nagy és magas a tanulási és magatartászavar panasza miatt vizsgálatra vagy terápiára küldött gyermekek száma. A szakember gyors és hathatós segítségében bízó szülı és pedagógus számára ijesztı, hogy a tanulási zavarok mellett elıforduló gyakori magatartási zavaroknak nem kellı mértékő a javulási aránya. A tanulási problémákkal küszködı gyerekek körében magas arányban fordulnak elı a legkülönfélébb formában megnyilvánuló viselkedészavarok. A szakember (gyógypedagógus, pszichológus, szociális munkás, pszichiáter, gyermekorvos) sokféle terápiát és segítséget ajánl a probléma megoldására, de a tanító, a szülı egyre türelmetlenebb - a gondokra szinte azonnali megoldást szeretne. A szakemberek nem minden esetben gondolnak arra, hogy a probléma hátterében az enyhe beszédhang hallás zavara is állhat. A 2007-es SNI kontroll vizsgálatoknál nyílt arra lehetıség, hogy az egyre gyakrabban felvetıdı kérdést egy másik -a hallás- szemszögébıl is megvizsgáljam. A problémára Dr. Schneider Júlia gyermekgyógyász és a saját eset forgalmamban is elıforduló gyerekek tünetei hívták fel a figyelmet. A szakirodalomban olvasható, és a gyakorlatban is egyre terjedı Dr. Gósy Mária beszédészlelési vizsgálati protokolljának egyes GMP teszt eredményei is arra vezettek, hogy a viselkedészavarok okaként egyre gyakrabban a gyenge beszédhanghallás is felelısé tehetı. A vizsgálatban 180 gyermek anyagát dolgoztam fel. A kutatásban a 2007-ben lezajlott országos SNI kontroll vizsgálatban résztvevı gyermekek öt Bács-Kiskun megyei falusi iskola diákjai vettek részt. Az elıadás az eredmények közkinccsé tételére és fontosságára hívja fel a figyelmet, mert rávilágít arra, hogy a viselkedészavar hátterében enyhe hallászavar is állhat. Jelentısége nagy, mert befolyásolja a gyermek viselkedését, beilleszkedését a szőkebb: családi, a tágabb: óvodai-iskolai környezetébe, késıbb a társadalomba. Nagyon fontos, hogy a tiszta beszédhanghallás nem csak a gyermek magatartásában, hanem tanulmányi eredményének befolyásolásában is nagy szerepet kap azzal, hogy az alap kultúrtechnia (beszéd, olvasás, írás, kommunikáció és viselkedés) elsajátításához is elengedhetetlenül szükséges. 18

19 Harmadik országbeli gyerekek iskolai integrációjának tipikus nehézségei Csereklye Erzsébet A Magyarországon élı külföldi gyerekek három nagyobb csoportja különböztethetı meg: a legnépesebb csoportot a magyar anyanyelvő, de nem magyar állampolgárságú tanulók alkotják, akik többnyire a szomszédos országokból érkeztek, akik elsısorban a magyar középiskolákban jelennek meg. A második csoportba azok a gyerekek tartoznak, akiknek szülei gazdasági okok miatt hagyták el hazájukat, a harmadikba pedig a menekült gyerekek, akik vagy szüleikkel együtt, vagy kísérı nélküli kiskorúként érkeznek az országba, általában háború sújtotta területekrıl. Az utolsó két csoport tagjai jellemzıen harmadik országokból származnak, magyar nyelvtudással kezdetben egyáltalán nem rendelkeznek, gyakran az angol mint közvetítı nyelv használata is nehézségekbe ütközik. A harmadik országbeli gyerekek megjelenése a magyar közoktatás iskoláiban különösen összetett feladatot jelent a velük foglalkozó pedagógusok számára, elsısorban a nyelvi nehézségek és a sokrétő kulturális különbségek miatt, hiszen a pedagógusok nagyon ritkán kapnak megfelelı felkészítést az ilyen gyerekek fogadására, így beilleszkedésük gyakran a legjobb szándék mellett sem zökkenımentes. Elıadásomban néhány magyarországi, elsısorban a menekült gyerekek iskolai integrációját segítı szervezet és program (a Magyarországi Református Egyház Menekültmissziója, a Menedék Migránsokat Segítı Egyesület, a BÁH Bicskei Befogadó Állomása és az ELTE PPK együttmőködése) munkatársaival készült interjúk és kiadványaik elemzése alapján azonosítom azokat a kritikus nehézségeket, amelyek veszélyeztetik a külföldi gyerekek iskolai integrációjának sikerét. A nehézségek gyakori forrása, hogy a pedagógusok nem rendelkeznek semmilyen ismerettel a külföldi gyerekek tágabb kulturális hátterérıl, így az általuk megszokottól eltérı viselkedési formákat a saját paradigmájukban próbálják értelmezni, gyakran különcnek, deviánsnak bélyegezve azokat. Ilyen eltérı normák megnyilvánulásai lehetnek egyebek közt a gesztusok, a beszélgetıpartnerek közti távolság, nemi identitással együtt járó viselkedési minták, a tisztelet, szégyen és morál eltérı értelmezései. A gazdasági migránsok jellemzıen egynyelvőek és a magyar lesz a második idegen nyelvük. Az iskola felsıbb osztályaiba kerülı gyerekek az anyaországban jellemzıen jártak iskolába, számukra a magyar nyelv elsajátítása a legnagyobb nehézség. A menekültek esetében az sem ritka, hogy három-négy nyelven tudnak kommunikálni, függıen az anyaországban már elsajátított nyelvtudástól, illetve vándorlásuk útvonalától és idıtartalmától. A kommunikációhoz és az iskolai munkához szükséges nyelvtudás azonban nem egyenértékő, az iskolai tevékenységekhez szükséges a kommunikációban nem feltétlenül használt nyelvi és kulturális elemek elsajátítása is, mint például a latin betők, az arab számok vagy éppen az életkoruknak megfelelı tananyag feldolgozásához szükséges alapfogalmak. A menekült gyerekek esetében a beilleszkedést tovább nehezítik a viszonylag gyakran megjelenı poszt-traumás stressz zavar tünetei, illetve a családok nehéz anyagi körülményei. 19