A gazdasági válság hatása a migrációs trendekre Európában *

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A gazdasági válság hatása a migrációs trendekre Európában *"

Átírás

1 Pro Publico Bono Online Támop Speciál 2011 Közigazgatástudományi Kar TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR KOVÁCS ÉVA MARGIT A gazdasági válság hatása a migrációs trendekre Európában * A harmadik negyedévében kirobbanó és az európai országokba is mélyen begyűrűző globális gazdasági és pénzügyi válság súlyos következményeket okozott az államok nemzetgazdaságában, a vállalati és pénzügyi szektorban és a foglalkoztatási szférában egyaránt. A fenti szektorokban végbemenő negatív változások kumulált hatása érezhetően befolyásolta az európai migrációs folyamokat, trendeket. A migrációs folyamatokban észlelhető elmozdulások miatt különös figyelmet kapott ez a kutatási terület. A jelenlegi recesszió rámutatott a fokozottabb állami szerepvállalás és az egyértelmű bevándorlási stratégiák kialakításának szükségességére ezen a területen. A téma iránti érzékenység hátterében a különböző okok állnak. A fejlett európai országok kormányai, a társadalmat átható negatív hangulatra reagálva vizsgálják felül a bevándorlási politikájukat és idegenrendészeti szabályrendszerüket. Jelen tanulmányban a nemzetgazdaság és a migráció kapcsolatát vizsgálom. Célom, hogy bemutassam, hogy a világméretű gazdasági változások hogyan befolyásolják a migrációs hullámokat. Bemutatom, hogy milyen krízisek alakulhatnak ki egy társadalomban a be- és elvándorlás hatására. Nem célom ebben a tanulmányban a migráció minden aspektusára kitérni. A munkaerő-piaci folyamatok, a migrációs trendek és a bevándorlás-politika alakulása közti kölcsönhatások vizsgálatakor a munkavállalási célú migrációra fókuszálok. 1. A téma relevanciája A világméretű gazdasági recesszió idején a kormányzat és a közigazgatás egyik komoly feladata, hogy felismerje és szembenézzen a migrációs és az idegenrendészeti problémákkal. A megváltozott gazdasági és társadalmi környezetben a migrációs stratégiák és célok újragondolására van szükség. A társadalmi és gazdasági feszültségek hátterében,- * Ez a tanulmány a Budapesti Corvinus Egyetem 4.2.1/B-09/1/KMR számú TÁMOP program [Társadalmi Megújulás Operatív Program] Hatékony állam, szakértő közigazgatás, regionális fejlesztések a versenyképes társadalomért alprojektjében, a Közigazgatási szervezet és e-kormányzás műhelyben készült. A műhely (kutatócsoport) vezetője: Imre Miklós. A tanulmányt szakmai szempontból lektorálta: Tamás András egyetemi tanár (BCE). A szerző egyetemi tanársegéd (BCE Közigazgatás-tudományi Kar); elérhetősége:

2 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR különösképpen a munkanélküliség, az állami szociális ellátórendszerek túlterheltsége miatt- ott húzódik bevándorolókkal szembeni elutasítás is. Éppen ezért szükséges, hogy a kormányzat minél előbb világosan állást foglaljon az ország migrációs politikáját illetően. Az elmúlt évtizedben a fejlett országok kormányai a migrációra, mint globálisan létező jelenségre, egyre inkább úgy tekintettek, mint a fejlődést elősegítő jelentős komponensre, a gazdásági növekedés támogatójára, mindamellett, hogy tisztában voltak azzal is, hogy a migráció jelentős biztonsági kockázatokat és az államok számára költséget jelentenek. Ezekben az évtizedekben a fejlett államok kormányzatai felismerték, hogy hosszú távú migrációs stratégiával, megfelelő idegenrendészeti szabály-és eszközrendszerrel, hatékony integrációs politikával a bevándorlás erősítheti a nemzetgazdaságot és a befektetett költségek megtérülnek, sőt profitot jelenthetnek az ország számára. A bevándorlók olcsó, jól képzett munkaerőt jelentettek a termelőszektor számára, a hazai munkaerőt továbbképzésre, fejlődésre ösztönözte a munkaerőpiacon kialakult verseny. Új, magas szintű tudás áramlott be az országba az úgynevezett brain-drain jelenségnek köszönhetően. A bevándorlók betöltötték a hiányszakmákat, az elöregedéstől veszélyeztetett európai társadalmakban megnőtt a fiatalkorúak aránya. A 2008-ban kezdődő gazdasági világválság, amely negatív hatása úgy tűnik- még évekig elhúzódik, új helyzetet idézett elő a fejlett országok nemzetgazdaságában és társadalmában. Az államokra nyomás nehezedik, hogy kiutat találjanak a recesszióból, csökkentsék a nehéz körülmények következtében kialakult társadalmi feszültségeket. Ennek érdekében, a megváltozott gazdasági és szociológiai körülményekre reagáló, új politikák, stratégiák megalkotása vált szükségessé. 2. A gazdasági válság migrációra gyakorolt generális hatásai A jelen gazdasági válság migrációra gyakorolt hatásai diverzifikáltak. A globális receszszió különböző képen érintette az egyes gazdasági szektorokat. Eltérőek a hatások az egyes régiókban, országokban. Éppen ezért nehéz képet alkotni a válság bevándorlásra gyakorolt generális hatásairól. Mégis az alábbiakban kísérletet teszek arra, hogy összefoglaljam a feltevésem szerint leginkább releváns tendenciákat, amik migráció területén észlelhető változásokként jelentkeztek a recesszió következtében az elmúlt években. 2.1 Munkaerőpiac: csökkenő kereslet - növekvő munkanélküliség A fejlett európai gazdaságokban a gazdasági válság következtében visszaesett a jelentős termelő és szolgáltató szektorok termelése, aminek egyenes következménye, hogy ezekben a szektorokban csökken a kereslet a munkaerő iránt. Ezen tendencia súlyosan érinti a lakosság bevándorló rétegeit is. Azok a migráns családok, akik már huzamosabb ideje élnek a fogadó országban, lakóhellyel rendelkeznek, elveszíthetik állásukat illetve az újonnan érkező migránsok foglalkoztatási esélyei is jelentősen csökkennek. Ezen körül-

3 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR mények a migráns munkavállalók számának csökkenését eredményezhetik a társadalomban. A bevándorlók foglalkoztatási esélyeit tovább rontja az a tény, hogy a közvetlen külföldi befektetések mértékének erős visszaesése miatt a fejlődő országokban működő ipari centrumok és kereskedelmi központok termelése is visszaesett. Ezek a termelési központok korábban nagy számban foglalkoztattak migráns munkaerőt. Ezen tendenciák jelentős eltolódást okozhatnak a globális munkaerőpiac struktúrájában és szignifikáns hatással vannak a migrációból eredő korábbi előnyökre. 2.2 Illegális foglalkoztatás növekedésének veszélye Bár az illegális munkavállalók számáról nem érhetőek el pontos adatok, arányukat csak megbecsülni lehet, valószínűsíthető, hogy a kiélezett piaci versenyben és a csökkenő munkalehetőségek miatt, egyre többen kényszerülnek a bevándorlók közül is illegálisan munkát vállalni. A bevándorlók illegális foglalkoztatása nemzetgazdasági, szociális és munkavállalói jogi területen is problémákat okoz. Ezért ennek mérséklése érdekében állami eszközökkel kell fellépnie a kormánynak. 2.3 Csökkenő bevándorlás, növekvő elvándorlás A nehéz gazdasági körülmények következtében megnőtt azoknak a bevándorlóknak az aránya, akik visszatérnek származási országukba. A munkájukat elvesztő bevándorlók jelenős hányada választja a hazatérést annak reményében, hogy a származási országában esetleg munkát talál vagy az államtól segítséget kap valamilyen támogatási csomag keretében. A legmarkánsabban Írországban figyelhető meg ez a jelenség, ahol az Eurostat adatai szerint 1000 emberből 9 hagyta el az országot 2009-ben, ami egy jelentős visszalépést tükröz a korábbi évek adatihoz képest, amikor is Írország a fénykorát élte ben, Írországot majdnem kétszer annyian hagyták el, mint a rangsorban utána következő Litvániát, ahol is 1000 főből 4,6 fő hagyta el az országot. Egyes vélekedések szerint, a kivándorlók jelentős hányadát azok a nem ír nemzetiségű migránsok jelentik, akik munkavállalás céljából érkeztek korábban a térségbe. Ezt támasztja alá egy negyedéves felmérés is, mely a munkaerő tendenciák alakulását mérte. 1 Bizonyos országok, melyek jelentős számú emigránst tartanak nyilván, külön stratégiát dolgoztak ki a hazatérő migránsok megsegítésére. 2 Kínában például január végén körülbelül 188 millió migráns kínai állampolgár tért haza az újévi ünnepre. A kormány megragadta ezt az alkalmat, hogy tájékoztassa a munkájukat elvesztett kínai emigránsokat az állami programokról. Tréningekkel, továbbképzésekkel és pénzügyi támogatásokkal kívánja a kormány segíteni a migránsok hazatérését és állami támogatással segítik a vidéki vállalkozások elindítását. 1 The Irish Times, (Migration DRC 2009.)

4 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR A fogadó országokban sem ritka, hogy különböző kormányzati programok keretében ösztönzik a bevándorlók önkéntes hazatérését. 2.4 Pénzügyi átutalások csökkenése A recesszió másodlagos hatása, hogy csökken a pénzátutalások mértéke, melyeket a bevándorolt munkavállalók a származási országukba utalnak az otthonélő családtagjaik támogatására. 3 A beáramló tőke csökkenése a fizetőképes kereslet további visszaesését eredményezi. Ez a tendencia tovább nehezíti a fejlődő országok helyzetét és elmélyíti a válságot ezekben a régiókban. 2.5 Idegen gyűlölet erősödése A válság hatására megerősödött a bevándorló csoportokkal szembeni ellenszenv. A társadalom megbélyegzi ezeket a migráns csoportokat és hajlamosak a bizonytalan gazdasági és szociális körülményekért a bevándorlókat okolni. Egyes szélsőséges csoportok az emberek félelmeit és bizonytalanságát kihasználva agresszióra és erőszakos megmozdulásra buzdítanak a bevándorlók ellen. Az idegengyűlölet elterjedése komoly veszélyforrást jelent mind a bevándorlók, mind társadalom számára. 2.6 Defenzív kormányzati politika A recesszió sújtotta ország kormánya a munkanélküliség csökkentése érdekében defenzív politikát folytathat a bevándorlókkal szemben, melynek eredményeként csökken a migráns munkavállaló foglalkoztatási esélye. A hazai munkaerőpiacot túlzottan védő intézkedések magukban rejtik annak a veszélyét, hogy még inkább elmélyítik a válságot azáltal, hogy ellehetetlenítik a vendégmunkások esélyeit, akik a megfelelő képzettség birtokában hatékony munkaerőt jelenthetnének egyes ágazatok számára. Végső soron, a válság migráns munkaerőre gyakorolt hatását az alapján értékelhetjük pontosan, hogy milyen mértékben sújtja a recesszió az adott ágazatot, melyben a bevándorolt rétegek dolgoznak, és meddig húzódik még el a recesszió negatív hatása. 3. Menni vagy maradni? Annak ellenére, hogy a fejlett országokba bevándorolt vendégmunkások hazatérése racionális lépésnek tűnne- a fentebb vázolt, megváltozott körülményeket figyelembe vévebizonyos tényezők nagyban megnehezítik a származási országba való visszatérést. Tévedés lenne azt hinni, hogy a bevándorlók egyszerű biztonsági szelep szerepét töltik be a fejlett országokban. Nem csupán gazdasági tényezők, akik a prosperáló termelési időszakokban biztos, olcsó munkaerőt jelentenek a termelő szektor számára, viszont a recesszió idején, amint már nincs szükség rájuk, eltűnnek. Számos körülmény tarthatja 3 Outlook for remittance flows (World Bank)

5 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR vissza a bevándorlókat attól, hogy visszatérjenek származási országukba a gazdasági recesszió nyomására. 1.A migránsok nem csupán haszonmaximalizáló gazdasági tényezők, hanem társadalmi szereplők, akik a fogadó országban berendezkedtek, kapcsolatokat alakítottak ki. 2.A legtöbb bevándorló nagy összegeket fektetett a kiutazásba a jövedelmező munka, a biztos egzisztencia reményében. Éppen ezért, sokak abban bízva, hogy a gazdaság ismét fellendül, igyekeznek kivárni a recesszió végét, mintsem, hogy visszatérjenek származási országukba. 3.A bevándorló származási országában lévő gazdasági körülmények is kiszámíthatatlanok, labilisak éppen ezért nem látják értelmét a hazatérésnek. 4.Az illegális bevándorlók számára, akik az idegenrendészeti szabályok megsértésével utaztak be vagy tartózkodnak az ország területén, a szükséges okmányok hiányában nehézkes lenne a visszatérés, még ha szándékukban állna is. A migráns csoportoknak egyre nehezebbé válik a helyzete a recesszióval terhelt gazdaságokban. A megszűnő munkahelyek miatt a foglalkoztatás esélye egyre csökken, viszont a társadalmi előítéletek a bevándorlókkal szemben, az elutasítás és a diszkrimináció egyre inkább előtérbe kerül, válaszként a gazdasági nehézségekre. 4. A múlt tanulságai A jelenlegi pénzügyi és gazdasági világválság nem egyedülálló és nem is az első a történelemben. A múlt században több krízis is végigsöpört a világban, melynek hatásai globálisak voltak és súlyosan visszavetették a világgazdaságot és az országok jólétét. Az alábbiakban két jelentős gazdasági recesszió körülményeit és hatásit mutatom be röviden. A múlt eseményei, összefüggései segíthetnek prognosztizálni a jelenlegi válság migrációra gyakorolt hatásait és megoldásokat kínálhatnak a kormányzatok számára a jelenlegi problémák kezelésére. A 20.század második felében két recessziós hullám is erősen éreztette hatását a gazdaságban: az 1973-as olaj válság és az ázsiai pénzügyi válság az 1990-es évek végén. A két világválság különböző módon érintette a migrációt. Az 1973-as olajválság 4 hatása kiterjedtebb volt. Következményei globálisabbak voltak a migráció területén is. Az OPEC piaci manőverezése gazdasági robbanást eredményezett októberében tört ki a jom kippuri háború, amikor Egyiptom és Szíria a zsidók legszentebb ünnepén megtámadta az arab területeket elfoglaló Izraelt. A meglepetésszerű támadást az izraeliek viszszaverték. A háború miatt az olaj ára hirtelen 70%-kal emelkedett. Az OPEC ekkor határozta el, hogy az arab országokkal való szolidaritásból, amíg Izrael vissza nem adja az elfoglalt területeket és a palesztin nép jogait, addig a kitermelést mérsékli, és azon országoknak nem szállít, amelyek a jom kippuri háborúban Izrael oldalán álltak. Így olajszállítási bojkott alá vették Japánt, az Egyesült Államokat, valamint annak nyugat-európai szövetségeseit. Az olajválság jelentős jövedelem-újraelosztást jelentett a világ olajimportőreitől az olajexportőrök, de különösen az OPEC javára. Az olajválság eredményeként visszaesett a világkereskedelem és világgazdasági válság alakult ki, ami különösen a fejlődő országokat sújtotta. A fejlett országokban ennek hatására nagymértékű pénzügyi és bankkrízi-

6 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR az öböl térségben 5, melynek következtében az elkövetkező évtizedben tömeges migráció indult meg a régió országaiba, különösen a dél-ázsiai területekről. Az olajválság migrációt befolyásoló hatásai Európában is jelentkeztek. A gazdasági visszaesés, ami Európát sújtotta, véget vetett a korábbi bevándorlási hullámnak. A vendégmunkások száma-, akik a 60-as években rugalmas munkaerőt jelentettek az európai termelővállalatok számára- drasztikusan visszaesett. A válság hatására az európai nagyvállalatok megkezdték a termelés kiszervezését a fejlődő régiókba. Ennek hatására ezek az új iparosodó területek lettek a bevándorló munkások célterületei. Áthelyeződtek a migrációs csomópontok. Érdekes módon, a válság következtében nem vált tendenciává a nem-európai migránsok származási országba történő visszatérése. Még annak ellenére sem, hogy a gazdasági recesszió erőteljesen befolyásolta migráns foglalkoztatást. A válság leginkább azokat az ipari ágazatokat sújtotta- építőipar, feldolgozóipar-, melyek korábban nagy számban foglalkoztattak bevándorlókat. Eltérő tendenciák figyelhetők meg a bevándorlók visszatérését illetően, attól függően, hogy mely térségből származtak. Egyes európai országok vendégmunkásai-, mint például a spanyol vagy portugál bevándorlók - nagyobb arányban választották a hazatérést, összevetve a Németországba emigrált török bevándorlókkal, akik a nehéz gazdasági helyzet közepette sem tértek vissza Törökországba. 6 Az ázsiai pénzügyi válság, ami között zajlott le, viszonylag mérsékelt hatást gyakorolt a migrációs trendekre. Összességében megállapítható, hogy Ázsiában a receszszió nem okozott drámai változást a bevándorlók számában. Még az egyes kormányzatok intézkedéseinek hatására sem, melyek kiutasították a vendégmunkásokat az országból, vagy arra ösztönöztek, hogy a munkanélküli tömegeket az ázsiai régió más országaiban foglalkoztassák, ott ahol a gazdaság kevésbé esett vissza. Bizonyos ágaztok -, mint Malajziában és Thaiföldön a rizstermesztés vagy a halászat - erősen függtek a bevándorolt munkaerőtől, így ezek a szektorok munkáltatói kemény lobbyt folytattak a bevándorlás korlátozása ellen. Sőt, nem volt ritka, hogy a gazdagabb ázsiai országok nemzeti álláskeresői kevésbé voltak alkalmasak azon munkakörök ellátására, amiket korábban a bevándorlók végeztek. Más esetben pedig nem voltak hajlandóak a számukra alacsony rangú munkákat elvégezni. Így, bizonyos területeken, a migránsok szelektálás nélküli kiutasítása még inkább elmélyítette a válságot. A bevándorló munkavállalók szemszögéből nézve a recessziót, az ő helyzetüket és jogaikat hátrányosan érintette a válság. Még abban az esetben is, ha növekedett a bevándorló foglalkoztatottak száma, ugyanis a munkáltatók a béreket irreálisan lecsökkentették, a migráns munkavállalókat rossz körülmények között éhbérért foglalkoztattak. 7 sek következtek be. (http://www.vg.hu/gazdasag/vg_online/gazdasag_- _kulfold/081211_olajvalsag_252465). 5 Az öböl térség országai: Egyesült Arab Emírségek, Omán, Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia, Kuvait.Mindegyik ország gazdag olajban. 6 SLATER, M. (1979) Migrant employment, recessions, and return migration: some consequences for migration and development, Studies in Comparative International Development 14 (3-4): SKELDON, R. (2004) Migration, the Asian financial crisis and its aftermath, in Joly, D. (ed.) International Migration in the New Millennium. Aldershot: Ashgate:

7 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR A fentiekből kitűnik, hogy mindegyik válsághullám eltérő természetű és különböző lefolyású, éppen ezért a hatásokat sem lehet standardizálni és nincsenek örök érvényű, mindenhol alkalmazható megoldáscsomagok sem. A válságkezelő intézkedéseket és ehhez kapcsolódóan a bevándorlás-politikát is a területi, ágazati és kulturális sajátosságokat figyelembe véve kell kidolgoznia a szakágazatoknak. 5. Az egyes kormányzatok idegenrendészeti intézkedései a recesszió kezelése érdekében A cikk központi kérdése a 2008-ban kezdődő gazdasági és pénzügyi világválság migrációra gyakorolt hatása Európában. A téma kiterjedtsége és összetettsége miatt a vizsgált probléma területet leszűkítettem. Annak érdekében, hogy rávilágítsak arra, hogy hogyan reagáltak az európai kormányzatok a gazdasági válság okozta bevándorlási problémákra, három uniós országot választottam ki elemzésre. A három ország differenciált földrajzi fekvése (északi szigetország, közép-kelet-európai, déli), nemzetgazdaságuk különböző fejlettségi szintje, az eltérő jogrendjük és bevándorlási politikájuk hagyományai miatt, érdekesnek tartottam megvizsgálni, hogy a különböző adottságokkal rendelkező államok milyen migrációs problémákkal kerültek szembe a válság hatására. A kormányzatok milyen aktív lépéseket tettek az idegenrendészeti problémák kezelésére? A nemzetközi példák, a más kormányzatok által bevezetett gyakorlat és tapasztalatok példaként szolgálhatnak a többi ország számára és megfontolásra ajánlott a szakpolitika alkotóinak. Az Európai Uniós tagországok bevándorlás politikájának vizsgálatakor fontos lefektetnem, hogy a tagországok idegenrendészeti szabályrendszere, a külföldiek beutazásának, tartózkodásának, letelepedésének feltételei, eljárásrendje egységes közösségi normák kötelező rendelkezéseinek átültetésével vagy az irányelvek rendelkezéseinek figyelembevételével kerülnek meghatározásra. A számos politikai nehézség ellenére az EU olyan közös bevándorlásügyi jogi keret kialakításán dolgozik, amely szupranacionális jogokat és garanciákat nyújt, és túlmutat a tagállamok változó és olykor korlátozó jellegű jogszabályain. Az bel-és igazságügyi együttműködés, azon belül is az idegenrendészeti szabályok tagországok közötti harmonizációja levezethető a korlátoktól mentes belső piac létrehozására irányuló közösségi törekvésből. Az alapító szerződések mögött húzódó gazdaságfilozófia - a korlátoktól mentes, szabadpiaci gazdaság megteremtésének igényea "négy alapszabadság"garantálásáról szóló cikkekben körvonalazódik leginkább. A személyek szabad mozgását a Közösségen belül először a Római Szerződés deklarálta 1957-ben. Ez a szerződés az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke tagállamok közötti szabad mozgást és az ezt gátló akadályok eltörlését tűzte ki célul. A Római Szerződésben lefektetett jogok érvényesülésének feltételeit a későbbi közösségi szerződések és összehangolt programok szabályrendszere teremtette meg. Az 1985-ös Schengeni Megállapodás az övezet biztonságos működéshez számos, a tagok közti igazságügyi, rendészeti és biztonságpolitikai együttműködést ír elő. Az 1992-ben Maastrichtban aláírt Szerződés, az Európai Unió alapító okirata is deklarálta a szabad mozgás jogát, mintegy nyomatékot adva és sürgetve a célok realizálását. A tagállamok e szerződésben újólag meg-

8 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR erősítik azon szándékukat, hogy miközben biztosítják népeik védelmét és biztonságát megkönnyítik a személyek szabad mozgását azáltal, hogy e szerződésbe a bel- és igazságügyre vonatkozó rendelkezéseket foglalnak. 8 A szerződés megfogalmazta azokat a bel- és igazságügyi területeket, amelyek összehangolása és közös koordinálása elkerülhetetlen a lefektetett jogok garantálása érdekében. A schengeni vívmányokat az Amszterdami Szerződés emelte az EU jogi keretébe. Az május 1-jén hatályba lépett Szerződéshez csatolt schengeni jegyzőkönyv 8. cikkének értelmében minden olyan államnak, amely az Európai Unióhoz csatlakozik, kötelező átvennie a schengeni acqius-t. Miután a schengeni aquis hivatalosan az EU joganyagává vált, ezáltal minden tagállamnak kötelező rendelkezéseket, intézkedéseket írt elő, elkezdődött a finom összehangolás folyamata ütemezett programtervek keretében. Az első ilyen az 1999-ben elindított úgynevezett Tamperei Program volt- mely a tagállamok határőrizeti, menekültügyi, bevándorlási és vízumpolitikájának összehangolását tűzte ki célul. Az Európai Tanács az október i ülésén fogadta el. Ez volt az első olyan többéves program, amely prioritásokat határozott meg a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozása érdekében. 9 A Tamperei Program 2004-ben véget ért. A Hágai Program 2005-től a tamperei célok megvalósítását viszi tovább, amely részletes terveket tartalmaz a terrorizmusveszély, a bevándorlás, a vízumrendszer, a menekültügy, a biztonság, a szervezett bűnözés és a bűnügyi igazságszolgáltatás Közösségi szintű kezelésére. A program célja az volt, hogy a tagállamok 2010-re közös menekültügyi politikát alakítsanak ki. A es stratégiai célkitűzéseket a Bizottság a szabadság, a biztonság erősítésének és a jog érvényesülésének érdekében határozta meg. A tagállamokra vonatkozó kötelező érvényű közösségi idegenrendészeti és bevándorlás politikai szabályok jelentősen meghatározzák és korlátozzák az egyes tagországok cselekvési, szabályozási lehetőségeit a migráció érintően. Ennek ellenére, az egyes tagországokban alkalmazott megoldások változatos képet mutatnak céljaikra és eszközeikre tekintettel. Az általam bemutatott bevándorlás-politikai intézkedések a harmadik országbeli állampolgárok beutazásának, tartózkodásának és munkavállalásának befolyásolására irányulnak, ugyanis ezen a téren kiterjedtebb a tagországok saját hatáskörben történő szabályozásának a joga. 5.1 Egyesült Királyság A 2008-as válság hatására az Egyesült Királyságban a bevándorlók számának lassú csökkenése mutatható ki. A 2008/09-es statisztikai adatok szerint, a hazatérő bevándorlók száma növekedett októberéről decemberre nem menekült státuszú bevándorló hagyta el az országot. Az új idegenrendészeti, állampolgársági és bevándorlási törvény 8 MAASTRICHI SZERZŐDÉS, Szerződés az Európai Unióról (92/C 191/01) 9 HÁGAI PROGRAM, a Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek Brüsszel, COM(2005) 184 végleges

9 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR ben jelentős változások következtek be az idegenrendészet, a bevándorlás és az állampolgárság szabályozása területén. Ezt megelőzően az idegenrendészeti szabályok keretrendszerét 10 különböző jogszabály 10 határozta meg az országban. Ez a szabályozási megoldás nehezen átláthatónak, túl bonyolultnak bizonyult ben, hosszas előkészítés és elhúzódó egyeztetések után hatályba lépett az idegenrendészeti, a bevándorlási és az állampolgársági szabályokat egységes szerkezetbe rendező törvény. 11 Az Egyesült Királyságban az új jogszabály rendelkezései szigorították a bevándorlás és az állampolgárság szerzésének feltételeit. Pont-alapú rendszer (PBS) Változást hozott a bevándorlók munkaerőpiacán a pont-alapú rendszer (points-based system PBS) 12, mely 2008-ban került bevezetése az országban. Az új rendszer deklarált célja, hogy egyszerűsítse a munkavállalási és tanulási célú bevándorlás menetét és elősegítse a királyság gazdaságának fellendülését azáltal, hogy a megfelelő képzettségű munkavállalóknak biztosítja a bevándorlás jogát az ország területére. 13 A rendszert úgy alakították ki, hogy redukálja a nem uniós munkavállalók számát a munkaerőpiacon oly módon, hogy szigorodott a magasan kvalifikált harmadik országbeli állampolgárok vízumkérelmi eljárása. A változás lényege, hogy szigorították a munkaerő-piaci vizsgálatot a 2. osztályba tartozó állasok tekintetében és felemelték a képesítési és fizetési előírásokat az 1. osztályba tartozó külföldi munkavállalók tekintetében (képzettségi előírás: mesterképzés és a minimum elvárt jövedelem: 20,000). A kormány felfüggesztette a nem uniós munkavállalók foglalkoztatásnak lehetőségét az alacsonyabb képzettséget igénylő munkák területén (3. osztályba tartozó kérelmezők). A változtatások bevezetésének célját a belügyminiszter az alábbiakban foglalta össze: A recesszió idején a kormánynak szelektálnia kell a bevándorolni kívánó munkaerőből. A képzettség alapján történő szelekció biztosítja, hogy olyan munkásokat fogadjon az ország, akik a munkaerőpiacon lévő réseket be tudják tölteni. Ez az, ami az ország érdekeit szolgálja és elsősorban szem előtt tartja a brit munkavállalók védelmét. 10 Immigration Act 1971(1973), the Immigration Rules,Immigration and Asylum Act (1999); Nationality, Immigration and Asylum Act (2002); Asylum and Immigration Act (2004); Immigration and Nationality Act (2006) 11 Borders,Citizenship and Immigration Act 2009, 12 Az új pontrendszer lényege, hogy összevonja a korábbi kb. 80 különböző munkavállalási és tanulási célú bevándorlási eljárást 5 kategóriába. Az 1. osztályba tartoznak a magasan képzett migránsok, a 2. osztályba a képzett migránsok,akik munkalehetőséget kaptak, a 3. osztályba az alacsonyan képzett migránsok, a 4. osztályba a tanulókat sorolják, az 5. osztályba pedig a beutazó fiatalkorúak és az ideiglenes munkavállalók tartoznak. A kérelemzőnek, attól függően, hogy melyik osztályba tartozik, megfeleő pontszámot kell elérnie az egyéni jellemzői, tulajdonságai alapján. (beszámításra kerül pl. a képzettség, korábbi jövedelem, nyelvtudás vagy az önellátás biztosítására rendelkezésre álló fedezet megléte. A kérelmezőnek továbbá rendelkeznie kell az Egyesült Királyság idegenrendészeti hatátósága által bejegyzett szervezet támogató igazolásával. Ha kérelem elfogadásra kerül, akkot a kérelemző az engedélyben meghatározott ideig legálisan tartózkodhat, dolgozhat vagy tanulhat az ország területén. 13 The Organisation of Asylum and Migration Policies in UK, 2-4 o.

10 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR A szigorodó belépési követelmények következményeként az EU-n kívüli magasan képzett bevándorló munkavállalók száma a felére csökkenhet. Az újonnan előállt munkaerő-piaci helyzet, ami a bevándorlók csökkenésének tudható be, érzékenyen érintheti a kisvállalkozásokat, akik munkaerőhiánnyal szembesülhetnek a piacon. A nyilvántartások szerint 2006-ban a kis- és középvállalkozók 21%-a foglalkoztatott nem-brit nemzetiségű munkavállalót ra ez az arány elérte a 48%-ot. Ennek tudható be, hogy a munkaadók körében készített felmérés szerint 40%-uk komolyan aggódik a munkaerőhiány veszélye miatt. Erre reagálva a Belügyminisztérium szóvivője közölte, hogy sem a kormány által készített felmérések, sem a független kutatások nem mutattak ki érdemleges bizonyítékokat, hogy lenne összefüggés a negatív foglalkoztatási hatások és a migráció alakulása között. Bár egyes brit kutatások 14 egyértelműen kijelentik, hogy a bevándorlók hazatérésének ösztönözése és a szigorodó bevándorlási feltételek negatívan befolyásolják a brit munkaerőpiac alakulását. További korlátozások A novemberi felmérések azt mutatják, hogy a márciusi adatokhoz képest nőtt a nettó migráció az Egyesült Királyságban. Ez annak köszönhető, hogy kevesebb brit hagyta el az országot, mint korábban. A felmérés adati azt mutatják, hogy 215 ezer fővel több volt a bevándorlók száma, mint a kivándorlóké. A Nemzeti Statisztikai Hivatal kimutatása azután került nyilvánosságra, hogy a brit kormány bejelentette, hogy további szigorítást kíván bevezetni az idegenrendészeti szabályozás területén. Az illetékes miniszter közleménye szerint több tízezer fővel szeretnék csökkenteni a bevándorlók számát 2015-re. A migránsok számának csökkenését a képzett munkavállalók számára kibocsátható vízumok számának redukálásával kívánják elérni. A korlátozás tehát az Európai Unión kívüli országok állampolgárait érintené. A tervezetet értékelve a minisztériumi szakemberek úgy vélik, hogy a kitűzött cél eléréséhez a korlátozás csupán ebben a kategóriában nem elegendő. A 2010-es novemberi statisztikai adatok 15 szerint 580 ezer fő érkezett az Egyesült Királyság területére hosszú távú tartózkodás céljából. Ebből körülbelül a 15 százalék a hazatérő brit állampolgár. Ugyanezen időszak alatt 364 ezer fő hagyta el az országot, ami továbbra is csökkenő tendenciát jelent 2008 decemberétől kezdve. A 2009-es év végétől körülbelül 28 százalékkal csökkent a brit kivándorlók száma. A felmérés arra is rávilágít, hogy míg csekély visszaesés volt megfigyelhető a kibocsátott munkavállalási célú vízumok számában, az Európai Unión kívüli országokból érkező tanulók száma jelentősen megnövekedett. A szeptemberi adatok szerint 355 ezer tanulási célú vízumot bocsátott ki az Egyesült Királyság idegenrendészeti hatósága, ami 16 százalékkal több, mint a korábbi évben. A tanulási célú vízumokkal kapcsolatban egyre nagyobb számban fordulnak elő visszaélések, ugyanis a kérelmezők egy részének valódi célja az illegális munkavállalás az Egyesült Királyság területén.. Éppen ezért a Belügyminisztérium a tanulási célú vízum kibocsátás szigorítása érdekében megbeszélést kez- 14 The global economic crisis and migrant workers: Impact and response 15 Emigration of British citizens at 10-year low, 25 November 2010,

11 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR deményezett. Az továbbra is nehéz kérdés, hogy hogyan tudja kiszűrni a rendszer ezeket a visszaéléseket. A belügyminisztériumi tervezet értelmében megszüntetnék azokat az ál nyelviskolákat,melyek évente több,mint 1300 bevándorló számára jelentetik a vízum megszerzésének lehetőségét. Ehelyett, arra ösztönöznék a külföldi diákokat, hogy a magas költségtérítésű felsőoktatási képzésbe iratkozzanak be. 16 A bevándorlók felső számának meghatározását jelentő migrációs kvóta bevezetés áprilisától várható. A rendszer lényege, hogy körülbelül darabban maximalizálják a képzett, unión kívüli munkavállalók számára kibocsátható vízumok számát. A kormány nem kívánja korlátozni a beutazó uniós állampolgárok szabad mozgását. A bevándorlók egyharmadát jelentik az uniós térségből érkezők. 17 Annak ellenére, hogy lassan körvonalazódnak az új szabályozás részletei, továbbra is nehéz megjósolni, hogy milyen következményekkel fog járni a kvóta bevezetése. A kormány számára kézenfekvő megoldás, hogy a gazdasági, munkaerő-piaci problémákat a bevándorlók magas számával magyarázza, de ténylegesen nehéz kimutatni a migráció és gazdasági folyamtok közti egzakt összefüggéseket. Véleményem szerint, az Egyesült Királyság migrációs politikáját kizárólag gazdasági érdekek motiválják. Ezt támasztja alá az az új rendelkezés is, melynek célja a legvagyonosabb harmadik országbeliek királyságba történő vonzása. A szabályozás lényege, hogy könnyítik az idegenrendészeti eljárást azok tekintetében, akik legalább 10 millió fontot helyeznek el bankszámlán az Egyesült Királyságban. A kivételezettek könnyített feltételekkel, 5 éves állandó tartózkodás után megszerezhetik a brit állampolgárságot. Szintén gazdasági megfontolásból dolgozta ki a minisztérium azt az idegenrendészeti csomagot a vállalati szféra szereplői számára, mely egy egy éves szerződés keretében lehetővé teszi, hogy a multinacionális gazdasági társaságok, harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztassanak (a bevándorlási kvótarendszert megkerülve), ha évi 40 ezer fontot meghaladó összeget fizetnek az államnak különböző adók formájában. 5.2 Cseh Köztársaság Cseh Köztársaságban a 2008-ban kezdődő gazdasági és pénzügyi válság erősen hatott a nemzeti munkaerőpiacra. Az országban megnövekedett munkanélküliségi arány negatívan befolyásolta a bevándoroltak helyzetét is. A munkájukat elvesztő külföldiek fokozott terhet jelentenek a cseh állami szociális ellátó rendszerre. Az állam tehermentesítése érdekében a 2009 februárjában cseh kormány támogató programot indított a munkanélkülivé vált migránsok hazatérésének megsegítésére. A kedvezményezettek köre a nem uniós állampolgárokra terjed ki. A bevezetett szabályozás értelmében a támogatást kérelmező külföldinek rendelkeznie kell érvényes tartózkodási engedéllyel és nem állhat kiutasítást elrendelő határozat hatá- 16 UK tries to attract influx of world's wealthiest, Irish Times, November 24, 2010, 17 Net immigration to UK increases, BBC News UK, 25 November 2010,

12 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR lya alatt. A kérelmeket az idegenrendészeti hatósághoz kell benyújtani. A program végrehajtásának eredményessége eljárási és tájékoztatási hiányosságokba ütközik. Egy rövid, egy oldalas tájékoztató érhető el idegennyelven a kormányprogramról, ami korántsem nyújt teljes körű felvilágosítást a külföldiek számára. Így az érintett bevándorolónak tolmácsot kell igénybe vennie saját költségére, ha bővebb információt szeretnének kapni az idegenrendészeti hatóságtól. A kérelem pozitív elbírálása eseten a kérelmező jogosult az ingyenesen hazaszállítás igénybevételére (a származási országába), valamint jogosult egy egy összegben nyújtott re-integrációs támogatásra(összege 500 Euró felnőttenként és 250 euró gyermekenként). Cserébe viszont, a külföldinek le kell mondania cseh állam által kibocsátott személyazonosságot igazoló, hivatalos dokumentumairól. A program kedvezményezettei a jövőben visszatérhetnek a Cseh Köztársaság területére, viszont a korábban az országban eltöltött idő nem számítható be az állandó tartózkodási kérelem benyújtásánál. A program lehetséges sikerének előrejelzésénél tekintettel kell lenni két fontos körülményre. Először is, a potenciális kedvezményezettek jelentős hányada vietnami munkavállaló, akik a második legnagyobb bevándorló csoport az ukránok után a cseh munkaerőpiacon. A származási országokat, köztük Vietnámot is súlyosan érintette a gazdasági válság és a nemzeti gazdaság nem kínál megfelelő lehetőségeket a hazatérőknek. Másodsorban, a vietnámi munkavállalók nagy része egyéni vállalkozó vagy olyan speciális területen dolgozik, (mint például a thai étterem, szépségszalon vagy sarki kis üzletek) ahol egyedi kulturális-etnikai ismereteik szükségesek a munka ellátásához. Továbbá, ezek a szolgáltatási ágazatok rugalmasabban reagáltak a pénzügyi válságra, mint például az autógyártás vagy az építőipar, amelyeket érzékenyebben érintett a globális gazdasági lassulás. Végezetül, a vietnámi munkások ellenálló képessége a válsággal szemben annak is köszönhető, hogy olyan jellegű munkát is elvállalnak (egészségügyben, mezőgazdaságban), amit a hazai népesség elkerül. Éppen ezért egyes kutatok véleménye szerint a bevándorolt vietnámi munkavállalók, nemhogy sérülékenyebbek, de sokkal ellenállóbbak a válság negatív hatásaival szemben. A Cseh Köztársaságban tett intézkedéseket értékelve úgy tűnik, hogy olyan intézkedéseket vezettek be a bevándorlás-politika területén, melyek nem feltétlenül a bevándorlók problémáira reagáltak, sokkal inkább a nemzeti munkavállalók régen óhajtott igényeinek kívántak eleget tenni. A válságot lehetőséget teremtett a bevándorlók számának ilyenfajta csökkentésére.

13 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Spanyolország Új idegenrendészeti törvény életbeléptetése 2009-ben, a gazdasági és pénzügyi válság kitörését követő évben, Spanyolországban új idegenrendészeti- bevándorlási törvény 18 került elfogadásra, amely a korábbi 2000-es törvény rendelkezéseit váltotta fel. Az új törvény bizonyos rendelkezései aggodalmat váltottak ki a civil szervezetekből, érdekvédő csoportokból. Az idegenrendészetért felelős miniszter, a jogszabály bevándorlás ellenességének cáfolására, tájékoztatást tett közzé a kormány bevándorlási politikáját illetően. Az közlemény szerint az új törvény nem üldözi a bevándorlókat, inkább az a célja, hogy legalizálja a belépést az ország területére és elősegítse a bevándorlók integrációját. Különös hangsúlyt fektet a bevándorlók szabadság- és emberi jogainak biztosítására, az illegális bevándorlók tekintetében is. Az új jogszabálynak nem célja, hogy ellehetetlenítse az illegális migránsok érdekében történő humanitárius segítségnyújtást, és nem korlátozza őket az emberi jogaik gyakorlásában sem. A spanyol kormány kifejtette, hogy különösen fontos feladatnak tartja a bevándorlók társadalomba való integrálásának elősegítését és lehetőséget kíván adni számukra a megélhetésre és a munkavállalásra. A kormány továbbá támogatni kívánja a bevándorlókat azzal, hogy segítséget nyújt a vízum megszerzésében. 19 A bevándorlók visszatérését ösztönző politika Spanyolország, az új jogszabályt megelőzően, 2008 szeptemberében, már elfogadott egy törvényt, melynek célja, hogy ösztönözze a bevándorlók hazatérését. A törvény személyi hatálya a munkájukat elvesztő harmadik országbeli bevándorlókra terjed ki. A kormányprogram keretében a spanyol kormány 20 országgal azokkal, ahonnan legmagasabb számban érkeztek a bevándorlók - kötött kétoldalú megállapodást a hazatérő bevándorlók szociális biztonságának garantálása érdekében. A megállapodások értelmében a hazatérni kívánó migráns munkavállaló megelőlegezett munkanélküli támogatásra jogosult, mely összeg 40%-a Spanyolországban, a maradék 60 % a hazatérést követően (30-90 napon belül), a származási országában kerül kifizetésre. Továbbá, a bevándorló munkavállaló a spanyol társadalombiztosítási rendszerbe történt befizetései is beszámításra kerülnek a származási országban a nyugdíjösszeg megállapításánál. Végül pedig, a támogatást igénybevevők a jövőben visszatérhetnek Spanyolországba, ha úgy döntenének, hogy ott szeretnének lakóhelyet létesíteni, gazdasági tevékenységet folytatni, de csakis 3 év elteltével Spanish immigration act 2009, Law 4 / 2000 of 11 January, RIGHTS AND FREEDOMS OF FOREIGNERS IN SPAIN AND SOCIAL INTEGRATION (BOE no. 10, 12 January) ILO: Good practices database, Labour migration policies and programmes, Voluntary Return Programme for non-eu migrant workers in Spain,

14 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR A nagyfokú kedvezmények ellenére, a program hatékonyságát akadályozhatja az a körülmény, hogy a bevándorlók származási országában még súlyosabb a válság, és még kilátástalanabbak a gazdasági és munkapiaci körülmények. Ez arra sarkalhatja a migránsokat, hogy vészeljek át és várják ki a recesszió végét Spanyolországban alacsonyabb jövedelemi viszonyok és rosszabb munkakörmenyek között A program 2009-ben kimutatható eredményei júniusáig 5088 kérelmet nyújtottak be a támogatás igénylésre, melyből 3977 került jóváhagyásra. Az eltartott bevándorlókat is beleértve, 6077 fő vesz részt a programban. A legtöbb kérelmező származási országát tekintve Latin-Amerikából, különösen Ecuadorból, Kolumbiából, Argentínából, Peruból és Brazíliából érkezett. 1.A migráns munkavállalók jogainak tiszteletben tartását tekintve, a program a gyakorlatban biztosítja az önkéntes visszatérést és garantálja, hogy a bevándorló nem fogja elveszíteni azokat a szerzett jogosultságokat, amiket társadalombiztosítási rendszerbe történő befizetéssel szerzett. A program megfelelő tájékoztatást nyújt a potenciális visszatérők számára a jogaikról és a lehetséges következményekről. Továbbá, bizonyos fokig lehetőségük van a bevándorlóknak, hogy részt vegyenek a hazautazásuk megszervezésében, ami szintén pozitívan értékelhető. 2.A program(pozitív) hatását értékelve, még túl korai lenne meghatározni a program hosszú távú következményeit, de megállapítható, hogy a jogi háttér képes lehet csökkenteni a visszatérés negatív hatásait azáltal, hogy a visszatérő migránsoknak pénzügyi támogatást nyújt, segítséget ad a hazatérés megszervezésében, és garantálja a visszatérés lehetőségét Spanyolországba. 3.A gyakorlat átvételének és adaptálásának lehetőségét vizsgálva megállapítható, hogy a spanyol gyakorlat példaként szolgálhat más célországok számára saját önkéntes visszatérést ösztönző programjuk megvalósításához. 4.A 2009-es eredmények alapján úgy tűnik, hogy a program ösztönző hatással volt a munkanélkülivé vált migránsok hazatérésére. Talán túl korai lenne még megítélni a törvény hosszú távú hatékonyságát, ugyanis a gazdasági válság következményei még nem teljesen nyilvánvalóak. A törvény tartalmaz egy olyan rendelkezést, mely szerint éves értékelés készül a bevezetett intézkedések a hatékonyságáról, és ha szükséges kiigazítják, korrigálják az intézkedéseket, annak érdekében, hogy a program betöltse célját. 6. Javaslatok Az Európai Unió országait az idegenrendészeti szabályok megalkotása terén kötik a közös normák, melyek az unión belüli, országok közötti szabad, korlátoktól mentes mozgást hivatottak elősegíteni. Az Európai Gazdasági Térség beutazását és tartózkodását szabályozó egységes, közösségi normatív rendszeren túl viszont léteznek más jogi, közpolitikai eszközök, melyek az ország migrációs helyzetét közvetve befolyásolhatják. E 21 ILO: Good practices database, Labour migration policies and programmes, Voluntary Return Programme for non-eu migrant workers in Spain,

15 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR mellett, az EU a harmadik országbeli állampolgárok beutazásának és tartózkodásának feltételeinek meghatározását a tagországok hatáskörébe utalja, bár itt is jelen vannak egységes, közösségi jogintézmények (pl. EK letelepedési engedély). Így, az egyes uniós tagországok jogalkotóinak lehetőségük van, hogy a helyi sajátosságokat figyelembe véve, a belső munkaerőpiaci, demográfiai jellemzőket, igényeket szem előtt tartva, befolyásolják a harmadik országokból érkező bevándorlók számát, illetve összetételét. Az Európai Unió tagországait eltérően érintette a gazdasági recesszió. A válság hatására változó migrációs folyamatok sem mutatnak egységes képet. Ennek ellenére kísérletet teszek arra, hogy általános szempontokat fogalmazzak meg, melyek megfontolásra ajánlottak az európai országok kormányai számára egy hosszú távú migrációs stratégia megalkotásánál. A javaslatokat a közösségi jogrendszerből és nemzetközi szerződésekből következő előírások figyelembevételével, az európai migrációval, idegenrendészettel, és a jelenkori és történeti gazdasági válság migrációra gyakorolt hatásaival foglalkozó hazai és nemzetközi szakirodalom és normarendszer áttekintése után teszem az Európai Unió térségének tagállamai számára. 6.1 Új szabályok megalkotása tekintettel az ágazati különbségekre Az európai országok jelenlegi jogalkotási folyamatát áttekintve megállapítom, hogy a legtöbb ország, amely a bevándorlók célországának számít, módosítja a bevándorlásra vonatkozó szabályait. Új stratégiát dolgoz ki a migrációs helyzet kezelésére. Ezeknek a szakpolitikáknak a gyakori célja a külföldiek önkéntes visszatérésének ösztönzése. A kormányzatnak célszerű a bevándorlás-politikák kidolgozása során figyelemmel lenniük a különböző gazdasági ágazatokban megjelenő specifikus munkaerő-piaci elvárásokra. A munkaerő-keresleti elvárások figyelmen kívül hagyása az illegális bevándorlás növekedését eredményezheti, vagy a recesszió elmélyüléséhez vezethet. 6.2 Diszkrimináció nélküli támogatási rendszer kialakítása és alkalmazása A kormányok által bevezetett gazdasági ösztönző csomagokat megkülönböztetés nélkül ajánlott érvényesíteni. Az álláskeresési támogatásokat a bevándorló és a nemzeti munkavállalók számára ugyanolyan esélyekkel kell elérhetővé tenni. Az esélyegyenlőség biztosításának feltételeit a normaalkotásban és jogalkalmazásban is érvényre kell juttatni. Az esélyegyenlőség követelményét a közösségi jogrendszer is hangsúlyozza. Ez alól nem kívétel a munkaerőpiaci diszrimináció tilalma sem. A migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak a megkülönböztetés tilalmán kell alapulniuk (a Charta 21. cikke) 22. A bevándorolt munkaerőnek tartózkodási és munkavállalási engedélye időtartamától függetlenül gazdasági, munkajogi és szociális szempontból ugyanolyan jogokkal kell rendelkeznie, mint a többi munkavállalónak. Ez összhangban van a Charta 15. cikkének (3) bekezdésével is, amely kimondja, hogy harmadik országok azon állampolgárait, akik a tagállamok területén való munkavállalásra engedéllyel rendelkeznek, az uniós polgá- 22 Az Európai Unió Alapjogi Chartája(2007/C 303/01) 21. cikk

16 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR rokkal azonos munkafeltételek illetik meg. 23 A diszkrimináció tilalmát az alábbi rendelkezésekkel kívánja biztosítani a Charta: az oktatáshoz és szakmai képzéshez való hozzáférés a bizonyítványok, oklevelek és végzettségek elismerése a közösségi jogszabályok keretében, az EU-ban tartózkodó migráns munkavállalók munka- és szociális jogainak elismerése, a gyermekek iskoláztatásának joga, beleértve a tanulmányi támogatásokat és ösztöndíjakat, szükség esetén ingyenes jogi segítségnyújtáshoz való jog ingyenes munkaközvetítő szolgáltatáshoz való hozzáférés joga (közszolgáltatás), a befogadó országban használt nyelv tanulásához való jog, a kulturális, vallási és nyelvi sokféleség tiszteletben tartása a tagállamon belüli szabad mozgás és tartózkodás joga. 6.3 Társadalmi kohézió elősegítése A migráns munkavállalókkal szembeni ellenségeskedés, az idegengyűlölet aláássa a társadalmi kohéziót és a stabilitást. A bevándorlókat fogadó országok kormányainak, társadalmi csoportjainak, a civil szférának össze kell fognia és közös erővel lépéseket kell tennie az idegengyűlölet visszaszorítása érdekében február 26-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság ezt a kérdést illetően saját kezdeményezésű véleményt dolgozott ki a következő tárgyban: Az alapvető jogok tiszteletben tartása a bevándorlással kapcsolatos európai politikákban és jogszabályokban. 24 Az EGSZB aggodalommal állapítja meg, hogy a bevándorlókkal, a másokkal szembeni intolerancia, a rasszizmus és az idegengyűlölet Európában egyre aggasztóbb méreteket ölt, és attól tart, hogy a pénzügyi válság társadalmi hatásai tovább rontják a helyzetet. A Bizottság az alábbi intézkedési javaslatokat teszi az idegengyűlölet elleni fellépés érdekében: 1.A politikusok, a társadalomban fontos szerepet betöltő személyek és a hírközlési médiumok felelősségteljesen, valamint megfelelő politikai és szociális példamutatással lépjenek fel az ilyen magatartásmódok megelőzése érdekében. 2.Az alap- és középfokú oktatási tantervekben meg kell erősíteni az emberi értékekre, az alapvető jogokra, az egyenlőségre és a diszkriminációmentességre való nevelés szerepét. 3. A biztonság megerősítése nem csorbíthatja az egész Unióban közösen vallott alapvető értékeket (emberi jogok és polgári szabadságjogok) és demokratikus 23 Az Európai Unió Alapjogi Chartája(2007/C 303/01) 15. cikk 24 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Az alapvető jogok tiszteletben tartása a bevándorlással kapcsolatos európai politikákban és jogszabályokban (saját kezdeményezésű vélemény)(2010/c 128/06)

17 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR elveket (jogállamiság). Az egyének szabadsága ugyanolyan fontos, mint a közösség és az állam biztonsága 6.4 Munkajogi szabályok szigorú betarttatása A gazdasági válság idején különösen fontos a munkajogi szabályok betarttatása, a munkavállalási célból bevándorlók szigorú ellenőrzése, annak érdekében, hogy a munkajogi előírások (a munkavállalók jogai, tisztességes alkalmazási feltételek) érvényesüljenek. A munkajogi előírásokat és a migráns munkavállalók helyzetét szabályozó politikát egyaránt a nemzetközi munkajogi előírásokhoz és elvárásokhoz 25 igazodva kell kialakítani, annak érdekében, hogy egységesen, azonos szinten biztosított legyen a bevándorló munkavállalók jogi védelme. Ezt szorgalmazza az International Labour Organization és az Európai Unió is. Az Európai Unió Bizottságának nemrégiben közzétett zöld könyve a munkajogról a be nem jelentett munkavégzést a szociális dömping egyik fő kiváltó okának tartja, tehát a munkajog modernizációja egyik kulcsfontosságú tényezőjének az Európai Unióban. Továbbá a be nem jelentett munkavégzéshez a munkavállalók rossz munkakörülményei és az abból egyenesen következő egészségi kockázatok, jelentéktelen előmeneteli kilátások és elégtelen szociális védelem társul. A nem hivatalos munkavégzést hivatalos munkaviszonnyá átalakítani szándékozó szakpolitikák sikeres végrehajtása hozzájárul a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló, megújult lisszaboni stratégia legfőbb céljainak megvalósításához. A be nem jelentett munkavégzés kedvezőtlen hatásai a lisszaboni stratégia mind a három pillérét érintik, különösen ami az európai foglalkoztatási stratégia átfogó céljait illeti (teljes foglalkoztatottság, munkahelyi minőség és termelékenység, valamint szociális kohézió). Makrogazdasági szempontból a be nem jelentett munkavégzés csökkenti az adóbevételeket és aláássa a társadalombiztosítási rendszerek finanszírozását. Mikroökonómiai szempontból a be nem jelentett munkavégzés torzítja a vállalatok közötti tisztességes versenyt, és szociális dömpinghez vezet. A termelés hatékonysága ellen hat, mivel a nem hivatalos vállalatok általában nem vesznek igénybe hivatalos szolgáltatásokat és inputokat (pl. hitel), és nem törekednek növekedésre. A fenti negatív hatásokra tekintettel és azok redukálása érdekében az Európai Unió Bizottsága Közlemény bocsátott ki a be nem jelentett munkavégzés elleni határozottabb fellépésről A nemzetközi munkajogi előírások: the Migration for Employment (Revised) Convention, 1949 (No. 97), Migrant Workers (Supplementary provisions) Convention, 1975 (No. 143), ILO Multilateral Framework on Labour Migration, 26 A Bizottság Közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai gazdasági és Szociális bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Határozottabb fellépés a be nem jelentett munkavégzés ellen, COM/2007/0628 végleges,

18 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR A fenti közleményre tekintettel az alábbi állami intézkedések végrehajtása ajánlott a tagállamok számára: 1.A be nem jelentett munkavégzés anyagi vonzerejének csökkentése, amely az adó és ellátási rendszerek jelenlegi formájából, valamint a szociális védelmi rendszernek a be nem jelentett munkavégzéssel szembeni elnéző magatartásból adódik. Közigazgatási reform és egyszerűsítés a szabályozás teljesítéséből adódó költségek csökkentése céljából. Az ellenőrzés és a szankcionálás fokozása a munkaügyi ellenőrök, adóhivatalok és szociális partnerek bevonásával. tagállamok közötti, nemzetek feletti együttműködés, és tudatosságnövelő tevékenységek fokozása. 5. A harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárait foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szigorúbb szankciók kidolgozása és bevezetése Eredményes fellépés az illegális migráció visszaszorítása érdekében Az illegális migráció magakadályozása idegenrendészeti feladat. Az idegenrendészeti hatóságok hatékony fellépését, az állomok közti szorosabb együttműködést igényli és természetesen a nemzeti szereplők, civil szervezetek, munkáltatók összefogása is szükséges az illegális migráció visszaszorításához. Ennek érdekében az Európai Unió az Amszterdami Szerződés keretében előremutató rendelkezéseket fogadott el a bel- és igazságügyi együttműködéshez kapcsolódóan. A szerződés célkitűzéseit az őszi tamperei európai tanácsi ülés konkretizálta. A Tanács pontos menetrendet és célokat határozott meg a bel- és igazságügyi együttműködés terén. A célkitűzések közt lefektette a közös menekültügyi és bevándorlási politika alapjait is. Az úgynevezett Tamperei Program abból indul ki, hogy a legális és az illegális migrációt csak együtt lehet kezelni, mert a legális migrációval kapcsolatos politika sikere és hitelessége elsősorban az illegális harc hatékonyságától függ. Az illegális bevándorlás elleni összehangolt fellépés néhány elemét kiragadva megemlítem a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatéréséről szóló közös normák és eljárások elfogadását 28, a visszafogadási politika terén az EK-nak visszafogadási megállapodásainak számának bővítését,továbbá a megfelelő biztonsági ellenőrző rendszerek hatékony működtetését és fejlesztését (SISII 29, biometrikus azonosítók tartózkodási engedélyekben történő használata, VIS rendszer 30 ). 27 Az Európai Parlament február 19-i jogalkotási állásfoglalása a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárait foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2007)0249 C6-0143/ /0094(COD)) 28 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/115/EK IRÁNYELVE(2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról /2006 rendeletet a Schengeni Információs Rendszer második generációjának lérehozásáról 30 Vízum Információs Rendszer (Visum Infomation System)

19 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Az illegális migráció elleni európai összehangolt fellépést segíti az uniós adatbázisok közötti hatékonyság fokozása, az interoperabilitásuk javítása a bel- és igazságügyi együttműködés területén. 6.6 Hatékony re-integrációs politika kidolgozása A tömegesen hazatérni kényszerülő munkavállalók helyzetének kezelésére időben fel kell készülniük az országoknak, annak érdekében, hogy a súlyos szociális következményeket (munkanélküliség, szociális ellátórendszer túlterheltsége, kriminalizmus) elkerüljék. Számba vehető támogatási formák lehetnek a pénzügyi támogatások folyósítása, az át- illetve továbbképzési programok szervezése, egyéni vállalkozás indítására ösztönző támogatások bevezetése, hiányszakmám, hiány ágazatok támogatása. A re-integrációban szerepet vállalhat a korábbi fogadó ország a bevándorló anyagi támogatásával, illetve a két ország közti bilaterális egyezményekkel, amely a társadalombiztosítási rendszerek közti átjárhatóságot biztosítja a korábbi vendégmunkások számára. A hazatérők társadalomba, illetve gazdaságba történő re-integrálása a jelentős anyagi ráfordítást igényel a kormánytól, viszont,ha erre nem kerül sor a következmények magasabb költségekkel járnak az állam és a társadalom számára. A kormányzatnak a jövőben is hangsúlyt kell fektetnie a bevándorló csoportok helyzetének kezelésére, integrációjára, hogy a társadalom és a gazdaság produktív tagjaivá válhassanak. Felhasznált irodalom Awad I. (2009), International Labour Organization (ILO), The global economic crisis and migrant workers: Impact and response Finszter Géza: A rendészet elmélete. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest Gács János: A Lisszaboni Folyamat: rejtélyek, elméleti problémák és gyakorlati nehézségek, Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest Gödri Irén és Tóth Pál Péter: Bevándorlás és Beilleszkedés. NKI. 2005/3. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest Hajduk Annamária: Esély vagy veszély? Bevándorlás Magyarországra, DEMOS Magyarország Alapítvány Hargita Árpád: A schengeni határnyitás. EU-karácsony határtalan örömmel és némi ürömmel, Európai Tükör Műhelytanulmányok, XIII. évf. 2. szám, old., Hárs Ágnes: A magyar munkaerő migráció regionális sajátosságairól, MŰHELYTA- NULMÁNYOK 2004/26, Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest 2004., ISBN

20 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Hárs Ágnes, A munkaerőpiac védelme és a migráció, In Sik E., Tóth J. (szerk.) Átmenetek: MTA Politikai Tudományok Intézete Nemzetközi Migráció Kutatócsoport évkönyve, Bp. MTA PTI, 1999 pp. Hárs Ágnes, A magyar munkaerő migrációs regionális sajátosságairól, MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Műhelytanulmányok, MT-DP. 2004/26 Hárs Ágnes Kováts András Tóth Judit, Két Európai Uniós tagállam migrációs szakpolitikájának összehasonlító elemzése, Budapest 2005, Hárs Ágnes Sik Endre, Szempontok a román-bolgár Európai Unió csatlakozás magyar munkaerőpiacra gyakorolt hatásának értékeléséhez, TÁRKI, Budapest, 2006 november. Hegedűs Réka: Integráció önkéntes alapon, önkéntesség, mint menekültügyi integrációs eszköz. Equal Project, Menedék Association Horváth Zoltán: kézikönyv az Európai Unióról átdolgozott, bővített kiadás Magyar Országgyűlés Kováts András, a Menedék, Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója előadása alapján, A bevándorlás jövője Magyarországon konferencia, DEMOS Magyarország Alapítvány november Immigration Law Practitioners' Association (ILPA), (2009), Borders,Citizenship and Immigration Act 2009, Ministerial Statements pdf International Labour Organization (ILO), Database of International Labour Standards, International Labour Organization (ILO), Good practices database, Labour migration policies and programmes, Voluntary Return Programme for non-eu migrant workers in Spain, e_id=29 Institute of Development Studies (2008) Voices from the South: The Impact of the Financial Crisis on Developing Countries. Brighton: Institute of Development Studies,www.ids.ac.uk/UserFiles/file/globalisation_team/financial_crisis/Voices% 20from%20the%20South% 20Report.pdf Joint Committee on European Affairs Thirteenth Report Report on Migration and Integration Policy in Ireland March 2007, Migration DRC (2009) Migration and the Financial Crisis: How will the Economic Downturn Affect Migrants? Development Research Centre on Migration, G.P. Briefing (Birghton, U.K.: Sussex Centre for Migration Research). Migration Policy Institute (2009) Immigrants and the Current Economic Crises: Research Evidence, Policy Challenges and Impactions Numbers leaving Ireland at double rate of next EU state, The Irish Times,

A világgazdasági válság hatása

A világgazdasági válság hatása Kovács Éva Margit A világgazdasági válság hatása az európai migrációs folyamatokra * A 2008-ban kezdődő globális gazdasági és pénzügyi válság súlyos következményekhez vezetett az államok nemzetgazdaságában,

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám

1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám A TANÁCS 1968. október 15-i 68/360/EGK IRÁNYELVE a tagállami munkavállalók és családtagjaik Közösségen belüli mozgására és tartózkodására vonatkozó korlátozások eltörléséről AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen!

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Szolnok 2012. december 04. Harhai Zsolt igazgató Előzmények Hazánk 1989-ben területi korlátozással csatlakozik a a menekültek helyzetéről szóló 1951.

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A menekültügyi politika célja a tagállamok menekültügyi eljárásainak harmonizálása egy közös európai menekültügyi rendszer kialakításával. A Lisszaboni Szerződés jelentős módosításokat

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A statisztikai rendszer korszerűsítése

A statisztikai rendszer korszerűsítése Migráció és integráció Magyarországon A statisztikai rendszer korszerűsítése Gárdos Éva Szakmai főtanácsadó 2010. május 17. Transznacionalizmus és integráció Migráció Magyarországon a második évezred első

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ Külföldi és ezen belül román - állampolgárok a magyar munkaerőpiacon Uniós munkavállalók szabad mozgása magyar és román tapasztalatok Szeminárium Szeged, 2011.04.27-04.28. 04.28. Dr. Horesnyi Julianna

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól

Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól EMH X. Nemzeti Ülés Budapest, 2012. október 17. dr. MOLNÁR Tamás osztályvezető / Európai Együttműködési Főosztály /

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása A magáncsőd Dr. Bán Zsuzsa Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Mi az eljárás lényege? Természetes személy adósok fizetésképtelenségük esetén a gazdasági

Részletesebben

Bevándorlás és társadalmi integráció

Bevándorlás és társadalmi integráció Bevándorlás és társadalmi integráció A társadalmi beilleszkedés vizsgálatának fogalmi kerete Asszimiláció (lineáris vs. szegmentált) Akkulturáció Integráció/Szegregáció Multikulturalitás, multikulturalizmus

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition Summary in Hungarian Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI 2004. évi kiadás Összefoglalás magyarul ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS John P. Martin foglalkoztatási,

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére

Részletesebben

Európai Menekültügyi Alap 2008.

Európai Menekültügyi Alap 2008. Európai Menekültügyi Alap 2008. A 2008. évi pályázati célkitűzések és prioritások Az új menedékjogról szóló törvény Jogi háttér (EU): 2007/573/EK európai parlamenti és tanácsi határozat a Szolidaritás

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/0047(COD) 25.6.2008 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac A szociális gazdaság fejlesztése és a foglalkoztatás növelése szociális szövetkezeteken keresztűk Ruszkai Zsolt Magyar Munka Terv Közfoglalkoztatás Szociális gazdaság Nyílt munkaerőpiac 2 Szociális gazdaság

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben GÖDRI Irén SOLTÉSZ Béla Migráció, munkapiac és demográfia Magyarországon a SEEMIG projekt főbb eredményei Budapest, 2014.

Részletesebben

Munkavédelem - kockázatértékelés

Munkavédelem - kockázatértékelés Munkavédelem - kockázatértékelés Simon Gábor államtitkár A munkavédelem mint érték és jövőkép A munkavállaló számára biztonságos és egészséges munkavégzés, hosszú távú munkavégző képesség mentális egészség,

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

EU Kék Kártya iránti kérelem

EU Kék Kártya iránti kérelem EU Kék Kártya iránti kérelem Kérelmet átvevő hatóság: _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ügyszám: Gépi Kérelem adatbevitelét végző szerv: EU Kék Kártya kiadása első alkalommal beutazás helye: Arcfénykép beutazás ideje:...

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

A KIKÜLDETÉS SZABÁLYAI

A KIKÜLDETÉS SZABÁLYAI A KIKÜLDETÉS SZABÁLYAI KIKÜLDETÉS AZ EGT TERÜLETÉRE 883/2004, 987/2009.EK rendelet - Koordináció, nem harmonizáció! Alapelvek: - Egy ország joghatósága - Azonos elbírálás - Szerzett jogok megtartása -

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek 1. Honnan érkeztek expat vezérigazgatóik és országmenedzsereik? Az expat országmenedzserek 42%-a Nyugat-Európából vagy az Egyesült Államokból érkezik, 58%-uk

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

Tartózkodási engedély kérelem keresőtevékenység folytatása céljából

Tartózkodási engedély kérelem keresőtevékenység folytatása céljából BEVÁNDORLÁSI ÉS ÁLLAMPOLGÁRSÁGI HIVATAL Tartózkodási kérelem keresőtevékenység folytatása céljából Kérelmet átvevő hatóság: Gépi ügyszám: Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási kiadása első alkalommal

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ 2014. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kockázatok és lehetőségek Gazdaságpolitikai teendők Irányvonalak a jövőre nézve Kockázatok és lehetőségek Csak némileg javul a nemzetközi

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet. a munkabiztonsági szakértői tevékenységről

354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet. a munkabiztonsági szakértői tevékenységről 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet a munkabiztonsági szakértői tevékenységről A Kormány a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. (2) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. d) SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. d) SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók Pályázat Program neve: Program kódja: Gazdaságfejlesztési Operatív Program GOP-2012-2.2.4 Támogatás szakmai iránya: Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahely teremtési képességének támogatása Megvalósítandó

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

38/2000. (IV. 27.) I.I.T. számú h a t á r o z a t a

38/2000. (IV. 27.) I.I.T. számú h a t á r o z a t a A Semmelweis Egyetem Ideiglenes Intézményi Tanácsának 38/2000. (IV. 27.) I.I.T. számú h a t á r o z a t a az Egyetem dolgozóinak külföldi tanulmányútjával és munkavállalás vagy egyéb célból külföldi tartózkodáshoz

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07 ECOFIN 118 UEM 80 SOC 102 AG 17 COMPET 75 RECH 77 ENER 96 MI 66 IND 27 EDUC 48 ENV 149 TRANS 91 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy:

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben