KOMBINÁLTAN ALKALMAZOTT RONCSOLÁSMENTES ANYAGVIZSGÁLATI MÓDSZEREK A HELIKOPTER FORGÓSZÁRNYLAPÁTOK VIZSGÁLATÁBAN. Kivonat. 1.
|
|
- Barnabás Németh
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Balaskó Márton 1 - Endrőczi Gábor 2 - Horváth László 3 - Tarnai György 4 - Vonnák Iván Péter 5 KOMBINÁLTAN ALKALMAZOTT RONCSOLÁSMENTES ANYAGVIZSGÁLATI MÓDSZEREK A HELIKOPTER FORGÓSZÁRNYLAPÁTOK VIZSGÁLATÁBAN Kivonat 2001 és 2004 között több, mint 30 db helikopter forgószárnylapátot (Mi-8, Mi-17, Mi-24 és Ka-26) vizsgáltunk át neutron - és röntgen radiográfiával, valamint rezgés diagnosztikával. A mérési technikák később kiegészültek érintés nélküli rezgés diagnosztikával, ultrahanggal és termográfiával. Mérési eredményeink jól mutatják, a kombináltan alkalmazott roncsolásmentes anyagvizsgálati módszerek egymást kiegészítő jellegét, de példát mutatnak az egymás helyettesítésének lehetőségeire is. 1. Bevezetés A roncsolásmentes anyagvizsgálati módszerek ipari elterjedése egyre szélesebb körűvé válik. Nagy a jelentőségük a prototípusok kifejlesztésében, fontosak a sorozatgyártás termékeinek minőség biztosításában, de nélkülözhetetlenek az esetleges meghibásodások okainak analizálására irányuló oknyomozó tevékenységben is. A kombináltan alkalmazott roncsolásmentes anyagvizsgálati módszerek által szolgáltatott, egymást kiegészítő jellegű információk sokoldalú megközelítését teszik lehetővé az egyes problémák feltárásának. Számos esetben azonban más oka is lehet a kombinált alkalmazásoknak. A forgószárnylapátok vizsgálatában igen eredményesnek bizonyult a neutron radiográfiai (NR) módszer [1]. Alkalmazásával ki tudunk mutatni számos rendellenességet, amelyek egy része előnytelenül befolyásolja a rotorlapátok állapotát. Ehhez azonban egy bonyolult, tudományos nagy berendezés, egy kutató reaktor mellett kellett kiépítettük a mérőhelyet, hogy rendelkezésünkre álljon a szükséges nagy intenzitású neutron nyaláb. Hazánkban nem építhetünk reaktorokat a repülőtéri karbantartó állomásokra. Ezért az NR mellett egy másik, látható eredményt, szolgáltató technikát, a röntgen radiográfiát (XR), amely lényegesen kisebb eszköz igényű és könnyű szerrel telepíthető egy repülőtérre is, valamint egy elterjedt, de káros mellékhatásokkal (ideiglenes felaktiválódás, szórt sugárzás és sugárterhelés) nem járó technikát, a rezgés diagnosztikát (VD) rendszeresítettük, alapkövetelményként. Az XR-rel érzékelni tudtuk a nagy (néhány cm 3 -nyi) mennyiségű vízbeszivárgásokat, az idegen tárgyak behatolását és a fém 1 MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet 2 MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet 3 MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet 4 MAROVISZ 5 nyá. okl. mk. alezredes
2 alkatrészek kezdődő korrózióját (még a jégtelenítő kontaktusainál) is. A Statisztikus Energia Analízisen alapuló VD módszer egyrészt általános információt szolgáltatott a lapátok rezgés csillapítási tulajdonságain keresztül a laminált műanyag és fém méhsejt szerkezet állapotáról és egy bonyolult, szektoronként öt érzékelő alkalmazásával nyerhető eredmény sorral, kapcsolatot találtunk a nagy mennyiségű víz beszivárgást, és az idegen tárgy behatolást tartalmazó NR képek hiba meghatározásával. A VD módszernél sok időre van szükség a rezgési energiát szolgáltató gerjesztő fej és a gyorsulásérzékelők sorozatos átszerelésére. Ezért megkezdtük a kontaktus nélküli rezgés átvitelen alapuló VD technika előkísérleteit. A nagyon fontos ragasztásokat, amelyek a főtartó és a szektorok közötti összeköttetéseket biztosítják, valamint a főtartó anyagának repedéseit ultrahanggal (UH) kezdtük vizsgálni. Az új módszerek keresése során, termográfiai mérési módszerrel, kihasználva a szabadtéri klíma kamra nyújtotta lehetőségeket, kimutattuk a szektorok méhsejt szerkezetében lévő víz jelenlétét. 2. MÉRÉSI TECHNIKÁK ELVE ÉS BERENDEZÉSEIK 2.1. A radiográfiai módszer elve és berendezései Az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet Budapest kutató reaktoránál 2001-ben kiépítettünk egy a helikopterek forgószárny lapátjainak állapot meghatározására alkalmas neutron- és röntgen radiográfiai mérőhelyet [2], az MH RMSZF és a HM Technológiai Hivatal felkérésére. A röntgen sugárzás forrásaként egy hordozható, ipari röntgen generátor családot használunk, amely energia tartománya 40 kv és 300 kv; 5 ma között változtatható. A forgószárnylapátok vizsgálata a dinamikus radiográfiai mérőhelyen történik, amelynek képfelvevő rendszere az 1. ábrán látható. 1. ábra. A radiográfiai mérés képfelvevő rendszerének vázlata
3 A vizsgálandó tárgy árnyképe megjelenik a cserélhető képalkotó lemezen. A kis intenzitású fény információ egy tükrön reflektálódik, és egy távvezérelhető zoom optikán való áthaladás során optimalizálásra kerül. A nagyérzékenységű CCD tv kamera által detektált digitális képet a képfeldolgozó QUANTEL II. számítógéppel rögzítjük és tároljuk. A pozicionáló háttér kamera segítségével állítjuk be a szükséges képmezőket. A megfigyelő kamera az esetleges balesetek megelőzését teszi lehetővé. Ismeretes, hogy a neutronsugárzás az atommagon szóródik, míg a gammaés a röntgensugárzás az atomok elektronjaival lép kölcsönhatásba. Mindkét estben érvényes a sugárgyengülési törvény, amelyet a 2. ábra segítségével szemléltetünk. Az (1) jelű egyenlet a homogén, µ tömeggyengítésű, t vastagságú anyagon áthaladó sugárzás intenzitásváltozását írja le, míg a (2) jelű egyenlet esetén egy d méretű anyagfolytonosság hiányt tartalmazó részén halad át a sugárzás. A (3) jelű esetben az anyagban egy a sugárzási irányában e mérettel jellemezhető és µ e tömeggyengítésű zárványon halad át a sugárzás. 2. ábra. A radiográfiai hibakimutatás alapesetei A neutronsugárzás a technikai gyakorlatban felhasználásra kerülő fémek nagy részén igen csekély veszteséggel halad át, míg a hidrogéntartalmú anyagok (víz, ammónia, olaj, műanyagok), erősen csökkentik intenzitását, és így lehetőség nyílik azok láthatóvá tételére. A gamma- és a röntgensugárzás alig lép kölcsönhatásba a kis rendszámú elemek elektronjaival, így a könnyű elemeket tartalmazó anyagokon áthaladva alig veszít intenzitásából, ugyanakkor a nagyobb rendszámú elemekből és azok ötvözeteiből álló fém alkatrészekről már jól értékelhető képet szolgáltat. Ezt támasztja alá a 3. ábra, amelyen látható az anyagok és a különböző sugárzások kölcsönhatására jellemző tömeggyengítési együttható változása az elemek rendszámának függvényében.
4 3. ábra. A röntgen-, gamma- és neutronsugárzással szembeni lineáris tömeggyengítési együttható (µ) változása az elemek rendszámának függvényében. A 60 kv-os és 150 kv-os röntgen, valamint az 1 MeV-os gammasugárzásokkal szembeni csillapítások növekvő jelleget mutatnak az atomszámmal, míg a semleges töltésű neutronokra semmiféle egyértelmű összefüggést nem lehet megállapítani, amint azt az ábrán látható diszkrét, fekete pontok mutatják. A kadmium nagy értékű tömeggyengítési együtthatóját hasznosítottuk a képazonosítóink előállításakor. A mi esetünkben a neutron radiográfiai felvételek segítségével a kompozit anyagok kötési és ragasztási eltéréseit, valamint a rekeszek (szekciók) közötti tömítések épségét és a rekeszek belsejébe jutó vizet és annak eloszlását kívánjuk észlelni. A röntgen radiográfiai felvételeken a rejtett fém alkatrészekről, valamint a jégtelenítő rendszer vezetékeiről szerezhetünk információkat A rezgés diagnosztikai módszer elve és berendezései A hagyományos rezgés diagnosztikai módszer elve és berendezései Jelen esetben a hagyományos rezgésdiagnosztikai módszer alatt olyan eljárást értünk, ahol a rezgéseket a mért objektum különböző pontjain elhelyezett szokásos gyorsulásérzékelőkkel mérjük. A mért szerkezet és a mérési frekvenciatartomány függvényében itt is számtalan mérési eljárás alkalmazására van lehetőség. A forgószárnylapátok állapotellenőrzésére a Statisztikus Energia Analízis-én (SEA) alapuló eljárást alkalmaztuk. Ennek kiválasztása azzal indokolható, hogy a forgószárnylapátban kialakuló mikrorepedés háló várhatóan jelentősen változtatja a szerkezet belső csillapítási tulajdonságait. Ennek kimutatása adott frekvenciasávokban egyértelműen feltételezhető volt. A mért lapát méreteiből adódóan a nagy módus sűrűségű frekvenciatartomány már alacsonyabb frekvenciákon is biztosított. A SEA az egymáshoz kapcsolódó nagy módus sűrűségű rendszerek között
5 létrejövő energiacserén alapul. A módszer alap jelensége az, hogy a két közel azonos sajátfrekvenciájú szerkezetet kapcsolunk össze, akkor az egyik a vibrációs energiáját képes átadni a másiknak. Ennek mértéke a relatív frekvenciatávolságtól függ. Ha ugyanezen szerkezetek rendkívül sok sajátfrekvenciával rendelkeznek egy adott frekvenciatartományban, akkor megfelelő statisztikus valószínűséggel valamennyi rezonancián, vagy elemi rezonátorok között létrejön az energiacsere. A SEA elmélet szerint a szerkezetet felbontható olyan kapcsolódó alrendszerekké, melyek megfelelő módus sűrűségük miatt alkalmasak egymás között a vibrációs energia kicserélésére. 4. ábra. Energiaáramlás a forgószárnylapátban. A forgószárnylapátban a rezgési energia terjedését a 4. ábra szemlélteti. Az ábra a mérések során kialakult viszonyokat mutatja. Itt a főtartó egy adott pontján bevitt rezgési energia tovaterjed a főtartón, majd az átadja egy részét a szektoroknak. Azonban nem csak a főtartó és a szektorok között zajlik energiacsere, hanem az egyes szektorok között is. Belső csillapítás miatt minden egyes szerkezeti elem veszít energiájából. Ezen túlmenően veszteség keletkezik akkor is, amikor az egyes részegységek adják át egymásnak a rezgési energiát. Ez elsőt a veszteségtényező mátrix főátlójában levő tagok írják le, míg a másodikat a mátrix többi eleme. A vizsgálathoz használt mérési összeállítás követi a szerkezetek dinamikai vizsgálatára szolgáló általános mérési összeállításokat. Ezekben a mérési összeállításokban nagyfrekvenciás méréseknél, az SEA paraméterek meghatározásánál, szükség van az adott frekvenciasávban levő összes módus egyidejű gerjesztésére, ezért a szokásos fehérzaj helyett az un. rapid sweept sine technikát alkalmaztuk. Az alkalmazott mérési elrendezést az 5. ábra szemlélteti. Ennek megfelelően a gerjesztés helyén történik a gerjesztő erő és bemeneti gyorsulás mérése (F, Y 2 ). A különböző pontokba elhelyezett érzékelők (Y 3, Y 4, Y 5, Y 6, Y 7 ) és a bemeneti impedancia mérőfej így lehetővé teszi többek
6 között a keresztimpedanciák mérését is. Mivel a mérések során ismert a bemenet gyorsulásának időfüggvénye, így az érzékelők megfelelő elrendezésével lehetőség van a vizsgált objektum módus alakjainak meghatározására is. Szűrők Analizátor Piezoelektromos érzékelő FFT Töltés erősítők Exciter Jelgenerátor Mérés tárgya Impedanciafej Rázóasztal Teljesítmény erősítő 5. ábra. A mérőrendszer elvi felépítés em hagyományos, érintésmentes rezgésdiagnosztikai vizsgálat Mint ahogy a hagyományos rezgésdiagnosztikai módszereknél látható volt, a lokális hibák kimutatása, annak mérete függvényében egyre nagyobb számú érzékelőt, vagy mérést igényel. Ez rendkívül lassítja és megnehezíti a lapátok üzemszerű sorozatmérését. E probléma megoldása érdekében megpróbáltunk kidolgozni egy olyan mérési eljárást, mellyel az érzékelők mérésenkénti, jelen esetben szektoronkénti áthelyezése elhagyható. Olyan mérési eljárás kialakításával próbálkoztunk, ahol az érzékelők rögzítési hibái eliminálhatók. A korábbi vizsgálatok eredményei arra utaltak, hogy az érzékelők csekély telepítési hibái jelentősen befolyásolhatják a mérési eredményeket. Ennek alapján egyértelművé vált az, hogy a mérés teljes filozófiáját érdemes megfordítani. Ez azt jelenti, hogy az érzékelési pontot kell rögzíteni és a gerjesztési pontot, kell változtatni. A korábbi mérések rávilágítottak arra, hogy a gerjesztő egység csatolása a mért objektumhoz kényes és időigényes feladat. Ennek alapján célszerű lenne olyan megoldást találni, amely lehetővé teszi a gerjesztési pont gyors és hibamentes áthelyezését. Mindezek figyelembevételével arra a következésre jutottunk, hogy az üzemszerűen használható mérőrendszer rögzített érzékelővel és kontaktusmentes, a vizsgált objektumot térképező, vagy letapogató rendszerrel célszerű kialakítani. Ez önmagában véve nem újszerű, mivel hasonló elven működnek a kvázi kontaktusmentes ultrahangos letapogató rendszerek is. Az alapvető problémát az ilyen mérőrendszer kialakításánál az, hogy hogyan lehet kontaktusmentesen, megfelelő vibrációs teljesítményt, adott pontban bevinni a vizsgált rendszerbe.
7 Az előzőekben megfogalmazott követelmények alapján kísérleti jelleggel kialakítottunk egy olyan mérési eljárást, ahol a lapát szektorának gerjesztését egy MEMS (minek a rövidítése ez?) akusztikus gerjesztő egység biztosítja. A rendszer elvi felépítése a 6. ábrán látható. A kialakított kísérleti mérőrendszerben a gerjesztő egység egyidejűleg egy 250mmx150mm-es terület letapogatására alkalmas, mindkét irányban 512 pontos felbontásban. Az egyes mérési pontokban történő gerjesztés hatását egy adott helyen rögzített gyorsulásérzékelő detektálja. A kialakított akusztikus gerjesztő egység a Helmholtz rezonátor elvén működik. Az üreg, a nyaktag és a meghajtó piezokristály hangolása 850Hz-en biztosítja a maximális kimenő teljesítményt. Ez a gerjesztő egység már 2-3mm távolságban kellő vibrációs energiát képes belevinni a lapát szektorába. Piezokristály Hangolt rezonátor üreg Letapogatás Akusztikus gerjesztő egység Gyorsulásérzékelő Lapát szektor 6. ábra. Kontaktusmentes rezgésdiagnosztikai rendszer elvi felépítése 2.3. Az ultrahangos mérés elve és eszközei Elvi alapok Valamennyi akusztikus hullámnak van egy olyan frekvenciája, amely nagyobb 20 khz-nél, az emberi fül által általában - érzékelhető frekvenciaszintnél [6]. Ezt az ultrahangnak nevezett hullámtartományt lehet az anyagok vizsgálatához alkalmazni humán, illetve ipari feladatoknál. Az
8 ipari gyakorlatban, a vizsgálatok túlnyomó többségénél 0,5-5 MHz közötti frekvenciák terjedtek el, de speciális igények esetében, ettől a tartománytól eltérő ultrahang frekvenciák alkalmazására is van tapasztalat. Az ultrahangkeltés eszköze, szokásosan, a vizsgálófejben célszerűen elhelyezett piezoelektromos átalakító egység, amely lehetőséget biztosít az elektromos energia átalakítására mechanikus energiává, illetve a folyamat megfordítására. A piezoelektromos átalakító, anyagtulajdonságának megfelelően, a felületén létrehozott potenciálkülönbség hatására mechanikus deformációt szenved, illetve a felületére ható mechanikus hatások (pl.: nyomás-húzás) eredménye képen, feszültségkülönbség mérhető. Az átalakító, tehát, az ultrahang létrehozását, annak az anyagba juttatását, illetve az anyagból érkező ultrahang energia mérését, megjeleníthetőségét teszi lehetővé. Az eljárás elvi alapja a vizsgálati darabba juttatott ultrahang energia és az anyag kölcsönhatásának a mérése. Az energia a kölcsönhatás következtében kialakult, illetve megváltozott jellemzőinek az értelmezésével (pl.: terjedési sebesség nagysága, illetve megváltozása; a visszavert energia mértéke; stb.), közvetett módon, következtetni lehet az anyag tulajdonságaira (pl.: állapotára; homogenitására), illetve a vizsgálati darab minőségére (pl.: a gyártással vagy az alkalmazással összefüggő hibáira). A besugárzott anyagban az ultrahang energia terjedése olyan nyalábformával jellemezhető, amelynek alakja (iránya, stb.) az alkalmazott vizsgálati jellemzőktől, illetve az anyag minőségétől függ. Másrészt, az ultrahang energia akadálymentes közegben és homogén anyagban irányfüggő módon terjed és az adott anyagra, illetve hullámformára jellemző a sebessége. Az ultrahang energia terjedésének az iránya, azonban, határfelülettel való találkozás esetén, megváltozhat, illetve szélső esetben visszaverődhet. Határfelület két, eltérő akusztikai keménységű anyag találkozásánál alakul ki (pl.: fém-levegő, fém-salakzárvány, stb.). Az előbbiekben vázolt tulajdonságok miatt, az ultrahangos módszerek alkalmazásai között kiemelkednek a hibakereső vizsgálatok. Ezeknél az ellenőrzéseknél az anyagban lévő határfelületekről (pl.: zárványokról, összeolvadási hibákról, stb.) visszaverődött energia mérése jól szolgálja az anyaghiányok, ill. eltérések jellemzését, illetve a helyének a meghatározását. Az ultrahangos vizsgálat tárgyi feltétele egy vizsgálóegység (berendezés, kábel, vizsgálófej), amely az ultrahangos energia keltéséhez, illetve anyagba juttatásához szükséges. A vizsgálóberendezés szolgáltatja az elektromos energiát, illetve kielégíti a mérési, vizsgálati követelményeket. Mivel az ultrahang energia jellemzői (pl.: besugárzási szög, frekvencia, stb.) a vizsgálófej kialakításától függenek, a vizsgálati feladat függvényében, általában, több vizsgálófej típusra van szükség. Az u. n. A-kép, egy formája a visszavert energia megjelenítésének, értelmezésének. A vizsgáló berendezés képernyőjén kialakított A-képen ábrázolt visszhang jel segítségével a visszaverődésig eltelt időt, illetve az abból származtatható mértékegységeket (pl.: távolság, stb.) és a vizsgálófejbe jutó ultrahang impulzus hangnyomással arányos mértékét lehet leolvasni. Megjegyzésként szolgáljon,
9 hogy az A-képen a könnyebb értelmezés érdekében, reflexió ábrázolásánál, nem a vizsgálati frekvenciát szokás alkalmazni, hanem annak egyenirányított és burkoló görbével fedett formáját A termográfiai mérés elve és eszközei A termográfiai technika a speciálisan elkészített szilícium alapú félvezetőlapkák infravörös tartománybeli érzékenységét használja fel. Az általuk érzékelt és processzált kép a vizsgált tárgy hőmérséklet eloszlását színárnyalat eloszlásként jeleníti meg. 7. ábra. Mi-8 típusú helikopter rotor lapátja a szabadtéri klíma kamrában A kanadai légierő kutatói 2002-ben publikálták [3] a módszer alkalmazását, a CF188 (Hornet) repülőgépek, méhsejt szerkezeteket tartalmazó, kormány elemeibe beszivárgott víz eloszlásának kimutatására. 8. ábra. Az előhűtőtt Mi-8 -as rotorlapátot letapogatja felmelegedés közben, a vonal érzékelős termoviziós CCD kamera
10 A vizsgálandó elemeket 24 óra időtartamra behelyezték egy - 5 C o hőmérsékletű klíma kamrába, majd egyenként végig tapogatták azokat felmelegedés közben, egy termográfiai CCD kamerával. Mi a 7. ábrán látható módon a szabad ég alatt (- 8 C o ) hagytuk éjszakára a vizsgálandó, használaton kívül lévő Mi-8-as rotor lapátot. Másnap reggel beszállítottuk a Reaktor csarnokba és felhelyeztük a Radiográfiai mérőhely szállító hídjára, majd felmelegedés közben, amint az a 8.ábrán látható, mozgás közben letapogattuk az MP50 típusú, vonalérzékelős, termográfiai CCD kamerával. A megfagyott vizet tartalmazó méhsejt elem csoportok lassabban melegedtek fel a szektorokban, mint a vízmentes részek, így jól érzékelhető szín különbségek alakultak ki. 3. MÉRÉSI EREDMÉNYEK TELJES MÉRETŰ ROTOR LAPÁTON 3.1. Radiográfiai mérési eredmények teljes méretű rotorlapáton A forgószárnylapát fő teherviselő eleme a főtartó, amelynek övléceihez és gerinclemezének hátsó felületéhez vannak ragasztással erősítve a sejtrácsos töltőanyaggal kitöltött hátsórekeszek (szektorok). A hátsó rekeszek a főtartóval együtt képezik a lapát körvonalát. A főtartó megvastagított tőrészére van szerelve a forgószárnylapátot az agyban rögzítő végrész (gyök). A lapát orr-részében csomópontot alakítottak ki, a kiegyenlítő nehezékek felszerelésére. A lapátok max. 21 darab ( számú) önálló rekeszt tartalmaznak. Mindegyik rekesz könnyűfém ötvözetből készült, 0,3 mm vastag borítással. A lapátok hossza 9850 mm, szélessége eléri a 700 mm-t. A lapátok felületét négy (A, B, C és D) sorra és 53 oszlopra osztottuk. Egy elemi képmező felülete mm 2. Minden képmező jobb felső sarkában található egy három karakteres képazonosító. Ezek segítségével lehet összeállítani a rotor lapátok teljes radiográfiai képeit [4]. A mérési technológia szerinti, száraz állapotban történő NR mérés célja, hogy a csapatoktól beérkező helikopter forgószárnylapátokban lévő eltéréseket feltérképezzük. A nedvesítés utáni NR mérés célja, hogy a légköri csapadék és a lapátok között kialakuló kölcsönhatás szimulálása után, mutassuk ki a nedvesség bejutásának helyét és eloszlását, terjedésének irányultságát. A 9. ábrán látható, hogy I. jelű, száraz állapotban a C27 képmezőről készült NR képen nem lehet észlelni semmi eltérést. A nedvesítés után készült alsó, II. jelű NR képen súlyos vízbetörések figyelhetők meg, amelyeket horizontális (b) és vertikális (d) átívelések súlyosbítanak. A röntgen radiográfia alkalmazásával célunk volt, hogy a forgószárnylapátok állapot meghatározását olyan szintre fejlesszük, hogy azt a csapatoknál lehessen majd elvégezni.
11 9. ábra. A C27 képmező NR képei nedvesítés előtt(i.) és utána (II.) Ott már nem számíthatunk az NR technikára, mert nem áll rendelkezésünkre nagy intenzitású hordozató neutronforrás. Egy röntgen berendezés telepítése azonban elképzelhető. Az XR felvételek is nagyon sok fontos vizuális információt szolgáltatnak a forgószárnylapátok belső felépítéséről, valamint a bennük tapasztalható eltérésekről. A nagy mennyiségű víz kimutatására is alkalmas, de a behatoló idegen tárgyak feltárásában, és az azok hatásainak megszüntetésére irányuló karbantartási munka hatékonyságának a megállapítását is elősegítheti. A 10. ábra baloldalán látható a B35 jelű képmező NR képén megfigyelhetjük egy repesz behatolási sérülés nyomainak elhárítása után kialakult elrendeződést. A neutronok sötét kontrasztú képrészleteket szolgáltatnak a magas hidrogén tartalmú ragasztó anyag elhelyezkedéséről, de a nagy, több milliméter vastagságú fém repeszdarabokat is sötét tónusú képrészletként jelenítik meg. Ilyenkor van nagy jelentősége a röntgen radiográfia kiegészítő tulajdonságának, mert a röntgensugarak csak a fémekről szolgáltatnak sötét kontrasztú képrészleteket. Így van ez esetünkben is, a 10. ábra jobb oldali XR képen tisztán kirajzolódik egy kisméretű fém repeszdarab formája.
12 R XR 10. ábra. Repesz behatolási sérülés javítás utáni radiográfiai képei a B35 jelű képmezőben 3.2. Rezgés diagnosztikai mérési eredmények teljes méretű rotor lapáton A forgószárnylapátokat lehetőség szerint olyan körülmények között szerettük volna vizsgálni, amely a lehető legjobban megközelíti a normál üzemi állapotot. Ennek megfelelően a lapátot a KFKI AEKI kísérleti reaktor falára, az eredetivel megegyező bekötéssel rögzítettük. A mérési elrendezés a 11. ábrán látható. 11. ábra. A rezgésdiagnosztikai vizsgálatok elrendezése.
13 A vizsgálatok során a lapát semleges szöghelyzetben volt. A lapátot a szekciók határán, a főtartónál gerjesztettük a lapát alá helyezett rázóasztallal. A gerjesztés egy impedancia érzékelőn keresztül történt, melynek erő- és gyorsulás értékeiből a gerjesztés által bevitt teljesítmény meghatározható. A 12. ábra a szektorok relative, normalizált vibrációs energiaszintjét szemlélteti az 1kHz sávokban. Az ábrán jelzett elméleti szint egy azonos veszteségtényezőkkel rendelkező, elméletileg jó lapátot jelez. Az ettől való eltérés vezethető vissza a különböző eltérésekre. Mint látható a száraz szektorok jól közelítik az elméleti görbét. A C24 és C27 nedves területet jelöl (9. ábra), melyet radiográfiai módszerrel mutattak ki. A B35-ös egy javított terület (10. ábra), ahol a méhsejt szerkezetet tömör műgyanta folt helyettesít. 12. ábra. a szektorok relative, normalizált vibrációs energiaszintjét szemlélteti az 1kHz sávokban 3.3. A termográfiai mérés eredményei teljes méretű rotor lapáton Az időjárási viszonyokat kihasználva az éjszaka folyamán, sikerült - 8 C o -ra lecsökkenteni a vizsgálandó, használaton kívül lévő, Mi-8-as helikopter forgószárny lapát hőmérsékletét. Reggel beszállítottuk a Reaktor csarnokba és felhelyeztük a Radiográfiai mérőhely szállító hídjára, majd felmelegedés közben, amint az a 13. ábrán látható, mozgás közben letapogattuk az MP50 típusú, vonalérzékelős, termográfiai CCD kamerával. A megfagyott vizet tartalmazó méhsejt elem csoportok lassabban melegedtek fel a szektorokban, mint a vízmentes részek, így jól érzékelhető szín különbségek alakultak ki.
14 13. ábra Az Mi-8-as rotor lapát termográfiai képe felmelegedés közben Az ábra baloldalán jól látszik a rotor lapát főtartóján lévő pikkelyes él védőjének vizuális képe. Az ábra nagyobb részén a CCD kamera monitora mutatja a rotor lapát hő térképét 90 fokkal elforgatva, a tényleges lapátpozíciótól. A hőmérséklet színeloszlását a monitor jobb oldalán látható színskála érzékelteti. A fekete szín felel meg a - 5 C o -nak, míg a fehér a + 45 C o -nak. A képmező közepén elhelyezkedő fekete sáv a főtartó hőmérsékletét mutatja (- 5 C o ), jól látszanak a jobb oldalán a fémpikkelyek okozta inhomogenitások, míg a baloldalán a főtartó és a szektorok ragasztási övezetében lévő, megfagyott vizet tartalmazó méhsejt szerkezeti elemek alacsony hőmérséklete figyelhető meg. A rotor lapát közép magasságában a hőmérséklet + 10 C o, míg a kilépő élnél, ahol nagyon vékony a szerkezet (kisebb a hő tehetetlenség) gyorsabban melegszik és már meghaladja a 16 C o -t. A képernyő alsó harmadában a lapát, egy a főtartóra merőleges egyenes menti hőmérséklet eloszlását láthatjuk. A 14. ábrán látható, hogy a rotor lapát felmelegedése közben bekapcsoltuk a jégtelenítő rendszer fűtését. Ez esetben a főtartó hőmérséklete gyorsabban növekszik, mint a lehűlt méhsejt szerkezetet tartalmazó szektoroké.
15 14. ábra. Az Mi-8 -as rotor lapát termográfiai képe üzemelő jégtelenítő fűtéssel Az ábrán látható a lapátot tartó, műszálas anyagból készült heveder hatása, amely kevésbé jó hővezető, mint a lapát szerkezeti elemei, ezért a heveder környezetében alacsonyabb a hőmérséklet, mint a mellette lévő helyeken. Megállapítottuk, hogy a rotor lapát belépő élén elhelyezkedő fűtő vezeték hőmérséklete elérte a + 45 C o -t, de a főtartó és a szektorok közötti ragasztási övezet csak 28 C o - ra melegedett fel. 4. REFERENCIA TÁRGYAK A MH RMSZF és HM TH által kezdeményezett, kombináltan végzett roncsolás mentes anyag vizsgálati munka során, felmerült az igény, hogy a veszélyes mellék hatásokkal ( ideiglenes felaktiválódás, szórt sugárzás és sugár terhelés) járó módszereket váltsuk fel, ezen hatásoktól mentes, de azért hasonló eredményt szolgáltató vizsgálati technikákkal. Így került a látókörünkbe a kontaktus nélküli rezgés átvitelen alapuló VD technika, amely elvét a fejezetben ismertettük. Ezzel célunk az volt, hogy egyrészt elkerüljük a gyorsulás érzékelők és a gerjesztő fej hosszadalmas fel- illetve leszerelési tevékenységét, másrészt, hogy a VD technika észlelési területét kiterjesszük a behatoló idegen tárgyak feltárására is. A fejezetben ismertettet UH technika alkalmazásával fontos információkat akartunk nyerni a főtartó és a szektorok ragasztási övezeteiben fellépő rendellenességekről (réteg elvállás, ragasztási inhomogenitás), valamint a főtartóban kialakuló, kezdődő repedésekről. A termográfiai módszerrel, amelynek elvét a fejezetben ismertettünk, a rotor lapát belsejébe bejutott víz jelenlétét és annak eloszlását kívántuk feltárni, valamint a belépő élen végig futó, jégtelenítő fűtő elem állapotát akartuk ellenőrizni. Az utóbbi kivételével a másik két módszer tanulmányozásához megfelelő labor körülményeket kellett teremtenünk, amelyekben nem volt mód a teljes lapátokon végzendő kísérleti munkavégzésre. Ezért egy olyan referencia tárgy
16 családot hoztunk létre, amelyben külön külön és kombinációban is mesterségesen generáltunk hibákat. Ezeket a referencia hibákat lejárt felhasználási idejű, tartalék rekeszekben hoztuk létre, amelyeket a MH RMSZF szakemberei bocsátottak a rendelkezésünkre. Ezekből választottunk ki öt darabot, a I./1 jelzést kapta a tényleges szekció kiosztásban az 1-es pozícióban lévő rekesz, a I./2 jelzést kapta az 1a pozícióban lévő rekesz, a I./3 jelzést kapta a 2-es pozícióban lévő rekesz, a I./4 jelzést kapta a 3-as pozícióban lévő rekesz, míg a I./5 jelzést kapta a 13-as pozícióban lévő, kiegyenlítő lemezes rekesz. A 15. ábrán látható álló helyzetű I./5 jelű rekeszt három sávra (A, B és C), valamint három oszlopra, azaz kilenc képmezőre osztottuk. A képmezők mérete 146 X 140 mm 2 és a jobb felső sarkában mindegyikük hordoz egy képmező azonosítót. A képmező azonosító jobb felső sarkában, egy a rekesz képek összeállításához szükséges illesztő derékszög elem figyelhető meg, míg a három karakterből az első egy betű (A, B és C), amely az adott sávra utal, a másik kettő pedig a képmező oszlop számát adja meg. A 21. ábrán látható a kiegyenlítő lemezzel ellátott rekesz álló helyzetben, amelyet VD mérésekhez készítettünk elő, idegen test behatolásának feltárására. 15. ábra. Érintés mentes VD vizsgálatra (álló, I./5 jelű) és UH vizsgálatra (fekvő) előkészített minták Előtte egy UH vizsgálatokra előkészített 10 cm széles rotor lapát metszék helyezkedik el, amelyben kezdődő repedések, valamint pont hibák szimulációját végeztük el. Ezeken a tárgyakon is el kellett helyeznünk a képmező azonosítókat, mert a radiográfiai módszerek valamelyikével, azonosítanunk kellett a referencia hiba tényleges pozícióját Referencia tárgy röntgen radiográfiai mérése Az érintésmentes VD vizsgálatra előkészített referencia tárgyba elhelyeztünk egy 2 x 20 x 30 mm 3 -es fém darabot, amely egy behatoló repesz szilánk elhelyezkedését szimulálta. A fém darab pozícióját röntgen felvételen ellenőriztük, amely a 16. ábrán látható. A felvételen a repeszen kívül látható a méhsejt szerkezet, a kilépő él merevítője és a szektor határoló lemeze, valamint a három karakteres képmező azonosítók.
17 16. ábra Egy szimulált, behatoló repesz szilánk XR képe 4.2. Referencia tárgy érintés nélküli rezgés diagnosztikai mérése A fejezetben vázolt mérőrendszerrel kísérleti célra preparált lapátszektorokat vizsgáltunk. Az összehasonlíthatóság miatt referenciaként egy, a radiográfiai mérésekkel igazolt hibátlan szektort vettünk alapul. A hibásakat egy-egy olyan szektorral szimuláltuk, melybe egyrészt mesterségesen volt elhelyezve idegen test, jelen esetben egy fémlemez darab, másrészt külső behatásból származó deformáció volt. Az idegen testet tartalmazó szektort a 15. ábra álló helyzetben szemlélteti. A hibahely XR képe a 16. ábrán látható. A mérési eredményeket a 17. ábra foglalja össze. Az ábra bal oldalán található grafikon a hibátlan állapotú szektorfelület válaszát mutatja. A felületen látható hullámformák a méhsejt szerkezetet követik. A méhsejt felületre merőleges elemeinél a felület merevsége nagyobb, így az energia bevitel hatékonyabb. Az ábra jobb oldalán található grafikon az idegen test környezetében felvett válaszfüggvényt ábrázolja. Ezen jól látható az idegen test hatása és ezzel a mérési eljárás hatékonysága. 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0, ,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 Hibátlan szektor felület Az idegen test (fémlemez) hatása Hibás szektor terület 17. ábra. Mérési eredmények a kontaktusmentes vibrációs módszerrel.
18 4.3. Az ultrahangos próbatest mérési eredményei Az ultrahangos próbatest röntgen radiográfiai mérési eredményei A 18. ábrán látható az UH vizsgálatokra előkészített, 10 cm széles rotor lapát metszék XR képe. 18. ábra. Az UH vizsgálatokra előkészített 10 cm széles rotor lapát metszék XR képe A felvétel alsó részében láthatók a főtartó belépő élében lévő rotor lapátvég jelzőlámpa világítási vezetékei, a kiegyenlítő súly, valamint a belépő él külső felületén lévő pikkelyes él védő. Felettük helyezkednek el a jégmentesítő fűtés vezetékei, ezek magasságában van felhelyezve az FE6 típusú huzalos képminőség jelző is. A jobb felső sarokban látható a három karakteres képmező azonosító. A
19 mesterségesen létre hozott, kezdődő repedés és lyuk korrózió szimulációk a 18. ábrán fel vannak tüntetve A próbatest ultrahangos mérési eredményei Célkitűzés A próbatest/ek felhasználásával megszervezett kísérletek segítségével arra kerestünk választ, hogy az ultrahangos eljárás alkalmazásával ki lehet-e fejleszteni olyan módszert, amely alkalmazásával kimutatható a forgószárnylapátokban maradt ragasztóanyag, vizsgálható a borítólemezekkel határolt méhsejtszerkezet állapotváltozása, eredményes lehet a főtartó repedésvizsgálata, illetve ellenőrizhető a főtartó és a rekesz borítólemez közötti ragasztott kötés minősége? Kiegészítő megjegyzések: A feladatokkal kapcsolatban nem találtunk semmilyen hasznosítható szakirodalmi ismeretet. A kísérletek megtervezéséhez és elvégzéséhez azokat a fejlesztési, vizsgálati tapasztalatokat használtuk fel, amelyeket az ultrahangos eljárás alkalmazása során, más területen, szereztünk.az ultrahangos kísérleteknél csak a hazai laboratóriumok birtokában meglévő eszközökkel (berendezéssel) számolhattunk A forgószárnylapátokban maradt ragasztóanyag kimutathatóságával összefüggő vizsgálatok A vizsgálatok célja A kísérletek arra irányultak, hogy a méhsejtben, a borítólemezhez tapadt ragasztóanyag-levegő határfelületéről észlelhető-e visszhang. Amennyiben kimutatható a határfelület helye, mérhető a ragasztóanyag vastagsága is. A feladat során megkíséreltük a méhsejtben elhelyezett ragasztóanyag vastagságának a mérését. Kísérleti eredmények, következtetések: A ragasztóanyag levegő határfelületről nem sikerült egyértelmű visszhangot kimutatni. A ragasztóanyag nem volt homogén, levegő-buborékokkal volt szennyezve (ezt egy röntgenfelvétellel igazolni is lehetett), ami az ultrahang energia szórását eredményezte A rekeszen belüli méhsejtszerkezet állapotváltozásának vizsgálata A kísérleteket a. egyik oldalon nyitott, illetve b. zárt szekciókon, és c. kivett faldarabkán végeztük. Az a. esetben, a szekció egyik borítólemezét lefejtettük, és a méhsejtfal élére, mint vizsgálati felületre helyeztük a vizsgálófejet (DA 312). A gondos pozicionálás ellenére sem sikerült visszhangot növeszteni.
20 A b. esetben, a borítólemezen kimért terület letapogatásával kíséreltük meg a mérést. A c. változatnál, a KBA 90º típusú vizsgálófej alkalmazásával felületi hullámokkal kísérleteztünk. A kísérletek elvi vázlata vizsgálófej borítólemez méhsejtfal borítólemez hátfalvisszhang 19. ábra. A rekeszen belüli méhsejtszerkezet állapotváltozásának vizsgálati elrendezése Kísérleti eredmények értékelése, következtetések: A rendelkezésünkre álló berendezésekkel, eszközökkel elvégzett kísérletek nem igazolták, hogy az ultrahangos eljárás alkalmazásával a méhsejt szerkezetben (szekcióban) kialakult rendellenességek kimutathatók. Az ismert nehézségek (geometria, pozicionálás, stb.) ellenére ez nem a háború, hanem csak egy csata elvesztését jelenti. Megítélésünk szerint, a vizsgálati feladat megoldható, de át kell lépni a hagyományos vizsgálóegységek alkalmazási korlátait (pl.: fázisvezérlés, stb.) A főtartó repedésvizsgálata Feltételezés: Az ultrahangos eljárás hibakereső módszerei alapján, kialakítható a főtartó repedésvizsgálatára alkalmas módszer. A főtartó speciális geometriája (pl.: görbültség, belső bordák, stb.) miatt, számolni kell bizonyos vizsgálati korlátokkal. A kísérletek néhány jellemzője: Berendezés típusa: USM 35 Vizsgálófej típusa: SMWB70-6 Geometriai beállítás: Hangúttávolság A marótárcsával (D=14 mm) elhelyezett, körszelet alakú, repedésszerű reflektorok -a főtartó külső, és belső felületén, a bordákkal párhuzamos, illetve azokra merőleges tájolással, mm mélységgel lettek kialakítva. 20. ábra. A főtartó repedés vizsgálatának jellemzői
21 Belső borda reflexiójának az A-képe Adó. RVH Adó.= adóimpulzus; RVH = visszhang Mérési tartomány: mm Erősítés: 75 db 21. ábra. A főtartó bordájának reflexiója A bordára merőlegesen, a külső felületen és a főtartó széléhez közel elhelyezett bemetszés A-képe Adóimpulzus RVH (rep.) RVH (főtartó széléről) RVH = visszhang Mérési tartomány: mm Erősítés: 75 db 22. ábra. A főtartó bordájára merőleges bemetszés reflexiója Kísérleti eredmények, következtetések: Kialakítható olyan ultrahangos vizsgálattechnológia, amely alkalmazásával, megfelelő biztonsággal ellenőrizhetők a főtartó külső és belső felületéről kiinduló repedések. Korlátozások: A módszer alkalmazásával, elsősorban, a bordákkal párhuzamos, illetve azokra merőleges folytonossági hiányok kimutatása biztosítható (egyszerű módszerekkel, geometria, stb.). A bordák zavaró hatását előzetes feltérképezéssel lehet lecsökkenteni. A hátfalszög változásával is számolni kell (bordákkal párhuzamos tájolású repedések esetén).
22 A főtartó és a rekesz borítólemez közötti ragasztott kötés vizsgálata A 23. ábrán látható görbe sereget egy sértetlen részén vettük fel a főtartó és a rekesz borítólemez közötti ragasztási felületről. Az ismétlődő többszörös hátlapvisszhang képek azt jelzik, hogy a fém felületek egyenletesen fekszenek fel egymáson, nincs elvállás. 1. HVH 2. HVH 3. HVH A tapadási ellenőrzés A-képe K4N típusú vizsgálófej alkalmazásánál HVH = hátfalvisszhangok USM 35 típusú ultrahangos készülék (Krautkramer gyártmány) Mérési tartomány: 0-20 mm Erősítés: 28 db 23. ábra. Tapadás vizsgálat többszörös hátlapvisszhanggal HVH a borítólemezről HVH a borítólemezről HVH a főtartóról HVH a főtartóról A tapadási ellenőrzés A-képe DA 312 típusú vizsgálófej alkalmazásánál (nincs lecsupaszítva) USM 35 típusú ultrahangos készülék (Krautkramer gyártmány) HVH = hátfalvisszhang Mérési tartomány: 0-10 mm Erősítés: 86 db 24. ábra. Korlátozott energia átvitel a rekeszfal és a főtartó között A 24. ábrán a mérést egy olyan felületen végeztük, amelyet előzőleg hőlég-fúvóval felmelegítettünk és a ragasztás egy kis felületen felhólyagosodott. Ez esetben lényegesen nagyobb erősítést kellett alkalmaznunk, hogy észlelni tudjuk a hátlap visszhangot. Kísérleti eredmények, következtetések: A K4N típusú vizsgálófej segítségével felvett A-képen látható, hogy a főtartó hátfaláról lehet, a rekesz borítólemezről nem lehet hátfalvisszhangot növeszteni, tehát a ragasztott kötésben nincs szétválás a borítólemez és a főtartó között.
23 A DA 312 típusú vizsgálófej segítségével felvett A-képről megállapítható, hogy a főtartó hátfaláról is és a borítólemezről is lehet hátfalvisszhangot növeszteni, tehát a ragasztott kötésben nincs szétválás a borítólemez és a főtartó között Az A-képek értékelése alapján arra lehet következtetni, hogy a vizsgálati paraméterek optimalizálásával és kísérletek alapján meghatározhatók azok az ultrahangos jellemzők (pl.: erősítés-jelnagyság, jelalak, stb.), amelyek értelmezésével ellenőrizhető a ragasztott kötés minősége. 5. ÖSSZEFOGLALÓ A neutron radiográfiai vizsgálatok során az alábbi rendellenességeket tudtuk kimutatni: - gyanta- és ragasztó eltéréseket, a méhsejt szerkezetben található eltéréseket, - a vízbehatolások helyeit és kiterjedésüket, - a takarásban lévő alkatrészek kezdődő korróziós jelenségeit, a javítások hatékonyságát, a jégtelenítő vezetékek kontaktusainak kezdődő korrózióját, - réteg elvállásokat.az XR felvételek is nagyon sok fontos vizuális információt szolgáltatnak a forgószárnylapátok belső felépítéséről, valamint a bennük tapasztalható eltérésekről. Alkalmasak - a nagy mennyiségű víz kimutatására, - a behatoló idegen tárgyak feltárására, - a karbantartási munka hatékonyságának az ellenőrzésére. A termográfiai módszer alkalmasnak bizonyult - a szektorokba, ill. a köztük lévő határoló elemekbe bejutott víz kimutatására, - a jegesedést megakadályozó fűtő elemek működés közbeni ellenőrzésére. A forgószárnylapátok állapotellenőrzésére három különböző rezgésdiagnosztikai módszert alkalmaztunk. A mérési eredmények alapján megállapítható volt, hogy az - Statisztikus Energia Analízisen alapuló módszer, amely a lapát általános állapotának mérésére szolgált a tényleges élettartammal, vagy terheléssel jól korreláló eredményt ad. Ezért ez alkalmas lehet az ilyen célú állapotellenőrzésre. - A lapátok lokális hibáinak kimutatására az előző eljárás, a szükséges nagyszámú mérés és a szükséges nagypontosságú mérési technológia miatt sorozatmérésre nem javasolható. - A kontaktusmentes vizsgálati módszer igen ígéretes eredményeket adott. A lapátok lokális kimutatására a módszer egyértelműen alkalmas lehet. Egy teljes lapát vizsgálatára alkalmas rendszer kialakítása azonban még műszaki fejlesztéseket igényel. Az ultrahangos mérési technika alkalmasnak mutatkozott - a főtartóban mutatkozó repedések (amelyek még nem okozzák a főtartóban lévő töltőgáz nyomásának csökkenését) kimutatására, - a főtartó és a rekesz borítólemez ragasztásának ellenőrzésére.
24 IRODALOM JEGYZÉK [1] BALASKÓ Márton, VERES István, POGÁCSÁS Imre, MOLNÁR Gyula és VIGH Zoltán: Mi-8, Mi-17 és Mi-24 típusú helikopterek forgószárny lapátjainak radiográfiai vizsgálata, Fél évszázad forgószárnyakon a magyar katonai repülésben konferencia, Repüléstudományi Közlemények, Szolnok, 2005 április 15. (CD-ROM) [2] M. BALASKÓ, G. ENDRÖCZI, J. VERES, Gy. MOLNAR, F. KÖRÖSI: Research of extension of the life cycle of helicopter rotor blade in Hungary. Proc. NATO conference for Applied Vehicle Technology Panel (AVT), Manchester October 7-11, 2003,RTO-MP-079(II) ISBN (SM ) pp [3] J. BENNET és mások: Comparision of Neutron Radiography with other NDT for the inspection of CF188 flight control surfaces, Proc.7th WCNR, Rome, September 15-21, 2002, p. [4] M. BALASKÓ, Zs. BALASKÓ, E. BALOGH, A. TANÁCS, E. KATONA, A. KUBA: Composition of radiography pictures of whole helicopter rotor blades in Hungary, Proc. of 7 th WCNR Rome, Edited by P. Chirco and R. Rosa, September 2002, pp [5] B.L. Clarkson et al, Experimental Work to Evaluate Parameters Required in the SEA Prediction Method, ESA Contract report on 4100/79/NL/PP. Rider1, 1981
Ultrahangos anyagvizsgálati módszerek atomerőművekben
Ultrahangos anyagvizsgálati módszerek atomerőművekben Hangfrekvencia 20 000 000 Hz 20 MHz 2 000 000 Hz 20 000 Hz 20 Hz anyagvizsgálatok esetén használt UH ultrahang hallható hang infrahang 2 MHz 20 khz
RészletesebbenRONCSOLÁSMENTES VIZSGÁLATTECHNIKA
Kompozit szerkezetek tanulmányozása Komplex, Digitális Radiográfiával Study of composite structures with complex digital X-ray method Balaskó Márton, Horváth László, Vígh Zoltán, Pogácsás Imre Kulcsszavak:
RészletesebbenMI-8, MI-17 ÉS MI-24 TÍPUSÚ HELIKOPTEREK FORGÓSZÁRNY LAPÁTJAINAK RADIOGRÁFIAI VIZSGÁLATA 1. BEVEZETÉS
Balaskó Márton 1, Veres István 2, Pogácsás Imre 2, Molnár Gyula 2 és Vigh Zoltán 3 1. KFKI Atomenergia Kutatóintézet 2. MH Repülő Műszaki Szolgálat Főnökség 3. HM Technológiai Hivatal MI-8, MI-17 ÉS MI-24
RészletesebbenA HELIKOPTER FORGÓSZÁRNYLAPÁTOK RONCSOLÁSMENTES VIZSGÁLATI EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
Dr. Balaskó Márton - Vigh Zoltán A HELIKOPTER FORGÓSZÁRNYLAPÁTOK RONCSOLÁSMENTES VIZSGÁLATI EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Kivonat A Budapest kutató reaktor neutron radiográfiai állomásán végzett állapot
RészletesebbenAtomerőművi anyagvizsgálatok 4. előadás: A roncsolásmentes anyagvizsgálatok
Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Nukleáris Technikai Intézet (NTI) Atomerőművi anyagvizsgálatok 4. előadás: A roncsolásmentes anyagvizsgálatok Tárgyfelelős: Dr. Aszódi Attila Mai előadó:
RészletesebbenAz ipari komputer tomográfia vizsgálati lehetőségei
Az ipari komputer tomográfia vizsgálati lehetőségei Dr. Czinege Imre, Kozma István Széchenyi István Egyetem 6. ANYAGVIZSGÁLAT A GYAKORLATBAN KONFERENCIA Cegléd, 2012. június 7-8. Tartalom A CT technika
RészletesebbenKutatási beszámoló. 2015. február. Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése
Kutatási beszámoló 2015. február Gyüre Balázs BME Fizika tanszék Dr. Simon Ferenc csoportja Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése A TKI-Ferrit Fejlsztő és Gyártó Kft.-nek munkája
RészletesebbenBudapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Nukleáris Technikai Intézet (NTI)
Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Nukleáris Technikai Intézet (NTI) Atomerőművi anyagvizsgálatok 4. előadás: A roncsolásmentes anyagvizsgálatok (a jegyzet 5. fejezete) Tárgyfelelős:
RészletesebbenProjektfeladatok 2014, tavaszi félév
Projektfeladatok 2014, tavaszi félév Gyakorlatok Félév menete: 1. gyakorlat: feladat kiválasztása 2-12. gyakorlat: konzultációs rendszeres beszámoló a munka aktuális állásáról (kötelező) 13-14. gyakorlat:
RészletesebbenTávvezetéki szigetelők, szerelvények és sodronyok diagnosztikai módszerei és fejlesztések a KMOP-1.1.4-09-2010-0067 számú pályázat keretében Fogarasi
Távvezetéki szigetelők, szerelvények és sodronyok diagnosztikai módszerei és fejlesztések a KMOP-1.1.4-09-2010-0067 számú pályázat keretében Fogarasi Tiborné - Dr. Varga László VILLENKI VEIKI VEIKI-VNL
RészletesebbenDIGITÁLIS NEUTRON- ÉS RÖNTGEN RADIOGRÁFIA ALKALMAZÁSA A HELIKOPTER FORGÓSZÁRNYLAPÁTOK VIZSGÁLATÁBAN
Dr. Balaskó Márton - Dr. Fábián Margit - Horváth László DIGITÁLIS NEUTRON- ÉS RÖNTGEN RADIOGRÁFIA ALKALMAZÁSA A HELIKOPTER FORGÓSZÁRNYLAPÁTOK VIZSGÁLATÁBAN 1. Bevezetés A digitális technika elterjedése
RészletesebbenAkusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel
Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Fürjes Andor Tamás BME Híradástechnikai Tanszék Kép- és Hangtechnikai Laborcsoport, Rezgésakusztika Laboratórium 1 Tartalom A geometriai akusztika
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR GÉPÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK SPM BEARINGCHECKER KÉZI CSAPÁGYMÉRŐ HASZNÁLATA /OKTATÁSI SEGÉDLET DIAGNOSZTIKA TANTÁRGYHOZ/
DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR GÉPÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK SPM BEARINGCHECKER KÉZI CSAPÁGYMÉRŐ HASZNÁLATA /OKTATÁSI SEGÉDLET DIAGNOSZTIKA TANTÁRGYHOZ/ ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DEÁK KRISZTIÁN 2013 Az SPM BearingChecker
RészletesebbenAnyagvizsgálati módszerek
Anyagvizsgáló és Állapotellenőrző Laboratórium Atomerőművi anyagvizsgálatok Az akusztikus emisszió vizsgálata a műszaki diagnosztikában Anyagvizsgálati módszerek Roncsolásos metallográfia, kémia, szakító,
RészletesebbenModern Fizika Labor Fizika BSC
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2009. május 4. A mérés száma és címe: 9. Röntgen-fluoreszencia analízis Értékelés: A beadás dátuma: 2009. május 13. A mérést végezte: Márton Krisztina Zsigmond
RészletesebbenMechanikai hullámok. Hullámhegyek és hullámvölgyek alakulnak ki.
Mechanikai hullámok Mechanikai hullámnak nevezzük, ha egy anyagban az anyag részecskéinek rezgésállapota továbbterjed. A mechanikai hullám terjedéséhez tehát szükség van valamilyen anyagra (légüres térben
RészletesebbenSugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés.
Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés. A sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés (termográfia),azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (273,16
RészletesebbenAZ ACÉLSZERKEZETEK ÁLLAPOTVIZSGÁLATA
ACÉLSZERKEZETEK MEGERŐSÍTÉSE AZ ACÉLSZERKEZETEK ÁLLAPOTVIZSGÁLATA FERNEZELYI SÁNDOR EGYETEMI TANÁR KORÁBBI ELŐADÁSÁNAK KIEGÉSZÍTETT BŐVÍTETT VÁLTOZATA AZ ACÉLSZERKEZETEK ÁLLAPOTA ANYAGMINŐSÉG (MECHANIKAI
RészletesebbenZaj- és rezgés. Törvényszerűségek
Zaj- és rezgés Törvényszerűségek A hang valamilyen közegben létrejövő rezgés. A vivőközeg szerint megkülönböztetünk: léghangot (a vivőközeg gáz, leggyakrabban levegő); folyadékhangot (a vivőközeg folyadék,
RészletesebbenHangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 3. MÉRÉS Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. november 23. Szerda délelőtti csoport 1. A
RészletesebbenHEGESZTETT KÖTÉSEK RONCSOLÁSMENTES VIZSGÁLATA. Szemrevételezéssel
SZABVÁNYOSÍTÁS STANDARDISATION A VIZSGÁLAT-TECHNIKAI, FOGALOM-MEGHATÁROZÓ ÉS ÉRTÉKELŐ SZABVÁNYOK. Szűcs Pál A termékszabványok megtalálhatók: www.mszt.hu honlapon. A szabványok gyors változása miatt használat
Részletesebben72-74. Képernyő. monitor
72-74 Képernyő monitor Monitorok. A monitorok szöveg és grafika megjelenítésére alkalmas kimeneti (output) eszközök. A képet képpontok (pixel) alkotják. Általános jellemzők (LCD) Képátló Képarány Felbontás
RészletesebbenA II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása
Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett
Részletesebben2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE
2.9.1 Tabletták és kapszulák szétesése Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.3-1 01/2009:20901 2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE A szétesésvizsgálattal azt határozzuk meg, hogy az alábbiakban leírt kísérleti körülmények
RészletesebbenMéréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1
Méréstechnika Rezgésmérés Készítette: Ángyán Béla Iszak Gábor Seidl Áron Veszprém 2014 [Ide írhatja a szöveget] oldal 1 A rezgésekkel kapcsolatos alapfogalmak A rezgés a Magyar Értelmező Szótár megfogalmazása
RészletesebbenKorrodált acélszerkezetek vizsgálata
Korrodált acélszerkezetek vizsgálata 1. Szerkezeti példák és laboratóriumi alapkutatás Oszvald Katalin Témavezető : Dr. Dunai László Budapest, 2009.12.08. 1 Általános célkitűzések Korrózió miatt károsodott
Részletesebben2. Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata jegyzőkönyv. Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: Leadás dátuma:
2. Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata jegyzőkönyv Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: 2008. 09. 24. Leadás dátuma: 2008. 10. 01. 1 1. Mérések ismertetése Az 1. ábrán látható összeállításban
RészletesebbenSugárzások és anyag kölcsönhatása
Sugárzások és anyag kölcsönhatása Az anyaggal kölcsönhatásba lépő részecskék Töltött részecskék Semleges részecskék Nehéz Könnyű Nehéz Könnyű T D p - + n Radioaktív sugárzás + anyag energia- szóródás abszorpció
RészletesebbenÉpület termográfia jegyzőkönyv
Épület termográfia jegyzőkönyv Bevezetés Az infravörös sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés, a termográfia azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (-273,15 C) felett
RészletesebbenPerifériáknak nevezzük a számítógép központi egységéhez kívülről csatlakozó eszközöket, melyek az adatok ki- vagy bevitelét, illetve megjelenítését
Perifériák monitor Perifériáknak nevezzük a számítógép központi egységéhez kívülről csatlakozó eszközöket, melyek az adatok ki- vagy bevitelét, illetve megjelenítését szolgálják. Segít kapcsolatot teremteni
RészletesebbenMérés: Millikan olajcsepp-kísérlete
Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat
RészletesebbenPolimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ANYAGISMERETI ÉS JÁRMŰGYÁRTÁSI TANSZÉK POLIMERTECHNIKA NGB_AJ050_1 Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai DR Hargitai Hajnalka 2011.10.05. BURGERS FÉLE NÉGYPARAMÉTERES
RészletesebbenModern fizika laboratórium
Modern fizika laboratórium Röntgen-fluoreszcencia analízis Készítette: Básti József és Hagymási Imre 1. Bevezetés A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA) egy roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer. Rövid
RészletesebbenHang terjedési sebességének meghatározása állóhullámok vizsgálata Kundt csőben
Hang terjedési sebességének meghatározása állóhullámok vizsgálata Kundt csőben Akusztikai állóhullámok levegőben vagy egyéb gázban történő vizsgálatához és azok hullámhosszának meghatározására alkalmas
RészletesebbenRONCSOLÁSMENTES VIZSGÁLATTECHNIKA
RONCSOLÁSMENTES VIZSGÁLATTECHNIKA NDT TECHNICS Tüzelőanyag cellák működés közbeni vizsgálata dinamikus neutron radiográfia alkalmazásával Study of fuel tank in service applying the dynamic neutron radiography
RészletesebbenT E R M É K T Á J É K O Z TAT Ó
T E R M É K T Á J É K O Z TAT Ó ÚJ!!! SeCorr 08 korrrelátor A legújabb DSP technikával ellátott számítógépes támogatással rendelkező korrelátor a hibahelyek megtalálásához. 1 MI A KORRELÁCIÓ? A korreláció
RészletesebbenH01 TEHERAUTÓ ÉS BUSZMODELL SZÉLCSATORNA VIZSGÁLATA
H01 TEHERAUTÓ ÉS BUSZMODELL SZÉLCSATORNA VIZSGÁLATA 1. A mérés célja A mérési feladat moduláris felépítésű járműmodellen a c D ellenállástényező meghatározása különböző kialakítások esetén, szélcsatornában.
RészletesebbenNév... intenzitás abszorbancia moláris extinkciós. A Wien-féle eltolódási törvény szerint az abszolút fekete test maximális emisszióképességéhez
A Név... Válassza ki a helyes mértékegységeket! állandó intenzitás abszorbancia moláris extinkciós A) J s -1 - l mol -1 cm B) W g/cm 3 - C) J s -1 m -2 - l mol -1 cm -1 D) J m -2 cm - A Wien-féle eltolódási
Részletesebben1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió
1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió A hőkamera által észlelt hosszú hullámú sugárzás - amit a hőkamera a látómezejében érzékel - a felület emissziójának, reflexiójának és transzmissziójának függvénye.
RészletesebbenKorrózió és lerakódás radiográfiai vizsgálata nagy átmérőjű, szigetelt és szigeteletlen csövek esetén
Korrózió és lerakódás radiográfiai vizsgálata nagy átmérőjű, szigetelt és szigeteletlen csövek esetén Balaskó Márton 1, Sváb Erzsébet 2, Tóth Péter 1 1. KFKI Atomenergia Kutatóintézet, 1525 Budapest 114,
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal
Radioaktivitás Biofizika előadások 2013 december Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal PTE ÁOK Biofizikai Intézet, Orbán József Összefoglaló radioaktivitás alapok Nukleononkénti kötési energia (MeV) Egy
RészletesebbenOrvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény
Orvosi iofizika I. Fénysugárzásanyaggalvalókölcsönhatásai. Fényszóródás, fényabszorpció. Az abszorpciós spektrometria alapelvei. (Segítséga 12. tételmegértéséhezésmegtanulásához, továbbá a Fényabszorpció
RészletesebbenSZIMULÁCIÓ ÉS MODELLEZÉS AZ ANSYS ALKALMAZÁSÁVAL
SZIMULÁCIÓ ÉS MODELLEZÉS AZ ANSYS ALKALMAZÁSÁVAL MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA KONFERENCIA 2010 GÁBOR DÉNES FŐISKOLA CSUKA ANTAL TARTALOM A KÍSÉRLET ÉS MÉRÉS JELENTŐSÉGE A MÉRNÖKI GYAKORLATBAN, MECHANIKAI FESZÜLTSÉG
RészletesebbenIdőjárási radarok és produktumaik
ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Időjárási radarok és produktumaik Hadvári Marianna Országos Meteorológiai Szolgálat Távérzékelési Osztály 2018. október 6. Alapítva: 1870 Radio Detection And Ranging 1935
Részletesebben----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------2.beugro
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------2.beugro -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------3.beugró
RészletesebbenTermográfiai vizsgálatok
Termográfiai vizsgálatok Elıadó: Engel György Beltéri és kültéri termográfiai vizsgálatok Beltéri termográfia A falak egyes részei mérhetık A rálátás sokszor korlátozott (pl. bútorzat) Idıigényes, elıkészítést
RészletesebbenBizonyítvány nyomtatása hibamentesen
Bizonyítvány nyomtatása hibamentesen A korábbi gyakorlat A nyomtatásra kerülő bizonyítványokat, pontosabban a lap egy pontját megmértük, a margót ehhez igazítottuk. Hibalehetőségek: - mérés / mérő személy
RészletesebbenSF 3-6-T2. Az kenőanyag és a sínkenő berendezés MÁV nyílttéri tesztelése. The Ultimate Lubricant
SF 3-6-T2 Az SF Railforce kenőanyag és a sínkenő berendezés MÁV nyílttéri tesztelése The Ultimate Lubricant Az SF 3-6-T2 kenőanyag és a sínkenő berendezés nyílttéri tesztelése A mérési helyszín A sínkopás
RészletesebbenAz elektromágneses tér energiája
Az elektromágneses tér energiája Az elektromos tér energiasűrűsége korábbról: Hasonlóképpen, a mágneses tér energiája: A tér egy adott pontjában az elektromos és mágneses terek együttes energiasűrűsége
Részletesebbenvmax A részecskék mozgása Nyomás amplitúdó értelmezése (P) ULTRAHANG ULTRAHANG Dr. Bacsó Zsolt c = f λ Δt = x/c ω (=2π/T) x t d 2 kitérés sebesség
ULTRAHANG Dr. Basó solt kitérés A részeskék mozgása x y Asinω t Δt x/ ω (π/t) sebesség gyorsulás d y x v Aω osω t d t d v x a Aω sinω t d t ULTRAHANG Hang mehanikai rezgés longitudinális hullám inrahang
RészletesebbenA biztonsággal kapcsolatos információk. Model AX-C850. Használati útmutató
A biztonsággal kapcsolatos információk Model AX-C850 Használati útmutató Áramütés vagy testi sérülések elkerülése érdekében: Sosem csatlakoztasson két bemeneti csatlakozó aljzatra vagy tetszőleges bemeneti
RészletesebbenOrvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel?
Orvosi jelfeldolgozás Információ De, mi az a jel? Jel: Információt szolgáltat (információ: új ismeretanyag, amely csökkenti a bizonytalanságot).. Megjelent.. Panasza? információ:. Egy beteg.. Fáj a fogam.
RészletesebbenRezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői
Rezgés, oszcilláció Rezgés, Hullámok Fogorvos képzés 2016/17 Szatmári Dávid (david.szatmari@aok.pte.hu) 2016.09.26. Bármilyen azonos időközönként ismétlődő mozgást, periodikus mozgásnak nevezünk. A rezgési
RészletesebbenJárműipari környezetérzékelés
Járműipari környezetérzékelés 2. előadás Dr. Aradi Szilárd Az ultrahangos érzékelés története Ultrasound_range_diagram.png: Original uploader was LightYear at en.wikipediaultrasound_range_diagram_png_(sk).svg:,
RészletesebbenA kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről
A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Franck-Hertz-kísérlet (1) A Franck-Hertz-kísérlet vázlatos elrendezése: http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/frhz.html
RészletesebbenRagasztócsík ellenőrző kamerás rendszer
Ragasztócsík ellenőrző kamerás rendszer / Esettanulmány egy új fejlesztésű, flexibilis, felhasználóbarát betanítási rendszerről./ A papírdobozok gyártása során elengedhetetlen, hogy a ragasztás jó minőségű
Részletesebben9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK
9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti
RészletesebbenG-OLD-f-i 80, 150, 200, 300, 400, 500, 650, 1000 G-OLD-AL 200, 300, 400, 500, 650, 1000 G-OLD-s-sa 150, 200, 300, 400, 500 G-OLD-sdk 300, 400, 500
KEZELÉSI ÉS SZERELÉSI ÚTMUTATÓ G-OLD-f-i 80, 150, 200, 300, 400, 500, 650, 1000 G-OLD-AL 200, 300, 400, 500, 650, 1000 G-OLD-s-sa 150, 200, 300, 400, 500 G-OLD-sdk 300, 400, 500 G-OLD Infrapanel 2890 Tata,
RészletesebbenBenapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. K.II.31. Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése
RészletesebbenHullámok, hanghullámok
Hullámok, hanghullámok Hullámokra jellemző mennyiségek: Amplitúdó: a legnagyobb, maximális kitérés nagysága jele: A, mértékegysége: m (egyéb mértékegységek: dm, cm, mm, ) Hullámhossz: két azonos rezgési
RészletesebbenModern Fizika Labor. 12. Infravörös spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: okt. 04. A mérés száma és címe: Értékelés:
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 011. okt. 04. A mérés száma és címe: 1. Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 011. dec. 1. A mérést végezte: Domokos Zoltán Szőke Kálmán Benjamin
Részletesebbenazonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra ábra
4. Gyakorlat 31B-9 A 31-15 ábrán látható, téglalap alakú vezetőhurok és a hosszúságú, egyenes vezető azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra. 31-15 ábra
RészletesebbenAnyagszerkezettan és anyagvizsgálat (BMEGEMTAGK1)
Segédlet az Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat (BMEGEMTAGK1) tárgy hallgatói számára Készítette a BME Anyagtudomány és Technológia Tanszék Munkaközössége Összeállította: dr. Orbulov Imre Norbert 1 Laborgyakorlatok
RészletesebbenHasználati utasítás. Infrapanel sötétsugárzó JH-NR10-13A JH-NR18-13A JH-NR24-13A JH-NR32-13A
Használati utasítás Infrapanel sötétsugárzó JH-NR10-13A JH-NR18-13A JH-NR24-13A JH-NR32-13A DIMAT KFT. 7815 Harkány, Bercsényi u.18. info@dimat.hu +36 70 601 02 09 www.dimat.hu Infrapanel sötétsugárzó
Részletesebben11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz
Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merőleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám
RészletesebbenMérés és adatgyűjtés
Mérés és adatgyűjtés 7. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2013. április 11. MA - 7. óra Verzió: 2.2 Utolsó frissítés: 2013. április 10. 1/37 Tartalom I 1 Szenzorok 2 Hőmérséklet mérése 3 Fény
RészletesebbenStraight Edge Compact
Straight Edge Compact Bevezetés Egyenességmérő készülék A különböző acélszerkezetek gyártásánál és szerelésénél az egységek összekapcsolását biztosító csavaros és hegesztett kötések gyakran vezethetnek
RészletesebbenFELÜLETI VIZSGÁLATOK ÉRZÉKENYSÉGI SZINTJEI. Szűcs Pál, okl. fizikus R.U.M. TESTING Kft.*
FELÜLETI VIZSGÁLATOK ÉRZÉKENYSÉGI SZINTJEI Szűcs Pál, okl. fizikus R.U.M. TESTING Kft.* Az EN sorozatú szabványok megjelenésével megváltozott a szemrevételezéses vizsgálat (VT) feladata. Amíg korábban
RészletesebbenTeremakusztikai méréstechnika
Teremakusztikai méréstechnika Tantermek akusztikája Fürjes Andor Tamás 1 Tartalomjegyzék 1. A teremakusztikai mérések célja 2. Teremakusztikai paraméterek 3. Mérési módszerek 4. ISO 3382 szabvány 5. Méréstechnika
RészletesebbenA telepítés megkezdése előtt a készülék hatékony és biztonságos üzemeltetése céljából - tekintse át az alábbi előírásokat. Vigyázat!
A telepítés megkezdése előtt olvassa el az Útmutatót Az Optex bemutatja legújabb termékét, a kerületi védelmi rendszert, mely képes az illetéktelen behatoló érzékelésére, mielőtt
RészletesebbenFizika minta feladatsor
Fizika minta feladatsor 10. évf. vizsgára 1. A test egyenes vonalúan egyenletesen mozog, ha A) a testre ható összes erő eredője nullával egyenlő B) a testre állandó értékű erő hat C) a testre erő hat,
RészletesebbenFé nyké pék, á brá k Szábá lyozott ho mé rsé klétét fénntárto égé szsé gü gyi észko z
Fé nyké pék, á brá k Szábá lyozott ho mé rsé klétét fénntárto égé szsé gü gyi észko z Tartalomjegyzék 1. Konstrukció 1.1. Külső oldal: a készülék sematikus rajza a külvilág (a testfelülettel átellenben
RészletesebbenRészecske azonosítás kísérleti módszerei
Részecske azonosítás kísérleti módszerei Galgóczi Gábor Előadás vázlata A részecske azonosítás létjogosultsága Részecske azonosítás: Módszerek Detektorok ALICE-ból példa A részecskeazonosítás létjogosultsága
Részletesebben1. A hang, mint akusztikus jel
1. A hang, mint akusztikus jel Mechanikai rezgés - csak anyagi közegben terjed. A levegő molekuláinak a hangforrástól kiinduló, egyre csillapodva tovaterjedő mechanikai rezgése. Nemcsak levegőben, hanem
RészletesebbenTartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés
Juhász Károly Péter Betontechnológia 4 - Betondiagnosztika 2018 szakmérnöki előadás BME Vizsgálatok típusai Mikor van rá szükségünk? kivitelezés ellenőrzése nem ismert szerkezet teherbírásának meghatározása
RészletesebbenRoncsolásmentes részleges kisülés diagnosztika
Roncsolásmentes részleges kisülés diagnosztika Tevékenységeink 1. Roncsolásmentes helyszíni diagnosztikai vizsgálatok Generátorok Transzformátorok Túlfeszültséglevezetők Mérőváltók Kábelek (olajpapír és
RészletesebbenAN900 B háromsugaras infrasorompó Telepítési útmutató 1. A készülék főbb részei
AN900 B háromsugaras infrasorompó Telepítési útmutató 1. A készülék főbb részei A TÁPFESZÜLTSÉG (POWER) ZÖLD színű jelzőfénye akkor kapcsol be, amikor az adóegység működésbe lép. SZINT jelzőfény (piros)
RészletesebbenJegyzőkönyv. hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálatáról (3)
Jegyzőkönyv a hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálatáról () Készítette: Tüzes Dániel Mérés ideje: 2008-11-19, szerda 14-18 óra Jegyzőkönyv elkészülte: 2008-11-26 A mérés célja A feladat két anyag
Részletesebbenahol m-schmid vagy geometriai tényező. A terhelőerő növekedésével a csúszó síkban fellép az un. kritikus csúsztató feszültség τ
Egykristály és polikristály képlékeny alakváltozása A Frenkel féle modell, hibátlan anyagot feltételezve, nagyon nagy folyáshatárt eredményez. A rácshibák, különösen a diszlokációk jelenléte miatt a tényleges
RészletesebbenA sugárzás és az anyag kölcsönhatása. A béta-sugárzás és anyag kölcsönhatása
A sugárzás és az anyag kölcsönhatása A béta-sugárzás és anyag kölcsönhatása Cserenkov-sugárzás v>c/n, n törésmutató cos c nv Cserenkov-sugárzás Pl. vízre (n=1,337): 0,26 MeV c 8 m / s 2. 2* 10 A sugárzás
RészletesebbenA 2017/2018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló FIZIKA II. KATEGÓRIA JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ. Pohár rezonanciája
Oktatási Hivatal A 017/018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló FIZIKA II. KATEGÓRIA JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Pohár rezonanciája A mérőberendezés leírása: A mérőberendezés egy változtatható
RészletesebbenMechanika, dinamika. p = m = F t vagy. m t
Mechanika, dinamika Mozgás, alakváltozás és ennek háttere Newton: a mozgás természetes állapot. A témakör egyik kulcsfontosságú fizikai mennyisége az impulzus (p), vagy lendület, vagy mozgásmennyiség.
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
Részletesebben2000 Szentendre, Bükköspart 74 WWW.MEVISOR.HU. MeviMR 3XC magnetorezisztív járműérzékelő szenzor
MeviMR 3XC Magnetorezisztív járműérzékelő szenzor MeviMR3XC járműérzékelő szenzor - 3 dimenzióban érzékeli a közelében megjelenő vastömeget. - Könnyű telepíthetőség. Nincs szükség az aszfalt felvágására,
RészletesebbenDigitális hangszintmérő
Digitális hangszintmérő Modell DM-1358 A jelen használati útmutató másolása, bemutatása és terjesztése a Transfer Multisort Elektronik írásbeli hozzájárulását igényli. Használati útmutató Óvintézkedések
RészletesebbenAutomatikai műszerész Automatikai műszerész
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenKÖZEG. dv dt. q v. dm q m. = dt GÁZOK, GŐZÖK ÉS FOLYADÉKOK ÁRAMLÓ MENNYISÉGÉNEK MÉRÉSE MÉRNI LEHET:
GÁZOK, GŐZÖK ÉS FOLYADÉKOK ÁRAMLÓ MENNYISÉGÉNEK MÉRÉSE MÉRNI LEHET: AZ IDŐEGYSÉG ALATT ÁTÁRAMLÓ MENNYISÉG TÉRFOGATÁT TÉRFOGATÁRAM MÉRÉS q v = dv dt ( m 3 / s) AZ IDŐEGYSÉG ALATT ÁTÁRAMLÓ MENNYISÉG TÖMEGÉT
RészletesebbenÜZEM ALATTI RÉSZLEGES KISÜLÉS MÉRÉS. AZ AKTIVITÁS VÁLTOZÁSAINAK MEGFIGYELÉSE Tuza János (Diagnostics Kft.)
ÜZEM ALATTI RÉSZLEGES KISÜLÉS MÉRÉS AZ AKTIVITÁS VÁLTOZÁSAINAK MEGFIGYELÉSE Tuza János (Diagnostics Kft.) Cél: Könnyen kezelhető, nagyszámú berendezésen, gyors, előszűrő jellegű mérések végzése a berendezés
RészletesebbenDeme Sándor MTA EK. 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23.
A neutronok személyi dozimetriája Deme Sándor MTA EK 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23. Előzmény, 2011 Jogszabályi háttér A személyi dozimetria jogszabálya (16/2000
RészletesebbenSYS700-PLM Power Line Monitor modul DDC rendszerelemek, DIALOG-III család
DDC rendszerelemek, DIALOG-III család KIVITEL ALKALMAZÁS A az energiaellátás minőségi jellemzőinek mérésére szolgáló szabadon programozható készülék. Épületfelügyeleti rendszerben (BMS), valamint önállóan
RészletesebbenTranszformátor rezgés mérés. A BME Villamos Energetika Tanszéken
Transzformátor rezgés mérés A BME Villamos Energetika Tanszéken A valóság egyszerűsítése, modellezés. A mérés tervszerűen végrehajtott tevékenység, ezért a bonyolult valóságos rendszert először egyszerűsítik.
RészletesebbenFeszültségérzékelők a méréstechnikában
5. Laboratóriumi gyakorlat Feszültségérzékelők a méréstechnikában 1. A gyakorlat célja Az elektronikus mérőműszerekben használatos különböző feszültségdetektoroknak tanulmányozása, átviteli karakterisztika
RészletesebbenPélda: Tartó lehajlásfüggvényének meghatározása végeselemes módszer segítségével
Példa: Tartó lehajlásfüggvényének meghatározása végeselemes módszer segítségével Készítette: Dr. Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 213. október 8. Javítva: 213.1.13. Határozzuk
RészletesebbenElső sajátfrekvencia meghatározása vasúti fékpaneleknél XIV. ANSYS Konferencia Budaörs, 2015.04.23
Első sajátfrekvencia meghatározása vasúti fékpaneleknél XIV. ANSYS Konferencia Budaörs, 2015.04.23 Knorr-Bremse Group Tartalom 1. Vasúti fékpanel 2. Rezonancia mérés 2.1 Impulzuskalapács mérés 3. Végeselemes
RészletesebbenÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK
ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK Célok, módszerek, követelmények CÉLOK, MÓDSZEREK Meteorológiai megfigyelések (Miért?) A meteorológiai mérések célja: Minőségi, szabvány
RészletesebbenAz Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
RészletesebbenModern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia. 2008. március 18.
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 28. március 18. A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia Értékelés: A beadás dátuma: 28. március 26. A mérést végezte: 1/7 A mérés leírása:
RészletesebbenKAROTÁZS TUDOMÁNYOS, MŰSZAKI ÉS KERESKEDELMI KFT. MŰSZERFEJLESZTÉS KUTAK, FÚRÁSOK TESZTELÉSÉRE CÍMŰ PÁLYÁZAT MEGVALÓSÍTÁSA
KAROTÁZS TUDOMÁNYOS, MŰSZAKI ÉS KERESKEDELMI KFT. MŰSZERFEJLESZTÉS KUTAK, FÚRÁSOK TESZTELÉSÉRE CÍMŰ PÁLYÁZAT MEGVALÓSÍTÁSA Pályázat azonosító száma: GOP-1.3.1-08/1-2008-0006, 3. FELADAT: KAROTÁZS GÉPJÁRMŰ
RészletesebbenA GYULLADÁSOS BÉLBETEGEK EURÓPAI NAPJA 2009. május 23. szombat Petıfi Sándor Mővelıdési Ház (1103 Budapest, Kada u. 38-40.)
A GYULLADÁSOS BÉLBETEGEK EURÓPAI NAPJA 2009. május 23. szombat Petıfi Sándor Mővelıdési Ház (1103 Budapest, Kada u. 38-40.) Képalkotó diagnosztika Szerkesztette: Dió Mihály 06 30 2302398 Témák 1. Röntgen
RészletesebbenAN900 C négysugaras infrasorompó Telepítési útmutató 1. A készülék főbb részei
AN900 C négysugaras infrasorompó Telepítési útmutató 1. A készülék főbb részei 2. Telepítési szempontok Az érzékelő telepítési helyének kiválasztásakor kerülje az alábbi területeket: Ahol különböző tereptárgyak
Részletesebben