A kamarai tevékenység Magyarországon és az Európai Unióban

Átírás

1 A kamarai tevékenység Magyarországon és az Európai Unióban TANULMÁNYOK FİSZERKESZTİ: GERGELY JENİ SZERKESZTETTE: STRAUSZ PÉTER ZACHAR PÉTER KRISZTIÁN ELTE Történelemtudományok Doktori Iskola Új- és Jelenkori Magyar Történeti Program Budapest, 2007.

2 A kötet megjelenését az OTKA Tudományos Iskola programja ( Kamarai autonómiák Magyarországon és az Európai Unióban NI 61486) tette lehetıvé. A kötetben szereplı tanulmányok az ELTE Történelemtudományok Doktori Iskola, az OTKA Tudományos Iskola Programja és a Magyar Mezıgazdasági Múzeum március 22-i konferenciájára készültek. Idegen nyelvi lektorok: Kiss Gábor Zachar Viktor A kötet összeállításában közremőködött: Rigó Balázs Horváth Ildikó Tornyai Anna ISBN Szerzık és ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék, Készült a ROBINCO Kft. Digitális Nyomdájában Felelıs vezetı: Kecskeméthy Péter

3 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 3 GERGELY JENİ: Elıszó 5 TÓTH IMRE: A kereskedelmi és iparkamarák változásai Magyarországon ( ) 8 DUNAI PÉTER: A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nemzetközi kapcsolatai, európai jelenléte 17 ÉGER ISTVÁN: Az orvosi kamarai tevékenység aktuális kérdései 27 S. SZABÓ PÉTER: A kamarai mőködés kihívásai a XXI. század elején az ügyvédség számára Magyarországon 35 LACZKÓ ANDRÁS: A Magyar Agrárkamara helye és szerepe az átalakuló magyar mezıgazdaságban 44 ULRICH E. ZELLENBERG: Die österreichische Wirtschaftskammerorganisation im Wandel Az osztrák gazdasági kamarák szervezetének átalakulása (Összefoglaló a német nyelvő tanulmányról) STRAUSZ PÉTER: Szakmai és közvita a kötelezı kamarai tagságról Ausztriában 92 ZACHAR PÉTER KRISZTIÁN: A kamarák szerepe a szociális párbeszédben Ausztria és az Európai Unió példáján 116 MÉSZÁROS TAMÁS: Az Eurochambres szervezete és mőködése 138

4 KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS: A kamarák aktuális helyzete 161 FORRÁSPUBLIKÁCIÓ: I évi XCVII. törvény az egészségügyben mőködı szakmai kamarákról II. A Budapesti Ügyvédi Kamara négyéves programja III. Az Eurochambres alapszabálya ABSTRACTS 224 RESÜMEES 246 SZERZİINK 272 OUR AUTHORS 276 UNSERE AUTOREN 279 CONTENTS 283 INHALTSVERZEICHNIS 285 4

5 Gergely Jenı Elıszó A civil szféra igen érdekes és sajátos szeletét alkotják a kamarák, melyek Magyarországon a rendszerváltást követıen kezdték újra mőködésüket. Az elıbb egyesületi keretek között tevékenykedı, majd az 1990-es évek közepétıl kezdıdıen köztestületi jogosítványokkal is rendelkezı szervezetek munkájával kapcsolatban azonban mindezidáig igen kevés tudományos jellegő munka született, a gazdasági-szakmai önkormányzatok feladatöre, törvényes mozgástere valamint társadalmi szerepe nem állt az érdeklıdés homlokterében. Ezen hiátus betöltését tőzte ki célul az OTKA támogatásával 2006-ban kezdıdött kutatásunk, mely az 1990 utáni magyar kamarai autonómiák felépítésével és mőködésével kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, kihívásokat igyekszik feltárni, mindemellett választott témáját nemzetközi kontextusba helyezve törekszik az Európai Unió régi és új tagállamaiban funkcionáló kamarai struktúrák bemutatására is. A tágabb kérdéskörben öt-hat fiatal doktorandusz közremőködésével folyó kutatás immár négy éve, 2003-ban vette kezdetét az ELTE Történelemtudományok Doktori Iskola keretében. Akkori erıfeszítéseink célja az volt, hogy a magyarországi autonómiák 1848 és 2000 közötti történetét feldolgozzuk és a velük kapcsolatos forrásdokumentumokat publikáljuk. E munka keretében rendeztünk egy konferenciát, melybıl született egy tanulmánykötet 1, illetve elkészült egy német nyelvő monográfia is, mely az autonómia fogalmát és egyes területeken való megvalósulását tárgyalta. 2 Mindemelett azonban közötti tevékenységünk legfontosabb eredménye az a háromkötetes kiadvány, mely Autonómiák Magyarországon címmel jelent meg 2005-ben. 3 Ezen munka 1 Autonómiák Magyarországon Tanulmányok. Fıszerk.: GERGELY JENİ. Szerk.: STRAUSZ PÉTER ZACHAR PÉTER KRISZTIÁN. ELTE Történelemtudományok Doktori Iskola, Budapest Autonomien in Ungarn Verfasst von ANDRÁS CIEGER, JENİ GERGELY, KÁROLY IGNÁCZ, JÓZSEF KARDOS, KÁLMÁN RÁCZ, ATTILA RÉFI, PÉTER STRAUSZ und PÉTER KRISZTIÁN ZACHAR. L Harmattan ELTE, Budapest Autonómiák Magyarországon Szerk.: GERGELY JENİ. L Harmattan, Budapest I-III. 5

6 Elıszó Ezen munka egy részletes bevezetı tanulmány mellett tartalmazza mindazokat a jogszabályokat, szervezeti és mőködési szabályzatokat, melyek a kamarák, a (vár)megyék, a városok, az egyházak, az egyetemek, valamint a Magyar Tudományos Akadémia autonómiaszervezetével kapcsolatosak. Tapasztalataink azt mutatták, hogy sokak számára még napjainkban sem tisztázott, milyen szerepet töltenek be a civil önszervezıdések sorában a kamarák, és emellett viszonylag szők a témakör szakirodalma is. Ezért gondoltuk úgy, hogy következı tudományos projektünk során ezt a korábban kevéssé feltárt területet dolgozzuk fel, mely egyúttal nagyobb közérdeklıdésre is számot tarthat. Kutatásunk során arra teszünk kísérletet, hogy e kérdést nemzetközi összefüggéseiben is megvizsgálva beillesszük az Európai Unió szélesebb inercia rendszerébe, hogy bemutassuk, hogyan mőködnek Nyugat-Európában ezek az intézmények. Az eddig leszőrt tapasztalatok alapján kijelenthetjük, hogy vannak bizonyos jellemvonások, amelyek mindenhol érvényesek, ugyanakkor az általunk vizsgált szférában országonként markáns különbségek is megfigyelhetık. A médiában gyakran találkozhatunk a kamarákkal, azok szerepével, megnyilvánulásaival: elsısorban természetesen azokéval, melyeknek konfliktusai adódnak szőkebb és tágabb környezetükkel. Eddigi tapasztalataink, kutatásaink alapján kijelenthetjük, hogy a kamarák hatékony szakmai és társadalmi szerepvállalása létfontosságú egy polgári demokráciában. Reményeink szerint mind mostani kötetünk, mind pedig további kutatásaink hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövıben a tudományos élettıl kezdve a közszereplıkön át egészen a civil polgárokig mindenki tudatában legyen a kamarák jelentıségével és a társadalomban betöltött szerepével. Jelen kötetünkkel tavaly indult kutatómunkánk elsı komolyabb eredményeit tárjuk a tisztelt olvasó elé. A március 22-én az ELTE Történelemtudományok Doktori Iskola, az OTKA Tudományos Iskola Programja és a Magyar Mezıgazdasági Múzeum által megrendezett konferencia célja a szakmaitudományos eszmecsere elindítása volt, melynek segítségével a tudományos kutatással foglalkozó kollégák és a gyakorlati munkát, a kamarai irányítást végzık találkozására nyílt lehetıség. Ezúton szeretném megköszönni, hogy a kamarák vezetıi nemcsak vállalták a konferencián való részvételt és kötetünkben való megnyilvánulást, de egyben komoly gyakorlati segít- 6

7 séget is nyújtottak és nyújtanak a projektünkben részt vevı kollégák számára a vizsgálandó témakörök meghatározásában és feldolgozásában. Ritka jelenség ez Magyarországon, hiszen eddig hiányzott a gyümölcsözı párbeszéd a kutatói szféra illetve a gazdaságiszakmai önkormányzatok valamint a politikai-társadalmi közélet szereplıi között. Az e folyamat elindítójának szánt tavaszi konferenciánkon elhangzott elıadások szerkesztett változatát győjtöttük össze e kötetbe, mellyel reményeink szerint némileg hozzájárulunk az elméleti vizsgálódás és a mindennapi gyakorlat tapasztalatainak szélesebb körő megismertetéséhez. 7

8