KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE

Átírás

1 EURÓPAI PARLAMENT Petíciós Bizottság KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE Tárgy: Az Asko Koivuaho, finn állampolgár által benyújtott 0626/2008. számú petíció a kevitsai bányászati projektrıl és az ehhez kapcsolódó környezetszennyezési problémákról 1. A petíció összefoglalása A petíció benyújtója a finn Lappföldön zajló bányászati projektre és annak a kibocsátási és környezetszennyezési problémáira hivatkozik. A petíció benyújtója azt állítja, hogy a ban elvégzett környezeti hatásvizsgálat (KHV) nem felelt meg a szokásos követelményeknek, és ebben az összefüggésben hivatkozik a Finn Erdıgazdálkodási Intézet (Metla) által készített új tanulmányra, amely azt állítja, hogy a terület az oroszországi Kola-félszigeten található bányákból és olvasztómővekbıl származó súlyos fémszennyezésnek is ki van téve. A petíció benyújtója aggodalmát fejezi ki a helyi lakosság egészségéért és a szennyezésnek a terület állat- és növényvilágára gyakorolt negatív hatásaiért, továbbá annak kivizsgálását kéri az Európai Parlamenttıl, hogy a kevitsai helyzet összhangban van-e az EU vonatkozó jogszabályaival. 2. Elfogadhatóság Elfogadhatónak nyilvánítva: október 16. Felkérik a Bizottságot, hogy az eljárási szabályzat 202. cikkének (6) bekezdése szerint nyújtson tájékoztatást. 3. A Bizottságtól kapott válasz: január 30. Egy kanadai bányászati társaság (a Scandinavian Mines Limited) 2006-ban kérelmet nyújtott CM\ doc PE /rev Egyesülve a sokféleségben

2 be a finn hatóságokhoz az észak-finnországi Kevitsában egy külszíni bánya megnyitása érdekében. A társaság honlapján található információk alapján a fı célkitőzés évente körülbelül 4,5 millió tonna nikkel- és rézérc kitermelése. A petíció benyújtója szerint a környezeti hatásvizsgálati eljárás folyamatban van, tekintve, hogy a környezetvédelmi engedélyt még nem adták ki. Ugyanakkor úgy tőnik, hogy a környezeti jelentés, illetve nyilatkozat (vagyis a technikai információk) 2006-ban elkészült. A petíció elsısorban a környezetvédelmi jelentés minıségével kapcsolatban vet fel aggályokat. A petíció benyújtója különösen azt hangsúlyozza, hogy az nem felel meg az elıírásoknak, valamint azt, hogy nem fordítottak kellı figyelmet arra a nehézfémszennyezésre, amely a levegıben szétszóródó por következtében a környezı területeket érné. A petícióban továbbá az is szerepel, hogy a közelben található a népszerő természetvédelmi terület, a Koitilainen mocsár, amelyet egy ilyen nehézfémlerakódás folytán szennyezıdés érne. Emellett több más nehézfémszennyezési forrás is található a régióban, például a fémkohók Nikkelben és az oroszországi Murmanszk térségében, amelyek szintén jelentısen hozzájárulnának a nehézfémszennyezéshez. A terület megnövekedett szennyezettsége összességében veszélyeztetné a helyi lakosság egészségét, valamint magas mérgezı fémszinteket eredményezne a vadon termı bogyós növényekben, illetve az emberek által is fogyasztott rénszarvashúsban. A Bizottság észrevételei a petícióval kapcsolatban Környezeti hatásvizsgálat (KHV) A projekttel kapcsolatos KHV információk tekintetében a fejlesztı honlapjáról az állapítható meg, hogy a kevitsai bányaterület 32 km 2 (3200 ha) mérető lesz. Ennek következtében a projekt a 97/11/EK irányelvvel 1 és a 2003/35/EK irányelvvel 2 módosított, az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK irányelv 3 (a továbbiakban: KHV-irányelv) I. mellékletének 19. pontja (kıbányák, és külszíni bányák, ahol a kitermelési felület meghaladja a 25 hektárt) alá tartozik. Az I. melléklet hatálya alá tartozó projektek esetén a KHV-irányelv 4. cikke alapján kötelezı a környezeti hatásvizsgálat (KHV). A KHV elvégzése során meg kell határozni és vizsgálni kell a projekt valószínősíthetı környezeti hatásait, valamint javaslatot kell tenni a jelentıs kedvezıtlen hatások elkerülésére, csökkentésére és lehetıség szerint ellensúlyozására tervezett intézkedésekre. A KHV irányelv 5. cikkének (1) bekezdése és IV. melléklete alapján a hatásvizsgálatnak tartalmaznia kell a tervezett projekt mőködtetése során keletkezı hulladékok és kibocsátások típusára és mennyiségére vonatkozó becslés[t] (víz-, levegı-, talajszennyezés, zaj, rezgés, fény, hı, sugárzás stb.). A KHV-irányelv esetleges megsértése abban állna, hogy a környezeti jelentés alacsony színvonalú, és nem tükrözi megfelelıen a projekt környezetet, illetve emberi egészséget érintı azon potenciális hatásait, amelyeket a légszennyezés a nehézfémeket is beleértve okoz, sem az oroszországi Kola-félszigeten keletkezı nehézfémkibocsátással együttes, kumulált hatásokat. Ugyanakkor jelenleg a Bizottság rendelkezésére álló információk alapján nem lehet 1 HL L 73., HL L 156., HL L 175., PE /rev 2/7 CM\ doc

3 megítélni, hogy megsértették-e az irányelvet vagy sem. A természetre vonatkozó irányelvek A kevitsai bánya a Koitelainen Natura 2000 helyszín szomszédságában található, amelyet a természetes élıhelyek, valamint a vadon élı állatok és növények védelmérıl szóló, május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 1 (a továbbiakban: élıhelyvédelmi irányelv) rendelkezéseinek megfelelıen közösségi jelentıségő természeti területté, a vadon élı madarak védelmérıl szóló, április 2-i 79/409/EGK irányelv 2 (a továbbiakban: madárvédelmi irányelv) rendelkezéseinek megfelelıen pedig különleges védelmi területté nyilvánítottak. Az élıhelyvédelmi irányelv 6. cikkének (2) bekezdése elıírja, hogy a tagállamok tegyék meg a szükséges intézkedéseket az olyan élıhelytípusok és olyan fajok jelentıs megzavarásának megakadályozására, amelyek számára Natura 2000 helyszínt jelöltek ki. Az irányelv 6. cikkének (3) bekezdése szerint a nemzeti hatóságok hagynak jóvá minden olyan tervet vagy projektet, amely természeti terület kezeléséhez nem kapcsolódik közvetlenül, illetve ahhoz nem nélkülözhetetlen, azt követıen, hogy megbizonyosodtak arról, hogy az nem fogja hátrányosan befolyásolni az érintett természeti terület épségét. Az irányelv 6. cikkének (4) bekezdése tartalmazza az olyan projekt jóváhagyására, amely kedvezıtlen hatással van egy Natura 2000 helyszínre. A petíció benyújtója által megadott információk nem teszik lehetıvé annak értékelését, hogy az élıhelyvédelmi irányelv védelmi rendszerét tiszteletben tartották-e vagy sem. A nehézfémek okozta környezetszennyezés A nehézfémek okozta környezetszennyezés kapcsán ki kell emelni, hogy a külszíni bányák a szálló por által okozott légszennyezés fı forrásai. Az ércek robbantással való kitermelése, a kotrás, illetve az egyéb mechanikus eljárások során por száll fel, amely elhagyja a bánya körzetét, a 10 mikrométernél kisebb részecskék így kihatással vannak annak környezetére, ugyanakkor több száz vagy több ezer kilométerre is eljuthatnak. A bánya nyílt felszíne (ahol nincs növényzet) szintén jelentıs forrása a por által okozott légszennyezésnek, különösen heves szelek idején. Helyi és regionális szinten a bányászat egészében jelentıs hatást gyakorol a levegı porkoncentrációjára, továbbá a nehézfémek lerakódására. Meg kell jegyezni, hogy a nehézfémhatás az érc fémtartalmától is függ. A régióban több jelentıs nehézfémkibocsátó található, különösen a fémkohók Nikkelben és az oroszországi Murmanszk térségében. E kibocsátók hatása erısebb a források közvetlen közelében, ugyanakkor a kibocsátás jelentıs hányada messzebb sodródik. A források kibocsátásáról kevés információ áll rendelkezésre, a kevés, illetve nem megfelelı jelentés következtében. A hosszú távú megfigyelések eredményeinek értékelése szerint a legtöbb nehézfém lerakódásának mértéke csökkent Észak-Finnországban. Ugyanakkor ugyanezen adatok értékelésénél azt is feltüntetik, hogy a hivatalos kibocsátási jelentések esetleg súlyosan alábecsülik a tényleges kibocsátási értékeket. 1 HL L 206., , 7. o. 2 HL L 103., CM\ doc 3/7 PE /rev

4 A nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedı levegıszennyezésrıl szóló egyezmény hatásait vizsgáló munkacsoport kialakította a nehézfémek kritikus terhelésének értékeit, melyek a légköri lerakódás azon szintjeit jelentik, amelyeket az emberi egészség és a környezet védelme érdekében tilos túllépni. Az emberi egészségre leginkább káros kadmium és az ólom nehézfém tényleges lerakódásának mértéke Észak-Finnországban jelenleg nem haladja meg a kritikus terhelés szintjét. Ugyanitt a higany szintje meghaladja a kritikus terhelés mértékét, ez azonban a világszinten magas higanykibocsátásnak tudható be. A 1999/30/EK irányelv 1 határozza meg a PM 10 és az ólom koncentrációjának határértékit a környezeti levegıre vonatkozóan, a 2004/107/EK irányelv 2 pedig célértékeket állapít meg az ólomra (Pb), a nikkelre (Ni), a kadmiumra (Cd) és az arzénra (As), az emberi egészségre gyakorolt hosszabb távú káros hatások elkerülése, megelızése vagy csökkentése céljából. Emellett az új 2008/50/EK irányelv 3 amelyet június 11-ig kell átültetni megállapítja az új elıírásokat a PM 2,5 finom szálló por, illetve a kapcsolódó figyelemmel kísérési eljárások tekintetében. E határértékeket és célértékeket be kell tartani a munkahelyek kivételével a környezeti levegıvel érintett egész területen; az irányelv emellett speciális értékelési elıírásokat is megállapít a pontforrások körül annak érdekében, hogy megfelelı információkat lehessen biztosítani azokról a területekrıl, ahol megemelkedett koncentrációs szintek várhatók. A 2004/107/EK irányelv további figyelemmel kísérési elıírásokat fogalmaz meg a környezeti levegıben található higany (Hg), illetve a higanylerakódás, valamint az arzén-, nikkel- és a kadmiumlerakódás tekintetében. Figyelemmel a szálló por szennyezés jelentıségére és nehézfémtartalmára azok potenciális egészségügyi hatásai miatt a környezetvédelmi hatásvizsgálatnak ki kell terjednie a jövıbeli tevékenység által a fent említett, szabályozott szennyezı anyagok koncentrációjában okozott hatások elemzésére is. Környezetvédelmi együttmőködés Oroszországgal A nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedı levegıszennyezésrıl szóló egyezménynek 51 tagja van az ENSZ EGB-térségben, beleértve az Orosz Föderációt, Finnországot és az Európai Közösséget is. Az egyezmény képezi a légszennyezéssel kapcsolatos többoldalú együttmőködés alapvetı keretrendszerét az EU és Oroszország között. Az egyezmény ban aláírt, nehézfémekrıl szóló jegyzıkönyve kifejezetten a nehézfémkibocsátásokra vonatkozik és 2003 óta hatályos. A nehézfémekrıl szóló jegyzıkönyv elıírja a részes államok számára, hogy az elérhetı legjobb technikákat alkalmazzák, amelyek több ágazatban hatékonyan csökkentik a kibocsátást, beleértve a fémkohókat és a fémércek pörkölését is, amelyek jelentıs tényezıt jelentenek a finn Lappföld szennyezésében. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy a jegyzıkönyv hatálya nem terjed ki a bányászatra. Mind Finnország, mind az Európai Közösség részes fele a nehézfémekrıl szóló jegyzıkönyvnek, ugyanakkor ezt az okmányt Oroszország nem írta alá, illetve nem ratifikálta. Az orosz ratifikáció hiányában nem valószínő, hogy Nikkel és Murmanszk térségében olyan szintre csökkenjen a kibocsátás, amely kizárja az emberi egészség és a környezet veszélyeztetését. 1 HL L 163., HL L HL L 152., PE /rev 4/7 CM\ doc

5 Következtetések A petíció benyújtója által szolgáltatott információk alapján a Bizottság nem tudja egyértelmően megállapítani, hogy sor került-e a közösségi jog, különösen a KHV-irányelv és az élıhelyvédelmi irányelv megsértésére. A Bizottság ugyanakkor meg fogja keresni a finn hatóságokat, hogy alaposabban vizsgálják meg a petícióban felvetett kérdések és a fent említett irányelvek viszonyát. A Bizottság emellett elemezni fog minden olyan információt, amelyet a fenti kérdésekkel kapcsolatban a petíció benyújtója esetlegesen szolgáltat. Irodalomjegyzék Spatial and Temporal Trends in Heavy Metal Accumulation in Mosses in Europe ( ) (Az európai mocsarakban a nehézfémek felgyülemlésének térbeli és idıbeli alakulása ). Programme Centre for the ICP Vegetation under Working Group on Effects of the Convention on Longrange Transboundary Air Pollution, 2008 (A nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedı levegıszennyezésrıl szóló egyezmény hatásait vizsgáló munkacsoport keretében mőködı növényvédelmi nemzetközi együttmőködési program központja, 2008) Critical Loads of copper, nickel, zinc, arsenic, chromium and selenium for terrestrialecosystems at an European scale, Alterra report 1355, Wageningen 2006 (A réz, a nikkel, a cink, az arzén, a króm és a szelén európai léptékő kritikus terhelési szintjei a földi ökoszisztémák esetében, Alterra-jelentés 1355, Wageningen 2006) f Heavy Metals: Transboundary Pollution of the Environment Meteorological Synthesizing Centre East of the Convention on Longrange Transboundary Air Pollution, 2008 (Nehézfémek: országhatárokon átterjedı környezetszennyezés; a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedı levegıszennyezésrıl szóló egyezmény keleti meteorológiai összesítı központja) Guidance document on Article 6(4) of the Habitats Directive (January 2007) (Útmutató az élıhelyvédelmi irányelv 6. cikkének (4) bekezdéséhez, január) n.pdf Guidance document on the Assessment of Plans and Projects significantly affecting Natura 2000 sites (November 2001) (Útmutató a Natura 2000 területetekre jelentıs hatással lévı tervek és projektek vizsgálatához, november) s_en.pdf 4. A Bizottságtól kapott kiegészítı válasz: szeptember 1. Az elsı közleményt követıen tájékoztatást kértek a finn hatóságoktól a petíció benyújtója által felvetett kérdésekkel kapcsolatban. Ugyanakkor a petíció benyújtójától három további levél érkezett a kevitsai bányát illetıen. CM\ doc 5/7 PE /rev

6 A Bizottság jelenlegi véleménye a finn hatóságok üggyel kapcsolatos válaszán, valamint a petíció benyújtója által szolgáltatott kiegészítı információkon alapul. A szóban forgó projekt esetében a környezeti hatásvizsgálati eljárást a es idıszakban folytatták le, a 97/11/EK irányelvvel 1 és a 2003/35/EK irányelvvel 2 módosított, az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK irányelvvel 3 (KHV-irányelv) összhangban. A petíció benyújtójának fıbb állításai a levegıt szennyezı kibocsátások a nehézfémeket is ideértve hatásainak értékelésére vonatkoznak a környezeti hatásvizsgálatról szóló jelentésben. A rendelkezésre álló információk alapján a szóban forgó hatásokat a KHV-eljárás során figyelembe vették (elsı jelentés és kiegészítı információk). A finn hatóságok arról számoltak be, hogy sor került a levegı porkoncentrációjának értékelésére, és az a levegıminıségrıl szóló irányelvekben foglalt határértékek alatt marad. Ezenfelül a projekt megfelel az ilyen típusú tevékenység esetében elérhetı legjobb technikák (BAT) alkalmazását elıíró rendelkezéseknek, a finom por (PM) okozta légszennyezés csökkentése érdekében. A Bizottság hangsúlyozni kívánja, hogy a KHV-irányelv nem ír elı érdemi megoldásokat, valamint nem állapít meg kötelezı környezetvédelmi elıírásokat. Ezenkívül tekintettel arra, hogy az irányelv alapvetıen eljárási követelményeket határoz meg, a projektek szükségességére, illetve annak elhelyezkedésére vonatkozó határozatok, valamint a környezeti hatásvizsgálati tanulmány (KHT) tartalmának (pl. az abban foglalt információk és adatok) és bármely alkalmazott környezeti feltétel megfelelı jellegének ellenırzése az illetékes nemzeti hatóságok hatáskörébe tartozik. Konkrétabban szólva, a finn hatóságok feladata a környezeti hatásvizsgálati tanulmányban foglalt adatok és információk minıségének és pontosságának biztosítása, a nemzeti iránymutatások, a korábbi tapasztalatok, valamint a hasonló északfinnországi bányászati tevékenységekre vonatkozó ellenırzési adatok alapján. Ami az ellenırzési intézkedések hiányát illeti a KHV-szakaszban, a Bizottság felhívja a Petíciós Bizottság figyelmét annak tényére, hogy a KHV-irányelv nem írja elı ellenırzési intézkedések meghatározását, noha az kifejezetten kívánatos lenne. E tekintetben a finn hatóságok megemlítették, hogy a mőködési engedéllyel kapcsolatos eljárás során ellenırzési intézkedések bevezetésére kerül sor. A nyilvánosság számára a mőködési engedély iránti kérelem benyújtásának szakaszában, azaz április 23. május 23. között biztosítottak lehetıséget észrevételeik ismertetésére. A petíció benyújtója által említett természeti területek közül a finn hatóságok egyedül Koitelainen esetében ítélték úgy, hogy arra a projekt várhatóan hatást gyakorolhat, és a szóban forgó területet érı hatásokat további vizsgálatoknak vetették alá. Emellett a Pomokaira területre gyakorolt hatásokat is megvizsgálták, de úgy ítélték meg, hogy a projekt arra nézve várhatóan nem fejt majd ki jelentıs hatásokat. Ezenkívül a 92/43/EGK élıhelyvédelmi irányelv 6. cikkének (3) bekezdése értelmében az illetékes nemzeti hatóságok csak azután hagyják jóvá az érintett tervet vagy programot, ha megbizonyosodtak arról, hogy az nem fogja hátrányosan befolyásolni az érintett természeti terület épségét. A Regionális Környezetvédelmi Központ június 18-án ismertette véleményét a Koitelainen területre vonatkozó környezeti hatásvizsgálattal kapcsolatban, majd 1 HL L 73., HL L 156., HL L 175., PE /rev 6/7 CM\ doc

7 pedig miután kérte néhány pont tisztázását, május 29-én ismételten véleményt nyilvánított. A projektjavaslatban végrehajtott néhány módosítást követıen a Regionális Környezetvédelmi Központ február 16-án új megjegyzéseket tett közzé a Natura 2000 területekre nézve várható következményekrıl. A bányászati tevékenységbıl származó, levegıbe történı kibocsátásokról, valamint a bányászat okozta egyéb hatásokról úgy vélekedtek, hogy azok nem változtatnak a vizsgálat következtetésein és a korábbi véleményeken, amelyekben kifejtették, hogy valamennyi tervezett enyhítı intézkedés alkalmazásakor nem várhatók a Natura 2000 területek természetvédelmi célkitőzéseit érintı jelentıs következmények. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a bányászattal járó következményeket megfelelıen kivizsgálták, valamint hogy a szóban forgó vélemények, illetve maga a vizsgálat sem mutat arra utaló jelet, hogy megsértették volna az élıhelyvédelmi irányelvben meghatározott kötelezettségeket. Következtetések A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján nem állapítható meg a KHV-irányelvben, illetve a természetvédelmi irányelvekben foglalt rendelkezések esetleges megsértése. CM\ doc 7/7 PE /rev