MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADI HABSBURG BIRODALOMBAN
|
|
- Enikő Feketené
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Demográfiai viszonyok: MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADI HABSBURG BIRODALOMBAN Magyarország helyzete a XVIII. század elején sok háború (végvári harcok, török kiűzése, Rákóczi-szabadságharc) jelentős emberveszteség, falvak elnéptelenedése kultúrtájak pusztulása (szántók helyén erdők, legelők) járványok terjedése (védekezés: karantén, védőoltások) gazdasági hanyatlás (termelés visszaesése, éhínség) megoldás: a népességszám növekedése természetes szaporodással betelepítéssel és bevándorlással (felnőtt munkaerőre is szükség van) A XVIII. század végére Magyarország lakossága megkétszereződött, 3,5-4 millióról 8 millióra nőtt. A betelepítések szervezetten érkeznek az országba adókedvezményekkel és egyéb juttatásokkal várják őket (pl. telek, ház, ingyen vetőmag) nagy részük sváb (birodalmon kívül élő katolikus német) katolikus vallás erősítése új gazdálkodási módok elterjesztése (pl. vetésforgó, új növények: burgonya, kukorica) elősegíteni beilleszkedésünket a Habsburg Birodalomba területi elhelyezkedés: Buda, Bakony és Vértes, Tolna, Baranya, Békés megye, Bácska, Bánát a németek nagy aránya azzal is magyarázható, hogy a svábokon kívül a hazai németséget még az erdélyi szászok és a városi polgárság egy része is képviseli, de ők már a XVIII. század előtt Magyarországon éltek de nemcsak svábokat telepítettek állami szervezéssel, pl. a szerbeket is telepítették a Határőrvidékre Bevándorlók A belső mozgások következtében a Kárpát-medence belseje felé húzódott vissza a magyar etnikai határ, ugyanakkor megmaradt az ország középső részének magyar jellege. (belső migráció) a magyarság belső területek felé húzódása miatt a peremvidékeken területek szabadulnak fel a szomszédos országokból is bevándorlás tapasztalható. (külső migráció) szervezés nélkül, öntevékenyen érkeznek területi elhelyezkedés: románok (oláhok) Erdély szlovákok (tótok) Felvidék lengyelek Felvidék (beleolvadnak a szlovákságba) kárpátukránok (ruszinok) Kárpátalja szerbek (rácok) Határőrvidék horvátok Horvátország zsidók Buda és a nagyobb városok cigányok mindenhol az országban A szervezett és az öntevékeny betelepülésekkel a magyarság számaránya a XVIII. században Magyarországon jelentősen csökkent. Ehhez még a betelepülések előtt hozzájárult, hogy a népességvesztés legnagyobb mértékben eleve a többnyire síkvidéken, dombságokon vagy völgyekben élő magyarságot érte, míg az idegen ajkúak többsége a jórészt érintetlen hegyvidékeken lakott. Így a két tényező hatására a XV. századi 80%-ról 40-42%-ra esett vissza a magyarság számaránya az országban a történeti demográfia becslései szerint. Magyarország soknemzetiségű állammá vált, ami később a nemzetiségi ellentétek gyökere lett és Trianon katasztrófájához vezetett.) Magyarország nemzetiségei a XVIII. század végén 1
2 Társadalom: A XVIII. század végéig Magyarországot alapvetően nem érintette meg a modern nemzeti eszme, a nacionalizmus. Szűk értelmiségi csoportokat leszámítva, a fő azonosulási pont a társadalmi helyzet és a felekezeti hovatartozás volt. A szülőföldhöz kötödés mellett a XVIII. században még létezett az országgal való azonosulás ( hungarus -tudat), mely összekötötte Magyarország különböző nemzetiségű lakóit. Így nemzetiségi ellentétekkel az 1780-as évekig nem találkozunk. (A Horea és Closca-féle 1784-es román parasztfelkelés volt a Kárpát-medencében az első, ahol nemzeti szempontok is fölmerültek.) A magyarság teljes társadalmat alkotott. Élén a pár tucat családból álló arisztokrácia és az ország népességének 4-5 %-át kitevő nemesség állt. A polgárság száma és súlya továbbra is csekély volt. A magyarság zömét a parasztság tette ki, akiknek sem földesúri, sem állami terhei nem emelkedtek a XVIII. század első felében a vándormozgalmak következtében. A parasztok jelentős része (50-65 % ) röghöz volt kötve, de a népmozgások a szolgáltatások átmeneti enyhülését eredményezték. A horvátok sajátos helyzetűek voltak, mivel a magyar közjog elismerte Horvátország különállását Magyarországon belül, s így a horvát nemességet külön nemesi nemzeteknek tekintette. Ezáltal a horvátok a magyarhoz hasonló szerkezetű, teljes társadalmat alkották. (Az összes többi nemzetiség csonka társadalmú.) A szlovákok csonka társadalmat alkottak: hiányzott a vezető réteg, zömük jobbágy volt. A felvidéki közép- és kisnemesség egy része beszélte ugyan a szlovák nyelvet, de döntő többségük a magyar nemesség részének tekintette magát, s a nemzeti ébredés korában a modern magyar nemzethez csatlakozott. A románok szintén csonka társadalmat alkottak, bár vékony vezető réteggel rendelkeztek egyháziak, nemesség, polgárság. A zömében délen, határőrvidéken élő szerbség éléről szintén hiányzott a vezetőréteg, ám egyházi privilégiumuk révén papságuk, valamint a körükből kikerülő katonatisztek alkották vezető csoportjukat A magyarországi németség a XVIII. századtól alapvetően három csoportra oszlott: a főleg városlakó németekre, az erdélyi szászokra (polgári, iparos, kereskedő és értelmiségi) és a betelepülő, túlnyomórészt paraszti sorban élő svábokra. Gazdasági jellemzők: A XVIII. században is a mezőgazdaság volt a legfontosabb ágazat, amely jelentősen fejlődött. A volt hódoltság területein továbbra is jelentős maradt a rideg állattenyésztés, amely elsősorban a hústermelést szolgálta. Másféle fejlődés jellemezte a volt királyi Magyarország területét. Ott az állattartásban előretört az istállózás, s az új fajták is megjelentek. Mezőhegyesen, Bábolnán, Kisbéren állami ménes birtokot alapítottak. A magyarszürke szarvasmarhát a húsáért tartották, míg a teheneket a tejgazdaság miatt. Keresztezésükből alakult ki a magyartarka szarvasmarhafajta. Ez kettős hasznosítás volt, mert így jó volt a tej és a hús is. A sertéseket a települések közelében lévő erdőkben legeltették. Juhot is tartottak a gyapjújáért. A fejlődést a század végére megjelenő kapásnövények (kukorica, burgonya, dohány) jelentették, melyek jelentős szerepet játszottak az éhínségek visszaszorításában. Az iparban a kisszámú népesség és s tőkehiány következtében az egész országban a céhek voltak jellemzőek. A Felvidéken és Ny-Dunántúlon manufaktúrákat is szerveztek. A parasztság eszközei és használati tárgyai jelentős részét maga állította elő, így a piac rendkívül szűk volt. Az előrelépést az iparosok számának növekedése mutatta. Tömegcikkeket gyártottak: posztó, edények, konyhai cserepek. A török kor az ipari fejlődésnek sem kedvezett: a volt hódoltságban a céhek ismételt megjelenése is fejlődést jelentett. A manufaktúraipar alig fejlődött ki hazánkban. Az iparfejlődést a kettős vámhatár kialakítása is visszafogta. Magyarország gazdag ásványkincskészletei következtében jelentős volt a bányászat. A nemesfém bányászat aránya csökkent, de megnőtt a réz és a vas szerepe, és megnyitották az első szénbányákat. A víz kiszivattyúzása problémát jelentett, ezért azokon a területeken, ahol sok volt a víz, a legkorszerűbb gépeket alkalmazták. Selmecbányán bányatisztképző intézetet is felállítottak (1735). Közvetlenül a termelők és a fogyasztók között zajlott a belső áruforgalom a vásárokon. A legjelentősebbek a nagyobb városokban tartottak országos vásárok voltak, ahol a parasztok és a kézművesek személyesen árulták termékeiket. Bővült az ország külkereskedelmi forgalma. A kereskedők a század közepéig örmények, görögök, szerbek voltak, akiket a század második felében fokozatosan a zsidóság váltott fel. A kivitel alapvetően mezőgazdasági termékekből (élőállat, bor, gabona, dohány, gyapjú) és nyersanyagokból (fémek) állt, míg a behozatal iparcikkekből. Külkereskedelmünk döntően az osztrák örökös tartományokkal bonyolódott le. A közlekedés fejlesztése alapvető fontosságú kérdés volt a hadsereg, a posta és az áruszállítás szempontjából. Ezért mind a kormányzat, mind a megyék igyekeztek javítani a sanyarú helyzeten. Szélesítették a földutakat, új hidakat vertek, és vízelvezető csatornákat építettek szerte az országban. Mivel nagy tömegű árut csak vízi úton lehetett szállítani, komoly tervek születtek a folyókat összekötő csatornák építésére. 2
3 Politika- és eseménytörténet: A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC ( ) 1. A felkelés okai: rendi sérelmek: a Habsburgok a magyar főurak megkérdezése nélkül döntenek az ország dolgairól A Habsburgok Erdélyt külön tartományként kezelik (1690-ben, a Diploma Leopoldinum mondta ki) Hamis felségárulási perek a gazdag földbirtokosok ellen A törököt kiűző császári hadsereg fosztogatásai Súlyos adók a jobbágyok nyakán: porció: a német császári katonák ellátása és forspont: a katonaság szállítása Ezek az indokok a Brezán várában kiadott hadba hívó kiáltványban, illetve a külföld felé kiadott Recrudescunt-ban (írója Ráday Pál) is megfogalmazódtak. 2. A felkelés célja: a magyar függetlenség kivívása 3. A felkelés vezetői: vezérlő fejedelem : II. Rákóczi Ferenc hadvezérek: Bercsényi Miklós, Béri Balogh Ádám, Bottyán János, Esze Tamás, Ocskay László, Károlyi Sándor, illetve a labancok részéről Pálffy János 4. Nagy csaták: harcoló felek: kurucok (felkelők) és labancok (császáriak) Dunaföldvár elfoglalása, győri csata (a legfényesebb győzelmek), zsibói csata (Erdély elvesztését okozta a vereség) trencséni csata (döntő vereség) 5. A szabadságharc országgyűlései: 1705, Szécsény: II. Rákóczi Ferencet a nemesek Magyarország fejedelmévé választják. Megszervezik az állam irányítását is: Rákóczi 24 tagú szenátusát köznemesekből állította össze, akik az államigazgatás ágai szerint szakosodva készítették elő a fejedelem döntéseit. Gazdasági Tanács jött létre a fejedelem vezetésével a kincstár és a hadellátás irányítására. 1707, Ónod: a Habsburgok első trónfosztása (a 2. trónfosztás 1849-ben, a ben lesz majd) Megtörténik a független Magyarország kikiáltása is Eb ura fakó! József császár nem királyunk! (Bercsényi) Elfogadták a hadikiadásokra kivetett 2 millió forint adót, amelyből a nemesség is részt vállalt. 1708, Sárospatak Törvény a jobbágykatonaságról: ha egy jobbágy beáll a hadseregbe, felszabadul a földesúri terhek fizetése alól (robot, adó, ajándék) 6. A szabadságharc tetőpontja: 1707 ekkor kiáltották ki hazánk függetlenségét a kurucok elérték a legnagyobb katonai sikerüket: Erdélyt és Magyarországot egy időre együtt birtokolták. 7. A szabadságharc vereségének okai: Rákóczi Ferenc nem kapott külföldi segítséget, a szabadságharc elszigetelődött. A franciák vesztésre álltak a spanyol örökösödési háborúban. Segélypénzeik 1710 után megszűntek. Rákóczi 1710-ben I. Péter cárral kötött szövetséget, de 1711 után az oroszoknak fontosabb volt a jó viszony a Habsburgokkal, ezért a kuruc állam tőlük sem számíthatott segítségre. Gazdasági helyzet romlása: értéktelenné vált Rákóczi pénze, a libertás (nevét a Pro libertate! = A szabadságért! feliratról kapta.) Pestisjárvány is irtotta a lakosságot. A visszaeső termelés veszélyeztette a hadsereg ellátását. Katonai téren kiütköztek a kuruc hadsereg gyengéi. A császári csapatok egyre inkább fölénybe kerültek. Az ország mind nagyobb területei kerültek az ellenség kezére. A kuruc hadsereg tisztikara képzetlen (Vak Bottyán elhunyt, Ocskay László és Bezerédi Imre átálltak a császáriakhoz), legénysége tapasztalatlan, fegyelmezetlen volt. A trencsényi csatában (1708) a szabadságharc legerősebb, fős, jól felszerelt hadserege szenvedett vereséget egy 8000 fős császári seregtől. A kuruc katonák egyre inkább belefáradtak a harcokba A háború folytatásának feltételei 1711-re gyakorlatilag megszűntek. 3
4 7. A felkelés vége: a szatmári béke Károlyi Sándor és III. Károly között: Károlyi elérte, hogy a békekötés közkegyelmet adjon mindenkinek. A szabadságharcban résztvevő nemesek visszakapták birtokaikat. A szabadságharc célja, a független magyar állam megteremtése meghiúsult. Nem válhattak szabaddá a kuruc hadsereg jobbágykatonái április 30-án Szatmáron aláírták a békét. Másnap a nagymajtényi síkon a kuruc csapatok letették a fegyvert. Károlyi tisztességes békét kötött. Ezt azonban nem érhette volna el a szabadságharc nyolcéves erőfeszítései nélkül. Vagyis a béke legfontosabb pontjai: Büntetlenség a lázadó kuruc katonáknak, a magyar törvényeket a Habsburgoknak be kell tartaniuk, Magyarország viszont a Habsburg birodalom része marad. 8. Rákóczi Ferenc sorsa: Rákóczi a vereséget követően nem tért haza Magyarországra, nem fogadta el a békét a neki felkínált kegyelem ellenére sem. Az újrakezdés reményében ment Franciaországba, majd Törökországba. Leghűségesebb kísérőivel (pl. Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen) emigrációban (külföldi száműzetésben) élte le életét a törökországi Rodostóban. Itt érte a halál 1735-ben. III. KÁROLY URALMA ( ) Károlynak feltett szándéka volt, hogy bizalmat ébresszen az udvar iránt Magyarországon. A szatmári béke ígéretei törvényekké lettek. megkezdte az ország újjáépítését, a demográfiai részben leírt szervezett betelepítéseket 1716-ban meghalt egyetlen fia, így veszélybe került az örökösödés. Törvényt hozott hát a Habsburgok nőági örökösödésének biztosítására; ez volt a híres Pragmatica Sanctio, amit 1722-ben az összehívott magyar országgyűlési rendek is elfogadtak Pozsonyban. A Pragmatica Sanctio kimondta, hogy az osztrák örökös tartományokban és Magyarországon azonos legyen az uralkodó a Habsburg-ház öröklődési szabályai szerint. Ez nemcsak a dinasztia nőági trónöröklési jogát biztosította, hanem azt is, hogy a Habsburgok dönthessék el, hogy ki legyen a magyar király.. Elfogadása azért ment simán, mert a magyar rendek még mindig tartottak a töröktől és ez a szerződés biztonságot nyújtott egy esetleges támadás ellen, továbbá az uralkodó biztosította a nemesi adómentességet és a vallásszabadságot, ezen felül az országot a saját törvényei szerint fogják kormányozni. Kialakultak azok a viszonyok, melyek 1918-ig meghatározóak maradtak hazánkban. III. Károly törvényt hozott az állandó hadseregről is, amely kimondta, hogy a hadsereg az országgyűléstől független, az uralkodó irányítása alatt áll. A költségeket a jobbágyok állták, így ilyen a nemesi adómentesség megmaradt. Az as török elleni háborúban visszaszerezte a Temesi bánság területét. A Pozsarevácon megkötött békeszerződés (1718) aláírásának köszönhetően a történelmi Magyarország területén megszűnt a török uralom. III. Károly igyekezett Magyarországot minél jobban bekapcsolni a Habsburg Birodalomba, érvényesítve a központi akaratot. Tanácsadó testületével Bécsből kormányzott, döntéseit pedig a magyar kancellária közvetítette. kancellária helytartótanács Szervezet: diéta (országgyűlés) (tanácsadó testület) (~belügyminisztérium) A király döntéseinek Törvényhozás (adók mértéke, Feladata: Magyarország irányítása végrehajtása hadsereg létszámának megajánlása) Székhelye: Bécs Buda Pozsony 1731-ben kiadta a nevezetes Carolina Resolutiot, amelyben a protestánsok vallásgyakorlását szabályozta. Igyekezett a katolikus hatalmat terjeszteni a Szent Korona országaiban olyan módon, hogy a protestánsok vallásgyakorlását akadályozta, vagy szűkebb keretek közé szorította. MÁRIA TERÉZIA ( ) Hatalomra jutása: III. Károly halála után rögtön kitört a Habsburg örökösödési háború, mely ig tartott. II. (Nagy) Frigyes porosz uralkodó hadüzenet nélkül megrohanta Sziléziát, a spanyolok és a franciák pedig a Habsburg területek felosztását tervezték. Mária Terézia a magyar rendekhez fordult, akik 1741-ben a pozsonyi országgyűlésen katonát adtak ( életünket és vérünket ), de előbb törvénybe iktatták újra a nemesi adómentességet. A háború végén végül is Szilézia porosz kézen maradt, sőt, a hétéves háborúban ( ) sem sikerült visszaszerezni. 4
5 Államirányítás: Mária Terézia a háborúk után nekilátott a birodalom belső rendjének megszervezéséhez. Abszolutista intézkedéseket hajtott végre, ami azt jelenti, hogy a rendek háttérbeszorításával rendeleti úton hajtotta végre felülről jövő reformjait ben létrehozta az Államtanácsot, mely az ország központi szerveit koordinálja és tartja a kapcsolatot az udvarral. Reformjainak kidolgozásában fontos szerepet kapott Kaunitz kancellár, aki 12 pontos paktumot készített terveiről után nem hívott össze országgyűlést, felvilágosult abszolutista módon kormányzott. A felvilágosult abszolutizmus a közép- és kelet-európai országok államformája az 1700-as évek közepétől a francia forradalomig. Célja: a térség felzárkózzon Nyugat-Európa gazdasági szintjére, ehhez a felvilágosodás eredményeit hasznosítja, ennek szellemében az állam merkantilista gazdaságpolitikát folytat. Korszerűsíti az oktatást, közigazgatást, egészségügyet. Türelmes a protestánsokkal szemben. Sokat tett a térség fejlődéséért, de mivel fenn akarta tartani a feudális társadalmi viszonyokat egy idő után szükségszerűen megbukott. Hazánkban Mária Terézia és II. József képviselte, Poroszországban II. Frigyes, Oroszországban Nagy Katalin. Belső intézkedései: 1754-ben kettős vámhatárt állított fel. Egy határ húzódott az egész birodalom körül, mely az osztrák- és cseh ipart védte a külföldi riválisoktól. A másik határt pedig Magyarország köré húzta, azért, hogy a magyar ipar ne fejlődhessen és a birodalom felvevőpiaca legyen. Viszont kedvező volt a mezőgazdaság számára, tehát az ország a birodalom éléskamrája lett ben sor került a mádéfalvi veszedelemre, amikor a székelyek uraik ellen fordultak a magas adók miatt. Ebben a korban a jobbágy nagyon sokat fizetett, ezért érthetőek a megmozdulások. Tartoztak az államnak forintos hadiadóval, a háziadóval a vármegye költségeinek fedezésére, fizették a porciót és a forspontot. A jobbágy tartozott a földesúrnak is a robottal, a kilenceddel, az ajándékkal, a dézsmával. Ezek mellé jöttek a földesúri monopóliumok. Ez azt jelentette, hogy csak a földesúr malmában őröltethet, csak a földesúr kocsmájában fogyaszthat bort, és csak urán keresztül adhatott el húst Ezen felül fizették az egyházi tizedet. Ezért adta ki 1767-es úrbéri rendeletét (urbáriumát), melyben szabályozta a jobbágyi terheket. Meghatározta az egységes jobbágytelek nagyságát (16-40 hold) és az utána fizetett járadékokat. A jobbágy évi 52 napi igásvagy 104 napi gyalogrobottal tartozott. Tiltotta a túlkapásokat, mert féltette az állami adóbevételeket ( Etetni kell a juhot, hogy nyírni lehessen! ) 1777-ben kiadta a Ratio Educationist (oktatásügyi rendelet), melyben kötelezővé tette az elemi iskola elvégzését 6-tól 12 éves korig kötelezővé tette az oktatást. A rendelet hatására több iskola épült az országban. cél: hozzá hű értelmiségi réteg kinevelése hivatalnokok állami irányítás erősítése. Ezért létrehozta a Theresianumot is, mely egy hivatalnokképző intézet volt. Feloszlatta a hazai jezsuita rendet, törekedett az egyház visszaszorítására, de ugyanakkor erősítette Szűz Mária kultuszát. Az ő idejéből való egykori himnuszunk a ma is énekelt Boldogasszony anyánk katolikus ének. Testőrségét magyar nemesifjakkal töltötte fel, de nem azért, mert annyira be akarta volna vonni őket az európai műveltségbe, hanem akart egy biztos, hozzá hű réteget a magyar társadalomban. Ugyanakkor a testőr-írók (pl. Bessenyei György) szerepet játszanak a felvilágosodás elterjesztésében is. II. JÓZSEF ( ) Nehezen kezelhető gyerek volt, nem kedvelte az udvari pompát, a vadászatokat és a társaságot. Gazdasági és filozófiai műveket olvasott. Kedvelte a zenét től Falkenstein gróf álnéven járta az országot (második Mátyásnak is nevezte a nép) től Mária Terézia társuralkodója a birodalomban, halála utána gyakorlatilag Magyarország királya. Azért gyakorlatilag, mert nem volt megkoronázva, hogy ne kössék a magyar törvények, ezért csúfolták kalapos királynak. 5
6 Uralkodása során kb rendeletet hozott. Takarékossági intézkedéseket hozott, ennek jegyében 1780-ban lecsökkentette az udvar és a testőrség létszámát. A palota egy részét is lezáratta. Enyhítette a cenzúrát. Megszüntette a megyerendszert, (hogy háttérbe szorítsa a rendeket) helyette tíz kerületet hozott létre. A kerületek élére állami biztosokat állított. Egyik legfontosabb rendelete az 1781-es türelmi rendelet, mely biztosította a szabad vallásgyakorlatot. Betiltotta a nem hasznos tevékenységet űző rendeket (hasznosnak csak a tanítás és gyógyítás minősült), ezért lett az addig kolduló Bencés rend oktató rend. Egyházellenessége miatt VI. Pius pápa 1782-ben felkereste és kérte, hogy enyhítsen a szigoron. ( fordított Canossa-járás ) Mindent egységesíteni akart, ezért 1784-ben a birodalom hivatalos nyelvévé tette a németet, előidézve ezzel a Kazinczy Ferenc vezette nyelvújító mozgalmat ben kiadta a jobbágyrendeletet, mellyel jelentősen javította a jobbágyság életét. Eltörölte a jobbágy elnevezést, megvalósította a szabad költözést. Lehetőséget adott az önálló hivatásválasztásra, a jobbágy foglalkozhatott bármivel, amivel akart. Csökkentette az úriszék (földesúri bíróság) hatáskörét.. Meg akarta adóztatni a nemességet (közös teherviselés) is, de a halál közbeszólt. Halálos ágyán minden rendeletet visszavont, kivéve a türelmi és jobbágyrendeletet. Udvari orvosa pedig, mivel a császár egy erősítő likőrt rendelt tőle, kikotyvasztotta neki az első adag Unicumot ( Das ist ein Unicum! - mondta rá a császár, miután megízlelte), amit azóta is gyárt az orvos leszármazottaiként a Zwack-család. II. József hibája az volt, hogy nem volt tekintettel az egyes tartományok fejlettségére. Mindent egységesen akart látni, túl gyorsan és erőszakosan próbálta megreformálni az országot. Halála után újjáéledtek a megyék, nőtt a nemzeti öntudat és terjedtek a forradalmi eszmék. Így került sor a XVIII. század történetét lezáró magyar jakobinus mozgalomra is. A MAGYAR JAKOBINUS MOZGALOM ( ) 1. Előzmények: elterjednek a felvilágosodás eszméi (a kis számú magyar értelmiség mellett ehhez II. József egyes rendeletei, majd II. Lipót ( ) rövid uralma is hozzájárulnak) a francia forradalom kitörése az új császár, I. Ferenc ( ) abszolutizmusa: a francia forradalom miatt Ferenc abszolút önkényuralommal kormányoz, nem akar hasonló lázadást a Habsburg Birodalomban. 2. A mozgalom vezetői: Fő szervező: Martinovics Ignác ferences rendi szerzetes fizikus, kémikus, politikai kalandor, aki császári titkos ügynökből lett a magyar jakobinus mozgalom vezére. Négy igazgató: Hajnóczy József (jogtudós, aki Kossuth előtt megfogalmazza a kötelező örökváltságot), Szentmarjai Ferenc (a nemesi ellenzék egyik vezetője) Laczkovics János (huszárkapitány), Sigray Jakab (arisztokrata) 3. A mozgalom terjedése: titkos olvasókörök szervezésén, keresztül, az eszméket kézzel másolt kátékon keresztül terjesztik (káté: kérdés-felelet formájában megfogalmazott szöveg) 4. A mozgalom céljai: (2 lépésben) Martinovics az olvasóköröket két társasággá vonta össze: Reformátorok Társasága, cél a magyar nyelv használata és a jobbágyfelszabadítás Szabadság és Egyenlőség Társasága: cél Magyarország önállóságának kivívása, majd a köztársaság kikiáltása 5. A mozgalom bukása: 1794: Bécsben letartóztattak néhány polgárt, akik a francia forradalomhoz húztak, közöttük Martinovicsot is részletes vallomásában kegyelemben reménykedve leleplezte saját mozgalmát véres megtorlás: május 20.: Budán lefejezték Martinovics Ignácot és társait (a 4 igazgatót + Őz Pál és Szolártsik Sándor ügyvédeket) A mozgalmat csírájában elfojtották, nem volt olyan jelentős, mint a kivégzések indokolnák. Kazinczy Ferenc szavaival: Példa kellett, hogy rettegjen az ország! Haláluk helyének mai neve: Vérmező. (az egykori budai kaszálórét) 6
MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN (1711-1795) III. KÁROLY (1711-1740
MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN (1711-1795) I. A szatmári béke (1711): III. KÁROLY (1711-1740 a) a Rákóczi-szabadságharcot zárta le Ausztria és Magyarország között b) Károlyi Sándor és III. (Habsburg)
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK
ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK Hazánk a Habsburg Birodalomban Kinek a nevéhez köthető a Pragmatica Sanctio? III. Károly. Mettől-meddig uralkodott? 1711-1740. Mit tett lehetővé a Pragmatica Sanctio elfogadása? A
RészletesebbenFogalmak. Fogalmak. Személyek
SZEMÉLYEK II. Lipót 1790-92 I. Ferenc 1792-1835 Martinovics Ignác Hajnóczy József Szentmarjai Ferenc Laczkovics János gróf Sigray Jakab Batsányi János Őz Pál Szolártsik János Széchenyi István 1791-1860
Részletesebben1. TOTÓ. 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos X pozsonyi 2. kéttáblás X. évenkénti
1. TOTÓ 1. Kire ismersz: ősiség eltörlése, Lánchíd, gőzhajó, kaszinó? 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos 2. Ebben az évben nyílik meg Magyarországon az első vasútvonal: 1. 1844 2.
RészletesebbenORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2012/2013 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS
ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2012/2013 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.
RészletesebbenJavítóvizsga témakörök Történelem, 11.c
Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c 2017-18 1. Kora újkori egyetemes történelem a. Francia abszolutizmus i. Királyi hatalom meggyengülése ii. XIV. Lajos iii. Gazdaságpolitikája, hadserege b. Habsburgok
RészletesebbenA felvilágosult abszolutizmus és magyarországi képviselői
A felvilágosult abszolutizmus és magyarországi képviselői 1. A felvilágosult abszolutizmus általános jellemzői - Az 1700-as évek jellemző uralkodási formája - Közép és Kelet-Európában válik jellemzővé
RészletesebbenTestLine - Pedigped tesztje-06 Minta feladatsor
Történelem a 10. évfolyam számára IV. témakör: Az újjáépítés kora Magyarországon A magyar országgyűlés. 1. 2:42 Normál Válaszolj a táblázat és saját ismereteid alapján a kérdésekre! A magyar országgyűlés...
RészletesebbenRÁKÓCZI FERENC RÁKÓCZI SZABADSÁGHARC RODOSTÓI HÁZ. Készítette: Esztelecki Andrea, Cseh Réka, Móri Petra
RÁKÓCZI FERENC RÁKÓCZI SZABADSÁGHARC RODOSTÓI HÁZ Készítette: Esztelecki Andrea, Cseh Réka, Móri Petra ÉLETE Született:1676. március 27. Borsi Elhunyt: 1735. április 8. (59 évesen) Rodostó Édesapja, Édesanyja:
RészletesebbenMAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN
MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN 1 A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC I. ELŐZMÉNYEK, OKOK: A török kiűzése után Magyarország a Habsburg Birodalom része lett, uralkodója I. Lipót (1657-1705). 1. bevezetik az abszolutizmust
RészletesebbenORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 7-8. OSZTÁLYOS TANULÓK SZÁMÁRA 2016/2017 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS
ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 7-8. OSZTÁLYOS TANULÓK SZÁMÁRA 2016/2017 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar
RészletesebbenMAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,
RészletesebbenI. FORDULÓ. Ki volt a magyar uralkodó a szabadságharc kirobbanásának idején?
I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... Felkészítő: 1. A Rákóczi-szabadságharc Ki volt a magyar uralkodó a szabadságharc kirobbanásának idején? Milyen okai voltak a szabadságharc kirobbanásának?
Részletesebbenj) h) a trafalgári győző i) II. Rákóczi Ferenc nevelőapja 1.2. Hogy hívták a megfejtésben szereplő személyt?
Neved: Felkészítő tanárod... 7 Iskolád: Elért pontszámod:... / 80 pont 1.1. Fejtsd meg a személynevekből álló rejtvényt! a) b) c) d) e) f) g) h) i) a) jakobinus vezér b) a népfelség elvének megfogalmazója
RészletesebbenErdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély
Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az
RészletesebbenA Rákóczi-szabadságharc és nemzetközi összefüggései
A Rákóczi-szabadságharc és nemzetközi összefüggései 1. Előzmények: a.) a felszabadító harcok és a Habsburg abszolutizmus: 1683-1699 háborús helyzet Magyarországon felszabadító harcok (Szent Liga) a török
RészletesebbenI. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a
I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a Kárpátok hegyvonulatai határolják, gazdag nemesfém, vasérc
RészletesebbenORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2012/2013 ORSZÁGOS DÖNTŐ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS
ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2012/2013 ORSZÁGOS DÖNTŐ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.
RészletesebbenETE_Történelem_2015_urbán
T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása
RészletesebbenKatedra Történelemverseny 2017 Döntő - Kulcs
1. Feladat: Keresztrejtvény (13 pont) Töltsétek ki a keresztrejtvényt a megadott meghatározások segítségével, majd magyarázzátok meg a megfejtésül kapott szó jelentését! 1. Megajánlása az országgyűlés
RészletesebbenKedves Versenyzők! Herber Attila-Martos Ida - Moss László-Tisza László: Történelem 4. és 5. kötet megfelelő részei, Reáltanoda Alapítvány, Bp.
Kedves Versenyzők! Szeretettel köszöntünk titeket a Hatodik és hetedik osztályos tanulók kulturális vetélkedőjén! Az első forduló sikeres megoldásához segítségül szolgál az általunk megadott szakirodalom.
RészletesebbenRákóczi-szabadságharc: 1703-1711
A kuruc kor zenéje Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 1699-re Magyarország felszabadul a török uralom alól ebben a magyar államnak szinte egyáltalán nincs szerepe > a békekötés feltételeit a Habsburgok diktálják
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK
ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe
RészletesebbenX X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:
Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra
RészletesebbenOsztályozó vizsga témái. Történelem
9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság
RészletesebbenTörténelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató
Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004 javítási útmutató 1. Jogalkotók Nevezze meg a körülírt jogalkotó történeti személyiségeket! a) A kiváltságos papi osztály helyzetének megerősítését szolgáló
RészletesebbenKORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után
KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp
RészletesebbenA VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)
Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és
RészletesebbenTémakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):
Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010
ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel
RészletesebbenA HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE
A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely
RészletesebbenAz 1918 elõtti Magyarország közismerten
Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel
RészletesebbenA kétfejű sas árnyékában
A kétfejű sas árnyékában MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 2. FORDULÓ MÁRIA TERÉZIA ÉS II. JÓZSEF, A FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS II. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail
RészletesebbenDr. Lelkes Miklós Zsolt A MAGYAR NÉP TÖRTÉNETE II.
Dr. Lelkes Miklós Zsolt A MAGYAR NÉP TÖRTÉNETE II. 32. FEJEZET HAYNAU RÉMURALMA, A BACH- KORSZAK. MEGTORLÁSOK ÉS A PASSZÍV ELLENÁLLÁS (1849 1867) Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc elbukott ugyan,
RészletesebbenMÁRIA TERÉZIA ÉS II. JÓZSEF URALKODÁSA
Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra MÁRIA TERÉZIA ÉS II. JÓZSEF URALKODÁSA A Pragmatica Sanctio III. Károly Habsburg császárnak nem született fiú örököse,
RészletesebbenA POLGÁRI ÁTALAKULÁS KORA. Találmányok és feltalálók a XVIII XIX. században
A POLGÁRI ÁTALAKULÁS KORA Találmányok és feltalálók a XVIII XIX. században Párosítsd a századot a megfelelô évszámokkal! XVIII. század XIX. század 1801 1900-ig 1701 1800-ig Jelezd csíkozással a térképvázlatban
RészletesebbenSzabadságharc I. Szabadságharc I. Szabadságharc I. Szabadságharc I. Szabadságharc I. Szabadságharc I. Szabadságharc I.
1 Mikor volt a Rákóczi szagadságharc? 12 Mikor halt meg Rákóczi? 2 Kik voltak a kurucok? 13 Hol született IIRákóczi Ferenc? 3 Mi volt a Rákóczi felkelésnek a célja? 14 Melyik évben született IIRákóczi
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenI. Mátyás ( ) az igazságos
I. Mátyás (1458-1490) az igazságos született: 1443 Kolozsvár meghalt: 1490 Bécs feleségei: Podjebrád Katalin (cseh) Aragóniai Beatrix (nápolyi) (eljegyezve Cillei Borbála és Garai Anna) - Edelpock Borbála
RészletesebbenMAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN június : Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán
MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941 1941. június 27. 1941-1945: Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: Semlegességi taktika: Magyarország a II.
RészletesebbenMegoldás és pontozási útmutató
Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1
MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenOsztályozóvizsga-tematika 9. évfolyam Év vége Történelem
Osztályozóvizsga-tematika 9. évfolyam Év vége Történelem 1. A világ és Európa a kora újkorban Témák Amerika ősi kultúrái, a nagy földrajzi felfedezések és következményeik. Felfedezők, feltalálók. Függetlenség
RészletesebbenOsztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia
RészletesebbenMit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés.
1848-12 pont A Pilvax kör 1848. Március 15.-e reggelén Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, a Nemzeti dallal együtt elvitték Landerer és Heckenast nyomdájába, ahol a nyomdagépet lefoglalva kinyomtatták.
RészletesebbenA történelem javítóvizsga. témakörei és tényanyaga. a Herman Ottó Szakképző Iskola. 9. évfolyamos. szakmunkás osztálya számára
A történelem javítóvizsga témakörei és tényanyaga a Herman Ottó Szakképző Iskola 9. évfolyamos szakmunkás osztálya számára I. Bevezető, a történelem kezdetei 1000-ig, Vas megye története A történettudomány
RészletesebbenZavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,
Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.
RészletesebbenTÖRTÉNELEM FELADATLAP
VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák
TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat
RészletesebbenKössünk békét! SZKA_210_11
Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran
Részletesebben1. TOTÓ Karikázd be a helyes választ!
1. TOTÓ Karikázd be a helyes választ! 1. Ki mondhatta magáról: A Nagy Enciklopédia főszerkesztője voltam? 1. Montesquieu 2. Diderot X. John Locke 2. Miről rendelkezett a Ratio Educationis? 1. egészségügy
RészletesebbenBÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,
RészletesebbenAz Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig
SZAMOSI LÓRÁNT Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig A. Az oszmán állam kialakulása, az első hódítások Ha manapság a török szót meghalljuk mindenkinek a mai Török Köztársaság lakossága
RészletesebbenSZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013
Tatabányai Integrált Szakiskola Középiskola és Kollégium Cím: 2800 Tatabánya, Cseri u. 35. Telefon: +36 34 309 545 E-mail: ititkar@is-kola.hu Web: www.is-kola.hu Fax: +36 34 309 549 SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM
RészletesebbenGRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK
GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament
RészletesebbenMagyarország beilleszkedése a Habsburg Birodalomba
Magyarország beilleszkedése a Habsburg Birodalomba A Rákóczi szabadságharc veresége után az uralkodó III. Károly (1711-1740) osztrák császár és magyar király megtartja a szatmári békében rögzített pontokat.
RészletesebbenZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma
ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,
RészletesebbenI. feladat. Melegítsünk be!
I. feladat Melegítsünk be! Pihentek vagytok? Bizonyíthatjátok! Fejtsétek meg a rejtvény! (Megoldásonként 0,5 pont jár.) 9 pont 1. Simára borotvált arccal 1704. április 1-jén állt át a kurucokhoz ez a tábornok.
Részletesebbend barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci
A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza
RészletesebbenTörténelem 5. évfolyam. - Redmentás feladatsorok - ISM.KELET. Gyakorlás
Történelem 5. évfolyam - Redmentás feladatsorok - I. Az őskor és az ókori Kelet A történelem forrásai Őskori elődeink Az őskori kultúra Barlangokból a falvakba Holdévektől a napévekig Az első városok Mezopotámiában
RészletesebbenTörténelemtudományi Doktori Iskola témakiírás
Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok
RészletesebbenA szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején
1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat
RészletesebbenI. feladat. Ne a tojást törd!
I. feladat Ne a tojást törd! Köszöntelek benneteket! Remélem sok tojást sikerül gyűjtenetek a mai napon! Fejtsétek meg a rejtvényt! 8 tojás (Megoldásonként 0,5 pont jár.) 1. Ilyen típusú épületben kötött
RészletesebbenA macedón nemzeti öntudat történeti alakulása
Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai
RészletesebbenA csapat száma: A feladatokat Érsek Attila készítette I. feladat Ne a tojást törd! 1. Ilyen típusú épületben kötött házasságot II.
- 1 - I. feladat Ne a tojást törd! 1. Ilyen típusú épületben kötött házasságot II. Rákóczi Ferenc. 2. 1704-ben tábornaggyá nevezték ki és rábízták Erdély védelmét a felkelő kurucok ellen. 3. Részt vett
RészletesebbenMAGYARORSZAG TÖRTENETE
Kristó Gyula-Barta János-Gergely Jenő MAGYARORSZAG TÖRTENETE Előidőktől 2000-ig RMNONÍCK KIADÓ TARTALOM 683 Tartalom ELŐIDŐK (1000-IG) A néppé válás évezredei (Kr. e. 6000-Kr. u. 855 körül) 5 Nyelvrokonság,
RészletesebbenTörténelem 10. évfolyam
Jelmagyarázat: Történelem 10. évfolyam F fogalom, pl.: királyi vármegye, ispán, nádor, egyházmegye, királyi tanács, tized N név, pl.: Géza fejedelem, I. (Szent) István, Koppány É évszám, pl.: 972 997 (Géza
Részletesebben3. feladat Kép: (I.) (II.)
1. feladat a) B A T T H Y Á N Y K Á Z M É R b) N A G Y C E N K c) J Ó Z S E F d) K Ú R I A e) E L L E N Z É K I N Y I L A T K O Z A T f) S Z A L A Y L Á S Z L Ó g) H Ő T L E N S É G h) M A R K Ó K Á R
RészletesebbenTörténelem 7-8. osztály
OM 037757 NÉV: VII. Tollforgató 2015.03.28. Monorierdei Fekete István Általános Iskola : 2213 Monorierdő, Szabadság út 43. : 06 29 / 419-113 : feketeiskola.monorierdo@fekete-merdo.sulinet.hu : http://www.fekete-merdo.sulinet.hu
RészletesebbenA kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban
DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,
RészletesebbenMÁRIA TERÉZIA ( 1740-1780) URALKODÁSA ( felvilágosult abszolutizmus )
MÁRIA TERÉZIA ( 1740-1780) URALKODÁSA ( felvilágosult abszolutizmus ) VITAM ET SANGUINEM: TRÓNRALÉPÉS ÉS KÜLPOLITIKA Mária Terézia (1740-1780) magyar királynő (koronázása 1741-ben Pozsonyban); férje Lotharingiai
RészletesebbenTörténelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!
Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa
RészletesebbenDoktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.
Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok
Részletesebben1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont
1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1 1. ábra: A Partium területe Bethlen Gábor halálakor. Rajzolja be a Partiumot alkotó területrészeket piros határvonalakkal, és írja be a területek neveit! 2.
RészletesebbenTörténelemtanulás egyszerűbben
Ádám Gáspár Történelemtanulás egyszerűbben Vázlatok a történelem tantárgy 5-8. évfolyamának oktatásához Készült a 2012-es kerettanterv alapján Tartalom Előszó... 9 5. évfolyam... 11 I. Az őskor és az ókori
RészletesebbenA Nagy Háború ( ) emlékezete Megyei Történelem Verseny. 1. forduló - megoldások
A Nagy Háború (1914-1918) emlékezete Megyei Történelem Verseny 1. forduló - megoldások 1. feladat (10 pont) 1. Igaz 2. Hamis 3. Hamis 4. Igaz 5. Igaz 6. Hamis 7. Igaz 8. Igaz 9. Igaz 10. Hamis 2. feladat
RészletesebbenMegoldás. Elemenként 0,5pont (2,5) II.
Megoldás 1. feladat I. a) Ernuszt János b) kincstartó c) Handó György vagy Nagylucsei Orbán (esetleg Ernuszt Zsigmond) d) A: rendkívüli hadiadó B: koronavám II. Elemenként 0,5pont (2,5) a) - nehézlovasság
RészletesebbenKutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.
Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,
RészletesebbenTestLine - Osztályozó vizsga/6 félév Minta feladatsor
Párosítsd az eseményeket az évszám: (1) 1514, (2) 1521, (3) 1526, (4) 1541 1. évszámukkal! 2:50 Nehéz évszám uda elfoglalása /az ország három részre szakadása/ Mohácsi sata ózsa yörgy parasztháborúja Nándorfehérvárt
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló
TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).
RészletesebbenHol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?
Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi
RészletesebbenGONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS
Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK
RészletesebbenBírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa
Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,
RészletesebbenKopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához
Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar
RészletesebbenKÓDEX Reformkor és kiegyezés
M A G Y A R KÓDEX Reformkor és kiegyezés MAGYARORSZÁG MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1790-1867 7 KOSSUTH KIADÓ Tartalom 1. FEJEZET / TÖRTÉNELEM 7 A NEMZETTÉ VÁLÁS KORA (1790-1848) / Dobszay Tamás-Hermann Róbert 7
RészletesebbenKÓDEX. Szultán és császár birodalmában MAGYARORSZÁG -? MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1526-1790 KOSSUTH KIADÓ
M A G Y A R KÓDEX Szultán és császár birodalmában MAGYARORSZÁG -? MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1526-1790 KOSSUTH KIADÓ Tartalom 1. FEJEZET/TÖRTENELEM 7 POLITIKA ÉS HADÜGY A TÖRÖK KORBAN (1526-1699) / Fodor Pál Oborni
RészletesebbenOsztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem
Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem 9. évfolyam Ókor A zsidó vallás fő jellemzői. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. A görög hitvilág. A római hitvilág. Julius Caesar egyeduralmi
RészletesebbenTARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41
5 TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41 BEVEZETŐ 51 SZÉKELYFÖLD FÖLDRAJZA ÉS KÖZIGAZGATÁSA (Elekes Tibor) 55 Természetföldrajzi adottságok és hasznosítható
RészletesebbenHallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye május Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek
Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2014. május 15-16. Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek tantárgyból Reformkor, forradalom és szabadságharc Megoldókulcs
RészletesebbenAz írásbeli érettségi témakörei
Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási
RészletesebbenVárosok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája
Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája H. Németh István: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16 17. századi Magyarországon (A felső-magyarországi városszövetség) I II. kötet, Osiris
RészletesebbenAz Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos
SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen
RészletesebbenSzlovákia Magyarország két hangra
dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:
Részletesebben1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának
MAGYARORSZÁG 1900 1918. október 30. Kitör az őszirózsás forradalom 1914. július 28. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának 1919. március 21. Kikiáltják a Tanácsköztársaságot 1910 1920. június
RészletesebbenEurópa alkotmánytörténete
RUSZOLY JÓZSEF Európa alkotmánytörténete Előadások és tanulmányok középkori és újkori intézményekről PÜSKI Budapest, 2005 TARTALOM I. Előadások Nyugat- és Közép-Európa intézmény történetileg meghatározó
RészletesebbenV. Magyarország és a Habsburg Birodalom
V. Magyarország és a Habsburg Birodalom 1552 1500 1572 Politikai és hadi események A törökök elfoglalták Veszprémet, Temesvárt, Drégelyt, Lippát és Szolnokot, Egert azonban nem sikerült. Dobó István 1566
Részletesebben