Nemzetközi Pénzügyek. 2. Nemzetközi pénzügyi rendszerek

Átírás

1 Nemzetközi Pénzügyek 2. Nemzetközi pénzügyi rendszerek

2 Nemzetközi pénzügyi rendszerek 2.1. Aranystandard

3 Modern kor Nemzetközi kereskedelem és világgazdaság fejlődésének összekapcsolódása Fellendülés kezdete Napóleoni háborúk vége 1870/1890-ig, tényezők: Ipari forradalom (2 hullám) Gőzgépek Acélipar Gyárak Vasút Gépgyártás Kereskedelmi liberalizáció Nyugat-Európa vezető szerepe (centrum) vs világ többi része (periféria): iparcikk export vs nyersanyag import - gyarmati rendszer Trösztök majd részvénytársaságok 1 főre jutó GDP növekedés a korábbi 10-15x-e Monopolizáció, gyarmati tőkekivitel kora II.Vh-ig, jellemzők: Robbanómotorok és elektromos gépek Termelés monopolizálása Új vállalatszervezési és-irányítási formák Centrum-periféria kereskedelem fennmarad, perifériákon megjelenik az importhelyettesítő ipar 1 főre jutó GDP növekedés a korábbi 2x-e Aranystandard az uralkodó pénzügyi rendszer

4 Az arany mint pénz o Belső értékkel bíró pénz Nemesfémpénz Értékmérő, csereeszköz és tartalékképző funkció nemzeti és nemzetközi viszonylatban Korlátok De a növekvő termelés, áruforgalom és felhalmozás igényeit kielégítő kitermelésre lenne szükség Kitermelés lehetőségei vs pénzigény: az igény eredete a reálgazdáságból származik ami a fejlődéssel elválik a kitermelés bővülésétől Ingadozó árak, növekedési (alacsonyabb növekedési ütem) és makrogazdasági (out-put gap) veszteség Nehézkes forgalmi eszköz Nemzetközi kereskedelemben való használhatóság korlátai Arany vs ezüst átváltási problémái Hamisítás Gresham törvény a jó pénz kicsapódik a forgalomból mint felhalmozási eszköz rossz pénz kiszorítja a forgalomból Pénzhelyettesítők Papírpénz megjelenése klasszikus bankjegy Rendeleti pénz: az állam monopol szerepe az elfogadtatásban

5 Aranystandard Történelmi elhelyezés Első nemzetközi pénzügyi rendszer Bank of England 1819-től monometallikus rendszer 1875-re a fejlett világ egészére kialakul 1914 tekinthető a zárópontnak I. VH után sikertelen visszatérési kísérletek a II. Vh-ig Működési elv Aranyérme és bankjegyforgalom Jegybankok átváltási kötelezettsége rögzített árfolyamon Szabad nemzetközi aranykereskedelem Szabad nemzetközi bankjegyforgalom

6 Aranystandard az egyensúly Árfolyammechanizmus Az aranystandard a valuták között stabil árfolyamot tart fenn Az árfolyam alapja az aranyparitás Amennyiben az árfolyam ettől eltér, arbitrázslehetőségek nyílnak meg Az árfolyamok ténylegesen az ezt kifejező aranypontok (~ +/- 1%) között stabilizálódnak Bankjegykibocsátás Monetáris kötelezettség az arany rögzített árának fenntartására és bankjegyek aranyra válthatóságának biztosítása currency elmélet Bankjegyek kizárólag fémpénz helyettesítők, kibocsátás fedezete (alapja) a mögöttes (arany)tartalék 100 % - ami soha nem volt igaz banking elmélet Bankjegy mögött hitel áll, kibocsátásának alapja az arra irányuló pénzkereslet Fedezete az üzletszerű vagy más néven bankszerű fedezet Peel törvény 1844 Bankjegykibocsátás kizárólagos joga a BoE-é, a kibocsátás a currency elmélet alapján valósul meg Többször fel kellett függeszteni

7 Aranystandard egyensúly Külső egyensúlyi cél megfogalmazása Tartalékok túlzott kiáramlásának (és beáramlásának) megakadályozása FFM (+ tőkemérleg) és tartalékeszközök nélküli és pénzügyi mérleg együttes egyensúlyi állapota Külső egyensúly automatikus helyreállása Kormányzati laissez fair t támogató automatikusan ható mechanizmus amely a kereskedelmi mérleg egyensúlya és az árszínvonal kölcsönhatásán alapul Pénzáramlási mechanizmus Pozitív mérleg növeli az országban a pénzmennyiséget, ami növeli az árszínvonalat, ennek hatására a kereskedelmi mérleg romlik Deficit esetén csökken a pénzmennyiség, amit az árszínvonal csökkenése kísér, aminek következtében javul a FFM Pénzügyi mérleg egyensúlyára ható tényezők Az alkalmazkodás nem kellően gyors, a jegybank monetáris politikája a pénzügyi mérlegre hatva segíthet Az aranystandard játékszabálya (Keynes) Hiány esetén pénzügyi eszközök értékesítése, ami a pénzkínálat csökkentését és a kamatok emelkedését így tőkebeáramlást eredményezett

8 Az aranystandard hátrányai Kitermelés vs gazdasági növekedés a valuta aranyhoz rögzített ára nem zárja ki az árszínvonal változását, az arany fogyasztói kosárban mért ára (relatív ára) ingadozik nincs árstabilitás, mégha hosszú távon stabilak is az árak pénzkibocsátás valódi fedezete (banking elmélet) az üzletszerű fedezet az aranytermelés (pénzkínálat) lehetőségei és a reálpénzkereslet igénye eltérőek mindez korlátozza a vállalkozást, a gazdasági növekedést Az aranykészletekért folyó verseny a belső egyensúlyt folyamatosan alárendeli a külső egyensúlyi célnak, ami makrogazdasági veszteséghez vezet aszimmetrikus alkalmazkodási kényszerbe kerülnek a nemzetgazdaságok, a deficites országok viselik döntően a kiigazítás szükséges terheit sokkok, recesszió kezelésére nincs megfelelő eszköz az aranytermelő országok számottevő hatással lehetnek a globális makrogazdaságra

9 Esettanulmány: az 1847-es válság Tényezők Két nagyon gyenge agrárév 1846, 1847 Élelmiszerimport, FFM deficit, aranykiáramlás Vasútépítési boom erős hitelkereslet A jegybank lépése A csökkenő aranykészlet miatt kevesebb bankjegykibocsátásra van lehetőség: a jegybank kibocsátói részlege csökkenti a bankjegyek mennyiségét. Ha csökken a jegybank banki részlegének a bankjegytartaléka, akkor az értékpapírokat ad el / kamatokat emel / szűkíti a hitelezést. Valójában túl sokáig várt a BoE és (emiatt) drasztikusan fogta vissza a hitelezést. (25 éves kamatcsúcs, piaci petíció a jegybank ellen) Következmények Hitelszűke, ami különösen a vasúti szektor magas refinanszírozási igényei és az irracionális kamatszint mellett csődöket indít el. Bankjegyhiánytól való félelem: bizalomvesztés, betétkivonás, irracionális kamatszint (60%) Nem az aranyra válthatóság kérdőjeleződött meg, hanem az, hogy a jegybank (és a bankszektor) képes lesz-e a bankjegyigényt kielégíteni a Peel törvény korlátai miatt.

10 Az aranystandard megszűnése A makroökonómiai és gazdaságpolitikai változások az aranystandardot idővel ellehetetlenítik Az I. Világháború állami kiadásai miatt a pénzkibocsátás elszakad az aranystandardtól A modern (keynesi) gazdaságpolitika megjelenésével, az a továbbiakban nem összeegyeztethető az aranystandard szabályaival Tőkeexport mozgatórugói megváltoznak, aminek következményei lesznek Tartós fizetési mérleg egyensúlytalanság alakul ki Ennek megfelelő az aranyáramlás a legfejlettebb országok irányába mutat

11 Nemzetközi pénzügyi rendszerek 2.2. A Bretton Woods-i rendszer (aranydeviza vagy tartalékvaluta rendszer)

12 Történeti áttekintés Aranykor olajválságig Tudományos-technikai forradalom Elektronika, automatizálás, nukleáris energia, szintetikus alapanyagok Multinacionális- transznacionális vállalatok térnyerése Fogyasztási, termelési struktúrák átalakulása Kétpólusú világrendszer Gyarmati rendszer felbomlása Világkereskedelem nagymértékű bővülése 1 főre jutó GDP növekedés a korábbi 1,5-2,5x-e Olajválság stagfláció- paradigma váltás a gazdaságpolitikában Korszak vége: a Bretton Woods-i rendszer felbomlása

13 Aranydeviza (tartalékvaluta) rendszer Bretton Woods IMF létrehozása 1944 USA, mint pol-i, gazd-i és pü-i hatalom megoldási javaslata az új nemzetközi pü-i rendszerre A 2 Vh közötti problémák újbóli jelentkezésének elkerülése tedd koldussá a szomszédod politika megelőzése nemzetközi gp-i koordináció megteremtése külső egyensúlyi problémák rugalmasabb kezelése A VH utáni újjáépítés monetáris alapjainak biztosítása Működési elv Arany/dollár árfolyam rögzítése (35 USD/uncia) Dollár / arany átváltás garantálása FED / jegybankok Dollár mint kulcsvaluta státuszának rögzítése (dollar as good as gold) Egyes devizák árfolyamát a dollárhoz rögzítik Konvertibilitás a folyó műveletekre

14 Aranydeviza rendszer - egyensúly Az egyensúly két alappillére USA jegybankja monetáris politikáját az aranytartalékok változásához Többi állam jegybankja pedig a deviza (dollár) tartalékok változásához szabja Aszimmetria a monetáris politikában Rögzített árfolyam mellett a fenti elv követése a monetáris politikát hatástalanítja a belső egyensúlyra (többi ország) USA monetáris politikája hatást gyakorol a többi ország belső egyensúlyára A tőkemozgások korlátozása mellett tartható fent a külső egyensúly, illetve csak a fiskális politika hatékony e tekintetben, de a belső egyensúlyi célok alárendelődnek a külső egyensúlynak Az IMF szerepe ennek kezelésében IMF rugalmassági szabályok IMF hitelek»kvótá-nak megfelelő mértékű hitelek a tagországoknak FFM egyensúlyhiány esetén»kvótán felüli hitelek is lehetségesek, de feltételességi szabályokkal, azaz az adósok gazdaságpolitikáját korlátozza/felügyeli az IMF Kiigazítható paritások Marshall segély

15 Az egyensúly felbomlása Aranykészletek bővülése vs világgazdaság növekedési üteme (a dolláraktívák elvi leg lehetséges bővülési trendje) között ellentmondás feszül A gyakorlatban azonban kezdetben ez nem jelentkezik, mivel a dolláraktívák a szükséges mértékben bővülnek Az ellentmondás később jelentkezik a dolláraktívák tényleges és a pénzügyi rendszer által a status quo fenntartásához tartozó elvi bővülési trendje között Az európai (és japán) újjáépítés után a dollár iránti kereslet megcsappan Európai konvertibilitás megteremtése a tőkemozgásokra is hatással van USA magántőke-kivitel növekedése USA fizetési mérleg romlása Az aszimmetriából adódóan eleve gyenge a késztetés az USA gazdaságpolitikájában a szükséges korrekcióra, továbbá politikai ügyek (Koreai és Vietnami háborúk, a Nagy Társadalom programja) ugyancsak a korrekció ellen hatnak Árfolyamparitások kiigazításának elmaradása (egyes valuták felértékelésének elmaradása dollár leértékelésének lehetetlensége) egyensúlyi problémákat okoz A 60-as évek legvégétől általánossá válik a bizalmi válság 1971 Nixon shock és leértékelés (Smithsonian Agreement) a, majd 1973 március 19. a rendszer vége főbb valuták esetében a dollár rögzítés megszűnik, áttérés lebegő árfolyamok rendszerére

16 Irodalom Aranystandard áttekintéséhez kiegészítésképpen olvasandó Krugman könyv oldalak

17 Nemzetközi pénzügyi rendszerek 2.3. Globalizáció

18 Világgazdaság Bretton Woods után ICT (információs-kommunikációs technológia) forradalom számítástechnika, távközlés, Internet (AI, biotechnológia, robotok) Tőkepiacok felfutása, liberalizációja TNC (Transznacionális vállalatok) vezető szerepűvé válása Fogyasztási, termelési struktúrák globalizálódása Világkereskedelem, nemzetközi pénzügyi tranzakciók, FDI növekedése Egypólusú világrendszer - USA Kína, India, KKE országok, Oroszország, OPEC országok előretörése Világkereskedelem nagymértékű bővülése ~7%/év Regionális integrációk erősödése 1 főre jutó GDP növekedés magasabb a korábbihoz képest de egyensúlytalanság, sorozatos válságok 2007 pénzügyi válság: a korszak vége? secular stagnation?

19 Tőkemozgások szereplői FDI mrd USD (2015) döntően a transznacionális vállalatok TNC állami TNC vállalatok állami vagyonalapok private equity fund-ok Portfolió tőke befektetési alapok 40e mrd US) (2015) állami vagyonalapok mrd USD (2015) Intézményi befektetők összesen 76e mrd USD felett (2012) egyéb intézményi befektetők magánbefektetők

20 Példa: a TNC-is vállalatok számokban Definíció Több országra kiterjedő gazdasági tevékenység Központi irányítás, globális stratégia Erőforrások, know-how, információ megosztása Jellemzők A tevékenységnek optimális nemzetközi megosztása Globális profitmaximalizálás Globális termékstratégia Szegmentáció FDI, M&A Adatok TNC-k száma (2010) , Leányvállalatok óta 2,5x Részesedésük a világ GDP-ből 25%, Leányvállalatoké 10% 1982 óta 2x növekedés, a válság során jelentősen növelték részesedésüket Világkereskedelemből 1/3 (2013), K+F 50% felett Foglalkoztatás m fő (külföldi leányvállalatokban 70m közvetlenül)

21 Transznacionális vállalatok (TNC) fejlődése Piacszerzés, forgalombővítés, méretgazdaságosság növelése TNC-k versenye (korábbi fázis) Költségek- inputok optimalizálása - hatékonyság növelése Gazdasági tevékenység nemzetközi megosztása kockázatcsökkentés szegmentáció - stratégiai előnyök megszerzése a hozzáadott érték megteremtésének nemzetközi láncolata, globális termelési háló (jelenlegi fázis)

22 Globalizácó Történelmi elhelyezés, definíció több mint a világkereskedelem bővülése kereskedelem, tőkepiacok, vállalatok, termelési tényezők, technológia, verseny a kapitalista világrendszer fejlődésének szerves, új formája beleértve a hatalmi viszonyokat is totális globalizáció korszaka Kiteljesedés kezdete múlt század 80-as évek Kiváltó okok: A technológiai fejlődés szállítás és a tömegtermelés- felfutása a rövidebb termék-életciklussal együtt a belső piacra alapozott növekedés lehetőségeit szétfeszítik, kommunikáció és komputerizáció fejlődése megteremti tőkepiacok globális fejlődésének és a vállalatirányításnak a transznacionális feltételeit. ( A világ összemegy. ) Gazdasági verseny földrajzi erősödése Egy pólusú (USA) hatalmi rend és a piaci erőkbe vetett bizalom helyreállása együttesen elhárítja az akadályt a világgazdaság liberalizálása elől ami a transznacionális cégrendszerek kialakulásának feltétele.

23 Globalizáció Földrajzi terjedés Liberalizáció, dereguláció Nemzetközi ügyletek dominanciája ICT technológiák elterjedése Nemzetközi szervezetek jelentős szerepet játszanak a mainstream közvetítésében

24 Globalizáció tartalma A gazd-i szerveződések nemzetköziesednek Fogyasztás Termelés - Tulajdonviszonyok Integráció vs függőség Tőkeáramlás: aki kimarad, lemarad Tulajdonviszonyok: nyilvános cégek, nemzetközileg diverzifikált tulajdonosi körrel Kereskedelem: A TNC értékláncba való sikeres csatlakozás a növekedés motorja, nyitottabb gazdaság Monetáris rendszer / Finanszírozás: a tőkepiaci nyitottság következtében a megtakarítások szabadon áramlanak, a bankok a forrásszerzést és a kihelyezést nemzetközi szinten optimalizálják, a portfoliótőke nemzetközileg diverzifikált, azaz versenyezni kell a finanszírozásért és forrásokért FDI és Technológiai Hozzáadott érték megtermelésének helye a TNC-k stratégiájának, döntésének a függvénye K+F értékteremtés pozícionálása Munkaerő: szabad áramlás

25 Nemzetállamok motivációja Előnyök Gazdasági növekedéshez szükséges tőke megszerzése Technológia transzfer, know-how, modernizáció Egyensúly javulása, életszínvonal emelkedése Helyi cégekkel való kapcsolatok révén integrálódik tartósan a gazdaság az értékláncba

26 Nemzetállamok motivációja Hátrányok Gazdaságpolitikai szuverenitás csökken tőkevonzáshoz szükséges gazdaságpolitika biztosítása elsődleges (lásd pl. monetáris politikai döntéshozatal) Helyi gazdasági szereplők KKV-k, hátrányos helyzetbe kerülnek, piacot vesztenek (+ az állami erőforrások jelentős részét kell a TNCk vonzására és megtartására fordítani) Fiskális szigor fenntartása szociális és társadalmi feszültségeket okozhat Nemzetközi függőség nemzetgazdaságban képződő jövedelmek jelentős részéről, illetve TNC befolyásában levő stratégiai ágazatokról való jelentős döntésbe nincs beleszólás piaci ingadozások és pü-i válságok az integráció miatt érintik a hazai reálgazdaságot nemzetközi egyezményekhez és szervezetekhez való kapcsolódás felértékelődik, de ez kötelezettségekkel és a hazai gazdaságpolitika mozgásterére korlátokkal jár

27 Nemzetállamok megváltozott szerepe Gazdaságbefolyásoló képessége a világgazdasági folyamatok hatásaira gyengül Gazdasági fejlődés FDI-tól és TNC-ktől függ Gazdaságpolitika mainstream-je a liberalizáció és tőkevonzás nemzetközi elvárásainak való megfelelés (gazdaságpolitikák egységesedése) ez kihat a politikára is - demokrácia deficit Nemzetközi egyezmények és szervezetek gyarapodnak, súlyuk növekszik, a tőkepiaci deregulációt elősegítő szabályozások és azokat bevezető országok száma fokozatosan emelkedett a válságig, de ma is 3:1 arányban a liberalizáció felé való elmozdulás a jellemző Mindenki nemzetközi függősége nő

28 Nemzetközi pénzügyi rendszer 2.2. Tőkepiacok nemzetközivé válása

29 Tőkepiacok nemzetközivé válása Az új rendszer Kezdetek a 70-es években Név (lebegő árfolyamok rendszere) Jellemzők Dereguláció Szabad tőkeáramlás (konvertibilitás nemcsak a folyó műveletekre) Lebegő árfolyamok Kölcsönös nemzetközi függőség USD csak vezető világpénz Piaci erők túlsúlya Tartós egyensúlytalanság piaci korrekciói: válságok Globalizáció Dezintermediáció Nemzetközi forgalom növekedése

30 Dezintermediáció Direkt pénzügyi közvetítés térnyerése Pénzügyi innovációk terjedése Átláthatóság csökken Intézményi befektetők szerepe kiemelt 1990-es évek közepére a hitelezést már meghaladta az értékpapír alapú finanszírozás

31 Nemzetközi forgalom növekedése Piacok számokban Devizapiacok forgalma napi mrd USD felett (2016.I.) a világ GDP-jének közel 20x-rosa Devizatartalékok mrd USD (2015, arany nélkül) Tőkepiac és banki eszközök a világ GDP 3,8x-rese (2013) Derivatívák állománya nominális értékben a GDP 8x-rosa (2014), (piaci értéken csak a világ GDP 20-25%-a)