körülmények között rendeltetésüknek megfelelően működjenek. Nehéz volna azonban felsorolni mindazokat a szempontokat, amelyeket

Átírás

1 NEHEZIPARI MÜSZAKI EGYETEM _ MECHANIKAI TANSZÉK OPTIKAI FESZÜLTSÉGVIZSGÁLAT A_ TUDOMÁNYOS KUTATÁS ÉS AZ IPAR SZOLGALATÁBAN HUSZÁR ISTVÁN egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa Mérnöki szerkezetektől, gépelemektől megköveteljük, hogy előirt körülmények között rendeltetésüknek megfelelően működjenek Nehéz volna azonban felsorolni mindazokat a szempontokat, amelyeket a tervezőnek figyelembe kell vennie a lehető legtökéletesebb konstrukció nyerésére Csupán kettőt ragadunk ki ezek közül; egyébként feltesszük, (hogy a kérdéses szerkezet üzemi feladatának hiánytalanul megfelel A szerkezetnek biztonságosnak kell lennie Ez azt jelenti, hogy a tervezett élettartamon belül, az üzem közben fellépő erőhatásoknak a biztonsági tényezővel kifejezett többszörösét is még káros alakváltozások nélkül hordoznia kell Megfelelő biztonságot Viszont csak akkor lehet elérni, ha a tervező előre ismeri az üziemközben fellépő terheléseket (esetleges túlterheléseket), másrészt ezekből pontosan tud a szerkezet elmeiben ébredő feszültségekre következtetni, végül pedig rendelkezésre állanak a felhasznált anyag szilárdsági jellemzői Ha közelebbről vizsgáljuk a kérdést, rögtön rá kell mutatni a nehézségekre Igen sokszor az erőhatások pontos képét nem ismerjük, sőt gyakran még megbecsülése is lehetetlen Kivált akkor tünik szembe ez, ha a statikus rtenhelés mellett jelentkező időben változó (esetleg lökésszerű Vagy nem várt) terhelésre gondolunk De bizonytalanságot jelent a másik tényező is, ti egyszerűbb esetekben ugyan az elemi szilárdságtan összefüggései módot nyújtanak a feszültségek kiszámítására; sok összetettebb kérdésben pedig az elméleti szilárdságltan jóval bonyolultabb a megoldásai állnak szerkesztő rendelkezésére; a gyakorlatban előforduló kérdések jelentős részét azonban csak közelítő feltevések alapján oldihatjuk meg, vagy pedig még közelítő megoldásról sem beszélhetünk További bizonytalanság adódik azért is, mert az anyagra mérésekkel nyert szilárdsági jellemzők csupán középértékek, amnelyekttől bizonyos eltéréssel kell számolni esetenként; nem is szólva arról, hogy ezeket az anyagjellettnzőket viszonylag egyszerű terhelés során kaptuk egyszerű kialakítású testeken, ezzel szemben sokszor a szilárdság, például kifáradási jelenségek esetén szerkezet-jellemző Végül azt is ki kell hangsú- N)Na Ji 3 T

2 az iparban is alkalmazzák a korszerű feszültségmérés adta lehetőségeo -- mint lehet -' lyozni, hogy a méretezési elvekre sem lehet százszázalékosan támaszkodni, hiszen például többtengelyű, időben változó igényibevételekre még ma sincs kikristályosodva egységes álláspont A szerkezetnek gazdaságosnak kell lennie Töblb oldalról kell ezt a kérdést is megvizsgálni Ha a kérdéses konstrukció gyártását népgazdasági szempontok előírják, akkor az adott viszonyok között leggazdaságosabb szerkezet kialakítása sok tényező függvénye Figyelemmel kell lenni a rendelkezésre álló minél olcsóbb anyag megválasztására úgy, hogy a felhasznált mennyiség a legkevesebb legyen De mérlegelni kell a gyártást és üzemeltetést tekintve egyéb szempontokat is: a szerkezet felépítése, gyártása, szerelése a lehetőséghez képest egyszerű legyen és racionálisan igazodjék a rendelkezésre álló termelőeszközökhöz, a meghibásodott alkatrészek pótlását, illetve javítását könnyen végre lehessen hajtani Tételezzük fel, hogy az anyagmegválasztás megtörtént, sőt nagy vonalakban a szerkezeti elemek kialakítása is Ekkor a gazdaságosság és biztonság első pillanatra egymással szemfbenálló feltételnek látszik Valóban néhány egyszerű esetben ez így is van, csak a szerkezet méretének növelésével lehet a biztonságot növelni Mindjárt máshogy néz ki a akkor, ha figyelembe vesszük az elöljáróban mondottakat, hogy a terheléseket és a feszültségeket általában jobb-rosszabb közelítéssel ismerjük Ebből a megállapításból ugyanis az következik, hogy a nagyobb bizonytalanságra való tekintettel meglehetősen nagyra választjuk a biztonsági tényezőt, de képünk nincs az anyag lcihasználási fokáról, a valóságos biztonságról sem, és csak egy-egy meghibásodás figyelmeztet a méretezés hiányosságára, Ha azonban mód nyílnék a feszültségek pontos megállapítására, tehát, ha Valódi képet nyernénk a szerkezet viszonyairól, akkor a valódi biztonságra lehetne méretezni és így a legkisebb anyagfelhasználás válna lehetővé Flinthez még azt fűzzük hozzá, hogy egy-egy szerkezeti elem helyes kialakításától nagy mértékben függnek a feszültségek Aránylag kis változtatással gondoljunk - - a bemetszett helyekre, a hirtelen átmenetekre stb a feszültséget csökkenteni, a biztonságot növelni tehát anélkül, hogy az anyagfelhasználás nagyobbodna elmondott néhány Az szempont rámutat arra, hogy a helyes konstrukció kialakításának egyik igen lényeges és nemcsak szilárdsági szempontból fontos tényezője a feszültségviszonyok minél pontosabb ismer-ete Viszont igen sok gyakorlati problémánál említettük látszik számítás a feszültségek közelítő meghatározása reménytelennek útján Ilyenkor egyetlen út marad a kérdés tisztázására, éspedig a méréstedhnika alkalmazása A feszültségmérés technikájának szélesebbkörű alkalmazása viszonylag fiatal 1920-as évekre tehető mérnöki gyakorlatban elterjedésének a való kezdete Azóta viszont, főként második világháború után, a rohamosan kifejlődött, kivált az elektronikus berendezések felhasználása kapcsán Hazánk téren meglehetősen elmaradt, jóllehet az elmúlt e években már néhány helyen kutató- és tudományos intézetek mellett 3 i! l!

3 ' neer: legfőbb akadálya az, hogy műszaki értelmiségünk része njagy ket Kívánatos volna további, általánosabb elteredése Enn a kérdéskomplexumot, illetve nem értékeli kellő mértékben Pedig az ipar számos területén, kivált a járműépítésben, tömeggyártásban kényesebb konstrukcióknál, feltétlen megtérül a feszültségmérésré ráfordított idő, fáradság és költség A feszültségmérés feladata elsősorban a feszültségek meghatáyozása a számítással nem követhető igénybevételek esetén A mérés mutatja meg továbbá valamely számító eljárás helyességét, illetve közelítésének jóságát Végül segítségével lehet képet kapni arról, hogy valamely helyesen tervezett szerkezet kivitelezése során nem történt-e számottevő eltérés az előírt feltételektől Mérést általában vagy a kész szerkezeten, vagy annak kicsinyített (modellen) hajtunk Végre, vagy analógonján mérünk Mindhárom másán esetben legfőbb rendeltetése a méretezés, illetve ellenőrzés Ennek megfelelően legtöbbször elegendő csupán a kritikus helyeken méréseket végezni Méréseket ugyan általában csak a szerkezet felületén tudunk végrehajtani, mivel azonban a maximális feszültségek többnyire itt lépnek fel, éppen legértékesebb adatokat nyerjük a A feszültségmérés technikájában a következő eljárások alakultak ki: WPWNÍ" Nyúlásmérés Optikai feszültségvizsgálat Ridegbevonat alkalmazása Röntgeneljárás Analógiák alkalmazása Célunk ez alkalommal csupán az optikai feszültségvizsgálattal foglalkozni Rövid félszázados múltra tekinthet vissza optikai úton való az feszültségvizsgálat Az alapvető fizikai jelenséget, hogy ti az üveg feszültség hatására kettősen törővé válik, Seebeck és Brewster fedezte fel a múlt század elején, majd pár évtizeddel később Neumann és Wertheim szövegezték meg törvényszerűségét Mesnager nevéhez fűződik e fizikai jelenség alkalmazása technikai feszültséganalízis számára Kutatásai a XIX század végére esnek Ettől számíthatjuk optikai feszültségvizsgálat elindulását az Az ezután következő fejlődést híven tükrözi (az üveg mellett a celluloid modellanyag bevezetőjének) Coker-nek és Filon-nak 1931-ben megjelent wa Treatise on Photoelasticitya című munkája a Körülbelül harmincas évekre tehető az optikai feszültségvizsgálat tömeges alkalmazása és rohamos fejlődése, megfelelően annak, hogy mindinkább terelődött figyelem a szerkezetet jellemző feszültségcsúcsok a hatásának vizsgálatára Másrészt a mérnöki gyakorlat fokozottabb igényei követeltek mind pontosabb betekintést az anyag viselkedésére Egyelőre azonban csupán mint laboratóriumi eszköz segítette a feszültséganalízis probléma-körét, így példaként formatényező a optikai úton való meghatározását említjük 2% 339

4 _ További lépést jelentett a térbeli, háromdimenziós feszültségvizsgálat módszerének felismerése és ezzel az optikai feszültség-analízis körének kiterjesztése E téren századunk negyvenes évei hozták meg a kellő kibontakozást De nem mondhatjuk még a térbeli, sőt a síkbeli feszültségvizsgálat fejlődését sem lezártnak, akár az elvi-, akár a technológiai részt illetően Mindenesetre az optikai eljárás hasznosságát szépen igazolja az a tény, hogy manapság nemcsak a tudományos kutatás eszköze, hanem mind több gyárban felállított berendezés révén a konstrukciós munka közvetlen segítsége is az optikai feszültségvizsgálat Az optikai feszültségvizsgálat modellvizsgálat A modell átlátszó, homogén anyagból készül, amely terhelés hatására kettősen törővé válik A terheléstől függő kettőstörés jelensége segítségével lehet a feszültségvizsgálatot végrehajtani Valamely géprész feszültségi viszonyainak tisztázására, megfelelően átszámított modellen, ugyancsak kellően átszámított terhelést kell létesíteni Modell-anyagnak beváltak az optikailag igen érzékeny műgyanták (bakelit, dekorit, trolon, viszhomlit, juralit stb), továbbá bizonyos célokra celluloid, plexiglas, igen precíz méréseknél és kényesebb célokra pedig az üveg Sík problémák vizsgálata során két adatot nyújt az optikai feszültségvizsgálat Az egyik, minden pontban a főfeszültségek iránya (m), a másik pedig a főfeszültségek különbsége (01- Üg) Ezek segítségével lehet még egy további szilárdságtani összefüggés felhasználásával a teljes feszültséganalízist elvégezni Minthogy sok esetben a teljes feszültséganalizisre nincs szükség, főként ipari problémák esetében, gyakran megelégszünk azzal, hogy a 01 -a3 értékeket feltüntető optikai képből vonjuk le következtetéseinket Ennek alapja az, hogy a főfeszültségek különbsége éppen a méretezésnél döntő redukált feszültség Mohr szerint Tehát, ahol a legnagyobb ennek értéke, az egyszersmind a legveszélyesebb hely Példaként bemutatom az egyik hazai faipari sajtó keretelemének optikai úton nyert képét (1 ábra) Egyik oldalon a főirányok hajlásszögeit meghatározó vonalsereg látható, a másik oldalon pedig a a, az m, viszonyszámokat feltüntető görbék képe, ahol 00 állandó szám Mint az ábrából azonnal kitűnik, legveszélyesebb hely a felső sarok belső része, ahol e viszonyszám 11 körüli érték Továbbá helyileg veszélyesnek mondható az alsó saroknak ugyancsak belső környezete Igen szemléletes ez az ábra, mintegy feszültségmezőről plasztikus a képet ad Jól látszik, hogy példánkban az alsó sarok úgyszólván terheletlen (az alsó részen) Hasonlóan a felső sarok körül kis igénybevétel látható Ha feszültséganalízis, tudományos kutatás kérdéseiben, a főként kényesebb szerkezeti részekben szükséges, akkor elég hosszadal vagy lnasan, de jól járható módon elvégezhető Példaként az előbbi sajtó keretének egyes keresztmetszeteiben fellépő feszültségek ábráját (2 ábra) adjuk Síkbeli feszültség-probléma esetén a a feszültségek F(x, y) Airy- 340

5 1 ábra 2300 kg/cm

6 a í lemez szárában ébredő feszültségmezőt _ értékekkel állítottam elő a hiányzó kerü- leti feltételeket A további számítást tisztán analitikai úton hajtottam végre i, _ ' ' " félé függvény második deriváltjaként nyerhetők, amelyre nézve Y meg lehet határozni a feszültségg differenciálegyenlet áll fenn A kerüaf leti F, ill ismereteben elvben rá;- g t; i, Imakg/rrif g 3 ábra függvényt A tényleges kiszámítás azonban legtöbbször leküzdhetetlen akadályokkal jár Ilyen esetekben az optikai A Afeszültségvizsgálat célravezető Sokszor lehet a mérési eljárást a számítási eljárás némely szükséges és egyébként meghatározhatatlan adatának J megállapítására felhasználni, majd pedig 75!" l a további feszültséganalizist matematikai módszerekkel elvégezni Ilyen ter- mészetű vizsgálattal állapítottam meg a 3 ábrán feltüntetett T-alakú húzott q"/ g A modellt a 4 ábra mutatja Itt az y=0 u, x w metszetben optikai úton kiszámított i,_ s rr TL:1,35, dn:n7ís jelöléssel és P Am BM C: D 4 ábra

7 l ' ' ' ' :)2I'Í _ wxx - 1x HZF, _, r: u; o] t: c a u u - J" ' w x XXkép! *, x x ' x * állandókkal nyerhető három tagból a feszültségfüggvény: F : 1 1, ő2 px- + (AH T" Bnany)e "y COS d" x + (c ch m- + [ixd sh 5x) cos Bg dp, a feszültségek pedig 0, 321" 8962 Az 5, ábra a Ü] Üg-Vel arányos m = const vonalakat tünteti fel, a 6 ábra pedig a főfeszültségek (p hajlásszöget megadó görbesereget Végül a 7 ábra a főfeszültségi trajektória hálózatot adja A feszültség"- mezőnek optikai úton való analízisét is végrehajtottam A számított 05 mért értékek jó egyezést mutatnak A feszültségeloszlások perspektív képét a 8, 9, 10 ábrák mutatják U IV, " as- s e? S a 3 i t : r y=a6a x r r a":,-32x1_ ; / Ü 3,7 AZX!* "x r / 944" X ; Í 33x /z'y=a25zk xl '/ III-HÉ; 3,45: 25' "x_2[' x X x3'v3 45 ígyíy/f/w/ ygam 426 5x ', / meny-x, 3,2 3,/r 5 z geü x Ha az - x u=-07a, 4 Cv /_/ x 1 l v x/ l II ÜŐI/[II/IRXICKSLZ, //,/ 26's_/"/'I' Fix XÍÜÍ * i! N* fl/ **X:X-l;_ y:;0l25g', '/ [/1/ '11 x xx / 1' N 15 X *' -_-24'/v Í/ 7-5 Ü bxax as " viza y=-0lra 24! 'x xx x 'I"-L/'[n xx l/ lx 2 lllyxt / n 17 [I I ,11 4 Wx /,Z29 I gmxx 5 ábra Az optikai feszültségvizsgálattal nyert eredmények minden nehézség nélkül átvihetők a homogénnek izotropnak anyagolcra tekinthető és (pl szerkezeti a acél), _ami vizsgálat hasznosságát biztosítja

8 - - 1 fötrány -2 fóirány 7 ábra 3'44

9 1 cm % 40 kgcnx? T : a 1 cm N 80 kg/cm? e 8 ábra á :u 9 á 16F a U w, É a 10 ábra c: 1 cm a 40 kg/cmz

10

11 NEHÉZIPARI MÜSZAKI EGYETEM KÖZLEMÉNYEI A k; E I KÖTET AZ 1956 JÚNIUS 8--9-ÉN RENDEZETT U KIÉRNÖKNAP ELHANGZOTT PJL(ÉADAÁSAI SAJTÓ ALÁ laennezte Dr TERPLÁN ZÉNÓ REKTOIÍHELYEITES MISKOLC I9ST

12 E KÖZLEMÉNYEK I KÖTETE A MÜVELÖDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM MISKOLC VÁROS TANÁCSÁNAK ANYAGI TÁMOGATÁSÁVAL JELENT MEG lufim; m5 r; mama mzmsíekw" JJZÍÉSE

13 GÉPÉSZMÉBNÖKI KAR

14

15 TARTALOMJEGYZÉK I lx?u Előszó C/J KOHÓMÉRNÖKI KAR: ALKALMAZOTT KÉMIAI TANSZÉK: Dr Bognár János: Fém-ionok ultramikroanalitikai rozása katalízis segítségével kimutatása és meghatá- ÁLTALÁNOS KÉMIAI TANSZÉK: "Horváth Aurél: A savas Martin-acélgyártás fizikai kémiaija ÁSVÁNY- ÉS KÖZETTANI TANSZÉK: Pojják Tibor: Sajóvelezd; Uppony- és Nagybarca-környéki Dr vulkáni tufák ásvány-kőzettani vizsgálata FEMKOHASZATTANI TANSZÉK: Dr Horváth Zoltán: Az urkúti mangánérc dúsítása kémiai úton Wéber József: A magnézium-oxigén-rendszer egyensúlyi viszonyai Burnóczky Lajos: Hazai mangánércek kezelése kéndioxidos Wieder Nándor: Vasban és kovasavban dús bauxitjaink gazdaságos feldolgozásának lehetőségei és az erre irányuló tanszéki kísérletek GEODÉZIAI TANSZÉK: Dr Milasovszky Béla: Az órajárás kérdése csillagászati hosszúság meghatározásánál 79 KOHÁSZATI KÉMIAI TANSZÉK: Dr Mika József: A kolorimetrikus titrálások mikrokémiai alkalmazása KOHÓGÉPTANI ÉS KÉPLÉKENY ALAKÍTÁSTANI TANSZÉK: Dr Geleji Sándor: A műszaki egyetemeken folyó kutatómunka jelentősége Kiss Ervin: Lemezhengerek domborítása METALLOGRÁFIAI TANSZÉK: Dr Verő József: A moszkvai kohómérnöki főiskolák szervezete és működése Dr Hajtó Nándor: Beszámoló a takaréköntöttvas-kutatás jelenlegi állásáról TÜZELÉSTANI TANSZEK: Dr Diószeghy Dániel: Az ózon szerepe az égési folyamatoknál VASKOHÁSZATTANI TANSZÉK: Szele Mihály: A vaskohászat fejlődése az 1955 évben Simon Sándor: Az oxigén befúvatás hatása a fémnek gázfázis útján történő kéntelenítési folyamatára

16 _ Somodi GEPÜZEMTANI TANSZÉK: Lancsarics Alajos: Jármű dieselmotorok dugattyúfelületein fellépő hőmérsékleteloszlás mérése GÉPÉSZMÉRNÖKI u,, r-, KAR: ÁBRAZOLO GEOMETRIAI TANSZÉK: Dr Petrich Géza: Három kitérő tengely legrövidebb egyenesvonalú összekötésének grafikus megoldása ELEKTROTECHNIKAI TANSZÉK: Uray Vilmos-Dr Geleji Sándor: Fémfólia-hengermű hajtása kaszkádkapcsolású aszinkronmotorokkal Lányi Andor: Feszültségviszonyok javítása különböző áttételű transzformátorok párhuzamos kapcsolásával GEPELEMEK 'I*ANSZÉKE: Az Ajtay-Korbuly-féle Dr Terplán Zénó: kaparólánc-hajtómű hatásfokvizsgálata Varga Gábor: A Gépelemek tanszékének ipari, mérő és tervezői tevékenysége ban Géza-Olasz József: Esztergapad főorsójának ellenőrzése Nagy Herczeg István: fogdeformációk mérésének egyik módszere A Lévai Imre: Ellipszis gördülőhengerű fogaskerekek elmélete és gyártása Tar Sándor: Gépelemek korszerű méretezésének rövid összefoglalása Lendvay Nomogramm készítése fogkihegyesedés adatainak Pál: meghatározására Szaladnya Sándor: Hidraulikus másolóberendezés pontosság-vizsgálata Szombathy Emil: Méretellenőrzések pneumatikus módszerrel " 215 GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TANSZÉK: élgeometriája Kordoss József: Az esztergakés Bálint Lajos: A megmunkálási változatok kiválasztásának kritériuma; a méretóontosság és a felületi símaság összefüggése József: Szerszámkutató laboratórium tervezésének irányelve IPARGAZDASAGTANI TANSZÉK: Dr Susánszky János: Néhány új szempont a periódus időtartam és a sorozatnagyság megállapításához TANSZÉK: MATEMATIKAI Dr Gáspár Gyula: A determinánselmélet axiomatikus megalapozása Raisz Iván: Interpolációs polinomok Huszthy László: Forgó tömegek minimális felgyorsitási idejének meghatározása Hosszú Miklós: Néhány többváltozós függvényegyenlet közös általánosítása Dr Nikodémusz Antal: Parciális differenciálegyenletek grafikus megoldásáról Vincze Endre: A monoton-sorozat fogalmának egyik általánosítása TANSZEK: MECHANIKAI Sályi István: Dr Csillapított rendszerek gerjesztett lengései Huszár István: Optikai feszültségvizsgálat a tudományos kutatás és az ipar szolgálatában MECHANIKAI TECHNOLÓGIAI TANSZÉK: Zorkóczy Béla: A felrakó hegesztéssel készült takarékos egyélű gyorsacélforgácsoló szerszámok egyszerű kikeményítése Pazár Béla: Gyorsacélvizsgálat Dénes Miklós: Erőmű kazánforrcsövek meghibásodási okának felderítése metallográfiai módszerrel Kóródy László: Pontos ipari hőmérsékletmérés )

17 TPYIIH MHIIIKOJILIICKOPO IIOJIIZITEXHHHECHOPO nouon uerauon c uouomuo xarunan, B nonurexuuqecxux BHCIIIBX yqeónux zaanenex-max mreű lux qyryuoa II-p Ilaunaxb lxzocem: POJlb ossza s npoueccax ropennx HHCTZTYTA THJREJIOÜ IIPOMLIIIJIIEHHOCTH (BEHPPHA) COEEPJRAHI/IE METAJIJIYPPHHECKHÜI (IJAKYJIBTET : Kadmnpn upnxpannoü xunnu: li-p Huom Boruap: Ynmpauunpoanuurmqeccoe Hnxomneune u onpenexeuue Kadmxpa oómeü xmmu: Aypexb Xopsar: (Iaasuxo-xnunx nucxom uapreuuacnoro npouecca Kncbenpa IHHBPEIOPBH n nerporpupnu: II-p Tuóop Ilona: MunepaJe-nwpoppaclxuqecxnü summa Bywmann-1ecxuxc ryqyoa n paüoue Illaenexaana, Yunoumx u Hanbóapua Raqyazxpa Ixseínoü Merauyprnn: _ II-p Boxrau Xopsu: Oóoraruenue xuuuuecnnu nytem uaprauueanx pyzn x-p Ypxcyr (Beurpna) I/Ioüxeq) Beóep ycnoann pnnnonecua OIGTBMLLMGPHIÍÜEBCIOPOJI nayoxncmo cepxo Jhüom Bypnonxn: Oópaóowxn oweqecmenunx nsprannenux pyn Hanzxop Bmnep: Boauomnocm penraöexbnoü oópaóorxn oorarux azonoson n gnyoxucsxo xpexnum oreqecraeaunx óoxcuronu ouuru npn Eaqmxpe 1xoarolreme ívül oouw uuwru -I '_u Knqxenpa reonesnn: II-p Bana Mulamoacxu: llpodnema xozm qacon npu oupenexeunu acrponounqecxoü noxrom Haqwenpa uerauyprnqecxoü xuunu: JI-p Éomed) Mama: IIpnMeHenne xoxopnmerynaqecnoro B rnrronnxnx uuxpoxuunn Eaqmenpn merauyprnxecnnx Hamm! n nnacrnqnoü oópaóomn MBTBHIOB: li-p Alexcaunp Feneu: Bnnqeune nccnenoaaranbcxoü paónu Bmnoxuaeuoü Bpsnn Iíuux: Heuzóponxa aucronpoxzrruux Bankon Kacbenpa uetalxorpatbun: ZI-p Éomeq) Bepe: Oprauuaannx u paóora nocxoscmx Mewauyprntxecxnq By3"os ZI-p HaHnop Xajro: Omer o nonomemm a oóxacrz nccnenosanua sauehntexeü Katbenpa neveik n Tonxnua;

18 - _ Katbenpn qepnoü uernuypruu: Teopua m Maremamxn: -, - ' _, : ' "Mnxaü Cexa: Paanume qepnoü a menxuypmn 1955 r Inauaop Hlmaou Bnusuue xncaoponuoro nyrbs H! upouecc neayxmbnponnuuz MGTBIIII nocpencmou rasonoü (pasa MAIIIIZIHOCTPOHTEZIBHHÜI CDAKYJITET: Karpenpa Hauoprarenmxoü reomerpun: _1I-p Pasa Ilerpux Ppadmqecxoo naaxomncnne xpaxqaürueü npnuoü, nopecexummeü rpn cxpemna IOIIIBXCIAH npxmux Kaqyenpa sxexrporeqnnxn: Bubuom Ypau ZI-p Anexcnunp Pausz: [Ipuvon ronxonucronux upoxamux cmuon IHIGKBIIHBMH acunxponnuuu aanrarennmn Annop Mann: Ynyumenne pemmia uanpnmennü nyreu IIBDIJHIOJIMIOFO coenunenne rpaucdxopmaropos c paannqnum xoaqnbzuueumom mamdmpuaquu Iímbenpa aneuenron Mamun: JI-p Beno TepuJLH: Hccnezxonanno Knzx npua zxa c óaarrepuuun nemmu cucreuu Aürau n Kopdyü Faóop Baprav Paóma Eaqmapu axemenron MBIIIBH H oónarm npouumneuuocra, xmuepaunü u npoemnposanan n rr l'un Hanw a omeq) Onac; Hponepsa rnnnoro mnuunenx Toxapuoro cranxa Hmrnan Pepuor Onuu na cnocoóon nauepennx nedaopmönau ayűben n uarotoaxonne axnenumqecxnx ayóqacrux xonec Kupa JIeaan Ulaunop Tap Kptmuaü oóaop cospenouuoro pacqera anemenroa uaman Hm LiIerumau Gocranxeuno mmorpaumh nm onpenexeuua nammx aaocrpeuua 3y6=en Hlauzzop Canmua: Hccxenosanue roquocm padon: runpannnqecxoro mnnponaxbuoro yc poücraa Bumm Couóam Eomponb paanepou nnesuawnqecxum cuocoóou ] Eadmnpn rexnonornu Mamnuocrpoeana: ÉlomenpKopaom: Peomempmu pemymeü IIPDMKB Toxapuoro pesxn Jlaüom Bannnr: Kpmopun nuóopa Bana oópaóoxu aaaucumonm Memuy Tor; eocnu pasmepoa n xawxecreou (ópaóonn noaepxnocm I/Iomeq) IIIoMonn Hpnunuuu npaexmponau a naóopnropuu ro uccneaosaunm a upoexmponaunm nncroyuenron F3 LI Kacbenpa axcnnoataunn manim-x: Anaüom Hanqapuq: I/Ismepenue pacnpenenenna Temneparyp Ha nposepxnocm nopmneü Tpancnoprnmx JIHBBIIIJMOTOPOB 259 Kacbenpa oprauusaunn npouaaoncrsa: H-p Huom Ulymancxu: Hexo-ropbxe uoabxe npnnunnbx onpenenennx HPOLIOJDKHTGJIBHOCTH nepuona u pazmepos cepnu Kacbenpa li-p Ilbxona Faumap: Axcxtomuan ocuona TEOPHH netepmnhan-ros I/Inan Pauc: Honnuomu nh-repnonsiunu Munnmanbuoto JIacno Xycm: Onpezxeneune apemenn ycxopenn apamalomuxcn Macc _ Muxnom Xoccy: Oőmee oőoőmenne uexoropbxx cbyhknnoha/xbbxx ypasneuuü c HGCKOCbKHMB nepenenuunn _ II-p Anna/x Hnxonenyc: O rpaqynqecxom pemeuun napuuanbubix nmbcbepeunuanhnux ypanueuuh 3H11pe Buuue: Onno Ha oöoőmennü nonsrms MOHOTOHHOIO pyma

19 Kaqaenpa ' ' MexaHHKu: Il-p I/Imraan Hlan: Boaőyxneunme xoneöanna aaryxaromux cncrem I/Im-raau Xycnp: Orrruqecxoe Ha namepenue Hanpaxenuü cnyxőe uayqno-nccnenoaarencxoü paöoru n nponumenennocru ycrauosox Merannorpamuqecxum cnocoőom Koponu: Toqnoe usmepenue Temneparyp Hacno a npouaaoncrne " 3819

20

21 PUBLICATIONS OF THE UNIVERSITY OF THE HEAVY INDUSTRIES, MISKOLC (HUNGARY) INDEX METALLURGICAL ENGINEERING FACULTY DEPARTMENT OF APPLIED CHEMISTRY: Bognár: Ultramícroanalytíc demonstration Dr J and determination of metal ions by catalysis DEPARTMENT OF GENERAL CHEMITSRY: A Horváth: Physical chemistry of the acid open hearth process 13 DEPARTMENT OF MINERALOGY AND PETROLOGY: Dr T Pojják: Mineralogic and petrologic investigation of volcanic tuffs around Sajóvelezd, Uppony and Nagybarca 25 DEPARTMENT OF NONFERROUS METALLURGY: Dr Z Horváth: Chemical enrichment of manganese ore J Webet: Equilibrium conditions of the magnesium-oxygen system L Burnóczky: Treating of home manganese ores by sulphur dioxyde N Wieder: Possibilitíes of economic processing of high-iron and silica bauxites and Experiments of the University Department theoreon DEPARTMENT OF GEODESI: Dr B, Milasovszky: The problem of chronometer motion in the nation of astronomic longitude 79 DEPARTMENT OF METALLURGICAL CHEMISTRY: Dr J, Mika: Microchemical application of colorimetric titrations DEPARTMENT METALLURGICAL ENGINEERING FOR AND OF PLASTIC WORKING OF METALS: Geleji: Importance of research work the technical universities E Kiss: Convex forming of sheet rolls DEPARTMENT OF METALLOGRAPHY: Dr J Verő: The organasation and working of metallurgical engineeríng high schools in Moscow Hajtó: Report on the Dr N present state of research on economy cast íron DEPARTMENT FOR THE SCIENCE OF HEATING: Dr D Diószeghy: The role of ozone ín combustion processes 117 DEPARTMENT 01-" FERROUS METALLURGY: M Szele: Development of ferrous metallurgy in 1955 S Simon! The effect 0_f Oxygen enriched blast on the desulphurization DFOCESS Of metals m gaseous phases

22 Szaladnya: Kordoss: Lendvay: Szombathy: Bálint: MECHANICAL ENGINEERING FACULTY a,,,, r- DEPARTMENT OF DESCRIPTIVE GEOMETRY: Dr G Petrich: The graphical solution of the shortest recticlínar linking of three deviating axes DEPARTMENT OF ELECTRICAL ENGINEERING: Uray-Dr A Metal foil mill drive V Geleji: rolling by cascade-connected asynchronous motors Lányi: Improving of A voltage conditions by parallel connection of transformators of different ratios DEPARTMENT FOR ELEMENTS OF MACHINE DESIGN: Dr Z Tenplán: Investigation of the efficiency of the driving mechanism of the Ajtay-Korbuly scraper conveyor G Varga: The Elements of Machine Design Departmenfs industrial, measu- ring and design work in the years of Nagy-J Olasz: Chekíng of the main spindle of G a lathe I Herczeg: One method of measuring dear tooth deformations I Lévai: Theory and fabrication of gears with elliptical pitch cylinder A Tar: Short summary of up-to-date proportioning 01' elements ofmechanism [ár/fű FM Nomogram of the determination of data on gear-tooth pointing Checking the precision of the hydraulic copyíng attachment Ganging by the pneumatic method DEPARTMENT OF MECHANICAL ENGINEERING TECHNOLOGY: Geometry of the edge of the lathe cutting tool Criterion of the choíce of metal woorking methods; of dimensional accuracy and of surface smoothness J Somodi: Principles of planning a laboratory of research on tooling eorhreiation DEPARTMENT FOR THE SCIENCE OF MACHINE OPERATION: A Lancsarics: Measuring of heat distribution on piston surfaces in vehicle Diesel engines DEPARTMENT OF INDUSTRIAL ECONOMICS: Susánszky: new points view of the Dr J Some of determinatioxu of period of duration and serial size DEPARTMENT OF MATHEMATICS: Dr Gy Gáspár: Axiomatic establishment of the determinant theory I Raisz: Interpolating polynomials L I-Iuszthy: Determination of the minimum acceleration peroid ofrotatingmasses Hosszú: Common generalization M of some function equations Dr A Nikodémusz: About several variables on the graphical solution of partial differential equations Vincze: One of generalizations of E the concept of monotonous series DEPARTMENT OF MECHANICS: Sályi: Forced oscillations of Dr I damped systems I Huszár: Optical stress test in the service of scientific research and industry DEPARTMENT OF MECHANICAL TECHNOLOGY: B Zorkóczy: Simple hardening of the hard-facing welded economic single edge hard steel cutting tool Pazár: Test high-speed steel B of M Dénes: Exploration theicause of failune of boiler tubes of power plants by metallographic methode L Kóródy: Exact measurement of industrial temperatures

23 ANNALES DE LIUNIVERSITE DE IJINDUSTRIE LOURDE DE, _, MISKOLC (HONGRIE) TABLE DES MATIÉRES FACULTÉ DE MÉTALLURGIE CHAIRE DE CHIMIE APPLIGUÉE: Dr J, Bognár: Démonstration ultramicroanalytique et détermination par catalyse desions-nnétaux NI CHAIRE DE CHIMIE GÉNERALE: Horváth: Chimie physique du procédé A Siemens-Martin acide de fabricatiortdefacier CHAIRE DE MINÉRALOGIE ET DE PÉTROLOGIE: Pojják: Étude minéro-pétrologíque des tuís volcaniques Dr T des environs de Sajóvelezd, Uppony et Nagybarca CHAIRE DE METALLURGIE DES MÉTAUX NON FERREUX: Dr Z Horváth: Enrichíssement par voie chimique des minerais de manganésedttrkut J Wéber: Conditions d'équi1ibre du systéme magnésium-oxygéne L Burnóczky: Traítement par Facide sulfureux des minerais de manganése hongrois N Wieder: Possibilités de traítement économique de bauxites hongroises riches en fer silice, avec exposé des recherches effectuées par et en lés collaborateurs de la Chaire de Métallurgie CHAIRE DE GEODÉSIE: Dr, B Milasovszky: Le probléme de la marche du chronométre dans 1a détermínation de la longitude astronomique CHAIRE DE CHIMIE METALLURGIGUE: Dr J Mika: Application microchimíque du titrage colorimétrique CHAIRE DE CONSTRUKTION MECANIGUE POUR LA MÉTALLURGIE ET DE FACONNAGE PLASTIGUE DES IVIÉTAUX: Dr A Geleji: Dimportance des travaux de recherches effectués dans les universités techniques E Kiss: Evasement des cylindres ae-lahihoilr -po'x,1r']a fabrícatioh de tóles minces CHAIRE DE METALLOGRAPHIE: Dr J Verő: et Organjsation fonctionnement des Hautes Ecoles de Métallurgle de Moscou D); N_ Hajtó: Rapport sur l'état actuel des recherches sur la fente économique

24 CHAIRE DU CHAUFFAGE INDUSTRIEL: Dr, D Díószeghy: Le róle de liozone dans les processus de combustion Bálint: Lancsarics:, o CHAIRE DE SIDÉRURGIE: M Szele: Progrés de la sidérurgie en 1955 S Simon: L'effet dair soufflé enrichi en oxygéne sur la désulfurisation du méta] en phase gazeuse FACULTÉ DE MÉCANIGUE INDUSTRIELLE: CHAIRE DE GÉOMÉTRIE DESCRIPTIVE: Pr G Petrich: Solution graphique de la plus courte liaison rectiligne de trois axes évasifs DÉLECTROTECHNIGUE: CHAIRE V Uray--Dr S Geleji: Commande de laminoir á feuilles de métaux par moteurs asynchrones cascade en Lányi: Amélioration des conditions de A tension par montage en paralléle de transformateurs de rapports différents CHAIRE DES ÉLÉMENTS DE CONSTRUCTION MÉCANIGUE: Dr, Z Terplán: Étude du rendement mécaníque du convoyeur á raclettes systeme Ajtay-Korbuly Varga: Travaux industriels G et détablissement de mesures et de projets de contsruction effectués par la chaire des éléments de construction mécaniqhe, 1950 á 1956 de Nagy-J Olasz: Contróle de la G broche de tours I Herczeg: Une méthode de mesurage de la déformation des dents de roues I Lévai: Théorie et fabrícation des rouer (Tengrenages aux cylindres primitifs ellipsoides S Tar: Bref zgpergu du calcul modeme des organes de machines P Lendvay: Nomogramme pour la détermination des données relatives aux dents dengrenages devenues pointues Szaladnya: Examen de la précision de Fappareil S á copier hydraulique pour tours, fraiseuses etc E Szombathy: Contróles de dimensions par méthode pneumatique FF CHAIRE DE TECHNOLOGIE DE CONSTRUCTION MÉCANIGUE: Kordoss: Géométrie du taillant de Youtil de tour Critére choix d*un mode d'usinage; du corrélation entre la précision des dímensions et le lisse superficiel Somodi: Principes de Pétablissement de projets de J laboratiores de recherches sur Poutillage í) CHAIRE DEXPLOITATION DES MACHINES: Mesurage de dístribution de la la température sur la superficie du piston des moteurs Diesel de véhicules CHAIRE DÉCONOMIE INDUSTRIELLE: Susánszky: Guelques points de Vue Dr J, nouveaux pour la détermination de la durée de la période et de la grandeur des séries CHAIRE DE MATHÉMATIGUE: Gáspár: Le fondement axiomatique Dr G de la théorie des déterminants I Raisz: Polynomes dinterpolation L Huszthy: Déterminatíon de la période daccélération minima des masses tournantes M Hosszu: Généralisation de quelques équations de fonctíons commune á plusieurs variables 386

25 Dr A Nikodémusz: Sur la solution graphique déquations différentielle, partielles E Vincze: Une des généralisations du convept de la série monotone CHAIRE DE MÉCANIGUE: Dr, I Sályi: Les vibrations forcées de systémes amortis I Huszár: Procédé optique de mesure des tensions au service des rechevxches scientifiques et de l'industrie CHAIRE DE TECHNOLOGIE MÉCANIGUE: B Zorkóczy: Trempe simple doutils de coupe économiques á un tailiant exécutes par soudure par dépóts B Pazár: Essai daciers rapides M Dénes: Méthode métallographique pour reconnaítre les causes de détérioration des tubes de chaudiéres des centrales L Kóródy: Mesurage précis de températures industrielles léun 383

26

27 MITTEILUNGEN DER TECHNISCHEN UNIVERSITÁT FÜR DIE ', SCHWERINDUSTRIE, MISKOLC (UNGARN) INHALTSVERZEICHNIS FAKULTÁT FÜR HÜTTENINGENIEURWESEN LEHRSTUHL FÜR ANGEWANDTE CHEMIE: Bognár: Ultramikroanalytischer Nachweis Dr J und Bestimmung mittels Katalyse von Metallionen LEHRSTUHL FÜR CHEMIE: A Horváth: Physikalische Chemie der Stahlerzeugung nach dem sauren Martinverfahren 13 LEHRSTUHL FÜR MINERALOGIE UND GESTEINSKUNDE: Pojják: Mineralogische und gesteinsanalytische Untersuchung Dr T der vulkanischen Tuffe der Gegend von Sajóvelezd, Uppony und aus Nagybarca LEHRSTUHL FÜR METALLURGIE: Dr Z Horváth: Aufbereitung des Ürkúter Manganerzes auf chemischem Wege J Wéber: Gleichgewichtsverháltnisse des Magnesium-Sauerstoff-Systems L Burnóczky: Die Behandlung ungarischen Manganerze mit der Schwefeldioxyd Wieder: Die Möglichkeiten N eíner wirtschaftlichen Verarbeitung der ín Eisen und Kieselsáure reichen ungarischen Bauxite und die diesbezüglichen Versuche des Lehrstuhls LEHRSTUHL FÜR GEODESIE: Dr B Milasovszky: Die Frage des Uhrganges bei der Bestimmung der astronomischen Lángen LEHRSTUHL FÜR HÜTTENCHEMIE: Mika: Míkroanalytische Anwendung Dr J der kolorimetríschen Titrationen LEHRSTUHL FÜR HÜTTENMASCHINEN UND PLASTISCHE VERFORMUNG: Dr S Geleji: Über die Bedeutung der Forschungsarbeit an den technischen Uníversitáten---- E Kiss: Bombierung von Blechwalzen LEHRSTUHL FÜR METALLOGRAPHIE: Verő: Organisation und Betátigung Dr J der Moskauer Hochschulen für Hútteningenieurwesen Dr N Hajtó: Bericht über den gegenwártiáeriétarldvdér Épárghséeisenforschung LEHRSTUHL FÜR FEUERUNGSTECHNIK: Über Rolle Dr D Diószeghy: die des Ozons bei Brennvorgángen

28 LEHRSTUHL FÜR EISENHÜTTENKUNDE:,, M Szele: Die Entwicklung des Eisenhüttenwesens im Jahre 1955 S Simon: Über die Wirkung des Einblasens von Sauerstoff auf den Entschwefelungsvorgang des Metailes durch die Gasphase 129 FAKULTÁT FÜR MASCHINENBAUINGENIEURWESEN LEHRSTUHL FÜR DARSTELLENDE GEOMETRIE; Dr G Petrich: Graphische Lösung der kürzesten geradlinigen Verbindung dreier windschiefer Achsen 143 LEHRSTUHL FÜR ELEKTROTECHNIK: V Uray-Dr S Geleji: Antríeb von Metallfolienwralzwerken durch Asynchronmotoren mit Kaskadenschaltung Lányi: Verbesserung der Spannungsverháltnisse A durch Parallelschaltung von Transformatoren verschiedenen Übersetzungsverhöltnisses LEHRSTUHL FÜR MASCHINENELEMENTE: Dr Z Terplán: Die Prüfung des Wirkungsgrades des Ajtay-Korbulyschen S:hrapperketten-triebwverkes G Varga: Über die industrielle, Mess- und Planungstíitigkeit des Lehrstuhls für Maschinenelemente ín Nagy und J Olasz: Kontrolle G Die der Arbeitsspindeln der Drehbünke I Herczeg: Eine Methode für die Mcssung der Zahndeformationen I Lévai; Theorie und Fabríkatíon der Zahnráder mit Ellipsenrollzylihdern S Tar: Kurze Zusammenfassung Dimensionierung von zeitgeméissen der Maschinenelementen P Lendvay: Auffertigung eines Nomogramms zur Bestimmung der Daten der Zahnausspitzung Szaladnya: Préizisionsprüfung S der hydraulischen Kopiervorrichtungen E Szombathy: Masskontrollen durch pneumatische Methode LEHRSTUHL FÜR MASCHINENBAUTECHNOLOGIE: Kordoss: Schneide-Geometrie des Drehmessers J L Bálint: Kriterium für die Auswahl der Bearbeitilngsvarianten: Zusammenhang zwischen der Níassgenauigkeit und der Oberfléíchengüte J Somodi: Grundprinzipien der Planung eines Werkzeugforschungslaboratoriums LEHRSTUHL FÜR MASCHINENBETRIEBSKUNDE: Lancsarics: Messung der Tbmperaturverteilung A auf den Kolbenfléichen der Fahrzeug-Dieselmotoren LEHRSTUHL FÜR GEWERBEWIRTSCHAFTSKUNDE: Susánszky: Einige neue Gesichtspunkte zur Dr J Bestimmung der Perioden- zeitdauer und der Seriengrösse LEHRSTUHL FÜR IVIATHEMATIK: Dr G Gáspár: Die axiomatische Begründung der Determinantentheorie I Raisz: Interpolationspolynonue L Huszthy: Bestimmung der minimalen Beschleunigungszeit rotíerender Massen Hosszu: M Gemeinsame Verallgemeinerung einiger Funktionen von mehreren Varéinderlichen Nikodémusz: Dr A Über die graphische Lösung partialer Differentialgleichungen E Vincze: Über Verallgemeinerung des Begriffes monotonen eine der Folge

29 LEHRSTUHL FÜR MECHANIK: _ er _ Dr I Sályi: Die Erregungsschwingungen gedéimpfter Systeme I Huszár: Díe optísche Spannungsprüíung im Díenste d chen Forschung und der Industrie wissenschaftli- LEHRSTUHL FÜR MECHANISCHE TECHNOLOGIE: Zorkóczy: Einfache Aushártung der Auftrageschweissung B durch hergestellten sparsamen spanabhebenden Einschneide-Schne11stah1- werkzeuge,_ B Pazár: Schnellstahlprüfung M Dénes: Aufdeckung der Ursachen des Schadhaftwerdens der Kesselsiederohre von Kraftwerken metallographische Methode durch Kóródy: Genaue Temperaturmessung ín der Industrie L 32'?

30 Felelős kiadó: Dr Terplrín Zénó o 31 Megjelent 500 példányban 343 A/5-ös ív terjedelemben - Borsodmegyei Nyomdaípari Vállalat Miskolc Felelős vezető: Csellö János 764