Esélyegyenlőség előmozdítása, a nevelési szolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása a Kikelet Óvodában

Átírás

1 Palik Szilvia: Esélyegyenlőség előmozdítása, a nevelési szolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása a Kikelet Óvodában A Kikelet Óvoda pedagógiai, de társadalmi szerepét tekintve is megújul. A megújulási folyamat 4 alapvetésen nyugszik: az óvodai nevelés az egész életpályát alapozza meg; az óvodai nevelés nem zárt rendszer, igényli a szülők, a fenntartó, más intézmények és szervezetek bekapcsolódását, partnerségét; az óvodai nevelés hozzájárul a helyi társadalom építéshez, annak problémáit mérsékli és erősségeit hasznosítja; az óvodai nevelésben korszerű tudással rendelkező, nyitott és újító szemléletű óvodapedagógusok vesznek részt. A megújulási folyamat egyszerre érinti a nevelés szemléletét, tartalmát, humán- és infrastrukturális feltételeit. Az esélyegyenlőség biztosítása pedig a teljes folyamatot átható törekvés. E törekvés egyszerre indokolt: 1. településünk gazdasági és társadalmi helyzete, 2. a közoktatási törvény és egyéb jogszabályok rendelkezései, 3. a hazai és európai támogatási rendszerek céljainak szempontjából. 1. Településünk gazdasági és társadalmi helyzete Az intézményben 5 év alatt 70 % fölé került a hátrányos helyzetű és 40% fölé a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya. A folyamat hátterében a település kedvezőtlen gazdasági, társadalmi jellemzői állnak. A munkanélküliségi ráta az Út a Munkába Program elindítása előtti években a 20%-hoz közelített. A munkanélküliek körében a tartós munkanélküliek aránya pedig meghaladta a 70%-ot. A közfoglalkoztatás kiterjesztése, illetve a kötelező beiskolázás nyomán a foglalkoztatás aránya valamivel több, mint 5%-kal javult. E javulás azonban inkább csak statisztikai jellegű. Az érintettek életminőségén, lehetőségein vagy a település versenyképességén és a hely közösség kohéziós erején e Program aligha javított. Az önkormányzat adatai alapján a roma népesség a településen élők kb. 12 %-át teszi ki. Ez az arány az elmúlt 4 évben nagyjából állandó volt. Az óvodás és iskolás gyermekek körében ugyanakkor érezhető volt egyfajta etnikai eltolódás. Ennek hátterében részben a roma népesség körében tapasztalható magasabb gyermekvállalási hajlandóság áll. Ugyanakkor folyamatot erősen befolyásolja, hogy a település megtartó ereje rendkívül gyenge. A település népességszámának csökkenésének legfőbb oka ma a fiatal és képzett népesség elvándorlása. Ennek hatása pedig jól érzékelhető a demográfiai, de a szociális, társadalmi és gazdasági folyamatokban is. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körében a roma gyermekek aránya (különösen a romáknak a teljes népességen belüli arányához képest) erősen felül reprezentált. Mindazonáltal településünkön a gyermekek több mint 70%-a részesül gyermekvédelmi 1

2 támogatásban, az átlagos iskolázottsági szint pedig 8,9 osztály. Ezek az adatok jelzik, helytelen lenne az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosításának kérdését tisztán etnikai alapon megközelíteni. A szegényebb, és/vagy egyéb okokból hátrányt szenvedő családok gyermekei öt éves korukra gyakran elmaradnak értelmi, érzelmi és szociális fejlődésükben a kedvezőbb helyzetben élő társaiktól. Az elmaradás oka lehet a gyermeki fejlődés nem megfelelő ösztönzése, a szülők (anyagi, információs, képzettségbeli, stb.) erőforrásainak korlátozottsága, a megélhetési nehézségek okozta terheltség és az otthoni környezet hiányossága. Tudatos pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja. Hazai és nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetből származó lemaradások - szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve, velük együttműködve - sikeresen ellensúlyozhatók. Ezek az elemek jelennek meg az Óvodai Fejlesztő Programban (IPR), amely alapján intézményünk az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében végzett tevékenységeit szervezi. 2. A közoktatási törvény és egyéb jogszabályok rendelkezései Az óvodának az esélyegyenlőség biztosításával, valamint a nevelést akadályozó hátrányok mérséklésével kapcsolatos feladatait jogszabályok is előírják. A jogszabályok a feladatok mellett rendelkeznek azokról a szakmai és pénzügyi keretekről is, amelyekkel az állam e feladatok ellátását ösztönzi. 2.1 Törvények: A Magyar Köztársaság Alkotmánya évi LXIV. törvény -. a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről évi LXXIX. törvény - a közoktatásról évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról évi XXXI. törvény - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról illetve a mindenkori költségvetési törvény 2.2. Rendeletek: 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet - a nevelési-oktatási intézmények működéséről 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet - a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben. 9/2008. (III. 29.) OKM rendelet az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól 36/2008. (XII. 23.) OKM rendelet Az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól 5/2010.(1.29.) OKM rendelet. Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések és az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok támogatásáról a 2010/2011. tanévre vonatkozik. 2

3 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet - az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 2.3 Közlemény: Az Oktatási és Kulturális Miniszter által kiadott Integrációs Program - Az Oktatási és Kulturális Miniszter közleménye a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók esélyegyenlőségének biztosítását szolgáló iskolai és óvodai integrációs programról A Szociális és Munkaügyi Minisztérium közleménye a helyi önkormányzati esélyegyenlőségi programok elkészítéséről, felülvizsgálatáról 2.4 Helyi szabályozás Az országos szintű jogszabályok és iránymutatások nem teljes körűek. A konkrét célokat, feladatokat a helyi szintű szabályok és megállapodások rögzítik. Ezek közül a hátrányt szenvedők felzárkózatásának témakörében a legfontosabbak a: az éves helyi költségvetési rendeletek; a helyi önkormányzat és a többcélú kistérségi által elfogadott esélyegyenlőségi programok; a térségi pedagógiai szakszolgálat és szakmai szolgáltatások műződését és feladatait érintő szabályok és megállapodások. 2.5 Intézményi szintű szabályozás A nevelés tartalmát, mikéntjét meghatározó szabályozási környezetnek része: az intézmény nevelési programja, házi rendje, de valamennyi az óvoda dolgozóival kötött munkaszerződés és munkaköri leírás is. 3. A hazai és európai támogatási rendszerek céljai A közoktatási törvény és egyéb jogszabályok rendelkezéseivel összecsengő megújulási folyamatot hazai és európai források támogatják, így a: az óvodai fejlesztő program (óvodai IPR) szervezésére biztosított költségvetési forrás az integrációs nevelési programban (IPR) részt vevő pedagógusok kiegészítő illetményére biztosított költségvetési forrás; az Új Magyarország Fejlesztési Terv ÉMOP Utólagos akadálymentesítés az önkormányzati feladatokat ellátó intézményekben (Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz) A tarcali Kikelet Napköziotthonos Óvoda komplex akadálymentesítése projekt; az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatása Esélyegyenlőségi Program Tarcalon projekt; 3

4 az Új Magyarország Fejlesztési Terv a TÁMOP Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben Kompetencia alapú oktatás Tarcalon projekt projekt; az Új Magyarország Fejlesztési Terv ÉMOP 4.3.1/B-09 Közoktatás térségi sajátosságokhoz igazodó szervezése és infrastrukturális fejlesztése LHH Óvoda felújítása és bővítése Tarcalon projekt; Az óvodai nevelés az életpálya sikerességét, valamint a teljes körű társadalmi integrációt és részvételt alapozza meg. A hazai és az európai forrásokból táplálkozó támogatások ehhez igazodva támogatják a kompetencia alapú nevelés, valamint az esélyegyenlőség előmozdítását. A kompetencia alapú nevelés - az egész életen át tartó tanulás szemléletével - a későbbi munkaerő piaci, magánéleti és társadalmi részvételt, illetve alkalmazkodóképességet alapozza meg. Csakhogy számos településen, így Tarcalon is gyermekek jelentékeny része a nevelés sikerét veszélyeztető hátrányokkal érkezik az oktatási rendszerbe. E gyermekek értelmi, érzelmi és szociális fejlődésében jelentkező (de akár csak a falu szolgáltatási kínálatának korlátozottságából fakadó ismereti) hátrányok felszámolását, a nevelés sikerességét szolgálják az esélyegyenlőség biztosítására irányuló lépések. A fent felsorolt pályázatok a célok szintjén megegyeznek egymással. Ez már az I, Nemzeti Fejlesztési Terv időszakában is így volt. A közötti tervezési időszakban viszont a korábbinál nagyobb hangsúly esik arra, hogy a pályázatok a konkrét intézkedések szintjén is szorosabban kapcsolódjanak. Így a fenntartó önkormányzat már csak az emberi erőforrásokat és szolgáltatásokat érintő fejlesztések felvállalásával kaphatott támogatást az általa inkább preferált infrastrukturális fejlesztésekhez. Az óvodában megvalósuló esélyegyenlőségi intézkedések hosszú távú céljai A helyi szükségletek, a jogszabályi követelmények és a támogatási rendszerhez történő illeszkedés együttesen határozzák meg azokat a célokat, amelyek mentén az óvoda haladhat. A hosszú távú céljaink egybeesnek azokkal a - társadalmi- célokkal, amelyeket többek között a közoktatási, az esélyegyenlőségi törvény, a vonatkozó rendeletek, a hazai és EU pályázati források, a település esélyegyenlőségi programja, s nem utolsó sorban az országos és intézményi Óvodai Nevelési Program megfogalmaz. Azaz, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelésének hosszú távú célja: a társadalmi kohézió erősítése, a hátrányt szenvedők társadalmi integrációja, élethosszig tartó tanulás megalapozása; Az óvodában megvalósuló esélyegyenlőségi intézkedések közvetlen céljai Az óvodai nevelés közvetlen célja az esélyegyenlőség biztosítása terén a szegényebb családok gyermekeinél jelentkező kognitív hátrányok mérséklése. Az IPR és az európai támogatással megvalósuló egyéb lépések, tehát nem szociális, hanem nevelési/pedagógiai irányultságúak. Minden lépés a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek megfelelő - a beiskolázhatóságot biztosító - fejlődését szolgálja. Ennek részterületei: a szociális hátrányok kompenzálása 4

5 az intézményi kapacitások fejlesztése a pedagógiai munka, a pedagógiai kultúra megújítása, az innovációs hajlandóság erősítése A szociális hátrányok kompenzálása A szociális hátrányok kompenzálása nem jelenti azt, hogy az óvoda átveszi, átveheti a család, a szociális ellátórendszer vagy épp az önkormányzat szerepét. E helyett mélyebb együttműködésre törekszik a többi szereplővel, a szülőkkel, a gyermekjóléti szolgálattal, a fenntartóval, az iskolával, a civil szervezetekkel és más intézményekkel. Az óvoda csak a nevelési, szocializációs folyamatot közvetlenül ( az adott pillanatban ) akadályozó tényezők felszámolása terén bír hatékony eszközökkel. Az intézményi kapacitások fejlesztése Az esélyegyenlőségi projekt megvalósításának legfontosabb feltétele az emberi erőforrások biztosítása. Épp ezért lényeges célterület a belső fejlesztés. Ez alatt részben az óvodai dolgozók felkészültségének, tájékozottságának javítására kell gondolni. Ennek eleme például a kötelező és választható továbbképzések szervezése (amelyeket pályázati források finanszíroznak), a belső kommunikáció javítása, stb. Másrészt része lenne a hatékony és a teljesíthető munkamegosztás kialakítása, valamint a motiváció erősítése, a konfliktusok kezelése, a kiégés veszélyének kezelése Ezt a célterületet a TÁMOP 3.2.2, illetve a TÁMOP projekt összehangolásával lehet elérni. A pedagógiai munka, a pedagógiai kultúra megújítása, az innovációs hajlandóság erősítése A harmadik nagyobb célterület a pedagógiai munka, a pedagógiai kultúra megújítása, az innovációs hajlandóság erősítése. Az IPR bevezetése, a mérési, értékelési, egyéni-fejlesztési, kapcsolatépítési stb. feladatok a pedagógiai munka egészére, tehát nem csak a HHH gyermekek fejlődésére vannak hatással. Valamennyi gyermek jobb szolgáltatást kap. S a nevelő testület tagjai és az intézmény dolgozói számára is erkölcsi, szakmai és anyagi elismerést érhetnek el. Feladatok A fent ismertetett célok elérését szolgáló feladatokat 8 fő tevékenységi csoportba foglalatjuk: Ez a besorolás megfelel az Óvodai IPR szerinti csoportosításnak. A tervezésnél és értékelésnél hosszabb távon ezt a felosztást érdemes követni. Egyrészt a TÁMOP és a TÁMOP pályázatok is az IPR bevezetésének és alkalmazásának támogatják, Ráadásul az IPR szerinti felosztás alkalmas a különböző párázati projektekben szereplő feladatok összehangolására. Így végső soron a feladatok követésére és értékelésére is. 1. Szervezési feladatok A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása (a teljes körű, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása a célcsoport körében, a beóvodázási programért felelős személy vagy team kijelölése) 5

6 Integrációt elősegítő csoportalakítás (olyan csoportalakítási elvet kell választani, amely biztosítja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányos eloszlását) Az igazolatlan hiányzások minimalizálása A szülők munkába állását lehetővé tévő nyitva tartás kialakítása 2. Nevelőtestület együttműködése Munkacsoportok szervezése rendszeres team munka, esetmegbeszélések horizontális tanulás, hospitálások, stb. 3. Pedagógiai munka kiemelt területei Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés (részletes anamnézis) Kommunikációs nevelés (szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlődésének elősegítése) Érzelmi nevelés, szocializáció (az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés) Egészséges életmódra nevelés (egészségtudat kialakítása, táplálkozás) Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése Korszerű óvodapedagógiai módszerek (a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó módszerek, differenciálás, kooperatív technikák, mozgás, zene felhasználása, szülőkkel való partneri együttműködés módszerei) 4. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka Egészségügyi szűrővizsgálatok (a gyermek fejlődésének nyomon követése, regisztrálása, szükség esetén szakorvosi - fogászat, szemészet, fülészet, ortopédia - vizsgálatának) kezdeményezése, megszervezése Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás (a szülők számára az együttműködő partnerekkel kialakított közös programok) Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése illetve szervezése (ruhák, játékok, könyvek gyűjtése, adományozása, kölcsönzése; kirándulások, táborok szervezése; rendezvények látogatása) A szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés (egyetlen gyermek se maradjon ki az óvodából a szülők szegénysége, az óvoda által kért természetbeni és pénzbeli hozzájárulások fedezetének hiányában) 5. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel, különösen az alábbiakkal Gyermekjóléti, családsegítő szolgálat (a szülők támogatása, erőforrásainak feltárása) Védőnői hálózat (a gyermekek óvodai beíratásának támogatása; korai képességgondozással kapcsolatos tanácsadás) Szakmai szolgáltatók (konzultációk a gyermek fejlődéséről, fejlesztési terv közös kidolgozása, szolgáltatások biztosításának megtervezése és biztosítása) 6

7 Cigány kisebbségi önkormányzat illetve civil szervezetek (a gyermekek óvodai beíratásával, a hiányzás csökkentésével, iskolaválasztással, szülői programokkal kapcsolatos együttműködés) 6. Óvoda-iskola átmenet támogatása Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka (a tanulási képességek megalapozása, a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése, megoldási késztetés, monotónia tűrés, figyelemkoncentráció, az alkotásvágy szükséges szintjének kialakítása) Iskolaválasztás (a kijelölt iskolával, a szabad iskolaválasztással, a halmozottan hátrányos helyzetűek előnyben részesítésével, a sajátos nevelési igényűvé minősítéssel kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás) támogatása Az érintett iskolákkal közös óvoda - iskola átmenetet segítő program kidolgozása (DIFER mérés 4 éves korban, hospitálások, esetmegbeszélések, szakmai műhely, közös programok) A gyerekek fejlődésének után követése legalább az általános iskola első évében 7. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása Rendszeres napi, vagy heti tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről, az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése, a gyerekek alkotásainak megmutatása, elemzése, szülők részvételi lehetőségének biztosítása a foglalkozásokon Egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, a család szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, a család erőforrásainak feltárása Szülői közösségek kialakítása, rendezvények szervezése, pl. farsang, karácsony, András napi bál, Luca nap, pünkösdi királyválasztás, anyák napja, kisebbségi ünnepek stb. Partnerközpontú működés, szülői igények kiszolgálása 8. Intézményi önértékelés, eredményesség Intézményi önértékelés készítése az Országos Oktatási Integrációs Hálózat ajánlása alapján Eredményesség (indikátorok teljesülése: beóvodázási arány, hiányzás csökkenése, DIFER mérésnél a hozzáadott érték, iskolakezdés megfelelő időben, sajátos nevelési igényűvé minősítés csökkenése, normál tantervű, integrált iskolai környezetbe történő beiskolázás, szabad iskolaválasztás érvényesülése, iskolaérettség elérése) mérése az Országos Oktatási Integrációs Hálózat indikátortáblát tartalmazó ajánlása alapján A TÁMOP Esélyegyenlőségi Program Tarcalon c. projektben a feladatok másfajta csoportosítása jelenik meg. Ám ez nem jelenti, hogy a konkrét tartalmak eleve eltérnének egymástól. A TÁMOP projektben szereplő intézkedési területek: 1. a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek korai (3 éves kortól történő), szervezett beóvodázásának és az óvodai hiányzások megszűntetésének elősegítése; 7

8 2. eszközfejlesztés; 3. nyitott óvoda programok működtetése; 4. az óvodai programkínálat bővítése; 5. egészségügyi és szociális szolgáltatók és az óvodák szakmai együttműködésének megteremtése; 6. az egyéni fejlesztést megalapozó sztenderdizált mérések elterjesztése egyéni fejlesztési tervek készítése, rendszeres értékelési rendszer megteremtése; 7. óvoda-iskola átmenetet támogató szakmai együttműködések megteremtése; Ha ezt a konkrét feladatok szintjén nézzük azt láthatjuk, hogy a TÁMOP pályázati projekt nem támogatja a pedagógusok továbbképzését. Ám ezt a hiányt bőven pótolja, hogy a kompetencia alapú nevelés bevezetését támogató TÁMOP projekt egyik hangsúlyos elemét épp a továbbképzések jelentik. Nem vagyunk azonban ennyire jó helyzetben: a pedagógiai munka kiemelt területeit, az óvodán kívüli szervezetekkel történő együttműködések kialakítását, a nevelőtestület együttműködését érintően. Noha a pályázat intézményi tervezésénél e területeket is figyelembe vettük, mégis olyan tartalmú pályázatot nyújtott be a fenntartó, amely e feladatokat mellőzte. A pályázati projekt a lehetségesnél kevesebb előrelépést fog hozni az óvoda viszonylatában. Ugyanakkor a hiányzó elemek egy következő pályázat benyújtásához teremthetnek alapot. 8