EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM. Lackner Pál Sámuel:

Átírás

1 EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM Lackner Pál Sámuel: EVANGÉLIKUS EGYHÁZI STRUKTÚRÁK VÁLTOZÁSAI AZ EGYKORI OSZTRÁK- MAGYAR MONARCHIA ÉS UTÓDÁL- LAMAI TERÜLETÉN KÖZÖTT Doktori értekezés Témavezető: Korányi András Budapest, 2009

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 2 Előszó 5 1. Bevezetés Feladat-meghatározás Egyháztípusok Változástípusok Időszakasz problematikája Kezdet Vég Területi és szervezeti kérdések Változások a 18. században Változások a 19. században Változások a 20. században Terminológiai problémák Nyelvi Jogi Matematikai Struktúrák az első világháború vége előtt Ausztria Ágostai Hitvallású Evangélikus egyház Aschi Konzisztórium Magyarhoni Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházegyetem Egyházalapítási kísérletek Horvátországban Erdélyi Ágostai Hitvallású Evangélikus Országos Egyház Boszniai Evangélikus Zsinat Struktúrák a két világháború alatt Ausztria Ausztriai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház Burgenlandi Ágostai Hitvallású Evangélikus Szuperintendencia Magyarország Magyarországi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházegyetem Csehszlovákia Szlovákiai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház Német Evangélikus Egyház Csehországban, Morvaországban és 120 Sziléziában Ág. Hitv. Evangélikus Egyház Esperessége Kelet-Sziléziában Csehországi Testvérek Egyháza Lengyelország Lengyelországi Ágostai Evangélikus Egyház Kis-Lengyelországi Ág. és Helv. Hitvallású Evangélikus Egyház Jugoszlávia 136 2

3 Német Ág. Hitv. Evangélikus-Keresztyén Egyház a Jugoszláv Királyságban Szlovák Ág. Hitv. Evangélikus-Keresztyén Egyház a Jugoszláv 144 Királyságban 3.6. Románia Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Országos Egyház Ágostai Hitvallású Zsinat-presbiteri Evangélikus Egyház Olaszország Gyülekezetek Olaszországban Struktúrák a második világháború alatt Német Birodalom Ausztriai Evangélikus Egyház Szudéta-vidék Szilézia, Galícia Szovjet megszállási övezet / ex-lengyelország / Magyarország Magyarországi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházegyetem Besztercei Vezérfőesperesség Dél-Magyarországi Német Evangélikus Egyház Szlovákia Szlovákiai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház Szlovákiai Német Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház Románia Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Országos Egyház Ágostai Hitvallású Zsinat-presbiteri Evangélikus Egyház Szerbia német katonai kormányzat alatt Bánáti Német Evangélikus Egyház Horvátország Horvátországi Német Evangélikus Egyház Olaszország Gyülekezetek Olaszországban 177 A. Szöveggyűjtemény (német eredetiben) 178 A.1. Verfassung der Evangelischen Synode in Bosnien 179 A.2. Verfassung der Deutschen Evangelisch-christlichen Kirche A.B. 180 im Königreiche Jugoslawien A.2.1. Gesetz über die evangelisch-christlichen Kirchen und über die 211 reformierte christliche Kirche des Königreiches Jugoslawien A.3. Kirchenordnung der Deutschen Evangelischen Kirche in Südungarn 223 A.4. Verfassung der Deutschen Evangelischen Kirche im Banat 248 A.5. Verfassung der Deutschen Evangelisch-Christlichen Kirche 269 A.B. im Unabhängigen Staate Kroatien A.5.1. Gesetzliche Verordnung über die Schaffung einer verfassunggebenden 295 Körperschaft 3

4 B Statisztika 297 B.1. Magyarország evangélikus statisztikája (1890) 297 B.2. Magyarországi városok 10 % feletti evangélikussággal (1890) 301 B.3. Ausztriai városok 10 % feletti evangélikussággal (1890) 303 B.4. Magyarországi községek 90 % feletti evangélikussággal (1890) 304 B.5. Egyházkerületek nagyság szerint (1913) 310 B.6. Egyházmegyék nagyság szerint (1913) 315 B.7. Települések 2500 evangélikus felett (1913) Elemzés, tézisek 323 C.1. Nem nyomtatott források 324 C.2. Nyomtatott források 325 C.3. Névtárak 330 C.4. Személyes közlések 332 C.5. Web-oldalak 332 D. Irodalom 333 E.1. Grafikon 354 E.2. Rövidítések 355 F. Összefoglalás 356 F.D. Zusammenfassung 358 F.E. Summary 360 4

5 Előszó Tradíció, emóció, politika, realitás ez volt a tervezett alcím. Tulajdonképpen néhány azokból a kifejezésekből, amelyek jelentős mértékben meghatározták az egyháztörténet adott korszakokban, kifejezetten áll ez a megállapítás a nemzeti egyházak kialakulásának időnként nagyon feszült pillanataira. Diákkorom óta foglalkoztat az egyház szervezetének kérdése, mint az evangélium tiszta hirdetésének és a szentségek helyes kiszolgáltatásának térbeni, és ugyanakkor időbeni kerete. Az Ágostai Hitvallás óta tudjuk, hogy a tartalom a lényegi elem, de a tapasztalat szerint a szervezet nemcsak segítheti, de akadályozhatja is a tartalmi munkát. Más oldalról érdekelt az is, hogy az egykori azonos államszervezetben élő, sokszor egymásra utalt egyházak milyen későbbi pályát írtak le. A közös alapról párhuzamosan fejlődtek-e, ha nem, akkor mi, mikor és miért okozta az irányváltásokat? Másfél évtizednyi vizsgálódásom során hamar kiderült, hogy Magyarországon a kérdéskör kevéssé kutatott, idevonatkozó idegen nyelvű irodalom is csak szórványosan, esetlegesen lelhető fel egyházi könyv- és levéltárainkban. Menetközben kiderült, a világi gyűjtemények, sincsenek jobb helyzetben. Bécsben, a fellelhető anyagok gyűjtőköre az egykori Ciszlajtánia 1 utódegyházaira, illetve a német nyelvű egyházakra összpontosul. A németországi szórvány és külügyi szervezetek könyv- és irattára sok háborús irat és adatveszteséggel hasonló logikájú. Megállapítható, hogy az egyházak nagy része sötét szakaszokat nem, vagy alig említ saját történelmében, valamint a dokumentálás általában egy adott szempontrendszert követ, amelyben az emberi összefüggések mozgatórúgói sokszor rejtve maradnak. Beigazolódott Dr. Gustav Reingrabner azon tézise, miszerint az információk növekedése együtt jár az illúziók hasonló fokú 1 A mai osztrák (egyház)történész szóhasználat általános kifejezése a volt Monarchia osztrák felére, a hivatalosan a Birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok néven emlegetett csoportra. 5

6 csökkenésével. Eredetileg a Közép-Európai egyházak újraszerveződéséig azaz majdnem a jelenig terveztem a kutatást. Ez azonban sem a rendelkezésre álló időbe, sem az Evangélikus Hittudományi Egyetem Doktori Iskolájának a disszertáció méretére vonatkozó előírásába nem fért bele. Előzetes téziseim: 1) a magyarországi szervezeti fejlődés kiegyensúlyozottabb, mint az ausztriai; 2) a magyarországi demokratikusabb; 3) az osztrák racionálisabb; 4) a változási sebesség a hatalmi centrumoktól távol lassabb; 5) az utódegyházak esetén a nemzeti(ségi) karakter túlhangsúlyos; 6) a külső politikai (ideológiai) hatást az egyházak sem tudták semlegesíteni, ezek tetten érhetőek; 7) a fejlődés sokszor személyfüggő; 8) a hasonlóság nagyobb marad, mint az eltérés. Különösen is köszönettel tartozóm tanácsaikért és kérdéseikért, (ABC rendben) az előmentek közül apámnak, Lackner Aladár esperes-lelkésznek; id. Magassy Sándor lelkésznek, levéltárosnak; dr.hc. 2 Peter Schellenberg lelkésznek, a Martin-Luther-Bund főtitkárának. A köztünk lévők közül a Bécsi Egyetem Evangélikus Teológiai Fakultásán dr. Gustav Reingrabner és dr. Karl Schwarz professzor uraknak; az Evangélikus Hittudományi Egyetem Egyháztörténeti Tanszék oktatói közül dr. Csepregi Zoltán tanszékvezető egyetemi tanárnak, és dr. Korányi András adjunktus, témavezetőnek. Ki kell emelnem családom türelmét és megértését, a rájuk fordított idő csökkenésével fordítottan arányos papírhegyek elviselésében. 2 Az Evangélikus Hittudományi Egyetem jogelődjének (Evangélikus Teológiai Akadémia) díszdoktora

7 1. Bevezetés "Evangélikus egyházi struktúrák változásai az egykori Osztrák-Magyar Monarchia és utódállamai területén között" fogalmazódott meg a főcím. Már ez az első, tulajdonképp magától értendő részmeghatározás sem túl egyszerű. Jelen munkában ez úgy értelmezett, ha egy egyház nevében az evangélikus (lutheránus) kifejezés szerepel, vagy legfontosabb hitvallási iratként nevesítetten az Ágostai Hitvallást (Confessio Augustana) 3 ismeri el, esetleg csak az óegyházi (egyetemes) hitvallásokat és a Konkordia Könyvben 4 szereplőket fogadja el kötelező érvénnyel, illetve fentiek kombinációjaként az ágostai hitvallású megnevezést használja. 5 6 A teológiai fejlődés, a különböző kegyességi (ébredési) irányok kétségtelenül megtették hatásaikat az egyházjogi kérdésekre is, a közigazgatás vagy a szervezet területén azonban általában rendkívül kevéssé figyelhetők meg ilyen jellegű impulzusok vagy függések. Egyet azonban tisztán le kell szögez- 3 Több esetben a meg nem változtatott forma (Confessio Augustana invariata) a hangsúlyos, néha a Melanchton által készített és javított (variata), de sehol sem szerepel ilyen módon említve a variatissima! 4 Például: Die Bekenntnisschriften der evangelisch-lutherischen Kirche / Göttingen Azok az egyházak, amelyek akár fő-, akár mellékhitvallásként más iratokat is elismernek, vagy csak más reformátori iratokat tekintenek normának azaz a református és az uniált egyházak-, az e térségben csak szórványosan előforduló előreformátori közösségek valdensek-; illetve a protestantizmus későbbi vonulataihoz tartozók például a metodisták-, alapjában kimaradnak e körből. A két kivétel egyrészt az Evangelische Kirche A.u.H.B. in Kleinpolen, mert de facto mégsem uniált egyházként működött, másrészt a Cseh Testvér Egyház, amelynek története itt kizárólag vázlatosan említődik. 6 Ez a feltétel kétségtelenül szigorúbb, mint a Lutheránus Világszövetség alkotmányában meghatározott elv, hiszen van uniált egyház a tagok között (Pomerániai Egyház), másrészt van olyan tagegyháza is Indonéziában (Protestáns-Keresztyén Batak Egyház (HKBP)), amely a Kiskáté mellett egy saját, az Ágostai Hitvallással kétségtelen rokonságot mutató iratot, az 1951-ben elfogadott Batak Hitvallást tekint normának. A Cseh Testvéregyházat szeptember 7-én felvették az LVSZ tagegyházai sorába, hasonlóan a Holland Protestáns Egyházzal, holott mindkét egyház már tagja a Református Világszövetségnek is (RWA), illetve mindkettőben a lutheri iratokon kívül a reformátusok is hatályosak. 7

8 nünk: a modern egyházjogi nyelvekben, Isten neve ritkán szerepel, akkor is legtöbbször a preambulumban, vagy hasonló szerepű teológiai iratban. Azok az egyházak, amelyek azonos keretek között élnek, hatással vannak egymásra, amelynek erőssége rendkívüli módon ingadozik. Itt említhető a nyelvi közösség lásd Németországot; a közös történelem - pl. Skandinávia -; vagy az azonos államszervezetben, egy időben lét: - mint Franciaország, 7 vagy a cári Oroszország (Baltikum). 8 Az egykori monarchia és utódállamainak egyházai sajátos halmazt alkottak, hiszen szinte minden előző kritériumnak megfeleltek. Itt könnyen találunk példákat nemcsak a dupla, de még a tripla nyelvközösségre is! 9 Dolgozatom a belső egyházi jogfejlődést alaposabban vizsgálja, mint a vonatkozó állami szabályozást. Természetesen utóbbi is elemzésre kerül, de figyelembe véve az a tény, hogy a közép-európai államalakzatok különösen a húszadik század átmeneti korszakaiban instabilabbak voltak, mint az adott területen létező egyháziak. Némelyik mindössze hónapokig létezett, mások 7 Az "Eglise de la Confession d' Augsbourg d' Alsace et le Lorraine" (ECAAL) Elzász-Lotaringiai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház, és az "Eglise évangélique luthérienne de France" (ELF Franciaországi Evangélikus-Lutheránus Egyház), ez a két közösség 1802 és 1871 között egy egységes államegyházat alkotott, amelyet az április 8-i X. törvény 33. valamint cikkei szabályoztak. Ezzel a törvénnyel kerültek bevezetésre a felügyelőségek (Inspektion), mint területi egységek. Az november 10.-i dekrétum alapján történt egy átszervezés, ezután az egyház 8 felügyelőségből állt: (*Székhely: Straßburg, konzisztóriumok száma): Temple-Neuf* (8), Paris (1), Saint-Thomas* (9), Bouxwiller (5), La Petite Pierre* (5), Wissembourg (6), Colmar (5), Montbéliard (2). Az évi háború után, I. Vilmos császár április 8-án egy új felügyelőség alapítását hagyta jóvá, (Saint-Guillaume,* 5), amely a két másik Straßburgi székelyű körzetből (Temple-Neuf 5, Saint-Thomas 7) jött létre. La Petite Pierre - ekkori néven: Jung- St. Peter keretében alakult még egy konzisztórium. Eddigre azonban, a háború következményeként Párizs és az eredetileg württembergi irányítású Montbéliard (történelmi német nevén Mömpelgard) már másik egyházat képeztek, hiszen Franciaországban maradtak. 8 Észtország és Lettország története többször fut azonos szálon (Orosz Birodalom, illetve Szovjetunió), más korszakokban azonban markánsan eltérő, önálló saját történelmük van. 9 Eltérő arányban, de a két világháború közti szakaszban ugyanazt a három istentiszteleti nyelvet magyar, szlovák, német - használták Magyarországon (Magyarországi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházegyetem), Csehszlovákiában (Slovenszko-i Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház), illetve Romániában (Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Országos Egyház). 8

9 nem kaptak nemzetközi elismerést, néhány esetben mindkét tény egy időben fennállt: lásd a Lajtbánság 10 esetét. Az evangélikus egyházak helyzetének állami szabályozása mint a többi kisebbségi egyházé is, gyakran egy évtizedet meghaladó késéssel történt. Több esetben az egyházi életre nemcsak a formális, állami egyházi szabályozás volt hatással, hanem ideológiailag meghatározott, monopolhelyzetű pártok határozatai is. Az időszakban lezajlott történelmi események a kutatási lehetőségeket rendkívüli módon behatárolják. Egyfelől voltak egyházak, amelyek a II. világháború alatt vagy közvetlenül utána teljesen eltűntek a térképről, levéltáraik ha egyáltalán valahol és valamikor létre is jöttek - ma már nem kutathatóak, 11 más részt egyházellenes erők tudatosan 12 vagy öntudatlanul 13 olyan dokumentumokat is megsemmisítettek, amelyek semmilyen más forrásból nem pótolhatók. A szórvány egyházakkal foglalkozó szervezetek közül a GAW 14 lipcsei archívuma és könyvtára a bombázások áldozata lett. Diktatúrák bármely politikai színezettel is szívesen fejeztek ki kéréseket szóban, amely utólag sem kerülnek papírra, azaz nincs tapintható nyomuk. Ilyen, és hasonló okokból ebben a témában is a teljességre csak törekedni lehet, elérni nem. Sajnálatos módon de az időkeret miatt érthetően -, már nem lehet olyan személyekkel találkozni, akik a vizsgált szakaszban aktívan, esetleg vezetőként az események részesei voltak. A vizsgált események és folyamatok értelmezhetőségét segítendő, szükséges kitekinteni a többi európai egyházban lezajlott változásra, illetve utóbbiak alapján egy változás katalógus elkészítése is elkerülhetetlen volt Feladat meghatározás 10 Lajtabánság nem kapott elismertséget, bélyegeit azonban az egész kontinensen elfogadták. 11 A menekülők érthető módon az anyakönyveket mentették, nem a törvénykönyveket. 12 Gyakran használtak tábori konyhák fűtéséhez régi papírokat nemcsak egyházi könyv- és levéltárakból. 13 Az 1956 forradalom alatt a szovjet csapatok többször eltaláltak az Országos Levéltár épületét a Budai Várban, ezzel sok dokumentum megsemmisült. (Például a két háború közti, illetve a II. világháború alatti VKM iratok a fondjegyzékben megtalálhatók ugyan, de a ténylegesen ma már nem léteznek.) 9

10 Közkeletűnek tekinthető az a vélemény, hogy az egyházi szervezetek 15 - és különösen kihangsúlyozottan maguk az egyházszervezetek 16 -, állandóak, rendkívül merevek. Ez a megítélés részben igaz, hiszen ezeket nem dinamikus, hanem inkább statikus konstrukcióként éljük meg, illetve ilyenként foglalkozunk velük. Ez politikai / közigazgatási szempontból is hasonlóan működik a mozgalmi és intézményi jelleg kettőségében. Az Európán kívüli evangélikus egyházakat most hagyjuk figyelmen kívül nem valamiféle uniós öntúltengésből, hanem ebből a nézőpontból vizsgálva rendkívül eltérő tulajdonságaik miatt: A különböző missziós társaságok meghatározó szerepe, az egykori gyarmattartók eltérő állami berendezkedése, és az állam egyházzal szembeni jogi rendszerének különböző volta, illetve az új egyházak sokszor inkább mozgalmi jellege egyaránt az egyházjog kérdéseinek másodrangúságát eredményezték. A miszsziói munka eredményeként alakult új egyházak sokkal inkább közösségi, mint intézményi jellegűek és identitásúak, nem kizárólag az alapító generáció szolgálata idején. A kérdés egy nem túl egyedi megfogalmazását közli 1980-ban Paul E. Hoffman a LVSZ tanulmányi osztályának publikációjában: 17 "Az egyházi szer- 14 Gustav Adolf Werk 15 Most az egyházak feletti szervezetekkel (konföderáció, szövetség, egyesült egyház) nem foglalkozunk. Az utóbbi években, Németországban zajló események még nem lezártak, a vita még folyik, az EKD, VELKD. EKU / UEK sorsa, és kilátásaik még nem teljesen áttekinthetőek. 16 Ez nemcsak evangélikus sajátosság. A római katolikus egyház az I. világháború után néhány hónap híján háromnegyed évszázaddal korrigálta a Magyarországi egyházmegyei határokat. Az ortodox egyházak felismerve bizonyos kérdésekben történt lényeges változásokat a legutolsó, jeruzsálemi pánortodox zsinat (1589) után óta eldöntötték már, hogy a következő Rodosz szigetén ülésezik majd, az időpont, a témák és a képviseleti arányok kérdéskörei még ma (2009. tavasza) nyitottak. Nem felejthetjük el azt sem, hogy egy egyház autokefalitásának elismerése száz évig is eltarthat. 17 A Lutheránus Világszövetség hasonlóan a többi felekezeti és ökumenikus világszervezethez, lényegesen többet foglalkozik etikai, és különösen is szociáletikai kérdésekkel, mint egyházjogiakkal. Utóbbiak Helsinki és Budapest ( ) között négy konferencián voltak hangsúlyosak, gyakorlati teológia és ekkleziológiai összefüggéseikkel: Koppenhága (1968), 10

11 vezet témája közismerten a vitatott kérdésekhez tartozik, amely összefüggésben az evangélikusság 19. századi hitvallási eszmélésével, fáradozások után eredményezte a zsinati szervezetek kifejlődését a német tartományi egyházakban éppúgy, mint a szabadegyházi helyzetű Észak-Amerikában. Mára már a belső evangélikus eltérések az egyházjog és az egyházi alkotmány ügyében nem olyan markánsak, mint korábban, és a legkülönbözőbb berendezkedésű egyházakat sem hátráltatja abban, hogy a Lutheránus Világszövetség közösségéhez csatlakozzanak. Az, hogy a különböző szervezetű egyházak között nem állnak fenn ellentétek, nem jelenti másrészről azt, hogy az evangélikusságon belül ne lennének problémák alkotmányos és egyházjogi meghatározottságok miatt Egyháztípusok: Az európai evangélikus egyházak történelmi fejlődési irányaik, illetve államegyházi beágyazódásuk alapján 5 csoportba oszthatóak: - A) Egyházak, amelyek a reformáció nem feltétlenül azonnali bevezetésével (nagyrészt) megőrizték az egyházigazgatás addigi formáját. (Amelyek legalább is egy adott szakaszban párhuzamos római katolikus szervezet nélkül működtek, túlnyomórészt Észak-Európában.) Järvenpää (1970), Båstad (1977) (Verfassungen und Ordnungen lutherischer Kirchen) és Nagyszeben (1982) (Ordnung und Praxis kirchlicher Amtshandlungen). 18 Az evangélikus egyházak újraeszmélése a balti térségben (Észtország, Lettország, Litvánia), valamint az egykor finn-nyelvűek Szentpétervár térségében (Ingmarenland/Oroszország), nemkülönben az Oroszországban és a Független Államok Közösségében (ELKRAS) később Oroszországban és más államokban külön nem szerepel az elemzésben, mert a kutatást a nyelvi különbségek, a távolság illetve a nem mindig egyértelmű erővonalak nem teszik teljes körűen lehetővé. 19 A XX. század során tudatosan felépült ismét szinte minden országban egy olyan új, római egyházigazgatás, hogy gyakorlatilag minden önálló állam legalább egy egyházmegyével, (vagy a kánonjog szerint egyenértékű egységgel, területi prelatúra, apostoli adminisztratúra stb.) kell, 11

12 - B) Egyházak, amelyek a reformáció elfogadása után önálló szervezetet építettek ki, gyakran az illegalitás időszakait is átélve. (Amelyek folyamatosan a római szervezettel párhuzamosan működtek, általában Nyugat- és Közép- Európában.) 20 - C) Bevándorló egyházak 21 (Telepes egyház Oroszországban, valamint a követségi és kereskedelmi kirendeltségi gyülekezetekből kinőtt kis létszámú egyházak Dél- és Nyugat-Európában.) 22 - D) Menekült egyházak, 23 illetve külföldi gyülekezetek 24 - E) Evangélikus szabadegyházak 25 hogy rendelkezzen. A hívek, papok és gyülekezetek száma az esetek többségében kicsi, a papok nagy része külföldi. 20 A monarchia egyházai ebbe a kategóriába sorolhatók, egyedül Bosznia C) csoportos 21 Itt kell megemlíteni az újabb népvándorlási hullámot, amikor az Unión belül a nyugdíjasok egy része kedvezőbb megélhetési vagy időjárási viszonyok miatt a Földközi-tenger környékére húzódik, az ő kelkigondozásukra is történik kísérlet, többször gyülekezet alapítással is. 22 A háborúk, okozta határmódosítások miatt, többször sajátos helyzet alakult ki. A kettős szervezeti fejlődés karakteres esete Schleswig, ahol a német és a dán egyházi szervezetek a határon átnyúlóan működnek. Ezekre csak vázlatosan utalok: 3 szervezeti forma alakult ki a másnyelvűek részére (adatok 1996-ból) - Dán Egyház Dél-Schleswigben (43 gyülekezet, 24 lelkészi állás, vezetője Propst (prépost)) - Dán Népegyház német gyülekezetei Észak-Schleswigben (4 gyülekezet, 4 lelkész) - Az Észak-Elbai Egyház Észak-Schleswigi Gyülekezet (7 gyülekezet, 7 lelkész, vezetője Senior (esperes), egyedüli cím az egyházon belül, a zsinatban 2 tanácskozó tagja vesz részt. 23 A balti, és a kisebb léptékű, mára már majdnem teljesen elfeledett közép-európai menekült egyházakat a II. világháború után szervezték. Az önazonosság kérdését sokkal inkább meghatározták a földrajzi, nyelvi és esetenként a politikai adottságok, mint a teológiaiak. A fordulat után ezek a közösségek intenzív kapcsolatot építettek ki valamikori egyházaikkal. Mára inkább a külföldön élő egyház karakter a meghatározó. 24 A német, dán, svéd, finn és újabban az amerikai külföldi gyülekezetek sajátos helyzetben vannak: általában jogi, pénzügyi és személyi ellátás területén teljes függnek anyaegyházaiktól, inkább munkaágként, értelmezik őket, mint különleges jogállású szórványegyházközségnek. Ezek a gyülekezetek (közösségek) általában nem rendelkeznek képviselettel egyházuk zsinatán. 25 A porosz és a bádeni uniói miatti tiltakozásul jöttek létre ilyen egyházak, amelyek osztódása jellegzetesen szabadegyházi módon, illetve későbbi egyesülése inkább népegyházi indítékú volt. Egyik fundamentalista jellegű (SELK), másik az LVSZ tagja (Bádeni Lutheránus Szabadegyház). 12

13 A közigazgatási szintek száma alapján figyelembe véve azt, hogy csak elméletben létezik olyan modell, melyben minden szint azonos erővel bír-, az Európa térségére az alábbi csoportok állapíthatóak meg (egy-egy példával): 26 1 A teljesen autonóm gyülekezet, amely partnerségi viszonyban állhat más egyházzal, vagy egyházszövetséggel; Merán (az egyesülés előtt). 1,5 Autonóm, önmagukat önálló egyházként definiáló gyülekezetek laza szövetsége; Bund der Evang.-Luth. Kirchen in der Schweiz und im Fürstentum Lichtenstein. 2 Kisebb egyházak, (a gyülekezetek és az egyházvezetés közt nincs köztes szint): Szlovénia. 3 A gyülekezetek és a vezetőszint közt - általában területi elven szervezet - köztes szint van: Erdély (mindkét egyház 27 ). 3.5 Mint az előző, de bizonyos kérdésekben a reformátusokkal együtt alkotott szervezetként lép fel: Ausztria. 4 A gyülekezet és a vezetés között 2 területi szint van: Magyarország. 4.5 A gyülekezet és a vezetés között 2 területi szint, a nagy városokban 3 van: Bajorország. 5 A teljes 5 szintes képlet ma csak elméleti lehetőség, gyakorlatban nem található. A jogalkotó, egyház-öndefiníciójú szövetségek (VELKD, EKD) jelenthetnek még egy vagy két szintet, a konföderációk esetén akár hármat is. 28 A világszervezetek (EVT, LVSZ), illetve az ökumenikus csoportosulások azonban nem értelmezhetőek ilyen formán, és nem is működnek így. 26 A példák utalás szinten szerepelnek csak! 27 A Romániai Ágostai Evangélikus Egyházban 2 területi esperesség van (Kolozsvár, Brassó), emellett létezik még a szlovák is, amelynek nincs saját területe. 28 Hannover esetében 7 szint található, de az ügyek fajtánként koncentrálódnak egy-egy szintre! 13

14 Változástípusok A szervezeti változások 3 csoportba oszthatók: Változások: 29 A) - a külső határokban: Egyházalapítások, amelyek vagy mint "osztódás" vagy mint "egyesülés" írhatók le; illetve területcsere 30 két vagy több egyháztest között, B) - a belső területi beosztásban / Igazgatási reform, C) - a döntéshozatali formákban. / Struktúra reform. A) Külső határok változásai: Ha nincs külső ok, - eltekintve határhúzásoktól vagy országok egyesülésétől illetve felbomlásától, 31 - akkor az ilyen eseményeket Európában 32 - legalább is a XX. század második felében rendkívül rit- 29 Ezek a lehetőségek egyszerre is történhetnek, különösen sűrűn szerepel egy csomagban a 2. és 3. pont. 30 Ez csak akkor lehetséges, ha legalább 2 olyan egyház működik egy államban, amelyeknek azonos a hitvallási bázisa. 31 A Szovjetunió és Jugoszlávia szétesését nem számítva! 32 Európán kívül találhatók példák egyházegyesülésekre: - Ausztrália / 1966/, - USA /ALC, LCA. AELC / ezzel párhuzamosan Kanadában is, - Tanzániában, stb. 33 Az I. világháború után, a Türingiai Szabadállam megszervezését kővetően alakult meg az Evangélikus Tartományi Egyház Türingiában, 7, eddig önálló tartományi egyházból: - Sachsen-Weimar-Eisenach (Nagyhercegség) (fővárosa: Weimar) - Sachsen-Meiningen (Hercegség) (fővárosa: Meiningen) - Sachsen-Altenburg (Hercegség) (fővárosa: Altenburg) - Sachsen-Coburg-Gotha (Hercegség) (fővárosa: Gotha) - Reuss ifjabb vonal (Fejedelemség) (fővárosa: Gera) - Schwarzburg-Rudolfstadt (Fejedelemség) (fővárosa: Rudolfstadt) - Schwarzburg-Sondershausen (Fejedelemség) (fővárosa: Sondershausen) A közös türingiai egyházi alkotmány hatályba lépésének időpontja: október. 10. Több mint, 10 év késéssel csatlakozott még az egyetlen eddig még önálló egyház (Reuss idősebb vonal) (fővárosa: Greiz) is csatlakozott. A Sachsen-Coburg-Gotha hercegség egy része 14

15 kán lehet megfigyelni. A kevésszámú példa egyike az Észak-Elbai Egyház alapítása. 35 (Az Egyházi Alkotmány hatályba lépésének ideje több évtizedes előkészület után -: január 01.) 36 Ez 4 eddig önálló, nagyon különböző méretű, hagyományú és jogi berendezkedésű tartományi egyház egyesüléséből 37 (Coburg) logikus módon államilag és egyházilag egyaránt Bajorországhoz csatlakozott. A Türingiai Szabadállam ezen felül még Poroszország Szász Tartományának Erfurti Körzetéből jött létre, amely azonban egyházilag nem integrálódott, hanem megmaradt az eddigi, immár önállóvá vált egyháztartományában (Kirchenprovinz Sachsen). 34 A világháborúk közt, illetve a közvetlenül a második világháború után a különböző németországi közigazgatási reformokkal egy időben, vagy azokhoz képest némi késéssel - több példa sorolható fel: pl. egyházegyesítések Hessenben (Hessen és Nassau, valamint Kurhessen és Waldeck), illetve ezek háború utáni, államjogi mérlegelésből történt megerősítése. 35 Ennek egyik oka az volt, hogy az ben elfogadott Nagy-Hamburg törvény után a Hamburg Szabad- és Hansa-város területe 3 evangélikus tartományi egyházhoz tartozott: - A régi városi terület (Alt-Hamburg) egyházilag önálló volt Hamburgi városállami egyház (Evangelisch-Lutherische Kirche in Hamburgischen Staate), - az Elbától északra lévő részek (Altona, Blankenese) a Schleswig-Holstien-i Egyházhoz és, - az Elbától délre eső városnegyedek (Harburg, Wilhelmsburg) a Hannoveri Egyházhoz. A gyakran hangoztatott definícióban (például: Adressenwerk der Evangelischen Kirchen 1999, p.172.): Az Észak-Elbai Egyház megközelítőleg lefedi Hamburg és Schleswig-Holstein államokat, Hamburg vonatkozásában a megközelítőleg igaz, mert a város délnyugati csücske (Hamburg-Cranz) és az Elba torkolatában lévő Neuwerk szigete egyházilag Hannoverhez tartoznak. 36 Az első hasonló tervekre már 1935-ben találunk utalást. A tervezett Északi Egyház (vagy helyenként Észak-Elbai Egyház) a következő, lutheránus tartományi egyházakból jött volna létre: - Hannover* - Oldenburg* - Eutin - Braunschweig* - Schleswig-Holstein - Lübeck - Hamburg - Mecklenburg-Strelitz A centralizmus veszély érzése, valamint a sokak számára átláthatatlannak tűnő méret, és az előjogok elvesztésétől való félelem miatt gyakran kerül elő a gigantománia kifejezése is -, a terv megbukott. Az ötlet újra felbukkant, az Alsó-Szászországi egyházak (*) nélkül valósul meg. 37 A Schleswig-Holsteini Evangélikus Tartományi Egyház németnyelvű, dániai Észak-Schleswigi Esperessége (7 gyülekezet, 7 lelkészi állás), része lett az Észak-Elbai Egyháznak is. 15

16 jött létre: Evangélikus Tartományi Egyház Schleswig-Holstein, Evangélikus Egyház a Hamburgi (Város)Államban, Evangélikus Egyház Lübeck Evangélikus Tartományi Egyház Eutin - illetve az ezzel egy időben a Hannoveri Evangélikus Tartományi Egyházzal lezajlott területcserével. 38 "A reformációt az egész régióban a dán uralom alatt vezették be az egyes területeken. Az Egyházi rend 1542-ben Bugenhagen közreműködésével készült el, és ekkor be is vezették ban a tartományi egyházkormányzás vége után készült el az új egyházi alkotmány. (Klapper: Die lutherischen Kirchen in der Welt / p ( egyháztag, 485 egyházközség, 22 körzet prépostság -, élén préposttal) 39 Utolsó saját egyházalkotmánya: Rechtsordnung der Evangelisch-Lutherischen Kirche Schleswig-Holsteins május "A Bugenhagen-féle egyházi rend május 23-án lépett életbe. A szenátus patronátusának első világháború utáni megszüntetését követően az egyház elkészítette saját alkotmányát. A püspöki rendszert 1933-ban vezették be. A második világháború után az egyházi viszonyokat újra szabályozták." / Klapper: i.m. p ( egyháztag, 75 egyházközség, 7 körzet, élén a körzeti elöljáró lelkésszel. A belvárosi főtemplomok és lelkészek sajátos előjogokkal rendelkeztek. A belvárosi körzet vezetője címe Senior, és hivatalból a püspök helyettese volt.) 41 Az utolsó hamburgi egyházalkotmányt február 19-én fogadták el, kiegészítette a körzetekről szóló törvény szeptember 21-én. 42 "A reformációt Lübeck 1529-ben vezette be. Először egy szuperintendens, később egy senior volt az egyház vezetője, 1933 óta pedig püspök." (Klapper: i.m. p ( egyháztag 30 egyházközség, nem volt területi vagy középszintű irányító szervezet)). 43 A háború utáni egyházalkotmány elfogadása: április "A reformációt Eutin területén 1535-ben vezették be ig Oldenburghoz tartozott, a tartományi egyház-kormányzat megszűnte után önálló lett. Vezető lelkésze a tartományi prépost [Landesprobst] volt, akit püspöknek neveztek." (Klapper: i.m. p ( egyháztag, 17 gyülekezet, itt sem volt semmilyen közbenső szervezet.)) 45 Utolsó önálló alkotmánya: Verfassung der Evangelisch-Lutherischen Landeskirche Eutin vom A Hamburgi Állami Evangélikus Egyház Cuxhaveni körzete a Hannoveri Evangélikus Tartományi Egyház Lüneburgi Kerületének Harburgi körzetéért. 47 "A reformáció bevezetése a mai Alsó-Szászország területére 1533 és 1565 között zajlott. A meghatározó reformátorok Antonius Corvinus és Urbanus Rhegius voltak óta a Helm- 16

17 Megállapítható, hogy merevség uralkodik ezen a területen, hiszen a német evangélikus egyházak külső határai még mindig nagyon sok helyen azonosak a Bécsi Béke (1815), 50 illetve a Frankfurti Szerződés (1817) által meghatástedti Egyetem játszott meghatározó szerepet ben alakult az egyetem Göttingenben, teológiai kara mindmáig nagyhatást gyakorol. Az addig fennálló 17 részegyházból 1866-ban hozták létre a Hannoveri Evangélikus Tartományi Egyházat után megszűnt az uralkodói egyházkormányzás [Landesherrliches Summepiskopat] ben lépett életbe az új egyházalkotmány. Első tartományi püspöke D. Dr. August Mahrens lett 1925-ben." / Klapper: i.m. p A Hannoveri Evangélikus Tartományi Egyház 1963-ban egyháztaggal, 9 kerülettel, 85 körzettel, egyházközséggel, 1551 lelkésszel rendelkezett. / Taschenbuch der EKD 1966 p. A. 49 Ebben az esetben, a fent említett változásokon kívül, még egy radikális szervezeti változást is bevezettek: 3 püspök áll az új kerületek élén (Hamburg, Lübeck, Schleswig). Az eddigi vezetői állomány, 5 püspök (Hamburg, Lübeck, Kiel, Schleswig, Eutin), egy püspöki jogokkal felruházott tartományi-szuperintendens (Lauenburg/Ratzeburg), és egy - már eredetileg is átmenetinek kigondolt, püspökpótló, és csak 1962-ben a Dél-Holsteini térség számára rendszeresített tartományi-prépost (Hamburg-Blankenese), volt. /1962. október 05. KGVOR p.71/. A lauenburgi különjogokat megszüntették emiatt az utolsó tartományi szuperintendens -, Dr. Joachim Heubach, az amúgy létező, de eddig nem működő egyházi alkotmánybíróságot is összehivatta. A különböző terminológiákat egységesítették, egyetlen tudatosan meghagyott kivétel a dán területen működő szervezet vezetőjének Senior címe volt, az egységesen bevezetett préposttal szemben. Az előkészületek során nagyon elértő változatok szerepeltek napirenden: voltak szervezeti elképzelések 1, 2, 3, 4, 5, 6, és 7 püspökös megoldásokra is. - Pareigis-terv (1964): 1 püspök + 5 tartományi szuperintendens: Nyugat-Hamburg, Kelet- Hamburg, Schleswig, Lübeck, Kiel. Hamburg belvárosának 5 főtemploma továbbra is különleges jogállással rendelkezik. - Jogászjavaslat (1956): 5 püspök: Holstein, Lübeck, Schleswig, és 2 Hamburg térségében - Terv (1959): 6 püspök: előzők + Lauenburg - Terv (1961): 4 püspök: Holstein, Lübeck, Hamburg, Kiel 50 A birodalmi küldött főbizottság (Reichsdeputationshauptschuss) már 1803-ban nagyvonalú egyszerűsítéseket hajtott végre, elég, ha a birodalmi szabadvárosok számának radikális csökkentését említjük. (51 helyett 6, amelyet nem sokkal később az 1815-ben a Bécsi Békét követő Bundesakte még tovább csökkentett, csak 4 város őrizte meg e jogait: Bréma, Frankfurt (Majna), Hamburg és Lübeck. Nürnberg és Augsburg elvesztette azokat, a Bajor Királyság részévé váltak. Frankfurt 1866-ban Poroszországba olvadt be, Lübeck önállósága a már más vonatkozásban említett évi Nagy-Hamburg -törvényig tartott.) 17

18 rozott államhatárokkal, (en- és exklávék, 51 régen túlhaladott határok) 52 53, lega- 51 Külön említést érdemel az a tény, hogy a Református Egyház (Református Egyházak Zsinata Bajorországban és Északnyugat-Németországban) olyan tartományi egyház, amely nem rendelkezik saját területtel illetve osztozik a többi tartományi egyházzal, de nem az ország teljes területén, mert egyrészt vannak saját területtel rendelkező református tartományi egyházak (Anhalt, Lippe), másrészt néhány unált egyházon belül önálló református önkormányzatiság létezik. Más megközelítés szerint nem területi, hanem személyi egyház ( Personalkirche ). Hitvallási szempontból itt ismét utalni kell arra, hogy a tartományi egyházakon kívül több evangélikus szabadegyház is létezik, amelyek területe helyenként egymást is fedi. A régi határvonalak különösen is Közép-Németországban az egykori porosz érdekszférában láthatóak: - Észak-Rajna-Vesztfália (Nordrhein-Westfalen) állam területén 7 tartományi egyház működik: - Evangelische Kirche von Westfalen; - Evangelische Kirche in Hessen und Nassau; - Evangelisch-Lutherische Landeskirche Schaumburg-Lippe; - Evangelische Kirche in Rheinland; - Lippische Landeskirche; - Evangelisch-Lutherische Kirche Hannover - Evangelische Kirche von Kurhessen-Waldeck. - Alsó-Szászország (Niedersachsen) területén 5 egyház osztozik: - Evangelisch-Lutherische Landeskirche in Braunschweig; - Bremische Landeskirche (az úgynevezett külső favak ); - Evangelisch-Lutherische Landeskirche Hannovers; - Evangelisch-Lutherische Kirche in Oldenburg; - Evangelisch-Lutherische Landeskirche Schaumburg-Lippe. 52 Megfordítva is igaz a felvetés: - A Berlin - Brandenburg - Sziléziai Felső-Lausitzi Egyház (Evangelische Kirche in Berlin- Brandenburg-Schlesischen Oberlausitz) magában foglal vagy érint 5 szövetségi tartományt: - Berlin, - Brandenburg, - Mecklenburg-Vorpommern, - Sachsen-Anhalt - Freistaat Sachsen. - A Hannoveri Tartományi Egyház (Evangelisch-Lutherische Kirche Hannovers) szintén 5 tartományt érint: - Niedersachsen, - Hessen, 18

19 - Nordrhein-Westfalen, - Hamburg - Bremen (Bremerhaven). - A sor könnyedén folytatható: az új, Evangélikus Egyház Közép-Németországban (Evangelische Kirche im Mitteldeutschland) négy-résztartományos, bár egyik sem teljesen tartozik ide: - Sachsen-Anhalt, - Thüringen, - Freistaat Sachsen - Brandenburg. - A Rajnai Egyház (Evangelische Kirche im Rheinland) hasonlóan nagy: - Nordrhein-Westfalen, - Hessen, - Rheinland-Pfalz - Saarland tartozik hozzá, de mindegyik csak részben! 53 A régóta tervezett, de több esetben már a végső pillanatban meghiúsult egyesülés a Közép- Németországi két tartományi egyház (Türingia és Szász Egyháztartomány) között végre tényleg megvalósult január elsejével, a német egyházi térkép lényegesen egyszerűbb lett. Ez hitvallási kérdéseket indukálhatna ugyan, hiszen Türingia evangélikus, a Szász Egyháztartomány pedig uniált. Utóbbiban másutt is észlelhető módon - azonban a református gyülekezetek saját esperességgel ( Seniorat ) rendelkeznek, amelynek nagysága rendkívüli módon változott az évek során: : Hallei református egyházi körzet: 2 gyülekezet, 4 lelkészi állás, : Református körzet: 8 gyülekezet, 12 lelkészi állás, (az adatok túlzottnak tűnnek!) : adatok hiányoznak, esperesi hely betöltve, : 5 gyülekezet, 4 lelkészi állás, : 5 gyülekezet, 5 lelkésszel. Ennek ellenére az elfogadott alkotmány a lutheri reformációt hangsúlyozza ki, elismerve a református gyülekezetek saját hitvallási helyzetét. A i hatállyal végbement egyesülés Berlin-Brandenburg és a Sziléziai Felső-Lausitz (Görlitz) közt nem okozhatott hitvallási problémákat, hiszen a ll. világháború előtt mindkettő az óporosz unión alapuló egyház része volt, még ha másik egyháztartományhoz tartoztak is. Mindkét egyházban megőrizték különállásukat a reformátusok. Berlin-Brandenburgban létezett a Református Moderátorság (Moderamen), amely egyik regionális püspöknek (Generalsuperintendent) sem volt alárendelve, sőt két részre bomlott: a német és a francia körzetre, a berlini fal idején érthető okok miatt mindkettőnek volt egy keleti és egy nyugati régiója is. A másik egyházban az egyetlen református gyülekezetnek (Görlitz-Oderwitz) közvetlen szavazat volt a zsinatban (a többi gyülekezet az esperességeken keresztül közvetetten választhatott). Ma a közös (értelemszerűen erősen német túlsúlyú) református szervezet (esperesség) tagja, amely tovább- 19

20 lább is még 2008 végén. Ez gyakorlatilag joggal nevezhető a német kisállamiság ("Kleinstaaterei") 54 legutolsó maradványának, holott már az első világháború után, majd a Harmadik Birodalom megalakulása után hamarosan számos egyházegyesülés történt. Némelyeket államegyházjogi szempontból történt mérlegelés után, a második világháborút követően, megismételtek. B) Változtatások a belső területi felosztásban: Bár ezen a területen általában lassú a változás, mégis találhatunk számos példát erre. Fontos megemlíteni, hogy számos megoldás rövid ideig volt csak hatályos. Néhány példa 55 az európai evangélikus egyházak jelentősebb szervezeti/szerkezeti változásairól, 56 (pár kombinációs lehetőséggel), időszakából -, azon egyházak nélkül, amelyek története még részletes tárgyalásra kerül: 58 Mód Egyház Változás 1960/ ra is püspök közvetlen alárendeltségében van, a hitvallási különállásra, illetve arra a tényre tekintettel, miszerint mind a négy régióban vannak, gyülekezetei, még ha kicsik is. 54 A katolikus egyház a XX. század során többször is újraszervezte egyházmegyéit. 55 A lista a változások irányának sokszínűségét mutatja be, kombinációs lehetőségekkel együtt. Egy-egy változásra több konkrét példa is említhető lenne, kombinatorikai szempontból más változatok is elképzelhetők lennének, ismereteim szerint azonban nem realizálódtak. 56 A szórványegyházak általában csak egy nagyon szerény, esetenként teljesen szabályozatlan szervezettel rendelkeznek, itt a változtatatás szó inkább az esetlegességgel kapcsolható. A Nyugat- és Dél-Európai szórvány egyházak a vizsgált időszakban említésre méltó, lényegi átalakuláson nem estek át. 57 Nem szerepelnek a listán azon események, amelyek Németország újraegyesítésének egyházi következményei voltak. (Újraegyesültek Berlin(West) és Berlin-Brandenburg egyházai; Türingia és Hessen, illetve KP Sachsen és Kurhessen valamint Braunschweig közti gyülekezet és esperesség visszacserélések.) után különösen Észak- és Közép-Német területen -, további drasztikus szervezeti redukcióra került sor. Ezen okai közt a nem elegendő egyszerűen az egyházból kilépések nagy számát, vagy az egyre nehezebb pénzügyi helyzetet emlegetni. Többször előkerülő érv, az egyház által nyújtandó kínálati vagy szolgáltatási kör, aminek értelemszerűen csak egy adott méret és/vagy anyagi szint feletti egyház képes megfelelni. 59 Taschenbuch der Evangelischen Kirchen in Deutschland 1962, illetve: Adressenwerk der evangelischen Kirchen Nachschlagewerk in 4 Teilen 20

21 1. Egységek növelése Württemberg 4 60 / 5 Prelatúra Egységek csökkentése Mecklenburg /8 64 Főesperesség 3. Dettó: hiányzó középszinpostsághoz Pomeránia 65 1 esperesség nem tartozott pré- 66 / Középszintű szervezi egység, az esperesség (Dekanat) és a tartományi egyház közt. A 4 prelatúra - Stuttgart, Heilbronn, Reutlingen, Ulm - már 1926 említésre kerül / RGG 2 IV 61 Stuttgart, Heilbronn, Reutlingen, Ulm, Ludwigsburg (Utóbbi mindössze 1 prelátus szolgált ki.) 62 Az ezredforduló utánra még egyszerűbbek a szervezeti elemek: (2001. állapot): Tartományi szuperintendenciák: Güstrow, Parchim, Rostock, Stargard, Wismar (5) 63 "Landessuperintendentur": középszintű egység az esperesség (Probstei) és a tartományi egyház közt, spirituális feladatkörrel: Güstrow, Ludwigslust, Malchin, Parchim, Rostock-Land, Rostock-Stadt, Schwerin, Stargard, Wismar. Rostock-Stadt 13 gyülekezettel und 21 lelkészi állással rendelkezett, de nem voltak esperességei. 64 Güstrow, Malchin, Parchim, Rostock-Land, Rostock-Stadt, Schwerin, Stargard, Wismar 65 Pomerániát azért vontam ide, mert egyrészt LVSZ tagegyház, bár uniált, tradicionálisan mégis evangélikus, másrészt ma az egyházi élet számos területén szorosan együttműködik Mecklenburggal, és nem csak a közös tartomány (Mecklenburg-Előpommeránia) miatt. Történtek kísérletek Pomerániának Berlin-Brandenburghoz csatolására is, hasonlóan a Sziléziai Felső-Lausitz mintájára, a történelmi gyökerekre hivatkozva, de ezt leszavazták. Bizonyos területeken egy triagonális kooperáció is megfigyelhető a két említetett egyház és Észak-Elba közt. Ez jelenleg (2009. február 5. óta) már nem olyan jogi formával rendelkezik, mint az Alsó-Szászországi Evangélikus Egyházak Konföderációja, ami egy együttműködési szerződés, hanem egy egyesülést célzó megállapodással (Fusionsvertrag), amely már a közös zsinatot is egybe hívja Reformáció napjára. Terveik alapján év elején kezdi el munkáját az új egyház, addig a forma VELKN (Verband der Evangelisch-Lutherischen Kirchen in Norddeutschland) (Észak- Németországi Evangélikus-Lutheránus Egyházak Szövetsége). A tervezet szerint mind Pomeránia, mind Mecklenburg 1-1 körzetté (!) válna, (összes tervezett 13). A körzetekben szerveződhetnek prépostságok kizárólag a vizitáció végrehajtására, jogi személyiség nélkül-; a 3 szintén nem jogi személyiségű kerület (Sprengel) püspöki székhelyei: Hamburg, Schleswig, Greifswald; a kerület nélküli vezető püspök (Landesbischof) székhelye: eredetileg Lübeck lett volna, majd néhány novemberi javaslat hatására Schwerin lett a kompromisszum. (Az együttes adminisztráció marad Kielben). Hitvallási szempontból egyértelműen evangélikus az egyház, amint az a tervezett alkotmány preambulumából kiolvasható. Az új egyház neve Evangelisch- Lutherische Kirche in Norddeutschland lesz (Észak-Németországi Evangélikus-Lutheránus Egyház). 66 A Pasewalk Prépostság mint "középszintű vezető" 8 esperességgel rendelkezett: Anklam, Gartz/Oder, Greifswald-Land (Vidék), Pasewalk, Penkun, Ueckermünde, Usedom, Wolgast. A Stralsund Prépostság 9 esperességgel rendelkezett: Altentreptow, Barth, Bergen/Rügen, 21

22 4. Eltérés eltörlése: hiányzó Braunschweig 2 gyülekezet az egyház közvetlen esperesség felügyelete alatt 68 /- 5. Egységcsökkentés, eltérések eltörlése 69 Hannover 9 kerület + 1 kolostorkörzet 70 / 8 kerület Új vezetési szint alkotása Bajorország 72 Prodékánátus: 73 München 74 / Nürnberg Kerületi határok átalakí- ECAAL 76 7 inspekció: Tradíciók 77 / Régi- Demmin, Franzburg, Garz/Rügen, Grimmen, Loitz, Stralsund. A Greifswald-Stadt (város) esperesség egyik prépostsághoz sem tartozott, holott 1960 táján Stralsund éppen itt székelt. Ekkor az egyháznak 18 esperessége volt ban már csak 15 esperesség volt: - Pasewalk: Anklam, Gartz-Perkun, Greitswald-Land, Passewalk, Ueckermünde, Usedom, Wolgast; - Stralsund: Altentreptow, Barth, Bergen, Demmin, Garz, Grimmen, Stralsund, Greifswald-Stadt ben a pomerániai egyház újraszervezte saját közigazgatását: ami erős redukciót jelentett: az esperességek száma 4 (!) Demmin, Greifswald, Pasewalk, Stralsund. Csak 1 prépost maradt, átmeneti időre. 68 Lunsen és Redinghausen gyülekezetei ben még csak 4 "Generálszuperintendens" volt: Hannover, Hildesheim, Stade, Aurich. 70 Hannover, Calenberg-Hoya, Hildesheim, Göttingen, Celle, Lüneburg, Stade, Osnabrück, Ostfriesland; és a Loccumi Kolostorkörzet kerületi alárendeltség nélkül. -. A kerülteket ma a Landessuperintendent vezeti. 71 Calenberg-Hoya, Göttingen, Hannover, Hildesheim, Lüneburg, Osnabrück, Ostfriesland, Stade. 72 A legkísérletezőbbnek kétségtelenül a Bajorországi Evangélikus Egyház tűnik. Nem folytat jelenleg egyetlen más egyházzal sem tárgyalásokat egyesülésről, de az említetteken kívül ben egyedi szabályozást engedélyezett a két legnagyobb létszámú esperességének (Augsburg illetve Fürth) ( Dekanatserprobungsgesetz 2001 ): - Fürth 3 régióba szerveződött: Város, Dél, Nyugat. - Augsburg 4 régióba alakult át: Északnyugat, Kelet, Városközép, Dél. Az esperesi kollégium vezetője a mindenkori városi, illetve városközépi esperesi szék betöltője. 73 Az alesperességeket (Prodekanat) kezdetben (1968) alesperes (Prodekan) vezette, később: esperes(nő) az alesperességben ( einer Dekan bzw. eine Dekanin in Prodekanat") ban 4: Dél, Észak, Kelet, Nyugat. (2000-től 7: Közép, Kelet, Délkelet, Dél, Délnyugat, Nyugat, Észak) Utóbbi időtől a mindenkori Közép Alesperesség vezetője egyben az egész Müncheni Esperesség vezetője, korábban főállású vezető szerepelt ban 3: Közép-Észak, Kelet, Nyugat.(2000-től 5: Közép, Észak, Kelet, Dél, Nyugat). Kezdetektől függetlenített városi esperesi állás működik. 76 Elzász-Lotaringiai Ágostai Hitvallású Egyház 22

23 tása ók Címzetes szervezetek Izland 79 2 címzetes püspök 80 / Regionális aktiválása megbízatás Egyházi autonómia politikailag autonóm területeknek Dánia Segédpüspök Faroer és Grönland számára, a Koppenhágai prímás alárendeltségében táblázat: Változástípusok C) A döntési formák változásai: A zsinati elem a legtöbb egyház szervezetébe az elmúlt másfél évszázad alatt került bevezetése, addig születési vagy kinevezési alapon 84 rendelkeztek döntési kompetenciával a legtöbb ügyben, hacsak a döntés nem volt eleve állami tisztségviselők számára fenntartva. Ez a változás sokszor az előző pontokban szereplőkkel egyszerre történt. 77 Temple-Neuf, St-Thomas, St-Guillaume, Bouxwiller, La Petite-Pierre, Wissembourg, Colmar 78 Strassbourg, Brumath, Dorlisheim, Bouxwiller, La Petite-Pierre, Wissembourg, Colmar. 79 Az ország (Izland) két egyházmegyére oszlott (Észak: Hólar, Dél: Skálholt), amelyek 1801-ig működtek. Ebben az esztendőben alapították meg az új, egyetlen egyházmegyét (Reykjavik). Az egyháznak 120 lelkésze van akik állami hivatalnokok-, 284 gyülekezete 16 prépostsággal. 80 "A középkori Hólar és Skálholt püspökségek visszaállítása régi óhajának megfelelően 1909 óta szentelnek címzetes püspököket ezekre a székekre, mindenek előtt azt elkerülendő, hogy Reykjavik újonnan megválasztott püspökének Dániában kelljen szenteltetnie magát ig egyetlen püspöki feladata a kinevezésük után továbbra is gyülekezeti lelkészként szolgáló segédpüspököknek a püspökszentelés volt. Einar Signurbjörnsson: Sprödes Vertrauen der Bevölkerung 81 "1990 után segédpüspökök lettek, rendelkeznek bizonyos püspöki feladatkörrel, amely természetesen a püspöknek tartoznak felelőséggel." Einar Signurbjörnsson: i.m. p Az istentiszteleti nyelv megegyezik az autonóm terülte állam nyelvével. 83 Ezek de facto önálló egyházak, a prímás-püspök felügyelete inkább formális. 84 Patrónusok 23

24 1.2. Az időkeret kérdései A tudomány minden tématerületén, az időbeni határoknak két örök alapkérdése van: Mettől? és Meddig?. Magától értődik, hogy ezeket pontosan kell meghatározni, de ezeknek a vizsgált folyamatok szempontjából elegendő időt kell közbe fogni. Az itt vizsgálandó események mint a legtöbb közigazgatási eset, időigényes, joggal nevezhető viszonylag lassú fejlődésnek. 85 Lassú és gyors, mindkét köznapi kifejezés a tudomány különösen is a természettudomány területén abszolút viszonylagos: Molekuláris szinten és az alatt (biokémia, atomfizika) -, nemhogy egy év, de egy nap is rendkívül hosszú időnek számít figyelembe véve a másodpercek törtrészeiben mért felezési időket -, a geológia területén, a földtani korok összefüggéseiben egyegy év értelmezhetetlen időmorzsa csupán. Az emberiség történelmét vizsgálva magától értődő módon az időhatárok, és a léptékek a kettő köztiek Kezdet Az evangélikus egyházi szervezet kifejezésnek nyilvánvalóan nincs értelme október 31. azaz a lutheri reformáció kezdete előtt. 86 Nem alkalmas ez az időpont, hogy kezdetként meghatározzuk, hiszen a reformáció akkoriban csupán egy spontán fellépés, majd az abból elinduló, egyházon belüli mozgalom volt, amelynek még ekkor sem jogi vagy szervezeti követelései és következményei voltak. Ha a feladat-meghatározásban szereplő definícióra visszautalunk, akkor lehetne egyfelől a kiindulás 1530, 87 még korábbi időpont- 85 A politikatörténetben ismerünk gyors folyamatokat: forradalmak vagy villámháborúk formájában. 86 Karintiában ennek ellenére 2011-ben tartják 500 éves reformációi emlékkiállítást. 87 Confessio Augustana invariata 24