Történelem J Írásbeli felvételi feladatok javítási útmutató

Átírás

1 Történelem J Írásbeli felvételi feladatok javítási útmutató 1. Athén Szolón után Olvassa el az alábbi forrást, amelyben Arisztotelész a Szolón utáni időkről írt! A forrás és saját ismeretei alapján válaszoljon röviden a forráshoz kapcsolódó kérdésekre! Szolón távoztakor a város még föl volt kavarva, de azután négy évet nyugalomban töltöttek. A Szolón arkhónsága utáni ötödik évben nem választottak arkhónt a belviszály következtében, ismét öt év múlva ugyanezen ok miatt nem töltötték be az arkhóni tisztet (Hét év múlva) úgy határoztak, hogy a viszálykodás miatt tíz arkhónt választanak, ötöt az előkelőek, hármat a parasztok, kettőt a kézművesek közül. a) Korábban hány arkhónt választottak? b) Milyen feladatai voltak az arkhónoknak az arisztokratikus Athénban? c) Milyen társadalmi erőviszonyokra utal az arkhónok száma? Melyek voltak a viszálykodás fő okai? Nevezzen meg kettőt! d) e) a) Kilencet Tk. I. 69. o. b) Az állam politikai, gazdasági, vallási életének irányítása, hadügy, igazságszolgáltatás intézése Tk. I. 69. o. c) Kiegyenlített erőviszonyok, egyensúlyi helyzet Tk. I. 71. o. d) Adósság elengedés, adósrabszolgaság, elszegényedés Tk o. e) Az alkotmány megváltoztatása Tk. I. 71. o. 5 pont (válaszonként 1-1 pont) [A b) pontnál legalább három elem kell az 1 ponthoz] 2. Cornelius Sulla Sulla Kr. e. 82-ben Rómában diktátori hatalomra tett szert. E tisztség birtokában milyen intézkedésekkel alakította át az állami intézményeket? a) a népgyűlés törvényhozói hatalmát korlátozta b) a néptribunusok nem javasolhattak törvényeket c) megszüntette a tribunusi vétót d) korábbi néptribunus más állami tisztséget nem viselhetett e) a lovagoktól elvette a bíráskodás jogát Tk. I. 143.o. 5 pont (elemenként 1-1 pont)

2 3. Csaták Melyik évben volt? a) a legnanoi csata b) a Csud-tavi jégcsata c) a morgarteni csata d) a grünwaldi csata e) a lipanyi csata a) 1176 Tk. II. 31.o. b) 1242 Tk. II. 59.o c) 1315 Tk. II. 33.o. d) 1410 Tk. II. 57.o. e) 1434 Tk. II. 54.o. 5 pont (kérdésenként 1-1 pont) 4. Melyik magyar király nevéhez fűződik a) a kancellária megszervezése? b) a kilenced bevezetése? c) a telekkatonaság megszervezése? d) az első jelentős városi törvények? e) a füstönként (háztartásonként) szedendő adó bevezetése? a) III. Béla Tk. II. 90.o. b) I. Lajos Tk. II. 108.o. c) (Luxemburgi) Zsigmond Tk. II. 113.o. d) (Luxemburgi) Zsigmond Tk. II. 111.o. e) I. (Hunyadi) Mátyás Tk. II. 126.o. 5 pont (kérdésenként 1-1 pont) [Sorszámok fontosak!] 5. Idegen papok a középkori Magyarországon a) Ki volt az az itáliai származású bencés szerzetes, aki csanádi püspökként szenvedett vértanú halált? b) Melyik királyunkat támogatta az elűzött Orseolo Péter elleni küzdelmében? c) Ki volt az a jogi tanulmányokat is folytató ferences szerzetes, aki 1456 januárjától Magyarországon kereszteseket toborzott? d) Melyik erősség védelmére gyűjtött össze 18 ezer keresztest? e) Melyik pápa uralkodott ekkor? a) Gellért Tk. II. 82. b) I. András Tk. II. 82. c) Kapisztrán János Tk. II d) Nándorfehérvár Tk. II e) III. Callixtus Tk. II pont (kérdésenként 1-1) 2

3 6. Reformáció és ellenreformáció a) Ki volt az ún. népi reformáció legjelesebb képviselője? b) Ki volt a svájci reformáció két legjelesebb képviselője? c) Hol és mikor [év] indul el az ellenreformáció folyamata? d) Mely szerzetesrend állt az élére? e) Ki volt ennek megalapítója? a) Münzer Tamás Tk. II o. b) Ulrich Zwingli és Kálvin János Tk. II o. c) tridenti zsinat ( ) Tk. II o. d) Jézus Társasága (jezsuita rend) Tk. II o. e) Loyolai (Szent) Ignác Tk. II o. 5 pont (kérdésenként 1-1 pont) [A b) és c) kérdésnél csak mindkét elem helyessége esetén adható pont] 7. A felvilágosult abszolutizmus idején kibocsátott pátensek Magyarországon Ratio Educationis a) Mely uralkodó bocsátotta ki? b) Mikor [év]? c) Mit szabályozott? II. József jobbágyrendelete d) Mikor bocsátja ki [év]? e) Az előző évben kiknek a vezetésével zajlott le jelentős parasztfelkelés? a) Mária Terézia Tk. III o. b) 1777 Tk. III o. c) az alsó és középfokú oktatás rendjét Tk. III o. d) 1785 Tk. III o. e) Horia és Kloska Tk. III o. 5 pont (kérdésenként 1-1 pont) 8. Kinek a nevéhez kapcsolhatóak az alábbi reformkori események? a) Az Országgyűlési Tudósítások szerkesztése b) Metternich kormánypárti politikusa Erdélyben, aki a megyékben való kormánytöbbség megszerzésének politikáját végrehajtotta c) A Nép szava Isten szava című röpirat szerzője d) Szatmár megye követeként vett részt az os országgyűlésen e) A Kelet Népe című vitairat szerzője a) Kossuth Lajos Tk. III o. b) (báró) Jósika Samu Tk. III o. c) Táncsics Mihály Tk. III o. d) Kölcsey Ferenc Tk. III o. e) Széchenyi István Tk. III o. 5 pont (elemenként 1-1 pont) 3

4 9. Az önkényuralom csődje Magyarországon. Az 1859-es piemonti-osztrák háború idején a magyar emigráció is aktivizálódott. Teleki László és Klapka György részvételével, Kossuth Lajos elnökletével megalakították az emigráns kormány magját. a) Hogyan hívták ezt a testületet? b) Mi volt a neve a Ferenc József által október 20-án kibocsátott alaptörvénynek? c)-d) Mely két párt állt egymással szemben az 1861-ben összehívott országgyűlésben, s kik voltak a vezetőik? (Egy-egy sorba az adott pártot és a vezetőjét kell egymás mellé írni!) e) Ki volt a centralizációt támogató, de emiatt 1865-ben menesztett osztrák miniszterelnök? a) Magyar Nemzeti Igazgatóság Tk. III o. b) októberi diploma Tk. III o. c) Határozati Párt, Teleki László Tk. III o. d) Felirati Párt, Deák Ferenc Tk. III o. e) Schmerling Tk. III o. 5 pont (válaszonként 1-1 pont) [A c)-d) kérdésre csak a párt és a vezető együttes megjelölése esetén adható pont!] 10. Az I. világháború a) Mikor [év, hó, nap] és hol gyilkolták meg Ferenc Ferdinánd trónörököst? b) Tannenbergnél mely német tábornok aratott győzelmet az oroszok felett? c) Mikor [év, hó] lépett be Bulgária a háborúba? d) Hol kezdődtek meg a központi hatalmak és Szovjet-Oroszország között a béketárgyalások? e) Mikor [év, hó, nap] került sor a fenti békeszerződés aláírására? a) június 28. Tk. IV. 12. o. b) Paul von Hindenburg Tk. IV. 14. o. c) szeptember Tk. IV. 15. o. d) Breszt-Litovszk Tk. IV. 24. o. e) március 3. Tk. IV. 24. o. 5 pont (kérdésenként 1-1 pont) október 26-án a Magyar Nemzeti Tanács kihirdette programját Soroljon fel öt programpontot a kiáltványból! A kormány lemondása 2. A képviselőház feloszlatása 3. Általános, egyenlő és titkos választójog 4. Földreform 5. Szociális reform 6. Függetlenség 7. Béke Tk. IV. 31. o. 5 pont (elemenként 1-1 pont) [A lehetséges válaszok közül ötnek szerepelnie kell a teljes pontszámhoz] 4

5 12. Olaszország a két világháború közötti időszakban a) Mikor került sor a két legnagyobb szélsőséges párt megalakulására [év]? b) Mi volt ezen pártok elnevezése? c) Kik voltak a vezetőik? d) Hogyan nevezték a fasiszta állam legfelsőbb vezető szervét? e) A pártállam alapjai lerakásának mi volt a legfontosabb jellemzője? a) 1921 Tk. IV. 66. o. b) Olasz Fasiszta Párt, Olasz Kommunista Párt Tk. IV. 66. o. c) (Benito) Mussolini, (Antonio) Gramsci Tk. IV. 66. o. d) Fasiszta Nagytanács Tk. IV. 68. o. e) a párt- és állami vezetés összeolvasztása Tk. IV. 68. o. 5 pont (kérdésenként 1-1 pont) [A b) és c) kérdésnél csak mindkét elem helyessége esetén adható pont] 13. Amerikai elnökök Jelölje meg, melyik évben léptek hivatalba először az alábbi elnökök! a) Harry Truman b) Herbert Hoover c) John F. Kennedy d) Eisenhower e) Franklin Roosevelt a) 1945 [Roosevelt halála után] Tk. IV o. b) 1929 Tk. IV. 75. o. c) 1960 Tk. IV o. d) 1952 Tk. IV o. e) 1933 Tk. IV. 75. o. 5 pont (kérdésenként 1-1 pont) 14 Az emberarcú szocializmus eltiprása a) Kit választottak a Csehszlovák Kommunista Párt vezetőjévé 1968 elején? b) Hogyan nevezték a kiáltványt, melyben a demokratikus ellenzék megszólította a lakosságot? c) Mikor [év, hó, nap] támadták meg a Varsói Szerződés csapatai Csehszlovákiát? d) A Varsói Szerződés melyik országa tagadta meg az akcióban való részvételt? e) Hogyan nevezzük a csehszlovák válság után megfogalmazott szovjet külpolitikai doktrínát? a) (Alexander) Dubček b) Kétezer szó c) augusztus 21. d) Románia e) Brezsnyev-doktrína Tk. IV o. 5 pont (válaszonként 1-1 pont) 5

6 ESSZÉKÉRDÉSEK 1. A Keletrómai Birodalom sorsa az VI-XI. században (Mi volt Justinianus császár célkitűzése? Mi lett kísérletének következménye? Milyenpolitikai és gazdasági tényezők játszottak közre a Keletrómai Birodalom válságában? Hogyan sikerült a birodalom helyzetét stabilizálni?) [Válasza csak egy oldal lehet!] (10 pont) A megoldás az alábbi elemeket tartalmazza: Justinianus császár ( ) nevéhez fűződik a 476 utáni legjelentősebb kísérlet a Római Birodalom régi egységének helyreállítására. A keleti birodalom-félben felszámolta a belső feszültségeket, megszilárdította a hadsereget, és eredményesen védte a keleti határokat. Hosszú harcot indított a birodalom nyugati felének visszafoglalásáért. Jelentős katonai sikereket ért el a keleti gótok és a vandálok ellen. Hadvezérei meghódították Szicíliát, Dél- Itáliát, Dalmáciát, Afrika északi részét és Hispánia déli területeit. Ezen hódításai azonban nem bizonyultak tartósnak. A harcok kimerítették a birodalom gazdasági és katonai erejét. (Justinianus a római jog kodifikációjával nagy hatást gyakorolt a későbbi európai jogfejlődésre) A kimerült Keletrómai Birodalom a VI. század végén az avarok által szorongatott szlávok és bolgárok rohamaival szemben haderő híján csak a környező népek egymás ellen való felhasználásának módszerével védekezhetett. Hol az avarokkal, hol a szlávokkal szövetkezett a császár a másik fél ellen. A VII. században a válság tovább mélyült, midőn az arabok Egyiptom és Szíria elfoglalása után Kis-Ázsiába is betörtek, s így a birodalom hatalmas területi veszteségeket szenvedett. A latin kultúra háttérbe szorulása mellett a hódítások, a nagy keleti kereskedővárosok elvesztése miatt visszaszorult a kereskedelem és az ipar. Egyedül a főváros, Bizánc volt az egyetlen számottevő kereskedelmi és ipari központ. A gazdasági élet súlypontja a mezőgazdaságra helyeződött át. A válság megoldásában a legelső feladat a honvédelem és a hadsereg újjászervezése volt, ami az igazgatási rendszer átalakítását is magával hozta. A birodalmat katonai körzetekre osztották. Ezen körzetek katonai kormányzói a polgári közigazgatást is a kezükben tartották A nehézlovasság biztosítása érdekében a földbirtokot katonai szolgálathoz kötötték. A katonáskodó, földbirtokos lovagok érdekei szemben álltak a polgári társadalmi rétegek érdekeivel. A társadalmi feszültségek ellenére a hadsereg-reform stabilizálta a birodalom helyzetét, ami együtt járt egy bizonyos feudális fejlődés megindulásával. A katonák közvetlenül a császár hűbéresei voltak. A szabad parasztság fokozatosan a nyugati fejlődéshez hasonlóan földesúri függésbe került. A IX. században trónra kerülő ún. makedón dinasztiának sikerült a birodalom tekintélyét visszaállítania és a XI. századra Bizánc visszaállította uralmát a Balkánon. A XI. század közepén azonban újabb belső viszályok, feudális belharcok gyengítették meg a birodalmat, amely a külső támadásokkal (északon besenyők, keleten szeldzsuk törökök) szembeni ellenállási képesség jelentős csökkenéséhez vezetett. A XI. század végén a dunai bolgár állam is megszabadul a bizánci uralomtól. Vesd össze: Tk. I. 194., , Tk. II. 61.o. Helyes válasz esetén 10 pont 6

7 2. Bethlen Gábor erdélyi fejedelemsége (Bethlen megválasztásának körülményei. Melyek voltak Bethlen gazdaságpolitikájának jellemzői? Miben állott Bethlen központosított fejedelmi hatalma? Jellemezze a fejedelem külpolitikáját! A tudomány és művészetpártoló Bethlen.) A megoldás az alábbi elemeket tartalmazza: Báthory Gábor halála után az erdélyi rendek Bethlen Gábort ( ) emelték a fejedelmi székbe. Bethlen korának egyik legnagyobb politikusa volt, minden eszközt felhasznált az ország újraegyesítésére. Uralkodása alatt nyugalmat, biztonságot és jólétet teremtett Erdélyben. Gazdaságpolitikájában rövid időn belül rendet teremtett, a korábban szétosztott javak visszavételével jelentősen megnövelte birtokait, a nagyobb mennyiségben kivitelre kerülő cikkekre állami monopóliumot vezetett be. Gondja volt az ipar fejlesztésére is, külföldi mesterembereket telepített az országba. A felvidéki bányavárosokból az erdélyi bányaművelés színvonalának emelésére bányászokat hozatott. Munkája eredményeként megnőttek Erdély bevételei, ennek jó részét állandó hadserege fenntartására fordította. Bethlen Gábor az állam irányításában háttérbe szorította a rendeket és megerősítette a fejedelmi hatalmat. Elsősorban a fejedelmi birtokokra és az állandó hadseregre támaszkodott. A közigazgatás minden szála a fejedelem kezében futott össze. Továbbra is megmaradtak az államhatalom rendi szervei: a fejedelmi tanács, az országgyűlés, a kincstartó, a vármegyék, a székek és a városok, de alig korlátozták a fejedelem hatalmát. A fejedelem kézben tartotta és irányította az erdélyi diplomáciát. Az 1618-ban meginduló harmincéves háborúban Bethlen a független magyar állam visszaállításának lehetőségét látta meg. A cseh király és Pfalzi Frigyes szövetségeseként a Porta engedélyével elfoglalta Felső-Magyarországot augusztusában a besztercebányai országgyűlés Bethlent Magyarország királyának választotta. Jelentős sikerei ellenére 1621-ben arra kényszerült, hogy Nikolsburgban békét kössön II. Ferdinánddal. Ennek eredményeként hét magyarországi vármegyét kapott meg, és viselhette a birodalmi hercegi címet. II. Ferdinánd pedig kötelezet magát a bécsi béke és az 1608-as törvények megtartására. Bethlen a tudomány és a művészet pártfogója volt, így Gyulafehérvárott protestáns főiskolát alapított. A tanulmányok sikere érdekében pedig gazdag könyvtárat hozott létre. Bőkezűen támogatta a tehetséges fiatalokat, hogy külföldi egyetemeken (pl. Heidelberg) végezhessék tanulmányaikat, elhelyezésükről gondoskodott, műveiket kiadatta. A Bethlen által pártfogolt tudós prédikátorok legjelesebbje Szenci Monár Albert volt. Vesd össze: Tk: II o. Helyes válasz esetén 10 pont 3. Nemzetállamok kialakulása és nemzeti mozgalmak Közép- és Kelet Európában, valamint a Balkán-térségében (Milyen hatalmi és etnikai viszonyok jellemezték Közép- és Kelet-Európát a XIX. század második felében? Hogyan befolyásolta a nagyhatalmak politikáját a Török Birodalom fokozatos gyengülése? Milyen új nemzetállamok jöttek létre a térségben a XIX. század folyamán? Mi váltotta ki az 1877/78-as orosz-török háborút, milyen következményekkel járt az, s mi zárta le? Milyen további feszültségi tényezők maradtak a térségben?) A megoldás az alábbi elemeket tartalmazza: A Közép- és Kelet-Európát a XIX. század közepén három nagyhatalom, Oroszország, Ausztria-Magyarország és a Török Birodalom uralta. A birodalmak határain belül több tucat nemzetiség élt, amelyeknél előrehaladt a nemzetté válás folyamata. A térség azonban 7

8 etnikailag kevert volt, így a nacionalista törekvések egymás közötti feszültségekhez is vezettek. A Török Birodalom gyengülése a balkáni népek számára tette lehetővé ezek létrehozását. Ausztria-Magyarország és Oroszország azonban egyaránt igényt tartott ezekre a területekre. Anglia viszont igyekezett a Török Birodalom épségét védelmezni, hogy Oroszország nehogy megszerezze Konstantinápolyt és a tengerszorosokat. A nagyhatalmak törekvései és a balkáni népek függetlenedése fokozott feszültséget okozott, amelyet a korabeli diplomaták keleti kérdésnek neveztek. A Balkánon azonban megindult a nemzetállamok kialakulása ben Görögország, Görögország nyerte el függetlenségét. Szerbia is autonómiát kapott, s 1867-ben kivonták a török helyőrségeket ben Moldva és Havasalföld egyesítésével létrejött a román állam ben Hercegovinában, majd Bulgáriában is felkelés törtek ki. A véres megtorlás ürügyén Oroszország 1877 áprilisában hadat üzent Törökországnak. Előtte azonban Ausztria-Magyarországgal megállapodást kötött, miszerint Besszarábia orosz, Bosznia- Hercegovina azonban osztrák-magyar fennhatóság alá kerül. A kezdetben sikeres török ellenállást megtörve, az oroszok előretörtek, de a tengerszorosok elfoglalást Anglia megakadályozta. Oroszországot Berlinben tárgyalóasztalhoz ültették. Macedónia visszakerült a szultán fennhatósága alá, Bulgáriát pedig ketté osztották ban azonban a Szerbiával vívott háború után a két rész egyesült. A feszültségek azonban nem ültek el. Egyes területek még mindig török fennhatóság alá tartoztak, de a létrejött önálló államok egymás rovására is terjeszkedni akartak. Mindezt csak tovább fokozta a német-angol és a német-francia vetélkedés. Vesd össze: Tk. III o. Helyes válasz esetén 10 pont adható! 8