KOMÁROM MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KOMÁROM MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL."

Átírás

1 A P R Ó S Á G O K KOMÁROM MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest,

2 A P R Ó S Á G O K KOMÁROM MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest

3 B E V E Z E T É S. Az alábbiakban a Komárom megyével kapcsolatos, különböző lapokban megjelent írásaim egy kis részét gyűjtöttem össze, hogy ezeket a megye helytörténetkutatói számára könnyebben hozzáférhetővé tegyem. A nyomtatásban meg nem jelent és Komárom megyei vonatkozású hosszabb-rövidebb kézirataim egy részének jegyzékét a József Attila Megyei Könyvtár által 1979-ben kiadott, Tapolcainé Sáray Szabó Éva által szerkesztett, "Kéziratok megyénkről" c. katalógus a 32. valamint a oldalon a 130. illetve sorszám alatt sorolja fel lelőhelyük megjelölésével április hó. Lánczos Zoltán.

4 - II. - T A R T A L O M : - Régmúlt idők hajóforgalma a Dunán A dunai aranymosás A dunai halászat múltja megyénkben 5. - Feléledhet-e a dunai aranymosás? 7. - A komáromi híd története Egy zsiliprombolás története A komáromi gombkötők A sörfőzés múltja Esztergomban és Komáromban Komárom megye és a dohány Méhészkedés a XVIII. században A legénycéhek Lesz Bánhidán Banyi János utca? Új utcanév Bánhidán Nemzetközi fazekasszimpozion. Tatai korsók a bemutatott képanyagban Hajdani tőkések Komáromban és Esztergomban Komárom megye és az üzempszichológia Jegyzetek a munkalélektanról. Tatabányai tervek és lehetőségek Kell-e üzempszichológus? Érdekességek megyénk múltjából Egy értékes forráskiadványról. /Pilisszentkereszttel kapcsolatos./ A szlovák nemzetiség megbecsülése Tatabányaiak látogatása a Néprajzi Múzeumban Néhány adat Tokod történetéhez A kincskereső. Komárom megyei /Pilisszentlélek/ monda A kutya a népmesében. Kocs-i mese Nemzetiségeink népdalai 43.

5 - III. - - Téltemetés Táton Tata huszonöt éve újra város Tatán alkalmazták először az acetilént utcai világításra Adalékok Szőllős /Vértesszőlős/ történetéhez Észak-Dunántúl hatása a lengyel kultúrára Komárom megyével kapcsolatos további cikkek felsorolása 55.

6 - 1 - R É G M Ú L T I D Ő K H A J Ó F O R G A L M A A D U N Á N. Már a rómaiak is előszeretettel használták a hazai vízi utaink közül a Dunát. Csapat- és anyagszállító bárkáikon kívül Pannónia északi határának biztosítására őrnaszádjaik tekintélyes számú flottája szelte a Duna hullámait. Mikor Bernát clairvauxi apát rábeszélésére III. Konrád német-római császár 1147-ben keresztes hadjáratot vezetett a Szentföldre, hadseregét Regensburgtól hajón szállította át hazánkon. Barbarossa Frigyes keresztes hadai szintén a Dunán hajóztak le Belgrádig. Esztergomban III.Béla királyunk látta őket vendégül, sőt kenyérrel, borral, zabbal megrakott hajókat, szekereket is adományozott a kereszteseknek. Bőkezűségét Frigyes azzal viszonozta, hogy a belgrádi partraszállás után egész hajóhadát III.Bélának ajándékozta. I.István kemény rendszabályokat hozott az útonállók ellen. Intézkedései folytán hazánk közbiztonsági állapota messze felette állt a szomszédos államokénak. Mikor azonban a XIII. század végén meggyengült az országutakon való biztonságos közlekedés, a Nyugatról Budára, vagy Keletről Bécsbe utazók lehetőleg a dunai hajóközlekedést vették igénybe. Az Anjouk és Zsigmond idejében javult a helyzet, de gyenge kezű utódaik alatt az utazók és vásározók ismét ki voltak téve a hatalmaskodó főurak zaklatásainak. Ekkor a Duna Magyaróvár és Győr közötti szakasza is veszélyessé vált, a Héderváriak jogtalan vámszedéssel, rablással zaklatták az utazókat. Mátyásnak szinte hadjáratot kellett vezetnie a hatalmaskodó főnemesek ellen. A közbiztonság javulása mind a szárazföldi, mind a dunai utasforgalom felélénkülését eredményezte. Maga a király is több hajót építtetett, elsősorban a híres komáromi ácsoknak adva ezzel munkát. "Bucentaurus" nevű díszhajója rendszerint Komáromban horgonyzott. Ezt az aranyozással, drága szőnyegekkel ékesített hajót így írja le Bonfini : "...belseje akár egy palota, elejétől végig ebédlő, háló, társalgó szobák vannak rajta, külön

7 - 2 - a férfiaknak, külön a nőknek." A dunai fuvarozást kezdettől főleg a komáromi és a pozsonyi hajósok végezték. Különösen a komáromi naszádosok jártak be nagy utakat, hosszúkás, sekély járatú dereglyéikkel. Bécstől Komáromig öt nap alatt ért le a dereglye, visszafelé a folyam ellenében viszont 2-3 hét is kellett a felvontatáshoz. Ez a tetemes idő a sodrás okozta nehézségeken kívül abból is adódott, hogy a zátonyok és örvények miatt éjszakára mindig kikötött a hajó, továbbá az evezősöknek pihenniük is kellett, Bécs és Esztergom között az éjszakákon kívül még két teljes napi pihenő is járt nekik. Így azután Bécstől Esztergomig nyolc napot is igénybe vett az utazás, mely azonban a lóháton vagy kocsin jóval nehezebb volt. Gondot csak az éjszakázás okozott, mivel a fogadók fertelmes állapotban voltak. Kivételt képezett az ország legrégibb fogadójaként ismert, 1279-ben alapított esztergomi Kopasz Péter-féle fogadó, mely mellett a XVIII. század elejétől még kettő, a "Posta" és az "Arany hajó" működött. Komáromnak az "Arany oroszlán"-hoz címzett dunaparti fogadójáról már a XVIII. század utazói is elismeréssel nyilatkoztak. A.J. Krickel a pilismaróti községi kocsma falára firkált frivol képeket és a rosszul muzsikáló "hangászokat" tette szóvá a XIX. század elején. A leghasználatosabb hajótípus a komáromiak hétevezős dereglyéje volt, melyet a hajómester és hét hajóslegény kezelt. Gyakori volt még a 40 méter hosszú "klozille" is, melynek 14 főből állt a legénysége. A XVI. században a bécs-komáromi útért 4 forint 3 dénár járt a hajómesternek, a legényeknek fejenként 2 forint 5 dénár. Visszafelé minden evezős hét forintot kapott. Egy-egy vontatóló után 6 forint volt a taksa. Egy hajó vontatásához lóra volt szükség. A leghosszabb szakaszon a komáromi szekeresgazdák végezték a vontatást. A XVIII. század végén csaknem 200 vontató fuvarost tartottak Komáromban nyilván, akik a hajókat nem ritkán egész Régensburgig felvontatták. Az első gépi hajtású hajó 1797-ben jelent meg a Dunán : Batthyány Tivadar hatalmas lapátkerekekkel felszerelt kerek faalkotmánya volt. Csak annyit tudunk róla, hogy füst és zaj nélkül halad az ár ellen is. Minden valószínűség szerint a hajótestben körbejáró lovakkal forgatott járgány hajtotta. Nem volt hosszú életű. Fulton első gőzhajójának megjelenése /1807/ lázba hozta a

8 - 3 - világot ban Ferenc császár közhírré tette, hogy aki a saját maga által előállított gőzhajóval sikeres próbautat tesz Pozsony és Bécs kőzött, 15 évre kizárólagos jogot nyer a Dunán való gőzhajózásra. A felhívásra egy Bernhard nevű pécsi polgár 1816-ban egy saját tervezésű gőzhajót bocsájtott vízre a Dráván, mellyel felhajózott Bécsig. A kapott kiváltság birtokában 1818-tól Pest és Óbuda között menetrendszerű forgalmat bonyolított le, de a meg nem értés és az anyagi támogatás hiányában 1820-ban tönkrement, hajóját elárverezték. Tíz év múlva alakult meg az első Dunagőzhajózási Társaság, melynek "Franz I." nevű hajójával 1831-ben indult meg Bécs és Buda között a rendszeres gőzhajójárat. /DOLGOZÓK LAPJA szeptember 10. szám 5. old./ A D U N A I A R A N Y M O S Á S. A dunai aranymosással kapcsolatos adataink általában a XVIII. századig mennek vissza, ennél régebbről csak gyér történeti források állnak rendelkezésre. Kétségtelen, hogy már a rómaiak idejében is űzték, majd a középkor folyamán ismét fellendült. Mária Terézia június 21.-én kelt rendeletével szabályozta az aranymosást és támogatásáról biztosította az aranymosókat, vagy mint akkor nevezték : az aranyészokat. A Dunából kimosott egy lat arany árát 13 Ft. 80 krajcárban állapította meg ban 1 lat aranyért már 14 Ft. 40 krajcárt adtak. Ez az ár volt érvényben a Murából és a Drávából mosott aranyra vonatkozóan is, a többi folyókból nyert arany ára viszont csak 12 Ft. 10 krajcár volt. Ebből is láthatjuk, hogy a dunai arany finomságával csak a Muraközben mosott arany vetekedett. Az aranymosás főleg a Duna kisalföldi, csallóközi szakaszán

9 - 4 - folyt élénken. Ács község aranymosói nagyon eredményesen működtek. Az aranyászok főleg magyarok voltak. A Duna 1885-ben elrendelt szabályozását követően az aranymosás rohamos hanyatlásnak indult, de csak a második világháború alatt szűnt meg teljesen. A dunai aranymosás a XVIII.-XIX. században élte virágkorát. Művelői mellette földműveléssel is foglalkoztak, kevesen tekintették ezt főfoglalkozásnak. Kis csoportokban, "bokrokban" mosták az aranyat, mert a közös munka eredményesebb volt. Sokszor felkalandoztak Linzig is, délre pedig Paksig is eljutottak, sőt voltak olyanok is, akik a Dráván is feleveztek. Az áradások utáni idő volt az aranymosásra a legalkalmasabb, mégpedig közepes vízállásnál, mert akkor a víz már lehúzódott a zátonyokról, melyekre lerakódott az arany. A több napos, néha több hetes aranyászásra alaposan felkészültek. Élelmiszert, pálinkát is vittek magukkal. Ladikban vándoroltak. Az egyik a ladikban ült és kormányozta azt, a másik kötélen lassan vontatta felfelé a ladikot, közben élénken figyelték a zátonyokat és a partot. Ahol alkalmas helyet sejtettek, ott "próbamosást" végeztek. Az egyszerű szerszámaikkal kimosott, aranyban dús homokot a "választóba" tették. Ez egy teknőszerű faedény volt. A nyert mosott aranyat az aranyász otthon cseréptálba öntötte és higanyt adott hozzá. Kézzel alaposan összegyúrták az így kapott keveréket, s a higany az aranyat magába véve foncsort, amalgánt alkotott. Ez után vizet öntöttek a tálba, erősen himbálták, hogy a "porzó" körbe forogjon. A feltünedező foncsor-cseppeket, melyek csomókba álltak össze, vízzel teli cseréptálakba tették. A vizet leöntötték, a foncsort fehér gyolcsba kötötték. A megfeszült gyolcson át kiszökött a higany, belül maradt az arany. Az így nyert aranyat "égetőkanálba" tették. Nyitott kémény alatt égerfából tüzet raktak, föléje tartották az "égetőkanalat", míg a gyolcs leégett az aranyról és az élénk sárga színűvé lett. Sok munkát, türelmet igénylő foglalkozás volt az aranymosás. Művelőinek emlékét ma már csak földrajzi helynevek, mondák és dalok őrzik, mint például ez az ószőnyi dalocska :

10 - 5 - "Halász, vadász, aranyász, Üres zsebben kotorász. Ha szegény is vígan él, Egész nap csak vizet mér." /DOLGOZÓK LAPJA július 6. szám./ A D U N A I H A L Á S Z A T M Ú L T J A M E G Y É N K BEN. A Duna mentén fekvő Komárom megyei falvak nagy részét a király szolgáltató népe lakta, nagyrészt halászok. Bizonyítják ezt az Árpádok korában már virágzó községek nevei /Keszegfalva, Halas/ és a halak, halászati eszközök után felvett családnevek is. Komárom jegyzőkönyveiben is, Zsigmond okirataiban egyaránt sűrűn találkozunk Pozsár, Halász, Csukás, Vizay, Csik, Kárász stb. nemesi családnevekkel. Az aranybulla idejéig a halászok is hadrendben élő zárt testületet alkottak, úgy mint a királyi vadászok, sütők és földművesek. A történetírók általános megállapítása, hogy a vadban, madárban és halban gazdag megyében a lakosság legősibb foglalkozása a vadászat és a madarászás mellett a halászat volt. Takács Sándor szerint a magyar halászat kezdetét és fejlődését, virágzásét és hanyatlását Komárom vidékén lehet a legjobban tanulmányozni. A komáromi halász ősi eszközei még ma sem vesztek ki mind a használatból : a fentőt most is úgy használják, mint ősidőben; a harcsát még a századunk elején is kuttyogatóval fogták, mint egykor őseink az alsó Volga és Káma vizein. Ugyancsak bizonyított állítás, hogy e területen a honalapítás kezdetén is ismert volt a horgászás. Művelőit horgasoknak, később horgászoknak nevezték.

11 - 6 - A halnak a közélelmezés szempontjából is nagy jelentősége volt, amit fokozott a katolikus egyház szigorú böjtfegyelme, a számos kötelezően előirt böjtnap. A vizekben gazdag megye kimeríthetetlennek látszó halállománya azonban a megye halászainak a XVI. századtól nem biztosított gondtalan megélhetést. A várparancsnokoknak a halakra elővételi joguk volt. Kiválasztották a zsákmányból a legjobbakat és annyit fizettek érte, mint a legsilányabbakért volt szokás. A kifogott nemesebb halaknak egy negyede a várbirtokot illette. A burggrafok és a provizorok visszaéltek e joggal, sokszor a köteles negyedrészt pénzben követelték, sőt azt is megtették, hogy a vizából egynegyedrészt levágtak, a hal többi részét a halász nyakán hagyták. A halászok számára az sem volt előnyös, hogy a bécsi udvar majdnem kizárólag Komárom vidékéről fedezte halszükségletét. A vizák, kecsegék és tokok, vagyis a nemesebb halak elszállítása az udvar tartózkodási helyére a komáromi várgróf legfontosabb feladatai közé tartozott és sok gondot okozott. A szállítás vagy frissen, jégben, szalma között, vagy besózottan történt. Ha egyegy sikertelen halászat alkalmával nem tudtak a kívánalmaknak megfelelni, az esztergomi érsekséghez tartozó halászokat kényszerítették, hogy zsákmányukból elégítsék ki az udvar igényeit. Mivel ezeknek fogásaik harmadát az érseknek kellett leadniuk, érzékenyen érintette őket e jogalap nélküli kötelezettség. A komáromi halász-céh szabályzatáról már I.Ferdinándnak a XVI. század elején kelt egyik oklevele is azt írja : "felette régiek". Ezt az ősi szabályzatot, hogy a zaklatásoktól mentesüljenek, ismételten megerősíttették királyainkkal, de ez sem tette lehetővé, hogy jogaikkal szabadon éljenek. A Lipót által megerősített céhlevél, a kötelező misehallgatástól kezdve a nagy és nemes halakból az uraságnak járó rész meghatározásáig több kötelezettséget rótt a halászokra, mint amennyi jogot biztosított számukra. Komárom halban gazdag vidéke - különösen I.Károly oltalomlevele után - egyre több német halkereskedőt csábított Komáromba. /Ezeket viváriumaikról "tömletesek"-nek és "tömlöcösöknek" nevezték./ E körülmény Esztergom és Komárom városának némi jövedelmet biztosított. Ennek pontos összege azonban nem állapitható meg, mert a halászatból és vadászatból eredő bevételeket közös rovatban számolták el a városi erdők és legelők hozamával.

12 - 7 - Az esztergomi Duna-szakaszon a halászati jog megosztottabb volt, mint a komáromin. A város, az érsekség, a főkáptalan, a piszke-karvai közbirtokosság, majd később a papnevelő intézet és a szobi Luczenbacher-család is osztoztak rajta. A XVIII.-XIX. században halászott dunai halak közül a viza volt a legértékesebb. A Komárom környékén fogott vizét Bécsben külön mészárszékekben árulták. A vizát különleges eljárással, úgynevezett "vizafogó cége" segítségével, jégzajlás után szigonynyal is fogták. A vizánál ritkább tok is keresett volt, nehéz tartósítása miatt a vizánál magasabb áron került a piacra. Közönséges halak voltak : a csuka, a harcsafélék, a szivárványhal és a cigányhal. A mesterségszerű halászat a folyók szabályozása és a vadvizek lecsapolása következtében a múlt század végén gyors hanyatlásnak indult. Az államunk messzemenő támogatásával működő halgazdaságaink, valamint a halászati társaságok nélkül a hal ételek ma már csak ritka csemegék lennének számunkra. /DOLGOZÓK LAPJA AUGUSZTUS 1. száma 4. old./ F E L É L E D H E T - E A D U N A I A R A N Y M O S Á S? Az aranynak a folyók hordalékából való kitermelését már a természeti népek is ismerték, művelték. Hazánk több folyójának a partvonalán már a honfoglalást megelőzően elterjedt volt az aranymosás, mely királyaink alatt mesterséggé fejlődött. A Duna, Dráva, Mura és Aranyos folyók mentén számtalan családnak biztosított e munka tisztes megélhetést vagy legalább is számottevő mellékjövedelmet. Legtöbb emlékünk a dunamenti aranymosókról - vagy mint népiesen nevezték : "aranyászokról" - maradt fenn. E gazdasági, kulturális és politikai szempontból is nagy jelentőségű folyónk hömpölygő hullámainak hordaléka évezredek óta jelentős mennyiségű aranyat tartalmazott, melyet elsősorban a csendesebb folyású sza-

13 - 8 - kaszán, Pozsony és Komárom között ülepített le az enyhe lejtésű partok mentén. Okleveles emlékeinken kívül számos helységnév is tanúsítja eme ősi mesterségnek elterjedettségét, s hogy űzői a paraszti réteghez tartozó specialisták voltak. Tevékenységüket rendeletek, törvények szabályozták. Szigorú szabály volt, hogy a kimosott aranyat kizárólag a kincstárnak adhatták el. Csak a XIX. században kaptak a céhbeli aranyművesek is engedélyt az aranyvásárlásra. Mária Terézia június 21.-én kelt rendeletében irta elő az aranyászok jogait és kötelességeit, biztosítva őket legmesszebbmenő támogatásáról. A Dunából kimosott egy lat arany árát 13 forint 80 krajcárban állapította meg. /1 lat = 14,618 g./ ban e mennyiségnek már 14 forint 40 krajcár volt a hivatalos forgalmi értéke. Ez az ár volt érvényben a Murából mosott aranyra vonatkozóan is, a többi folyókból nyert arany ára viszont csak 12 forint 10 krajcár volt, amiből kétségtelenül következtethető, hogy a dunai arany finomságával csak a Muraközben mosott arany vetekedett. A dunai aranymosás a XVIII-XIX. században élte virágkorát. Ebből az időből származó kapcsolatos levéltári anyagunk a megelőző korok anyagánál jelentősen gazdagabb. Ezekből a feljegyzésekből tudjuk, hogy művelőinek többsége egyben földműveléssel is foglalkozott és magyar nemzetiségű volt. Kis csoportokban, "bokrokban" mosták az aranyat, mert a közös munka eredményesebb volt. Sokszor felkalandoztak Linzig is, délre pedig Paksig is eljutottak, sőt voltak olyanok is, akik a Dráván is feleveztek lelőhelyek után kutatva. Az áradások utáni idő volt az aranymosásra a legalkalmasabb, mégpedig közepes vízállásnál, mert akkor a víz már lehúzódott a zátonyokról, melyekre lerakódott az arany. A több napos, néha több hetes aranyászásra alaposan felkészültek. Élelmiszert, pálinkát is vittek magukkal. Ladikban vándoroltak. Az egyik a ladikban ült és kormányozta azt, a másik kötélen vontatta felfelé a ladikot, közben élénken figyelték a zátonyokat és a partot. Ahol alkalmas helyet sejtettek, ott "próbamosást" végeztek. Nagyon egyszerű, házilag előállított, mondhatni primitív szerszámokkal dolgoztak még az 1. világháborút közvetlenül meg-

14 - 9 - előző időben is. A "kimosott", aranyat tartalmazó homokot "választóba" tették. Ez egy teknőszerű faedény volt. A nyert aranyat az aranyászok otthon cseréptálba öntötték és higanyt adtak hozzá. Kézzel alaposan összegyúrták az így kapott keveréket, s a higany az aranyat magába véve foncsort, amalgánt alkotott. Ez után vizet öntöttek egy tálba, s beletéve a keveréket erősen himbálták, hogy a "porzó" körbe forogjon. A feltünedező foncsor-cseppeket, melyek csomókba álltak össze, vízzel teli cseréptálakban áztatták, majd kis idő multán leszűrték a vizet és a foncsort fehér gyolcs zacskóba téve nyomásnak tették ki /csavarták/, miáltal a megfeszült gyolcson át kiszökött a higany, belül maradt az arany. Ezt égetőkanálba tették. Nyitott kémény alatt égerfából tüzet raktak, föléje tartották az "égetőkanalat" míg a gyolcs leégett az aranyról és az élénk sárga színűvé lett. A "Mindenes Gyűjtemény" évfolyamának 254. oldalán olvashatjuk a következőket : "... Gönyünél, Komáromnál és azután Esztergomnál, harmintz, negyven embert is lehet eggy rakásban látni, a kik a Duna fövényéből aranyat mosnak ki. Gyakorta olly szerentsések, hogy eggy-eggy forintot meg-keresnek eggy nap, s ritkán esik meg, hogy legalább annyi aranyat ne mosnának ki, hogy ki-ki a maga napszámját meg-keresi." Timaffy László, Uzsoki András, Kecskés László és a jeles szlovákiai néprajzkutató : N. László Endre, ezen ősi mesterségünk ma élő jeles kutatói szerint az aranymosás hanyatlásának időszaka a Duna szabályozásával indult meg, de az első világháborút követően is űzték néhányan mint mellékfoglalkozást. Sőt a két világháború közötti időben a csehszlovák állam megkísérelte az aranymosás gépesítését is és e célból egy aranymosó hajót is készítettek. Hogy sem a kézi, sem a gépi művelet nem bizonyult gazdaságosnak, közrejátszott az arany árának viszonylagos olcsósága. Most viszont az arany értékének nagy mérvű emelkedése - értesüléseim szerint - három dunamenti államban is a pénzügyi és gazdasági szakemberek figyelmét ismét ráirányította a folyami aranymosásra. Az egyik szomszédos államunkban pl. intézményesen igyekeznek - főleg nyugdijasokat - rávenni, hogy kíséreljék meg az aranymosást. Nem vagyok a kérdésnek szakértője, pusztán mesterségtörténet kutatás során foglalkoztam a hajdani aranymosással, s mindössze két publikációm jelent meg e témakörben, de úgy érzem, nekünk

15 magyaroknak is érdemes lenne megvizsgálni, milyen lehetőségeket nyújtana e mesterség államilag irányított felújítása. Tudomásom szerint egy Komárom megyei aranyász nem sokkal a felszabadulás előtt naponta átlag másfél gramm aranyat mosott ki Komárom felett a Dunából. /MAGYAR NEMZET augusztus./ A K O M Á R O M I HÍD T Ö R T É N E T E. Komárom évszázadokon át hazánknak nem csak egyik legjelentősebb katonai erőssége, de kereskedelmi gócpontja is volt. Éppen ezért a mocsaras, nádas Csallóköz délkeleti csücskében, a Duna és a Vág-Duna által félszigetszerűen kialakított területen létrejött városnak mindig központi problémái közé tartozott, hogy megoldják az átkelést a két folyamon. A Vág-Dunán hosszú időn keresztül húzó-komp működött; melyet később egy fából készült jármos híd váltott fel. Az átkelést a 18. század elejéig szintén kompok bonyolították le, míg végül a magyar királyi kamara egy repülőhidat építtetett, de annak jövedelmét - a fenntartási költségek címén - magának tartotta meg, jelentősen csökkentve ezzel a város bevételeit. Hosszú tárgyalások és a királyhoz is benyújtott számos instancia után február 15.-én meglehetősen kedvezményes áron sikerült a városnak megszereznie a híd tulajdonjogát. Magáért a javadalomért 16 ezer forintot, a hídért és annak tartozékaiért 11 ezer forintot fizetett. A repülőhíd a Duna nagy ágán vezetett át. A téli hónapokban nem működött. Ilyenkor az átkelést kompokkal és ladikokkal oldották meg. A 18. század végéig egy-egy u.n. "posta-ladik" mindég készenlétben állt. Feladata elsősorban a posta, a futárok, az orvosok és a magisztrátus tagjainak átszállítása volt.

16 A híd birtokba vétele megnövelte a város bevételeit. A hídvám szedését a vámfelügyelő ellenőrizte. Ez választás útján nyerhette el hivatalát. Megválasztása nem volt képesítéshez, vagy egyéb feltételhez kötve. Alárendeltjei voltak a vám-, útadó- és hídvámszedők. Az utak, kompok és hidak fenntartási munkáira a "Wegcommissar", azaz az út- és hídbiztos viselt gondot. Valamenynyiük fizetése a vámbevételeket terhelte ben a kamarával történt hosszas alkudozás után a város a Duna szélesebb ágán egy hajóhidat építtetett. E hídhoz egy gyászos szerencsétlenség emléke fűződik október 7.-én István főherceg, Magyarország akkori nádora, meglátogatta a várost. A tiszteletére kivonult embertömeg ellepte a hidat, mely a nagy teher alatt leszakadt és huszonketten a hullámok között lelték halálukat. Ez a híd - a Vág-Duna fahídjával együtt - sokat szenvedett az árvizektől, s mivel a forgalom is egyre növekedett, szükségessé vált egy teherbíróbb, stabilabb híd megépítése ben - Baross Gábor kezdeményezésére - a hajóhidat egy kőből és vasból épített állandó híd váltotta fel, melyet szeptember 1.-én, éjfélkor adtak át a forgalomnak. Ez a híd már nem a város, hanem az állam tulajdonát képezte. Fenntartása a századforduló idején évi 12 ezer koronába került, viszont a hídvámból évi 23 ezer korona folyt be a kereskedelemügyi tárca javára. A hídépítési munkák több mint másfél millió forintot emésztettek fel, de ez összegben benne volt a város part és vámszedési jogának megváltása címén az állam részéről fizetett 100 ezer forint is. A híd építési munkáit a próbafúrásokkal április 7.-én kezdték meg. Az összes munkálatok végrehajtását a Gregersen és Fiai cég vállalta. A vasszerkezeteket a MÁVAG készítette. A hídfők és a folyampillérek alapozását vas keszonokkal, pneumatikus módon végezték. A keszonok alkalmazására ekkor került másodszor sor hazánkban. /Először 1857-ben a szegedi Tisza-híd építésénél használták./ A nagyszerű híd jelentőségét igazolja az is, hogy az évi millenniumi kiállításon is közszemlére tették kicsinyített mását, mint hídépítő iparunk egyik kitűnő alkotását. /DOLGOZÓK LAPJA július 3. sz. 4. old./

17 E G Y Z S I L I P R O M B O L Á S T Ö R T É N E T E. A XVIII. század elején még hatalmas mocsarak összefüggő láncolata húzódott Tatáról északfelé a Dunáig. Nádasok, ingoványok, zabolátlan patakok nehezítették meg a közlekedést és a terméketlen földterületek nagyon szűkös megélhetést biztosítottak a lakosságnak. Az áldatlan helyzet csak a Zichy grófok ó- szőnyi uradalmát zálogbirtokként tulajdonában tartó Neffzer János Jakab bárónak kedvezett. Neki ugyanis az itt működő vízimalmai és halászai busás jövedelmet biztosítottak, mit törődött ő a dunaalmásiak elöntött határával, a nép nyomorával ban a tatai uradalom megbízta Mikovinyi Sámuelt, kora egyik legzseniálisabb mérnökét, hogy a tatai vizeket szabályozza. A munkálatok a Cseke-tó határok közé szorításával kezdődtek. "Cseke" a régi magyar nyelven gázlót, mocsaras hely átjáróját jelentette, így ennek a névnek a jelentése is rávilágít e vidék mocsaras múltjára. A kezdeti sikereken felbuzdulva 1744-re elkészült egy egész csatornarendszer terve, melynek feladata volt a vadvizek lecsapolása, több ezer hold termőfölddé tétele. A tervet a kamarán kívül a megye is támogatta. A munkálatok útjában volt azonban Neffzer báró fűzfői zsilipje és duzzasztógátja. Ezt tehát le kellett rombolni. A báró hevesen ellenállt és kaszával-kapával felfegyverezett jobbágyai élén megszállta a zsilipet és környékét, sőt az almási bírót és az esküdteket tettleg is bántalmazta. Ez csak olaj volt a tűzre. Az almásiak is kaszát-kapát ragadva, elűzték a védőket és áttörték a zsilipet. Neffzer azonban rendbehozatta, mire a tatai uradalom emberei, a kamarai jobbágyokkal megerősítve újból felvonultak, s a jelenlévő komáromi várkapitánytól, valamint az uradalmi udvarbírótól felbátorítva most már alaposabb munkát végeztek. A töménytelen víz egyszerre leszaladt

18 a malmok és rengeteg hal szárazon maradt. Mikovinyi emberei a nádast is felgyújtották. Mivel a megye is a lecsapolás mellett volt, a báró 1747-ben panaszt tett ellene is a királynőnél. Mária Terézia kérdőre vonta a megyét, mire a következő választ kapta : "Almás szegény lakói hozzánk fordultak orvoslásért Neffzer ellen. A Neffzer-féle kálló malom föltartott vize ugyanis az egész határukat elöntötte és mocsárrá tette. Mivel a szőnyi csatorna tisztogatásét is elhanyagolták, az elmúlt évi áradás még a halastavak töltését is elragadta, s így az egész víztömeg az almási határra zúdult. A szőnyi uradalom előbbi zálogos birtokosa, Gyulay gróf idejében ilyesmi nem történhetett, mivel a duzzasztónál oszlop állott, mely a vízállást mutatta. Amint a víz a meghatározott magasságot elérte, a zsilipeket kinyitották. Neffzer azonban nem sokat törődött az almásiak érdekeivel és így ők a végromlásba jutottak. Neffzer báró - irta a megye - megsértette a vármegyét, s dühében minden tisztességről megfeledkezett." A királynő a dunaalmásiak pártjára állt és így 230 éve az addiginál nagyobb területen, az árvízveszélytől nem fenyegetve gazdálkodhatnak. /DOLGOZÓK LAPJA április 10. szám, 4. old./ A K O M Á R O M I G O M B K Ö T Ő K. A kereskedelmi, közlekedési és hadászati szempontból egyaránt kitűnő fekvésű Komáromot már I.István királyunk vármegyeszékhellyé tette. A város első lakói a királyi jószágok szolgálatóban álló udvarnokok voltak, akiket fokozatosan váltottak fel a három rend - a nemesi, katonai és polgári rend - képviselői. Mivel ezek számának gyarapodása jó terményfelvevő piacot teremtett, már a 14. században érzékelhetővé vált a kereskedelmi és az ezzel járó ipari tőke jelenléte, fokozatos halmozódása. A 17.

19 század derekán Komáromban 35 iparág kézműveseiről vannak adataink, akik közül az asztalosok, fazekasok, csapók, kötélverők és gombkötők a 18. század elején már országos hírnévre tettek szert ban az egy mesterre számított évi jövedelem valamivel túlhaladta a 21 aranyat, ami országos viszonylatban élenjáró volt. A mesterek céhekbe tömörültek, A legnagyobb létszámú céh a csizmadiáké volt, mivel a csapók, magyar szabók, molnárok, szűcsök és magyar vargák céhe követte. Utánuk következett a 18 mesterből álló gombkötő céh, mely létszámban 28 más céhet - köztük a neves fazekas, asztalos, takács, lakatos, szíjgyártó, stb. céhet - is megelőzött. A gépesítést jelentő gyáripar 19. századi gyors előretörése vagy a kutatóknak a gombkötő mesterség iránt tanúsított érdeklődéshiánya az oka, hogy Komárom e neves céhéről, annak múltjáról vajmi keveset olvashatunk, pedig működésük közel három évszázadon át igen eredményesen szolgálta a város iparának jó hírnevét. Az első komáromi gombkötők a Pozsony megyei Somorjáról települtek át a 16. században. Első ismert céhlevelük 1728-ban kelt ban már 18 mester és 14 segéd illetve inas szorgoskodott a szőr-, selyem-, ezüst- és aranyszállal készült gombok, sújtások és vitézkötések készítésén. A gombokat általában fa alapra kötötték "felhányva" rá a fonalat vagy sodrást a kívánt minta szerint, majd az így kialakult minta közeit tűvel "kivarrták", kitöltve azonos vagy többszínű fonallal, "sodrással". Kezdetben a gombkötés kimondottan tűmunka volt, csak a századforduló idején kezdett terjedni a horgolt gomb készítése. A 19. század elejétől fokozottabb súlyt fektettek a paszománykészítésre. A sujtásokat, zsinórokat u.n. "nyergen" kézzel fonták, A gömbölyű és szögletes zsinórokat úgy vastagították, hogy közepébe pamut belet tettek és azt fonták körül selyem-, szőr-, arany- vagy ezüst szállal. Ezt az aprólékos, fárasztó munkát a 18. században kézzel hajtott zsinórverő gépekkel végeztették. A vitézkötéseket még ekkor is kézzel fonták, alakították a "nyereg szögeire". A legmutatósabbak voltak a pozsonyi és a komáromi vitézkötések, leggyakoribbak a malomkerék változatainak kötései. Iparuk fellendüléséhez hozzájárult, hogy míg a 17.századig

20 a díszes gombok, vitézkötések csak a főúri katonai viseletnek voltak fontos kellékei, a 18. században a paraszti rétegek körében is elterjedt a nadrágok, dolmányok díszítése. A komáromi gombkötők legnagyobb versenytársai a somorjai gombkötők mellett az esztergomiak voltak, akiknek céhbe tömörüléséről már 1695-ből van biztos adatunk. A reformkor nemzeti viseletté tette a zsinóros ruhát, de a századfordulóval beköszöntött divatváltozás és a fellendült gyáripar szinte teljesen elsorvasztotta e szép szakmát. /DOLGOZÓK LAPJA szeptember 8. szám, 4.old./ A S Ö R F Ő Z É S M Ú L T J A ESZTERGOMBAN ÉS KOMÁROMBAN. A sört már a régi egyiptomiak is ismerték, de komló nélkül állították elő. A komlóval fűszerezett sör használatának legősibb nyomai a finn- és az észt népek mondáiban és hagyományaiban lelhetők fel. Tőlük vették át a germán népek a kolostori kultúra kialakulása idején. A középkor folyamán ugyanis majdnem minden európai sörfőző a szerzetesházak tulajdonában volt. Az eurázsiai eredetű komló Európában való meghonosítói is - a sörfőzés érdekeitől indíttatva - a szerzetesek voltak. Csak a XVI. századtól kezdve jutott a sörgyártás a polgárság kezébe, de a bécsi udvar centralizációs törekvéseivel szorosan kapcsolatban álltak a gazdaságpolitikai meggondolások is és ezeknek feltétlenül részük volt abban, hogy a sörfőzés joga fokozatosan a városok privilégiumává vélt. Egy 1654-ben kelt császári pátens kizárólag a városoknak engedte meg a sörfőzést, kifejezetten eltiltva ettől a szabad házat vásárló idegenből jött polgárokat. A városok sörfőzése a XVIII. század közepéig nem volt sza-

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

Az év múzeuma 2010 pályázat

Az év múzeuma 2010 pályázat "Ahhoz, hogy el tudjuk helyezni magunkat a világmindenség óriási körforgásában - ebben az időtlen, végtelen folyamatban - ismernünk kell múltunkat, személyes gyökereinket, valamint történelmünket is. Ismernünk

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

IX. 1. Vác városi céhiratok levéltári gyűjteménye 1705 1874 ( 1899) a) A Váci Asztalos Céh iratai 1743 1872 0,14 fm

IX. 1. Vác városi céhiratok levéltári gyűjteménye 1705 1874 ( 1899) a) A Váci Asztalos Céh iratai 1743 1872 0,14 fm IX. 1. Vác városi céhiratok levéltári gyűjteménye 1705 1874 ( 1899) Terjedelem: 1,22 fm, 12 doboz, 12 raktári egység Raktári hely: Vác Város Levéltára,... sz. raktár,... polc a) A Váci Asztalos Céh iratai

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

Vidák Tünde: Marcali és környéke kézműves hagyományai (textil és fazekas hagyományok)

Vidák Tünde: Marcali és környéke kézműves hagyományai (textil és fazekas hagyományok) Vidák Tünde: Marcali és környéke kézműves hagyományai (textil és fazekas hagyományok) Marcali Somogy megye északnyugati részén, a Balatontól 13 km-re, a Kis-Balaton és a Nagyberek által határolt részen

Részletesebben

Bauer Henrik építész: Szociáltechnika.

Bauer Henrik építész: Szociáltechnika. Bauer Henrik építész: Szociáltechnika. Akár a szociálpolitika egyik ágának, akár azon kívül eső törekvésnek tekintsük is, bizonyos, hogy ez a fogalom nem új, még ha talán először mondjuk is itt ki a szót.

Részletesebben

1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont

1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1 1. ábra: A Partium területe Bethlen Gábor halálakor. Rajzolja be a Partiumot alkotó területrészeket piros határvonalakkal, és írja be a területek neveit! 2.

Részletesebben

Kössünk békét! SZKA_210_11

Kössünk békét! SZKA_210_11 Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

Határtalanul a Felvidéken

Határtalanul a Felvidéken Határtalanul a Felvidéken A nyitrai piarista gimnázium 1698-tól 1919-ig működött. Bottyán János ezredestől misealapítványt szereztek. Végül 1701-ben Mattyasovszky László püspök tett számukra nagyobb alapítványt.

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE)

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) Készült: Balatonakali község településrendezési tervéhez Készítette: Pintér László régész Laczkó Dezső

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

ERDEI MÚZEUM Dr. Kovács Jenő

ERDEI MÚZEUM Dr. Kovács Jenő 634.0:069 ERDEI MÚZEUM Dr. Kovács Jenő A Bükk-hegység nyugati részén a Szilvásváradi Erdészet területén a festői szépségű Szalajka völgyben található az első szabadtéri Erdei Múzeum. Építése társadalmi

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

TÖRTÉNELEM FELADATLAP

TÖRTÉNELEM FELADATLAP VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI

Részletesebben

PILINYI PÉTER GAVLIK ISTVÁN. Józsefváros

PILINYI PÉTER GAVLIK ISTVÁN. Józsefváros PILINYI PÉTER GAVLIK ISTVÁN Józsefváros A Józsefvárosi Galériában, 2004. március 3-án tartott Budapesti Históriák elõadóesten M. Szûcs Ilona a Budapesti Városvédõ Egyesület Józsefvárosi Csoportjának elnöke

Részletesebben

14. óra KENYÉRGABONA TERMELÉSE

14. óra KENYÉRGABONA TERMELÉSE 14. óra KENYÉRGABONA TERMELÉSE Manapság is tapasztalhatjátok azt, hogy ha nincs otthon kenyér, akkor az emberek úgy érzik, hogy nincs otthon étel. Pedig a hűtőszekrény roskadozik a finomságoktól, de ha

Részletesebben

A térképkészítő huszártiszt kiállítás

A térképkészítő huszártiszt kiállítás 2016/04/11-2016/07/09 250 évvel ezelőtt, 1766. április 10-én született Lipszky János huszártiszt, aki mégsem katonai hőstetteivel, hanem Magyarország-térképével írta be magát a magyar tudomány- és kultúrtörténet

Részletesebben

1. Hány király él a mesében? egy... Hány lánya van neki? három... Hány országa van? három...

1. Hány király él a mesében? egy... Hány lánya van neki? három... Hány országa van? három... A SÓ (népmese) Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy öreg király s volt három szép lánya. Volt néki három dúsgazdag országa, mindhárom lányának jutott egy-egy ország. Hanem ahogy mondják: nincs három

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

Kirándulás a Felvidéken 2016 Határtalanul program

Kirándulás a Felvidéken 2016 Határtalanul program Kirándulás a Felvidéken 2016 Határtalanul program Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Határtalanul programjának keretében a Vecsési Halmi Telepi Általános Iskola harmincegy

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés Az ülés napirendje 1. Ligeti Antal (Nagykároly, 1823 Budapest, 1890): Az ifjú Mukácsy Mihály portréja [papír, ceruza, 450x610 mm, jelezve jobbra lent:

Részletesebben

Magyar karácsonyi népszokások 3.rész

Magyar karácsonyi népszokások 3.rész 2014 december 26. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Régen a karácsony elképzelhetetlen lett volna az ünnephez kapcsolódó

Részletesebben

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 17. évfordulója alkalmából

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 17. évfordulója alkalmából A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 17. évfordulója alkalmából Visszapillantó 2015. november 14 Visszapillantó 2015. november 14 A Debreceni Főnix

Részletesebben

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története:

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története: Bethlen emlékút A Bethlen-út a Bükk első turista útja volt, átadására 1892. július 17-én került sor. A Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület a 120 éves jubileumra emlékezve határozta el, hogy az

Részletesebben

TaTay SÁnDor Bakonyi krónika 2011

TaTay SÁnDor Bakonyi krónika 2011 TATAY SÁNDOR Bakonyi krónika 2011 1. Hazatérés Ki tudja, hányadszor járom az utat Badacsony és Bakonytamási között? Legelőször lovaskocsin tettem meg, közel ötven évvel ezelőtt. Azután jó néhányszor vonattal,

Részletesebben

Székely Sándornak, első nótáriusuknak köszönhetik:

Székely Sándornak, első nótáriusuknak köszönhetik: A DOHÁNY A FALU ÉLETÉBEN A telepesek a dohány művelésének, gondozásának jól bevált módszerét hozták magukkal. A legtöbb temesközi faluból, ahonnan érkeztek, a növény termesztési technológiájának kipróbált

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa

A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa A Ráckevei (Soroksári)- Dunából (R/S/D) kiágazó Duna-Tisza-csatorna (DTCS) nagy tervek emlékét őrzi.

Részletesebben

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó Dr. Szlávik Lajos Professor Emeritus, Eötvös József Főiskola A Túr folyó, ahogy azt ma ismerjük, a vízszabályozási munkák szülöttje, hiszen születési éve:

Részletesebben

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava A hónap régi magyar (katolikus) neve Böjtmás hava. Ez az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire

Részletesebben

A REJTETT GAZDASÁG KITERJEDÉSE 1997-BEN*

A REJTETT GAZDASÁG KITERJEDÉSE 1997-BEN* STATISZTIKAI ELEMZÉSEK A REJTETT GAZDASÁG KITERJEDÉSE 1997-BEN* Magyarországon nem véletlenül a rejtett gazdaság általános érdeklődésre számot tartó örökzöld téma. Ennek ellenére az e témakörről rendelkezésre

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

Ajánlott túraútvonalak Faluséta

Ajánlott túraútvonalak Faluséta MONOSTORAPÁTI Monostorapáti a Veszprém és Tapolca között húzódó út mentén fekszik, az Eger-patak völgyében, mely a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik. Határai: északon az Agártető, délkeleten a

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 2. forduló

BankVelem PénzOkos Kupa 2. forduló BankVelem PénzOkos Kupa 2. forduló 1. Miért vándoroltak folyamatosan egyik helyről a másikra az Árpád házi királyok a teljes udvartartásukkal? a. féltek a merényletektől b. az élelem után mentek c. mindig

Részletesebben

László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016

László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016 László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016 Nr. 321/2016. SZENTJOBB EGYHÁZMEGYÉNK ŐSI KEGYHELYE Az Irgalmasság Évében tervezett lelkipásztori programok között, ahogyan azt Főtisztelendő Paptestvéreim

Részletesebben

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A EMLÉKEZÉS SZEGEDI KŐRÖS GÁSPÁRRA Dr. BENCZE JÓZSEF (Szombathely) Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A széttépett országban rendkívül sivár és nyomorúságos volt az élet. A török hódoltság

Részletesebben

Géza fejedelemsége

Géza fejedelemsége Államalapítás Géza fejedelemsége 972-997 -933: Merseburg -955: Augsburg Kérdés: Folytatás Döntés: 973 Katasztrófális vereségek vagy befejezés????? Kelet vagy Nyugat Quedlinburgi-i konferencia - 12 magyar

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága. A kalászos gabonák évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon. Veszprém 2005.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága. A kalászos gabonák évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon. Veszprém 2005. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága A kalászos gabonák 2005. évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon Veszprém 2005. október Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság,

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és

Részletesebben

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom 1 2 Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Egyéni kutatás:

Részletesebben

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA.

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA. AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA. Ha a Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtárának utolsó másfél évtizedéről beszélünk, rögtön megmondjuk olvasóinknak: ezen a területen is a szerves fejlődést becsüljük

Részletesebben

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ PÓK JUDIT A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ Az I. katonai adatfelvétel, az ún. Josephinische Aufnahme, egy monumentális térképészeti munka, 1763-ban vette kezdetét, amikor is Mária

Részletesebben

9. tétel. A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni?

9. tétel. A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni? 9. tétel A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni? B/ Tinódi: Budai Ali basa históriája 1. Melyik vár ostromáról szól a mű? Meséld el

Részletesebben

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 1. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Pannonhalma, 2013 Szerkesztette

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

1. IDÉZETEK. Válaszoljon az alábbi idézetekhez kapcsolódó kérdésekre!

1. IDÉZETEK. Válaszoljon az alábbi idézetekhez kapcsolódó kérdésekre! 1. IDÉZETEK Válaszoljon az alábbi idézetekhez kapcsolódó kérdésekre! ( elemenként 1 pont, összesen 8 pont ) 1. Az említett nemesek, a szászok és a székelyek között testvéri egyezséget létrehoztunk, és

Részletesebben

cg IRODALOM Q Az erdélyi szászok mezőgazdasága. 68 szövegképpel. Irta Enesei Dorner Béla Győr, 1910. 8-rét 336 lap. Ára 8 korona. Gazdaságtörténelmi irodalmunk oly szegényes, hogy szívesen fogadunk minden

Részletesebben

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS 5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS (Részletek) Párizs, 1947. február 10. * I.RÉSZ MAGYARORSZÁG HATÁRAI 1.Cikk 1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint

Részletesebben

Székely Tanintézet Tevelen

Székely Tanintézet Tevelen Mentoromnak, Földi Istvánnak emlékére Fábián Margit Székely Tanintézet Tevelen A Teveli Kőrösi Csoma Sándor Székely Tanintézet története Földi István leveleinek tükrében Előszó 2007-ben Erdős Borbála,

Részletesebben

Ki múltjára érzéketlen, jobb jövőre érdemtelen" - tartja az

Ki múltjára érzéketlen, jobb jövőre érdemtelen - tartja az S Z E M E L V É N Y E K A M A G Y A R I G A Z S Á G Ü G Y I O R V O S T A N T Ö R T É N E T É B Ő L Irta: Dr. F Ö L D E S V I L M O S (Budapest) Ki múltjára érzéketlen, jobb jövőre érdemtelen" - tartja

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 Tanulmányi kirándulás tervezete, szervezése, lebonyolítása Tartalom: Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 1. A tanulmányi kirándulás útvonala 2. A tanulmányi kirándulás

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

Kalocsai és Kalocsa környéki hidak A Hidak Bács-Kiskun megyében. (Szerk. Tóth Ernő. Kecskemét, 1999.) c. műben megjelent dolgozat bővített változata

Kalocsai és Kalocsa környéki hidak A Hidak Bács-Kiskun megyében. (Szerk. Tóth Ernő. Kecskemét, 1999.) c. műben megjelent dolgozat bővített változata Asbóth Miklós Kalocsai és Kalocsa környéki hidak A Hidak Bács-Kiskun megyében. (Szerk. Tóth Ernő. Kecskemét, 1999.) c. műben megjelent dolgozat bővített változata Kalocsa hidakban nagyon gazdag település.

Részletesebben

Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum 7400 Kaposvár, Fő u. 10. Bejelentkezés: +36 30 869 6052. www.smmi.hu

Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum 7400 Kaposvár, Fő u. 10. Bejelentkezés: +36 30 869 6052. www.smmi.hu Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum 7400 Kaposvár, Fő u. 10. Bejelentkezés: +36 30 869 6052 www.smmi.hu 2 I. 1. FELADAT A tulipános láda egyik felét már kifestette a mester. Fejezd be te a másik

Részletesebben

Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv

Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Néhány bevezető szó: közel 400 évig együtt éltünk a Habsburgokkal, minden közös volt, a minisztériumok, a közigazgatás, a levéltár is, a sok száz év alatt felgyűlt iratanyaggal

Részletesebben

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban Mezőgazdaság Az Osztrák Magyar Monarchia szétesése, majd a történelmi magyar államterület felosztása után az 1920-ban rögzített, új nemzetközi határ szétszabdalta a több évszázados regionális gazdasági

Részletesebben

Mihályi Balázs. Dél-Buda ostroma 1944-1945

Mihályi Balázs. Dél-Buda ostroma 1944-1945 Mihályi Balázs Dél-Buda ostroma 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Dél-Buda Budapest ostromában (1944-45)... 10 Előzmények... 10 Az ostrom első szakasza (1944. december 24-25.) Buda bekerítése...

Részletesebben

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL KISS ANDRÁS A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL A Komáromy András által megindított, az egész országra kiterjedő rendszeres boszorkányper-kutatás és ennek eredményeként megjelent forráskiadványát

Részletesebben

2011. december XXI. évfolyam 12.szám

2011. december XXI. évfolyam 12.szám 1 Bajóti Kisbíró A BAJÓ TI Ö NKO RM ÁNYZAT LAPJA 2011. december XXI. évfolyam 12.szám ÁLDOTT BÉKÉS KARÁCSONYI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK A KISBÍRÓ OLVASÓINAK ÉS A FALU MINDEN LAKÓJÁNAK Ligeti János: Karácsony

Részletesebben

Tavaszkezdő játékaink

Tavaszkezdő játékaink Tavaszkezdő játékaink A telet követő tavasz mindenkinek nagyon fontos időszak. A földművelők életében a téli viszonylagos pihenés után újrakezdődik a munkák sorozata. A gyerekek ezt az időszakot másképpen

Részletesebben

Hegyközcsatár község hírlapja 2015. IX. Évf. 3. szám, Március

Hegyközcsatár község hírlapja 2015. IX. Évf. 3. szám, Március Hegyközcsatár község hírlapja 2015. IX. Évf. 3. szám, Március LOCSOLÓVERSEK Húsvéthétfőn szokásosnál ragyogóbban kelt a nap; Kiugrottam az ágyamból egyetlenegy perc alatt. Kölnivízzel a zsebemben míg eljöttem

Részletesebben

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 323 Jelentés a Magyar Távközlési Vállalat gazdálkodásáról és privatizációjáról TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 1. Összefoglaló megállapítások 2. Következtetések

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Az aranykezű nagyapám

Az aranykezű nagyapám Őseink nyomában területi honismereti pályázat 2016 II. Családban maradt Az aranykezű nagyapám Készítette: Magó Réka Felkészítő tanár: Katonáné Hajdu Ilona 8.a osztályos tanuló Thurzóné Mustos Ildikó Balassi

Részletesebben

BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE

BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE 7. BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE A TSZT SZERINTI KÖZPONTRENDSZER VIZSGÁLATA Budapest még jelenleg is túlzottan centralizált városszerkezetének tehermentesítését új központok kialakulásának elősegítése révén

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

- Kézirat. Budapest, 1980. -

- Kézirat. Budapest, 1980. - V É R T E S S Z Ő L Ő S I L A K O D A L O M. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1980. - V É R T E S S Z Ő L Ő S I L A K O D A L O M. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1980. - - 2 - Vértesszőlős lakói

Részletesebben

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ CSÁKÓ MIHÁLY Az ezredforduló munkaerõpiaci kihívásai a Kárpát-medencében 1 Bevezetés: a kérdés, jelentõsége, megközelítése AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ kihívások két szempontból

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 9700 Szombathely, Alsóhegyi u.10/c. 06/94/501-737 / 06/94/501-736 E-mail: planexkft@freemail.hu 06/30/94-61-295 06/30/99-35-196 Szombathely, 2005. augusztus 31. OSTFFYASSZONYFA

Részletesebben

Január, a polgári év elsõ hónapja tehát a Vízöntõ csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve pedig Boldogasszony hava, mert eleink az év elsõ hónapját Szûz Máriának szentelték. A keresztény (katolikus)

Részletesebben

IRODALOM. emlékei a külföldön és a hazában czímen. A hivatalos jelleg. építési korai czímű. Möller tanulmánya tulajdonképpen nekünk,

IRODALOM. emlékei a külföldön és a hazában czímen. A hivatalos jelleg. építési korai czímű. Möller tanulmánya tulajdonképpen nekünk, IRODALOM Magyarország műemlékei. III. kötet. Szerkeszti báró Forster Gyula. Budapest. Franklin-Társulat. 1913. 4-rétű 314 lap. A Műemlékek Országos Bizottságának ez a kiadványa is rendkívül becses tartalommal

Részletesebben

Pest drágagyöngye. Józsefvárosi blogmesék. Kerekes Pál. Publio kiadó. Minden jog fenntartva! Borító: Bak Ágnes

Pest drágagyöngye. Józsefvárosi blogmesék. Kerekes Pál. Publio kiadó. Minden jog fenntartva! Borító: Bak Ágnes Pest drágagyöngye Józsefvárosi blogmesék Kerekes Pál 2015 Publio kiadó Minden jog fenntartva! Borító: Bak Ágnes A posztok között hajdani fűszer- és gyarmatárú hirdetések Milyen volt? Az elmúlt évtizedek

Részletesebben

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása 1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása A közigazgatás kialakulásának történelmi folyamatát az ókori társadalmak nemzetségi szervezetéből lehet levezetni. Ez olyan társadalmi

Részletesebben

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa

Részletesebben

Mezõgazdaság átalakulása árutermelõvé, a kereskedelem és az ipar fejlõdése

Mezõgazdaság átalakulása árutermelõvé, a kereskedelem és az ipar fejlõdése Mezõgazdaság átalakulása árutermelõvé, a kereskedelem és az ipar fejlõdése Szerzõ dezs dezs.extra.hu tételek gyûjteménye Történelem tétel Mezõgazdaság átalakulása árutermelõvé, a kereskedelem és az ipar

Részletesebben

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN Tér és Társadalom 7. 1993.1-2: 103-111 GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN (Employment situation of men and women in rural and urban settlements of Somogy country) TARDOS

Részletesebben

I. Összegző megállapítások, következtetések és javaslatok II. Részletes megállapítások

I. Összegző megállapítások, következtetések és javaslatok II. Részletes megállapítások 365 Jelentés az önkormányzatoknak az ÁPV Rt-től járó - a belterületi föld értékének megfelelő - vagyonrészesedések átadási körülményeinek vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

Városunk Pécs Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://hunyor.pte.hu)

Városunk Pécs Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://hunyor.pte.hu) PÉCS [1] A pannon és kelta törzsek által lakott vidéken a rómaiak alapítottak várost a 2. század elején Sopiane néven. A kereszténység egyik központjává váló város tartományi székhellyé nőtte ki magát.

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán -

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - önállósodik a szeldzsuk törököktől 1389. Rigómező - balkáni

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

Prohászka Ottokár: Emlékbeszéd Vasvári Pálról

Prohászka Ottokár: Emlékbeszéd Vasvári Pálról PPEK 756 Prohászka Ottokár: Emlékbeszéd Vasvári Pálról Prohászka Ottokár Emlékbeszéd Vasvári Pálról mű a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza állományában.

Részletesebben

Collegium Hungaricum ösztöndíj 2012. március 1-március 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ

Collegium Hungaricum ösztöndíj 2012. március 1-március 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ 1 Collegium Hungaricum ösztöndíj 2012. március 1-március 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Collegium Hungaricum ösztöndíjamat 2013. év március hónapjában valósítottam meg, azzal a céllal, hogy az előző évben sikeresen

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson

Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson Agora Munkacsoport Sólyom Andrea A háztartások általános adatai: A népesség korcsoportok szerinti megoszlása 15-34 év

Részletesebben

2011.június XXI. évfolyam 6.szám BAJÓTI LAKODALMAS A BAJÓ TI Ö NKO RM ÁNYZAT LAPJA. Bajóti Kisbíró

2011.június XXI. évfolyam 6.szám BAJÓTI LAKODALMAS A BAJÓ TI Ö NKO RM ÁNYZAT LAPJA. Bajóti Kisbíró 1 Bajóti Kisbíró A BAJÓ TI Ö NKO RM ÁNYZAT LAPJA 2011.június XXI. évfolyam 6.szám BAJÓTI LAKODALMAS A vőfély elbúcsúztatja a menyasszonyt és a vőlegényt szüleitől,testvéreitől, barátaitól, Lakodalmas menet

Részletesebben

1. számú jegyzőkönyv Somorja Városi Önkormányzatának a december 2-án megtartott alakuló üléséről

1. számú jegyzőkönyv Somorja Városi Önkormányzatának a december 2-án megtartott alakuló üléséről 1. számú jegyzőkönyv Somorja Városi Önkormányzatának a 2014. december 2-án megtartott alakuló üléséről Jelenlevők: a csatolt jelenléti ív szerint. 1. Az ülés megnyitása Az ülést Bárdos Gábor, a város polgármestere

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben