MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS június

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2013. június"

Átírás

1 Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 213. június

2 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A magyar gazdaság szempontjából meghatározó jellegű külső kereslet oldaláról a 213-as év nem indult fényesen: az első negyedévben az Euróövezet a megelőző negyedévhez képest,2%-os GDP-visszaesést felmutatva továbbra is recesszióban maradt; összességében már hat negyedéve zsugorodik sorozatban a monetáris unió gazdasága. Bár legnagyobb külkereskedelmi partnerországunk, Németország, szerény növekedést tudott felmutatni az első negyedévben, világosan látszik, hogy idén még nem tud jelentősebb növekedési impulzust adni a magyar gazdaságnak. 21-től várható csak, hogy minden fontosabb külkereskedelmi partnerünk gazdasága növekedésbe fordul, bár a várható növekedési ütemek szerényebbek lesznek: 1-2% között szóródnak. A külső kereslet gyengeségeivel dacolva azonban a magyar gazdaság a szezonális ingadozásokat és a naptárhatást kiszűrve így is,7%-kal bővült negyedéves alapon 213 első negyedévében, ami a harmadik legerőteljesebb rövidtávú dinamika volt az Európai Unión belül. A kiigazítatlan adatok alapján pedig a gazdaság visszaesésének üteme éves alapon,9%-osra csökkent; ennek a mutatónak a sorozatosan romló dinamikája öt negyedévet követően először szakadt meg. Némileg beárnyékolja a gazdasági teljesítmény javulása fölött érzett megkönnyebbülést, hogy azt döntő mértékben a mezőgazdaság tavalyi aszályt követő meredek növekedése okozta. Az építőipar és az ingatlanszolgáltatások fellendülésén kívül a többi szektor viszont továbbra is csalódást okozott, míg felhasználási oldalról a beruházások további gyengélkedése kelthetett aggodalmat. Szembesülve azonban a második negyedévről eddig rendelkezésre álló rendkívül kedvező konjunkturális adatokkal (a kiskereskedelmi forgalom, az ipari termelés és a külkereskedelem áprilisi számai várakozáson felül erőteljes növekedésről tanúskodnak), valamint figyelembe véve az ebben az időszakban termelésbe lépő új, nagy volumenű feldolgozóipari kapacitásokat, úgy véljük, hogy statisztikai hatásoktól is megsegítve a második negyedévben a GDP-növekedés üteme látványosan gyorsulhat. Így, noha a meghatározó növekedési tényezőkben még nem körvonalazódik lényegi fordulat (az MNB növekedési hitelprogramjának hatásait meglehetősen korlátozott mértékűre becsüljük), a gazdasági növekedés üteme az előttünk álló időszakban lényegesen magasabb lehet az általunk korábban vártnál: 213-ban legalább,7%-ot érhet el (de bőven látunk felfelé mutató kockázatokat), ami az áthúzódó hatásokat is beszámítva 21-ben 1,7%-ra gyorsulhat. Ez utóbbi évben már a külső kereslet újbóli erősödésével és a beruházások öt év visszaesését követő növekvőbe fordulásával is számolhatunk. Az elmúlt időszak gyenge belső keresletének, a világpiaci árak (főként energia- és élelmiszerárak) csökkenő trendjének, a rezsicsökkentésnek valamint erős bázishatásoknak köszönhetően az infláció több évtizedes mélypontra süllyedt 213 elején: áprilisban mindössze 1,7%-os volt a fogyasztói árak emelkedésének 12-havi mértéke, s ez a mutató májusra is csak 1,8%-ra kúszott vissza. Hogy a tényleges inflációs nyomás ennél kevésbé csökkent, arról a maginfláció ennél magasabb, 3,2%-on beragadt szintje tanúskodik, bár ez is belül van a jegybank inflációs célsávján. Ugyan az infláció az üzemanyagáraknál jelentkező bázishatások miatt kissé emelkedhet a következő hónapokban, azonban augusztustól újra csökkenhet a palackos gáz-, a víz-, a csatorna- és szemétszállítási díjak csökkentése miatt, és szeptemberre akár újabb mélypontra mérséklődhet. További, főként lefelé irányuló hatást fejthet ki az élelmiszerárak alakulása, valamint az eddigieken túlmutató újabb rezsicsökkentés lehetősége. Összességében az idén mindössze 2%, míg jövőre 2,9% lehet az éves átlagos infláció mértéke. Az idei év második negyedévétől ugyan a belső kereslet enyhe élénkülésére számítunk, ez azonban nem lesz elég erős ahhoz, hogy a középtávú inflációs cél (3%) teljesülésére nézve az előrejelzési időszakban érdemi kockázatot jelentsen. Legutóbbi, június végi, ülésén az MNB immár tizenegyedik egymást követő alkalommal vágott 25 bázispontot a jegybanki alapkamaton, így az újabb történelmi mélységbe,,25%-ra 2

3 csökkent. Az infláció alakulása, a reálgazdasági folyamatok, a forint árfolyamának stabilizálódása, ugyan lehetővé és indokolttá tették a kamatcsökkentési sorozat folytatását, a legutóbb tapasztalt piaci folyamatok azonban gátat szabhatnak a kamatok további jelentős csökkentésének. Az elmúlt időszakban ugyanis a Fed több döntéshozója a mennyiségi lazítás ütemének csökkentése mellett foglalt állást, ami a nemzetközi kötvénypiacokon meredek hozamemelkedéshez vezetett, elsősorban a hosszú oldalon. A hazai piacon pedig a hosszú hozamok meredek emelkedése mellett részben kiárazódtak a korábbi kamatcsökkentési várakozások, így erős jóindulattal legfeljebb még egy utolsó kamatvágás van beárazva. Ezért arra számítunk, hogy júliusig %-ra csökkenhet az alapkamat, további vágásokhoz azonban az ország kockázati megítélésének szignifikáns javulása, a nemzetközi befektetői környezet jelentős javulása szükséges. Ezek hiányában az említett %-os szint a kamatvágási ciklus végpontja lehet. A munkanélküliségi ráta meglepően erőteljesen csökkent a február-áprilisi három hónapos időszak átlagában, ugyanis,8 százalékponttal lett alacsonyabb a megelőző értékénél, ami szokatlanul nagy javulás az év ezen időszakában. A jelenség mögött a foglalkoztatás erőteljes megugrása húzódik meg: az előző időszaki,7%-ról a foglalkoztatás éves növekedési üteme hirtelen 1,5%-ra gyorsult (ez utóbbi csaknem hatvanezerrel magasabb foglalkoztatotti létszámot jelent, mint 212 ugyanezen időszakában). Bár a gyorsulás örvendetes, vélhetően nem tud tartós maradni, ugyanis a versenyszektornak még javuló belső keresleti viszonyok között is elegendő szabad kapacitása van a termelési szint növeléséhez számottevőbb munkaerő-felvétel nélkül is. Emellett számítani kell az aktivitási ráta további fokozatos emelkedésére, amit a szigorúbb nyugdíjba vonulási és segélyezési feltételek, a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata, valamint az a tény okozhat, hogy a korábbi évekhez képest kevesebben jelentkeztek a felsőfokú oktatásba. Szezonális hatások, valamint a közmunkaprogramok növekedése miatt a következő hónapokban lassúbb mértékben így is tovább csökkenhet az állástalanok aránya: a nyár végéig 1,1%-ig süllyedhet a munkanélküliségi ráta. Idén összességében a tavalyinál némileg kisebb, 1,8%-os átlagos éves munkanélküliségre számítunk, ami 21-ben 1,%-ra csökkenhet. A kellemes meglepetést jelentő 212. évi, ESA-szemléletben mindössze a GDP 2%-ára rúgó, államháztartási hiányt követően az idei év is kedvezően indult a fiskális célok szempontjából, még ha bizonyos bevételek el is maradtak a várttól. A Varga Mihály gazdasági miniszteri kinevezését követő első csomag igyekezett gondoskodni arról, hogy az EU is fenntarthatónak ítélje a magyar államháztartási hiány 3%-os GDP-arányos szint alatt tartását, s ez sikerült is: Magyarországot a Bizottság javaslata alapján az EU pénzügyminiszterei szinte bizonyosan felmentik a túlzottdeficit-eljárás alól. Ez önmagában nem adna lehetőséget lényegesen szélesebb fiskális mozgástérre, úgy tűnik azonban, hogy a kormány mégiscsak ilyet igyekszik megteremteni magának; a legutóbb bejelentett adóemelések és újabb különadók kivetése ugyanis véleményünk szerint nem volt szükséges ahhoz, hogy az idei és jövő évi hiánycélok teljesüljenek. Mivel feltételezhető, hogy az így keletkező többletforrások révén a kiadási oldalon próbál a kormány eddig elmaradt korábbi ígéreteinek (pl. pedagógus életpálya-modell) nekikezdeni, így nem gondoljuk, hogy az idénre várható 1-12 (jövőre akár 15-17) milliárd forintos bevételi többlet egy az egyben javítja a fiskális egyenleget. Úgy véljük azonban, hogy ezen lépéseket követően a hiány idén csak a GDP 2,5%-át éri el, és jövőre is kényelmesen teljesülhet a 2,7%-os cél. A forint éves átlagban idén valószínűleg egyáltalán nem erősödik az euróval szemben, így viszont az államadósság csak nagyon mérsékelten tud csökkenni: 213 végén a GDP 78,7%-át teheti ki, s csak 21-ben mérséklődhet valamivel jelentősebben. 213 elején a gyenge külső kereslet még erősen éreztette hatását a külkereskedelmi adatokban, márciustól azonban a jelentős új exportkapacitások, az ipar magára találása és a kedvező cserearány-változás miatt növekedni kezdett a többlet, ami a külső kereslet lassú beindulásától 3

4 segítve az év egészében 7,5 milliárd euró fölé kúszhat a tavalyi,8 milliárdról. Ez a javulás a fizetési mérleg áruforgalmi egyenlegében is megmutatkozik, s ehhez csatlakozik a szolgáltatásegyenleg javulása, valamint a fennálló külföldi tartozásokon csökkenő kamatfizetések révén a jövedelem-egyenlegben mutatkozó deficit csökkenése. Mindezek következtében a tavalyi 1, milliárd euróról a folyó fizetési mérleg többlete közel 1,9 milliárd euróra, a GDP 1,9%-ára emelkedhet idén, majd 21-ben enyhén még tovább nőhet 2%-ig. Figyelembe véve a tőkemérlegen keresztüli nettó forrásbeáramlást (nagyobb részben az EU strukturális és kohéziós alapjain keresztül lehívott forrásokat) az ország nettó külső finanszírozási kapacitása elérheti a GDP,5%-át 213-ban és 21-ben egyaránt. A külső pozíció javulása, az MNB-nek a növekedési hitelprogram harmadik pillérén keresztüli tranzakciói, továbbá a még mindig folytatódó adósságleépítés miatt a bruttó külföldi adósság is tovább mérséklődhet: előrejelzésünk alapján 21 végére már csak a válságot megelőző 117%-os GDP-arányos szinten áll majd az ország bruttó külső adósságállománya. A külső finanszírozási környezet eddig különösen támogató jellegű volt a magyar gazdaság és a pénzügyi rendszer működése és stabilitása szempontjából, ez az állapot azonban a jövőben nem garantálható. Bár még nem áll a küszöbön, hogy a Federal Reserve megkezdje eszközvásárlási programja fokozatos leépítését (és pláne nem az, hogy megkezdje a kamatszint emelését), a nagyobb piaci szereplők egy része már ugrásra készen vár arra a helyzetre, amikor a likviditás bővülési üteme csökken, majd leáll. Ugyan Magyarország nem tartozott azon gazdaságok közé, ahová a legtöbb forró tőke áramlott be, de még mindig fennálló sérülékenysége révén továbbra is erőteljesen kitett a nemzetközi pénzpiacok hangulatingadozásainak. Ezért nem számítunk sem jelentős forinterősödésre az év hátralévő részében, sem az állampapír-piaci hozamok újabb meredek esésére. A vártnál jobb gazdasági teljesítmény azonban segíthet abban, hogy részben önerőből is biztosítani tudjuk a magyar pénzügyi eszközárak viszonylagos stabilitását. ELŐREJELZÉSEINK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA TÉNY ELŐREJELZÉS GDP (%),9 -,8 1,3 1, -1,7,7 1,7 Lakossági fogyasztás (%) -,2-5, -3,3, -1,9, 1,5 Közösségi fogyasztás (%) -,2 2, 3,8 -,3, -1,3,3 Beruházások (%) 2,9-11,1-9,5-3, -3,8-2,8 1, Export (%) 5,7-1,2 1,2,3 2, 3, 5, Import (%) 5,5-1,8 12,7 5,,1 3,,9 Infláció (%),,2,9 3,9 5,7 2, 2,9 Munkanélküliségi ráta (%) 7,8 1, 11,2 1,9 1,9 1,8 1, Államháztartási egyenleg (ESA-95; GDP %-a) -3,7 -, -,,2-2, -2,5-2,7 Államadósság (GDP %-a) 73, 79,8 81,8 81, 79,2 78,7 77,5 Külkereskedelmi mérleg (millió euró) Folyó fizetési mérleg (GDP %-a) -7,3 -,2 1,1,9 1, 1,9 2, Külső finanszírozási képesség (GDP %-a) -,,9 2,9 3,1,3,5,5 Bruttó külföldi adósság (GDP %-a) 11,8 19, 13,1 132, 12,8 123,3 117,

5 II. RÉSZLETES MAKROGAZDASÁGI ÁTTEKINTÉS MAGYARORSZÁGRÓL Gazdasági növekedés A várakozásoknál kisebb mértékben,,9%-kal csökkent a GDP az idei első negyedévben az egy évvel korábbihoz, míg (szezonálisan kiigazított idősor alapján),7%-kal nőtt az előző negyedévhez képest, így a hazai gazdaság kikerült a technikai értelemben vett recesszióból. Naptárhatással és szezonálisan kiigazítva a GDP,3%-kal zsugorodott. Az első negyedév javuló gazdasági teljesítményét döntő mértékben a mezőgazdaság teljesítményének tavalyi aszályt követő meredek növekedése okozta, míg kismértékben az építőipar kibocsátása is növekedett. Az első negyedévben a mezőgazdaság teljesítménye 12,3%-kal nőtt, így,3 százalékponttal növelte a GDP-t. Az ipar hozzáadott értéke 3,2%-kal csökkent, ami,7 százalékponttal rontotta a GDP-t. Az építőipar kibocsátása,2%-kal nőtt,,1 százalékponttal növelve a GDPt. A szolgáltatások hozzáadott értéke,8%-kal maradt el az egy évvel korábbihoz képest, így,5 százalékponttal csökkentette a GDP-t. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 1,1%-kal csökkent, ezen belül a kereskedelem teljesítménye mérséklődött, míg a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágé növekedett. A szállítás, raktározás ág teljesítménye,%-kal nőtt. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 1,3%-kal csökkent miután a bankok új hitelkihelyezése továbbra sem tudott növekedést mutatni. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységek hozzáadott értéke %-kal, a közigazgatás, oktatás, egészségügy ágaztok együttes teljesítménye,5%-kal csökkent. Ugyanakkor minimálisan,,2%-kal nőtt az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke. 1. ábra: A GDP és a belföldi felhasználás komponenseinek alakulása (éves növ. ütem %-ban) 2. ábra: A GDP változása az előző negyedévhez, valamint évhez képest GDP Lakossági fogyasztás Bruttó állóeszköz-felh. Közösségi fogyasztás (jobb) GDP né/né (bal) GDP Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása 213 első negyedévében 1,2%-kal csökkent. Magas súlyára való tekintettel a háztartások fogyasztása így is,8 százalékponttal csökkentette a GDP-t. A háztartások a fogyasztási kiadásokon belül kevsebbet költöttek közlekedésre és az egyéb szolgáltatásokra, stagnáltak a kiadások az élelmiszerek és a lakásszolgáltatások esetében, míg nőtt a háztartások fogyasztása a kis súlyt képviselő hírközlés, szabadidő, kultúra területén. A közösségi fogyasztás 2,%-kal csökkent. A bruttó állóeszközfelhalmozás 5,%-kal esett vissza, ami a beruházások továbbra is jelentős visszaesését mutatja. Ezzel a beruházások csökkenése,8 százalékponttal mérsékelte a GDP-t, azonban a készletváltozás pozitív hatása, százalékpont volt. Mivel az export 1,3%-kal, az import pedig,9%-kal nőtt egy év alatt, a nettó export, százalékponttal járult hozzá a GDP-hez. 5

6 Igen bíztatóan kezdődött a második negyedév az eddig megjelent adatok alapján. Az autóipari kapacitások felfutása miatt, azonban a várakozásokat is meghaladó mértékben bővült az ipari termelés (5,3%-os éves növekedés), míg a kiskereskedelmi forgalom (3,%-os éves növekedés) minden várakozást meghaladó mértékben gyorsult áprilisban, ami a háztartások fogyasztásának várakozásoknál korábbi növekedési fordulatát jelzi. Ennek ellenére az export lendületes növekedésének köszönhetően a külkereskedelem többlete meredeken emelkedett. Az építőipar (9,8%-os éves növekedés) szintén lendületes növekedést mutatott áprilisban. Az adatok arra utalnak, hogy a második negyedévtől a fogyasztás és a nettó export is egyre erőteljesebb mértékben vehet részt a gazdasági növekedésben. A negyedév során az ipar kibocsátását a júniusban átadott Audi gyár termelése is fokozhatja. A kiskereskedelmi forgalom pedig a korábbi várakozásoknál magasabb szinten stabilizálódhat a vártnál alacsonyabb infláció reálbérnövelő hatásának köszönhetően. Mindezek mellett a mezőgazdasági termelés is okozhat pozitív meglepetést, amennyiben nem következik drámai fordulat az időjárásban. Idén összesen,7%-os növekedésre számítunk, jövőre azonban némileg erőteljesebben, 1,7%-ra gyorsulhat a növekedés üteme. A háztartások fogyasztása a várnál korábbi fordulatnak köszönhetően idén,%-kal növekedhet. A bérek és a nyugdíjak vásárlóereje a korábbi várakozásoknál jóval alacsonyabb infláció hatására jelentősebb mértékben, 2,5-3%-kal növekedhet. A reáljövedelem növekedése azonban részben a háztartások további mérlegkiigazítását segítheti. A beruházások visszaesésének üteme lassulhat, amit részben az EU által finanszírozott beruházások, részben az MNB növekedési hitelprogramja enyhíthetnek. A vállalkozások hitelezésében az MNB hitelprogramja érdemi fordulatot várhatóan nem okoz, mivel a vállalatok többsége feltehetően korábbi, drágább hiteleit szeretné kiváltani, azonban a hitelprogram megnövelt keretösszege az új hitelkihelyezések részarányát növelheti. A lakáshitelezés fordulatára ugyanakkor még nem lehet számítani, mert bár a lakásépítések idén elérhetik mélypontjukat, de érdemi fellendülés a következő években még nem várható. A gyenge külső keresletet részben ellensúlyozza a Mercedes, az Opel, valamint az Audi üzemeinek termelésbe állása és felfutása, így a nettó export hozzájárulása a növekedéshez pozitív marad. A külső kereslettel kapcsolatos kockázatokat enyhítik a lassú javulást mutató európai és német konjunktúramutatók; az év második felében már az euró-övezetben is lassú élénkülésre lehet számítani. Pozitív kockázatot jelenthet a növekedésre, ha a tavalyinál kedvezőbb időjárás magasabb mezőgazdasági kibocsátást tesz lehetővé. 3. ábra: A GDP felhasználási tételeinek növekedési hozzájárulása (%). ábra: A GDP termelési oldali tételeinek növekedési hozzájárulása (%) Nettó export Készletváltozás, egyéb -9 Bruttó állóeszköz-felh. - Közösségi fogyasztás -12 Lakossági fogyasztás GDP Szolgáltatások Építőipar Ipar Mezőgazdaság GDP Forrás: KSH, Takarékbank Forrás: KSH, Takarékbank Kiszámíthatóbb gazdaságpolitikával ugyan lehetne javítani a középtávú gazdasági kilátásokon, azonban az államháztartás és a lakosság súlyos eladósodottsága, valamint a bankrendszer mérlegszerkezete, túlzottan magas hitel/betét mutatója miatt a hazai szereplők elhúzódó

7 mérlegkiigazításra vannak szorulva. Ez pedig középtávon sem teszi lehetővé, hogy a gazdaság élénkülése nagymértékben támaszkodjon a belső forrásokra. Így a hazai gazdaság igen érzékeny a külső kereslet változásaira, ami az év második felétől feltehetően lassú élénkülést mutathat. A rövidtávú kilátások azonban javulást mutatnak, részben a tavalyi gyenge gazdasági teljesítmény mögötti egyszeri tényezők kiesése, ill. korrekciója, részben a fogyasztás vártnál gyorsabb növekedési fordulata miatt. A középtávú kilátásokat pedig elvileg javíthatja, hogy a hazánk elleni túlzott deficit eljárás megszűntetése miatt egyes ágazati szereplőknek a későbbiekben már nem kell tartaniuk váratlan különadóktól, ami a beruházási hangulat javulását segítheti. Ezt a várakozást azonban igencsak megkérdőjelezték a nemrég bejelentett adó és illetéknövelő intézkedések. Mivel a túlzott deficit eljárás bármikor újraindulhat, feltételezhető, hogy a kormány fegyelmezett költségvetésre törekszik, így nem kerül sor fedezetlen választási költségvetésre. Mivel idén nem számítunk a tavalyi kivételesen rossz időjárási tényezők megismétlődésére, a mezőgazdaság újra hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez. Kiemelkedő terméshozam esetén a gazdasági növekedés megközelíthetné akár az 1%-ot is (pozitív forgatókönyvünk esetén). A Mercedes kecskeméti üzeme idén érheti el teljes kapacitását, így a növekedéshez való hozzájárulása túlnyomórészt idén jelentkezhet, míg az Audi győri üzeme is elkezdi a termelést. Ezen felül a külső kereslet lassú javulására számítunk. Mivel az európai országok többsége az elmúlt években jelentős haladást ért el a fiskális konszolidáció során, a költségvetési kiigazítási kényszer nagymértékben csökkenhet, ami az európai gazdaságok fokozatos kilábalását teheti lehetővé. 5. ábra: GDP-növekedés a visegrádi térségben (év/év %) ábra: GDP-növekedés a főbb euró-övezeti országokban (év/év %) magyar lengyel cseh szlovák német EZ francia olasz Forrás: Eurostat, Takarékbank előrejelzés Forrás: Eurostat, Takarékbank előrejelzés A régióban többnyire csalódást okozó adatok láttak napvilágot. A legnagyobb csalódást a cseh és a lengyel gazdaság okozta, míg a román gazdaság pozitív meglepetéssel szolgált. A cseh gazdaság 1,1%-kal csökkent az előző negyedévhez képest, így már hatodik negyedéve recesszióban van, az éves visszaesés 2,2%-ra mélyült az előző negyedévi 1,%-ról. A cseh gazdaságot a megszorítások miatt visszaeső fogyasztás, valamint a bizonytalan kilátások miatt csökkenő beruházások húzzák le, amit a nettó export sem volt képes ellensúlyozni. A román gazdaság jórészt a mezőgazdaságnak és a lakossági fogyasztásnak köszönhetően,7%-kal növekedett az előző negyedévhez képest, így az éves növekedés 2,2%-ra gyorsult az előző negyedév 1,2%-os növekedéséhez képest. Az autóipar felfutásának köszönhetően a szlovák gazdaság,2%-kal nőtt egy negyedév,,8%-kal egy év alatt. Miközben a fogyasztás és a beruházások északi szomszédunknál is zsugorodnak, az autóipar lendülete is mérséklődésnek indult. Jelentősen fékeződött a lengyel gazdaság növekedése is, egy negyedév alatt,1%-kal, egy év alatt,5%-kal bővült a legnagyobb közép-európai gazdaság. A fogyasztás és a beruházások a lengyel gazdaságban is csökkenést mutattak. 7

8 A várakozásokat alulmúlva az euró-övezet gazdasága,2%-kal csökkent az előző negyedévihez képest, így folytatódott a technikai recesszió, egy év alatt pedig 1,1%-kal zsugorodott az övezet gazdasága. Az EU összesített visszaesése,1% volt egy negyedév alatt, míg,7%-kal csökkent az egy évvel ezelőttihez képest. Az európai gazdaságokat a legnagyobb mértékben a beruházások meredek visszaesése húzta le, de jelentősen csökkent a háztartások fogyasztása is. A legnagyobb mértékben Lettország 5,%-kal, Litvánia,1%-kal, Románia pedig 2,2%-kal nőtt. A legnagyobb visszaesés továbbra is Görögországban volt, ahol 5,3%-kal zuhant a GDP. Portugáliában %-os, Cipruson,1%-os, Szlovéniában 3,3%-os, Olaszországban 2,3%- osvolt a visszaesés mértéke. A várakozásoktól elmaradó mértékben a német gazdaság,1%-kal nőtt az előző negyedévhez képest, azonban így is elkerülte a technikai recessziót. A német GDP éves szinten,3%-kal csökkent az egy évvel ezelőttihez képest. A visszaeső beruházások mellett a német gazdaságot a nettó export húzta le, míg a fogyasztás minimális növekedéssel járult hozzá a GDP változásához. Az első negyedéves gyenge teljesítményt azonban a márciusi tél átmeneti kedvezőtlen hatása is okozta, ami a következő negyedév során korrigálódhat. Az idei második negyedévtől fokozatosan gyorsulhat a növekedés, amit a kedvező munkaerőpiaci helyzet és a növekvő reálbérek támogathatnak. Az euró-övezet gazdasága tavaly éves átlagban,%-kal zsugorodott, amit idén,5%-os visszaesés követhet, jövőre azonban a növekedés elérheti az 1%-ot. A,7%-os előző évi német növekedés után idén,%-os növekedésre számítunk, azonban egyes előrejelzések szerint a dinamika ennél gyorsabb is lehet. A német növekedésen belül az export húzóerejét a belső kereslet veheti át, ugyanakkor az európai exportkereslet visszaesését a német vállalatok részben kínai, egyesült államokbeli, valamint más feltörekvő piaci régiós értékesítésekkel igyekeznek ellensúlyozni. Infláció A várakozásoknál kevésbé, 1,8%-ra nőtt az infláció májusban az előző havi 38 éves mélypontot jelentő 1,7%-ról, a fogyasztói árak,1%-kal csökkentek az előző hónaphoz képest. A maginfláció azonban ennél továbbra is magasabb, 3,2% maradt. Az élelmiszerek, dohány- és alkoholtermékek, valamint a szolgáltatások kivételével minden főcsoport ára csökkent az egy évvel ezelőtti szinthez képest. Az infláció az üzemanyagáraknál jelentkező bázishatások miatt kissé, 2%-ig emelkedhet a következő hónapokban, azonban augusztustól újra csökkenhet a palackos gáz, a víz-, csatorna és szemétszállítási díjak csökkentése miatt. Az infláció szeptemberig akár 1,5%- ig mérséklődhet, nagyrészt az üzemanyagárak tavaly őszi meredek emelkedése miatt. Az élelmiszerárakra nézve enyhülő nyomást jelenthet a mezőgazdasági termelői árak mérséklődése, valamint a nemzetközi gabonaárak meredek zuhanása is, ami később akár lefelé mutató meglepetést is okozhat, amit a tavalyinál jóval kedvezőbb terméseredmények is támogathatnak. Az inflációra nézve nagyfokú bizonytalanságot jelent a dohánytermékek árrésének 1%-ra tervezett emelése, mivel nem lehet tudni, hogy ebből a termelőknek mekkora részt kell elfogadniuk. Az elektronikus útdíj bevezetése szintén valamelyest emelheti az inflációt, azonban ennek hatása inkább a termelői árindexben lesz érezhető, így jórészt közvetett, és jelentősen tompított hatásai lehetnek. Ugyanakkor a háztartási energiaárak további esetleges csökkentése jelentősen mérsékelheti az inflációt. 8

9 7. ábra: A 12-havi infláció alakulása (növ. ütem %-ban) 8. ábra: Mezőgazdasági termelői árak és fogyasztói élelmiszerárak havi fogyasztói árindex 1 Maginfláció Élelmiszer fogyasztói árak 1 Mezőgazdasági termelői árak (jobb) Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) Az idén 2%, jövőre 2,9% lehet az átlagos infláció. Mivel az infláció várhatóan az egész év során bőven a 3% inflációs cél alatt maradhat, a kamatcsökkentési ciklus folytatódhat. A második negyedévtől ugyan a belső kereslet enyhe élénkülésére számítunk, ez azonban nem lesz elég erős ahhoz, hogy az inflációra nézve kockázatot jelentsen. Azonban a legutóbbi piaci folyamatok megakadályozhatják a kamatok jelentős csökkentését. Az elmúlt időszakban ugyanis a Fed több döntéshozója a mennyiségi lazítás ütemének csökkentése mellett foglalt állást, ami a nemzetközi kötvénypiacokon meredek hozamemelkedéshez vezetett, elsősorban a hosszú oldalon. A hazai piacon pedig a hosszú hozamok meredek emelkedése mellett kiárazódtak a korábbi kamatcsökkentési várakozások, így jelenleg csupán egy-két további 25bp-os kamatcsökkentés van beárazva. Ezért arra számítunk, hogy a következő %-ra csökkenhet az alapkamat, további kamatcsökkentésekhez azonban az ország kockázati megítélésének szignifikáns javulása, ill. a nemzetközi hozamkörnyezet jelentős javulása szükséges. Monetáris politika, jegybanki alapkamat Az MNB monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően 25bp-tal,25%-ra, történelmi mélypontra csökkentette az alapkamatot. Az infláció alakulása, a reálgazdasági folyamatok, valamint az, hogy az infláció várhatóan tartósan alulmúlja a 3%-os inflációs célkitűzést, lehetővé és indokolttá tették az alapkamat csökkentését. Ugyanakkor a piaci folyamatok május végétől jelentős fordulatot tettek: a Fed eszközvásárlási programjának várható szűkítése meredek hozamemelkedést okozott minden kötvénypiacon, jelentősen megemelte a kockázati felárakat, valamint intenzív volatilitást okozott a devizapiacokon, így a forintpiacon is. Az egy hónappal ezelőtt a határidős kamatlábpiacon árazott további 1bp-os kamatcsökkentés teljesen kiárazódott, sőt, a jelenlegi árazások már kisebb kamatemelést valószínűsítenek az év végére. Ilyen körülmények között kérdésessé vált, hogy folytatható-e a kamatcsökkentés. Véleményünk szerint a nemzetközi piacok túlreagálták a Fed mennyiségi lazításának várhatóan fokozatos csökkentését, így, miután az átárazódási folyamat véget ér, a piacokon enyhülhetnek a feszültségek. Amennyiben a nemzetközi hangulat stabilizálódik, további 25bp-os kamatcsökkentésre látunk lehetőséget, ezután pedig huzamosabb ideig % maradhat az alapkamat. Mivel jelenleg a hazai gazdaság minden szereplője a mérlegkiigazítási folyamat közepén van, a kamattranszmissziós csatorna csak részben működik, ezért nem kell attól tartani, hogy a kamatcsökkentések következtében romlanának az inflációs kilátások, mivel a kamatcsökkentések önmagukban nem fogják beindítani a gazdaságot, a belső keresletet. Az alacsonyabb kamatok azonban mérséklik a forintban eladósodott vállalatok és háztartások terheit, a mérlegkiigazítási folyamat költségeit, így nőhet a szabadon elkölthető jövedelmük, ami pozitív hatással lehet a gazdaságra. Az állampapírhozamok tavaly nyáron elkezdődött meredek esését közvetlenül nem a 9

10 kamatcsökkentési sorozat váltotta ki, hanem a kedvező nemzetközi hangulat, az óriási likviditásbőség, a nagy jegybankok akciói, az euró-övezet szétesése kockázatának mérséklődése, a % körüli vagy az alatti hozamok a legbiztonságosabb piacokon. Azonban a kamatcsökkentési sorozat is segíthet alacsonyabb szinteken lehorgonyozni az állampapírpiaci hozamokat. Mivel ismert, hogy növekedési kilátásaink igen szerények, hamarosan kinőni aligha tudjuk az államadósságot. Azonban, ha tartósan alacsonyabb szinten tudnak alakulni a hozamok, az nagymértékben segíthet az államadósság-pálya fenntarthatóbb szintre kerüléséhez, ami javíthatja a kockázati megítélést, tovább csökkentheti a kockázati felárat, így kialakulhat egy pozitív visszacsatolási kör is. Amennyiben pedig jelentősen mérséklődik az állam kamatkiadása, a költségvetési hiánycélok kényelmesebben elérhetőbbé válnak, így egyre kevésbé kell számolni újabb kiigazítási kényszerrel. Az MNB a hagyományos monetáris politikai eszközök mellett új eszközökkel igyekszik javítani a transzmissziós csatornák működésén, különösen a kis- és középvállalati szektor hitelellátásának javítását megcélozva. Ennek érdekében áprilisban jelentette be a növekedési hitelprogramot, amely során a megfelelő vállalkozások a piacinál számottevően alacsonyabb finanszírozási költséggel, 2,5%-on juthatnak hitelhez, ill. válthatják ki devizahitelüket. A kétpilléres program eredetileg tervezett 5 milliárd forintos keretét az igen jelentős érdeklődésre tekintettel 75 milliárd forintra emelték. A program mérete ugyanakkor nem borítja fel a hazai pénzpiacok egyensúlyát, így nem véleményünk szerint igen alacsony a kettős kamatpiac kialakulásának kockázata. 9. ábra: A 3 hónapos DKJ-hozam és a jegybanki alapkamat alakulása (%) 1. ábra: A foglalkoztatás fő számai (ezer fő) Foglalkoztatottak Munkanélküliek (jobb) hónapos DKJ Alapkamat Forrás: ÁKK, MNB Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) Foglalkoztatás, munkanélküliség és béralakulás A várakozásoknál lényegesen nagyobb mértékben, 11%-ra zuhant a munkanélküliségi ráta február-április között a január-március között mért 11,8%-ról, jóval alacsonyabbra az egy évvel ezelőtti 11,5%-hoz képest is. A munkanélküliségi ráta lendületes csökkenése a foglalkoztatottak számának igen jelentős, 51,5 ezer fős az előző háromhavi átlaghoz képesti növekedése okozta, miközben éves alapon a foglalkoztatás 58 ezerrel nőtt. A foglalkoztatás növekedését nagymértékben segíthette a közmunkaprogramok felfutása. A munkanélküliek száma 32,5 ezer fővel csökkent az előző háromhavi átlaghoz, míg 19,7 ezerrel mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. Az aktívak száma egy év alatt 38,3 ezerrel bővült. Az aktívak számának növekedését a szigorúbb nyugdíjba vonulási és segélyezési feltételek, valamint a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata okozhatja, így a közeljövőbben folytatódhat a participációs ráta növekedése. Az aktívak számát az is növelheti, hogy a korábbi évekhez képest kevesebben jelentkeztek a felsőfokú oktatásba. Szezonális hatások, valamint a közmunkaprogramok növekedése miatt a 1

11 következő hónapokban folytatódik a foglalkoztatás növekedése, míg a munkanélküliek száma lassabb mértékben csökkenhet. A tavaszi hónapoktól a nyár végéig 1,1%-ig süllyedhet a munkanélküliségi ráta. A fokozatosan javuló növekedési kilátások hatására az év második felétől javulhatnak a foglalkoztatási kilátások a versenyszférában is. Idén összességében a tavalyinál némileg alacsonyabb, 1,8%-os éves átlagos munkanélküliségre számítunk, ami a jövő évben enyhén, 1,%-ra tovább csökkenhet. A munkaerőpiac a következő években továbbra is jelentős átalakuláson mehet keresztül a kormányzati intézkedések hatására, így a munkaerőpiacról való kivonulás szigorítása (korengedményes nyugdíjazás, rokkantnyugdíjak felülvizsgálata) emeli az aktivitási rátát, ezért a munkanélküliek száma feltehetően nem csökken a foglalkoztatás növekedésével párhuzamosan. A munkaerőpiac alakulása ezért erősen függ a közcélú foglalkoztatás eredményességétől, ahol kockázatot jelenthet a kereslet és a kínálat térbeli illetve képességbeli eltérése. A munkaerőpiaccal kapcsolatos egyéb reformok (rugalmasabb túlóráztatás, olcsóbb elbocsátási feltételek stb.) a piac flexibilitását növelheti, ami a versenyszférában kedvező feltételeket teremthet a könnyebb munkaerő-felvételre, ennek hatását azonban igen nehéz számszerűsíteni. Az alacsony végzettségűek elhelyezkedését azonban jelentősen megnehezíti a minimálbér meredek emelése valamint a bérterhek intenzív növekedése az alacsonyabb jövedelmek esetében. A kormány által meghirdetett munkahelyvédelmi akcióterv éppen a hátrányos helyzetűek foglalkoztatási terheit enyhíti, ami gazdasági növekedés nélkül ugyan önmagában nem vezet látványos javuláshoz a munkaerőpiacon, a kilátások javulásával azonban kisebb mértékben növelheti a foglalkoztatást. A várakozásokat lényegesen meghaladva,,5%-kal nőttek a bruttó bérek áprilisban az egy évvel ezelőttihez képest, míg a nettó bérek növekedése 5,9% volt, ami az áprilisi 1,7%-os infláció mellett,1%-os reálbér-növekedést eredményezett. A közfoglalkoztatottak nélkül a bruttó bérek 5,2%-kal, a nettó bérek,%-kal nőttek. A versenyszférában 2,7%-ról 5,5%-ra gyorsult a bérnövekedés, ami a nem rendszeres bérek 23,7%-os megugrásának köszönhető, mivel a rendszeres (bónuszoktól megtisztított) bérnövekedés csak 3,8%-ra nőtt az előző havi 3,2% után. A költségvetési szférában 2,%-kal nőttek a bruttó bérek az egy évvel korábbihoz képest, a közcélú foglalkoztatás hatását kiszűrve azonban a költségvetési szférában,5%-os bérnövekedés valósult meg. Idén a nettó bérnövekedés meghaladja a bruttó bérekét a "szuperbruttó" kivezetésének köszönhetően, míg a minimálbérek növekedése meghaladja az inflációt. Mivel több ágazatban csak a közelmúltban történtek meg az idei bérmegállapodások, a bruttó bérek növekedése kissé gyorsulhat a következő hónapokban a megállapodások lezárultát követően, de hacsak jelentősebb bérkorrekcióra nem kerül sor a közfoglalkoztatás bizonyos ágaiban vélhetően év végére lassul a bruttó bérek növekedési dinamikája. Idén összességében 3,5%-os átlagos bruttó béremelkedés várható, ami a nettó bérek mintegy,5%-os növekedésével járhat együtt. Így a vártnál jóval alacsonyabb infláció (éves átlagban mindössze 2%) hatására a reálbérek növekedése a következő hónapokban magas maradhat, éves átlagban pedig megközelítheti a 2,5%-ot. Ha viszont a pedagógus életpálya-modell már au idei év vége felé bevezetésre kerül, a bérek, és így a reálbérek növekedése az év utolsó hónapjaiban tovább gyorsulhat. Költségvetési folyamatok Májusig a központi költségvetésben 559 milliárd forintos hiány halmozódott fel, ez az éves hiánycél 3,5%-a. Összehasonlításképpen a tavalyi év első öt hónapjának kumulált deficitje 3 milliárd forint volt, ami az eredeti 212. évi hiánycél 59,5%-a volt. A tavalyi évhez képest a kiadások kissé meglódultak: a májusig elköltött 5 milliárd forint 8,7%-kal haladja meg nominálisan az egy évvel ezelőtti értéket, ugyanakkor a bevételek csak 5,%-kal, 5985 milliárd forintra nőttek. Mivel a magyar cash-flow szemléletű költségvetési egyenleg jellemzően fejnehéz (vagyis már az év első hónapjaiban megközelíti a hiányszám az egész évre tervezettet), időarányosan ugyan nem lehet csalódást keltőnek nevezni az idei teljesítményt, tény 11

12 azonban, hogy a vártnál lényegesen alacsonyabb infláció, továbbá egyéb bevételi oldali tételeknél (pl. pénzügyi tranzakciós díjak) mutatkozó jelentős elmaradások némi kockázatot jelentenek az éves hiánycél (88 milliárd forint) teljesíthetősége vonatkozásában. Ha ehhez hozzávesszük, hogy sem a pénztárgépek NAV-ba való bekötése, sem az elektromos útdíj rendszerének kiépítése nem az előzetesen tervezettek szerint valósult meg, érthetővé válik, hogy az éves hiánycélon való belül maradás érdekében jó szolgálatot tesznek az államháztartás tartalékai, továbbá azok a fejezeti zárolások, amelyek már a március elején hivatalba lépő Varga Mihály első kiigazítási csomagjához köthetők. Részben a felfelé módosított növekedési prognózisunk miatt azonban nem véljük úgy, hogy a június közepén bejelentett újabb csomag (melynek súlyponti elemei a pénzügyi tranzakciós díjak és a telekomadó további emelése) feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az ESA-szemléletben 2,7%- os GDP-arányos hiánycél teljesüljön. Mivel azonban ezek bevezetését a parlament jóváhagyta, így javítunk a költségvetési hiányra vonatkozó prognózisunkon, noha a 213-ban mintegy 1-12 milliárdosra becsült egyenlegjavulás egészét nem visszük keresztül számainkon, mert feltételezhető, hogy az intézkedésekkel a kormány valójában a mozgásterét kívánta növelni, amihez kiváló hátteret ad az, hogy június 22-én az EU pénzügyminisztereinek tanácsa hivatalosan is felmentette Magyarországot a túlzottdeficit-eljárás alól. A költségvetés a többletbevételek egy részét vélhetően korábbi, eddig elmaradt, ígéretei egy részének megvalósítására (pedagógus életpálya-program, demográfiai program) fordítja. Ezért csak egy,2 százalékpontnyi javítást eszközölünk a 213. évi hiányprognózisunkban, így most 2,5%-os GDP-arányos deficitet várunk 213-ra. Óvatosságból 21-re (amely választási év) egyelőre nem javítunk a számainkon, noha a második Varga-csomag becsült hatása jövőre akár a 15 milliárd forintot is elérheti. Így 21-re tartjuk a 2,7%-os GDP-arányos hiányprognózist. 11. ábra: Az államháztartás fő mutatószámai (a GDP %-ában) 12. ábra: Költségvetés bevételei és kiadásai (a GDP %-ában) Forrás: NGM, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) Forrás: MNB, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) Az államadósság állományának csökkentése tekintetében azonban a javított költségvetési hiányszámok ellenére sem lettünk optimistábbak, ugyanis a gyengébb forint a külföldi devizában denominált adósságrész forintban kifejezett értékének növekedésén keresztül továbbra is gátolja a GDP-arányos adósságmutató érdemi csökkenését. Noha a 21. év végi 81,8%-os értékről ez a mutató 212-ig majdnem három százalékpontot tudott csökkenni (miközben a legtöbb európai ország esetében inkább növekedett), aktuális előrejelzéseink alapján 213-ban csak marginális mértékben csökken tovább (78,7%-ra a 212. év végi 79,2%-ról), de a forint vártnál elhúzódóbb gyengélkedése esetén akár az is előfordulhat, hogy stagnál. Érdemibb csökkenésre csak a GDP-növekedés felgyorsulásával, 21 után nyílik lehetőség, de 217- ig reálisan nem várható, hogy a 7%-os küszöbszint alá csökkenjen az államadósság. Sajnos, a piac helyzetértékelésében ez továbbra is magas fokú sebezhetőséget jelent, s ezt csak részben ellensúlyozza a javuló egyensúlyi pozíció. 12

13 Külső egyensúlyi helyzet A cserearányok javulásától is segítve a külkereskedelmi áruforgalomban áprilisig bezárólag 2, milliárd euró többlet keletkezett, ami több mint 3 millió euróval kedvezőbb a tavalyi év azonos időszaka alatt realizált 2,12 milliárd eurós többletnél. Múlt év végi dermedtsége után a feldolgozóipar talpra- és új feldolgozóipari kapacitások termelésbe állásától megtámogatva az export növekedése felgyorsult (áprilisban éves alapon 11,%-ot tett ki), és ezzel újra pozitívvá vált az export és import közötti növekedési rés. Miután az év második felében a feldolgozóiparban számos új beruházás (főként az autógyártásban) éri el az eredetileg tervezett termelési szintjét, az export annak ellenére dinamizálódhat, hogy a külső keresletben csak 21-től várható érdemi erősödés. Természetesen az import növekedése is gyorsuló lesz, részben a növekvő export importszükséglete, részben a belföldi kereslet élénkülése következtében, egészében azonban a külkereskedelmi többlet növekedése fennmarad. 213 egészében mintegy 7,5, 21-ben pedig akár 7,9 milliárd euróra emelkedhet az éves többlet a 212-es,8 milliárd euróról. 13. ábra: A külkereskedelmi egyenleg alakulása (millió euró) 1. ábra: A külső finanszírozási kapacitás és komponenseinek alakulása (GDP %-a) Forrás: KSH Forrás: MNB Az áruegyenleg javulásán keresztül a külkereskedelmi többlet növekedése a fizetési mérlegben is megjelenik, bár csak korlátozottabb mértékben. Ugyanakkor azonban a szolgáltatás-egyenleg javulása is jelentős lesz, miközben a jövedelmek esetében a deficit nem nő jelentősen, ugyanis a kamatjellegű kifizetések a 212-höz képest komoly mértékben lecsökkent hozamszint miatt még akár mérséklődhetnek is. Így a tavalyi év 1, milliárd eurós folyó fizetési mérleg többletét idén 1,9 milliárd euró követheti, amely a GDP 1,9%-ának felel meg. Miután a belső kereslet 21-től szintén erősödik, a külső pozíció javulásának üteme mérséklődni fog, de így is a GDP 2%-ára emelkedhet a folyó fizetési mérleg többlete jövőre. Miután az EU as pénzügyi keretprogramjának utolsó kifizetései 215-ig meg kell, hogy történjenek, ezek gyorsított lehívásával is számolunk az előrejelzési időszakban. Ezek a tőkemérleg többletén keresztül az ország ún. külső finanszírozási kapacitását a GDP,5%-a körüli szintre emelhetik mind 213-ban mind 21-ben. Miután a pénzügyi mérlegen keresztül a magyar gazdasági szereplők mérlegkiigazítási folyamatait tükrözve további nettó tőkekiáramlás lesz megfigyelhető, a pozitív nettó finanszírozási képességgel együtt ez lehetőséget ad a külső adósság viszonylag gyorsabb ütemű csökkentésére. Ezt ugyanakkor a javarészt a forint gyengébb árfolyamának tulajdonítható állományi átértékelődé részben ellensúlyozza. A bruttó külföldi adósság még így is a pénzügyi válság kiteljesedését megelőző utolsó év, a 28. esztendő 117% körüli szintjére süllyedhet vissza a 212. év végi 127%-ról, amit 21-ben csaknem 15%-os csúcs előzött meg. 13

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 15. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Noha az utóbbi hónapokban a világgazdaság egészének növekedési kilátásai nem javultak érdemben, az európai

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2013. szeptember

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2013. szeptember Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 21. szeptember I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A magyar gazdaság szempontjából meghatározó jellegű külső kereslet felől a második negyedévben végre jobb

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Akar László csoport-vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. NAPI GAZDASÁG INGATLANKONFERENCIA Budapest,

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK GAZDASÁG ÉS KÖLTSÉGVETÉS

KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK GAZDASÁG ÉS KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK GAZDASÁG ÉS KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Dr. Kocziszky György A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja Költségvetési Tanács Magyar Közgazdasági Társaság 2014. július 17.

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde. 2012. december

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde. 2012. december A BÉT ma és holnap a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde 2012. december Bankszektor: veszteségek és forráskivonás Bankszektor ROE mutatója % % 30 70

Részletesebben

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló A tegnap megjelent kedvező makrogazdasági adatok következtében pozitív hangulatú volt a kereskedés tegnap a vezető nemzetközi tőzsdéken. A forint árfolyama

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

Egészségügyi monitor. 2015. február

Egészségügyi monitor. 2015. február Egészségügyi monitor 2015. február Századvég Gazdaságkutató Zrt. A tanulmányt Sipos Júlia szerkesztette. A felhasznált adatbázisok 2015. február 5-én zárultak le. Tartalom Vezetői összefoglaló... 1 Az

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása I. A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2005. december Az előzetes adatok

Részletesebben

A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András

A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András Magyarország 2009-ben A 2009-es válság a hazai gazdaságot legyengült állapotban érte A 2000-es évek elejétől folyamatosan

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ 2014. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kockázatok és lehetőségek Gazdaságpolitikai teendők Irányvonalak a jövőre nézve Kockázatok és lehetőségek Csak némileg javul a nemzetközi

Részletesebben

A magyar gazdaság felülnézetből

A magyar gazdaság felülnézetből Orbán Gábor A magyar gazdaság felülnézetből Kötvény üzletág-vezető AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. Balatonalmádi, 212 szeptember 7. avagy Vezeklés 28-2?? Kényszerpályán a magyar gazdaság

Részletesebben

A lakáspiac alakulása

A lakáspiac alakulása A lakáspiac alakulása 2010. november 10. szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés hullámvasútra ült.

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Kovács Álmos Pénzügyminisztérium 27. november 6. Államháztartási konszolidáció - gazdaságpolitikai

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2014. december

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2014. december Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 1. december I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A mögöttünk lévő negyedévben tovább romlottak a világgazdasági növekedésre vonatkozó kilátások. Ázsiában egyre

Részletesebben

Raiffeisen grafikonkészlet

Raiffeisen grafikonkészlet Magyarország I. 21. IV. negyedév GDP növekedés (%, negyedév/negyedév) mezőgazdaság Beruházás/GDP (%) Beruházás/GDP 1, 1,,, -, -1, -1, -2, -2, -3, -3, -4, -4, 28Q1 29Q1 21Q1 211Q1 212Q1 213Q1 214Q1 21Q1

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete 2014 eddig eltelt időszakában. 2. A 2014. évi módosított finanszírozási terv főbb

Részletesebben

QUAESTOR Állampapír-piaci hozamalakulás és -várakozások. Állampapír-piaci hozamalakulás és -várakozások. 2015. február 5. www.q25.

QUAESTOR Állampapír-piaci hozamalakulás és -várakozások. Állampapír-piaci hozamalakulás és -várakozások. 2015. február 5. www.q25. Állampapír-piaci hozamalakulás és -várakozások 2015. február 5. www.q25.hu Áttekintés Továbbra is úgy látjuk, ugyan inflációs oldalról adódna tér az MNB számára a kamatcsökkentésre, de sok a kockázat,

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

A lakáspiac jelene és jövője

A lakáspiac jelene és jövője A lakáspiac jelene és jövője Harmati László FHB Jelzálogbank Nyrt. üzleti vezérigazgató Fundamenta Lakásvásár Ingatlanszakmai Konferencia Budapest, 2011. szeptember 23. 2011.09.23 1 Tartalom Az FHB Lakásárindex

Részletesebben

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2014. március

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2014. március Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 1. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Döcögősen ugyan, de mind Európában, mind Amerikában dinamizálódik a gazdasági növekedés, mégha egy-egy váratlan

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2008.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2008. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2008. december

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november gh Gazdasági Havi Tájékoztató 215. november Alábbi rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a hazai vállalkozások általában milyen célból használják az internetet. Az elemzés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK Márciusban egy évvel ezelőtti egyébként elég alacsony szintjére emelkedett a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke.

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. június

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. június Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 15. június I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Változatos képet mutat a világgazdaság. A meggyőzőre sikeredett első negyedév után Európa kissé behúzta a fékeket,

Részletesebben

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN 2015.02.10. előadás témái: éhány értelmezőgondolat arról,

Részletesebben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank IX. Soproni Pénzügyi Napok 2015. október 1. Az előadás felépítése 1. Az adósságkezelés szerepe, jelentősége

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

csütörtök, 2015. szeptember 24. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2015. szeptember 24. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. szeptember 24. Vezetői összefoglaló Szerdán az európai részvényindexek növekedéssel zártak a megjelent euró zónás pozitív adatok hatására, míg az amerikai tőzsdék kismértékű negatív eredménnyel

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló Kedden az európai és amerikai vezető tőzsdeindexek vegyesen zárták a kereskedést, a legnagyobb csökkenés Londonban, a legnagyobb emelkedés Frankfurtban következett

Részletesebben

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta?

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Matolcsy György 52. MKT Közgazdász-vándorgyűlés, Nyíregyháza 2014. szeptember 6. 1 Tartalom Örökségünk Inflációs célkövetés a válság után

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2008. MÁJUS

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2008. MÁJUS JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 8. MÁJUS Jelentés az infláció alakulásáról 8. május Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Iglódi-Csató Judit 18 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu ISSN 119-9

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

szerda, 2015. július 15. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. július 15. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. július 15. Vezetői összefoglaló Pozitív tartományban zártak a vezető amerikai és nyugat-európai börzék. Ma reggel a 310-es szinten tartózkodott az euró/forint keresztárfolyam. A BUX 0,2 százalékot

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

MAGYAR GAZDASÁG Jobban teljesít?

MAGYAR GAZDASÁG Jobban teljesít? MAGYAR GAZDASÁG Jobban teljesít? Dr. Surányi György egyetemi tanár Budapest 2015. szeptember 9. A MAGYAR GAZDASÁG KÜLSŐ KÖRNYEZETE 2 Összeomlás esélye számottevően mérséklődött, de jelentős kihívások Törékeny

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. szeptember

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. szeptember Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 15. szeptember I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A világgazdaság növekedési kilátásai egészében leginkább romlottak az eltelt negyedév folyamán, amelyben

Részletesebben

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek emelkedéssel zárták a keddi kereskedési napot. Tovább gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2014.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2014. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2014. december

Részletesebben

A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe

A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió 2013. szeptember. 19. MAGYAR GAZDASÁG 2001-2013: AMIT A SZÁMOK MUTATNAK Három

Részletesebben

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2014. június

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2014. június Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 1. június I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Noha az utóbbi időben a világgazdaság növekedési ütemére vonatkozó előrejelzések többnyire romlottak, és más-más

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2014. szeptember

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2014. szeptember Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 1. szeptember I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az eltelt negyedévben a világgazdaság növekedési kilátásai valamelyest romlottak, mindenekelőtt a számunkra

Részletesebben

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2013. JÚLIUS 23-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2013. augusztus 7. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 2011. évi CCVIII

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

ELEMZÉS A UNIT-LINKED ALAPOKRÓL - HUNGÁRIA ALAP

ELEMZÉS A UNIT-LINKED ALAPOKRÓL - HUNGÁRIA ALAP ELEMZÉS A UNIT-LINKED ALAPOKRÓL - HUNGÁRIA ALAP 2014.IV. negyedév Makrogazdaság Magyarország Az Európai Bizottság legutóbbi előrejelzésében a magyar gazdaságra vonatkozóan 2,5%-os növekedést vár 2015-re,

Részletesebben

csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló Szerdán mind az európai, mind az amerikai részvényindexek jelentős pluszban zártak, az EKB elnök nyilatkozatának hatására, mely szerint az EKB még tovább

Részletesebben

A MAGYAR KÖLTSÉGVETÉS HELYZETE 2013. JANUÁR- 2014. JÚNIUS

A MAGYAR KÖLTSÉGVETÉS HELYZETE 2013. JANUÁR- 2014. JÚNIUS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK A MAGYAR KÖLTSÉGVETÉS HELYZETE 2013. JANUÁR- 2014. JÚNIUS A KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS OLVASATA

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés 2015. december Századvég Gazdaságkutató Zrt. A jelentést Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető szerkesztette. A jelentés

Részletesebben

kedd, 2015. október 13. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. október 13. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. október 13. Vezetői összefoglaló Hétfőn vegyesen zártak a vezető nemzetközi részvényindexek, de jelentős elmozdulást egyik sem mutatott. A hazai fizetőeszköz mindhárom vezető devizával szemben

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 211. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai 211.

Részletesebben

HAVI MONITOR. Tovább gyorsult a gazdaság 2013. december E DOKUMENTUM NEM MINŐSÜL AJÁNLATTÉTELNEK.

HAVI MONITOR. Tovább gyorsult a gazdaság 2013. december E DOKUMENTUM NEM MINŐSÜL AJÁNLATTÉTELNEK. 292 HAVI MONITOR 2013. december Tovább gyorsult a gazdaság A december közepéig beérkezett adatok alapján tovább gyorsult a magyar gazdaság. Előrejelzésünk szerint a következő negyedévekben a külső és belső

Részletesebben

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG -

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - KOVÁCS ÁRPÁD MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - 2012. DECEMBER 13. AZ ELŐADÁS

Részletesebben

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a

Részletesebben

kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai és amerikai indexek tegnap. Hétfőn gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései 304,5-nél

Részletesebben

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2013. AUGUSZTUS 27-I ÜLÉSÉRŐL

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2013. AUGUSZTUS 27-I ÜLÉSÉRŐL RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2013. AUGUSZTUS 27-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2013. szeptember 12. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 2011. évi

Részletesebben

KICSATTANÓ OPTIMIZMUS A LAKÁSOK ÉS IRODÁK PIACÁN (A GKI 2014. OKTÓBERI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI)

KICSATTANÓ OPTIMIZMUS A LAKÁSOK ÉS IRODÁK PIACÁN (A GKI 2014. OKTÓBERI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI) 2006. I. KICSATTANÓ OPTIMIZMUS A LAKÁSOK ÉS IRODÁK PIACÁN (A GKI 2014. OKTÓBERI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó cégek (fejlesztők,

Részletesebben

kedd, 2014. március 25. Vezetői összefoglaló

kedd, 2014. március 25. Vezetői összefoglaló kedd, 2014. március 25. Vezetői összefoglaló A hétfőn megjelent kedvezőtlen makroadatokra a vezető nyugat-európai és amerikai részvényindexek is eséssel reagáltak. Hétfőn a 313-as szint körül ragadt az

Részletesebben

Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények

Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények 2015. február Háttéranyag a Monetáris Tanács 2015. február 24-i ülésének rövidített jegyzőkönyvéhez 1 Közzététel időpontja: 2015. március 11. 14 óra A Makrogazdasági

Részletesebben

A magyar gazdaság helyzete és kilátásai (2006-2007)

A magyar gazdaság helyzete és kilátásai (2006-2007) Pénzügykutató Zrt. Sajtótájékoztató 2007. április 3-án A magyar gazdaság helyzete és kilátásai (2006-2007) Összegző A magyar gazdaság a 2006-ban kedvezően alakuló világgazdasági háttér lehetőségeit a kikényszerülő

Részletesebben

csütörtök, 2015. június 25. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2015. június 25. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. június 25. Vezetői összefoglaló Szerdán a nemzetközi részvényindexek többsége veszteséggel zárt. Mindhárom vezető devizával szemben gyengülést mutatott a forint árfolyama. A BUX záróértéke

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2011. december

Részletesebben

HAVI MONITOR 2016. február. A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében

HAVI MONITOR 2016. február. A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében 292 HAVI MONITOR 2016. február A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében A GDP növekedése a IV. negyedévben a KSH előzetes adatai szerint a vártnál nagyobb, 3,2 százalék volt, melyhez jelentősen

Részletesebben

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2009. FEBRUÁR 23-I ÜLÉSÉRŐL

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2009. FEBRUÁR 23-I ÜLÉSÉRŐL RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2009. FEBRUÁR 23-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2009. március 6. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 2001. évi LVIII

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló A vezető nyugat-európai börzék pluszban, az amerikai részvényindexek mínuszban zártak tegnap. 300-as szint alá erősödött az euró/forint árfolyam ma reggel.

Részletesebben