7. KÉMIKUS DIÁKSZIMPÓZIUM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "7. KÉMIKUS DIÁKSZIMPÓZIUM"

Átírás

1 7. KÉMIKUS DIÁKSZIMPÓZIUM ELŐADÁSKÖTET SZERKESZTETTE: CSÓKA BALÁZS, KILÁR FERENC, KISS IBOLYA Pécs, április 1-3.

2 2 SZERVEZŐ INTÉZMÉNYEK Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Analitikai és Környezeti Kémia Tanszék Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma Magyar Kémikusok Egyesülete Szervezőbizottság Dr. Kilár Ferenc (a konferencia elnöke) Dr. Kiss Ibolya (a Szervezőbizottság elnöke) Dr. Csóka Balázs Mostbacher Éva Dr. Jánosi László Sándor Viktor Visontai Antal A Szimpózium támogatói PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSA 2010 PÉCS B&K 2000 KFT. MOZAIK KIADÓ SYMETRON KFT. AKADÉMIAI KIADÓ ABL&E-JASCO MAGYARORSZÁG KFT. UNICAM MAGYARORSZÁG KFT. VIALAB MAGYARORSZÁG KFT. SIGMA-ALDRICH KFT. MERCK KFT. KVALITEX KFT. MOL CSOPORT ANALITIKAI ÉS KÖRNYEZETI KÉMIA TANSZÉK Kiadja a PTE TTK Analitikai és Környezeti Kémia Tanszék Felelős szerkesztő: Dr. Kilár Ferenc, egyetemi tanár ISBN Tördelőszerkesztő: Csóka Balázs Nyomtatta a PTE ÁOK Nyomdája Vezető: Ollmann Ágnes

3 3 TARTALOM Szervetlen és Analitikai Kémia Szekció Borsi-Lakatos Boglárka, Réz Dóra: A "szénéleg-kéneg" nyomában - Baranyában... 5 Demeter Dóra, Simon Dominika: Évszázadok színei: az ásványi festékek... 6 Eördög Ádám: Primer alkoholok szerkezet vizsgálata folyadékfázisban, Rayleigh-szóráson alapuló mérésekkel Fekete Ádám: Az oxi-aktív mosóporok titka Gyarmati Dénes, Szabó Ákos: A vörösiszap nehézfémtartalmának vizsgálata György Botond, Baricz Anita: Nitrát és a dohányzás Halmos László: Szén nanocsövek asszociációja folyadékfázisban Lengyel Ákos, Lengyel Boglárka: A fűszerpaprika egyes alkotóanyagainak vizsgálata Patus Eszter: Biomassza anyagok vizsgálata termoanalitikai módszerekkel Takács Gergő, Vass Ákos: Csallóköz vizének minősége Vámi Tamás Álmos: Multiferroikus vasoxidok elektromos és mágneses állapotainak vizsgálata Szerves és Biokémia Szekció Andrási Barbara, Csiki Barbara: Népek itala: a tea Andres Violetta: Teaminőség - minőségi teák? Angi Borbála, Nagy Rebekka: Szénsavas üdítő (?) italok Csicsiri Dorottya, Kiovszky Evelyn: Az indigó nyomában - Baranyában Fényszárosi Sára: Alkoholfogyasztás és alkoholszint, avagy mennyi az annyi? Ilyés Norbert, Birtalan Andrea: C-vitamin otthon Jezsó Bálint: "Verseny a reakciókért", avagy alifás-halogenidek konkurens reakciói Sör Kristóf: Növények "zöldségének" változása Szferle Ildikó: Az acetofenon folyadék fázisú heterogén katalitikus hidrogénezése Ürögi Barbara, Gálffy Gergely: Mit tudhatunk meg a vérből? Végh Nimród: Serdülőkori stresszorok Alkalmazott Kémia Szekció Azzouz Levente, Vladár Róbert: Káros anyagok az üdítőitalokban - Avagy gondolkozzunk, mielőtt iszunk! Bánlaki Eszter, Kiss Zsófia: Egy rendkívüli asszony rendkívüli felfedezése... 96

4 4 Bodosi Eszter, Para Attila: Mindennapi élelmiszereink Csobán Eszter, Kovács Gyöngyvér: Tudatmódosító szerek kimutatása és hatása Egyed Bálint: Ha az üdítő beszélni tudna Gulyás Noémi, Gulyás Dávid: Ragasztóanyagok Hazai Viktor, Szombathelyi Tamás: Robbanószerek Prokaj Miklós, Börzsei Péter, Sikesdi Petra: Mérgek Analitikai és Környezeti Kémia Szekció Dobi Réka: A francia paradoxon nyomában Együd Bence, Krähling Ákos: Nehézfémionok akkumulációjának vizsgálata gombákban Faragó Zsolt: Bioindikátorok szerepe vízminőség-vizsgálatokban BISEL, avagy egy humán realista megfigyelései Farkas József: Menta illóolaj - de milyen? Fejdi Emma: Vajdaság artézi vizeinek vizsgálata konduktometriás méréssel Geréd Juliánna, Keresztes Réka: Laboratóriumi szintű szakaszos szennyvíztisztítás Mátyás Botond-Barna, Pünkösti Zsolt, Szonda Gellért: Sepsiszentgyörgy környéki vizek elemzése Molnár Dániel: A politejsav Rózsa Tibor, Fekete Krisztián: Az alumíniumgyártás és a vörösiszap keletkezése Poszter Szekció Anitics Tamás: Tüzelőanyag-cellák Darvas Lilla: Madame Curie élete és munkássága Faragó Zsolt: Zánkai vízminőség!? Fülöp Laura, Moós Gergely: Élővizek szervesanyag-szennyezettsége Magyarországon Lengyel Ákos, Lengyel Boglárka: A réz korróziójának vizsgálata kénsavas oldatokban inhibítor jelenlétében Mátéffy Kornél: Füstgázok nitrogén-oxid tartalmának ártalmatlanítása Mátéffy Kristóf: Cukorinverzió sebességi állandójának meghatározása polarimetriás méréssel Ürmös Bettina: A vörösiszap "biológiai" hatásai Mutatók

5 5 SZERVETLEN ÉS ANALITIKAI KÉMIA SZEKCIÓ A SZÉNÉLEG-KÉNEG NYOMÁBAN BARANYÁBAN Borsi-Lakatos Boglárka és Réz Dóra Felkészítő tanár: Oláh Gábor Péter Patrona Hungariae Gimnázium, Budapest, Magyarország 1. Than Károly felfedése - a Gyógyszerészi Hetilap (1867) cikke alapján 2. A szén-oxid-szulfid szerkezete és tulajdonságai 3. A szén-oxid-szulfid jelentősége 4. Kísérleti rész: - szén-oxid-szulfid előállítása - szén-oxid-szulfid - érzékszervi, oldási, kémiai - vizsgálata 1. (Than Károly néhány kísérlete nyomán) - a titokzatos sárga melléktermék vizsgálata 5. Látogatás a Harkányi Gyógyfürdőben 6. Összefoglalás

6 6 ÁSVÁNYI FESTÉKEK Demeter Dóra és Simon Dominika Felkészítő tanár: dr. Varga Márta Szinyei Merse Pál Gimnázium, Budapest, Magyarország Az ásványi festékek keletkezése Az őskori ember számára természetes volt, hogy a környezetében lévő élő és élettelen természet változatos, színes világ. Közvetlen környezetét is a természetből vett jelenetek ábrázolásával díszítette, a legrégebbi festmények az őskori barlangrajzok. A régészeti vizsgálatok kiderítették, hogy már az őskor művészei is használtak olyan ásványokból készült színes festékeket, mint napjaink festői. A Lascaux-barlang 15 ezer éves falfestményei sárga, vörösesbarna, fekete színekkel készült alkotások, amelyek híven tükrözik az akkori ember környezetét: a földet, a sziklákat, az állati bőrt és vért. Festékeik ásványi eredetű, könnyen hozzáférhető ún. földfestékek, amelyek fém-oxidokat, elsősorban vas-vegyületeket tartalmaztak. A festékeket feltehetően állati zsírral keverve használták.[1] Az egyiptomi falfestményeken a vörös, a sárga, a barna okker, a gipszfehér és a koromból nyert fekete a leggyakoribb szín. Később megjelentek a különböző ásványok porából készített festékek: a sárga auripigment, a kék lápisz lazuli, a zöld malachit és krizokolla. A pigmenteket vékony rétegben vitték fel a vakolt felületre rajzolt vörös okker körvonalak közé. Az ókori görög és római művészek még több ásványból készítettek festéket, ólomércekből vörös, fehér és fekete pigmentet, de megjelent az égetett agyag terrakotta színe, a cobalt-kék és a cinóber-vörös is. [2] Ezek a festékek hosszú évszázadokon keresztül megmaradtak. A századig csak néhány új, mesterségesen előállított festékkel bővült a művészek palettája. A 18. századtól a vegyipar fejlődésével egyre több ásványi festéket állítottak elő mesterségesen. A festék elkészítéséhez felhasznált ásványi anyagok, pigmentek A festék, kötőanyagból és a benne gyakorlatilag oldhatatlan, de jól diszpergált pigmentből készül. A pigmentek lehetnek ásványi, szervetlen eredetű vagy növényekből, esetleg állatokból kivont, szerves eredetű vegyületek. Az ásványi eredetű földfestékek sokkal tartósabbnak bizonyultak, mert fény-, víz- és hőálló színezékek. A többféle alkotórészt eltérő arányban tartalmazó festékek megszámlálhatatlanul sokféle színárnyalatot hoztak létre. Emiatt több különböző, eltérő árnyalatra utaló elnevezés is ugyanazt a kémiai vegyületet takarja. Például a kötőanyaggal kevert vas(iii)-oxid alapú festék különféle neveken terjedt el: angol-, velencei-, spanyol-, indiai-, perzsa-, vagy pouzzoli vörös, amelyek színárnyalata csekély mértékben különbözik egymástól. [3] 1. táblázat A leggyakrabban használt festékek és kémiai összetételük (melléklet)

7 7 A földfestékek között a legrégebben ismert anyagok az okkerek, amelyek vasércek és földpátok mállásterméke. Kellemes sárgásbarna szín különböző árnyalatai alkotják, mint a világos- és aranyokker, valamint a vörösesbarna. Színüket a víztartalmú vas(iii)-oxid és a vasoxid-hidroxid adja. Fedőképességüket egy színtelen vegyületnek, az alumíniumszilikátnak, Al 2 (OH) 2 Si 2 O 5 köszönhetik. Színük annál világosabb, minél több bennük ez az agyagban megtalálható vegyület. A mélyebb, sötétebb árnyalatok víztartalma nagyobb, sok esetben mangánvegyületeket is tartalmaznak. A vörösesebb árnyalatok vas-oxidban gazdagabbak, a sötétbarna umbra szín szintén okkerfajta, de nagy a mangán-dioxid tartalma. A legismertebb piros festék ma is a cinóber. Gyakran alkalmazott festékfajta a zöldföld néhány változata. Az agyagföldet itt vas(ii)- szilikát színezi zöldre. Arányuktól függően a mély barnás-zöld különböző változatait hozzák létre. A szép kék és zöld festékszínek alapanyaga a bázisos réz(ii)-karbonát, ilyen a kék azurit és a zöld malachit összetételű féldrágakő. A verdigris vagy más néven rézrozsda, mesterségesen előállított pigment. A régi recept szerint rézlemezt egy tömény ecetsavval töltött kád fölé akasztottak és ott hagyták néhány hétig. A képződött réz-acetátot lekaparták a lemez felületéről. Később ehhez arzént is kevertek így kapták a nagyon mérgező, de gyönyörű zöld, schweinfurti zöld színezéket. A fehér festékek közül az ólomfehér, a gipsz és a mész a legrégebb óta használt pigmentek. Sárgák közül az ún. nápolyi sárgát, amelyet a Vezúv lejtőin találtak és az auripigmentet használták már az ókorban is. A fekete festékeket általában szerves anyagok pl. elefántcsont elszenesítésével nyerték. [4] A pigmentekkel támasztott legfontosabb követelmény, hogy tartós színt eredményezzen, fénynek, savnak, lúgnak ellenálljon. A lúggal szembeni ellenállóság a freskókészítésnél alapkövetelmény. Kötőanyagok A pigment önmagában még nem alkalmas festésre, a jól használható festék valamilyen folyékony kötőanyagot is tartalmaz. A kötőanyag feladata, hogy a színes porszemcséket egymáshoz tapassza, festésre alkalmassá tegye és rögzítse az alaphoz. A kötőanyagok lehetnek vízben oldódó és nem oldódó anyagok. Vízben oldódó az enyv, a gumiarábikum, a keményítő, a tojás, és a mész. Ezeket leginkább a tempera-, a vízfestésnél és a freskókészítésnél használják. A vízben nem oldódó kötőanyagok, mint pl. a lenolaj, a mákolaj, a masztix, a különböző növényi gyanták, az olajfestés kötőanyagai.[5] 2. táblázat Kötőanyagok Kötőanyagok Vízben oldódó Vízben nem oldódó enyv lenolaj (kollagén, glutin) gumiarabikum mákolaj akaciafajok váladéka (poliszacharidok, glükoproteinek) keményítő masztix (mediterrán Pistacia Lentiscus cserje gyantája) tojás növényi gyanták mész

8 8 Festési technikák A barlangrajzok készítésénél az őskori művész a porrá tört festéket állati zsiradékkal keverve vitte fel a barlang falára, általában mészkő alapra. A festék a porózus felületen megkötődött. A freskó és a szekkó A vakolt falra festés történhet nedves felületre, ekkor freskóról vagy már száraz felületre, ekkor szekkóról beszélünk. A freskókészítés régi eljárás, amelynél a vakolat legfelső nedves mészrétegére festik - előre elkészített karton szerint, az ugyancsak meszes vízzel kevert festőanyagot. A habarcskészítéshez jól átmosott és megszárított édesvízi homokot használnak, amely nem tartalmazhat agyagot és sót. Az elkészített habarcsot három rétegben viszik fel, a legfelső réteghez finomra őrölt márványport is kevernek, ettől szilárdabb, keményebb lesz a legfelső, ún. festőréteg. A freskókészítés szempontjából a habarcs legfontosabb alapanyaga a mész. Mészkőből állítható elő, annak kb. 900 o C-on történő hevítésével. CaCO 3 = CaO + CO 2 A habarcsban lévő mész a vízzel reakcióba lép, oltott mész keletkezik. CaO+H 2 O = Ca(OH) 2 Száradáskor az oltott mész a levegő szén-dioxid tartalmával reagál és kalcium-karbonáttá alakul. Ca(OH) 2 + CO 2 = CaCO 3 + H 2 O A habarcsban lévő homok szilárdságot ad a vakolatnak, de porózussá is tesz azt, így elősegítve, hogy a levegő szén-dioxidja a belső rétegekbe is eljusson, s száradáskor a víz is távozhasson onnan. A festékek közül a fehér színt maga a mész szolgáltatja. Ezért a mész kötőanyag és festék is egyszerre. A többi szín közül a mészre érzékeny festékeket nem lehet freskófestésre használni.[6] Ha a festés a teljesen kiszáradt felületre kerül fel, akkor keletkezik a szekkó. Ennél az eljárásnál kazein tartalmú kötőanyagot használnak a festék rögzítésére. A kazeint túróból készítik, úgy, hogy a zsiradékmentes túrót ötszörös mennyiségű mésztejjel keverik el. Az elkészített kazeint gyorsan fel kell használni, mert állás során térhálósodik, nyúlós, vízben oldhatatlan anyaggá alakul. A megfelelően hígított kazeinben oldják a porrá tört, vízzel iszapsűrűségűre elkevert festéket. A kötőanyag rögzítő erejét a levegő páratartalma és a hőmérséklet gyakori változása csökkenti. Élettartalma nem éri el a freskóét. Ezzel a technikával készültek Lotz Károly falfestményei. Az olajfestés A legáltalánosabb és legszélesebb körben használt festési eljárás, az olajfestés. Az olajfestéket rendszerint lenolaj, valamilyen gyanta és porrá őrölt festék összekeverésével készítik. A festés alapjául szolgáló fát vagy vásznat előzőleg beenyvezik, és kréta alapozással látják el. Általános művészeti alkalmazását a 15. századi németalföldi mestereknek (Van Eyck testvérek) köszönhetjük. Az olajjal lehet hígan, lazúrosan vagy mélyfényű hatást keltve dolgozni. Fedőképessége tökéletes. A száradás a több kettős kötést tartalmazó zsírsavak levegőn történő telítődésével magyarázható, az olajok lassan telítetté válnak, megszilárdulnak. A régi mesterek több rétegű aláfestéssel és lazúrozással dolgoztak. Az aláfestés úgy történt,

9 9 hogy a kép egész felületét széles ecsetkezeléssel, a részleteket elhagyva, a megfelelő színekkel beborították. Ezután fogtak hozzá a kép kidolgozásához. Lazúrozásnál egy alapszín tömör rétegére többször is olajban erősen oldott színeket festettek. A sok kötőanyag miatt, a száradás után áttetsző maradt a kép, láthatóvá vált az alatta lévő festékréteg. A festék nagy fedőképessége akár a kép egyes részeinek teljes újrafestését is lehetővé teszi. [7] Akvarell Az akvarell, vízben oldható kötőanyaggal elkevert festékekkel, papírra történő festés. A pigment általában ásványi festék, ritkább esetben lehet szerves eredetű is. Az akvarellfesték akkor jó, ha megfelelő színereje van, fényálló, átlátszó, s az egyes színek jól keverednek egymással. Az akvarell nem fedi el a papír színét, csak módosítja azt. A vízfesték színei vízzel összemoshatók a száradás után is. Elsőként a németalföldi festő, Dürer aknázta ki e technika lehetőségeit természeti tanulmányaiban. Igazán népszerűvé csak a 18. században vált a művészek körében, mert ekkora találták fel a jó nedvszívó-képességű papírt, amelyre már több rétegben vihették fel a festéket. Temperafestés A tempera olyan kötőanyag segítségével készült festék, amely vízzel hígítható, de száradás után vízben nem oldódik. A kötőanyag olajos-vizes emulzió. Az olajos összetevő a lenolaj és a masztixkence (masztixgyanta terpentin szeszes oldata) keveréke. A vizes összetevők lehetnek a tojás, a kazein, az enyv és a gumiarábikum. Lehet vele festeni vászonra, fára, papírra. Gyorsan száradó átlátszatlan felületet ad, tónusai világosak, felülete kissé száraz, az olajhoz viszonyítva fénytelen, és száradáskor kivilágosodik. Hatása üde, világító, színei élénkek. Gouache A vízfestés egyik fajtája, technikailag a tempera és az akvarell között áll. A vízfestékhez súlypátot (BaSO 4 ) vagy más fehér színt kevernek, így át nem látszó fedőfestékké válik. Többnyire az akvarellfestéssel kombinálva alkalmazzák. A kelet-ázsiai művészetben nagy szerepet játszik. Ólomsárga pigment előállítása Ólom-nitrát- és kálium-bikromát-oldat felhasználásával állítottunk elő sárga pigmentet. A kálium-bikromátot ammónia-oldattal sárga kálium-kromáttá alakítottuk, majd a két oldatot elegyítettük. Csapadékképződéssel járó reakció eredményeként sárga ólomkarbonát keletkezett. A csapadékot nuccson szűrtük, mostuk, majd szárítottuk. [8] K2Cr2O7(aq) + 2 NH4 + (aq) + 2OH-(aq) = K2CrO4(aq) + (NH4)2CrO4(aq)+ H2O 2 Pb(NO3)2(aq) + K2CrO4(aq) + (NH4)2CrO4(aq)=2 PbCrO4 + 2 KNO3(aq) + 2 NH4NO3(aq)

10 10 Felhasznált irodalom [1] Szundy Gizella: Az elrejtőzött kémia, Gondolat, Budapest, 1979 [2] (Műelemzés kémiája, Színek az ókori Egyiptomban) [3] [4] [5] Römpp Vegyészeti Lexikon, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984 [6] [7] [8] dr. Jablonkay Istvánné: Kémiai anyagvizsgálat, III. osztály, Tankönyvkiadó, Budapest, 1986 Őskor Ókor Középkor és reneszánsz Barokk 18. századtól elterjedő általában szintetikus festékek fehér - ólomfehér: PbCO 3 Pb(OH) 2 gipsz: CaSO 4 2H 2 O mész: CaO aragonit: CaCO 3 ólomfehér mész ólomfehér mész gipsz cinkfehér: ZnO titánfehér: TiO 2 sárga okkerek Fe 2 O 3 xh 2 O FeO(OH) + (MnO 2 ) okkerek auripigment: As 2 S 3 nápolyi sárga: Pb 3 (SbO 4 ) 4 okkerek auripigment arany okkerek auripigment arany kadmium-sárga: CdS krómsárga: PbCrO 4 hematit: Fe 2 O 3 hematit hematit hematit krómvörös: PbO PbCrO 4 vörös cinóber: HgS mínium: Pb 3 O 4 cinóber mínium cinóber molibdát-vörös és narancs: PbCrO 4, PbSO 4 és PbMoO 4 keveréke kék - azurit: 2CuCO 3 Cu(OH) 2 lapis lazulit (ultramarin): (Na,Ca) 8 (AlSiO 4 ) 6 -(SO 4,S,Cl) azurit lapis lazulit smalte: Co-szilikát berlini kék: Fe 4 [Fe(CN) 6 ] 3 kadmium-vörös: CdS-CdSe mesterséges ultramarin mangánkék: BaSO 4 és BaMnO 4 keveréke kobalt-kék: CoO Al 2 O 3 - malachit: CuCO 3 Cu(OH) 2 zöldföldek (agyagok): FeSiO 4 malachit zöldföldek malachit zöldföldek krómzöld: berlinikék + krómsárga zöld krizokolla: (Cu,Al) 2 H 2 Si 2 O 5 (OH) 4 xh 2 O verdigris verdigris krómoxid-zöld: Cr 2 O 3 korom verdigris (réz-rozsda): Cu(C 2 H 3 O 2 ) 2 venyigefekete (C) schwenfurti zöld: Cu(C 2 H 3 O 2 ) 2 3 Cu(AsO 2 ) venyige-fekete venyige-fekete fekete magnetit: Fe 3 O 4 galenit: PbS elefántcsontfekete elefántcsontfekete antimon-fekete: Sb 2 S 3 1. táblázat

11 11 PRIMER ALKOHOLOK SZERKEZET VIZSGÁLATA FOLYADÉKFÁZISBAN, RAYLEIGH-SZÓRÁSON ALAPULÓ MÉRÉSEKKEL Eördög Ádám Felkészítő tanárok: Kunsági-Máté Sándor, Matisz Gergely, Mostbacher Éva, Páll Csaba Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma, Pécs, Magyarország Az alkohol molekulák hidrogén-híd kötések létrehozásával viszonylag erős kölcsönhatásokat képesek egymás között kialakítani. Ez a kölcsönhatás - bár a kovalens kémiai kötésnél gyengébb - az alkohol molekulák folyadékfázisban történő összekapcsolódását eredményezi és irányított jellege révén különböző méretű molekuláris asszociátumok, ún. klaszterek kialakulását okozza. A klasztereken belüli kölcsönhatás monomeregységre vonatkoztatva nemcsak az alkoholmolekulák anyagi minősége által meghatározott, de függ a klasztert alkotó molekulák számától is. Ez a jelenség az irodalomban kooperációs effektus néven ismert [1], eredményeként a hidrogénkötéses klaszterek gyűrűkké kapcsolódnak: a nagyobb gyűrűben erősebb intramolekuláris hidrogénkötéseket lehet megfigyelni. A felsorolt okok miatt az alkohol folyadékok szerkezete molekuláris szinten nem homogén, hanem e folyadékok több különböző méretű és konformációjú klaszterek elegyei. E klaszterek folyamatosan képződnek, szétesnek ill. egymásba alakulnak, tehát közöttük hőmérsékletfüggő dinamikus egyensúly áll fenn. A Pécsi Tudományegyetem Általános és Fizikai Kémia Tanszékén végzett számításos eredmények azt mutatták, hogy primer alkoholok esetében a hosszabb alkil-lánc nagyobb méretű klaszterek kialakulásának kedvez [2]. Ismeretes, hogy a Rayleigh-szórás intenzitása a részecske-átmérő hatodik hatványával arányos. A módszer klaszterméretre vonatkozó nagy érzékenysége lehetőséget kínált az elméleti eredmények kísérleti igazolására. Munkám során az elméleti úton számított klaszterméretek hőmérsékletfüggésének felhasználásával kiszámítottam a Rayleigh-szórás intenzitásának az elméleti modell alapján várható hőmérsékletfüggését. Ezt követően megmértem primer alkoholok Rayleigh-szórását különböző hőmérsékleteken, majd a mérési eredményeket összehasonlítottam az elméleti értékekkel. Az elméleti és kísérleti intenzitás-adatok ellentétes hőmérsékletfüggési tendenciákat mutattak, amiből arra következtettünk hogy a klaszterek gömb-alakúnak való feltételezése nem helyénvaló közelítés, továbbá a Raman szórásból származó fényveszteség nem hagyható figyelmen kívül az értékelésnél. E korrekciók elvégzését követően modellünket pontosítottuk, ami hozzájárulhat az alkoholok, mint a kémiai vizsgálatokhoz egyik leggyakrabban használt oldószerek szerkezetének pontosabb megértéséhez. [1] Z. Huang et al., Struct Chem. 2010, 21, 565. [2] G. Matisz, W.M.F. Fabian, A-M. Kelterer, S. Kunsági-Máté, J. Mol. Struct. THEOCHEM 2010, 956,

12 12 AZ OXI-AKTÍV MOSÓPOROK TITKA Fekete Ádám Felkészítő tanárok: Dr. Riedel Miklósné Hobinka Ildikó Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Budapest, Magyarország Bevezetés Manapság sokféle új mosópor kerül a piacra. Ezen termékek közül a vizsgálatom tárgyát az úgynevezett oxi-aktív mosóporok képezik. Mindegyikre jellemző, hogy hatásukat az aktív oxigén jelenléte okozza. Vajon milyen elven fejtik ki hatásukat és miként lehet a mechanizmust analizálni? Annak érdekében, hogy ezt megtudjuk, kvalitatív és kvantitatív kísérleteket mutattam be: - Hagyományos oxigén előállítás H 2 O 2 -ból - A mosóporokból aktív,o fejlesztése hevítéssel - A mosópor lúgos közegben magas hőmérsékleten való viselkedése - Ruhafoltos tesztek - Különböző anyagok oxidálása az oxi-aktív segítségével - faszén - gázrobbanás viasszal Emellett szeretnénk bemutatni, hogyan lehet alkalmazni őket az iskolai oktatásban is szemléltető tanári, illetve tanulókísérletekre. 1. ábra. A vizsgált mosóporok

13 13 Elméleti háttér A legtöbb forgalomba kerülő oxi-aktív mosópornak hatóanyaga a nátrium-karbonátperoxohidrát (nátrium-perkarbonát). Szokásos megadási módja: 2 Na 2 CO 3 3H 2 O 2 A nátrium-perkarbonát porítva szobai körülmények között fehér színű, erőteljesen higroszkópos anyag. A nátrium-perkarbonát bomlása hűvös, száraz helyen lassabban következik be (ezért lehet hosszabb ideig tárolni), nedves és meleg környezetben azonban gyorsan elveszti aktívoxigén-tartalmát. Ezért gyártása során gyakran stabilizátort adagolnak hozzá (ilyen a nagydiszperzitású kovasav, amely a szárítást biztosítja). Ha a fent említett oximosóporokat vízbe tesszük, és lúgos közeget biztosítunk számukra, hidrogén-peroxid szabadul fel. Az oldat melegítése közben, a növekvő hőmérséklettel egyidejűleg heves gázfejlődést tapasztalunk. A nátium-perkarbonát a következő egyenletek alapján fejti ki hatását: 1) 2 Na 2 CO 3 3 H 2 O 2 = 2 Na 2 CO H 2 O 2 2) H 2 O 2 = H 2 O + ½ O 2 A fehérítő, folteltávolító, fertőtlenítő hatást a naszcensz (aktív) oxigén fejti ki. Oxigén előállítása hagyományosan hidrogén-peroxidból mangán-dioxid katalizátorral Mi, a Fazekasban egy egyszerű készüléket használunk gázfejlesztésre, amely egy kémcsőből és két, gumidugóba szúrt fecskendőből áll. 2. ábra. Gázfejlesztő készülék A kémcső tartalmazza a szilárd fázist, amelyre a felül található vékonyabb fecskendőből óvatosan csepegtetjük a folyadékfázist. A másik fecskendő a keletkezett gáz felfogására alkalmas. Fontos, hogy mielőtt kísérleteket végzünk a gázfejlesztővel, ellenőrizzük a fecskendők tűinek átjárhatóságát a balesetek elkerülése érdekében! Oxigént hagyományosan hidrogén-peroxidból állítunk elő mangán-dioxid (MnO 2 ), más néven barnakőpor katalizátor segítségével, ami a képen is látható készülék szilárd fázisát adja. A hidrogén-peroxid a folyadékfázis fecskendőjében foglal helyet. A kísérletet úgy végezzük, hogy a hidrogén-peroxidot óvatosan ráengedjük a barnakőporra. A kémcső alján

14 14 pezsgést tapasztalunk, ami a gázfejlődésre utal. A pezsgéssel egy időben a nagy, üres fecskendő dugattyúja emelkedik. Miután a fecskendő megtelt, az első adag gázt kieresztjük, mert az még jelentős mértékben tartalmazza a kémcsőben maradt levegőt. Arról, hogy a keletkezett gáz oxigén, egyszerűen meggyőződhetünk. Ehhez szükség van egy parázsló cigarettára, ami a fecskendő tűjére szúrva és a gázt rajta keresztül fúvatva fellobban. 3. ábra. "Az oxigén próbája" Oxigén előállítása hagyományosan hidrogén-peroxidból kálium-jodid katalizátor alkalmazásával Oxigént fejleszthetünk más, érdekesebb módon is. Az úgynevezett Elefánt fogrém kísérlet elvégzéséhez szükségünk van egy félliteres üdítős palackra, folyékony mosogatószerre, ételfestékre, katalizátor oldatra és 10 cm 3 30%-os hidrogén-peroxid oldatra. A katalizátor oldat nátrium-hidroxid oldat és kálium-jodid oldat 5 cm 3 : 5 cm 3 arányú elegye. A kísérlet elvégzése a következőképpen zajlik. A flakonba körülbelül 5 cm 3 mosogatószert teszünk, majd közvetlenül erre az ételfestéket és a hidrogén-peroxidot. Az előre, főzőpohárban elkészített katalizátor-oldatot gyorsan ráöntjük a palackban lévő oldatra. A keletkező gáz egy hosszú mosogatószerhab-oszlopot futtat ki az üvegből, melynek alakja és mennyisége miatt nevezik a kísérletet az Elefánt fogkrém kísérletnek.

15 15 4. ábra. Elefánt fogkrém kísérlet Oxigén előállítása mosóporokból - Kvalitatív vizsgálatok A reklámokban gyakran elhangzik a következő mondat: Most egy egyértelmű vörösborfoltot ejtünk a ruhán. Én is ejtettem egy ilyen egyértelmű vörösborfoltot egy textildarabra és a következő kísérletet végeztem el vele, aminek a miniatűr mosógép nevet adtam. Megtöltünk egy főzőpoharat félig vízzel, beleszórunk egy merőkanál oxi-aktív mosóport, belemártjuk a vásznat az oldatba, és belehelyezünk egy hőmérőt. A főzőpoharat egy vasháromlábra állítjuk, majd óvatosan és fokozatosan melegíteni kezdjük. A melegítés során a vörösborfolt először barna lesz, majd elszíntelenedik. Közben a hőmérséklet emelésével 35 C körül erőteljes gázképződés és habréteg megjelenése figyelhető meg. A reklámoknak tényleg igazuk van, a folt eltűnt. A fejlődő gáz kimutatására egy parázsló gyújtópálcát használunk. A parázsló gyújtópálcát belemártjuk a habba és kevergetjük vele. Azt tapasztaljuk, hogy a gyújtópálca pukkanva felvillan a habban, ami az oxigén jelenlétének bizonyítéka. 5. ábra. "Egyértelmű" vörösborfolt

16 16 6. ábra. Miniatűr mosógép 7. ábra. A ruhafoltos teszt eredménye Láttuk, hogy a mosóporok alkalmasak oxigén fejlesztésére nedves környezetben. Vajon alkalmasak-e ugyanerre szárazon is. Ennek kiderítése érdekében a következő kísérletet állítjuk össze. Egy kémcsövet nagyjából a harmadáig töltünk meg oxi-mosóporral, majd óvatosan hevíteni kezdjük. A kémcső légterébe parázsló gyújtópálcát helyezve annak vége lángra kap. A keletkezett gáz tehát igen nagy valószínűséggel oxigén. Fontos, hogy ennél a kísérletnél ne melegítsük túlságosan hevesen a mosóport, mert ekkor az oxigén mellett jelentős mennyiségű szén-dioxid is keletkezik, ami nagymértékben befolyásolja az eredményt. Abból a kísérleti tényből, hogy a mosóporok szárazon is használhatók jelentős mennyiségű oxigén fejlesztésére, következik a gondolat, hogy miért ne használhatnánk őket különféle anyagok oxidálására. Eloxidálandó anyagnak egy grillsütési élményeinkből ismerős, közismerten nehezen gyulladó anyagot választottam, a faszenet. Az előző szárazhevítéses kísérlethez nagyon hasonló vizsgálat szolgál ennek megfigyelésére: egy kémcsövet megtöltünk harmadáig mosóporral, majd erre üveggyapotszálakat rétegezünk, megakadályozandó a mosópor kilövelléseit, ugyanakkor az üveggyapot átjárható a távozó gázok számára. A szálakra egy faszéndarabkát helyezünk. A faszenet izzásig hevítjük egy kézi gázégővel, és ezzel egy időben a mosóport is melegítjük. Meglepő eredményre jutunk. Az izzó faszén lángra kap és elég. Egy utolsó tesztként durranógáz-próbát is végezhetünk a mosóporokkal. Ezt úgy tesszük, hogy az előző kísérletet ismételjük meg még egyszer, csak most a faszéndarabka helyett egy kis paraffin kockát teszünk. A kísérlet során a paraffinból keletkező krakkgázok

17 17 hangos pukkanások kíséretében reagálnak a mosóporból melegítés hatására felszabaduló oxigénnel. 8. ábra. Oxidációs kísérlet Következtetés A végső következtetés az, hogy az oxi-aktív mosóporok kiválóan alkalmazhatók egyszerű, az oxigén témaköréhez tartotó tanulókísérletek elvégzéséhez. A hagyományos laborokban használatos vegyszereknél lényegesen gazdaságosabbak, mennyiségüket és sokszori felhasználhatóságukat tekintve ár-érték arányosak. Emellett biztonságosak, nincsenek felhasználásuk közben veszélyes hatásaik. Lehetőséget nyújtanak érdekes és egyszerű tanulókísérletek tervezésére. Mindent összevetve az oxi-aktív mosóporok remekül használhatók a kémiaoktatásban, és példái a háztartás és a kémia találkozásának. Felhasznált irodalom [1] Viktor Obendrauf, Mit H 2 O 2 zur Elephant s Toothpaste, Chemie und Schule 22 (2007) Nr. 4 [2] Ulrike Zucht, Marco Rossow, Gabriele Lange und Alfred Flint, Chemie fürs Leben Sauerstoff aus Oxi-Reinigern, CHEMKON 11 (2004) Nr. 3 [3] Viktor Obendrauf, Aufklärung tut not: Gefährliche Peroxide, CHEMKON 12 (2005) Nr. 4 [4] Alfred Flint, CHEMKON 8 (2001)

18 18 A VÖRÖSISZAP NEHÉZFÉMTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA Gyarmati Dénes és Szabó Ákos Felkészítő tanár: Szórád Endre Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium, Zenta, Szerbia Egy hatalmas környezeti katasztrófa történt nemrég Magyarország területén. Nagy mennyiségű vörös iszap ömlött ki az Ajka és Kolontár közötti iszaptárolóból. Ezáltal óriási károkat okozott a környék lakosságának és a természetnek. Fölkeltette érdeklődésünket, hogy mi is a vörös iszap? A vörös iszap az alumíniumgyártás során keletkezett, erősen lúgos anyag. A vörös iszap ph értéke körülbelül 13, ezáltal a bőrön égési sérüléseket okoz. Nem mérgező, viszont elhanyagolható mértékben radioaktív is. Ezek után szeretnénk meghatározni a vörös iszap nehézfém tartalmát, és választ kapni arra, hogy mennyire terheli, szennyezi az ökoszisztémát. Kutatásunkkal fényt derítünk arra a kérdésre, milyen mértékben káros a környezetre a vörös iszap?

19 19 NITRÁT ÉS A DOHÁNYZÁS György Botond, Baricz Anita Felkészítő tanárok: Kiss Arnold Sövér Elek Iskolaközpont, Gyergyóalfalu, Románia A dohányzás egyes emberek életét örökre megváltoztatta, hiszen azt hiszik, hogy oldja a stresszt vagy talán saját maguk sem találnak választ arra, hogy mi az oka annak, hogy rágyújtottak és így a cigaretta káros szenvedélyének hódolnak. A 2008-as év április-június közötti időszakában az ISRA Center Marketing Research felméréseiből tudjuk, hogy Romániában a 18 éven fölötti lakosok 46,6%-a naponta legalább egy szál cigarettát elszív. Nem beszélve a fiatalokról akiknek a száma meghaladja a 65%-ot. A kereskedelmi célzattal gyárilag előállított cigaretta látszólag egyszerű tárgy: alapvetően dohánykeveréket, papírt, a külső réteget összetartó ragasztót és többnyire filtert avagy szűrőt tartalmaz. A dohányok elegyén kívül tartalmaznak még márkánként különböző arányban adalék anyagokat is. Összesen mintegy 5000 olyan adalékanyagot regisztráltak a hatóságok világszerte, amit cigarettagyártás során használhatnak. Ezeknek túlnyomó többsége vagy technikai adalékanyag ami például segíti a dohányt nedvesen tartani az aprítás során, vagy pótolja a szárítás során elveszett természetes növényi cukrot - vagy íz anyag, amivel maguknak az egyes dohányfajtáknak a karakterisztikus ízeit hangsúlyozzák. Az adalék anyagoktól a cigaretta íze kellemesebb és jellegzetes, van közöttük oldószer a nikotin számára. A különböző összetevők kölcsönhatása miatt sok ártalmatlan összetevő mérgezővé válhat, a cigarettát meggyújtva pedig káros égéstermékek keletkeznek. A cigaretta alkotó részei: a szűrő, az ezt borító papír réteg, a dohányt körülvevő papír réteg és a dohány. Ezek közül igen fontos szerepe a filternek van hiszen a filterek feladata, hogy a belélegzett füstből a kátrányt és a pórusaiknál nagyobb részecskéket felfogják, ezenkívül hűtik a füstöt, csökkentve a káros hőhatást. A szervezetbe más összetételű füst kerül a cigaretta égő végéről és a szájban lévő részen át. A gázelegyben tartalmaz többek között nikotint, kátrányt, policiklikus aromás szénhidrogéneket, szén-monoxidot, fenolt, benzpirént, formaldehidet, nitrogén-oxidokat és nitrózamint. A világon évente megközelítőleg 5,5 trillió cigarettát gyártanak, amit körülbelül 1,1 milliárd ember, azaz több mint az össznépesség egy hatoda fogyaszt el. Amire a fejlett országokban jelentős mértékben csökkent a fogyasztás, addigra a világ más, fejlődő országaiban nő a cigarettázási arány. Bármilyen módón is fogyasztják, részesei lehetnek az ebből fakadó betegségeknek. A nikotin kis része a vizelettel kiválasztódik, nagyobb része a tüdőben, vesében, májban bomlik le. A szén-monoxid sokkal könnyebben kötődik a vörösvértestek oxigénszállító hemoglobinjához, mint az oxigén. Emiatt erős dohányosokban a vér oxigénszállító képessége 15 % -al is csökkenhet, vagyis tartós oxigénhiányban élnek. Más alkotórészek irritálnak, a légutakba, szembe kerülve köhögést, könnyezést váltanak ki, több százról pedig kimutatták, hogy rákkeltő. A kátrány a cigaretta meggyújtásakor keletkező anyag, ez színezi el sárgásbarnára a fogakat és az ujjakat. A cigaretták átlagos kátrány-, szén-monoxid- és nikotintartalmát szigorú rendeletek szabályozzák. Sajnos az alacsonyabb kátránytartalom maga után vonja a nikotin mennyiség csökkenését is, ami miatt a rutinos dohányosok az ilyen cigarettákat még intenzívebben és mélyebben szívják le. Tehát semmivel sem kevésbé károsak az alacsonyabb kátránytartalmú cigaretták. Összesítve minden féle képen csak káros következményei vannak, mégpedig: légzőszervi, szív és érrendszeri problémák, rákkeltő és emésztőrendszeri problémák. Ide

20 20 sorolható a várandóság alatti dohányzás következményei is amely a gyerek szellemi és testi fejlődését gátolja. Külső hatásai is lehetnek a fogak, a haj és az arc elváltozása is. Ma már bizonyított, hogy a dohányfüst számos egyéb toxikus, karcinogén és mutagén vegyület mellett nitrogén-oxidokat is tartalmaz, és a képződött salétromsav roncsolja a tüdő szöveteit. A NO x - vegyületek az égési folyamat során keletkeznek a dohány különböző nitrogéntartalmú komponenseiből, többek között fehérjékből vagy nitrát vegyületekből. A dohánynövény folyamatos és harmonikus tápanyagellátást igényel. Fokozott trágyázás vagy műtrágyázás esetén a dohánylevelekben könnyen akkumulálódik a nitrát, amely amellett, hogy kedvezőtlenül befolyásolja a dohány minőségét, fontos forrása lehet az említett nitrogénoxidoknak is. A nitrát égésfokozóként is a cigarettába kerülhet, bár az engedélyezett adalékok listáján nem szerepel, egyes források tényként kezelik az ammónium-nitrát vagy a káliumnitrát, mint oxidálószer használatát a dohány szárítási eljárása során. De mi a nitrát? A salétromsav sója, amely NO 3 - iont tartalmaz vagy olyan vegyület, amely kovalensen kötött O-NO 2 csoporttal rendelkezik. A természetes vizekben literenként számítva 3-5 mg között van. Ha a mennyiségük eléri a 20 mg-ot, az már hulladékokkal való erős szennyeződöttséget jelent. Dolgozatom gyakorlati részeként bizonyítani próbáltam elméleti jellegű feltevésemet: Éspedig azt, hogy a dohányfüst, a dohány tartalmaz-e nitrátot és azt milyen mennyiségben? Ehhez segítségül dohányos embereket kértem meg. A kísérlethez használt eszközök: cigaretta (pontosabban 11 márka), desztillált víz, üvegcső, HI sorozat számú asztali foto méter, pipetta, mérőhenger valamint Berzelius pohár. Feltevésem szerint ha a dohányos ember a szervezetéből kifejtett dohány füstöt vízbe buborékoltatunk akkor a keletkező oldatból kimutatható a nitrát mennyisége. Az első néhány elszívott cigarettafüst vizes oldatában jelentéktelen mennyiségű nitrát mennyiséget észlelt a berendezés. Már azon voltam, hogy az elméletet gyakorlati úton megcáfoltam, amikor pár nappal később újabb ötlet fogalmazódott meg bennem a nitrátra tekintve. Lehet, hogy a tüdő szűrő jelleggel a nitrit ionokat is visszatartja? Több mint bizonyos hisz a következő kísérleti fázisban a dohányost arra kértük, hogy csak a szájüregbe szívja a cigarettát és onnan buborékoltassa a vízbe. Így majdnem a várt eredmények születtek ezeket táblázatba foglalva a következő adatokról beszélhetünk. Cigaretta Nitrát tartalma (mg/l) márkájának sorszáma 1 102, , , , , , , ,1 9 78, , ,7 Az első oszlop a cigaretta márka kódszámát jelöli, a második oszlok pedig 1 szál cigaretta elszívása utáni füst-nitrát tartalmat. Románia közlönyében szereplő nitrátra utaló

PROGRAM SZOMBAT, 2011. ÁPRILIS 2. VASÁRNAP, 2011. ÁPRILIS 3.

PROGRAM SZOMBAT, 2011. ÁPRILIS 2. VASÁRNAP, 2011. ÁPRILIS 3. PROGRAM PÉNTEK, 2011. ÁPRILIS 1. Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma, Pécs, Széchenyi tér 11. 14:00 20:00 Regisztráció Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma, Pécs, Széchenyi tér 11. 18:00 Megnyitó 18:15

Részletesebben

ÁSVÁNYI ALAPÚ FESTÉKEK

ÁSVÁNYI ALAPÚ FESTÉKEK ÁSVÁNYI ALAPÚ FESTÉKEK Neolit festékföldbányák Grand Canyon, USA Sümeg (dioráma) 1 Ásványi pigment ~ minden szervetlen Szerves (növényi) Szintetikus Ásványi eredető mesterséges: nincs éles határ - tisztítás

Részletesebben

Biomassza anyagok vizsgálata termoanalitikai módszerekkel

Biomassza anyagok vizsgálata termoanalitikai módszerekkel Biomassza anyagok vizsgálata termoanalitikai módszerekkel Készítette: Patus Eszter Nagykanizsa, Batthyány Lajos Gimnázium Témavezető: Sebestyén Zoltán 2010. júl. 2. Mit is vizsgáltunk? Biomassza: A Földön

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

V É R Z K A S A Y E N P

V É R Z K A S A Y E N P Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló 2012. február 14. 7. évfolyam 1. feladat (1) Írd be a felsorolt anyagok sorszámát a táblázat megfelelő helyére! fémek anyagok kémiailag tiszta anyagok

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

ÁSVÁNYI ALAPÚ FESTÉKEK

ÁSVÁNYI ALAPÚ FESTÉKEK ÁSVÁNYI ALAPÚ FESTÉKEK Neolit festékföldbányák Grand Canyon, USA Sümeg (dioráma) Ásványi pigment ~ minden szervetlen Szerves (növényi) Szintetikus Ásványi eredetű mesterséges: nincs éles határ - tisztítás

Részletesebben

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4. 1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

B TÉTEL A cukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát kémhatásának vizsgálata A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása

B TÉTEL A cukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát kémhatásának vizsgálata A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása 2014/2015. B TÉTEL A cukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát kémhatásának vizsgálata A kísérleti tálcán lévő sorszámozott eken három fehér port talál. Ezek: cukor, ammónium-klorid, ill. nátrium-karbonát

Részletesebben

IV.főcsoport. Széncsoport

IV.főcsoport. Széncsoport IV.főcsoport Széncsoport Sorold fel a főcsoport elemeit! Szén C szilárd nemfém Szilícium Si szilárd félfém Germánium Ge szilárd félfém Ón Sn szilárd fém Ólom Pb szilárd fém Ásványi szén: A szén (C) Keverék,

Részletesebben

B TÉTEL A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása A keményítő kimutatása búzalisztből

B TÉTEL A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása A keményítő kimutatása búzalisztből 2011/2012. B TÉTEL A túró nitrogéntartalmának kimutatása A kémcsőben levő túróra öntsön tömény nátrium-hidroxid oldatot. Melegítse enyhén! Jellegzetes szagú gáz keletkezik. Tartson megnedvesített indikátor

Részletesebben

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok

Részletesebben

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges

Részletesebben

A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged Kálnay Istvánné, Nyíregyháza Lektorálta: .. Kozma Lászlóné, Sajószenpéter

A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged Kálnay Istvánné, Nyíregyháza Lektorálta: .. Kozma Lászlóné, Sajószenpéter A feladatokat írta: Harkai Jánosné, Szeged Kálnay Istvánné, Nyíregyháza Lektorálta: Kódszám:.. Kozma Lászlóné, Sajószenpéter 2011. május 14. Curie Kémia Emlékverseny 8. évfolyam Országos döntő 2010/2011.

Részletesebben

Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata 4. félév

Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata 4. félév Óbudai Egyetem Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata 4. félév Balla Andrea Témavezetők: Dr. Klébert Szilvia, Dr. Károly Zoltán MTA Természettudományi Kutatóközpont

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik

Részletesebben

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális

Részletesebben

Szabadentalpia nyomásfüggése

Szabadentalpia nyomásfüggése Égéselmélet Szabadentalpia nyomásfüggése G( p, T ) G( p Θ, T ) = p p Θ Vdp = p p Θ nrt p dp = nrt ln p p Θ Mi az a tűzoltó autó? A tűz helye a világban Égés, tűz Égés: kémiai jelenség a levegő oxigénjével

Részletesebben

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2. 6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen

Részletesebben

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion

Részletesebben

Anyagos rész: Lásd: állapotábrás pdf. Ha többet akarsz tudni a metallográfiai vizsgálatok csodáiról, akkor: http://testorg.eu/editor_up/up/egyeb/2012_01/16/132671554730168934/metallografia.pdf

Részletesebben

*, && #+& %-& %)%% & * &% + $ % !" #!$"" #%& $!#!'(!!"$!"%#)!!!*

*, && #+& %-& %)%% & * &% + $ % ! #!$ #%& $!#!'(!!$!%#)!!!* ! "#$% &'(&&)&&) % *'&"#%+#&) *, && #+& %-& %)%% & * &% + "#$%%(%((&,)' %(%(&%, & &% +$%,$. / $ %)%*)* "& 0 0&)(%& $ %!" #!$"" #%& $!#!'(!!"$!"%#)!!!* 1234 5151671345128 51 516 5 " + $, #-!)$. /$#$ #'0$"!

Részletesebben

Látványos kémiai kísérletek

Látványos kémiai kísérletek Látványos kémiai kísérletek Mottó: Chuwie, add rá a tartalékot! Bemutatja: Kémia BSc, I. évfolyam 2009. 611. Labor Laborvezető: Tarczay György Laboráns: Éva néni Sarka János Italok borból KMnO 4 -oldat

Részletesebben

Tapasztalat: Magyarázat:

Tapasztalat: Magyarázat: 1. Kísérlet Szükséges anyagok: 3,2 g cinkpor; 1,5 g kénpor Szükséges eszközök: porcelántál, vegyszeres kanál, vas háromláb, agyagos drótháló, Bunsen-égő Végrehajtás: Keverjük össze a cinkport és a kénport,

Részletesebben

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása 1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása A természetes vizek mindig tartalmaznak oldott széndioxidot, CO 2 -t. A CO 2 a vizekbe elsősor-ban a levegő CO 2 -tartalmának beoldódásával

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Készült az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához a Mozaik Kiadó ajánlása alapján

Készült az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához a Mozaik Kiadó ajánlása alapján KÉMIA 7-8. Készült az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához a Mozaik Kiadó ajánlása alapján A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata,

Részletesebben

Fizikai tulajdonságai: Tapasztalat: Magyarázat: Kémiai tulajdonságai: Előállítása: 1. laboratóriumban: 2. iparban:

Fizikai tulajdonságai: Tapasztalat: Magyarázat: Kémiai tulajdonságai: Előállítása: 1. laboratóriumban: 2. iparban: 1. Kísérlet : Hidrogén kimutatása, égése Szükséges anyagok: egy darab cink, sósav Szükséges eszközök: kémcső, cseppentő, gyújtópálca Végrehajtás: a, A kémcsőbe tedd bele a cinkdarabot, majd csepegtess

Részletesebben

Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata

Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata Óbudai Egyetem Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata Balla Andrea Témavezetők: Dr. Klébert Szilvia, Dr. Károly Zoltán MTA Természettudományi Kutatóközpont

Részletesebben

Minőségi kémiai analízis

Minőségi kémiai analízis Minőségi kémiai analízis Szalai István ELTE Kémiai Intézet 2016 Szalai István (ELTE Kémiai Intézet) Minőségi kémiai analízis 2016 1 / 32 Lewis-Pearson elmélet Bázisok Kemény Lágy Határestek H 2 O, OH,

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 8. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 8. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny országos döntő Az írásbeli forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző azonosítási száma:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:...

Részletesebben

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 12 pont. 3. feladat Összesen: 14 pont. 4. feladat Összesen: 15 pont

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 12 pont. 3. feladat Összesen: 14 pont. 4. feladat Összesen: 15 pont 1. feladat Összesen: 8 pont Az autók légzsákját ütközéskor a nátrium-azid bomlásakor keletkező nitrogéngáz tölti fel. A folyamat a következő reakcióegyenlet szerint játszódik le: 2 NaN 3(s) 2 Na (s) +

Részletesebben

Az anyagok változásai 7. osztály

Az anyagok változásai 7. osztály Az anyagok változásai 7. osztály Elméleti háttér: Hevítés hatására a jég megolvad, a víz forr. Hűtés hatására a vízpára lecsapódik, a keletkezett víz megfagy. Ha az anyagok halmazszerkezetében történnek

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Az AsH 3 hevítés hatására arzénre és hidrogénre bomlik. Hány dm 3 18 ºC hőmérsékletű és 1,01 10 5 Pa nyomású AsH 3 -ből nyerhetünk 10 dm 3 40 ºC hőmérsékletű és 2,02 10 5 Pa

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

+oxigén +víz +lúg Elemek Oxidok Savak Sók

+oxigén +víz +lúg Elemek Oxidok Savak Sók Összefoglalás2. +oxigén +víz +lúg Elemek Oxidok Savak Sók Nitrogén Foszfor Szén Gyémánt, grafit szilícium Szén-dioxid, Nitrogéndioxid Foszforpentaoxid Szénmonoxid Szilíciumdioxid Salétromsav Nitrátok foszforsav

Részletesebben

KÉMIA. PRÓBAÉRETTSÉGI május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA. PRÓBAÉRETTSÉGI május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május KÉMIA EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 1. Esettanulmány (14 pont) 1. a) m(au) : m(ag) = 197 : 108 = 15,5 : 8,5 (24 egységre vonatkoztatva) Az elkészített zöld arany 15,5

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A HIDROGÉN, A HIDRIDEK 1s 1, EN=2,1; izotópok:,, deutérium,, trícium. Kétatomos molekula, H 2, apoláris. Szobahőmérsékleten

Részletesebben

T I T M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA A KOCH VALÉRIA ISKOLAKÖZPONT 7. 8. OSZTÁLYA SZÁMÁRA

HELYI TANTERV KÉMIA A KOCH VALÉRIA ISKOLAKÖZPONT 7. 8. OSZTÁLYA SZÁMÁRA HELYI TANTERV KÉMIA A KOCH VALÉRIA ISKOLAKÖZPONT 7. 8. OSZTÁLYA SZÁMÁRA Az általános iskolai kémiatanítás célja, hogy a tanulók sajátítsanak el olyan műveltségtartalmat, amely megismerteti velük a természetben

Részletesebben

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont 1. feladat Összesen: 15 pont Vizsgálja meg a hidrogén-klorid (vagy vizes oldata) reakciót különböző szervetlen és szerves anyagokkal! Ha nem játszódik le reakció, akkor ezt írja be! protonátmenettel járó

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,

Részletesebben

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Dr. Czégény Ildikó, TRV (HAJDÚVÍZ) Sonia Al Heboos, BME VKKT Dr. Laky Dóra, BME VKKT Dr. Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők Mikroszennyezőknek

Részletesebben

Kémia: minden, ami körülvesz. 5.modul: Gyakorlati feladatok: anyagok és tulajdonságaik

Kémia: minden, ami körülvesz. 5.modul: Gyakorlati feladatok: anyagok és tulajdonságaik Kémia: minden, ami körülvesz 5.modul: Gyakorlati feladatok: anyagok és tulajdonságaik TARTALOM 5.modul: Gyakorlati feladatok: anyagok és tulajdonságaik...2 1. Sodium PolYacrylate egy polimer a babák egészségéért...3

Részletesebben

Oldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű

Oldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok - elegyek Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok: egyik komponens mennyisége nagy (oldószer) a másik, vagy a többihez (oldott

Részletesebben

8. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2009.

8. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2009. 8. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2009. Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthet legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhet

Részletesebben

TECHNIKAI ADATLAP 1. SZAKASZ AZ ANYAG/KEVERÉK ÉS A VÁLLALAT/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA:

TECHNIKAI ADATLAP 1. SZAKASZ AZ ANYAG/KEVERÉK ÉS A VÁLLALAT/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA: lakk Elkészítés időpontja: 2012.02.05. 1 / 4. oldal TECHNIKAI ADATLAP 1. SZAKASZ AZ ANYAG/KEVERÉK ÉS A VÁLLALAT/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA: 1.1. Termék azonosító: Termékszám: JK 246 221 00 PN 112 474 06 Korrózió

Részletesebben

A kémia tanításának célja és feladatai

A kémia tanításának célja és feladatai 7. évfolyam A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata, hogy a tanulók fokozatosan sajátítsák el azt a kémiai műveltségtartalmat és szemléletet, amely a 21. század kulturált

Részletesebben

Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban

Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban Bevezetés A kerámia masszák folyósításkor fő cél az anyag

Részletesebben

Bio Energy System Technics Europe Ltd

Bio Energy System Technics Europe Ltd Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap

Részletesebben

Óravázlat- kémia: 4. fejezet 1. óra

Óravázlat- kémia: 4. fejezet 1. óra Óravázlat- kémia: 4. fejezet 1. óra Műveltségi terület: Tantárgy: Iskolatípus: Évfolyam: Téma, témakör: Készítette: Az óra témája: Az óra cél- és feladatrendszere: A tanóra témájának kulcsfogalmai: Az

Részletesebben

SZERVETLEN ALAPANYAGOK ISMERETE, OLDATKÉSZÍTÉS

SZERVETLEN ALAPANYAGOK ISMERETE, OLDATKÉSZÍTÉS SZERVETLEN ALAPANYAGOK ISMERETE, OLDATKÉSZÍTÉS ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET Az eredményes munka szempontjából szükség van arra, hogy a kozmetikus, a gyakorlatban használt alapanyagokat ismerje, felismerje

Részletesebben

KÉMIA 7-8. évfolyam A helyi tanterv a kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai

KÉMIA 7-8. évfolyam A helyi tanterv a kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai KÉMIA 7-8. évfolyam A helyi tanterv a kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata, hogy a tanulók fokozatosan sajátítsák el azt

Részletesebben

Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló február évfolyam

Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló február évfolyam Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló 2013. február 20. 8. évfolyam A feladatlap megoldásához kizárólag periódusos rendszert és elektronikus adatok tárolására nem alkalmas zsebszámológép

Részletesebben

Általános Kémia, BMEVESAA101

Általános Kémia, BMEVESAA101 Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Az anyagi rendszerek csoportosítása

Az anyagi rendszerek csoportosítása Általános és szervetlen kémia 1. hét A kémia az anyagok tulajdonságainak leírásával, átalakulásaival, elıállításának lehetıségeivel és felhasználásával foglalkozik. Az általános kémia vizsgálja az anyagi

Részletesebben

Kuti Rajmund. A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai

Kuti Rajmund. A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai Kuti Rajmund A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai A tűzoltóság a bevetések 90%-ban ivóvizet használ tűzoltásra, s a legtöbb esetben a kiépített vezetékes hálózatból kerül a tűzoltó

Részletesebben

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható! 1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket

Részletesebben

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL Kander Dávid Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Barkács Katalin Konzulens: Gombos Erzsébet Tartalom Ferrát tulajdonságainak bemutatása Ferrát optimális

Részletesebben

KÉMIA A kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai

KÉMIA A kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai KÉMIA A kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata, hogy a tanulók fokozatosan sajátítsák el azt a kémiai műveltségtartalmat és

Részletesebben

XVII. SZERVETLEN KÉMIA (Középszint)

XVII. SZERVETLEN KÉMIA (Középszint) XVII. SZERVETLEN KÉMIA (Középszint) XVII. 1. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 C A D C D C D A C 1 B D B C A D D D D E 2 D C C C A A A D D C B C C B D D XVII. 4. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS Nemfémes

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia

Részletesebben

ÓRIÁS MÁGNESES ELLENÁLLÁS

ÓRIÁS MÁGNESES ELLENÁLLÁS ÓRIÁS MÁGNESES ELLENÁLLÁS Modern fizikai kísérletek szemináriúm Ariunbold Kherlenzaya Tartalomjegyzék Mágneses ellenállás Óriás mágneses ellenállás FM/NM multirétegek elektromos transzportja Kísérleti

Részletesebben

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403 Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 Az anyag Az anyagot az ember nyeri ki a természetből és

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

TRIGLYCERIDA SATURATA MEDIA. Telített, közepes lánchosszúságú trigliceridek

TRIGLYCERIDA SATURATA MEDIA. Telített, közepes lánchosszúságú trigliceridek Triglycerida saturata media Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.6-1 TRIGLYCERIDA SATURATA MEDIA Telített, közepes lánchosszúságú trigliceridek 01/ 2010:0868 DEFINÍCIÓ Az anyag telített zsírsavak, főként kaprilsav (oktánsav)

Részletesebben

T I T M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 8. osztály

T I T M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 8. osztály T I T M T T Hevesy György Kémiaverseny országos döntő Az írásbeli forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző azonosítási száma:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:...

Részletesebben

Szervetlen kémia I. kollokvium, (DEMO) , , K/2. Írják fel a nevüket, a Neptun kódjukat és a dátumot minden lapra!

Szervetlen kémia I. kollokvium, (DEMO) , , K/2. Írják fel a nevüket, a Neptun kódjukat és a dátumot minden lapra! Szervetlen kémia I. kollokvium, (DEMO) 16. 05. 17., 00-12 00, K/2 Írják fel a nevüket, a Neptun kódjukat és a dátumot minden lapra! TESZT KÉRDÉSEK Kérdésenként 60 s áll rendelkezésre a válaszadásra. Csak

Részletesebben

KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ

KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ 1) A rejtvény egy híres ember nevét és halálának évszámát rejti. Nevét megtudod, ha a részmegoldások betűit a számozott négyzetekbe írod, halálának évszámát pedig pici számolással.

Részletesebben

NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen

NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen Készítette: Battistig Nóra Környezettudomány mesterszakos hallgató A DOLGOZAT

Részletesebben

N I. 02 B. Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 2011.11.30. A mérés dátuma: A mérés eszközei: A mérés menetének leírása:

N I. 02 B. Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 2011.11.30. A mérés dátuma: A mérés eszközei: A mérés menetének leírása: N I. 02 B A mérés eszközei: Számítógép Gerjesztésszabályzó toroid transzformátor Minták Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 A mérés menetének leírása: Beindítottuk a számtógépet, Behelyeztük a mintát a ferrotestbe.

Részletesebben

TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag kibocsátásának vizsgálata

TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag kibocsátásának vizsgálata Veszprém, Gátfő u. 19. Tel./fax: 88/408-920 Rádiótel.: 20/9-885-904 Email: gyulaigy1@chello.hu TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag

Részletesebben

Szilárdtestek mágnessége. Mágnesesen rendezett szilárdtestek

Szilárdtestek mágnessége. Mágnesesen rendezett szilárdtestek Szilárdtestek mágnessége Mágnesesen rendezett szilárdtestek 2 Mágneses anyagok Permanens atomi mágneses momentumok: irány A kétféle spin-beállású elektronok betöltöttsége különbözik (spin-polarizáció)

Részletesebben

Környezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése

Környezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése Környezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése Krisztán Csaba Témavezető: Csorba Ottó 2012 Vázlat A terület bemutatása Célkitűzés A szennyeződés jellemzése Mintavételezés Módszerek

Részletesebben

AZ EGYENÁRAM HATÁSAI

AZ EGYENÁRAM HATÁSAI AZ EGYENÁRAM HATÁSAI 1) HŐHATÁS Az elektromos áram hatására a zseblámpa világít, mert izzószála felmelegszik, izzásba jön. Oka: az áramló elektronok kölcsönhatásba kerülnek a vezető helyhez kötött részecskéivel,

Részletesebben

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Budapest II. Pusztaszeri út 59-67 A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? Várhegyi Gábor Biomassza: Biológiai definíció:

Részletesebben

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek Hő felszabadítás katalitikus izzótéren, (ULE) ultra alacsony káros anyag kibocsátáson és alacsony széndioxid kibocsátással. XIV. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIÁT

Részletesebben

A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai

A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai Kuti Rajmund Szakál Tamás Szakál Pál A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai Bevezetés Az utóbbi tíz évben a klímaváltozás és a globális civilizációs hatások következtében Földünk

Részletesebben

NYOMDAIPARI ALAPISMERETEK

NYOMDAIPARI ALAPISMERETEK Nyomdaipari alapismeretek középszint 0621 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. NYOMDAIPARI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása Oktatási Hivatal I. FELADATSOR Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása 1. B 6. E 11. A 16. E 2. A 7. D 12. A 17. C 3. B 8. A 13. A 18. C

Részletesebben

SZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK

SZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK SZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK Budapesti Reáltanoda Fontos! Sok reakcióegyenlet több témakörhöz is hozzátartozik. Zárójel jelzi a reakciót, ami más témakörnél található meg. REAKCIÓK FÉMEKKEL fém

Részletesebben

Folyadékok és szilárd anyagok sűrűségének meghatározása különböző módszerekkel

Folyadékok és szilárd anyagok sűrűségének meghatározása különböző módszerekkel Folyadékok és szilárd anyagok sűrűségének meghatározása különböző módszerekkel Név: Neptun kód: _ mérőhely: _ Labor előzetes feladatok 20 C-on különböző töménységű ecetsav-oldatok sűrűségét megmérve az

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003. KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATK 2003. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt

Részletesebben

1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben

1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben 1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben t/ 0 C 0 20 30 60 O 2 0,006945 0,004339 0,003588 0,002274 H 2S 0,7066 0,3846 0,2983 0,148 HCl 82,3 72 67,3 56,1 CO 2 0,3346 0,1688 0,1257

Részletesebben

Biomassza anyagok hasznosítása termikus módszerekkel

Biomassza anyagok hasznosítása termikus módszerekkel Biomassza anyagok hasznosítása termikus módszerekkel Czégény Zsuzsanna Anyag- és Környezetkémiai Intézet Megújuló Energia csoport XI. Budapest, Magyar tudósok körútja 2. Biomassza anyagok hasznosítása

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden

Részletesebben

Hevesy verseny döntő, 2001.

Hevesy verseny döntő, 2001. 7. osztály 2 Kedves Versenyző! Köszöntünk a Hevesy György kémiaverseny országos döntőjének írásbeli fordulóján. A következő kilenc feladat megoldására 90 perc áll rendelkezésedre. A feladatokat a számítási

Részletesebben

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1 Életünk és a víz Kiss Miklós www.vizinform.hu Kiss Miklós 1 Víz,ha csak életünkhöz lenne szükséges rádde magad vagy az élet! Nincs arra szó, mily fenséges enyhülést ad csodás üdeséged. Hajdan volt erőnk,

Részletesebben

Mekkora az égés utáni elegy térfogatszázalékos összetétele

Mekkora az égés utáni elegy térfogatszázalékos összetétele 1) PB-gázelegy levegőre 1 vonatkoztatott sűrűsége: 1,77. Hányszoros térfogatú levegőben égessük, ha 1.1. sztöchiometrikus mennyiségben adjuk a levegőt? 1.2. 100 % levegőfelesleget alkalmazunk? Mekkora

Részletesebben

A kén kémiai tulajdonágai, fontosabb reakciói és vegyületei

A kén kémiai tulajdonágai, fontosabb reakciói és vegyületei A kén kémiai tulajdonágai, fontosabb reakciói és vegyületei 1. KÉMIAI TULAJDONSÁGOK: Reakciókészsége közönséges hőmérsékleten nem nagy, aktivitása azonban a hőmérséklet emelkedésével nagymértékben fokozódik,

Részletesebben

Azbeszt. Pekár Mihály BME- VBK

Azbeszt. Pekár Mihály BME- VBK Azbeszt Pekár Mihály BME- VBK Mi is az azbeszt? Az azbeszt gyűjtőfogalom a természetben előforduló ásványi anyagok egy speciális csoportjára Három legjobban elterjedt típusa: Krizotil, fehér azbeszt: Mg

Részletesebben

Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft

Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Klasszikus analitikai módszerek Csapadékképzéses reakciók: Gravimetria (SZOE, víztartalom), csapadékos titrálások (szulfát, klorid) Sav-bázis

Részletesebben

... Dátum:... (olvasható név)

... Dátum:... (olvasható név) ... Dátum:... (olvasható név) (szak) Szervetlen kémia írásbeli vizsga A hallgató aláírása:. Pontok összesítése: I.. (10 pont) II/A. (10 pont) II/B. (5 pont) III.. (20 pont) IV.. (20 pont) V.. (5 pont)

Részletesebben

NATRII AUROTHIOMALAS. Nátrium-aurotiomalát

NATRII AUROTHIOMALAS. Nátrium-aurotiomalát Natrii aurothiomalas Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.5.8-1 07/2007:1994 NATRII AUROTHIOMALAS Nátrium-aurotiomalát DEFINÍCIÓ A (2RS)-2-(auroszulfanil)butándisav mononátrium és dinátrium sóinak keveréke. Tartalom: arany

Részletesebben

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont) KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO

Részletesebben