.Választójogról. Az elmúlt tíz év politikai-közjogi vitáiban több alkalommal. A parlamentáris demokráciát megalapozó magyar
|
|
- Nóra Bogdánné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 .TORDAI CSABA..Választójogról. tíz évvel az els szabad választás után Az elmúlt tíz év politikai-közjogi vitáiban több alkalommal is el került a választási rendszer reformjának problémája ben a Háromoldalú Tárgyalások résztvev i átmenetinek szánták a választójogról szóló 1989:XXXIV. törvényt az azonban ma is hatályos. Bár alig akad valaki, aki szeretné vagy legalább sajátjának érezné a mai magyar választási rendszert, soha nem volt még elégséges politikai akarat és er ahhoz, hogy alapelemeit megváltoztassák. Írásomban a magyar választási rendszer megszületését tekintem át, majd egy lehetséges reform alapvonalait vázolom fel. El tte ismertetem az alapvet technikai fogalmakat, mely bekezdéseket a jogban és a politológiában járatos olvasók nyugodtan átugorhatják. ALAPFOGALMAK A parlamentáris demokráciát megalapozó magyar választójogi törvény elemzése el tt arra kérem az olvasót, tisztázzunk néhány alapfogalmat. 1 A választási rendszerek alapvet en kétfajták lehetnek: egyéni kerületre épülhetnek, vagy arányos képviseletre törekedhetnek. Elképzelhet persze a két típus elemeit ötvöz választási rendszer is. Az egyéni kerületekben egy körzet polgárai egy képvisel t választanak. A választás alapja lehet relatív vagy abszolút többség: el bbi esetben a legtöbb voksot szerz induló kerülhet a parlamentbe, utóbbiban a szavazatok több mint felével lehet csak képvisel a jelölt. Mivel ha sok jelölt indul egy körzetben, könnyen el fordulhat, hogy egyikük sem szerez abszolút többséget, ezért ez esetben második fordulót kell tartani: általában a legjobban szerepl két jelölt között, hiszen így biztosítható az ötven százalék plusz egy szavazat. Mivel az egyéni kerületek az 51%-os többséget is 100%-os mandátummá konvertálhatják, 49%-nyi szavazat elveszhet, ezért néhány rendszerben a nem hasznosuló szavazatok révén külön kompenzációs listán lehet mandátumot szerezni. Arányos rendszerekben egy körzet választói több mandátum sorsáról döntenek, a szavaztok arányában részesülhetnek a képvisel i helyekb l a pártok. A megszerezhet mandátumok számát magnitúdónak nevezzük; minél nagyobb egy körzet magnitúdója, annál arányosabb a rendszer, mivel annál alacsonyabb szavazatszámmal lehet képvisel i helyhez jutni. A magnitúdó meghatározza a rendszer implicit küszöbét is: ha öt mandátumot lehet elosztani, semmiképpen sem lehet 17%-os eredmény 2 alatt képvisel i helyhez jutni. Technikailag következik a mandátumelosztási szabályokból ez a küszöb szemben az explicit küszöbbel, amely a törvény rendelkezése folytán zárja ki azokat a pártokat a képvisel i helyek megszerzéséb l, akik az implicit küszöb fölött szereztek szavazatot, az adott explicit küszöböt azonban nem érték el. Magnitúdó alapján beszélhetünk megyei, regionális vagy tartományi és országos listáról. Mandátum-szavazat konverziónak nevezzük azt az eljárást, amelynek során a szavazatok eloszlása meghatározza a mandátumok elosztását. Arányossági együtthatón pedig azt az értéket értjük, amely kifejezi, hogy ha egy teljesen arányos mandátum-szavazat konverziót 100-nak tekintünk, mennyire arányos az adott rendszer. 75
2 Tordai Csaba VÁLASZTÓJOGI KÉRDÉSEK A HÁROMOLDALÚ TÁRGYALÁSOKON AZ ÁLLAMPÁRT ÁLLÁSPONTJA Az MSZMP 1988 májusában megtartott pártértekezlete nyomán újabb lökést kapott az alkotmányozás már 1985-t l folyó munkálata, az átfogó közjogi reform a szocialista demokratizmus jegyében természetesen a választójogra is kiterjedt volna. A jogszabály-el készítés eredményeként jelent meg az MSZMP els alkotmánykoncepciója novemberében. Ez a koncepció az országos lista szerepének növelését javasolta: a mandátumok egyharmadát lehetett volna ilyen módon elnyerni. Egyik megoldásként a társadalmi szervezetek delegálási jogának növelését ajánlotta a tervezet, olyan módon, hogy a delegálás arányait a leköszön parlament állapította volna meg. A koncepció is tisztában volt vele, hogy ez az elképzelés nem egyeztethet össze a választási rendszer alapelveivel, bár rögtön hozzátette, hogy azok nem is szólnak örök id kre. Másik megoldásként és ezt javasolta a tervezet az egyéni kerületek mellett az országos, kötött listák közötti arányt a választók határozzák meg második szavazatukkal. A 1989 januárjában megjelent, második alkotmánykoncepció 4 lakonikus tömörséggel szinte tankönyvbe ill en sorolta fel a lehetséges megoldásokat (egyéni körzet; helyi, megyei, országos lista; vegyes rendszer), ám de lege ferenda nem beszélt a szabályozásról. Egy héttel a második alkotmánykoncepció elkészülte után a PB-tagok egyetértettek 5 abban, hogy olyan részalkotmányozásra van szükség, amely biztosítja 1990-ben a parlamenti többséget az MSZMP számára, és csupán az ra várt gazdasági válság menedzselése után, 1995-ben számoltak szabad választással. Ez a hosszú távú szocialista berendezkedéssel számoló alkotmánykoncepcióhoz képest az állampárt szempontjából hatalmas visszalépést jelentett: elfogadták, hogy 1995-ben elveszítik hatalmukat. Az átmenet és persze az átmentés érdekében az alkotmányból ugyan ki kívánták iktatni a kommunista párt vezet szerepét mondván praktikusan nem is lenne semmi haszon bel le attól bennünket még leszavazhatnak a választásokon, ohne zsinór, de a választási rendszerben az MSZMP számára bizonyos preferenciákat jogilag érvényesíteni akartak. Egyértelm vé vált azonban, hogy az ellenzék csak teljesen szabad választásokat fogad el, ezért májusra az állampárt vezet i eldöntötték, 6 hogy novemberre hozzák el re a választásokat. Azzal számoltak, hogy negyven százalék körüli eredményüket a történelmi pártokkal kötött koalíció egészíti ki többséggé, azaz a 1945-ös koalíció újraélesztésében gondolkodtak és ha hihetünk az egymásnak adott beszámolóknak, e pártok nem utasították el a kommunista ajánlkozást. Júniusra elkészült a választójogi törvény tervezete, mely lényegi pontokon különbözött az ellenzék mindkét szárnyának elképzeléseit l. A kormányzati tervezet 7 két, egyaránt megközelít leg háromszázötven f s parlamentet eredményez megoldással számol. Az els egy ötvenf s országos listával kiegészített egyéni kerületi rendszer, amely a töredékszavazatok alapján osztja ki a listás mandátumokat. Az egyéni kerületben való elinduláshoz hatszáz támogató aláírás kellett volna; minden jelöltet állító párt állíthatott volna országos listát is, amennyiben pedig országosan tízezer aláírást összegy jtött, minden kerületben állíthatott volna jelöltet. Az els fordulóban érvényességi kellék lett volna, hogy legyen az egyéni választókörzetben jelölt, illetve hogy a választásra jogosultak legalább fele az urnákhoz járuljon. A második forduló tekintetében az MSZMP eredeti javaslata csak a két legtöbb szavazatot kapott jelöltet vette számításba, érvényességi küszöb nélkül. Az országos listán a töredékszavazatok összesítése után a legnagyobb maradék elve 8 szerint osztották volna szét a mandátumokat. Az MSZMP törvényjavaslatának másik verziója egy vegyes, ám nem kétszavazatos választási rendszert vázolt fel. A harmincezernél kisebb lélekszámú települések környékükkel együtt alkottak volna egy egymandátumos körzetet, harminc- és hatvanezer f között kétmandátumos, hatvanezer f fölött harmincezer egész többszörösének megfelel mandátumszámú körzetet javasolt létrehozni a tervezet ezen változata, mely mandátumszámszor hatszáz támogató ajánlást írt el a jelölés feltételeként. Az egymandátumos körzetben a mandátumelosztás az A változattal megegyez en történt, a többmandátumos körzetben a legnagyobb maradék elve szerint. A többmandátumos körzeteknél az érvényességet a választópolgárok legalább felének részvételéhez kötötték. A többmandátumos, ám kis magnitúdójú választókörzetek implicit bejutási küszöbe igen magas; csupán a több választókerületre osztandó f városban és a legnagyobb lélekszámú városokban Mis- 76
3 Választójogról tíz évvel az elsõ szabad választás után kolc (14,29%), Debrecen (14,29%), Szeged (16,67%), Pécs (16,67%) lett volna esélye az eddigi választások országos összesítése alapján a nyertes párton kívül másnak is a mandátumszerzésre, explicit küszöbre éppen ezért nem is volt szükség. A rendszer korrigáló mechanizmust nem tartalmazott. ELLENZÉKI ELKÉPZELÉSEK Az Ellenzéki Kerekasztal pártjai súlyosan megosztottak voltak a választójog kérdésében. Els ként Tölgyessy Péter 9 terjesztette el az SZDSZ javaslatát, amely már A rendszerváltás programja 10 cím kötetben is megjelent. Eszerint kétfordulós, abszolút többségre épít egyéni kerületi rendszerben d lt volna el 200 mandátum sorsa, míg a polgárok másik szavazatukkal országos pártlisták között, arányosan oszthattak volna szét ötven képvisel i helyet. Ez a megoldás világossá tette volna az egyéni kerületek második fordulójában a politikai felállást, mivel 89 nyarán biztosnak t nt, hogy egy állampárti és egy ellenzéki, demokrata fórumos jelölt állt volna egymással szemben. Az országos listán viszont a többi ellenzéki párt is legalább vezéreit bejuttathatta volna az Országgy lésbe. Paradox módon az SZDSZ javaslata leginkább az MDF-nek kedvezett, hiszen az ellenzék vezet erejeként minden bizonnyal kétharmados többséget érhetett volna el ezzel a rendszerrel. Weimar és a IV. francia köztársaság példájából azt sz rték azonban le a szabaddemokraták, hogy a kormányozhatóság és a biztos parlamenti többség olyan fontos el nyök, amelyekért szervezetüknek megéri az els választáson áldozatot hozni. Mi több, azzal is számolhattak, hogy az MSZMP szétesése és az MDF kormányzati erodálódása miatt a második választáson nekik kedvezhet a felvázolt szisztéma. A történelmi pártok, így a Kisgazdapárt, a KDNP és a Magyar Néppárt 11 a tisztán arányos, megyei listán alapuló rendszert támogatták, és vagy elvetették az explicit küszöb alkalmazását, vagy azt rendkívül alacsonyan, 1-2%-ban kívánták meghatározni. Mivel szervezetük és embereik nem igazán voltak, egy országos listán alapuló, tisztán arányos rendszerben érhették volna el a legjobb eredményt. A szociáldemokraták bels konfliktusaik miatt nem vettek részt az EKA tevékenységében, így ebben a vitában sem. Kompromisszumos javaslatcsomagot terjesztett el Sólyom László az MDF nevében. Eszerint a legfeljebb 300 f s parlamentet szavai szerint a német minta alapján fele-fele arányban választanák két fordulóban, egyéni kerületekben, illetve megyei listán. A listákat illet en az 5%-os explicit küszöbbel elméletileg egyetértett Sólyom, de hogy alkupozícióba hozza az ellenzéket, mégis 3%-ot javasolt. A két választási mód azonban nem kapcsolódott össze a javaslatban, így aki listás szavazatarányánál több egyéni mandátumot szerez meg, megtarthatja egyéni mandátumait, és emellé szemben a németországi megoldással a listás helyekb l is arányosan részesülhet. Ennek eredményeként, míg Németországban a választás arányossága az egyéni kerületek nagy száma ellenére közelít a 100%-hoz, Sólyom koncepciójában a gy ztes pártot er teljesen preferálja a rendszer. Az MDF álláspontját ez ügyben nyilván azzal kell magyaráznunk, hogy mint az egyéni kerületekben gy zelemre leginkább esélyes párt, nem kívánt lemondani a listás mandátumokról sem. Az egymástól meglehet sen távol es álláspontok miatt a vegyes rendszert hamar elfogadta az összes párt, 12 bár a történelmiek képvisel i közül néhányan mindvégig hangsúlyozták, hogy bármelyik pillanatban visszatérhetnek a tisztán listás rendszeren alapuló kiinduló álláspontjukhoz. A vita ezután az egyéni és listás helyek arányára terel dött. A történelmi pártok (FKgP, KDNP, MNP) egyharmad egyéni/kétharmad listás, az SZDSZ, a FIDESZ és a Liga kétharmad egyéni/egyharmad listás megosztást javasoltak. Végül az SZDSZ, a kisgazdák és a kereszténydemokraták tartottak ki eredeti álláspontjuk mellett, ám k is csak tartózkodtak az MDF-javaslat szavazásánál. Konszenzus jött létre abban is, hogy Sólyom eredeti javaslatától eltér en országos listát javasol az ellenzék, megmaradt viszont a 3%-os explicit küszöb. Kés bbiekben annyiban módosult a kialakult konszenzus, hogy országos lista helyett mégis megyeit javasolt az ellenzék. 13 KOMPROMISSZUM Az MSZMP az albizottságban a júniusi javaslat A változatától némileg eltér en 280 egyéni kerület mellé hetvenf s országos kompenzációs listát javasolt, de már a középszint tárgyalás megkezdésekor elfogadta 14 a kétszavazatos rendszert. A 150 egyéni kerület töredékszavazatai 50 f s országos kompenzációs listán hasznosultak volna, míg 150 képvisel országos listáról közvetlenül, a második szavazattal elnyerhet mandátummal lett volna az Országgy lés tagja. 77
4 Tordai Csaba A Harmadik Tárgyalófél 175 egyéni és 125 megyei listán elnyerhet mandátumot javasolt, az MSZMPvel egyetértett az egyéni kerületek töredékszavazatainak hasznosulásáról. Az EKA 150 egyéni és 150 megyei listás mandátum mellett érvelt, ám elképzelése szerint az 50 kompenzációs mandátum a megyei választókerületek alacsony mandátumszáma miatti aránytalanságot orvosolta volna. Az ellenzék javasolta azt is, hogy egyszerre két megyei listán és egy egyéni kerületben lehessen jelölt valaki, ezt a másik két fél elfogadta; de a választási rendszer egészének elfogadása után egy megyei listás, egy kompenzációs listás és egy egyéni jelölésben egyezett ki a három oldal. A Harmadik Tárgyaló Fél kompromisszumos javaslatként elfogadta a arányt, és az 50 kompenzációs mandátum megosztására tett javaslatot, melyszerint 25 helyet az egyéni, 25-öt pedig a listás töredékszavazatok alapján osztottak volna el. Az EKA és az MSZMP elfogadta a javaslatot, az állampárt ezen túl beleegyezett a megyei listák állításába is. A pontos kompenzációs szabályok kidolgozását visszaadták az albizottságnak, s az úgy döntött, hogy az egyéni és listás töredékszavazatok egy közös, ötvenf s kompenzációs listára kerülhetnek fel. A kés bbiekben a megállapodás ezen része úgy módosult, hogy egyéni kerületben 152, megyei listán szintén 152, kompenzációs listán pedig 70 mandátumot lehet szerezni; listás mandátum megszerzéséhez az osztószám kétharmada is elegend lett ezzel is a megyei kerületek kis mandátumszáma által okozott aránytalanság csökkent némileg. A parlamenti vitában az egyéni listás mandátumok aránya ra változott. Az EKA az országosan összesített listás szavazatok 3%-ában, az MSZMP 5%-ában javasolta meghúzni azt a határt, amely alatt az adott párt sem megyei, sem a kompenzációs listáról nem kaphat mandátumot; az EKA kompromisszumos javaslatát 4%-ról árukapcsolással fogadta el az állampárt. Az árukapcsolás lényege az volt, hogy az EKA beleegyezett, az egyéni kerületekben a második fordulóba jut minden 15%-nál több szavazatot kapott jelölt, ha azonban nincs legalább három ilyen jelölt, akkor az els három. Ezért cserébe azt kérte az ellenzék, hogy az els forduló legyen az egyéni kompenzáció alapja, amit az MSZMP elfogadott, és ráadásként a 4%-os listás küszöbbe is beleegyezett. Középszinten konszenzus 15 jött létre abban is, hogy legalább öt megyében kell listával rendelkeznie egy pártnak országos lista állításához, végül ez a szám az albizottságban hétre emelkedett. VÁLTOZÁSOK AZ ELMÚLT TÍZ ÉVBEN 1989 után csak néhány változás történik a választójogi törvényben ben 5%-ra emelték az explicit küszöböt, ben pedig megváltoztak a közös és a kapcsolt listára es mandátumok elosztási szabályai. 17 Ezzel lényegében kiürült a kapcsolt lista jogintézménye, mivel a kapcsolt lajstromok közül ma csak az szerezhet mandátumot, amely önmagában is eléri az explicit küszöböt ben önálló kódexbe foglalták a választási eljárás szabályait. 18 A jogállami forradalom alapvet törvényei közül talán a választás anyagi joga módosult legkevésbé. Ennek ellenére szinte valamennyi párt összes választási programjában szerepel a választási rendszer átalakítása. A továbbiakban a reform egy lehet ségét vázolom fel. Milyen kívánalmaknak kellene megfelelnie egy új választási rendszernek? A f kérdés az, miként rizhet meg a kormányzati stabilitás úgy, hogy közben a rendszer jelenlegi aránytalansága is csökken. A magyar közjogi gondolkodásban tévesen él az a felfogás, hogy az egyébként féloldalasan bevezetett konstruktív bizalmatlanság garantálja a kormány stabilitását. Konstruktív bizalmatlansági indítvány ide vagy oda, ha a parlamenti ellenzék bár nem tud megállapodni az új kormányf személyében leszavazza a költségvetést, a kormány nemigen tehet mást, mint hogy lemond. A parlamenti többség elolvadásával tehát az ellenzék ki tudja kényszeríteni a kormány távozását. Nem is beszélve arról, hogy létezik a magyar alkotmányban nem konstruktív bizalmatlansági indítvány is, mivel a többségbe került ellenzék feloszlathatja a parlamentet, amivel az új választások nyomán megsz nik a kormány megbízatása. 19 Egy ingatag többségen nyugvó kormányt pusztán jogtechnikai eszközökkel nem lehet tartósan stabilizálni. Kizárólag a választási rendszer képes arra, hogy egy megosztott társadalomban megteremtse a kormányzáshoz szükséges többséget és legitimációt. Keskeny azonban az az ösvény, amely egyszerre biztosít elégséges legitimációt és többséget. Az aránytalanság jelenlegi szintje 1994-ben úgy teremtett többséget, hogy legitimációt nem biztosított hozzá az ország kétharmada a szocialisták ellen szavazott, mégis elvileg egyedül is tudtak volna kormányozni. Úgy kell tehát csökkenteni az aránytalanságot, hogy az ne menjen a kormányzás stabilitásának rovására. Ahol annyira megosztott a politikai közvéle- 78
5 Választójogról tíz évvel az elsõ szabad választás után mény, mint Magyarországon, a tisztán arányos rendszer állandó kormányválságot eredményezne, nem is beszélve arról, hogy az arányosan mandátumhoz jutó kis pártok befolyása aránytalanul nagyra n, mivel zsaroló pozícióban vannak: nélkülük nincs kormánytöbbség. Szintén fontos követelmény egy választójogi reformmal szemben, hogy tegye lehet vé a parlament létszámának csökkentését. Az ideális létszám körülbelül 250 f lenne, de semmiképpen sem mehet 300 képvisel fölé. A továbbiakban egy olyan modellt vázolok fel, amely véleményem szerint a fenti kívánalmaknak megfelel. EGY LEHETSÉGES VÁLASZTÓJOGI REFORM Ha a tisztán arányos rendszert elvetettük, mindenképpen a vegyes szisztéma mellett tettük le voksunkat. A meglehet sen kialakulatlan magyar politikai térben ugyanis abszurdum lenne a csak egyéni kerületekre épít választási rendszer: valójában egyetlen párt sem tett erre komoly javaslatot. Az egyéni kerületek mellett tehát valamilyen listás megoldásban kell gondolkodnunk. Az egyéni kerületek számát egyébként sem célszer csökkenteni. A néhány tíz kerülettel való csökkentés nem faragná le jelent sen a képvisel k számát, és felborítana egy bejáratott rendszert. Ha pedig jelent sen, nagyjából ötven f vel kevesebb képvisel t választanánk egyéni kerületekben, az kezelhetetlenül magasra növelné az egy körzetre jutó választópolgárok számát. Az egyéni kerületeknek csak akkor van értelmük egy több pártra épül politikai rendszerben, ha abszolút többségre van szükség a képvisel i hely elnyeréséhez. Szintén a sokpártrendszerb l következik, hogy az els forduló nem épülhet abszolút többségre. Ezért a jelenlegi, kétfordulós rendszert megfelel nek tartom, azonban egyrészt az abszolút többség elérése érdekében, másrészt a kisebb pártok zsarolási potenciáljának csökkentése miatt, az lenne a legel nyösebb, ha csak a legjobban szerepl két jelölt indulhatna a második fordulóban. Az egyik kiindulópontunk tehát legyen az, megmarad a két fordulóra épül, 176 egyéni körzet. A választási rendszer arányos részét illet en véleményem szerint indokolt az 5%-os, explicit küszöb fenntartása. A kormányzati stabilitás megköveteli, hogy legfeljebb az az öt-hat párt legyen benn az Országgy lésben, amely valóban számottev országos támogatottsággal rendelkezik. Ennek eléréséhez pedig alkalmasnak bizonyult az a követelmény, amely országosan 5%-os támogatottságot követelt meg a pártoktól, nem érdemes tehát regionális vagy megyei szinten értelmezni a küszöböt. Furcsán hangozhat, de a jelenlegi rendszer aránytalanságát persze az egyéni kerületek mellett a megyei listák okozzák. Mivel ezek nem kompenzációra épülnek, az egyéniben esetleg csak 40%-kal gy ztes párt is szerez rajtuk mandátumot. Azaz, ha például valamelyik megyében hat egyéni kerületi és öt listás mandátum osztható szét, nemcsak a hat egyéni helyet szerzi meg a gy ztes párt, hanem még emellé két listás mandátum is jut neki. Ezáltal a többi, összesen 60%-ot elér párt a mandátumok kevesebb mint 30%-át szerzi meg! Mindenképpen indokolt tehát, hogy a listás elem csak az egyéniben nem hasznosuló szavazatokra épüljön, vagy legalábbis vegye figyelembe a többségi alapon elnyert képvisel i helyeket. További aránytalanságot eredményez az egyes megyékben elnyerhet alacsony mandátumszám, azaz az alacsony magnitúdó. Például Nógrád, Tolna vagy Vas megyére négy-négy listás hely jut, azaz a szavazatok húsz százalékával lehet csak mandátumot szerezni az eddigi választások alapján csak a két legnagyobb párt listavezet je jut be a parlamentbe. Az aránytalanságot csökkenti ugyan, hogy ha marad kiosztatlan hely, annak elnyeréséhez elég a húsz százalék kétharmada, ám e három megyében ez a szabály sem juttatott más pártot mandátumhoz. Ahhoz, hogy arányosabbá tehessük a rendszert, vagy országos listában, vagy megyék összevonásában kell gondolkodnunk. A regionális lista mellett szól, hogy ezáltal valódi politikai egységgé lehetne tenni a statisztikai-tervezési régiókat, illetve hogy a helyi politikusok némileg jobban el térbe kerülhetnek, ami a pártelitek önfenntartó és önátment jellege ellen hathat. Az országos lajstrom mellett is az el bbi érv szól: a régiók jelenleg nem szerves közigazgatási egységek. Természetesen politikai döntést igényel, hogy a régiók kialakítása felé induljon-e el az ország, mindenesetre a választójog éppen azon kevés normák közé tartozik, amelyekkel valóban alakítani lehet a középszint területszerkezetet. Éppen ezért a magam részér l szerencsésebbnek tartanám a regionális listák bevezetését. Választhatjuk azt a megoldást, hogy a mai országos kompenzációs listához hasonlóan osszuk szét regionálisan a listás mandátumokat; ebben az esetben elég lenne, ha csak az egyéni kerületek jelöltjeire szavaz a választó, mivel ezek kerülnének töredék- 79
6 Tordai Csaba szavazatként kompenzálásra. Vagy átvehetjük a kétszavazatos német választási rendszert, ahol a tartományok (nálunk értelemszer en a régiók) szintjén a pártlistákra adott szavazatok szerint szétosztják a tartományra es egyéni és listás mandátumokat. Majd ebb l pártonként levonják az egyéniben megszerzett képvisel i helyeket, és a maradék mandátumot töltheti be az adott párt a listájáról. Ha több egyéni helyet szerzett, mint ami arányosan járna neki, a többletet persze megtarthatja. Ez a megoldás egyrészt csökkentené a rendszer aránytalanságát, abban a mértékben azonban fenntartaná, amennyi az ország kormányozhatóságához szükséges. Dönt kérdés, hogy a 176 egyéni körzet mellé hány listás mandátumot állítunk. Számításaim szerint a rendszer jelenlegi arányossági együtthatója 85 körül van, ebb l öt százaléknyi aránytalanságot az explicit küszöb okoz. Reális célkit zés, hogy a választójogi reform a fennmaradó tíz százalékot a felére csökkentse. Ebben az esetben nagyjából 100 listás hellyel kell számolnunk. Megpróbálkoztam az általam javasolt szisztéma modellezésével is, ennek ismertetését l azonban eltekintek. A modellezést szinte lehetetlenné teszi, hogy nem csupán a szavazat-mandátum konverzió szabályait változtattam meg, hanem az egyéni kerületek második fordulóját kétszerepl ssé tettem. Éppen ezért voltaképpen semmit nem tudhatunk biztosan arról, hogy azokban a körzetekben, ahol 1998-ban például három jelölt indult a második fordulóban, milyen eredmény született volna két jelölt esetében. Mindenesetre a száz listás mandátum ha az eddigi egyéni kerületi eredményeket vesszük alapon arányossági együtthatóként 90-et eredményez. Nincsenek illúzióim a választójogi reform esélyeit illet en. Ameddig a pártelitek egzisztenciája függ a képvisel k létszámától, csak a választási programokban találkozhatunk a kisebb Országgy lés igényével. A jelenlegi, a nagy pártokat felülreprezentáló szavazat-mandátum konverzió pedig megfelel a legnagyobb politikai er k céljainak. Nincsen kényszerít feltétel a rendszer újragondolására. Mindezekb l az következik, hogy a Köztársaság els három választásán m köd rendszer minden bizonnyal még legalább három választást kiszolgál majd. Jegyzetek 1. A továbbiakban nagyon vázlatosan ismertetem azokat a fogalmakat, amelyek ismerete nélkül nem érthet meg egy választási rendszer. Terjedelmi korlátok miatt er teljes egyszer sítésre kényszerültem, a téma iránt érdekl d k pontosabb meghatározásokat találhatnak Arendt Lijphart: Választási rendszerek: típusok, formák, fejl désvonalak. In: Fábián György (szerk.): Választási rendszerek. Osiris Kiadó Láthatatlan Kollégium, Budapest, o. 2. Ha az összes szavazatot elosztjuk a megszerezhet mandátumok száma plusz eggyel, és hozzáadunk az eredményhez egy szavazatot, olyan osztószámot kapunk, amely úgy képezi a legalacsonyabb értéket, hogy mellette nem fordulhat el, hogy több mandátum osztható ki, mint amennyi rendelkezésre áll. 3. A Magyar Népköztársaság új alkotmányának szabályozási koncepciója. Igazságügyi Minisztérium, Budapest, november pont. 4. Magyarország alkotmányának szabályozási elvei. Igazságügyi Minisztérium, Budapest, január pont 5. MOL M-KS-288-5/1051. Az MSZMP Politikai Bizottságának február 7-i ülése. In: Békés Csaba Malcolm Byrne (szerk.): Rendszerváltozás Magyarországon Dokumentumok. Budapest, 1956-os Intézet, számú dokumentum. 2. o. 6. MOL M-KS-288-5/1063. Az MSZMP Politikai Bizottságának május 2-i ülése. In: Békés Csaba Malcolm Byrne (szerk.): Rendszerváltozás Magyarországon Dokumentumok. Budapest, 1956-os Intézet, számú dokumentum. 19. o. 7. Törvényjavaslat az országgy lési képvisel k választásáról. In: Népszabadság, június A legnagyobb maradék elve azt jelenti, hogy el ször egy el re meghatározott osztószámmal osztják ki a mandátumokat, majd a fennmaradó helyeket a legtöbb maradékszavazattal rendelkez pártok kapják. Lásd Fábián György (szerk.): Választási rendszerek. Osiris Láthatatlan Kollégium, Budapest, o. 9. Bozóki András (szerk.): A rendszerváltás forgatókönyve. Magvet, Budapest, (a továbbiakban RFK.) II. kötet 359. o. 10. A rendszerváltás programja. Szabad Demokraták Szövetsége, Budapest, 1989, illetve korábban Van közünk a közjogunkhoz? In: Országgy lési Tudósítások, március o. 11. RFK. II. kötet 359. o. 12. RFK. II. kötet 515. o. 13. RFK. III. kötet 123. o. 14. RFK. III. kötet 458. o. A továbbiakban ismertetett javaslatok az ezt követ oldalakon találhatók, az albizottsági tárgyalás nyomán létrejött végs kompromisszumot lásd RFK. IV. kötet 177. o. 15. RFK. III. kötet 476. o :III. törvény :XCVI. törvény :C. törvény. 19. Vö. az Alk a (2) bekezdését a 33/a. a. pontjával. 80
A választási rendszer és választások
A választási rendszer és választások 1 1. Parlamenti választási rendszer - 1989-2010 - Megszületésének körülményei - A rendszer működése - Választási eredmények - Politikai földrajz - 2011 - Megszületésének
RészletesebbenAZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK MEGVÁLASZTÁSA
I. AZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK MEGVÁLASZTÁSA Az Országgyőlési képviselık megválasztása 11 Minden országban a választási rendszer határozza meg azt, hogy a választók szavazatai hogyan válthatók át képviselıi
RészletesebbenJÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN
MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos
RészletesebbenHatályos választójogi törvény évi XXXIV. törvény
Hatályos választójogi törvény 1989. évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásáról ELSŐ RÉSZ A VÁLASZTÓJOG 1. A választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos. 2. (1) A
Részletesebben2011. évi... törvény. egyes választási törvények módosításáró l
Srirmrn amafia n rrz.s.ri "....~. fliiniuiuü q müflmwnutüüüfötü! i.iiiii'l^y'ilril : Qg1" I " Ylol60riil ^'fi FIDESZ Magyar Polgári Szövetség 111:f j / J ys ± 2011 JÚN 5, Képviselői önálló indítvány 2011.
Részletesebben1989. évi XXXIV. törvény az országgyőlési képviselık választásáról ELSİ RÉSZ A VÁLASZTÓJOG MÁSODIK RÉSZ A VÁLASZTÁSI RENDSZER
1989. évi XXXIV. törvény az országgyőlési képviselık választásáról ELSİ RÉSZ A VÁLASZTÓJOG 1. 2. 3. A választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul. MÁSODIK RÉSZ A VÁLASZTÁSI RENDSZER
RészletesebbenT/235. számú törvényjavaslat. az országgyűlési képviselők választásáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/235. számú törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról előadó: dr. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter Budapest, 2006. június 2006. évi törvény
RészletesebbenMagyarországi választási rendszerek
Magyarországi választási rendszerek AJ2 nappali tagozat 2017.09.25 Mécs János Doktorandusz Alkotmányjogi tanszék, ELTE ÁJK mecsjanosalkotmanyjog@gmail.com 1. Választás és képviselet, választások típusai
RészletesebbenAz országgyűlési képvisel ők választásáró l
Fidesz Magyar Polgári Szövetsé g Képviselőcsoportj a Kereszténydemokrata Néppárt Képviselőcsoportj a HHtv2;tal a --T./ A 8 Frk+ et#; 2010 MÁJ 1 : 1 Ti... szám ú törvényjavasla t Az országgyűlési képvisel
RészletesebbenA 2014-es magyarországi parlamenti választás adatai
A 2014-es magyarországi parlamenti választás adatai 1. Pártlistákra leadott ok arányai v. kiosztott parlamenti mandátumok arányai 1.1 Pártlistákra leadott ok száma ELLENZÉK: KORMÁNYPÁRT: BALOLDAL: 1.290.806
RészletesebbenVálasztójog, választási rendszerek. Alkotmányjog 2. - előadás szeptember 29. Bodnár Eszter
Választójog, választási rendszerek Alkotmányjog 2. - előadás 2016. szeptember 29. Bodnár Eszter Választójog A demokratikus hatalomgyakorlás népszuverenitás vagy népfelség elve demokratikus legitimáció
RészletesebbenA választási rendszer
A választási rendszer A választási rendszer arányosításáról 1 Azt az arányosítási modellt szeretném röviden ismertetni, melyet az SZDSZ 1996 tavaszán a hétpárti tárgyalásokon előterjesztett, és amely alapján
RészletesebbenAz új magyar választási rendszer
Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,
RészletesebbenHELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK
VÁLASZTÁSI FÜZETEK 175. HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA 2010. október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenMagyarországi választási rendszerek
Magyarországi választási rendszerek AJ1 levelező tagozat 2017.12.01 Mécs János Doktorandusz Alkotmányjogi tanszék, ELTE ÁJK mecsjanosalkotmanyjog@gmail.com Választásokkal foglalkozó alkalmak - Mai alkalom
Részletesebben2010. évi L. törvény. a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról 1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1.
Hatály: 2014.XI.26. - 2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról 1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A választójog 1. (1) A választópolgár a választójogát
RészletesebbenNÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó
NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS készítette: Bánlaki Ildikó DEMOKRÁCIA a hatalomgyakorlás formája MODERNITÁS modern állam demos választójoggal rendelkezők csoportja (nagy) a közügyek intézésére
Részletesebben2011. évi törvény. 1. A választásrajogosultak
Orsrággytilés hivatala 2 2011. évi törvény lrc aatiys?án : X2011 UG 8, az országgyűlési képviselők választásáról Az Országgyűlés az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdésének végrehajtására a következő sarkalato
RészletesebbenMagyar joganyagok évi L. törvény - a helyi önkormányzati képviselők és polgá 2. oldal d) lakosig 8 fő. 5. (1) A nél több lakosú
Magyar joganyagok - 2010. évi L. törvény - a helyi önkormányzati képviselők és polgá 1. oldal 2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról 1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS
Részletesebben2003. évi CXIII. törvény. az Európai Parlament tagjainak választásáról
2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az Országgyűlés megalkossa az Európai Parlamentben Magyarország képviselői
RészletesebbenA megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete
VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi
RészletesebbenT/236. számú törvényjavaslat. a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló évi LXIV. törvény módosításáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/236. számú törvényjavaslat a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról előadó: dr. Petrétei József igazságügyi
RészletesebbenBORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 27/2010. (V.4.
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 323-011*, (46) 517-700*, (46) 517-633, (46) 346-256 Telefax: (46) 352-525 II-827-1/2010. A Borsod-Abaúj-Zemplén
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.24. COM(2015) 589 final 2013/0088 (COD) A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján
RészletesebbenMagyar joganyagok évi CXIII. törvény - az Európai Parlament tagjainak válasz 2. oldal b)1 az Európai Unió más tagállamainak minden választópol
Magyar joganyagok - 2003. évi CXIII. törvény - az Európai Parlament tagjainak válasz 1. oldal 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról 1 Magyarország csatlakozása az Európai
RészletesebbenMandátumbecslés A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Mandátumbecslés A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE EREDMÉNYEK A Republikon Intézet legfrissebb mandátumbecslése szerint a Fidesz abszolút többségére lehet számítani a vasárnapi választások után. Becslésünk
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.10.12. COM(2012) 589 final 2012/0284 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek
RészletesebbenMagyarországi Választási Rendszerek szeptember 25. ELŐADÁSVÁZLAT
Magyarországi Választási Rendszerek 2017. szeptember 25. ELŐADÁSVÁZLAT 1. Választás és hatalomgyakorlás - Választások alatt a választójoggal rendelkező választópolgárok azon, meghatározott időközönként
RészletesebbenEurópai parlamenti választás június 7-én - Amit tudni érdemes -
Európai parlamenti választás 2009. június 7-én - Amit tudni érdemes - Az Európai Unió országaiban 2009. június 4. és 7. között - Magyarországon minden bizonnyal június 7-én - választják meg az Európai
RészletesebbenSzakács Tamás. 22.A kormány parlamenti felelőssége
22.A kormány parlamenti felelőssége - a magyar alkotmányos berendezkedés az európai főszabályt követve a központi állami szervezeti rendszert egyetlen pontnál, a parlamentnél kötötte az állampolgárok választásához,
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.22. COM(2010) 815 végleges 2010/0395 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról HU HU
RészletesebbenKísérletek a magyar választási rendszer megreformálására ( )
Kísérletek a magyar választási rendszer megreformálására (1990-2006) 1. Reformelképzelések 1990 és 1994 között A választási rendszer működését eleinte nemcsak a szakmai, hanem a politikai közvélemény is
RészletesebbenSikos Ágnes politikai elemző
2013.december 02. Sikos Ágnes politikai elemző Kormánypártokra szabott választási rendszer A 2014-es választásokig már csupán négy hónap van hátra, az eljárási törvény azonban még mindig nem vette fel
RészletesebbenOrszággyűlési képviselők választása évi CCIII. törvény
Egyéb Megüresedett sorsa Eredmény megállapítása Szavazás Jelölt- és listaállítás Mandátumok száma Országgyűlési k választása 2011. évi CCIII. törvény összesen 199 106 egyéni választókerületben (EVK) Indulni
RészletesebbenVálasztás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Választás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A rendszerváltás óta jellemző a magyar politikára, hogy a fővárosi lakosok pártválasztása némileg más képet mutat, mint az ország többi részén
RészletesebbenII. fejezet A választók nyilvántartása
1990. évi LXIV. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról I. fejezet A választójog 1. (1) A választópolgár a választójogát szabad elhatározása alapján gyakorolja. (2) A választópolgár
Részletesebben2004. évi CXV. törvény. a lakásszövetkezetekrıl
2004. évi CXV. törvény a lakásszövetkezetekrıl Az Országgyőlés az önkéntes társuláson alapuló lakásszövetkezetek önállósága, a lakásszövetkezetek létesítése és biztonságos fenntartása, szabályszerő és
RészletesebbenKülföldön élő (magyarországi lakcím nélküli) magyar állampolgár szavazhat-e az önkormányzati választáson? Nem, mivel nincs magyarországi lakcíme.
1 Forrás: www.valasztas.hu Gyakran ismételt kérdések Hány évre választjuk a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket? A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket az idei évtől kezdve
RészletesebbenAz arányosságról a 2014-es parlamenti választás után
KOVÁCS LÁSZLÓ IMRE STUMPF PÉTER BENCE Az arányosságról a 2014-es parlamenti választás után A magyar választási rendszer 2011-es átalakítása során a szisztéma vegyes jellegének megtartása mellett jelentős
RészletesebbenFogalomtár és Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK) a Demokráciajátékhoz
Fogalomtár és Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK) a Demokráciajátékhoz Fogalomtár A törvényalkotás folyamata: az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök, a kormány, minden országgyűlési bizottság és bármely
RészletesebbenBudapest 2019 A Republikon Intézet elemzése
Budapest 2019 A Republikon Intézet elemzése Budapesten az ellenzéki győzelemhez nem elég megnyerni a főpolgármesterválasztást, a Fővárosi Közgyűlésben csak úgy lesz ellenzéki többség, ha a kerületek nagyobb
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ORSZÁGGYÜLÉS HIVATALA
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ORSZÁGGYÜLÉS HIVATALA Érkezett : 2009 I O ~. T/9081. számú törvényjavaslat az országgyűlési képvisel ők választásáról Előadó : dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti
RészletesebbenÚjrarajzolt választókerületi határok: A magyar választási rendszer földrajzi torzulásai 2011 előtt és után
Újrarajzolt választókerületi határok: A magyar választási rendszer földrajzi torzulásai 2011 előtt és után Vida György egyetemi tanársegéd Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék
Részletesebbena!a jjn e : tűi E 05. Módosító iavasla t Dr. Kövér László úrnak, az Országgy űlés elnökének Tisztelt Elnök Úr!
a!a jjn.06111 e : tűi E 05. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Dr. Kövér László úrnak, az Országgy űlés elnökének Módosító iavasla t Tisztelt Elnök Úr! A Házszabály 94. (1) bekezdése és 102. (1) bekezdése alapján
RészletesebbenTisztelt Választópolgárok!
Tisztelt Választópolgárok! Az Alkotmány rendelkezése alapján a helyi önkormányzati képvisel ket, valamint a polgármestert a választópolgárok általános és egyenl választójog alapján, közvetlen és titkos
RészletesebbenFT Nyilatkozat a Felelős Társaságirányítási Ajánlásokban foglaltaknak való megfelelésről
FT Nyilatkozat a Felelős Társaságirányítási Ajánlásokban foglaltaknak való megfelelésről Az Ajánlásoknak való megfelelés szintje A 1.1.1 Az igazgatóság / igazgatótanács gondoskodott arról, hogy a részvényesek
RészletesebbenAKCIÓTERV a kamara hatékony működésére, a vagyonvédelemben dolgozók foglalkoztatási helyzetének javítására
AKCIÓTERV a kamara hatékony működésére, a vagyonvédelemben dolgozók foglalkoztatási helyzetének javítására 1. Preambulum A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló
RészletesebbenJEGYZŐKÖNYV. Készült az Ecser Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. március 12-én 18.08 órai kezdettel megtartott soros üléséről.
1 JEGYZŐKÖNYV Készült az Ecser Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. március 12-én 18.08 órai kezdettel megtartott soros üléséről. Ülés helye: Rábai Miklós Művelődési Ház 2233 Ecser, Bajcsy-Zs.
RészletesebbenTÁBORI FERENC: AZ 1990 ÉS 2010 KÖZÖTT MEGTARTOTT ÁLTALÁNOS ORSZÁGGYŰLÉSI
TÁBORI FERENC: AZ 1990 ÉS 2010 KÖZÖTT MEGTARTOTT ÁLTALÁNOS ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOKON ALKALMAZOTT VÁLASZTÁSI RENDSZER HATÁSAI A MAGYAR TÖBBPÁRTRENDSZERRE Dolgozatom azon céllal jött létre, hogy az 1990
RészletesebbenAz eutanázia legalizálása Belgiumban 1
BERT BROECKAERT Az eutanázia legalizálása Belgiumban 1 Az eutanázia tekintetében Hollandiától eltérően Belgium legalábbis a legutóbbi időkig teljesen átlagos országnak számított. Ehhez képest Belgium jelenleg
RészletesebbenAz Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja
NYUGDÍJ a nyugdíjrendszer jövőjéről a kötelező nyugdíjbiztosítás öregségi nyugdíj korhatár korkedvezmény; korengedmény korrekció nyugdíjemelés nyugdíjprémium rokkantsági nyugdíj hátramaradotti ellátások
RészletesebbenPÁRTOK VAGY VÁLASZTÓK?
PÁRTOK VAGY VÁLASZTÓK? A női jelöltek esélye az egyéni választókerületekben, 1998 2010* Tóth Adrienn (Budapesti Corvinus Egyetem) Ilonszki Gabriella ÖSSZEFOGLALÓ A nők hazai politikai alul-reprezentáltságának
Részletesebben9226/16 ol/ok/kk 1 DG B 3A - DG G 1A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. június 13. (OR. en) 9226/16 ECOFIN 466 UEM 212 SOC 330 EMPL 226 COMPET 300 ENV 345 EDUC 201 RECH 192 ENER 208 JAI 456 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy:
RészletesebbenBal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása
Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése a jobboldal, illetve
RészletesebbenTartalomjegyzék. 5. A közbeszerzési eljárás főbb eljárási cselekményei. 6. Eljárási időkedvezmények a közbeszerzési törvényben
Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága INFORMÁCIÓS CSOMAG a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból származó támogatásokat felhasználó
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenMagyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete: Pénzügy-politikai elıadássorozat Pécs, 2007. április 20. A KÖZPÉNZÜGYEK SZABÁLYOZÁSA
Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete: Pénzügy-politikai elıadássorozat Pécs, 2007. április 20. A KÖZPÉNZÜGYEK SZABÁLYOZÁSA (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Kedves Kollégák!
RészletesebbenEsélyes jelöltek A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Esélyes jelöltek A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ Bár az utóbbi hetekben a választásokkal kapcsolatos közbeszédet a visszalépések kérdése uralta, a Republikon Intézet számításai szerint nincs szükség
RészletesebbenB e s z á m o l ó ja
M Ü B S E Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete a Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete Elnökségének 2014. évi B e s z á m o l ó ja és üzleti terv jelentése Tisztelt Küldöttgyűlés! A
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren
RészletesebbenBeszámoló a Képviselő-testület október 22-i alakuló ülésére
1 Beszámoló a Képviselő-testület 2014. október 22-i alakuló ülésére Tárgy: Beszámoló a 2014. október 12-én megtartott polgármesterek, helyi önkormányzati képviselők, megyei közgyűlés tagjai és a roma nemzetiségi
RészletesebbenAz Európai Parlament tagjainak évi választása. Tájékoztató adatok az előzetes eredményről (gyorsjelentés) június 7.
Az Európai Parlament tagjainak 2009. évi választása Tájékoztató adatok az előzetes eredményről (gyorsjelentés) 2009. június 7. Készült: 2009. június 7. ELŐSZÓ Magyarország választópolgárai 2009. június
RészletesebbenMi várható a megyei közgyűlésekben?
Mi várható a megyei közgyűlésekben? A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Az önkormányzati választásokon a településeket vezető polgármester és képviselő-testület mellett minden megye választ magának megyei közgyűlést
RészletesebbenHárom választás Londonban
Havas Péter Három választás Londonban Konzervatív polgármester a brit főváros élén Nagy-Britanniában 2008 májusában több szinten is választásokat tartottak, aminek következtében Londonnak új polgármestere
RészletesebbenPedagógus továbbképzések. a Bakonyi Szakképzés szervezési Társulás. intézményeiben
Pedagógus továbbképzések a Bakonyi Szakképzés szervezési Társulás intézményeiben A képzések hatékonyságának felmérése, javaslattétel a pedagógus kompetencia fejlesztési terv aktualizálására Készítette:
RészletesebbenAz új parlamenti választókerületi beosztás és a politikai semlegesség elve
Az új parlamenti választókerületi beosztás és a politikai semlegesség elve Bor Alexander, Tóka Gábor 2012.11.14. 1 Ka roli Ga spa r Reforma tus Egyetem, Budapest 1. rész Bevezetés 2012.06.22. 2 A 2011-es
RészletesebbenÚTMUTATÓ. 1.4 tevékenység. Dieter Schindlauer és Barbara Liegl. 2007 június
MUNKAANYAG, KÉRELMEZŐ ELSŐ INTERJÚ ÚTMUTATÓ A HU2004/IB/SO01-TL számú Egyenlő bánásmód elvének érvényesítése és az anti-diszkriminációs törvény végrehajtásának elősegítése Twinning Light projekt összesített
RészletesebbenA magyar politikai rendszer 10/8/12. A kormány
A kormány 1 A kormányokról általában az egész politikai intézményrendszer és az állami döntéshozatal központi szereplője több mint végrehajtás nehéz lenne az állami tevékenységnek olyan területét kiragadni,
Részletesebben2003. évi XXI. törvény
az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük Annak érdekében, hogy a közösségi szinten mőködı vállalkozásoknál, illetve vállalkozáscsoportoknál foglalkoztatott
RészletesebbenNONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE
NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013
RészletesebbenVálasztás 2018 Megyei jogú városok A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Választás 2018 Megyei jogú városok A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A legtöbb listás szavazatot a megyei jogú városokban is a Fidesz-KDNP listája kapta: összességében 43 százalékot értek el, ami valamelyest
RészletesebbenAlsó-Szászország tartomány választási bizottságának tájékoztatója
Ungarisch Alsó-Szászország tartomány választási bizottságának tájékoztatója Alsó-Szászország tartomány alapvető választási rendszere Alsó-Szászország alapvető választási rendszere Alsó-Szászországban ötévenként
RészletesebbenVálasztásra jogosultak száma (fő)
Tisztelt Választópolgárok! Kedves Zsombóiak! 2018. április 8-án településünkön is Országgyűlési Képviselő választást tartottak. A választási törvény alapján az országgyűlési választás egy fordulós volt.
RészletesebbenAlsó-Szászország tartomány választási vezetőjének tájékoztatója. Az alsó-szászországi helyhatósági választási rendszer alapvető vonásai
Niedersächsische Landeswahlleiterin Ungarisch Alsó-Szászország tartomány választási vezetőjének tájékoztatója Az alsó-szászországi helyhatósági választási rendszer alapvető vonásai 2 Az alsó-szászországi
RészletesebbenT/6960/69. szám. Az Országgyűlés. az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/6960. számú törvényjavaslat.
T/6960/69. szám ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA Érkezett : 2012 JÚN 06. Az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának Foglalkoztatási és munkaügy i bizottságának második kiegészít ő ajánlás a az egyes egészségügyi
RészletesebbenSzabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tájékozódási Futásért Egyesület TÁJFUTE
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tájékozódási Futásért Egyesület TÁJFUTE ALAPSZABÁLYA Nyíregyháza, 2014. szeptember 11. 2 ALAPSZABÁLY (egységes szerkezetben, a 2014. szeptember 11.-i módosítások vékony
RészletesebbenA KÖLCSÖNSZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYE 1
A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYE 89 A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYE 1 Gárdos Péter A bíróságok az elmúlt években számtalan aspektusát vizsgálták a devizakölcsönszerződések
Részletesebben3. KÖNYV TŐZSDETAGSÁGI SZABÁLYOK A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA
3. KÖNYV TŐZSDETAGSÁGI SZABÁLYOK TŐZSDETAGSÁGI SZABÁLYOK 1 TŐZSDETAGSÁGI SZABÁLYOK 2 TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RÉSZ... 4 1. fejezet A JELEN KÖNYV CÉLJA, TÁRGYA, ALAPELVEI, HATÁLYA... 4 2. fejezet KAPCSOLÓDÓ
RészletesebbenA közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA
A közhangulat 016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A Republikon Intézet idén hatodik alkalommal végezte el havi közvélemény-kutatását. A nem, életkor, végzettség és településtípus
RészletesebbenBorsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság. 11.Kvk /2006/4.szám.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság a személyesen eljáró alatti lakos) kérelmezőnek, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság (3525 Miskolc, Városház tér 1. szám alatti székhelyű)
RészletesebbenJ/4723. számú JELENTÉS
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/4723. számú JELENTÉS a géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar
RészletesebbenJ e g y zőkönyv ÖKB-7/2010. (ÖKB-7/2010-2014.)
ÖKB-7/2010. (ÖKB-7/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának 2010. június 7-én, hétfőn, 11 óra 35 perckor a Képviselői Irodaház 512. számú tanácstermében
RészletesebbenTett-Hely Ifjúsági Szolgáltató Hálózat Hálózati Működési Szabályzat
Tett-Hely Ifjúsági Szolgáltató Hálózat Hálózati Működési Szabályzat A Szabályzat dokumentum, amely összefoglalja és rendszerezi a Tett-Hely Ifjúsági Szolgáltató Hálózat (továbbiakban: Hálózat) ifjúsági
RészletesebbenJ/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről
J/19392 A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének országgyűlési beszámolója az ügyészség 2005. évi tevékenységéről 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az ügyészi szervezet 6 2. A büntetőjogi ügyészi tevékenység 8 A) A
RészletesebbenH A D T U D O M Á N Y I S Z E M L E
ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK 2010. PARLIAMENTARY ELECTIONS 2010. 2010. április 11. és 25-én a magyar választópolgárok ismét az urnákhoz járultak. Ez a parlamenti választás immár a hatodik a sorban a rendszerváltást
RészletesebbenTisza-parti Cukorbetegek Egyesülete
Tisza-parti Cukorbetegek Egyesülete Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt ALAPSZABÁLYA Szeged, 2014. október 09. 1 Tisza-parti Cukorbetegek Egyesülete ALAPSZABÁLY Alulírott Alapítók az egyesülési
RészletesebbenBELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963)
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/2. 99-103. p. TÉT 1997 2 Könyvjelz ő 99 BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963) (Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 1996 - p. 211) BARANYI BÉLA
RészletesebbenÁltalános jogi ismeretek I. Dr. Vinnai Edina PhD adjunktus Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék
Általános jogi ismeretek I Dr Vinnai Edina PhD adjunktus Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék VÁZLAT 1 Jogforrás 2 Jogalkotás: autonóm és delegált jogalkotás
RészletesebbenJEGYZŐKÖNYV. Készült Balatonföldvár Város Képviselőtestületének 2009. október 21. napján tartott üléséről.
JEGYZŐKÖNYV Készült Balatonföldvár Város Képviselőtestületének 2009. október 21. napján tartott üléséről. Jelen vannak: Bezeréti Katalin polgármester, Holovits Huba alpolgármester, Babina Éva, Bóza Attila,
RészletesebbenSZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK HUMÁN BIZOTTSÁGA
SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK HUMÁN BIZOTTSÁGA Iktatószám: IV.70/2014. JEGYZİKÖNYV Amely készült Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlése Humán Bizottságának 2014.
RészletesebbenJavaslat: A TANÁCS HATÁROZATA. a 2010. évi nemzetközi kakaómegállapodásnak az Európai Unió által történő megkötéséről
HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.1. COM(2010) 705 végleges 2010/0343 (NLE) Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA a 2010. évi nemzetközi kakaómegállapodásnak az Európai Unió által történő megkötéséről
RészletesebbenPARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT
A történelem nyomai az új térszerkezetben ELTE-MTA Konferencia, 2007. november 17. PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT Készítette: Tallián Imre - Amennyiben napjainkból visszanézve
RészletesebbenNők a parlamentben, 1990 2014
Tanulmányok Nők a parlamentben, 1990 2014 Koncz Katalin, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára E-mail: professor.katalin.koncz@gmail.com A rendszerváltást követően Magyarországon és a térség országaiban
Részletesebben1. A választás kitűzése
1. A választás kitűzése 1.1. A német nemzetiségi önkormányzati választást 2019. július 31. napjáig a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) azokon a településeken tűzi ki, amelyeken a 2011. évi népszámláláson
RészletesebbenNYUGÁLLOMÁNYÚ LÉGVÉDELMI TÜZÉREK BAJTÁRSI EGYESÜLETE ALAPSZABÁLYA
NYUGÁLLOMÁNYÚ LÉGVÉDELMI TÜZÉREK BAJTÁRSI EGYESÜLETE ALAPSZABÁLYA (2015. MÁRCIUS...-I KÖZGYŰLÉSÉN ELFOGADOTT, MÓDOSÍTÁSSAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN FOGLALT SZÖVEGGEL) - 2 - - 3 - I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
RészletesebbenSZEMINÁRIUMI FELADATGYŰJTEMÉNY Alkotmányjog 2. kurzushoz VÁLASZTÓJOG, VÁLASZTÁSI RENDSZER
SZEMINÁRIUMI FELADATGYŰJTEMÉNY Alkotmányjog 2. kurzushoz VÁLASZTÓJOG, VÁLASZTÁSI RENDSZER ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék www.alkjog.elte.hu 2013/14. tanév őszi félév I. ALKOTMÁNYELMÉLETI
RészletesebbenA magzat életének védelme az új alkotmányban
HÁMORI ANTAL A magzat életének védelme az új alkotmányban 1967-ben született Komlón. Állam- és jogtudományi, valamint kánonjogi doktor, okl. levéltáros, etika- és hittanár. Egyetemi tanulmányait az ELTE
RészletesebbenAz aránytalan politikai képviselet térbeli determinánsai: termelődő földrajzi torzulások a magyar választási rendszerben
Az aránytalan politikai képviselet térbeli determinánsai: termelődő földrajzi torzulások a magyar választási rendszerben Vida György egyetemi tanársegéd Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LOS ANGELES-I FŐKONZULÁTUSA KÖZLEMÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE KITŰZTE AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK 2010. ÉVI VÁLASZTÁSÁT.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LOS ANGELES-I FŐKONZULÁTUSA KÖZLEMÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE KITŰZTE AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK 2010. ÉVI VÁLASZTÁSÁT. MAGYARORSZÁGON AZ ELSŐ FORDULÓ NAPJA: 2010. ÁPRILIS 11.
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.17. COM(2016) 151 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a biocidoknak a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 528/2012/EU
Részletesebben