KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik minden szerdán és szombaton.

Átírás

1 X, Évfolyam. Budapest február hó , (874.) szám: KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Az országos magyar gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj; Egész érre 20 korona, félévre 10 korona, negyedévre 5 korona. Megjelenik minden szerdán és szombaton. Az Országos Hagy. Gazdasági Egyesület tulajdona. Ai egyesületi tantos felügyelet* alatt: Főszerkesztő 6a kiadásírt felelős: Forster Géza az OMGE. Igazgatója. Felelős szerkesztő: Szilassy Zolt&ii az OMGE. szerkesztő-titkára. : Társszerkesztő: Bnday Barna az OMGE. atkára. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Badapest (Köztelek), ŰUői-út 25. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza. Lapunk megszerezhető: 1. Áz Országos Magyar Gazdasági Egyesületbe való belépés által, mi a tagsági nyilatkozatnak aláírása és az egyesülethez (Budapest, IX., Üllöi-ut 25., I. em.) való küldése által történik. Egyesületi tagok a lapot évi tagdijuk (20 K.) fejében ingyen kapják. 2. Előfizetés utján előfizetési ár: egész évre 20 korona félévre negyedévre 5 Az előfizetési összegek a Köztelek" kiadóhivatalához (Budapest, IX. ker., Üllői-ut 25. földszint) küldendők. AZ OMGB. KÖZLEMÉNYEI. Ülésnapok a Köztelken február hó 21-én d. e. 10 órakor Gazdák Biztosító Szövetkezete végrehajtó-bizottságának ülése február 21-én d. e. 11 órakor. Gazdák biztosító szövetkezete igazgatóságának ülése február 22-én d. u. 4 órakor. OMGE. számvizsgáló - bizottságának ülése február 23-án d. u. 4 órakor. OMGE. vámügyi bizottságának ülése. A szőlőszeti és borászati, továbbá gyümölcstermelési bizottságok f. hó 21-ére kitűzött egyesitett ülése bizonytalan időre elhalasztatott. XVII. tenyészállatvásár. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, a nagyméltóságú földmivelésügyi miniszter ur támogatásával f. évi márczius hó 11. és 12-ik napjain tartj'a meg dij'azással egybekötött tenyészállatvásárját a budapesti Tattersall r.-társaság istállóiban. A tenyészállatvásárra hozható szarvasmarha, juh és sertés. Dijakra a földmivelésügyi miniszter ur A versenyre bejelenthetők egysoros és ö nagyméltósága 6000, Budapest székesfőváros többsoros fogatos kapáló-gépek. Mindkét csoport közönsége 100Ó koronát tűzött ki. A vásárral kapcsolatosan gépkiállítás, műtrágya részére 1 1 arany-, ezüst- és bronzérem tűzetik ki. és abraktakarmány kiállítás is fog ren- A verseny általános szabályzata és a deztetni. Bejelentési határidő február hó 20. A tenyészállatvásár csak az esetben fog bejelentő ivek a napokban küldetnek szét a gépgyárosoknak. A rendező-bizottság. megtartatni, ha kellő számú bejelentés lesz. Kérjük ennélfogva a tenyésztőket, hogy a czimükre már megküldött bejelentési iveken a szétküldeni szándékolt állatokat idejekorán évi január hóban befizetett bejelenteni szíveskedjenek. alapítványi kamatok és tagsági A vásár tervezete és bejelentési ivek az dijak nyilvános nyugtázása. OMGE. titkári hivatalánál (Budapest, Köztelek) kaphatók. A rendező-bizottság. Tavaszi luxus-lóvásár. Az idei tavaszi luxus-lóvásár ápril hó 1, 2 és 3-ik napján tartatik meg az OMGE. védnöksége alatt a Tattersall" istállóiban. Az állami ménesek számfeletti lovai erre a vásárra nem fognak felhozatni. A luxus-lóvásár díjazással lesz egybekötve. Négyes fogatok részére kettő; hintós és jukker fogatok, valamint hátas lovak részére egyenként három koronás dij, vagyis összesen 11 dij 2400 korona összegben tűzetik ki. Bejelentési határidő márczius hó 10. Katalógusok márczius hó 15-én jelennek meg. A vásár tervezete és bejelentési ivek a Tattersall titkárságánál (Bpest, Külső Kerepesi-ut) kaphatók. Nemzetközi fogatos kapálógépverseny. Az OMGE., úgyis mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének központja, karöltve a nyitravármegyei gazdasági egyesülettél s a nagyméltóságú földmivelésügyi minisztérium támogatásával a folyó év május hó elején Érseknjvárott nemzetközi fogatos kapálőgépversenyt rendez. Alapítványi kamatot űzettek: 1901-re : Gaál Dénes 20 kor ra : Apponyi Sándor gróf, Baranyay Géza, Bárczay József, Baumann Lajos kor., Békésmegyei gazd. egy. 21 kor., Eszterházy Ernő gróf, Hidwghéty Imre kor., Inkey László palini 50 kor., Koppély Géza, Kremsier Mór, Lederer László, Markovits Antal, Nagy Sándor, Sárosmegyei gazdasági egy., Válly Árpád kor., Vargics Imre 21 kor., Vigyázó Sándor gróf 50 kor., Vizsolyi Ákos, Zichy Ferencz Pál gróf kor, Zichy János gróf 21 kor., Zichy Nándor gróf kor. Hátralékra : Apponyi Albert gróf 105 kor., Dégenfeld Lajos gróf 21 kor., Ehrlich Mózes, Érsekújvári takptár, Okolicsányi László dr kor., Paikert Alajos 25 kor. Tagsági dijat fizettek: 1902-re: gróf Lónyay Gábor 10 kor re : Birly Lajos id., Dessewffy Ödön kor., Fleischer Gyula 10 kor., Gyulay István gróf 4 kor., Hászky Kálmán ifj., Kenéz Zoltán, Kristyory János ifj kor., Lónyay Gábor gróf, Matisz Pál kor., Nóvák József, Paulinyi János kor., Tavaszi "ÜTRÁOYA szükségletünk beszerzése végett forduljunk a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez, Budapest, V., Alkotm Mai számunk 34 oldal.

2 290 KÖZTELEK, FEBRUÁR HO SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. Szónoky Béla 10 kor., Teleki Arvéd drassói urad. Vojnich Sándor id., Wéber Rezső kor ra: Adameez Elek, Adamecz Gyula, Adameci. Imre, Agnelli József, Ajkay Béla dr., Ágoston Lajos, Almássy Ferencz, Ambró István, Angeli Márton, Andraskovics József, Apponyi Géza gróf, Ásványi Lajos, Ausch Pál, Baár József, Babics József, Babochay László kor., Baich Milán dr. 16 kor., Balla Kálmán, Balog Lóránt, Balassa Gyula, Baján Imre, Bálás Árpád, Bálint Venáot, Bakó G>ula, Baly Kálmán, Balázs Ferencz, Bauer Ottó, Barcza László kor., Bartal Béla 4 kor., Bauer Antal, Batthyányi Józsefné özv. grófné, Bácskay Izidor, Bárdos Ödön, Bárczay Gyula ifj., Bászel E'ek, Baronyi Ede, Bartal Ferencz, Batthyányi Ernő gróf, Bathó Ferencz, Batthyányi Pál gróf kor., Becker János, Bene József kor., Bereczky László, Bellán Mátyás, Beretvás Endre, Bertha György, Berecz János, Bezerédj István, Békéi uradalom (Welteni Wien- r lov.), Biró Mór, Blau Mór, Bittera Kálmán, BIau Pál, Blantz Jenő, Bogyai István, Bokor István, Borhy György, Boróczy László, Bachár Antal, Boronkay László, Boress Sándor, Böjtös Árpád, Braun Pál, Brau~ Lajos, Braun Gyula, Braunekker Lamoral dr. br., Bui ger Mór, Beőkönyi V ktor, Berzsenyi Gyula, Bezerédj Andor, Bilkei-Papp Mihály, Biringer Soma, Bodó Pétir. Bogáthy József bogáti, Bolza József gr. ifj., Böhm Ignácz, Bolza Pál gr., Bónis Károly egri, Bottlik Lajos, Böck Géza, Breuer Testvérek, Buday Gyula, Czakó József, Czobor Gyula, Csák Gyula, Cselkó Árpád, Cselka Jsnos, Cselka István, Csepreghy István, Csérer Lajos, Cserháti Sándor, Csemez István, Csillag Gyula dr., Csillag Géza, Csiffáry József Csintalan Dezső, Darányi Gyula dr., Darányi István, Daróczy Vilmos, Dercsényi Bertalan, Derera József, Dervar.'cs Imre, Dezasse Ferencz gr., Deutsch Gábor kor., Deutsch Gyula 10 kor., Dégen Árpád dr., Deutsch Zsigm, Deutsch Géza, Diósseghy Pál, Dióssy Imre, Dömötör Károly jó, Domokos Lajos dr., Dörschug Antal dr., Dőry Dénes, Dőry Elek jobaházi, Dőry József, Driesz Lajos, Dumitreánu Ágoston dr., Dungyerszky István, Eisler Miksa, Elbogen Károly, Emődy Vilmos, Endrédy Zíigm., Engel Lajos, Engel Pál, Ertl Richárd, ESsz Ferencz, Eötvös Károly ifj., Fábián János, Farkas Géza.dr., Farkas Mihály dr., Fest Lajos, Fejér József, Festetich Andor gr., Feszty Adolf, Filipi Fülöp kor., Fleischer Gyula 10 kor., Fleischer János, Floch- Reyhersberg Alfréd dr. lovag, Faitsek Károly ifj-20 2C kor.. Forgách István gr. 40 kor, Forster Dezső Forster Elek, Friebeisz Miklós, Francsics József ifj. Fogara si ménesbirtok igazg, Füchsl Lipót, Gaál Gaston gyulai, Galgóczy Béla, Gaál Jenő dr., Gábriel Aladár, Galgóczy Antal, Geréby Pál ötömösi, Geszty Rezső, Gindele Géza, ( raefl Andor, Greguss Gyula, Gressler Vilmos, Grósz Sándor, Gröftner Viktor, Goll János Goldschmied József, Gottfried Lajos, Gubányi Józsei Grüner Lipót, Grünfeld Ignácz, Gyarmathy Dezső dr. Gyömörey Gáspár, Gyulay István gr., Gyömörey János Háj Antal, Hári Ágoston, Háczky Kálmán ifj., Halbrohr Adolf, Hanny Imre, Hartstein Sámuel, Haidekkcr Béla dr., Hanzély János, Haydin Károly, D'Harcourt grófné uradalma, Hazslinszky Károly, Hedry Ernő ifj., Heincz f.lbert, Hegedűs Imre, Hegyi Zsigm, Herczfelder Manó, Hegedűs Sándor, Hermann Mihály, Hegedűs János dr., Herczfeld Frigyes, Hirsch Adolf, Hedry József, kor., Hirschfeld Arnold 10 kor., Harsány) Menyhért, Hartstein József, Hencz László, Hitter Lajos, Honig Sámuel, Holitscher B. Lipót, Horváth Jenő, Hollander. Jenő, Hunyor Béla Hinger Tivadar, Horváth István, Hoyos Miksa gr. Hoffmann Ede, Hunkár Dénes, Hu yra Ferencz dr., Illyés' Lajos sófalvi, In ey Pál br., Inkey Béla, Ihász Lajos, I>ády Bé'a, Ivánka László, Ivánovits István, Jakabfy Jenő. Jaross Móricz, Jattka Ferencz, Jerfy Adolf, Jensch Ádám, Justh Zoltán, Jeszenszky Géza kor., Jékey Mór 10 kor., Juhász Bálint, Karczagi gazd. egy., Károlyi Tibor, Ksrsay Lajos kor., Kayser Vilmos 10 kor., Kautz Gyula győri dr. Kasza Ferencz, Keiszler Gusztáv lovag, Kende Elemér kölesei, Kende Zsigmond kölesei kor., Kende Zsigmond 10 kor., Kern Rezső lov., Kégl Lajos, Kemény József br., Kégl György, Keppich Henrik dr., Kilián Gyula, K ntzig Géza, Kiss Gyula, Kluge Ferencz, Klein Sándor, Kobek Kornél, Kobek István, Kollár Dávid, Roller István, Kohn Illés, Kohn József, Komme Gyula, Kornis Viktor gr., Kovács Antal, Klár Gusztáv, Klein Andor. Kölcsey Antal, Kohn Lipót, Kohner Adolf dr, Kövér Márton, Krammer Sándor, Kralovánszky László dr., Krafft Viktor, Krupiczer Károly, Krausz Gyula, Kovács György mádi. Kovács László mádi, Kosztolányi Sándor, Kun Árpád, Kubinyi Márton, Kuliffay Árpád, Koller Pál, Lakner Aladár, Lábán Károly, Lángh Aurél, Landthaller Dezső, Lamm Miksa, Laszovszky János, Laurencz Ede, Lázár Soma,. Lederer Károly, Lederer Artúr, Ledniczky István, Lederer Rudolf, Lederer Sándor, Légrády Béla, Lestyánszky Sándor, Levatich László, Lévay Albert, Lészay Ferencz ifj., Lichtenberg Mór, Linhart György, Uszka Károly, Libits Adolf, Lichtenstein József, Liska Soma, Litsken Ottó, Lipthay Jenő, Lonovics Gyula, Lovas Béla, Löwy Jenő, Löwinger Vilmos dr., Löffler Béla, Löwenfeld Joakim, Lövensohn Jenő, Löwy Manó korona, Lukács Antal 19 korona, Maár Zoltán, Marton János, Márk Ferencz, Márky Imre, Márkus Gyula, Marcalit Alfréd kor., Mandel Sándor 10 kor., Mandl Gusztáv, Mauthner ííe rik, Markly Ferencz, Matisz Pál, Matlekovics Sándor, Matfa Árpád dr., Mátray F. József, Mattyasovszky i tván, Mautner József, Mamulity Jenő, Marasca József, Málnássy Ferencz, Melesók Lajos, Meller Hugó, Mezey Gyula, Milassevics József, Mikuleczky István, Mihálffy Sándor, Mihály Béla, Mihályi Ignáez, Mikolay Lajos, Mizsey Péter, Molnár István, Molnár József, Monostori Károly, Mihorai uradalom, Muhi Sándor, Munk Pál, Nágel Vilmos ifj., Nagy Antal, Nagy Elek, Nagy István, Nagy Mihály ráczkevei, Nywelt János, Német-Czernyai gazd. egy., Natorp Tivadar dr. br., Nyáry József kor., Oderszky Lajos 10 kor., Okolicsányi Dénes, Ofner József, Oitay Guidó, Osztroluczky Miklós, Otócska Béla, Pa ál Viktor, Palik Ucsevnyi Artúr, Pá!ffy Béla gróf, Pápolczy Béla, Pálffy János gróf ifj., Pálmai Emil, Palczer Ernő, Perczel Ferencz, Perleberg Arthur dr., Perényi Kelemen, Pécsi főkápfalan, Pillér Kálmán, Piufsich Frigyes dr., Piukovits József, Pick Osvald, Pfeffer Artúr, Pongrácz Frigyes gróf, Pöschl Ferencz, Pollák Lipót, Pókay Dezső, Prág Bonifácz, Purgly László, Rákos Béla, Radó Pál, Rákóczy Lajos, Rakovszky Antal, Rásky Mihály, Reick Alfréd, Rtc-ika Ernő, Rezutsek Ferencz, Récsey Miklós, Ricdl Ká'mán, Rósa József, Rotter Béla, Rovara Frigyes, Rósa Imre, Rudnyánszky János, Rupprecht Olivér, Sárközy Jenő, Salzbejger József, Sarlay Pál, Sauerborn Károly, Sas Ármin, Sass László, Sághy Gyula, Sághy Kálmán, Sármezey Manó, Scháffer Nándor, Seheidl Ágoston, Schmidt Félix, Schell Ferencz br., Schrikker Imre, Schnell Lajos, Schwarze Eberhárd, Schmidt F. K., Scböiibeck Ignácz, Sennyey Miklós br., Seebach Károly br., Somssich Béla gróf, Somssich Ödön gróf, Somssich Imre gróf, Somogyi Gvu áné özv., Soóky Endre, Somogyi Ágost, Sólyomi Lajos, Sí erker Ferencz lov., Suk Dezső, Skafszky Ferencz, S astics Aladár, Sváb Sándor ifj., Stem Frigyes, ifj. Slernthal Adolf, Strasser Jónás, Stoliczka I, Stummer Sándor br., Szatmári püspöks. hidvégi gazd. 2C 20 kor., Szabó Lajos F. 10 kor., Szalay István 10 kor., Széhlender Károly, Szabó Dezső, Szabó Károly, Sjabó Lajos F, Szántó Ödön, Szántó Dezső, Szabadhegyi Zoltán, Szalay Béla, Szentiványi Károly, Szerb György, Székács István, Szevera Károly, Székács István, Széchényi Domokos gróf, Széchényi Frigyes gróf, Széchényi István gróf, Széchényi Aladár gróf, Székely János, Szentkirályi Kálmán, Szilárdy Béla, Szőnyi Zsigmond kor., Szónoki Béla 10 kor., Szojka Kornél, Szobonya Bertalan, Szontágh Gé?a, Szűcs Zsigmond, Takách Mihály, Tamássy Kálmán, Tarnay Bertalan, Tasnádi kaszinó, Teleky Arvéd gróf járai urad., Teleky Tibor gróf, Trégele Jakab, Tordaaranyosm. gazd. egy., Toldy Zsigmond, Tóth János id, Tóth Vilmos, Tóth Imre dr., Tóth Imre, Töpler Károly, Török Gyula szendrői, Török Gyula váradi, Turkovich József, Újhelyi Imre, Vásárhelyi István, Vásárhelyi Géza, Vásárhelyi Árpád, Várallyay Ferencz, Várady Károly, Vancsó Gyula, Váczi Ambrus, Vadászfi Jenő, Vécsey Ferencz, Vermes Péter, Vető Zsigmond, Vezsenyi János, Vimmer Lajos, Vimmer Imre, Vimmer Kálmán, Visy Lajos, Vityé Miklós, Voith Manó, Vojnich Máté, Vojnich Simon, Vogl Sándor, Voronyák Lajos,-Vörösmarty Elek, Vyda Péter, Walla Géza, Walla Gyula, Warga Ignácz, Wámoscher József, Wéber Gyula, Wéber Vilmos, Weidinger Dezső, Weltmann Adolf, Wertheimstein Alfréd, Weinberger Sámuel, Weicberger Sándor, Weiszmahr Mihály, Weissner Sándor, Wilczek Sándor, Wigner Lajos, Wippern Frigyes,' Wittelsbach Ottó, Wolf János, Za'ay Kálmán, Zalesky Jenő, Zathureczky István, Zedtwitz Kurt gróf, Zboray Bertalan, Zemplényi László, Zoltán Elek csepei, Zichy Acdor gróf, Zichy Antal gróf kor. Hátralékos évdijat fizettek: Antal Sándor, Balázsovich Ernő kor., Bartal Béla 16 kor., Bartóky József dr., Békéscsabai gazdakör, Bibó Dezső, Bittera Kálmán ifj kor., Blaskovich Ferencz, Bronner Armand kor, Brüll Ármin 20 kor. Büttner Róbert 10 kor., Csutha György 40 kor., Detrich Gyula 20 kor, Deutsch Gyula 10 kor., Domahidy Elemér 40 kor., Ehrlich Ignácz, Eisler Miksa, Erendits Emil, Eötvös Károly ifj., Evva Ödön, Fischer Károly, Fodor Albert, Forgách István gróf, Forster Dezső, Franki Ede kor., Frenkel Dezső 10 kor., Gazsó István, Gracza György kor., Gyérei Richárd 10 kor., Haidekker Károly 20 kor., Hankus Gábor 10 kor.,harkányi Andor báró, Herczegh Mihály dr., Herczog Mór kor, Hirschfeld Arnold 10 kor., Hoffman Soma, Hornyánszky Pál, Imreh Antal, Jeszenszky Andor, Jeszenszky József, Jékey. Sándor kor., Kabos Miklós. Kátai Gyula kor., Komlóssy Kálmán 20 kor., Konkoly Elemér 8 kor., Kovács Gáspár leleszi, Kozics Gyula, König József kor., Kristyory János ifj. 10 kor., Kuhinka Géza 20 kor. Laszlovszky Kálmán, Leopolá Gusztáv, Lichtenstadter Béla kor., Lipthay Frigyes báró, Lits Sándor kor., Lukács Antal 1 kor., Löwensohn Gyula, Mandel Mór, Mándy Lajos, Mechwart Ernő, Mihályfi Károly, Móré József, Naeff Vilmos, Nagel Henrik, Nágel Vilmos ifj., Ocskay Rudolf ifj, Ofner. Oszkár dr., kor., Oláh Sándor 10 kor., Pethes Mihály, Piukovits József, Plachy Gyula, Pletnits Ferencz dr., Politzer Bernát, Poroszkay Béla, Reiner Adolf, Ribiánszky Gyula, Rosztóczy Ferencz, Scbeftsik István ifj. Schell Gyula báró, Scblichter Lidor kor., Smialovszky Valér dr. 40 kor., Szabó Arnold, Széchényi István gróf, Szűcs Zsigmond, Sztriha Sándor '20 ' 0 kor., Stugel József JO kor., Teleki Arvéd gróf sárdi urad. 20 kor., Teleki László Gyula m.-nádasi gazd. hivatala 10 kor., Vantsó Gyula 20 kor., Vay Dénes báró 30 kor., Vásárhelyi Géza 20 kor., Vécsei Pál, Vértessy János, Világhy Gyula pa'otási, Walla Géza, Wei 'er Ado'f, Weisz Géza "1 20 koronát. Dohánytermelési bizottság ülése. (1900 február 14.) Jelen voltak: gróf Dessewffy Aurél elnöklete alatt Baranyay Géza, Bogáthy József, Czobor Gyula, Daróczi Vilmos, Forster Aurél, esetei Herczog Péter, Küszltr Henrik, Kerpelg Kálmán, Kalmár Vilmos, Láng Ferencz, br. Malcomes Jeromos, Miklós Ödön, Marton Andor, báró Natorp Tivadar, Ordódy Pál, Perleberg Arthur dr., Propper Samu, Purgly László, dr. Szabó László, gróf Szapáry Gyula, Urbán Péter és gróf Zselénski Róbert biz. tagok. A tisztviselőkar részéről Forster Géza igazgató, BubineJc Gyula ügyvezető titkár, Buday Barna titkár, de Pottere Bruno gyakornok és Szilassy Zoltán szerkesztő-titkár előadó. Gróf Dessewffy Aurél elnök üdvözli a megjelenteket s az ülést megnyitja. Bejelenti, hogy Kállay András biz. alelnök az ülésről való elmaradását táviratilag mentette ki, gróf Csekonics Endre, a Toronlálmegyei gazd. egylet elnöke az ülésen nem vehet részt, de egyesületét Urbán Péter vál. tag és Marton Andor titkár képviselik a mai ülésen évi dohányjövedéki statisztika, Szilassy Zoltán előadó : A m. kir, dohányjövedék igazgatósága évről-évre közrebocsájtja a termelés, beváltás és gyártásra vonatkozó statisztikáját s mivel ezen adatok igen fontosak a termelőkre, azok kivonatát a következőkben röviden ismerteti ban 666 községben 9169 termelő kat. holdon termelt dohányt s ezen területen ,138 kgr. dohány termeltetett, melyet a jövedék 8.446,701 frt 62 kr. értékben váltott be, ugy, hogy a dohánytermés átlaga 1 kat. holdon 783 kgr. volt és igy egy kat. hold átlag bevétele 135 frt 75 krt tett A dohány átlag ára kgr.-ként 17 frt 37 kr. A legtöbb dohány 1 kat. holdon 921 kgr. termett Miskolcz, Rakamaz és Nagy-Tárkáoyban, a legtöbb bevétel: 177 frt 6 kr., B.-Csabán és Szolnokon éretett el, a legkeveseb dohány 1 kat. holdon 339 kgramm Vásáros-Naményban termett s ugyan e vidék érte el a legkevesebb átlagárat is 51 frt 26 krral. A legnagvoab átlagot érte el Fogaras 100 kgr.-ként 23 frt 22 krral s a legkisebb átlagot 8 frt 28 krt Veszprém. Ezek egyike sem vehető azonban tekintetbe, mert mindkettő csak egészen kistermelő eredménye. A levelenként való beváltás a következő eredményt mutatja. Beváltatott: Szivardohány kg. Muskotály dohány 517,745 Kerti 2.051,440 Köz. kerti 849,129 Debreczeni Szegedi ,264 Tiszai Szuloki 835,788 Kapa 3 997,312 Hasznavehetetlen doh. 117,367 Romlás 336,554 Az átlagos beváltási ár a fuvarpótlék hozzászámitásával kitett 100 kg.-kint: a magyar jövedék számára 18 frt 065 krt, az osztrák Az osztályonként való beváltás eredménye a következő: Összei k i l o g r a m m Szivardohány 16,263 9,284 6,949 Válogatottdob , ,311 I. oszt dohány 8.741, , ,523 II , ,140 III , , ,348 IV , ,783 Kihányás, , , ,038 Hulladék 96,093 10,452 85,641 Összesen , , ,733

3 15. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, FEBRUÁR HÖ Az osztályonként való beváltás képe azt mutatja, hogy bár az osztrák jövedék számára a legjobb dohánytermelő kerületekből váltatott be a dohány, a beváltás kedvezőtlenebb volt, mert aránylag kevesebb a magasabb osztályokban beváltott dohány, mint a magyar jövedéknél. A dohánylevitel a következő volt : a) Nyers dohány 5.405,687 kg. dohány, 8.617,211 forint 58 kr. értékben, 100 kg. dohány átlagos értéke 159 frt 41 kr. Legkisebb átlagára 29 forint 62 kr. a török köz. selejtnek és 52 forint 91 kr. a hollandi dohánynak volt. Ezenkívül csekély áravo'tmég a Ghiubek selejtnek ( frt), Kyr selejtnek (52-89 frt), Purziosán selejtnek (51 59 frt). b) Dohánygyártmányok behozattak: A kincstár részére frt 78 kr. és magánosok részére 288,970 forint értékben, az összes bevitel értéke 9.327,020 frt 36 brt tett ki. A nyers dohány 10 írttal, a gyártmányok 20 írttal számittatnak, holott a jövedék által behozott nyers dohány értéke 15 frt 94 kr. a számítás tehát helytelen, mert nem mutat kellő képet a behozatalról, kívánatos volna ezért, ha a behozott dohány értéke a jövőben a valóságot jobban megközelítőleg magasabban számíttatnék. A dohánybehozatal képe mindenesetre szomorú annyiból, hogy a dohánybehozatalnak évről-évre történő növekedését igazolja, ami a magyar dohány minőségének hanyatlását jelzi. A dohánygyártásnál a dohánygyári tisztek száma 180, altisztek és szolgáké 201, munkásoké 19,281 volt, összesen 19,662 személy volt a gyártás körében alkalmazva. A dohánygyártmányok a következők voltak: feldolgoztatott ,431 kg. nyersanyag. Ebből készült: burnót 43,064 kg., finom pipadohány 2.554,970 kg., közönséges pipadohány ,718 kg., szivar 2.697,472 kg., szivarka 1.274,627 kg., összesen ,852 kg. A gyártmányok eladásának statisztikája a következő: a) az általános eladásban eladatott burnót 50,758 kg., pipadohány ,295 kg., szivar 2.344,094 kg., szivarka 1.234r,600 kg., havanna 2,596 kg., összesen ,343 kg., ,432 frt 66 kr. ériekben. b) a különleges eladásban hazai gyártmány burnót 86 kg., pipadohány.250,785 kg., szivar 55,364 kg., szivar 54,045 kg., összesen 345,269 kg., 3.662,374 frt 79 kr. értékben. c) a valódi külföldi gyártmányokból szivar 9,491 kg., szivarka 12,877 kg., összesen 24,502 kg., 679,906 frt 41 kr. értékben. Az eladás mennyisége és értéke tehát mindössze kitesz ,144 kg. ot, ,713 frt 86 kr. értékben. A m. kir. dohányjövedék pénzbevételének utolsó három évi eredménye a következő emelkedést mutatja: évben eladatott ,493 kg., 48,842,034 frt értékben; évben eladatott ,562 kg., ,896 forint értékb n; évben eladatott ,114 kg., ,714 frt értékben. A fogyasztás volt fejenként évben 1-15 kg., 2-64 frt értékben; évben 1 "06 kg., 2-64 forint értékben; évben 1*15 kg., 2-65 frt értékben. Az eredmények tehát tetemes emelkedést mutatnak, annál sajnosabb tehát, hogy a jövedék ezzel szemben a termelők iránt oly szűkkeblű eljárást tanusit, hogy a beváltásnál a termelők az elért árak miatt állandóan panaszkodnak. A dohánykivitél a következő volt: Osztrák jövedék számára ,935 kg., 3.144,443 frt 31 kg.; Bosznia-Herczegovina számára ismeretlen mennyiség 28,742 frt 40 kr.; Dohánykereskedelmi Részvény-Társaság utján 5.737,966 kg., 840,540 frt 64 kr., összesen ,901 kg., 4.013,726 frt 35 kr. értékben. A tényleges kivitel a vámkiilföldre a Dohánykereskedelmi Részvény-Társaság utján 5.204,018 kg., 914,558 frt 21 kr. értékben volt. D. K. R. T. által átvett dohány átlagos beváltási értéke 14 frt 64 kr. volt s a D. K. R. T. által eladott dohány átlagos eladási értéke pedig 17 frt 57 kr. volt. Bár a kivitel az előző évekhez képest emelkedett, ez még nem kielégítő, mert csak a legsilányabb minőségű, tehát a legrosszabb anyagnak mintegy kényszerű kiviteléről van szó, de a régentén ellátott piaczok visszaszerzése a mai rendszer mellett el nem érhető. A dohányjövedék összes tiszta jövedelme ,999 frt 417a br. (63 5%) volt. Legyen szabad ezután a termelés szempontjából némely dolgokra rámutatnom, amit ezen statisztikával összekapcsolni lehet. A legelső az alacsony beváltási átlag. 135 frtos átlagos jövedelemmellett a dohánytermelést jövedelmesen űzni nem lehet. Illetve amennyiben ezen átlag a beváltás rovására esik, azt mutatja, hogy a gazdák hiába törekednek a minőségi termelésre, hogy ha nekik azt meg nem fizetik, törekvéseik meg vannak bénítva. Reá kell mutatni erre és szóló azon meggyőződést szerezte ezen statisztikából, hogy az osztrák jövedék részére túlságosan kedvezőleg váltatik be a dohány. A másik, a mire reá kell mutatni, hogy a termelő érdeke nincs a beváltásnál kellőleg megvédve. E bizottságban is több izben szóvá tétetett a közigazgatási biztosok kérdése. Ez intézmény ma teljesen czélttévesztett, mert a beváltásra semmi közvetlen befolyást nem gyakorolhatnak. Ha a termelő a beváltást beszünteti és a központból felülvizsgáló kiküldését kéri, az eredmény rendesen az, hogy az illető dohányterme'ő négy napig is kénytelen várni állatjaival, embereivel s végül arra a meggyőződésre jut, bárcsak soha sem kérte volna a felülvizsgáló kiküldését, legalább nem érte volna akkora kár, mint ily várakoztató vexálással. A legnagyobb bajnak tartja szóló azt, hogy a dohánybeváltásnak mértéke költségvetésileg van megállapítva sa jövedék ezen összeghez van kötve. Megtörténik, hogy a dohánytermelés nagyobb és jobb mint amire az előirányzat megállapittatott és akkor egyáltalában nem képes a jövedék a beváltásnál a gazda igényeinek megfelelni, az árakat leszorítja annak daczára, hogyha a dohánytermés mennyiségileg jól sikerül, minőségileg is jól szokott sikerülni. A gazda tehát éppen mikor mennyiségileg és minőségileg is jől sikerült dohánya van, akkor éri el a legrosszabb eredményt. Annyi bizonyos, hogy az állami költségvetésnél a kereteket meg kell állapítani, de azt hiszi, hogy midőn külföldről nyolcz millió frt értékű dohányt vásárolunk, talán a költségvetés kereteit oly módon lehet betartani, hogy a jövedék első sorban a magyar dohány beváltását eszközölje oly módon, mint az minőségileg és mennyiségileg is igazságos és a szabályoknak megfelelő és hogyha az előirányzat n tul terjeszkedik, akkor a jövedék kevesebb külföldi dohányt vásároljon, hogy a magyar termelő minden körülmények között ki legyen elégítve. Hogy ilyen viszonyok között a minőségi termelés emelése a gazdák részéről egyáltalán nem követelhető, mikor azt meg nem fizetik nekik, az természetes. Egyébként itt a bizottságban vannak gyakorlati gazdák, kik tapasztalataikat előadni sokkal illetékesebbek. Dohánybeváltás bajai. Szapáry Gyula gróf: Nem szívesen szólal fel, mert ezt már annyiszor megtette és szavai a pusztában hangzottak el és csekély részben vétettek figyelembe. Igaz, amit előadó mondott, hogy a jövedéknek ugy közgazdaságilag, mint pénzügyi szempontból oda kellene törekednie, hogy a minőségi jobbtermelést előmozdítsa és hogy a beváltási eljárást méltányosén szabja meg. Az elsőre nézve lényeges észrevételt nem tesz, mert a fősúlyt a beváltási eljárás módosítására fekteti. Szóló a beváltási eljárást tulsz ; gorunak, nem méltányosnak és nem is igazságosnak tartja, mert gyakran előfordul, hogy napok és termelők szerint változnak a beváltási árak és megtörténik nem egyszer, hogy egy termelő ugyanazon dohánytermékből az egyik napon jobb árt ér el, mint a másik napon. Ez azt igazolja, hogy az eljárás nem egyenlő és nem igazságos. Ezen eljárás eredménye az a felfogás, ami sajnos nagyon el van terjedve a gazdák és kertészek között, hogy a főczélt nem a minőségi termelésre fektetik, hanem a mennyiségre helyeznek súlyt és ez, ha általánosittatik, káros lesz közgazdaságilag a kincstárra és káros a gazdákra nézve és. A beváltási eljárás hibája vagy a fennálló szabályokban, vagy az alkalmázott közegekben van. Ezt bajos megítélni, szóló azonban azt tartja, hogy mindkettőben van a hiba. Káros, ha a beváltási eljárásnál alkalmaztatnak oly közegek, melyek a dohánykezeléshez nem értenek. Ahhoz értő egyéneket kellene alkalmazni. A másik eljárás, melyet az előadó is fölemlített, a polgári biztosok alkalmazása, ez a czélnak nem felel meg. Erre a tisztre alkalmaztatnak a dohánytermeléshez nem értő oly megyei egyének, kik' különben is el vannak foglalva egyéb közigazgatási teendőkkel s megtörténik, hogy a beváltásnál sokszor nincsenek olt és igy kinevezésük czéltalan. Odajönnek, ha esetleg egy-egy termelő dohányának átvételénél érdekelve vannak, vagy a mikor egyes termelők részére nagyobb árakat kívánnak elérni, amely árakat azután más termelők nem kapnak meg. A polgári biztosok kiküldetése czéltévesztett. Sokkal helyesebb volna, hogyha oly egyének alkalmaztatnának, esetleg a gazdasági egyletek kijelölése alapján, kik a termelők érdekében működnének közre a beváltásnál. Felfogása szerint lehetne ezeknek igen tekintélyes hatáskört adni, még a kincstár érdekei teljes respektálásával is, mert, hogyha vitás kérdés merül fel, akkor ne a központ küldjön ki felülvizsgáló!, hanem legyen a dohánybeváltó hivatalnál egy felebbviteli hatóság, amely két kincstári közegből és egy gazdasági egyesületi tagból állana. De a beváltásnál alkalmazandó nyilvánosság is nagyon kívánatos volna. Erre nézve szóló néhány évvel ezelőtt egy emlékiratban tett javaslatokat, melyekben kifejtette, hogy a beváltó hivatalnál a nagyobb termelőknél egyenként, a kisebbeknél pedig községenként közzétett beváltási eredmény nagy igazságtalanságoknak vetne véget és a visszaélések orvoslására hathatós eszköz lenne. Ezenkívül nagy súlyt fektetne arra, hogy a dohánybeváltóhivatalok megfelelőleg szervezhessenek s érintkezésük a közönséggel más legys n, mint most. Ma a dohánybeváltó tisztviselők s az odatariozó közegek és a gazdák között jó viszonyt alig tehet látni, pedig fontos volna, hogy ne ellenlétben, hanem egymással egyetértőleg dolgozzanak kezdettől fogva a munka végéig. A dohánymag megválasztása igen fontos, s hogyha a termelő e tekintetben a beváltóhivatalhoz fordul, ez nincs abban a helyzetben, hogy a talajnak és az éghajlati viszonyoknak megfelelőleg fölvilágosítást tudjon adni a mag megválasztására nézve. A dohányosztályozás és csomózásnál is megfelelő útbaigazítás adandó, mert a gazdaközön=ég e tekintetben tájékozatlan. A dohánycsomókat a dohánybeváltó tiszt közreműködésével kellene elkészíteni, ez sok anomáliát és sérelmet szüntetne meg. Szóló pontokba foglalta észrevő'eleit és javaslatait, melyeket a következőkben a szakosztály elé terjeszt: Tegye az OMGE. tanulmánya tárgyává, nem volna helyes lépéseket megindítani az iránt, hogy a dohányjövedéki ügyek a pénzügyminisztériumból a földmivelésügyi minisztériumhoz tétessenek át.

4 ,292 KÖZTELEK, FEBRUÁR HO SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM. Addig is, mig az OMGE. ezen kérdésben állást foglal, hivassék fel a pénzügyminiszter hogy a dohánytermelésre és különösen a jobb minőségű dohánytermelésre buzdítsa és támogasa a termelőket, hogy különösen a dohánybeváltási eljárás módosittassék a megállapított dohánybeváltási árak méltányosabb és igazságosabb alkalmazása által, hogy ezáltal a dohánytermelők ösztönt nyerjenek jobb minőségű dohány előállítására, hogy a dohánybeváltás ne e czélra gyárakból kiküldött, a termelésben nem jártas közegek által eszközöltessék, hogy az alkalmazott polgári biztosok ne a törvényhatóság, hanem a gazdasági egyesületek, vagy a termelők kijelölése alapján bizasanak meg, hogy a beváltásnál követett eljárás ellenőrzése szempontjából a beváltás eredménye a beváltás helyén kifüggesztessék és pedig a nagyobb termelőknél egyénenkint, a kisebb termelőknél községenkint. Végre, hogy a dohánybeváltó hivatalok akként szerveztessenek, hogy azok főnöke a hivatal körzetéhez tartozó teendőkkel folytonos érintkezésben legyen. Felügyeljen és tanácsot adjon a használandó dohánymag megválasztására. Felügyelje a dohány kezelését, szedését, szárítását, csomózását minden nagyobb termelőnek és minden községnek mintacsomók kiállítása által, hogy a dohánybeváltó-hivatal főnöke és annak segédszemélyzete bizassék meg a dohánybeváltással, hogy felmerült vitás kérdés esetén a helyszínén legyen egy 3 tagu felebbviteli hatóság, melynek 2 tagja a pénzügyi közegekből legyen kinevezve, egyik tagja ezen bizottságnak legyen a gazdasági egyesület vagy a termelők által megbízott közeg. Miklós Ödön: Helyesléssel fogadja gróf Szapáry javaslatait. Tavaly e bizottsági gyűlésen már szóba hozta a viszonyt, amely a beváltási tisztviselők és a termelők között van; szerinte a külső szervezet, az az elszigeteltség, miben a beváltó tisztviselők állanak a gazdákkal szemben ez megmagyarázhatlan és érthetetlen. Szóló a kormányzati ágazatok közül egyetlenegy intézményt sem ismer, amely oly kevéssé áll a gyakorlatban a gazdák rendelkezésére. Kiváltképpen kifogásolja, hogy a magtermelésre nézve nem kapnak a gazdák szakértő utmutatást. Nagy baj az, hogy degenerált dohányokkal dolgozunk az ország területén, ez tűnt ki a kiállítás alkalmával is. A föhiba tehát abban rejlik, hogy tiszta dohánymagot kapni nem lehet, pedig nem tudja átlátni szóló, hogy a dohányjövedék miért nem fektet erre is súlyt, holott üzleti eredményeinek emelkedése kívánja ezt. Hallottuk itt, hogy mily mennyiségek importáltatnak, ennek helyességét elismerjük, mert sok minőséget nem lehet nálunk termelni, de megütötte szólónak a füleit a hollandi dohány importja, amely a legsilányabb minőségű dohány azok között, amelyek importáltatnak s kár egy krajczárt is kiadni érte. Pipadohányból is sokat importálunk Oroszországból, pedig ezt a szükségletet a hazai dohányból is tudnánk pótolni, hogyha e téren a minőségi termelésre törekednénk. Csakhogy itt az a baj, hogy ha nálunk valaki minőségi termelésre fektet súlyt, fáradozását a jövedék nem fizeti meg, mert minél finomabb minőségű a dohány, annál vékonyabb és igy a mérlegen nem nyom. Ezért helyesli gr. Szapáry indítványát, hogy a beváltás módja és egyáltalán a beváltás, amely a termelési viszonyoknak nem megfelelő, változtattassékmeg. Kifogásolja ezután szóló azt, hogy 8 skála van a beváltásnál alkalmazva, ami igen sok. A nyolcz skálát redukálandónak tartja. Szóló tudja, hogy a tisztviselőknek meg van tiltva, hogy a termelőkkel érintkezzenek; hiába hívja a termelő a dohánybeváltó tisztviselőt, az nem megy ki a terülelre. Ne tekintse mindezeket a jövedéki "igazgatóság vádnak, azért hivatik e gyűlés össze, hogy itten aggodalmaiknak, sérelmeiknek, panaszaiknak, a termelők kifejezést adjanak. Szerinte az organizmusban a hiba, az eljárásban és annak pénzügyi részében. Magáévá teszi Szapáry indítványát és örül, hogy az felvettetett, de megtoldani kéri azzal, hogy a jövendő dohánytermelési szabályzatból a sok skála küszöböltessék ki és konczentráltassék. Szabó László dr.: A gömörmegyei gazdasági egyesület megbízásából és a gömörmegyei termelők nevében kér szót. Megyéjének dohánya 1848 előtt jó minőségű volt. Akkor 100 frton adták el a dohányt és első volt a gömöri dohány az ország dohányai között. Igazságos az volna a jövedék részéről, hogyha azt a dohányt, amelyet nagy haszonnal értékesíthet, legalább jobban fizesse meg, hogy a termelő is haszonnal dolgozzék és munkásai is megtudjanak élni. A 80-as és 90-es évek elején a csetneki muskatályt termelték Gömörben és termelése jövedelmező volt, mert a beváltási ár magasabb volt, mint most s a hozam is nagyobb volt. De a 90-es évek eleje óta szentandrási muskatályt kell termelniők s azóta veszteséggel dolgoznak. Ez állítás igazolására fölhozza, hogy Gömörmegye klímája zordonabb, sokkal több szárító helyiségre van szükség s hogy a termelők erre törekszenek, bizonyítja az, hogy nincs olyan termelő, ak nek ne volna több szárító pajtája, mint, amennyit a törvény előír. Ami dohány termeltetik, az kitűnő. Ennek igazolására szóló felolvassa a miskolczi dohánybeváltó hivataltól hozzá intézett átiratot, amely a központi igazgatóság rendelete alapján értesiti, hogy a magbeszerzés az ő terméséből rendeltetett el. Ez igazolja, hogy ez a dohány az elsők közt foglal helyet. S hogy ezt elérje szóló, nem kiméit sem költséget, sem fáradtságot, s az eredmény azs hogy három év óta dohányföldje hasznot nem hozott, dohányosai eladósodtak. S ez nem kivételes állapot és ha szóló pajtái elégnének, örömmel abbahagyná a termelést. Az a körülmény, hogy sokan kérnek dohánytermelési engedélyt a jövedéktől, nem igazolja, hogy a dohánytermelés nálunk jövedelmező, mert azok még nem termeltek dohányt és igy nem ismerik a helyzetet. Az uj termelő a mostani árak mellett ott lesz, ahol a régi termelő, azzal a különbséggel, hogy a tandíjat is megfizeti. A termelők nagyrésze kénytelenségből maradt termelőnek, de kényszermunkával eredményeket elérni nem lehet, s odajutnak a termelők, hogy nem fognak dohányost kapni, mert az más téren keres foglalkozást. Törvényes intézkedéssel a dohányost szorítani nem lehet a jobb termelésre s a kincstárnak állana érdekében jutalommal is biztatni a dohányosokat, hogy jobb minőség termelésére törekedjenek, mert eszerint a rendszer szerint a dohányos a tömeg előállításban keres és talál kárpótlást, sőt maga a termelő is. Szóló kimutatást állított össze öt évről, mely azt mutatja, hogy a dohánytermelés Gömörmegyében ezen öt év alatt semmi jövedelmet nem hozott. Kifogásolja szintén a sok osztályt, mert minél több osztály van a beváltásnál, annál nagyobb a hajlandóság a dohány minőségének a lenyomására. Kifogásolja azt is, hogy a rétháti dohányt, ha egy kissé zöldes, kerti dohánynak váltják be, ami jelentékeny árkülönbözet s ezt módosíthatná a jövedék akként, hogy az osztálynak meg nem felelő dohányt 10 /o-al alacsonyabb árban váltaná be. Szólónak nem volt kellemetlensége soha, de abszurdumnak tartja azt, hogy mikor a termelő ezrekre menő befektetett tőkéjének kamatját, szorgalmának, munkájának eredményét s a dohányos évi fáradtságának diját kapná azáltal, hogy az előállított termést átadja, akkor az árakat osztályozás által állapítják meg, melyre a termelő semmiféle befolyást nem gyakorolhat és csak rimánkodással bir valamit kivinni, jogi védelme nincs, mert a polgári biztos piktus maskulus. Szólónak nem a személyek, hanem az intézmény ellen van kifogása. Az állami igazságszolgáltatásban még az apagyilkosnak is van védője, a magyar dohánytermelőnek nincs. Szükségesnek tartja, hogy legyen egy orgánum, amely a termelff nem túlzott, de jogos érdekeit védi. S a gazdasági egyesület kiküldöttje volna azon alkalmas személy, amely a termelő érdekeit védheti, ha ennek az osztályozásnál befolyás engedélyeztetik. Van még egy kérése, amelyet osztani fog minden dohánytermelő és ez az, hogy a dohányjövedéki tisztviselők gyenge díjazásban részesülnek, amely az államhoz nem méltó és nem helyes, hogy azok, akik az államnak re menő becslést végeznek, ilyen csekély díjazásban részesüljenek. Igyekezzék a jövedék tisztviselői anyagi helyzetét javítani és akkor szakképzettebb egyénekkel többre is fog menni. Bogáthy József: Azok után, amit gróf Szapáry fölhozott, csak egy körülményre figyelmezteti a bizottságot és ez azon abuzus, amely az idén különösen nyilvánult, hogy nemcsak a kihányásnál, de a harmadik osztálynál is átlagban bizonyos százalékot húznak le a hivatalok, az esetleges romlásra. Ez azonban egészen a beváltó tisztviselők önkényétől függ. Ezt szóló kicsinyes eljárásnak tartja s javasolja, hogy a bizottság tegye magáévá a Szabolcsmegyei egyesület átiratában foglaltakat és hasson oda a jövedéki igazgatóságnál, hogy az e százalékos levonást tiltsa el. Kerpely Kálmán: A beváltási eljárásra nézve kíván szólani. Szóbahozta a dohányjövedék igazgatójának, hogy a beváltást más alapokra lehetne fektetni külföldi példák után indulva, ahol az aljlevelek, anyalevelek stb. kiválasztása és szárítása a szárító pajtákban is külön történik s ezen dohányokat bizonyos átlagos áron veszik az illető kereskedők. Igy történik ez Németországban és más nagy leveleket termelő országokban. Szóló tudja, hogy Magyarországon tekintettel az egyedáruságra, a beváltásnak ilymódon való keresztülvitele nehézségbe ütközik, de a jövedéknek meglehetne állapítani, hogy egyes körzetekben év alatt mi volt a beváltási ár és e szerint lehetne a beváltást eszközölni elsősorban azoknál, akik kifogástalan termelőknek mutatkoztak ős igy idővel a többi termelők is igyekeznének dohányaikat ilymódon átadhatni s bizonyos jobb minőségre térnének át. Csetei Herczog Péter: Helyesli azt, amit előtte szóló mondott, de az egyedáruság nagy akadályt gördit ez elő. Utal Franczia- és Olaszországra, Romániára és Szerbiára, ahol mindenütt osztályonként váltják be a dohányt, mert az másképp nem eszközölhető. Az ideális állapot az, hogy a dohány belső értéke szerint vétessék át. De a dohányjövedéknek nincs annyi szakembere, hogy a dohányt minőség szerint megtaksáltathassa. Az utóbbi időben a dohánykivitel szép lendületet vett és most ott vagyunk, hogy 50 51,000 q.-t vagyunk képesek kivinni, de hogyha versenyezni akarunk a világpiaczon, ezt csak ugy tehetjük, ha versenyezni tudunk, vagy minőségben, vagy árban. Minőségben nem vagyunk képesek versenyezni, tehát az árral kell pótolnunk, ami szintén nem történhetnék meg, ha a kormány áldozatokat nem hozna. Dr. Perleberg Arihur: A mai tanácskozásnak első tárgya az évi dohány statisztikának ismertetése ; méltóztatott megállapítani és konstatálni, ugy a termelés mint a gyártás és kivitel tekintetében nagyot halad-

5 15. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, FEBRUÁR HÓ tunk. Termelés tekintetében haladtunk annyiban, hogy 10 évvel ezelőtt 62,000 és ma 65,000 holdon termelünk dobányt. A gyártás tekintetében szintén haladtunk, méltóztatott konstatálni, hogy évről-évre ,000 forinttal többet veszünk be, mint az előző években a kivitel tekintetében is haladtunk, ugy, hogy 54,000 q. dohányt vittünk ki, tehát minden tekintetben legalább is megnyugtató az eredmény. Ezzel szemben azt méltóztattak mondani, hogy rossz a hivatalnoki szervezet, a beváltási szabályzat nem felel meg, az átvétel nem töríénik megfelelő és a gyártás ne történik kellő proczedurák szerint. Szóló ezt az ellentmondást szeretné magának megmagyarázni s kérdezi, hogy hol a hiba? Mindenekelőtt az egyes felszólalásokra akar válaszolni. A statisztikára nézve, azt hallotta itt, hogy az osztrák jövedék részére beváltott dohány átlagos ára kevesebb, mint a magyar jövedék részére beváltott dohányé. Ezt szóló puszta véletlennek tartja. Ez a többi évben nem volt, mert az eljárás olyan, hogy az osztrák jövedékkel évrőlévre megállapodás történik. A magánosok részére a behozatal tekintetében intézkedés történt, hogy az ármegállapítás másképpen határoztassék meg. Áttérve a termelésre e tekintetben gróf Szapáry Gyula azt mondja, hogy a hivatal szervezet elégtelen és nem felel meg. Másoldalról is hangoztatták, hogy a tisztviselők díjazása nem áll arányban az azok által teljesített munkával. Erre nézve megjegyzi, hogy a legutóbbi tárgyalás alatt levő költségvetés is mutatja, hogy a dohányjövedéki felügyelők rangban és fizetésben emelkedtek. Es a jövedék iparkodni fog alkalmazottjainak olyan exisztencziát adni, hogy egészen szabadon és függetlenül működhessenek. A beváltási szabályzat módosítására nézve felhozatott, hogy a beváltás a gazdasági egyesületek közbenjárása mellett eszközöltessék s miután a szabályzat most u;ra fog megállapittatni, a javaslatot bátor lesz szóló a gazdasági egyesülethez véleményezés végett megkü'deni s a bizottságnak alkélma lesz ebhez hozzászólni. A termelésre az mondatott ki, hogy a magválasztásnál nagy hibák követtetnek el és nem fordit reá a jövedék kellő gondot. A jövedék a földmivelésügyi minisztériummal együtt azon törekszik, hogy a jövőb. n plombozott zsákokban adja a magot a termelőnek és igy semmi visszaélés nem fog történni. Áttérve a beváltásra azt mondjak, hogy I a termelő érdeke nincs megvédve és, hogy a politikai biztos nulla. Ez a kérdés már többször előfordult s a jövedék nem tehet arról, hogyha a politikai biztos kötelességét, vagy állását nem fogja fel, mert ha a termelő nincs megelégedve az átvétellel, akkor a dohány félretétetik és a felügyelő fog dönteni. Ez a második fórum nincs onnan messze és az egész beváltás ideje alatt tényleg beutazza a körzetet. Többször hallotta szóló a panaszt, hogy az átvevők nem járnak el egyformán és, hogy a költségvetésben felvett összegen felül nem adhat a jövedék semmit. Ez nem áll, mert igaz, hogy az összeg meg van állapítva, de ha az nem lenne elégséges, a pénzügyminiszter ad póthitelt és ugy Szeljük a dohányt, amilyennek átvéttetik. {Előadó: A mult évben 99 frttal fizettek többet az előirányzatnál.) Felolvas egy köriratot, amelyet a beváltó hivatalokhoz intézett, hogy mindén körzetben az a dohányos, ki legjobban váltja be a dohányát ugy, hogy se a termelő, se a jövedék szempontjából nem esik kifogás alá az eljárása, bizonyos jutalomban részesül, ennek morális hatása meg lesz, mert az illető minőségi táblázatába is bevezettetik. Méltóztassék ezt tudomásul venni s be fogják látni, hogy a jövedék a legszigorúbban jár el és pontosan ragaszkodik a beváltási szabályzathoz. Forster Aurél: A termelők sérelmét abban látja, hogy bizonyos %-ék levonatik skihányásnak neveznek oly anyagot, amely gyártásra alkalmas. A statisztika is azt mutatja, hogy métermázsa dohány váltatik be kihányásban. Különösen nehézményezi azt, hogy nincs elég szakértő és különösen pestvármegyei termelők részéről hozza fel azt a panaszt, hogy a dohány beszállításánál a fővárosi kövezetvámot is kell fizetniök. Kéri a dohányjövedék jelenlevő igazgatóját, hogy saját hatáskörében hasson oda, hogy pestvármegyei termelők a kövezetvám alól felmentessenek. Szapáry Gyula gróf: Elismeri a pénzügyminisztérium azon nagy sikerét, hogy a külföldi kivitelt elősegítette és ennek következése, hogy ismét több dohánytermelési engedélyt lehet kiadni. A dohányjövedéki igazgatónak nyilatkozata s az az utasítás, melylyet kiadott, bizonyítják a jóindulatot, amelyei a termelők iránt viselteti, azonban szerinte az utasítás és annak végrehajtása között nagy különbség van és a panaszok szülőokát az képez', hogy az utasítások nem tartattak be sok helyt. Változás a rendszerben is és a polgári biztos kiküldésében is, ez volna kívánatos ugy szintén az is, hogy a beváltó közegek a termelővel semmi összeköttetésben nincsenek. Dessewffy Aurél gróf, elnök: Határozatként kimondja, hogy a bizottság gróf Szapáry Gyula által beadott javaslatát elfogadja és annak értelmében a felterjesztés intézését elhatározza. A bizottság köszönettel veszi tudomásul a dohányjövedék igazgatójának felvilágosításait és a jövő évben lejáró dohány beváltási szabályok és árak megállapítására gróf Dessewffy Aurél elnöklete alatt, gróf Szapáry Gyula, gróf ZselénsJci Róbert, Czobor Gyula, Forster Aurél, dr. Szabó László és Szilassy Zoltán tagokból álló bizottságot küldött ki. A bizottság felterjesztés intézését határozta el a Szabolcsvármegyei gazdasági egyesület átirata alapján az iránt is, hogy a beváltásnál a dohány romlására egész önkényesen levonni szokott százalék levonása méltányosabban és csekélyebb mértékben történjék. Végül Kerpely Kálmán a debreczeni gazdasági tanintézet igazgatója és a dohánykisérleti állomás vezetője tartott érdekes előadást a mult évben szerzett dohánytermelési tapasztalatokról. Az előadást lapunk egyik legközelebbi számában fogjuk közölni. A lisztkivitel támogatása. A kereskedelmi miniszter végre elintézte a megszüntetett őrlési forgalom aktáját. Jelentékeny kedvezményt kapott a Fiúmén át irányuló lisztkivitel és a buzaszállitás is a kivitelre kerülő lisztmennyiség arányában. Miután az engedélyezett szállítási díjtételek a kilometrikus távolság 8lapján fognak alkalmaztatni, ennélfogva a kedvezmény általánossá vált. Ez tehát nem egyes nagymalmok privilégiuma lesz, mert előnyeiben az egész magyar malomipar részesülhet. Ezért az intézkedésért őszinte elismerés illeti meg Hegedűs Sándor kereskedelmi minisztert. A szállítási kedvezmények általánosításában voltaképpen az iparpártolásnak egyedül elfogadható és igazságos elve érvényesült. Igazság abban nem volt, hogy a kedvezményeknek egyes viszonylatokra való korlátozásával a fővárosi malmoknak versenyképességét mesterségesen emelték a vidéki malomipar rovására, ugy, hogy a vidéki malmok egyré^ze a vámkülföldre való kivitellel is felhagyni volt kénytelen. De nem volt ebben a protekcziós rendszerben gazdasági ráczió sem, mert a vidéki malmok hátraállitása következtében lisztkivitelünk leapadt néhány nagymalom túltermelésének mértékére. Most az történik, aminek jogosultságát mindenki elismeri. Elősegítik a magyar liszt kivitelét. Részesül tehát kedvezményben mindenki, aki magyar lisztet akar kivinni. Ez a kedvezés a buzafelesleg lisztalakjában való kivitelének, a magyar mezőgazdaságnak is érdeke. Sohasem tagadtuk, hogy a malomiparnak kiviteli vállalkozásában való támogatása közérdek. A közlekedési és tarifapolitika hivatott első sorban a malomipar kiviteli érdekét szolgálni olyképpen, hogy hozott áldozatai a közhaszonra visszatérüljenek. Csak oly irányú beavatkozását nem ismertük el helyesnek, hogy igazságtalan versenyt teremtsen és szembeállítson egyformán jogosult érdekeket. Egyes viszonj latokra nézve megállapított tarifakedvezmények ilyen igazságtalan versenynek a tényezői, amelyek csak kivételes esetekben czélszerüek, de nem voltak elfogadhatóan indokolva a malomiparral szemben történt alkalmazásukban. Amint tehát a kizárólagos jellegű tarifakedvezmények minden kombinácziója ellen tiltakoztunk, épp oly örömmel fogadjuk most az általánosított kedvezményeket, melyeket az egész malomipar egyformán használhat versenyképességének javára s a továbbiakban egyformán saját élelmességük s fejlődési képességük természetes feltételeire lesznek utalva. El lenne intézve most már az őrlési forgalom után visszamaradt kárpótlás kérdése is. Elmondhatjuk, ez volt az első s igazi agrárius akta, amelyet a kormány változatlanul helybenhagyott. Zárjuk le mi is és reméljük, hogy nem lesz okunk többé vele foglalkozni. Az igazságos elv, amely a kereskedelmi miniszter rendeletében érvényesült, jól érthető tetszésre talált a vidéki malomiparosok körében is és arra buzdította a vidéki malomiparososok országos egyesületét, hogy még további egynehány lépésre kérjék a minisztert a kezdeményezés megkezdett utján. Emlékiratot nyújtottak be ugyanis a kereskedelmi miniszterhez, amely miután rámutat arra, hogy a szállítási kedvezményeknek egyes viszonylatokra történt korlátozása, mennyire ártott eddig az azokat nem élvező malmok versenyképességének és lisztkivitelünknek; a malomiparosok óhajait következőkben foglalja össze : Amidőn hálásan fogadjuk Nagy méltóságod bölcs intézkedését és mint semmiféle érdeket nem sértő, méltányos és igazságos intézkedést üdvözöljük, annak az elvnek, mely Nagyméltóságod ezen intézkedésében érvényesül, további alkalmazását vagyunk bátrak kérni egyrészt a vámkülföldre irányuló kivitel egyéb irányaiban is, másrészt pedig az Ausztriába irányuló kivitel számára. A nem Fiúmén át irányuló vámkülföldi kivitel számára abban az indokolt reményben vagyunk bátrak Nagyméltóságodtól ugyanazon egységi díjtételek engedélyezését ős ugyanazon föltételek megállapítását kérni, hogy a kivitel ezen segélyezésével sikerülni fog svájczi piaczunkat különösen azon lisztfajok számára visszahódítanunk, melyek a belföldön egész mennyiségükben nem értékesithetők és amelyek a közvetlenül az őrlemények, közvetye pedig a buza áralakulását befolyásolják hátrányosan. Az közép és barna lisztfajokról, illetőleg ezen lisztfajok fölöslegének a vámkülföldön való értékesítéséről van szó, melyekkel Ausztriában nem vagyunk állandóan versenysenyképesek

6 294 KÖZTELEK, FEBRUÁR flo SZÁM. ío-ik ÉVFOLYAM. és melyeknek legbiztosabb elhelyezést a Svajcz nyújt. A szállítási dijak azon általános mérséklése, melynek engedélyezése Nagyméltóságod hivatkozott magas elhatározásában foglaltatik, közelebb fogja hozni a Svajezba való kivitel lehetőségét és a malomvállalatokra nézve nem lesz leküzdhetlen nehézség annak az áldozatnak a meghozása, amely az államvasutak által, nyújtható kedvezményen tul szükséges még arra, hogy a magas lisztvámok miatt évek előtt megszakadt összeköttetéseinket, megújíthassuk és állandósíthassuk. Az ausztriai leivitel tekintében pedig arra vagyunk bátrak Nagyméltóságodat alázattal kérni, hogy azokat a szállítási kedvezményeket, melyek búzára, lisztre a vízi ut vercényének indokából egyes viszonylatokra nézve, vagy mennyiséghez kötötten érvényben vannak, kegyeskedjék minden föladó állomásra nézve, és mennyiséghez nem kötötten általánosítani és megszüntetni azt, hogy a vidéki lisztszállitmányok vasúti dijai Budapest állomáson megtörve számíttassanak az osztrák határig. Ezek a különleges és csak egyes viszonylatok számára engedélyezett kedvezmények mindig az államvasutak azon érdekei által voltak indokolva, melyek a vizi uton elszállítható árumennyiségnek, vagy azok egy részének a vasu'ra való terelésében rejlenek. Ha belenyugodtunk is, mint megváltozhatatlan elvébe a vasút kezelésének, ezon elvnek következményeibe, nem szűntünk meg érezni a vidéki malmok minden irányú versenyképessége csökkenésének a következményeit, nem szűntünk meg látni, hogy a vidéki malmok versenyképessége miként esik áldozatul ezen elv következményeinek még az ausztriai malomvállalatok versenyével is, mely utóbbiak búzát kedvezményesen szállíthatnak tőlünk a magyar államvasutak vonalán. És nem változott az a meggyőződésünk, hogy a hazai malomvállalatok egymás közötti versenyviszonyainak változása nélkül, tehát minden kára nélkül azoknak a malomvállalatóknak, melyek a kivételes kedvezmények élvezetében vannak, természetes és nem kifogásolható módon erősödnék meg a vidéki malmok versenyképessége az osztrák malmokkal szemlen, ha a most korlátozottan érvényben levő kedvezmények élvezetébe jutnak a vidéki malmok is. Most, midőn Nagyméltóságod bölcs elhatározása a száll'tási kedvezmények általánosítását mondotta ki a kivitel egyik iránya érdekében, legyen szabad rámutatnunk alázatos kérelmünk indokolása képen arra, hogy ha érdeke az államvasutaknak a vízi úttal szemben való verseny és az olcsó szállítási dijakkal való verseny azért, hogy az elszállított áruk nagyobb hányada jusson vasúti szállításra, bizonyára nem károsítja ezt az érdeket az sem, ha ez a nagyobb mennyiség liszt vagy őrlemények alakjában jut vasúti szállításra. Az pedig kétségtelen, hogy a buza mennyiségek tömegét a vasút a maga szállítása számára megszerezni nem képes a vízi ut természetes előnyeivel szemben, mig megszerzi ezt a tömeget akkor, ha az őrleményéknek ugyanazt a kedvezményt nyújtván, mint a gabonának, elősegíti azt, hogy az Ausztriába kivitelre kerülő, mert fölösleget képező búzamennyiségek a vasúti szállításra utalt liszt alakjában jussanak kivitelre". Az vidéki malomiparosok egyesülete azt kéri tehát, hogy a lisztnek a kivitel minden irányában általánosan élvezhető szállítási kedvezményeket adjanak. Bizonyára olyan óhaj az, amelyekkel szemben az államvasutak pénzügyi szempontjai sem egészen közömbösek. Ezek mérlegelésével az államvasutak érdeke kifogást emelhet, de kevésbé a kereskedelmi miniszter. Előtte az ipartámogatásnak egy, elvi szempontokból megtámadhatlan tervezete fekszik. Támogatni a visszaesett lisztkivitelt bármely gazdasági tényező károsodása nélkül oly mértékig, ameddig a hozandó áldozatok a közgazdaság javára remélhetőleg visszatérüliiek. Részünkről aláírjuk ezt a kérvényt, jeléül annak, hogy a lefolyt ádáz küzdelmek daczára, a mezőgazdaság s a malomipar jogo sult törekvései között nem áll fenn érdekellentét. ; NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető: Kerpely Káfeást. Uj növényféleségek előállítása mesterséges keresztezés utján. Ö Mint a durhami egyetem gazdasági osztálya rendes hallgatójának volt alkalmam egy angol testvérpár nagy horderejű vetőmagnemesitési kísérleteit látni és most a napokban egy angol lap olvasásánál újra figyelmessé lettem e tárgyra, melyet remélve, hogy gazdatársaim és a szakemberek figyelmét megérdemli, röviden közzé akarok tenni. Hazánkban is, más országokban is többen foglalkoztak már vetőmag nemesítéssel kiválasztás utján, de uj fajok előállításán keresztezés utján, tudtommal hazánkban senki sem fáradozott. Ezen a téren kísérleteznek és ped'g fényes eredményekkel 1880 óta Garton urakwarringtonban egy lancashirei magkereskedő fiai. A buza keresztezésénél azon terv szerint jártak el, hogy a virágot körülzáró zöld burkot ki kell nyitni, a himnemü nemzőszerveket onnan kivágni és azon idegen növényéit, melylyel kísérleteznek, alkalmas időben oda bejuttatni. Ezen kényes műtét sok próbálgatás, microscopicus vizsgálódás után és miután rájöttek, hogy a megtermékenyülés csakis napvilágnál történik, végre sikerült és igy állott elő az első hybrid. A nehézségek azonban ezen első sikerrel még korántsem voltak legyőzve; hátra volt még az uj fajok állandóvá tétele és tudjuk, hogy már állatoknál mily nehézségekkel jár egy jelleg állandóvá tétele azaz fajjelleggé való kifejlesztése, hát még ily aprólékos munmunkával járó növényeknél. A második generáczió mindenféle korcsokat eredményezett, melyek közül igen nehéz volt alkalmas szülőket kiválasztani. Hogy a kísérletek mily nagyszabásúak voltak, azt mutatja azon tény, hogy nem kevesebb, mint 350 buzafajt használtak Garton urak és pedig : 36 angol, 25 német, 26 franczia, 4 orosz, 15 magyar, 104 görög, 65 olasz, 60 indiai, 12 ausztráliai, 2 japán és 45 amerikai eredetűt. Az angol buza főfogyatkozása nagyon csekély aczélossága s ezen segítendő Gartonék a régi linkolni vörösbuzát triticum speltával keresztezték. A keresztezés sikerült és a meglepő eredmény az, hogy a hybrid aczélosabb, korábban érik és mint a szülőgyom, nem pereg ki, mi tekintettel az Angliában gyakori erős szelekre, nagy előny a régi buza fölött; minőségre nézve ped'"g ezen uj buza fölülmúl minden mást, a legjobb külföldit is. Hasonló kísérletek tétettek zabbal is, több mint 100 fajjal és pedig : 20 angol, 12 német, 10 franczia, 7 orosz, 6 magyar, 6 görög, 8 olasz, 12 indiai, 8 ausztráliai, 14 amerikai ós 2 kinai zabbal. Keresztezésre a kínai zab zab vált be, melylyel fényes eredményeket értek el, miről a durhami egyetem gazdasági osztályának jeles tanára dr. William Somerville által vezetett kísérletei tanúskodnak; az addig legjobbnak elismert skót zab ugyanis adott acrenkint: 39 bushelt = 14 1 hl. szemet és 24 cmt. = kg. szalmát, mig az uj faj adott: 56 buschelt 20'4 hl. szemet és 34 cmt = 1727 kg. szalmát. (1 acre 0 6 kat. hold.) A legjobb angol sörárpák kétsorosak, azaz két sor szem van a kalászon, mig 4 sor terméketlen virágocska szemet nem termel. Garton uraknak keresztezési szisztémájukkal sikerült ezen atrophált sorokat is újra megtermékenyíteni s ekkép az árpa hozamát fokozni. Igy festuca és lotium, rendes vöröshere és a nagylevelü vöröshere kombinálásából sikerült uj fu- és hereféléket előállítani, melyek jótulajdonságokban a régieket fölülmúlják. Hasonlóképen répával is kísérleteztek. Az eredmények fényes voltáról meggyőződtek Anglia legjelesebb szaktanárai és meggyőződtek gazdák is, kik ezen uj fajokkal kísérleteket téve, nem győzik azokat eléggé dicsérni. Átesve a kezdet nehézségein a Garton testvérek, mint úttörői egy uj iránynak, tágas teret nyitottak a jövő botanikusainak uj vizsgálódásra és kísérletezésre. Talán érdemes lenne, ha hazai szaktudósaink is kísérleteznének e téren s igy fejlesztve hazai terményeinket, a gazdát is segítenék. Gróf Teleki Arlur. TAKARMÁNYOZAS. Rovatvezető: Cselkó István. A tápanyagok viszonylagos értékéről. Mióta tudjuk, hogy az állat ásványi anyagokon kivül csak a takarmány fehérjéje, zsírja és szénhydrátjaival táplálkozik, ezek mennyiségéből szoktuk a különféle takarmányok viszonylagos értékét meghatározni, és pedig ugy, hogy az említett három szerves tápanyag mindegyikének bizonyos értéket tulajdonítva kiszámítjuk, hogy hány értékegységet tartalmaz a takarmány. Legszokásosabb most a König által ajánlott számítás, melynél a fehérje, zsír és szénhydrát értékaránya 3: 2 :1-nek vétetik. Ez a számítás eléggé ismeretes, ugy, hogy nem szükséges példával bemutatnunk, de azt kijelenthetjük, hogy a milyen egyszerű és kényelmes az, oly megbizhatlanis, és pedig ezért, mert a takarmány táphatása nemcsak fehérje, zsir és szénhydráttartalmától, hanem más tényezőktől is függ, mit már az is bizonyít, hogy a hasonló összetételű takarmányok gyakran nagyon eltérő táphafást fejtenek ki. Igy pl. a réti szénáról tudjuk, hogy értékét nem lehet vegyi összetételéből meghatározn ;, mert a széna táphatása attól is függ, hogy minő fűfélék és leveles növényekből áll, minélfogva botanikai elemzése épp oly fontosnak van elismerve mint vegyelemzése, mert csak mindkettőnek ismerete képesít minket arra, hogy megmondjuk, mit ér a széna. Ez onnét van, mert a takarmány táphatása a tulajdonképpeni tápanyagokon kivül oly anyagoktól is függ, melyek mint iz és szaganyagok szerepelnek, vagy amelyek izgató hatást fejtenek ki, s amelyek minőségük szerint nagyon eltérően befolyásolják a takarmány értékét. Ezen anyagok rendszerint csak csekély mennyiségben foglaltatnak a takarmányban, s a vegytan oly keveset foglalkozott velük, hogy alig ismerjük őket, de mindamellett nagyon fontosaknak kell tartanunk, mert nagy mértékben befolyásolják a takarmány táphatását; pl. a hasonló összetételű szénafélék eltérő táphatása leginkább reájuk vezethető vissza. Továbbá nem szenved kétséget, hogy a takarmány táphatása attól is függ, hogy minő fehérjefélék, zsírok és szénhydrátok vannak benne, mert a különféle takarmányok eltérő fehérjéket, zsírokat és szénhydrátokat tartalmaznak, melyek némileg eltérő táphatást fejtenek ki, de ebben a tekintetben sem vagyunk még kellően tájékozva.

7 13. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, FEBRUÁRfho Vannak továbbá takarmányok, melyek oly erjanyagokat (pl. diastaset) vagy oly baktériumokat tartalmaznak, melyek az emésztésnél működnek közre, s melyek szintén befolyásolják a takarmány táphatását s emialt azt mondhatjuk, hogy a takarmány táphatását s igy értékét különböző tényezők állapítják meg, melyek közül azonban csak a fehérje, zsir és szénhydráttartalom az, mit határozott értékszámokban tudunk kifejezni, mig a többi tényezők értéke homályos előttünk. Ezért még most is főleg csak a fehérje, zsir- és szénhydráttartalom szerint szoktuk a takarmányok viszonylagos értékét meghatározni, minélfogva azt kérdezhetjük, hogy jogosult-e a König áifal ajánlott s általánosan elfogadott értékarány, mely mint fönt jeleztük 3:2: 1. Hogy a fehérje többet ér mint a szénhydrát, az nem szenved kétséget, mert eltekintve csekély mennyiséghen való előfordulásától a fehérje az egyedüli pótolhatlan szerves tápanyag, mig a zsir és szénhydrát részint egymást pótolhatják, részint pedig fehérje által pótolhatók. A zsirral is tisztában vagyunk, hogy értékesebb a szénhydrátnál, mert a zsir hőhatálya kerek számban 2'5-szer akkora mint a szénhydráté. De hogy a zsir értéke éppen 2-szer, a fehérjéé pedig 3-szor akkorra legyen, mint a szénhydráté, azt nem lehet kellően indokolni s emiatt legalább is önkénytes föltevésnek mondhatjuk azt. Különösen azsirra vonatkozólag tartjuk szükségesnek fölemlíteni, miszerint szakkörökben most mindinkább az a meggyőződés kap lábra, hogy König nagyon alacsonyra becsüli arányértékét, mert legalább a hizlalásnál azt tapasztalták, hogy az állatok súlygyarapodása nagyon függ a takarmány zsírtartalmától, miután az egyenlő fehérjemennyiséggel s egyenlő táparánynyal eszközölt hizlalásoknál rendszerint az a legjutalmazóbb, melynél a legtöbb takarmányzsirt alkalmazzuk. Ezért némely irók most a 3 : 3 : 1 értékarányt kezdik a minket érdeklő szerves tápanyagokra alkalmazni és Németországban már régebben szabályul fogadták, el, hogy pl. a tápanyag-kikötéssel vásárolt kereskedelmi takarmányok fehérjetartalmában esetleg mutatkozó hiány ugyanakkora zsirfölösleg által rekompenzálhaíó; pl. ha repczepogácsát vásárolva abban 31% fehérjét és 8% zsirt kötünk ki, de az elemzés csak 29% fehérjét és 10% zsirt állapit meg, akkor rendben lévőnek tekintjük a dolgot, mert a 2%-nyi zsirfölösleg kiegyenlíti a 2%-nyi fehérjehiányt. Egyébiránt alkalmazzuk akár a König által ajánlott, akár az utóbb említett arányszámokat, a takarmánynak ily alapon kiszámított viszonylagos értéke mindig kétes becscsel fog birni s emiatt nem indíthatja a gazdát arra, hogy csupán csak tőle tegye függővé, minő kereskedelmi takarmányt vásároljon. E sorokkal különben is csak arra akartuk az olvasó figyelmét fölhívni, hogy a takarmányzsir nagyon becses anyag, s hogy a hizlalásnál a fehérjével körülbelül egyenlő értékűnek tekinthető, minélfogva tanácsos odatörekedni, hogy a hizóállatok takarmánya minél zsírosabb legyen. Csellcó István. GAZDASÁGI ÁLLATTAN. Rovatvezető: Jablonowski József. Magyarország madarairól szerzett könyv. (Chernél Ltvdn munkája.) Kritika nálunk annyit jelent, mint hibákat keresni, találni és pellengérre állítani. De a mi kritikusaink jó része magát tartja az Íróval szemben fölebbvalónak és gyönyörűségét találja a kifogásokban, nem a méltánylásban. Nálunk nem is kritikus az, a ki nem éles, nem szarkasztikus, nem mindentudó, nem csalhatatlan... Istenem, Istenem! Mintha abszolút jó könyvek volnának." Alexander Bernát, a.budapesti Hírlap" egyik tárczájában. Előttem van egy kön-yv, Chernel István könyve, a melyet ismertetnem és bírálnom kell. Ugy óhajtja az.t a t. szerkesztőség. S én azt szívörömest megteszem, mert nemcsak foglalkozásom - tehát az állattan körébe vágó munkáról van szó, hanem egyúttal olyanról is, amely sok oknál fogva engem nagyon is közelről érint. A könyvet, amelynek czime íme a következő: Magyarország madarai különös tekintettél gazdasági jelentőségükre", chernelházi Chernel István irta. És Chernel nemcsak magam korabeli ember, hanem velem egy pályát fut: másfelé törtünk és sorsunk talán jó sorsunk! a magyar állattan munkásai sorába vezetett. Hogy mit alkottunk, mit teremtettünk, azt t. olvasóm, most még ne biráld. Mi még csak a munkánk elején állunk, most még csak kezdünk dolgozni. És Chernel a megkezdésben megelőzött... De azért nem irigykedem reá. Őszinte örömmel, igaz barátsággal üdvözlöm őt a valódi munka mezején, még pedig ott, a hol utunk ismét találkozik, a mezőgazdasági állattan mezején! A másik ok, amely közelről érint, az, hogy e könyvet, ami,öregünk* ütötte össze, vagy mint az írás mondja: intézte". A mi öregünk" pedig senki sem más, mint Hermán Oltó. Ha szeretettel emlegetjük, akkor egymás közt csak az öreg* járja, ha pedig a szeretethez olykor-olykor némi félsz is vegyül mert mi tagadás? van néha az is 1 akkor ázt ami,öreg urunk"váltjuk fel. Hogy pedig ez a szócska, hogy intézte* mit jelent reánk nézve, akik kevésbbé czéhbeliek vagyunk, azt ez alkalommal nem akarom fejtegetni, hanem beérem a következővel. Ez azt jelenti, hogy ez az első munkája annak a kiskörű iskolának, amely Hermant vallja mesterréül és az ő nyomdokain halad, hogy a magyar állattant a magyar közönség érdekében és ne a könyvtárnak soha sem háborgatott polcza számára mivelje. Egy további ok az, hogy e munkát az én kenyéradó gazdám, vagy, hogy Tormay Béla, min. tanácsos egyik találó szavával éljek, a melylyel a földmivelésügyi m. kir. miniszternek nemcsak a helyes, de egyúttal az igazán magyaros nevet is megadta, az ország gazdája* adta ki és kiadta azt, az ország gazdáinak, hogy érezzék keze nyomát ott is, ahol eddig a gazda-ember érdekével senki senki sem törődött. És hallgatással mellőzve annyi sok más okot közelről érint az is, hogy e könyv annak a legnagyobb magyar társulatnak a védelme alatt lát napvilágot, amely társulatnak legfőbb hivatása az, hogy a természettudományok ismeretét a magyar földön terjeszsze és amely társulat soha sem tagadta meg magát akkor, amikor arról volt szó, hogy a magyar mezőgazdaság érdekében, valamit tegyen: ez a kir. m. Természettudományi Társulat.... És ha annyi ok, annyi körülmény merül föl, mely mind arra késztet, hogy Chernel könyvével csak szeretettel foglalkoztassam, azért, kedves olvasóm, ne hidd, hogy a baráti rokonérzés megveszteget, vagy, hogy a felfelé való hízelgés vesz erőt rajtam. Ha a Köztelek" buzgó olvasói sorába tartozol, ugy tudod, hogy a hízelgés nem az én kenyerem és hogy kimondom az igazat még akkor is, ha betörik a fejem. Ha Chernel könyve nem érdemelné meg a szeretettel teljes megbeszélést, akkor én ezúttal hallgatnék. Igy tehát ha e sorainkban nem a rideg s a hibát szüntelenül hajhászó kritikust találod, azért, t. olvasóm, ne vádolj részrehajlással: igazságos vagyok még a szeretetben is. Ezek előre való bocsátása után lássuk már most a munkát! E könyv kiadásával eleget tetfca jelenlegi földmivelésügyi m. kir. miniszter ur részint annak a kötelességének, amely a mezőgazdaságról és mezőrendőrségröl u szóló törvény (1894. évi XII. t. czikkely), 58. szakaszából reá háramlott, de eleget tett ugyanannak azjigéretnek is, amelyet egyik elődje ugyancsak ezen törvény végrehajtása tárgyában kiadott rendeletnek ( ) ide vonatkozó (58..) szakaszában tett, hogy t. i. a mezőgazdaságra hasznos madaraktérde7cében\kül'ón fog intézkedni ben, midőn a törvény és a végrehajtó rendelet megjelentek, ugy volt, hogy a hasznos és kártékony madarak ügyét el lehetne talán a régi módon intézni. \ Az akkori miniszter Festetits gróf még ugy gondolta, hogy egy rendelet, és a szóban lévő madarak lajstroma is elég lesz; de mikor minisztersége után arra került a dolog, hogy szint kellett vallani és határozottan megállapítani, melyik madár az,' amelyet hasznosnak ítélnek és melyik az, amelyet kártevéssel vádolnak: akkor megakadt a szekér. Hétköznapi beszédben könnyű dobálódzni azzal, hogy ez a madár kártékony, az meg hasznos, de felelősség terhemellett kimondani, hogy mi a hasznos és mi a kártékony, az már nem könnyű dolog, még pedig azért nem, mert a kár és haszon kérdése nagyon relatív dolog. Ami nekem itt hasznos, az másnak^ más helyen kártékony lehet. Igy tehát itt kész, bevégzett dologhoz nem lehetett hozzányúlni, hanem a munkát elején kellett kezdeni. S ennek a munkának az alapját lerakta Chernel a most megjelent nagy könyvében. Ez az alap az, amelyen most már elindulva lehetséges lesz majd annak a határozott megállapítása, hogy az ország egyes tája, vidéke szerint melyik madár hasznos, melyik madár kártevő, melyiket védjük és melyiket üldözzük. Hogy a könyv hogyan, miképpen keletkezett, azt nem ' bolygatom, de azt nem hallgathatom el, hogy legfőbb érdeme van benne az ez idő szerint való földmivelésügyi magyar királyi miniszter urnák, aki a néhai Bethlen András gróftól fölvetett és későbben már-már majdnem elaludt eszmét nemcsak nem ejtette el, hanem olyan őszinte melegséggel, olyan páratlan anyagi segítséggel karolta fel, hogy ez a tette - a puritán Semsey Andort ezúttal nem tekintve egyedül áll a magyar állattan irodalmának mezején. De hát a miniszter nem idegenkedett ettől a könyvkiadástól, mert itt első sorban olyan mezőgazdasági érdekről van szó, a melyre nézve annál jobb, mennél elébb azt megoldjuk. A könyv létrejöttén fáradoztak Tormay Béla, Máday Izidor miniszteri tanácsosok és Sa arossy -Kapeller Ferenez oszt. tanácsos is : a mű lelke pedig a mi öregünk* volt. Ö választotta ki a szerzőt, Chernelt, ő fedezte" fel a piktort, Nécsey Istvánt, ő hajszolta bele a Czettel és Deutsch czéget, hogy chromolithographiai intézetüket csupán Chernel könyve érdekében ugy rendezték be, hogy intézetük nemcsak helyét megállja a külföld előtt, hanem e nemben az első is... és végül, aki ismeri Hermán Ottó gondolkodása módját, önzetlen lelkesedését a természetért, akkor az meg fogja találni az ő szellemét, lelkét a Chernel könyvében is. E könyv tulajdonképpen két kötetből áll. A z első aránylag kiesi, kisebb fajta negyedrétnyi nagyságú és 187 oldalas; a második kötet pedig négyszer akkora vaskos, 828 oldalas (4 kgramm és 60 deka, holott az első kötet csak 1 kiló 25 deka sulyu)! Az első kötet a madár szervezetének, életének alapismereteit tárgyalja. Chernel nem főzi a babot leveért," hanem csak annyira megy a részletekbe, amennyi éppen annak a közönségnek elég, amelynek e könyv szánva van s annyit ád a részletekből, amennyi elengedhetetlenül szükséges, hogy az okulni vágyó

8 296 KÖZTELEK, FEBRUÁR HO 21, 16. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. ember alapos ismerete helyes irányban gyarapodjék. Egy pillantást vet az állat és ember közötti viszonyra és helyes alapra helyezi a madár hasznos és kártékony voltának a kérdését; majd. rövidesen végig siet a madár külső testrészeinek ismertetésén, hogy azután azt, ami még az elébbi fejezetből kiszorult s ami a nem madarász-emberre nézve a dolgot talán fárasztóvá tette volna, elmondhssaa majd akkor, amikor a madár és az ember közötti viszonyról, de más szempontból kiindulva, ismét beszél, amikor ugyanis a madár munkájáról s annak az ember gazdaságában értékéről elmélkedik. Majd ugyancsak e szerint az ember gazdaságában érvényesülő érték szerint csoportosítja általánosságban a madarakat, ügy a hogyan azok az állattenyésztéssel, az erdészettel, a gyümölcstermesztéssel, a halászattal, a kertészettel, a szorosabb értelemben vett mezőgazdasággal, a szőlőtermesztéssel és végül a vadászattal összefüggnek. E kötet utolsó fejezete végezetül a madárvédelemről szól, még pedig valamint a védelem nemzetközi helyes szervezéséről, ugy azokról a módokról is, amelyek szerint az egyes ember is hozzájárulhat a védtelen- madarak életének megóvásához, részint a költő helyek készítésével, részint a ragadozó madarak helyes irtásával. Ebben a fejezetben találja az olvasó a kulcsát annak is, hogy a mi számottevő hasznos madaraink is miért fogynak évről-évre? Ez az első kötet vázlatos, talán még a tartalomjegyzéknél is vázlatosabb, rövidebb foglalatja. Bármennyire csábit is egyik másik rész bővebb taglalásra, részletekbe még sem mehetek be, mert akkor ismertetésemnek nem volna hossza-vége. Pedig hálás munka volna, hogyha Chernelnek egyik-másik eredeti felfogását, amely a való élet megfigyelésén alapul, itt bontogathatnám ; igy pl. az ő felfogását a madár légi útjáról, tovább a széllel egy azonos irányban való repülésről, de hát ehhez hely is kellene s azután ez nem ide a Köztelekébe való. Térjünk át tehát a második, a termetes kötetre, amelynek foglalatját röviden azzal fejezhetem ki, hogy ez a magyar madarak életének hü képe, egyszerű,mesterkéletlen, színekkel ugy megrajzolva, a hogyan azt a természetért rajongó ember szeme látja. E kötetben le van írva minden madár, amely Magyarországon előfordult, habár csak rövidesen is mint átvonuló, vagy véletlenől ide vetődő vendég, mint pl. az Káldás madara", a hogyan a magas északon honos dunnaréczét nevezik stb. Ha Chernel könyvének első kötetét szeretettel irta, akkor második kötete tele van azzal az igaz és őszinte rajongással, amelylyel ő a magyar földön élő madárvilágunk iránt viselkedik. Nem keresett, mesterkélt erőlködés az, amit ő velünk el akar hitetni, de való érzés. Könyvének ez a része tele van élettel: minden sorában, sorának mindenegyes betűjében lüktet az élet. Nem keres ékes szavakat, avagy nem halmoz össze ujabb csoportosításban régi reminiszczencziákra valló szavaszeibe észrevétlenül becsúszik egy-egy népies hanem talán még ennél is több! Leiró rékat, szófiizéseket. Ellenkezőleg! Amit ir, az szófüzés, amely mintegy maga magától is oda lelkéből szakad s aki Chernel második kívánkozik. A velenczei tavi kirándulásnál, kötetét elolvassa, az nekem is ád igazat mikor a nádasba a gém-telep felé a pákászszal indul, igy kezdi: Ha ladikkal bejárunk arra nézve, hogy mind azt, amit Chernel irt, hogy azt annyi elevenséggel, annyi hűséggel telepjük közé..." E szó hallattára, hogy irta le, hogy ugy tetszik még nekünk is, mini ha bejárunk" ugy tetszik nekem, mintha egy mindaz szemünk előtt folynék le. Mert Chernel egyszerű, de tősgyökeres vasmegyei embert a második kötetben nem száraz leíró, aki hallanék, mert nem emlékszem, hogy ezt a pontosan leirja azokat a bélyegeket, amelyek alapján az egyes madarakat megismerni és egymástól megkülönböztetni lehet, hanem leirja az ő életüket, örömüket, szenvedéseiket is. És Chernel itt igazán mester, amikor e szárnyas világ rejtett titkait fölfedi. Nem affektált, de mindig egészséges és józan s a mellett folyvást vidám és jókedvű! Örül az ő madaraival és busul is velők. Hogy Chernel mennyire közvetlen, azt v^gső szálig elemezni bajos és hosszadalmas dolog volna, de, hogy addig is, mig a Köztélek Chernel könyvének egy gyöngyét, a fürjre vonatkozó részt mutatóképpen közli, e sorok olvasójának is fogalma legyen Chernel leiró és előadó módjáról, ime itt adok egy néhány sort a csicsörke (Serinus sérinus = Serinus hortulanus) czimü czikkelyéből ( old.). Chernél leirja a csicsörke életmódját és leírását következő lírikus szavakkal fejezi be : S a véletlen ugy akarta, hogy e sorokat is ép akkor vessem papirosra, amikor szőlöházikómat s az előtte lévő asztalt és padokat beárnyékoló, teljes virágpompáját kifejtő vén almáfa legalacsonyabb ágán egy boldog csicsörke-pár kedves otthonára nézhetek. Kezemmel elérhehetem a fészket, melyből csak az az apró kis csőr s a fej egy része látszik ki; hébe-hóba azután valami fénylik is: összenézünk, mert az anyamadár fényes szemecskéje kandikált le reám. Szegény kis jámbor te! Mennyi féltés, gond sugárzik abból az aranyos csillagocskából! Hányszor visszabújsz meleg fészkecskédbe s hányszor dugod ki újból fejecskédet, hogy reám kémlelj, gyanakodva, megnyugodva, de mindig kétségben, mert hisz nem tudhatod, nem bánt-e egy meggondolatlan pillanatban a hozzád képest oly hatalmas, nagy ember! Vagy talán azt fürkészed, mit irhát alattad ez a tollkörmölgető? Sőt Majd pár sorral alább igy folytatja! Még többet is mondjak? Látom aggodalmas kis szemedet, mely megindít; s ez a tekintet annyira emlékezetemben marad, hogy alig felejthetem. Nem irhatok többet, fölöttem költő kis barátném, csak még azt: Embertárcaim! legyetek könyörületesek a csicsörkékkel szemben s gondozzátok kivált ott, ahol megalapítja otthonát, tartsátok tőle távol minden veszedelmet, bajt! A ki ugy tud nézni, mint az a madárka, nem lehet az rossz!" S ehez hasonló, vagy még ennél is szebb, gyönyörűbb részt még igen-igen sokat -tudnék idézni. E szépségek között pedig Chernel nem felejtkezik soha sem a mértékről sem, hogy az ilyen részszel is meddig mehet: szeme előtt egyre lebeg, hogy ő az ő kedveltjeiről tulajdonképpen a gazdáknak ir s azoknak, akiknek a magyar főid kedves. Ez oknál fogva képeit is csak innen veszi és nem idézget idegen tájakról valót. S aki a vadászat barátja, az Chernel könyvében szebbnél-szebb képet talál a vizi madarakról s általában a szárnyas vadról (szalonka, fogoly stb.). Velencze tavának madár életét, az ottani vizi vadászatot szebben, közvetlenül aligha irla valaki szebben, mint Chernel S hogy e kép egyébként is nyerjen, Chernel írásmódja ncmcsak magyaros, kitételt az országnak még más vidékén is ilyen értelemben ( bemegyünk, behajtunk" helyett) hallottam volna. Ámde e tekintetben is mértéket tart: a népies fordulatokkal is csak módjával él és sohasem esik abba az irányba, amely a magyarosságot a népies elemnek tulostul mértékben való összehalmozódásában, vagy nem a helyén való alkalmazásában keresi. E jó urak azt hiszik, hogyha egy tótra, vagy egy németre sujtásos, vitézkötéses nadrágot húznak hogy az már magyar lesz!! Figyelemre méltó az is, hogy Chernel ne n felejtkezik meg arról sem, hogy az ő madarainak vi'ága mennyire egybeforr a magyar nép költői irodalmával. A madáréletből merített képek, hasonlatok, melyek akár a nép költőtermékeiben, akár a némzeti nagy költőink munkáiban fordulnak elő, nem kerülik ki Chernel figyelmét: alkalomadtán mindig rájuk mutat, hogy igy is bizonyítsa, hogy a madár élete mennyire függ össze a magyar nép, a magyar ember lelkével, szellemével.*; És mert Chernel annyira kitart a könyvének magyar szelleme mellett, nagyon fájt egyszermásszor, hogyha a modern" (értsd rossz' 1 ) magyar-nyelvnek egyik-másik rossz, avagy németes szava mégis benne rekedt. De hát itt is mentem Chernelt, mert az nem az ő bűne, hanem azé az iskoláé, amely bennünket a magyar nyelv czégére alatt valami sajátszerű uj nemzetközi nyelvre tanított és még egyre tanít is, amelynek hangja magyar ugyan, de szelleme, lelke német. S ezt annyira belénk verik az iskolában, hogy mikorára elhagyjuk a padját, ekkorára a tőzsgyökeres fiu is elfelejti a helyes anyanyelvét és az idegenajkuval együtt magyar hangzókkal badarul beszél! És Chernel, noha igen óvatos, kifejezéseiben igen válogatós, mégis belebotlik egyszer-másszor efajta fattyuhajtásba. Végérvényes, elbírál, erő- talán el is tudod olvasni? Érzed, hogy rólad képesség, visszafejlődnek, a jószág élősködik jegyezgetek itt s elmondom a világnak és (éldegél, vagy nyomorogva él helyett) egérgyors, azoknak az embereknek, akik nem ismernek, dusvizü, daczára annak, feljavítva énekét, hogy minő kedves, jóravaló kis állatka vagy s munjcaerőeltolódás, elpárzás (ha a nép használja mily példás hűséggel teljesíted hitvesi kötelességedet. Nem lesz bántódásod, légy nyugodt; kéretlen jelenkezik (keretlenül), végtelen kedves is, akkor eredete igen gyanús), tulsokasodás, igazi barátod, szószólód vagyok! (végtelenül helyett), előnyös veszély (de meg van a helyes veszedelem is!), lőfegyver, lósport, lőtávol, beközeliteni, felgallyaz (ugy tetszik, hogy ez a két rém szó talán az u. n. vadász-nyelv révén kerül a magyar nyelv forgalmába), tüzel magának, elfütyülik magukat, magvakat elemészt, nyilgyorsan, villámgyorsan és még néhány hasonló. Hogy az I. k. 39. oldalán az ágyék helyett a lágyék maradt a szövegben, az csak sajtóhiba, mert a képen az illető részt helyesen ágyék-nak mondja; éppen ilyen hiba a puskáéi puskavég helyett. Hát ezek hibák? Kérdi a Köztelek" olvasója, aki megszokta, hogy neki tüztávról, féleségről, erőtakarmányról s más egyéb, hangzásra nézve ugyan magyarhangzású, de jelentésre és szerkezetre nemcsak képtelen, hanem lehetetlen szavakról beszéljenek, amelyet meg kell emésztenie, ha á magyar mezőgazdaság irodalmába bele akar piilan'ani. És mert Chernel könyve oldalán ugyancsak derekasan ellene áll ezen modern Moloch incselkedésének, azért bántott kissé, hogy ezekre a szeplős foltokra mégis ráakadtam. Igaz, hogy azt csak a bogarászó természetem vette észre, de hát olyan volt az reám, mintha sima uton haladtam volna s közbe közbe belebotlottam volna egy kőbe, vagy belezökkentem volna egy kátyúba. Chernel könyvében következetesen kerüli az és pedig u -et (kivéve egy esetet, a II. K old.) és a helyett a magyar még pedig*-gel él: ebből is látom, hogy mennyire fontolóra vette a szavait és ezért bánt a megmaradt néhány botlás. De hát mint mondtam, a miért az iskolánk vétkezett, azért bűnhődtünk mi. Ez persze a munkának csak külső mezére, a mondani valóknak megfogalmazására vonatkozik. Tárgyi tekintetben is tökéletes a munka, mert az a sok szempont, amelyet Chernel az első kötet végén csak rövidesen megjelölt, megtalálja minden egyes madárnál a megillető helyét. S itt is a munkának j-avarésze arra esik, hogy vájjon az ismertetett madár hasznos, vagy kártékony-e és mennyiben E helyen némi kifogásom volna. E pont, a haszon és kár kérdése az, amelynél nem vagyok abban a véleményben, melyben a legtöbb ornithologus van. És Chernel igen t. barátom is nem egészen igazságos az öreg Althum-mai szemben, midőn kimutatni igyekszik, hogy Althumnak a harkályok kárté-

9 SZÁM. 10 IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1C00. FEBRUÁR HO konyságára nézve nincs igaza. A mi Chernel honi viszonyainkra vonatkozólag mond, az egytől vígig igaz ; de viszont a mit Althum állit, az szintén igaz, kivált a 3. vádpont (Chernel könyve : II. K ) még pedig, ha nem is az egész Németországra (talán Poroszországra sem) ugy akkor legalább Eberswalde közvetetlen környékére, vagy talán még helyesebben mondva arra a fenyőerdőre, mely Eberswaldét környezi, s ahol a járni alig biró öreg Althum minden fát, bokrot, minden madarat-bogarat ismer. Itt a fiatalos, egészséges fenyveserdő bizony sokat szenved, hol a éves fácskákat erdei fenyőt (Pinus szilvestris) a harkályok kegyetlenül körül kopogatják és meggyürüzik. Az igaz, hogy itt Eberswaldéban nem is erdő-, hanem inkább kertgazdasági kulturáról van szó. De hát Chernelnek ez az egyik-másik eltérő véleménye semmit sem von le könyve helyességéből, mert a mit itt is állit, azt azért teszi, mert igy látja, igy látta a dolgokat itthon. Ismertessem-e még tovább, hogy a gazdán kivül, a vadász, az erdész Chernel könyvében mit talál? Ez talán több volna annál, mint a miről e helyen beszélném lehet. Chernelnek gyönyörű munkájához csatlakoznak a szebbnél-szebb szines képek, a melyekben magyar földünk szárnyasai ugy vannak bemutatva, mint a hogyan azokat az éleiben valóban látjuk. A fekete képek, kivált a czinkrofált madárfejek és madárlábak kissé homályosak, de annál pompásabbak a Moreili mester metszetei! Kár, hogy csak olyan kevés van belőle. A Moreili intézetében metszett tollak, kivált pihés részük, valóban remek számba menő munka. A Nécsey István által pingált szines tábla (3 4 drbot Háry mester készített), melyet ugyancsak pompásan sokszorosított Czettel és Deutsch, igazán olyan magyar munka, a melyért megirigyel bennünket még a mindent tudó német is. Sokszor bosszantottalak, piktor barátom, elneveztelek mázolónak, onstreichernek s nem volt gúnyoló szó, a melyet hébe-korba fejedhez nem vértem volna többed magammal, addig, a mig te, Pista barátom, Chernel madarait pingáltad 1 Tudod, hogy a gunyólódás is csak tréfa volt. Hiszen nem is maradtál soha adósunk! Munkádat jól csináltad adja isten, hogy pingálj még sok olyan szép képet!... Sok csipkedésünkért, buzgó bosszantásunkért, ime, ezennel megkövetlek ünnepiesen és nyilván.... Tartson meg az isten továbbra is veréb- meg varjupiktornak, Nécsey Pista barátom. És ezzel be is végeztem volna a mondani valómat e könyvről. Szorgalmunk gazdagodott egy jó és becses könyvvel. Ha német volna, akkor bizonyos, hogy híre-neve csakugyan terjedne Magyarországon is. De az nagy áldozattal csak" magyar nyelven jelent meg: lesz-e hatása e könyvnek te reád, én magyarom? Aggódom és félve keresem a feleletet e kérdésre. Petőfi egyszer jókedvében kifigurázta a es évek magyar szellemét és az irodalom iránt való buzgóságát. A Kedves vendégek' cz. versében írja, hogy A mámi az már müveit egy személy, Még &7. irodalomról is beszél! Könyvtára van szóbája ablakán, A könyvtár dísze, Szigvárt és Kartigám! Igaz, hogy ma már nem tudja a fiatal gazdasszony, hogy micsoda könyv volt is a Szigvárt és Kartigám, de hát se baj!... Meg vannak azok még ma is ős csak anevök más: egvik helyen Marlitt regényeinek, más helyen egyébnek hívják, mert hát most ezek vannak a soron! Aki szereti a természetet, az talán megveszi még a Brehm-féle munka egykét kötetét: de hogy hasonló tárgyú magyar munkát is vegyen, itt uijában van a régen megszokott jóravaló restség 1 Pedig az nem jól van! A német nem veszi meg a magyar könyvet, mert az reánézve oláhul" van írva és más nemzetek közül, nem számítva a drága áron szerzett egy-két jóbarátunkat, alig akad egy két ember, aki tudja, hogy van ám már a magyarnak is nemcsak számottevő irodalma, hanem olyan, amely megállja a helyét a külföld előtt is. Ha te meg nem mozdulsz, édes honfitársam és nem járulsz hozzá magad is, hogy irodalmunk e tekintetben is föllendüljön, akkor a földmivelésügyi m. kir. miniszter ur hatalmas segítsége nem hozza meg egészen az óhajtott eredményt. Chernel könyvének ára 20 forint. Aki e vaskos munkát nem látta, azt fogja mondani, hogy bizony az nagy pénz. Igaz, hogy 20 forint az apróbb koronában is számítva, nagy összeg.*) De ha az német volna, annak ára legalább kétszer-háromszor akkora nagy volna s akkor talán talán megvennéd, vagy legalább hiszem, hogy Magyarországon elkelne bizonyára annyi német példány, mint a hány példányban ez az ismertett könyv magyarul megjelent. Tehát, édes honfitársam, hagyj fel a régi rossz szokásoddal. Chernel könyve megéri a két métermázsa (már t. i. addig, mig azt kilogrammjával számítod!) búzát, amelyet nemcsak az ebben a könyvben talált gyönyörűség bőségesen megtérít, hanem az a haszon i«, amely akkor következik be, ba híven követed azokat a tanokat, amelyeket Chernel könyvében éppen a magyar mezőgazdaság boldoguláfa érdekében annyi szeretettel és annyi nemes hévvel leirott. S akkor, de csak is akkor, meghozza a te, áldozatra való csekély készséged és a földmivelésügyi m. kir. miniszter urnák külön díjazásért, hanem évi tiszteletdíjáért az egész állatállományomat kezelje. Mult év folyamán szarvasmarháim között a lépfene, sertéseim között a vész lépett föl és én a szükséges ojtóanyagokat meghozattam és nevezett állatorvosom az ojtást eszközölte. Újévkor a kikötött évi fizetést neki megküldtem és ő azután hozzám számlát küldött, melyben a lépfene és vész ellen eszközölt ojtásért külön fölszámítja dijait. Kérdem most már, vájjon tartozom-e állatorvosomnak, ki egész évre kikötött fizetéssel van nálam akczeptálva, a lépfene és vész ellen eszközölt ojtásért külön fölszámított dijait megfizetni? K. A. 70. kérdés. Kezelésem alatt álló gazdaságban az * egyéves magyar fajú gulya-barom lévén az istállóban kötetlenül, tebát szabadon tartva, a jászlakat, kapukat, oszlopokat s minden az istállóban lévő fatárgyat rendkívüli módon rágják, ugyszólva megeszik. Mi oka ennek s mily anyag hiányzik a takarmányból? Takarmányozás a következő: 1 drbra számítva naponta: l /2 kg. zab, 1 /a kg. tengeridara, 12 kg. répa, 6 kg. sarjú, valamint árpaszalma, felváltva tengeriszárral ad libitum, naponkinti sózás mellett. O. D. 71. kérdés. A dohos hordót hogyan kell szagtalanítani és a benne tartott bor szagát hogyan lehet kiküszöbölni? B. I. *) Meg kell jegyeznem, hogy a földmivelésügyi m. kir. miniszter ur meghagyása folytán, Chernel könyvét a Természettudományi társul-t tagjai, a gazdasági egyesületek, erdőgondnokságok, nyilvános könyvtárak 12 írtért szerezhetik meg. Jablonowski. 72. kérdés. A csikóknak azon időben, mint mondják a kehét hányja, tényleg ártalmára van-e a zab abrakolása. Többektől hallottam már 'ezt s most autentikus forrásból óhajtanék erre nézve felvilágosítást kapni. Azzal okadatolják ezen állításukat, hogy a tisztulás folyamata az abrak által gátoltatik, sőt meg is akasztatik. K. Z. 73. kérdés. 2 éves" tehénüszőmnek lábán, fartövén és hátgerinczén már őszkor észlelt szemölcsök napról-napra növekszenek. Kinézésük tarjagos fekete, első lábán pedig annyira kifejlődött, hogy alig léphet tőle rendesen. Állatorvossal is vizsgáltattam, ki javasolta, adnám el mészárosnak, mert ő segíteni nem tud rajta. Az üsző különben jó eszik, iszik és ugrál, mint a legegészségesebb. Mit tegyek vele? K. A. Felelet. Állatorvos díjazása. (Felelet a 69. számú kérdésre.) A házi állatorvossal szemben fennálló kötelezettsége felöl csak az annak idején történt megállapodás közelebbi ismerete alapján mondhatnánk határozott véleményt. Általában véve a házi állatorvosnak mint ilyennek teendőjét csakis a megbetegedett állatok gyógykezelése képezheti kötelességét. A védőojtások eszközlése mindenképpen külön beszámítás alá esik, mint olyan teendő, mely csak bizonyos viszonyok között mutatkozik szükségesnek és melynek végeztetése csak a tulajdonos belátásától és tetszésétől függ. Ha pl. két gazdaságnak van házi állatorvosa és azok közül az egyik beojtat)a az állatjait, a másik pedig nem, azonnal szembetűnik a különbség, mert nyilvánvaló, hogy hasonló viszonyok között és feltételek mellett nem lehet lényegesen különböző kiterjedésű munkát kívánni. Önkényt érthető páratlanul álló nagy buzgalma a gyümölcsét! Vajha meghozná! Jablonowski József. azonban, hogy ha a megállapodás alkalmával az ojtások végezésre külön kiköttetett, akkor az állatorvos nem igényelhet külön díjazást. Végül még arra utalhatunk, hogy a hivatalos alkalmazásban levő állatorvosoknak a LEVÉLSZEKRÉNY. védőojtások, eltekintve a hivatalból elre.ideit ojtásoktól pl. himlő fellépése esetén, sehol sem képezik hivatalos kötelességét. y Kérdés. Jászolrágó szarvasmarhák. (Felelet a kérdés. Gazdaságomban a járási számú kérdésre.) Az egyéves gulyabeli szarvasmarha takarmánya (Va kg. zab, í k kg, tengeri- állatorvost évi honoráriummal akczeptáltam és pedig ugy, hogy minden előforduló esetben ne dara, 12 kg. répa, 6 kg. sarjú és árpaszalma felváltva tengeriszárral ad libitum) ugy menynyiség, mint összetétel tekintetében megfelelő ; e mellett szól az is, hogy e takarmányozás mellett az állatok jókarban vannak. Ennélfogva valószínűleg nem is a takarmányozásban rejlik az oka annak, hogy az állatok az istálló farészeit rágják. Az ok vagy a sózás hiányosságában lehet, a mennyiben az istállóban szabadon tartott állatok közül nem mind kap elegendő sót, hacsak nem kézből történik a sózás, vagy pedig, ami legvalószínűbb, egyes állatok csupa unalomból kezdték rágni az istálló berendezési tárgyait, ez idővel az összes állatokra átragadt és szinte rossz szokássá fajult. Leszoktatás czéljából legczélszerübb lenne, a mennyiben azt a helyi és időjárási viszonyok megengedik, az állatokat a szabadban tartani, az eletés idejére azonban az istállóban megkötni és a sót mindegyiknek a takarmányra hinteni. Kísérletet lehetne tenni a farészeknek valamely kellemetlen szagú anyaggal (kátrány, szarvasszarvolaj stb.) való bekenésével. Különben az állatok e rossz szokást a legelőre való kihajtás után maguktól is elhagyják. Dr. M. J. Dohos bor szagtalanítása. (Felelet a 71. számú kérdésre) A hibás hordótól megdohosodott borral nem lehet egyebet tenni, mint teljesen tiszta és egészséges hordóban ászkolni és gyakrabban átfejteni és megderiteni. Ezenkívül talán még segítene rajta az áterjesztés; a mi az által történhetnék meg, hogy a borban hektoliterenként 1 kgr. tiszta czukrot ol-

10 danak fel és az egészet jól átkeverik. Az uj borban mindig vannak nyugvó, de életre képes élesztősejtek, melyek a czukrot lassanként csendes erjedésnek indítják. A kellemetlen szagot részint a képződő és leülepedő seprő veszi magába, részint a Képződő és elillanó szénsavgáz viszi magával. Mindenesetre igen bajos ia rossz szagú és izü boron segíteni. A hibás hordót meg kell fenekelni, belül a dongákat megkavarni, éles kefével alaposan kitisztítani, a befenekelés után pedig gőzfejlesztőből bocsátott gőzzel pár órán át ugy gőzölni, hogy teljesen szagtalanná legyen. Ismételt kiforrázás nem vezet oly biztos eredményhez. Egyébiránt, ha a hordó fája már igen korhadt, borhoz többé nem használható. Gy. I. Á csikó-keh vagy mirigykór. (Felelet a 72. számú kérdésre.) A mirigykór vagy csikókeh, a lovak, illetve a csikók sajátos fertőző betegsége, mely a test különböző helyein keletkező nyirokcsomókban, duzzanatokban, fájdalmasságban, a daganatok élgenyedésében nyilvánul. Leggyakrabban a légző szerveket támadja meg s innét terjed át a test többi szerveire. /Az elgenyedésnek induló daganatok állandó veszélyt képeznek az egész szervezetre, miért is a betegség gyors lefolyására kell törekedni s ebből a czélból dietetikailag is beavatkozunk, olyan takarmányokat etetvén a beteg állattal, a melyek egyrészt a vér czirkulácziójára jótékony befolyással vannak, másrészt magas víztartalmuk miatt a nyák és egyéb nedvek fokozottabb mérvű elválasztását lehetségessé teszik. Ilyen nyáron a zöldtakarmány, télen pedig a burgonya, répa különösen pedig a sárgarépa. Nem gyakorolnak jótékony hatást ilyenkor a szemes takarmányfélék, a gyári hulladékok, szóval mindazon takarmányok, melyekben sok a szárazanyag és fehérje. Hogy azonban a zabnak specifikus káros hatása volna ilyenkor, az nem állitható, mert a zabnak sincs rosszabb hatása, mint volna pl. az árpának. Sőt nem is volna czélszerü a kehes csikótól a zabot teljesen elvonni, ha van étvágya, csak mennyiségét meg kell apasztani s ez apadást elaprózott sárga répával kell pótolni s ebből annyit adni, a mennyit a csikó elfogyasztani hajlandó. esy. Szemölcsök szarvasmarhák bőrén. {Félelet a 73. számú kérdésre.) Fiatal szarvasmarhák bőrén szemölcsdaganatok nem ritkán fejlődnek, melyek gyakran orvosi kezelés nélkül ismét eltűnnek, mig máskor a kezelésnek is igen makacsul ellent állanak. Csekély számú és kocsány olt daganatok ollóvál levághatók, az alapjukon készített metszett sebek pedig pokolkővel érinthetők. Nagyobb számú daganatok jelenléte esetén ajánlatosabb a széles alapuakat naponta edző anyagokkal ecsetélni, ilyen edző hatása van a 10%-os chromsavnak, a 20%-os szublimat-spiritusznak, vagy 10 rész kénvirág, 25 rész glyezerin és 5 rész eczetsav keverékének. Ha a" daganatok a test nagy felületét borítanák, akkor az ecsetelést részletekben kell végezni, pl. az egyik lapoczkán levőket naponta ecseteljük, mig azok leestek és azután térünk át egy másik testrész daganataira, általában az egész kezelés szakértelmet igényel, mert különben könnyen mérgezés fejlődhetik ki. Dr. P. B. KÜLFÖLDI SZEMLE. Németország. Törvényjavaslat a szerződésszegő italok vámtarifáját nevezetesen módosította.. A mezei munkások ellen. A porosz föld- szesz, bor s pálinka tarifája hektoliterenként mivelésügyi miniszter a képviselőház elé törvényjavaslatot 160 pesetára, a likőr s a cognaké pedig 260 nyújtott be, melynek éle a pesetára emeltetett. szerződésszegő mezei munkások ellen irányul. Törökország. Mezőgazdasági bank alapítása. A szerződésszegés most ugy lesz megnehezítve, Jeruzsálemben közelébb egy frank hogy az anhalti herczegségben már évek óta divatozó szokást hozzák be, t. i., azt a alaptőkével biró mezőgazdasági bankot fognak létrehozni. A részvényeket Berlinben adták ki munkafelfogadót is büntetik, ki tudja azt, hogy 1250 frank névértékben s nevezetes, hogy szerződésszegő munkást fogadott fel. A tör- eddig már valamennyi jegyezve van. KÖZTELEK, FEBRUÁR HO SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM vényjavaslat értelmében 150 márka pénzbírsággal vagy ennek megfelélő elzáratással sújtható. Anhaltban e törvény rendezett' munkásviszonyokat idézett elő, annál inkább hihető, hogy Németországban ezidőszerint megszavazzák, hogy már a közeledő nyárban alkalmazását lelje. Csodálatos, hogy a poroszok csak most gondolnak hasonló törvény életbeléptetésére, miután a magdeburgi kormányzósági kerületben már 1874 márczius 9-ike óta fennáll oly törvény, melynek értelmében nem szabad a, gazdának oly munkást felfogadni, ki előbbi helyéről történt okszerű elbocsáttatását igazolni nem tudja. De meglesz nehezítve a munkás szerződésszegése még azáltal is, hogy neve miniszteri rendelet értelmében egész Poroszországban a hivatalos lapban tétetik közzé. A törvényjavaslatban azonfelül a gazdának okozott kár megtérítésének módozatáról is gondoskodás található. A munkásszövetkezetek jelen helyzete. A D. T. Z." a németországi munkásviszonyok illusztrálásánál ezeket írja : Caprivi azt mondta, Németország iparállammá válik, s valóban azt látjuk," hogy ez be is következik. A tőke és termelés a kapitalisták kezeiben összpontosul, kiknek sikerült a piaczi árfolyamot is szabályozni. A gazdag bankár, kereskedő s iparos tevékenysége íme a tőke arisztokráczláját szüli. A dividendák itt is, ott is emelkednek, csak a munkás fizetése nem tart vele lépést. A tértfoglaló tőke félreszoritja a munkást s az nem képes jogait érvényesíteni. Ez a tudat érleltette meg benne a társulás, a szövetkezés eszméjét. A munkás tehát társult, hogy e cselekedetével mintegy kifejezést adjon, hogy alárendelt szerepével nincs megelégedve. Szervezve lett a munkás-nyugdíjazás, javították hitelviszonyát, életbiztosítása kötelező több vállalatnál, ám ezek az intézmények sem látszanak őt kielégíteni, mert tudatára ébredt annak, hogy a leghumánusabb vállalatok is őt zsákmányolják ki a mentől magasabb dividendák kiosztásával. Szervezett társulással felelnek tehát, mely a kifejtendő harezban hatalommá fog fejlődni. A jelenlegi törvényhozás maga kedvezőtlen a munkásintézmónyek iránt, ámbár azok folytonos szaporodását mégsem tudja akadályozni. A demokratikus elem kitörését nem a patronolizmus, hanem a kiváltságos. osztály tapintatos eljárása mérsékelhetné. Oroszország. A mezőgazdák prémiuma. A,St. Petersburger Herold" írja, hogy az orosz kormány, a mezőgazdák buzgalmát növelendő, a legszakszerűbben kezelt gazdaságok díjazását rendelte el. A kitüntetésben ugy a magán, mint a községek tulajdonát képező birtoktestek részesülhetnek. Az első osztályú kitüntetésben részesülő magánbirtok 3000 rubel pénzdijat kap, és aranyérmet, vagy 300 rubel értékű emléktárgyat. Ezt oly birtokoknak ítélik oda, melyek minden tekintetben jól vannak művelve s kifogástalanul vannak szervezve. Anglia. A répaezukor vámja. A londoni Finanzkronik" értesülése szerint az angol pénzügyminiszter az államjövedelmek fokozása czéljából a répaezukor megvámoltalását tervezi, holott a nádezukor még ezután is vámmentesen fogna az országba importáltatni. Ha a hír valóságnak bizonyul, abban az esetben ezukoriparunk s vele kapcsolatban ezukorrépatermelésünket a legkomolyabb veszedelem fenyegety mert nyilvánvaló, hogy az angol kincstár jövedelmének szaporítása mellett, a gyarmatbeli rádezukor pi'otekczióiá r ól van itt szó. A bécsi mezőgazdasági Centralstélle" a hírlapi hírt oly komolyan vette, hogy sürgős feliratot menesztett a kormányhoz, hogy a tőle Az Aradi Gazdasági Egyesület ünnepe. telhető módokkal igyekezzék megakadályozni az angol miniszter törekvését, nehogy a birodalom mezőgazdasága súlyos veszteséget szenvedjen. Valóságos ünnepnapoknak nevezhetők az Aradi Gazdasági Egyesület" életében február hó 17., 18. és 19-ik napjai, amidőn a Gazdasági Egyesület Országos Szövetségével karöltve rbndezett gazdasági előadások és az Aradi Gazdasági Egyesület közgyűlése tartattak meg. Arad vármegye gazdái nagy számban jelentek meg a megye székhelyén, hogy az előadásokat meghallgassák és hogy egyesületük működésében részt vegyenek. A társadalom mai egykedvű viselkedése, sok tekintetben lehangoltsága mellett ritkán tapasztalható oly lelkes érdeklődés és a gazdasági ügyeknek oly hathatós felkarolása, mint Aradon. De ezzel szemben kötelességünk kiemelni, hogy ez első sorban annak a szivós és czéltudatoá vezetésnek köszönhető, melyben az Aradi Gazdasági Egyesületet lelkes elnöksége, első sorban Vásárhelyi László ügyvezető alelnök részesíti. Az ő fáradhatatlan buzgalma tömöritette Aradmegye gazdáit és az ő lelkes vezetése irányítja az aradi gazdák közhasznú működését. A szép napok eseményeinek részletes tudósítását a következőkben közöljük. I. Gazdasági előadások. A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége az Aradi Gazdasági Egyesülettel karöltve február hó 17., 18., és 19. napján Aradon a vármegyeház termében gazdasági előadásokat tartott. Az előadások a vármegye intelligens gazdaközönségének nagy érdeklődése és részvéte mellett folytak le, ugy, hogy az aradi gazdasági előadások az eddigiek legsikerültebbjei közé tartoznak bizonyítván ezzel azt, hogy az Aradi Gazdasági Egyesület kiváló elnökségének vezetése alatt megtalálta az utat A második, harmadik alacsonyabb dijakat az gazdaközönségének tömörítéséhez és kezdeményezéseinek sikerre juttatásához. oly birtokok között osztják meg, melyeknél a müvelés s organizáczió többé-kevésbbé felel meg a mai követelményeknek. A közbirtokosság Az aradi gazdasági előadások programmja tulajdonát képező mintagazdaságok az a következő volt: előbbi díjazások felét nyerik csak, amennyiben február hó 17-én: D. e ig rubel pénzdijak, érmek s Kosinsky Viktor, vinczellériskolai igazgató : díszoklevelek illethetik meg. A szőlőtermelés különféle módozatainak költségei és jövedelmezőségéről". Spanyolország. A szeszesitalok vámemelése. D. e ig Kerpely Kálmán, gazdasági Borkereskedelmünket érdekeim fogja, hogy egy közelébb szentesitett törvény a szeszes- tanintézeti igazgató : A magyar dohány javítását czélzó eljárások ismertetése". D. e ig Cselkó István, gazdasági akadémiai tanár: Szarvasmarha-tenyésztés". D. u. 3 5 ig Gserháty Sándor, gazdasági akadémiai tanár: A czukorrépatermelés" február hó 18-án: D. e ig. Az Aradi Gazdasági Egylet XXXV-ik rendes évi közgyűlése. D. e ig. Hensch Árpád, gazdasági akadémiai tanár: A vetésforgók megszerkesztése".

11 15. SZÁM. 10-IK ÉAFOLYAM. KÖZTELEK, FEBRUÁR Hö D. e. 12 l-ig. Az Aradi Gazdasági Egylet i Február 19-én pedig Vajda Lajos nagylet által nyereménytárgyak Jcisorsolása az egybirtokos látta vendégül házánál az előadókat kisbirtokosok tagjai közt. D. u. 3 5-ig. Kossutány Tamás, gazdasági akadémiai tanár : A mezőgazdasági szeszgyártásról". és a gazdasági egyesület vezérlő férfiait. A gazdasági előadások kiváló sikere mély nyomot hagyott az aradi gazdák körében. Az egyesület tagjait megelégedés töltheti el, hogy február hó 19-én: D. e ig. aránylag rövid idő alatt sikerült az egyesület Cselkó István, gazdasági akadémiai tanár: A rekonstrukcziójával együtt a gazdaközönséget szarvasmarha takarmányozása". tömöríteni és a gazdasági egyesület működését D. e ig. Hensch Árpád, gazdasági ezen a téren is hathatóssá tenni. akadémiai tanár:,a trágyázási rendszer megállapítása". D. e ig. Kerpely Kálmán, gazdasági II. Az Aradi Gazdasági Egyesület közgyűlése. A vasárnapi közgyűlés még az előadásoknál tanintézeti igazgató: Á magyar dohány is nagyobb számban gyűjtötte egybe Arad vármegye gazdáit, mert a közgyűlésen az intelligens gazdákon kivül még mintegy 100 kisgazda jaritását czélzó eljárások ismertetése". D. u. 3 4 ig. Kosinsky Viktor, vincellériskolái is megjelent ugy, hogy a közgyűlés tagjainak igazgató: Mit minden borgazdának összes száma a 300-at meghaladta. tudni kell". A közgyűlést Vásárhelyi László alelnök A gazdasági előadásokat Vásárhelyi László az egyesület ügyvezető alelnöke vezette, a földmivelésügyi miniszter Fábián László vármegyei főispánt kérte föl képviseltetésére, a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége részéről pedig Szilassy Zoltán OMGE. szerkesztő titkár volt jelen. Az előadásokon rés/tvett gazda közönség soraiból a következők neveit sikerült följegyeznünk: Abafy Emil, Baross Zsiga, Biró Albert, Blaskovits Ernő, Balla Pál, Babó Zoltán, Babó Lajos, Baross László, Balatán János, Beliczay Sándor, Bogdánffy Gergely, Cselkó Árpád, Csernovits Diodór, Csikós Mihály, Csutba György, Dálnoki Nagy L^jos, Domány János, Decsov Miklós, Decsy Géza, Deutsch Sándor, Deutseh Bernát, Deutsch Miksa, Dörner Márton, Édes Sándor, Erdélyi István, Fábián József, Faragó István, Faragó Gyula, Friebeisz Miklós, Foitsek Károly, Halmay Andor, Hányi Gyula, Hanlhó István, Hámory László dr., Haberéger György, Hamzsea Ágoston, Hendrey Pál, Heszli János, Hajdin László, Heim Bertalan, Heinrich Sándor, Jankó Mihály, Jakabffy Gyula, Jakabffy Dezső, Jank Oszkár, Juhi Miksa, Issekutz Károly dr., Istvánffy Béla id., Kintzig János id., Kászonyi Iván, Kralovánszky Kálmán, Kosztka Mihály, Kovács Miklós, Kokas József, Kristyóri János, Kézsmárky István, Knothy Géza, Kocsor György, Kürty Ferencz, Kiss Gyula, Korbuly Aladár, Kehrer Károly, Laehne Hugó, Lászlóffy Gyula, Lukács László, Lukács János, Lőwinger Henrik, Martens Casar, Mladin Gergely, Mékei István, Molnár Andor, Makai Gyula, Nits Pál, Nagy Albert, Nachtnébel Gyula, Neuman Adolf ifj., Neuman Ede, Prág Lajos, Prág Bonifácz, Pap Emil, Pál Miklós, Purgly László, Purgly János, Pókász Imre, Bajla Péter, Bécsey Miklós, Béthy Aladár, Szabó Lajos, Szabó Gábor, Szabó József, Simay István, Szántay Béla, Szondy János, Schill József, Szép Dezső, Stengl Dezső, Szilágyi Gyula, Sármezey Manó, Sark Elek, Szilvássy Géza, Szigeti Warga László, Scherer Károly, Schmidt Endre, Schelevér Bpest, Vajda Lajos, Vály László, Vásárhelyi László ifj., Vásárhelyi Dezső, Vásárhelyi József, Vincze Miklós, Vincze Izsó, Wittman János, Vojcsek Károly, Verő Miksa, Zsilinszky Endre dr. A gazdasági előadások alkalmából az előadók és a megjelent gazdák tiszteletére Vásárhelyi László alelnök vendégszerető házánál február hó 17-én délben negyven teritékü díszebédet adott, amelyen az első tósztot maga a házigazda mondta Fábián László főispánra, mint a miniszter képviselőjére és az előadó tanárokra; Szilassy Zoltán Vásárhelyi Lászlót, mint Aradmegye közgazdasági életének vezetőjét és családját éltette, Vásárhelyi Dezső Dálnoki-Nagy Lajos alispánra, ez pedig a Vásárhelyi-unokákra emelt poharat, kivánva, hogy legyenek méltók az apákhoz s a nagyérdemű nagyapához. Sármezey Manó a két házi asszonyt: Vásárhelyi Lászlóné és Vásárhelyi Józsefné úrnőket, Laehne Hugó pedig Friebeisz Miklóst, mint a lótenyész-bizottmány elnökét éltette. tartalmas beszéddel nyitotta meg, melyben a múltra visszatekintve, hangsúlyozta, hogy az egyesület működését az általános érdekű kérdések mellett kivált a helyi érdekek istápolása képezte s különös feladatának tekintette az egyesület a közszellem átalakítását, hogy a gazdák tömörítésével a nemzeti irányzat megerősítését és a gyengébb elemeknek megvédelmezését sikerrel eszközölhesse. E téren kivált a szövetkezetek minél szélesebb körben való elterjesztése mutatkozott legsikeresebbnek, valamint a népies gazdasága előadások, melyek a gazdai szakértelem emelésére máris számottevő hatást gyakoroltak. A jövőre nézve az egyesület feladatát továbbra is a gazdai összetartozandóság érvényre juttatása és ezáltal a közszellem egészséges irányba való terelése és a közállapotokon való cselekvő behatás érvényesítése kell hogy képezze. A megnyitó beszéddel kapcsolatban a közgyűlés dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi minisztert egyhangú lelkesedéssel az egyesület tiszteletbeli tagjául választotta meg és ugy hozzá, valamint gróf Dessewffy Aurélhoz, mint a Gazdasági Egyesületek -Országos Szövetségének elnökéhez és gróf Károlyi Sándorhoz, mint a szövetkezeti ügyek kezdeményező bajnokához üdvözlő táviratok küldését határozta el. Ezután Laehne Hugó titkár ismertette az egyesület mult évi működését, amely különben a titkár által szerkesztett vaskos füzetben megjelent. A jelentésből kiemeljük a következőket- Az egyesület tevékeny résztvett a szegedi kiállításon, ahol ugy maga az egyesület, valamint tagjai számos dijat és tiszteletdijat nyertek. A közgyűlést érdekes sorsolás fejezte bé, Az egyesület a mult évben Aradmegye melyet az egyesület a közgyűlésen megjelent tizenkilencz községben összesen ötvennégy kisgazdák részére rendezett. Összesen 45 nyereményt soroltak ki. Ezek között elsőnek a népies gazdasági előadást tartott. Az előadásokat összesen 4878 egyén hallgatta meg s azokon József főherczegő fensége ajándékát, egy kétéves üszőt, másodiknak Urbán Iván ajándé- ötszázhatvan, gazdasági olvasmányt tartalmazó füzetet osztottak ki. kozta egy éves bikaborjut. Ezenkívül répavágógépet, Háziipari gazdasági eszközöket, vetőmagvakat ős tanfolyamokat is szervezett az egyesület; u. m. kosárfonó tanfolyamokat Mária- műtrágyát is sorsoltak ki. Badnán és Simándon, a hol összesen hatvan kisgazda sajátította el a kosárfonást; továbbá Almás- és Nagy-Kamaráson, Kisperegen. A jelentés ezután részletesen beszámol a pécskai téli gazdasági iskola működéséről, amely VBOTSSB E. harmadik évfolyamát éli. A földmivelésügyi miniszter segélyével az Mai számunk tartalma: egyesület a megyében egz második mintagazdaságot Az OMGE. közleményei. _ 289 szervezett. Az elsőt Harsányi István Dohánytermelési bizottság ülése....' magyar-pécskai kisbirtokából alakították át: A lisztkivitel támogatása tavaly hegyi mintagazdaságot szerveztek Tripás Nyisztor gurahonczi tizennégy holdas birtokából, Az Aradi Gazdasági Egyesület ünnepe. Növénytermelés amelyre Öry Sándor gazdatiszt gyakorolja a Uj növényféleségek előállítása mesterséges keresztezés felügyeletet. Megkezdte az egyesület a hitelszövetkezetek utján - Takar mányozás szervezését; eddig a megyében hat uj szövetkezetet szervezett. Ezek mellett négy fogyasztási szövetkezetet szervezett a Hangya értékesítő és fogyasztási szövetkezettel kapcsolatban s ujabban Kisperegen, Székudvar, Erdőhegy és Nagykamaráson van ily szövetkezet alakulóban. Kiterjeszkedett a jelentés az Aradhegyaljai borértékesitö szövetkezet tervére is. Ily szövetkezet a mult évben egy alakult meg: a pankotai hegyközségé. Szól az 1898-ban alakított németperegi tejszövetkezet mult évi működéséről; a szövetkezetnek százhúsznál több tagja van, havonta 42,000 liter tejet dolgoz föl. Bészletesen foglalkozik a jelentés az aradi agrár gyűléssel is. A szegedi kiállítás meglátogatására kétszázötvenhat gazda számára kirándulást rendezett az egyesület; száz ingyenesen vett részt a kiállításon, a többi saját költségén. A szarvasmarha-tenyésztés terén sokat tett az egyesület. Ez év tavaszára tervbe vette, hogy a járási központokon tenyészvásárokat rendez, erre már negyvenhat községből érkeztek bejelentések s erre nézve az egyesület kérvényt intézett a földmivelési miniszterhez harmincz százalékos árkedvezmény biztosítása iránt. A ló'enyésztés fejlesztése körül különösen Fribeisz Miklós fejtett ki dicséretes tevékenységet, Seprősön pedig Paikert Hermán a mezőhegyeséhez hasonló tájfajtalótenyésztési szövetkezetet létesített. A baromfi-tenyésztést fajbaromfi kiosztásával terjesztette az egyesület: a mult évben a földmivelési miniszter segélyével harmincz községnek, továbbá magántenyésztőknek- 537 faj baromfit osztott ki. Végül az Aradi Gazdáról, az egyesület hivatalos lapjáról, a szőlészeti és borászati szakosztály alakulásáról, működéséről, a kormányhoz intézett fölterjesztésekről s a belső ügyekről referál a jelentés, végül pedig az egyesület vagyoni kimutatását közli. Az egyesületnek a mult év végén 73 alapító, 159 évdíjas és 214 gyámolító tagja volt. A tetszéssel és megelégedéssel fogadott évi jelentés után módosították az alapszapályokat, diszelröknek megválasztották gróf Zsélénski - Bóbertet, elnöknek: Vásárhelyi Lászlót, alelnököknek pedig ifj. Kintzig Jánost és Kokas) Józsefet. Választottak még ezenkívül 60 választmányi tagot. Ezután Szilassy Zoltán OMGE. szerkesztőtitkára, mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének képviselője szólt elismerőleg az egyesület működéséről, reámutatván a gazdasági érdekek gyakorlati képviseletének szükségére és különösen az Aradi Gazdasági Egyesület jövendőbeli feladataira. A tápanyagok vif zonylsgos értékéről. 294 Gazdasági állattan. Magyarország madarairól szerzett könyv levéíreekréisy i 297 Külföldi szemle Vegyesek Kereskedelem, tőzsde , A m. kir. mezőgazdasági muzeum gyűjteményei a VII. ker., Kerepesi ut 72. szám alatti házban meg-

12 tekinthetők a hétfői és az ünnepeket követő napok kivételével: naponkint d. e. 9 órától d. n. 1 óráig. Hétfői és az ünnepeket követő napokon a muzeum zárva van. A muzeum látogatása ingyenes. A legközelebbi villamos-kocsimegállóhely a Kerepesi-uton: a városból jövet VII. ker., Alsó-erdősor utcza sarkári, a városba menet VIII. ker., a Kenyérmezőutcza sarkán van. Megbízatás. A földmivelésügyi m. kir. miniszler Forilsánszty Sándor érhatvani lakost Szilágy vármegye tasnádi járására nézve a gazdasági tudósítói tiszttel bizta meg. A XVII. tenyészállatvásár bejelentési határidejét a rendező bizottság f. évi márczius hó 1 ig hosszabbította meg. Mezőgazdasági szesztermelök országos értekezlete a Köztelken. Az ország külömböző vidékeiről nagy számmal egybegyűlt mezőgazdasági szeszfőzőtulajdonosok Hedry Ernő elnöklete alatt e hó 19-én délelőtt tárgyalták a Köztelken azt a tervezetet, melyet a Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesülete kidolgozott egy szeszértékesitő szövetkezet alakítása tárgyában. Az értekezlet hosszabb vita után, melyben az ország legkülömbözőbb vidékeinek az érdekeltjei vettek részt, elvileg kimondotta, hogy az országos szeszértékesitő szövetkezet létesítését szükségesnek tartja, azonban nem a tervezetben foglalt alapon s illetve egy ujabb tervezet kidolgozására, amely a szesz értékesítésénél és finomításánál a jelenlegi szerveket, tehát a nagyipari szeszgyárakat s illetve finomítókat is felhasználná, egy bizottságot küldött ki, melynek tagjai: a Magyar Mezőgazdasági Szesztermélők Országos Egyesülete részéről: Bódi Bódog, Ooldfinger Gábor, Lázár Pál, RulineJc Gyula és dr. Szilágyi Gyula, az értekezlet részéről Hedry Ernő, Koráb József, Kvfler Lipót, Lederer Ignáez, Lonkai Ármin, Popper Emil és Weltner Jakab. A petróleum-kartel a képviselőházban. Legközelebb érdeme szerint megemlékez 1 ünk a petróleumfinomítók kartellje felől. Mint a M. H." irja, a kartelnek legújabb fogása az, hogy az egész monarchiát rayonirozták s a kerületeket felosztották egymás között. Igy aztán a vasúti furdijakban is óriási megtakarításokat érhetnek el, mert a gyárak nem lesznek ráutalva, hogy saját rayonjukon tul is üzleti összeköttetéseket tartsanak fenn. A petróleumkartel garázdálkodását Tóth János tette szóvá a képviselőházban egy interpel- KÖZTELEK, 1100 FEBRUÁR HÖ 2Í. 16 SZAM. 1ÖIK ÉVFOLYAM mény, mely Ausztriával köttetett és melynek láczió alakjában. Kimutatja, hogy a kartel a értelmében sertéseink oda sulykülömbség nélkül szállíthatók, nem okozott árjavulást, da- fogyasztó közönségre s éppen a legszegényebb néposztályra nagy és igazságtalan terhet ró. A czára annak, hogy Ausztriába, különösen Csehés közvetítő kereskedők.teljesen ezen kartel Morvaországba ennek következtében az el- békóiba kerültek, melynek tagjai az ország szállítás emelkedett, mert mint fennebb jelez- területét maguk közt kerületekre osztották. A közvetítő kereskedő még nagyobb árért sem kap jobb árut, mert csupán egyetlen gyár ad neki kőolajat a kartel megállapítása szerint. Ha külföldre megy áruért, boykottálják. Egyik gyárnak sem szabad többé ilyennel szóba állani. Utal a román kormánynak a kartelek ellen irányuló törvényes intézkedéseire és a következő interpellácziót intézi a kereskedelemügyi és pénzügyminiszterhez : Van-e tudomásuk a tisztelt miniszter uraknak arról, hogy a petróieumgyárotok iartelt kötöttek, minek következtében a petróleum árát métermázsánkint 14 koronával fölemelték és az ország területét maguk között megosztották, mi által a kereskedelmi forgalmat nagy mértékben korlátozzák.? Helyeslik-e a miniszter urak ezen kartelt s ez által az adózó polgároknak több millióra menő ujabbi ipegterhelését és a kereskedelmi forgalom szabadságának ezen megbénítását? Nem tartják-e szükségesnek az állam közgazdasága, az állampolgárok s a kereskedelem szabadsága érdekében törvényhozási uton intézkedni a petróleum-kartel ellen? Az interpelláczióra még nem feleltek, mert reméljük, hogy Lukács pénzügyminiszternek a kartelek felől mondott legközelebbi elmefuttatása nem tekinthető előre megadott feleletnek. Mezőgazdasági attasék. Mint hírlik, a mezőgazdasági attasék intézményét a földmivelésügyi miniszter végre a megvalósítás stádiumába tereli. Mezőgazdasági érdekeink képviseletére elsősorban a világ jelentősebb piaczaira küld ki szaktudósitókat, igy Németország, Hollandia és Dánia területére Berlin, Franczia és Angolország területére Páris vagy London, Oroszország területére Szf.-Pétervár, az amerikai Egyesült-Államok és Kanada területére New-York, Románia területére Bukarest székhelyek állapíttattak meg. De ezen megállapítása ezzel még nem végleges, mert ha a viszonyok kívánni fogják és a rendelkezésre álló eszközök megengedik, a jövőben esetleg más működési területekre is fognak szaktudósitók kiküldetni. A kiküldetések előreláthatólag már a legközelebbi jövőben meg fognak történni. A kőbányai sertésüzlet az évben. Az első magyar sertéshizlaló részvénytársaság jelentése szerint a lefolyt évi sertésüzletről sajnálattal állapiiható meg, bogy ez az előző évinél végeredményében kedvezőtlenebb volt, mert kizárólag a belföldi, bécsi és osztrák tartományok fogyasztó piaczaira voltunk utalva, vámkülföldre pedig nem szállíthattunk el semmit, mert az sorompóit ez évben sem nyitotta meg. De nemcsak ezen sertéskereskedelmünkre már évek óta nehezedő állapotok gyakoroltak az értékesítésnél kedvezőtlen befolyást, hanem az amerikai zsir-szalonna és egyéb sertéstermékek fokozottabb beözönlése is, melyek a magasabb behozatali vám daczára olcsóbban kináltattak és igy versenyképességünket csökkentették. A szeptember 23 án érvénybe lépett uj állatforgalmi egyez- tük, a kinálat is nagyobb volt. Átlagban az idén a magyar fajtánál 45'3 463, a szerb fajtánál krt ért el a r.-t.; ellenben 1898 ban , illetőleg krajczárt, és igy 1899-ben kilogrammonként 9 10 krral kevesebbet. E körülmény eléggé igazolja, hogy a hizlalás a lefolyt évben sem volt jövedelmező. A vidéken uralkodó, de tetemesen csökkent sertésvész miatt a kőbányai piacz forgalma ez évben sem mutat nagyobb emelkedést és az csak valamivel haladta meg az előző évit. Szerbia a forgalomban a mult évről áthozott maradványnyal együtt darab sertéssel vett részt. A Kőbányára felhozott sertések értéke az elfogyasztott eleséggel együtt 12, frtra, az elszállítottaké, a jövő évre fenmaradt állomány levonásával 10, forintra rúgott. A kőbányai sertésállományból Budapesten sertést fogyasztottak. Bécsbe darab s?állíttatott Ausztria tartományaiba, főleg Csehországba drb, tehát több, mint az e'őző évben. A mi azt bizonyítja, hogy a romániai serté-eknek elmaradása ez évben javulást okozott. Vámkülföldre a kivitel teljesen szünetelt ez évben is. A jelentés a következőkben konkludál: Hazai sertéstenyésztésünk érdekében a friss hus bevitelét a vámkülföldre biztositanunk kell. Törekednünk kell továbbá, hogy Németország, ha már eleven sertéseink korlátlan bébocsájtására nem hajlandó, legalább engedje meg azt, amit Oroszországnak, t. i. hogy mi is szállíthassunk ugy, mint ez, a vágóhidakkal ellátott városokba és községekbe eleven sertéseket, a melyeket, megvagyunk arról győződve, ott szívesen látnának. Oroszország hetenként Porosz-Sziléziába sertést visz be, ennyi figyelmet talán mi, szövetségesei csak megérdemlünk. A belföldön pedig a fogyasztást a sertéstermékekben emelnünk kell az ipar hathatósabb fejlesztése által, teremtenünk kell, ha állami támogatással is, nagyobb indusztriát, hogy ji lentékeny husfogyasztókra tegyünk szert az ott foglalkoztatandó nagyszámú munkásokban. A zsir- és szalonnaüzletet erélyes intézkedésekkel szabályozni kell, nehogy mindenféle zsiradékok kitűnő minőségű zsírunk jóhirnevét aláássák s az mindenféle keverék-alakban mngyar zsir neve alatt hozassék forgalomba. Magántelepités. Hírlapi értesülés szerint Nagykanizsa tőszomszédságában, Boroba-pusztín, Győrffy János fö.'dbirtokos községet telepit. A község Jakói Vas-, Somogy- és Zalából valók, nagyrészben olyanok, a kiket a földszerzés vágya Szlavóniába csábított volna. A telepnek a telepítési törvény szerint a telepítő juttatott templom-, iskolahelyet, utczákat, Minden telepes tiz hold földet kapott, tavaszra az összes házak fölépülnek. A vállalkozás a mai telepítési problémák között mindenesetre nagy figyelemre tarthat számot. Az olasz bor ellen. Igazi országos mozgalom az, a mely, abból az alkalomból, hogy a kereskedelmi szerződések megújítási idejéhez közeledünk, az olasz bor beözönlése miatt megindult és bortermelésünk számára vámvédelmet követel. Legutóbb Heves vármegye közg\ülése tiltakozott, most Zala vármegyének 40 községéből jön fel egy küldöttség Budapestre, hogy itt a kormánynál előadják panaszukat. A küldöttség felkérte Bernáth Béla képviselőt, hogy a küldöttséget vezesse. Méhészek és gazdák figyelmébe! Az Országos Méhészeti Egyesü'et" az egyesület tagjainak a következő kedvezményeket nyújtja : Ingyen, tehát minden díjazás vagy provízió nélkül értékesiti méz- és viaszt emelvényeiket (a mult évben közel 1000 métermázsa eladást közvetítet); jó és igen olcsó méhkaptárakat és méhészeti eszközöket szerez; szükség esetében ingyen kölcsönöz mézszállitó edényeket; mindenféle méhészeti ügyekben felvilágosiiással és szaktanácscsal szolgál; méhé- Mint legmegbízhatóbb és legolcsóbb magvak beszerzési forrása a j á n l h a t ó Mauthnep Ödön cs. és kir. udvari szállító magkereskedése Budapesten, VI., Andrássy-ut 23.

13 16 SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, FEBRUÁR HO szeti könyveket dijtalanul kölcsönöz és az egyesületnek havonta megjelenő szakközlönyét ingyen és bérmentve megküldi. Mindezért az egyesületi tagok csupán évi 4 korona tagsági dijat fizetnek. Belépési nyilatkozatok az egyesület elnökségéhez, Budapest, IX., Köztelek" czimzendők. Minek N Y I L T T E R * IHost jelent meg Gyula és Szilassy Zoltán az 0. M. G. E. titkárjai szerkesztésében Köztelek Zsebnaptár m. A.Köztelek Zsebnaptár" ezen hatodib érfolyama régi köntösében, javított és tetemesen bövitett tartalommal bir. A Köztelek Zsebnaptár" minden más zsebnaptárt teljesen nélkülözhetővé tesz. A Köztelek Zsebnaptár" ára az 0. M. G. E. tagok és a Köztelek" előfizetői részére bérmentes küldéssel együtt = 3 korona 20 flllér. ES Megrendelhető a Köztelek" kiadóhivatalában, Budapest, IX., Üllöi-ut 25. (Köztelek). KERESKEDELEM,TŐZSDE. Badajte Jtf gabonatőzsde (Guttmann és Vlahl budapesti terménybizomány! czég jelentése.) A lefolyt hét időjárása nagyon változó volt. Kezdetben tetemesen emelkedett hőmérséklet mellett az egész országra ki'erjedő bőséges csapadék ál'o'.t be, utóbb élénk széláramlatok mellett, melyek egész viharokig emelked ek, száraz és egyben hidegebb időnk van. A vetések állása felől nem érkezett panasz. Az egyébként magas vízállás némileg csökkent. Külföldön az időjárás ugyancsak egyenlőtlen volt és enyhe, esős és fagyos idő között váltakozott. A külföldi piaczok üzletforgalmát illetőleg a viszonyok keveset változtak. Az irányzat nagyobbára szilárd maradt, a nélkül azonban, hogy a forgalom is megélénkült és az üzleti viszonyok javultak volna. Amerikában az árak mérsékelten emelkedtek, mert egyrészt fedegés-i vételek, jobb export kerestet, valamint a látható készletek, habár csak mérsékelt cs k- kenése a Bradstreets" jelentése szerint bushells szilárditólag hatottak. A vetések állása felől a téli-buzávaí bevetett területekből a hét végével kedvezőtlenebb hirek érkeztek. A vetés fejlődésében visszamaradt és különösen Ohió és Indiána államokban erősebb a panasz. Tengerit éténkebben keresnek, jóllehel a hozatalok bővek, a mult héthez viszonyitva búzaárak háromnegyed c. magasabbak. Angliában a tulajdonosok tartózkodóak, mig a fogyasztás jobb vételkedvet tanúsított, minek folytán az árak is némileg javultak. Francziaországban ugy látsdk az időjárás miatti aggodalmak még nem szűntek meg; az irányzat szilárd és buzá 60 c. liszt egy fél frc. emelkedést tüntet fel. A többi kontinentális piaczokon a viszonyok keveset változti.k. A fogyasztás csak legszükségesebb bevásárlásaira szorítkozik és az árak emelkedése alig vihető keresztül. Nálunk a kereslet a hét elejével az összes gabonaczikkekben még jó volt, később azonban csökkent, mi mellett az árak buza kivételével, mely valamivel ' olcsóbb és tengeri, mely emelkedő irányt követett változatlanok maradtak. Buza az egész hét folyamán csendes irányzatú maradt. A kinálat tartósan jó, közönként sürgető is volt és különösen raktá készletek kerültek bőven a piaczra, miáltal az első napokban, daczára a malmok vételkedvének, az árakban néhány fillérnyi csökkenés következett be. A kinálat később csökkent, a forgalom is szűkebb lett, a kereslet azonban szintén gyengült és az árak nehezen voltak fentarthatók. Finom búzák, melyekben a kinálat gyenge maradt, szintén csak csökkent árak melleit voltak elhelyezhetők és általában a mult héthez viszonyitva fillér visszaesést tüntetnek fel. Az irányváltozást főleg ama körülménynek tulajdonítják, hogy a malmok az őrlési kedvezményt helyettesítendő lisztszállitási refakcziákkal nincsenek megelégedve és igy a búzavásárlásban tartózdók. Az összforgalom 100 ezer métermázsa, a hetihozatal 70 ezer métermázsa. Rozs tartósan csak gyengén volt kinálva' és teljes multheti árakat budapesti paritásra koronáig ért el készpénzfizetéssel. Középminőségü árü malmoknál 12.80,finomáru 13 koronáig jegyez 3 hóra helyben malomba szállítva. Nyiri származékokban nem volt forgalom és Debreczen paritásában inkább névlegesen jegyzünk' korona pr. Árpa (takarmányi és hántolási czélokra) kezdetben hizlalóknál ugyancsak jobb keresletre talált, később az irányzat e czikkben is gyengült és a forgalom is korlátoltabb. Az árakban nincs jelentősebb változás és helyben minőség szerint koronáig jegyzünk készpénzfizetéssel. Állomásokon átvéve a forgalom szünetel. Közép sörárpáért budapesti paritásra kor jegyzünk. Zab ugy vasúti áruban, mint hajóáruban jobban van kinálva, mig a kereslet a rendes mértéket nem haladta tul. Az árak változatlanok maradtak és szin és tisztaság szerint koronát jegyzünk helyben átvéve. Finom minőségű áruban a a kinálat mérsékelt kereslet az irányzat tartós szilárdulását vonta maga után, a követelések azonban szintén léngegesen felemeltették és igy a forgalom nem ölthetett nagyobb terjedelmet. Eladatlan áru, Budapestre iiem érkezik és az eladások joformán kizárólag Budapest paritásában eszközöltettek, melyekért 9.80 koronáig fizettek. Kőbányán 10.3 i koronáig érhető el. Tiszavidéki állomásokon , bánáti állomásokon Nagybecskerek paritásában 8.85 koronáig fizettek. Olajmagvak: Káposztarepczében effektív áru e héten alig volt a forgalomban és 25 koronáig terjedő árjegyzésünk inkább csak névleges. Káposztarepcze augusztusra a hét elején még szilárd volt, utóbb azonban állítólag csak realizácziók eszközöltettek, miáltal árfolyama is koronával csökkent. Ma koronáig jegyezünk. A mellékczikkekben a forgalom; vadrepcze 11. lg -. korona, gomborka korona, lenmag koronát ért el helyben. Hüvelyesek: Bab volt az érdeklőhés, a kinálat ugyancsak korlátolt és árak engedékenyek. Törpebab Gyöngyösön korona, tarkabab Nagy- Károlyon 9 50 korona. Kendermag budapesti paritásra 22. koronáig jegyez. Bükköny 12 13' K Muharmag koronát jegyez helybeli paritásra, minden 100 kg.-ként. Magi jelentés a gabonaüzletről 1900 február 20 Buza ma mérsékelten kináltatott, a malmok csak immel-ámmal vettek es a forgalomba hozott mázsa készbuza változatlan árakon kelt el. A határidőpiaczon az árak az egy négyed centig magasabe New-York befolyása alatt inkább emelkedő irányzatot követtek, sőt a tengeri határozottan szilárd és ma további 5 fillérrel magasabb, erre főképen azon körülmény birt befolyással, hogy egyesek nagyobb fedezéseket eszközöltek. Rozsban mérsékelt kinálat mellett csekély vételkedv uralkodott és minőség szerint ig volt érte elérhető. A helyi szükségletre egyáltalában nem vettek semmit, csakis exportálásra. Takarmány árpa bágyadt, árak változatlanok és K. jegyzünk. Zab szilárd és különösen Bécs felé gravitálnak az eladások. Tengeriben nagy a kinálat, de az utak teljes járhatatlansága következtében nincsen áru a piaezon. Déli 12 órakor jegyez : Buza áprilisra októberre, Tengeri májusra, Rozs áprilisra, Zab Vidéki szeszgyárakfinomítottszeszt adózatlanul, szabad raktárra szállítva K. ajánlottak, ez áron több tartány zárulva is lett. Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyersszesz K. volt ajánlva és néhány tétel ez áron el is kelt azonnali szállításra, felső-magyarországi álomásokhoz szállítva A kontingens nyersszesz ára Budapesten korona. Béén jegyzés korona, kontingens nyeri szeszért. Prágai iegyzés 112 korona adózott és korona adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés korona kiviteli szeszé?t 90% hektoliterje. Iüvite're több tételfinomítottszeszt vásároltak. Vidéki szeszgyárak közül: N.-Várad, Kolozsvár, Temesvár 50 fillérrel drágábban, a többiek változatlanul jegyeznek. Buiapesii zárlatdrak t hiten: Finomított szesz 113" korona, élesztőszesz K., jyertszesz adózva korona, nyersszees.ecí&var (exkontingene) korona, denaturált szesz korona. Kontingens nyersszesz r. : korona. Heremagvak ólomzárolása. *) Budapest, 19C0. február 18-án. A budapesti m. kir. állami vetőmag-vizsgáló állomás az 1899/1900. idényben, azaz évi julius hó 1-től a mai napig az alant megnevezett magkereskedőknél és termelőknél a következő magvakat ólomzárolta : Luczerna Lóhere Összesen métermázsa Mauthner Ödön Budapes. 3 ) Magy. mezőg. szöv. Bpest Haldek Ignácz,i) Budapest Klein Vilmos Szatmár Deutsch Gyula, Budapest Frommer A. H. utóda Bpest Ifj. Freund Sámuel, Szatmár Klein Vilmos őrök. Temesvár udapest Beimel és fia Budapest Lamberger Károly Bpest Radwáner és Rónai Bpest Funkelsteia József, Aradon Gr. Teleki Arvéd, 2 ; Drassó Szávoszt Emil, Budapest iránt e héten is gyenge Kramer Lipót Budapest Fuchs Fülöp, Budapest összesen *) 7 q Trifolium imarnatum, 16 q Trifolium *) A hazai mezőgazdaságra nézve káros amerikai hereféle magvakat a magvizsgáló állomás nem ólomzárolja. Szeszüzlet baromfiból eladtunk : libát 1 20, pulykát 1*20-1*30 Stemt. {Goldfimger Gábor szeszgyári képeseit koronárt ki óját. Kappant 2' >, tyúkot 1* tudósítása.) A szeszüzletben a hét elején az irányzat élénkebb- koronáért darabját. Prima alföldi tojás nagy áringadozásnak kitéve volt és nagyobb vételkedv mellett a szeszárak koronát jegyez. ugy azonnali, valammt későbbi szálli'ásra változatlanul Főzővaj 1*40 1'50 korona, turó filléren szilárdan zárulnak. Elkelt finomított szesz nagyban kelt el kilója, teavaj névlegesen 1'40 1*60 jegyez koronáig, élesztőszesz adózva Gyümölcsbőlfinomabbfajalma koronáért, K., adózatlanul szabad raktárra szállítva 43-43'50 középminőség koronáért lett mmázsánként elhelyezve. koronáig. i központi vásárcsarnok árnjegyzóse nagyb^c (ec gros) eladott élelmi czikkek árairól. A hét elején észlelhető volt csöndet és nyugodtságot az utolsó napokban élénkség váltotta fel. Kedvezőtlen momentumként a tojásüzletet kell felemlítenünk. A nagyarányú hozatalok folytán beállott sürgős kinálat, valamint további alacsonyabb külföldi jegyzésekre az árak rohamosan, két nap alatt 10 koronával estek, ugy hogy egyheti egyenlegként ma a tojásárak 20 koronával ládtoként olcsóbbak. Fölfelé irányuló ármozgalom a baromfiüzletben volt észlelhető és kiváló eseményként feljegyezzük, hogy mig főzővaj és turó iránt tartósan fokozódott kereslet mutatkozott és azok gyorsan és jobb árakon keltek el, addigi teavajban még mindig stagnáczió létezik. Eladásaink nagyban: Vidéki marhahús jól keresve korona. Vidéki borjú, minőség szerint, korona. Sertés korona 100 kilónként. Malacz klg.-ként 1.60 korona. Bárány párja korona. Vadból: szarvas 60 70filléregészben és kg.-ként, Élőbaromfiból elkelt mintegy 1200 drb tyúk, koronáért páronként. Rucza, sovány 3-4 korona. Pulyka 9 11 korona páronként. Tisztított

14 302 KÖZTELEK, FEBRUÁRHÖ17, 15 SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM. (A uékesfővárosi Tásircgarttok-igazgatötáj júm lése, Budapest, ÍÉCO. február 19 rőt. Hu*. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q K , 11. oszt ,01. oszt eleje l. oszt , li. oszt III. osst , borjúhús hátulja '. oszt ,11. oszt , elejei oszt ü. oszt birkahús hátulja l. oszt , II. oez' 74 84, eleje I. oszt , II. oszt bárfe? e:eje 1 db 0. 0-, hátulja, sertéshús msgya! szslonnáva? elsőrendű 1 q 90 92, vidéki szafonna nélkül elsőrendű 96-98, viiéki sertésbe* pörkölt -0, sertéshss szerb szalonnával -, szalonna nélkül, sertéshús füstölt, idegen (vidéki), sonka nyers 1 kg, 90-1'20, füstölt belf.«sontta! , csont nélkül sonka füstölt külf. osont nélkül *, SiilORna sózott 1 q füstölt , sertés-' zr? hordóvá! , hordó nélkül 96 98, kolbf ss r*srs 1 kg., füstöli ,szalámi belföldi külföldi. mals.cz szopós é!ö 1 i b 4-7-, tisztított Baromfi, a) Sl6. Tynk 1 pír K , csirke , kappan hizott 4" , sovány 0, 0, íueza hizott 0' 0, sövény 0' 0-, ltd biz">tt sovány 0' 0, pulyka hizott - Czeczéről 2 árus 24 drb sertést, összesen 4 árus 40 sovány 0 0. b) Tisztított. Tyúk i db k>: drb sertést , 1 kg., csirke 1 db ,! kg. Forgalom élénk. Arak a következők: Friss sertéshús 1 kg fillér, 1 q K., süldő-, kappan hizott J db , 1 kg., r-icze hizott í dis , 1 kg , Félkövér 1» hus 1 kg fillér, 1 q 102-1C8 K füstölt 0', lud hizott 1 db , 1 kr f-viköv. 1 db 0 0, 1 kg,, pulyka Msuű 1 <W> 0 0 0, 1 kg , félkövér 1 db 0, 1 kg., ludmáj 1 db , I kg luázair 1 kg , idei liba 1 db - HM, 19, Harcsa 1 kg. K csuka , ponty (dunai: süllő. tra. e > , márna csompó aijolna 0-0, apró keveri lazac* - pisztráng 0-0'. Tej és tejtsrmékek. Tej 1 Ut. K , lefölözött , teiszino- 0-, tejföl , ísfcrfcáays.flra 4 szakér tengeriszái?, 13 szekér esyéb tehénraj te*.) 3 kg , í. rendű , II. í iakarmán'i (zabos bükköny, sarjú stb.) 200 zsák szecska , olvasztofí 0-0-, Margarin I. rendű A forgalom élénk. Ara;, fillérekben q-ként, a következők; réti széna , mnhaí , isup- 0-, II. ressdt! 0-0", tehéntúró , juhtáró liptói , juhsajt 0-, emmenthali sajt 2'- - 2-, groji sajt szalma , alomszauca , egyéb Ltezt és kenyérnem&. Fehér kenyér i kg, K , barna kenyér , rozskenyái' Búzaliszt 00 sz. 1 q. 0, 1, _, g _ _. Hfivelyesek. Lencse magyar 1 q K stokeraai 36 56, borsó héjas magyar , koptatott magyar 26 30, külföldi 21 34, bab fehér aprf nagy , szines ICO Tojáa. Friss alföldi (1440 db.) korona , erdélyi (1440 db.) meszes, orosz tojii iou ÜD., tea tojás törött tojás- 0-- Zöldség. Sárgarépa 100 kötés K q , Petrezselyem 100 kötés 0 0-0, 1 q , zeller 100 db , karalábé , vöröshagyma 100 köt. 0-., 1 q , foghagyma 100 köt, -.., 1 q , vörösrépa 100 drb , fehérrépa, fejeskáposzta , kelkáposzta 100 db , vöröskáposzta , fejessaláta , kötött saláta 0-, burgonya, rózsa 1 q 4. 4., sárga , külföldi..fekete retek 100 drb , uborka nagy salátának 100 drb , savanyítani való 100 db.., savanyitott , zöldpapr, 0-0-, tök főző 0- -0, zöldbab 0, 0-0-, vörös asztali palaczkban 0-0-, hfe; pálinka palaczkban, ásványvíz paiaozkfeíb Hideghusvásár a Garay-téri élelmi piaezon febr. 20 án. (A s*ékesfőv Srosi vásárigazgatóság jelentése a.köztelei" részére." 1 Felhozott Budapestről 50 árus 12 db sertést, 0 árus 5 db süldőt, 2500 kg. friss hust,,1200 kg. füstölt hust, 700 kg. szalonnát, 300 kg. hájat, kg. zsirt, kg. kolbászt, kg. hurkát, kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonyahúst, kg. disznósajtot, kg. ( db) sonkát, kg. töpörtőt. Vidékről és pedig: Nagy-Kőrösről 6 árus 87 drb sertést, Czeglédről 7 árus 70 drb sertést, Szabad- Szállásról 1 árus 1 drb sertést, Pinczehelyről 1 árus 8 drb sertést, Kis-Kőrösről 1 árus 6 drb sertést, Peregről 1 árus 5 drb sertést, Dunavecséről 1 árus 5 drb sertést, összesen 18 árus 182 drb sertést. Forgalom élénk. Arak a következők: Friss sertéshús 1 kg fillér, 1 q korona, süldő- A mult hetinél mintegy 800 darabbal nagyobb felhajtás folytán az üzlet lanyha volt és prima 1 koronával, gyengébb minőségek 2 koronával olcsóbban hus 1 kg fillér, 1 q korona, füstölt sertéshús 1 kg fillér. 1 q korona, keltek métermázsánként. szalonna zsirnak 1 kg fillér,1 q korona, füstölt szalonna 1 kg fillér, 1 q Árak: príma magyar ( )K., szekunda korona, háj 1 kg fillér, 1 q K., tertia K. Galicziai prima 70' 76 korona, disznózsír 1 kg. 112 fillér, 1 q korona, kocsonyahús 1 kg fillér, 1 q korona, füstölt sonka 1 kg fillér, 1 q korona, kolbász 1 kg. -, Disznósajt 1 kg. hurka, 1 drb, töpörtő 1 kg. fü lér. Hideghusvásár az Orczy-uti élelmi piaezon február hó 20 án. (A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a.köztelek" részére). Felhozott Budapestről 52 árus 196 db sertést, 2 árus 16 db süldőt, 4500 kg. friss hust, 500 kg. füstölt hust, 3000 kg. szalonnát, 1500 kg. hájat. Vidékről és pedig: Soltról 2 árus 16 drb sertést, sertéshús 1 kg fii l q korona, szalonna zsírnak 1 kg fillér, lq 94-6 K., füstölt szalonna 1 kg , 1 q = fillér, háj 1 kg , 1 q fillér, disznózsír Bécsi sertésyásár febr. 20-án. {SMeiffelder és társai bizományi czég távirati jelentése a.köz- 1 kg , 1 q - fillér, kocsonyahús 1 kg , 1 kg. fillér, füstölt sonka telek" részére). 1 kg fillér. 1 q korona. Felhajtás: 4839 süldő, 6309 zsirsertés, összesen drb. Budapesti takar aaysásiir. (IX. kerület Meaterat-ssa, 1Í00 febr. 20 A székesfővárosi vásárigazgatóság A forgalom lanyha volt.,.sit ctése a.köztelek" részére). Felhozatott a szokott - érékből 250 szekér réti széna, 40 szekér muhar- Árak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül : prima fillér, kivételesen 94fillér,közepes 35 szekér asupssalma, 28,zekér alomazalras, 4 saskér tí_ fillér, könnyű fillér, süldő fillér. m'.ay, lóhere. takarmányjzalma ,100 kéve íegerisí C0 iuezerna, tarjl 420 5C0 síalniaszecskt, szánt > uj. zabosbükköny összes ksstissám 376, toly 564,000 kg. Állatvásár ok. Budapesti szurómarhavásár febr. hó 16-án. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóságának jelentése.. Felhajtatott: belföldi 743 drb, eladatott 743 drb, galicziai drb, eladatott drb, tiroli drb, eladatott drb, növendék élő borjú 1 db, eladatott 1 drb, élő bárány 40 db, eladatott 40 drb; belföldi 12 drb, eladatott 12 drb, galicziai drb, eladatott drb, tiroli drb, eladatott drb, bécsi ölött 32 drb, ejadatott 32 drb, növendék borjú drb, eladatott drb, ölött bárány 194 drb, eladatott 194 drb, élő kecske drb, eladatott drb. A borjuvásár meglehetősen élénk volt. Árak a következők: Élő borjuk: belföldi koronáig, kivételesen koronáig dbonkint, koronáig, kivételesen koronáig súlyra, galicziai, kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig kiv. koronáig drbonkint, koronáig kiv. koronáig súlyra, növendék borjú, paradicsom 1 q , spárga 0. 0., torma 1 q Gyümölcs. Alma 1 q K , köz. alma 16 24, koronáig, kiv. koronáig drbkint, 36 vajkörte, közönséges körte 16 20, szilva magva koronáig, kiv. koronáig súlyra, Ölött borjú: váló 0. 0,vörös..,meggy faj, közönséges -, ringló, baraczk kajszin, galicziai koronáig, kiv. koronáig belföldi koronáig, kiv. koronáig súlyra, őszi, dinnye görög nagy 10 drb - 0-, kiesi súlyra, tiroli koronáig, kiv. koronáig, sárga faj 1 q..0.0, közönséges. drbonkint, bécsi koronáig, kiv. - koronáig szőlő 1 kg..0.0, csemege 50-90, dió (faj papirhéju) 48 60, közönséges , mogyoró 76 86, koronáig drbonkint, élő bárány 10' 14 koronáig súlyra, növendék koronáig, kiv. gesztenye magyar 0, olasz 24-36, narancs messioat.100 db , pugliai, mandarin 3- páronkint, ölött bárány 9 13 koronáig párja. 7, czitrom , füge i ordós 1 q 36-38, ko- Süorufc , datolya 74-80, mczsolaszölő , Bndapestl jahyáeár február hó 19-én. (A egres 1 lit , eper 1 kg kr. székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság Fűszerek italok. Paprika és I. rendű 1 q. K. jelentése a,köztelek" részére) , H. rendű , csöves, Felhajtatoít: Belföldi hizlalt ürü 100 darab, ritott). köménymag -, borsékmaga eladatott 100 drb, feljavított juhok drb, eladatott. mák i q. fet 50-60, méz csurgatott 80- drb, kisorolt kosok drb, eladatott darab, 1-04, sejtekben 1 kg., szappan szin 56 60, kiverő juh 92 drb, eladatott 92 drb, bárány drb, közönséges , fehérbor asztali palaczkban I Hí. kecske, boszniai, szerbiai, angol keresztezés, romániai -, durvaszőrü db. - A birkavásár jelentéktelen volt. Arak a következők: Belföldi hizlalt ürü 38- K. párkint, 48 K.-ig 100 kiló élősúly szerint, kiverő juhok K.-ig párkint, K-ig 100 kl. élős. sz., kisorolt kosok K. páronkint, feljavított juh páronkint, bárány K. páronkint, kecske K anya jukok K. páronkint, szerbiai K. páronkint, angol keresztezés K. páronkint, romániai K. páronkint. Bécsi Tágómarhavásár február hó 19-én (Tass Jenő tudósítása a Köztelek" részére.) összes felhajtás 5273 db. Ebből magyar 3882 db. galicziai 499 darab, bukovinai 25, német 781 db, hizott 4005 db, legelő 1268 db, fiatal db, ökör 3948 db, bika 607 db, tehén 632 db, bivaly 86 db. ( ) K., szekunda K., tertia K. Német prima (84 ) K.. szekunda K., tertia K. Legelőmarha : szerb és magyar 42 56' K., rosszabb minőségű 42 56, K. Bika 40^-66 (. ) K., tehén K. és bivaly K. é. s, Áz összes eladások élősúlyban értendők. Bécsi szurómarhavásár febr. 15-én. Felhozatott: 3991 borjú, 2817 élő sertés, 2627 kizsigerelt sertés, 377 kizsigerelt juh, 1029 bárány. Irányzat valamennyi áruban lanyha. Árak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 80 96, prima , primissinia , élő borjú prima, primissima ( ), fiatal sertés 62 80, kizsigerelt serié?, nehéz 78 88, hizó A vásár hangulata szilárd volt. Árak : export juh fillér per kiló, kivételesen, raczka 46" 48- fillér. Szerkesztői üzenetek. P. 1. urnák, Inely. A homoki szőlők telepítését és mivelését tárgyaló munkák közül ajánlhatjuk : 1. a A homoki szőlők telepítése." Irta: Rácz Sándor, kiadja a földm. miniszter. Megszerezhető: ifj. Nágel Ottó könyvárus utján, Bpest, Muzeum-körut A homoki szőlők mivelése." Irta: Petrovits István, kiadja a természettudományi társulat, Bpest, VII., Erzsébet-körut 1. sz. Bármelyiket szerzi is meg, igényeit mindegyik kifogja elégíteni, a kettő együtt pedig teljes tájékozást nyújt. \Els6rangu hazai ÜCSZVCNY-TARSULAT S I I S A P I I T. tesaagystfí te s&5% a g&zd&ikoááthm ssakségtss SSÜT" I@BH@@ gyártmány! T 2 S cas&eigj sápakst gyúrt}*. R«nd«14stk megtétele alttt kfcj&k ssmea BésslrtM &rje$yxékkdl

15 16. SZAM. 10-ik SVFOLYAM. KÖZTELEK, IC00. FEBRUÁR HO ,.VEL0DR0M" Téli- és Nyári-Kerékpáriskola-Válialat BUDAPEST, YIL, Erzsébet-körűt 19. Szenzá cziós újdonság! ^ S i i i S S ^ ^ l É E i l f l Kötél-istánghoz. Bor-istránghoz. R u b e r g - f é l e r u g a n y o s l ó - k i m é l ő k! Ezen készülékek alkalmazása által az istrángok ruganyosakká válnak, a mi következő előnyöket biztosítja: 1. a munkaerő körülbelül egy negyed részének megtakarítása; 2. a jármű belyből való elindításának megkönnyítése; 3. könnyebb, gyorsabb és kellemesebb hajtás; 4. a lovaknak a fájdalmat okozó lökésektől és rázkódtatásoktól, nemkülönsn a szerszám okozta feltöréstől való megkímélése; 5. a lovak munkaerejének és ménkaképességének fokozása; végül 6. a lovak és szerszámoknak kímélése. Egy kísérlet bárkit meg fog győzni arról, hogy itt nem valami szélhámosságról, hanem egy régóta érzett hiány pótlásáról van szó. A ki tehát a lovait szereti, egyetlen perczig se késsen és tegyen próbát ezen készülékeknek alkalmazásával, mely neki egy fillérjébe sem kerül mert az alulírott magyarországi vezérképviselőség a sikernek biztos tudatában ló-kimélőket minden érdeklődőnek bérmentesen küldi és ha a várakozásnak mt nem felelnének bérmentetleniil vissza veszi. Ezen teljesen költségmentes próbaidő 14 napra, a törés elleni jótállás pedig két évre terjed. nagyság megfelel egész klgr. ösmíljí kocsinak koron a páronként. 5 6 üléses kocsinak korona Megrendelésnél megemlítendő váljon itö-tél- vagy 'bőristráagiios való készülékek kívántatnak- e? A HOHESÍLIMBIIBGI RUGÓ-GYÍR (Herm. Rulberg) Magyarországi vezérképviselősége és egyedüli raktára: VELODROM" Téli- és Nyári-Kerékpáriskoia-Vállalat BUDAPEST, V,l. kerület, Erzsébzt-körut 19. szám. Rövidített levél- és sürgönyeim : VELODBOJI ERZSÉBET-KÖKUT" BUDAPEST. Hirdetés. A kigyósi uradalomban eladásra kerül 100 drli erdeifenyő csemete (Pinus silvestris); A méter magas, ára drbként egy korona. Továbbá 1000 <1 rl» luczfenyő csemete (AMes excelsa) 7enyész^art e / a d á 5. Báré Harkányi Frigyes taktaharkányi uradalmában vészen átment 5 A éves hasai kondor kanok darabonként loo koronáért eladók. Közelebbi értesítést az uradalmi központi iroda, Budapest, Andrássy-ut 4. szám ad. 351 EíitiilT nagyban és kicsinyben. Megrendelhető az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál (Budapest Köztelek). AraU: nagyban -waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsikban szállítva 130 frt. A vas uti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 3 frt. A megrendelés;-el egyideüleg a kainit árát egyesületük pénztárához beküldeni k'^ifik, a szállítási költségek a küldemény átv elénél fizetendők. Tenyészbika eladás. A futtaki uradalom, törzskönyvezett, tiszta magyar vérii gulyájából származó 3 darab hároméves és 25 darab kétéves tenyészbika, szabadkézből eladó, mely Mária majorban a Budapest Zimonyi vasút Kis-Álpár"-i megállóhelyén ugyan e vasút Ó-Kéri és Kisracsi állomás közelében, bármikor megtekinthető és a becsáron megvehető. Kocsik az Ó-Kéri vagy Kiszácsi állomáshoz, előzetes megkeresésre szívesen rendelkezésre bocsáttatnak. Netán kivánt bővebb értesitések készséggel nyerhetők gróf Olxotek József jószágigazgatóságánál Futtakon Bács-Bodrog vármegyéiben. 361 W ( H F j i r r é s a : ). o mindig biztos hatású, egyszerű alkalmazás! Elkülönítés, fertőtlenítés stb. szükségtelen. Számos elismerő nyilatkozat. Egyedüli készítője: Menge B. vegyész Tichau O.-S. Ismertető füzetek ingyen és bérmentve. Magyarországi vezérképvlsels: 59 Kalmár Vilmos, Budapest, VL, Teréz-körut 8. l a /4 3 méter magas, ára darabonként egy korona 20 fillér. Magy. kir. államvasutak /900. C. Vasúti állomás helyiben; posta Békés-Csaba, Békésmegye. Hirdetmény. Venni szándékozók forduljanak 393 A magy. kir. államvauutak igazgatósága figyelmezteti a Szállító közönséget, hogy miután a pozsonyi forgalmi akadály miatt segélyutirányokra' terelt forgalmat ezen segélyutirányok kisebb teljesítő képessége folytán csak nagyobb és előre megnem a kigyósi uradalmi intézőséghez. határozható késedelemmel és akadályokkal lehet lebonyolítani, a szállítási-határ- idő kiszámításánál az ezen viszonylatokra már engedélyezet 3 napi rendkívüli póthatáridőn kivül az üzletszabályzat 63. -a 6. pontjában és a nemzetközi egyezményményben kiadott végrehajtási utasítás 6. -ában foglalt határozmányokat is érvényesíteni fogja. Az igazgatóság. Lapunk kiadóhivataláb»n megrendelhető : (törvényileg védve) Szölöojtványok A sertés javítása és hizlalása gazdák és hizlalók használatára, e^a (Dr. Weissenberg H.) Nemes-Kadarka. Erdei,Piros-Bakor, Kövidinka, Araidon, Alecanbusé, Olasz-Rizling, Rajnai-Rizling, Madlen, Chass, piros és fehéi A-a portóméites küldéssel I forint 10 brajczács Irta K. Ruffy Pál. (gyöngyszőlő) Juhfark stb. stb. gyökeres, fás, szokvány minőség külömböző alanyokon fajtisztán. Árjegyzékek ingyen és bér- Egyedüli, bistos óvsser mentve. Ezen katalógus megszerzése még azoknak is erdekében a fertőző borjuvérhas ellen áll, kik idei szükségleteiket már fedezték, vagy ezidó szerint rendelni szándékuk nincsen. Tartalmazza az összes szőlőfajok leirását, termőképességét, metszésé^ egyéb mivelósét s más gya- Elökerités (Élősövény) Gleditsehia (koronatövis, kriszustövis vagy tüskéslepényfa) valamennyi sövénynövény között legelső. Gyorsan fejlődik, nem csemetézik, mint akác, orgona stb. siirtt, izmos cm. ágos töviseivel ember és bármi állatnak ellentáll. Főelönye, hogy agyag, homok,'meszes, köves, szikes stb. talajban kitűnően díszlik. Szőlők, kertelt, legelők, udvarok, majorok, temetők stb. körülkerítéséhez felülmúlhatatlan, legolcsóbb, örökös sövényt képez. Ezer darab csemete ára6 frt, elegendő200 méterre: Minden megrendeléshez rajzokkal ellátott nyomtatott ültetési, és kezelési utasítás molékeltelik. - Magvak, fiiss szedés, csiraképes100 kiló 28 frt, 50 kiló16 frt, 10 kiló 4 frt 20 kr. Ismertető árjegvzek ingyen és bérmentve. Czim:.Ermelléki első sz«löoltvany-telep> Nagy G&bor, Kagy-Káaya Blharme^ye Síadb szolodéi oszlik: Chasselas bl. croq. ezre 12 K. Madelaine angevine» 12' Ezerjó 12 Othello direkttermö» 12» Csomagolva és az érdi vasútállomáson feladva. Lits Gyula, Batta, Fejérmegye. 416

16 304 KÖZTELEK, FEBRUÁR HO SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM. és a szerzőnél Megjelent megszerezhető Mag-yar-Óvárott ÁLTALÁNOS és KÜLÖNLEGES NÖVÉNYTERMELÉS A dr. Aschenbrandt-féle bordói-por j a legbiztosabb, kényelmes kezelésű és olcsó ellenszere a szőlő- és a burgonya peronosporájának Ára Budapesten a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" rak- j j tárában: i J 50 kgos zsákokban á kg. 38 kr. 10 kgos zsákokban á kg. 40 kr. jj 5 kgos zsákokban... á kg. 40 kr. M T A. szőlő első permetezéséhez 1%; második perinete- H zéséhez lva 2%; harmadik permetezéséhez l l /2%-os oldatot fi használjunk. Egy kat. holdra kell 3 permezéshez kg. p bordói por, 25 30%-al kevesebb, mint a tiszta rézgáliczból. f j A port konyhaszitán a vizbe szitáljuk ós kész az oldat. jj első kötet A dr. Aschenbrandt-féle ÁLTALÁNOSIHKIEIELÍS J J R É Z - k é H p o r j l H a legbiztosabb, olcsó és a szőlőt egyéb betegségtől is védel- j 865 lap 218 ábrával. mező ellenszere az Irta: 413 GmmhéM Báador Ára 9 korona, bérmentes küldéssel 9 korona 72 lillér. Rétszilasi szó'ló'telepünkön (Sárbogárd mellett) következő gyökeres egy éves legfinomabb tiszta fajú csemege szőlővesszők mérsékelt árak mellett eladok: Vegyes csemege fajszőlők: M. Jugrams Hardy Muscat Ottonel Augustana Violett Muscat Courtible blanche Genuai zamatos de Perdean Ferdinánd Leseps,, Chasselas Kecskecsöesü Maderíisla Comit L'enfant trou De la Palestina Zöld szagos Trebiano Golden Champion Muscat Pachet Frontignan Rouge Muscat Hamburg D. viet Muscat Nantes Blanche Omore Golden Hamburg Roisin ob Calabre Halhólyag Blanche Hamburg Chasselas violett Muscat Lunel Gragoan blanc Zöld muskotály Modors fild court Golden Guin Schirad Juli Duc of Bi'chbleich Ebből a fajokbói van összesen Culand grosse ir.ooo drb. Madeira Vandel Buchland Stetvater Sima vessző van pedig: Dr. Róbert Hogg Olasz^ rizling drb Malaga Rosea Kövidinka 3000 Muscat Candia Ezerjó 2000, Ezeréves Magyarország Mézes fehér Fleischl Samu, Budapest, Dorottya-utcza oidilimiiak (lisztharmat). f Jj xira Budapesten a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" j j raktárában: p 50 kg. zsákokban á kg. 26 kr kg. zsákokban á kg. 28 kr. É l 5 kg. zsákokban a kg. 28 kr. f 6 " Ahol az 1899-ik évben volt oidíum, először április H hóban, a mikor a szőlő hajtása cm., porozzunk; jg H másodszor junius hó végén, harmadszor augusztus hóban. j Egy kat. holdra kell 3 porozásához kg. rézkénpor. j H Sokkal kevesebb fogy belőle, mint a közönséges kén- porbél. j ^ Az emelkedő rézgálicz és kénárak folytán a jj dr. Asclienbrandt-féle porok fenti árai csak február jj hő végéig kötelezők. Tessék mielőbb a rendelést j eszközölni, hogy a tavaszszal szállíthassunk. Elkésett rendelések teljesitéseért nem szavatolunk, mert U a gyártás korlátolt. j PepmetesS és fujtató gépek s jj Vermorel-féle Eclair" permetező 20 frt J Vermorel-féle Torpille" porozógép 18 frt ^ Megfelelő magyar gyártmányok: ^ Permetező 14 frt H Kézi fujtaté (igen finoman poroz) 5 frt j É Háti porozógép (igen finoman poroz) 14 frt j ff Az Aschenbrandt-féle" porok megrendelhetők a vezérképviselő Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél, BUDAPEST, (Alkotmáay-atcza 31. szám). U Ezenkívül megrendeléseket elfogadnak: j A Borászati Lapok" kiadóhivatala, BUDAPEST (Köztelek) és a vidéki megbízottak. W Megbízottak, akik a rendeléseket összegyüj- H tik kellő díjazás ellenében; ismét elárusítók, kik a port és gépeket eredeti csomagolásban a vidéken If árusítani óhajtják, kellő jutalék ellenében; az egész országból kerestetnek. 1 Jegyzők, tanítók, lelkészek, akik közsé- $ gük szükségletét összegyűjtik és egyszerre megren- delik, kellő kedvezményben részesülnek.

17 13. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, FEBRUÁRfho AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASAGI EGYESÖLET felügyelete alatt álló KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT kiadásában a következő gazdasági könyvek jelentek meg: Cselkó és Kossutány Takarmányozástan Cserháti Sándor Talaj ismeret 1.60 Hilgard-Treitz Szikes talajok.80 Domokos K. Gazdasági építészet l-ső rész 2.40 Száhlender Gyula Gazdasági építészet ll-ik rész Szüts Mihály Mezőgazdasági becsléstan Cserháti Sándor Okszerű talajmivelés Acsádi Jenő Mezőgazdasági Ut-, Vasút- és Hidépitészét Molnár István Gazdasági gyümölcstermelés Beiwinkler Vilmos Fajbaromfi-tenyésztés 5, 6. Rázső Imre Czukorrépa-magtenyésztés 1..- Megrendelések az Orsz, Magy. Gazdasági Egyesület pénztári hivatalához Budapest, IX., Üllői-ut 25. szám intézendők. (Köztelek) Á műveket bérmentve küldjük; s minden megrendelés ntán 25 /o engedményt adunk. MA.GYA.R ÁLTALÁNOS HITBLBÁN KL. KÖZGYŰLÉSI MEGHÍVÓ. A Magyar Általános Hitelbank szavazatra jogosult t. c. részvényesei az I900. évi március 19-én, hétfőn délelőtt 10 órakor, Budapesten, a bank helyiségében (V., Nádor-utca 12. szám) tartandó harminckettedik rendes közgyűlésre meghivatnak. A tanácskozás tárgyai: 1. Az igazgatóság jelentése a társaság évi üzleteiről. 2. Az igazgatóság számadása az 1899-ik üzletévről és indítványa az évi nyereség megállapítása ós hováforditása iránt. 3. A. felügyelő bizottság jelentése. 4. Határozathozatal e tárgyban és a felmentés megadása az igazgatóság és a felügyelő bizottság részére. 5. Az alapszabályok 49. cikkének módosítása. 6. Jelentés a K. K. priv. Oesterr. Oredit-Anstalt für Handel und Gewerbe" cimü bécsi intézettel fennálló egyezmény tárgyában. 7. Választás az igazgatósági tanácsba Igazgatói választás. 9. A felügyelő bizottság választása és tiszteletdijának megál- A közgyűlésen minden részvényes húsz darab letett részvény után egy sz vazattal bir. A szavazatra jogosult t. c. részvényesek felhivatnak, hogy részvényeiket _ fe nem járt szelvényekkel együtt a közgyűlésre kitűzött határnap előtt 14 nappal Budapesten a Magyar Általános Hitelbanknál, vagy Bécsben a K. K. priv. Oesterreischiche Credit-Anstalt für Handel und Gewerbe. cimü intézetnél, vagy S. M, von Rothschild bankháznál letétbe tegyék. A részvény számrendben összeállítva a benyújtó által sajátkezüleg aláirt jegyzék kíséretében nyújtandók be. E jegyzék Budapesten két, Bécsben három példányban állítandó ki. E jegyzék egy példánya a benyújtónak az átvétel elismerésével visszaadatik. A részvények csak ezen elismervény visszaadása mellett fognak a közgyűlés után visszaszolgáltatni. A közgyűlésre belépti jegyűi szolgáló igazolvány Budapesten közvetlenül a letétel alkalmával, Bécsben nyolc nappal a közgyűlés előtt fog kiadatni. Ha valamely részvényes szavazati jogát más szavazatképes részvényes által óhajtja gyakorolni, a megbízott nevére szóló meghatalmazást az igazolvány hátán kitölteni s aláírni tartozik. Budapesten, évi február 17-én sz Földhaiszonbéri hirdetés. A m. kir. közalapítványi uradalom f. évi október hó 1-től következő birtokait adja haszonbérbe: A Temesvármegye Hittyiás községben fekvő 92iW! ö holdat 6 évre. A Dragsina községben a Temes folyó jobb partján jekvő 275fMo holdat 6 esetleg 12 évre. a Cserna községben 1121tWö holdat 12 évre és a Zsebely községbeni 483Áw holdat 12 évre. A haszonbérbeadás zárt ajánlata versenytárgyalással egybekötött nyilvános szóbeli árverésen f. év április hó 2-án délelőtt 10 órakor fog eszközöltetni a Buziás fürdőhelyen székelő m. kir. közalap, gazd. ker. főtisztség hivatalos helyiségében. Ezen határnapra bérleni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy 1 K. bélyeggel ellátott és bánatpénzzel felszerelt Írásos zárt ajánlataikat, melyben a holdanként megajánlott évi haszonbér összege számokkal és betűkkel kiírandó és kijelentendő, hogy ajánlattevő a bérbeadási feltételeket ismeri s azoknak magát aláveti, bér tárgyanként külön borítékozva a fenti határidő előtt alólirott főtisztséghez nyújtsák be, a boritókra feljegyezvén, hogy az ajánlat, mely bértárgyra szól: Bánatpénzül a bérleni szándékolt birtoktest mindén holdja után Kettő (2) korona csatolandó a zárt ajánlatokhoz vagy teendő le a szóbeli ajánlat megtétele előtt készpénzben vagy az állam által óvadókképesnek elfogadott értékpapírokban. Kikiáltási ár év és holdankint: a hittyiási 92iWff holdnál 35 K. f. a dragsinai 275HU holdnál 26 a csernai 1121tWÖ a zsebelyi 483tWö Oly egyének, kik gyámhatalom vagy gondnokság alatt állanak, úgyszintén a kik az uradalommal szemben hátralékos tartozatban vannak, vagy bármi czimen perben állanak, az árverésből ki vannak zárva. Elkésve érkezett vagy utóajánlatok valamint kellően fel nem szereltek figyelembe vétetni nem fognak. Az ajánlattevők közti szabad választási jog az uradalomnak fenntartatik. A részletes haszonbéri feltételek alólirott főtisztségnél, valamint a hittyiási birtokra vonatkozólag a nagyköveresi, a dragsinai és csernai birtokokra vonatkozólag a török-szákósi- és a zsebelyire vonatkozólag a csákovai uradalmi ispánságoknál és a szokásos hivatalos órák alatt betekinthetők vagy érdeklődök költségein lemásolhatók. Buziáson évi január hó 30-án. 335 A m, kir. közalap, gazd. ker. főtisztség.

18 306 KÖZTELEK, FEBRUÁR HO SZÁM. ío-ik ÉVFOLYAM. L u c z e r n a, Répamag, Csomós ebir Franczia perje fűmag. Korán érő: tavaszi Ibuza, duppaui zab, székely tengeri, Vadgesztenye, Kőrisfa, tölgysorfák és csemeték, kosár füzdugványok. a drassói magyar törzstenyészetböl 30 db. kiválóan fejlett bika Magyar tenyészbikákból. 30 darab kiválóan fejlett példány. 69 Kapható: gr. f e l e k! Arvéd ár drassói uradalmában, DELI" drassói bika. Magy. kir. államvasutak. Igazgatóság. Hirdetmény. (Uj személy és podgyász díjszabás életbeléptetése a békés-csanádi helyiérd. Ezen h. é. vasúton f. é. márcins hó 1-én uj személy és podgyász díjszabás lép életbe, melylyela f. évi január hó' 1-én életbelépett díjszabás érvényen kivül helyeztetik s, melynek menetdijai részben felemeltettek. Az uj díjszabás a magy, kir. államvasutak díjszabás elárusító irodájában (Budapest, Csengery-utca 83. sz.) 20 fillérért kapható. A nemesített alcsnthi tengeri, Sárbogárdi helyi érdekű vo- VelSmagból q.-nél, placzí Tételezé T e 8 melfeu mig akész- Jet /tart, relfogad a fíhe-ozegi f Eladó diófák. ^ Nagy jövedelem (a köiülmínyekbez képest két- Jutányosan eladó 6 drb 1500 kgr. hordképességü 2Va m. hosszú, IVa m. széles 8 vasoszlopu és erős vaskorláttal ellátott százados uj marhamázsa, 2 drb 3000 kgr. hordképességü tolósuly-rendszerü százados ujszekérhidmérleg, 9 drb 1000 kgr, hordképességü, sulyokkal ellátott tizedes és 6 drb 500 kgr. hordképességü sulyokkal ellátott tizedes mérleg. DÉNES MANÓ mázsamea térnél BUDAPEST, Í1I, M&j-iíea78. Felső-lánczi izdaság vetőmagtelepén sujm. p.-perény) kaphatók Eladó fenyöcsemeték és fenyöfácskák 1 4 éves korig mindenféle fenyő csemete, valamint em. magas fenyöfácskák. Árjegyzéket, valamint a fenyőcsemetékől mintát ingyen és bérmentve küld: Kontsek György földbirtokos Abrahámfalu, u. p. Tót-Próna Turóczmegye. 244 Eredeti utántermések. A puklitzi jószágfelügyelőség Iglau mellett (Gutsverwaltung Puklitz bei Iglau) ajánl, mig a készlet tart következő legkitűnőbb utánterméseket: SíleSia, f lfkezfb U re Ők mlt y szeszgyártásra alkalmas Sín'310" WI lfektáronkénl" 20 /o keményíts tartalomma'! Prof. Wohltmann, vörös gumók, ugyanolyan hozamú, mint a Silésla. Pommerania, De? el végmg t n Chrestensens Imperial árpa, S S zabao. g ' Be* J 67 8I kiló/lchí Lfi'to- Waulnomtoa^ SíáS SseTnHg' H Sr Bérb eadóvagy el adó megye", Felsötu, éterre- éfbb6í Ifca850 holdas Lntóföld, részatavium^blrtov 5 eddlg házilag czukorrépa! ermoí pénxf ájrehes 111 Eladó gyökeres ve sszs, Sárfehér, Olasz szta, négyszer permetezett,' 'dus i^gyökérzetü, LagfRi^üel" ^AhSi'fik, négy ibiriootuéí SzélTlUésfszUa Í.Bamá8 ds 3BS Duppaui vetőzab eladás. Tóth János földbirtkokos jankamajori gazdaságában (u. p. Halas, Pest-m.) a magyar-óvári m. kir. növénytermelési állomástól beszerzett mag után közvetlenül termelt duppaui zab korán-érő, bőtermő,legjobb zabfaj tisztán megrostálva vetőmagul eladó. Egy métermázsa zsák nélkül 14 korona, 50 kilogr. 'zsákkal, bérmentes küldéssel 9 korona. 346 Minták posta fordultával. HZZZZZZZZZZB Hanna árpa < > j < > < > vetőmag j i nagy mennyiségben eladó a Lévai uradajj lomban métermázsánkint tizenöt koronáért zsákjaiban. Megrendelés intézendő a vevő f l é v a i u r a d. i g a z g a t ó i á g h o z j Léván (Barsmegye.) 360 Borsodmegyei Gazdasági Egyesület Eladó szőlővesszők és ojtványok. A Borsodmegyei Gazdasági Egyesület" miskolczi szőlőtelepén termelő különféle amerikai és európai sima és gyökeres vesszők, valamint elsőrendű gyökeres fásojíványok Rip. portalis és Rup. Monticolára ojtva eladók. 391 Levélbeni megkeresésekre bővebb felvilágosítással szolgál s kívánatra árjegyzéket küld az egyesület titkári hivatala Miskolcz, Vármegyeház. Vécsey Tivadar, ügyvivő titkár. Méltóságos bojári gróf Vigyázó Sándor ur miklai 3 gazdaságában g; ca, 1362 q őszi szalma (buza) és ca q tavaszi szalma eladó. Bővebb felvilágosítással szolgál Greiner F. urad. ispán H P.-Mikla, u. p. Kis-Harta, Pestm Agancsok, remek példányok, haláleset miatt eladok. Cz'm a kiadóhivatalban. felvétetnek & Kiüiíoiiivataiban ^ISH^iöESTs fmsi-w*»*-*í* mwam I. Számtartó, a hédervári uradalomnál alkalmazást nyer. Előnyben részesül, a ki gazdasági iskolá.t végzett, a magyar nyelven kivül a német f nyelvet is levelezésre alkalmasan birja és számtartói minőségben vagy központi hivatalban már működött. II. Ispáni állás ugyancsak a hédervári uradalomnál betöltendő. Megkívántatik gazdasági iskola sikeres végzése és több évi gyakorlat. Előny- ben részesül, a ki kezelőtiszti minőségben már alkalmazva volt és a 36-ik életévét még be nem töltötte. Mindkét állásra pályázók sajátkezüleg irt kérvényeiket, az iskolai és szolgálati bizonyítványok máslataival melyek vissza nem küldetnek és 0 a fénykép csatolásával a Jbtédervári uradalom igazgatóságához Hédervárra, Győrmegy él>e intézhetik, a a hol a bővebb feltételek megtudhatók. 405

19 14 SZÁM. 10-ik ÉVFOLYAM. KÖETELEK FEBRUÁR HÖ14240 Hirdetési ír 16 sióig 60 lllér, ezen felül mindem s»ö 4fillér, föltűnő betűkkel 8fillér Czim közlésnél minden beiktatásnál 60fillérbélyegilleték. KIS HIRDETÉSEK I Qmt aozögtudtk ti I Csak oly levelelcr yádaszolank, melyekkel válaszra szfikség^es levélbélyeget iragy levelezalnpot killdonek. BETÖLTENDŐ ÁLLÁS, é Oki, gazdá&z, Cuprin-por legbiztosabb és legolcsóbb Kerestetik Ítvtny^ikkaí 01 'segédtlw óvszer a szőlő és burgonya értő gépész, ki egy20 Mer peronosporája ellen. fó MzoSyitványőkkalrendei: ALLATOK, Sulfin-por Két éves betanított tapadó és legbiztosabb sal'foglalkozó gőzeke vezeté ^CSazdatisat, ^ ellenszere az oidiumnak yel megnyugvássaji megbízni Kiállításon (lisztharmat) sokkal olcsóbb díjazott te ' - mint más hasonló készít. képes telií Földmives Iskolát Várady Géz l-rendü Kékkövet, Creolin, Az Ináml gazdaságban u. p. Dor gazd.lrnok, ki gazdasági könyvévifizetés és ellátással és ágynemű nélkül) fel! Ajánlatok bizonyítvány gazdaságimig keres; jártas 'i felstáulttktre^ áílást ózonnal Birtokos veimébe a.ánlja^m! bizonyítványé Igényű, józan gyümőlcsésze' Ságban is teljesen. el. Czim a kiadóhivatalban. Állást végzett 3 évi gyakorlattal biró _ieresek. Előképzettségem van. fiatal ember. Jelenleg mint gaz- Végeztem a bároméves tan- Teresen íria s ya"" ok^^őíő' " íelb'eí 1 'Í^SatT^é'" zdaságban. Tizenegy évi attal birok. Oly állást íépésri jó sikerrel végzett és itsrá Földniives ^fnlkozik^czim iskolát a Műkertész kívánatra szolgálhat azokik másolataival. Ozime Waohta ínos, Éoska Torontál-megye. A jiagryar-óvári Id. akadémiát vég t gaz ia ielőliszti állást keíe "mcijet tnnal el is foglalha\ Szives megkeres ésre a czim megtud- A kassal Eredeti Rambouillet kosok mindenkor nagyobb mennyiségben, dus választékban kaphatók grdf Herberstein Albert uradalmi igazgatóságánál Strilek, Morvaország. Eladó VEGYESEK. I Világhírű erfurti magvak i BUDAPESTEN kaphatók Raáwaner és Rónai magkereskedésében, V., Nádor-u.8.sz. J. 0. SOHMIDT erfurti magterm elő ném.^csász. magyarországi főraktárában. A lm aj Ugyanott gazdasági vetőmagvak, fümagvak stb. a legkitűnőbb minőségben jutányosán beszerezhetők. ee f én '6s^ a Tessék Irjegjzéket kérni. 37 éves képeidét T é S zet^ Jd^VT^ízertoi-^ííto^k'^érlett állást ^keres ^ uradalomba. i dij. Tudakozódni lehet Vetőmagvak. Földmlvesiskolát czemettlr ánásrk«el a íjá?la- jó sikerrel végzett 32 éves ev. vauásnnős^ egyén, beszél mafogad. Czim akiadóhivatalban. biadóhívatalban. 277 Ispán! yagy segédtiszti állást keres egy 32 éves, nőtlen, gazdasági Iskolát végzett ^ ^ ]>. er g Kezelőtiszti állást keres mielőbbi belépésre, tarka sücmentliíli jellegű 1 2, felsőbb gazdasági tanintézetet gyobb gazdaságban mint kezelő növendék ökör' nek, hol a közelebbi felvuág. óhajys^váltőztatni és kérelmére és üsző borjakat Eladó akáczfák. Czim a kiadóhivatalban. 311 Írnok í6ó Ispánt vagy gyakornoki, állást keres 0^25 a L S^agM^derekű^ yagy kisebb kezelői állást keres egy nős, fiatal gazdatiszt, szerény igényekkel azonnali be- Klein és Spitzer a6 számtssm OU e;gyütt T^Ső nüves^skolát^ végzett^ s ép~ :atfc6z lépésre. Czim a kiadóhivatal- Kis-Czelli kereskedők. beküldése kéretik. Megrendelhető Gőzsy Lászlőné alsó-hencsei^ gazdaságában posta és Megrendelések sgj, oég aserin! Földinives-Isfcolát Alkalmazást Karbolsavat, Keserű sót, Entian és Kalmus gyökeret, csodasót, sósavat, szappanfőző sódát, összes kötszereket, valamennyi állati és gazdasági vegyszereket legjutányosabban szállit DETSINYi FRIGYES, Budapest, V., Marokkói-u. 2., a Fekete Kutyához. elvetett területen Prima birtok!!! ugyanis hatszori kazálás rét, legkitűnőbb minőségű buzakarban^lévő a következő gazdasági épüle- zöld takarmánymennyiségevasuthoz, szép ^és^egészséges adott: Eladó Primadonna Alacsony íalajra nagyhozamú Mn tavaszbuza mázsád20 K. és ^megdölésnek ellentálló magyar Oberndorfi takarmány répamag répamag mázsája90 korona, Vantsay István. "" magyarfajtinó A Azonkivülaz 1890/ vemeken, "posta, Z6 távi'rda^és Szepességi zord télnek csakis a kárpáti fsnyőborovicska, Eladó valódi, legfinomabb minőségű, magyar luezerna tudott teljesen ellent- igás ökör. alig használt 13 dib Eredeti kis üstben égetett, állott régi, Saok-féle kettős eke. Czim a egyike a ^legegészségesebb itajesztá^a hves?kós szállításra helyben vagy a váfogadunk az előjegyző félre palaczk bérmentve, utánvétel származék többéállni, mig a többi Hirdetmény. működésére Kitűnő hibátlan teljes hosszú- szerfelett kedvező hatású. 5 kilós ságban levágott sző.ővessző a mellett 3 frt76 kr. kül. Bővebbet: ^ laju szőlőmbő^ fajtiszta 1 méter Qanovszky Qu.ztáv, fenyőboro- kevésbbé elpusztult. (Szepesmégye). László és társai gazdasági in- P< " IO, 8636 Jutányos árajánlatokkal szolgál tézőségénél 63 Gazdasági Kolozsvárt, Nagy-utcza 1. sz " KövfriSkáf.::: Hasznúit de jő kaiban levő erős ökör kerestetik. Czim r a kiadébiva^ fák. Pecz Ármin nemcsak a hazai mezőgazdaság mükertész és faiskola tulajdo- Károly-körut 9. szám. i pártolása szempontjából, hanem czélszeségi szempontból is, mivel mint Dr. Wagner Frigyes norinbergi tanár által megejtett kisérletekbó'l kitűnik a magyar luezerna nemcsak a lgktdmi takarmányt szolgáltat, hanem a legnagyol>l> ellentálló képességgel is bri qm. tg. amerikai luezerna proyenczei ^7000 Zöld s. üváni^._. 3.- Eladó mén. és sorfák,^3-^m.^magas, 3-4 Egy Tesz ér angol telivér után 2000 l Méfes -eve t 4 éves félvér mén, mely b fehé? nd L 3. 3gytelen pej, 170 centiméter 7000 " Shé r Ch""" "1 """ ő'" Szil ^ ^írt/ítyár kanadai15 frt. Platán 30 frt, Hárs nagylevelü30 frt, kőris irt, Akácoközön ége 2 3 m. magnagykereskedése Ponny-ló eladás. d6k. 4 MegrendeIések^25«/o eíőteg beküldése mellett, Bába^Sár dor ÍSLS^ 6 úffy V0 J ' ' József főherczeg ö cs. és Szeged Szt. háromság u. 25.^ kir. fensége udv. szállítója Budapest,

20 KÖZTELEK, 1900, FEBRUÁR HO SZAM. ío-tk ÉVFOLYAM, GÓZMIVELÉS. Nagyobb területek szántását gézekével kajlanád T&jj.k»1yí1»11»í; épúgy m é l y r i g s l o z á s t szőlő-telepitésefchez. ÉrdeklMIk kéretek, \*gj alnafi cámemliei ferdaljansk. gfeszáatési vállalkozó WOLFF ERN0, BUDAPEST-KELENFÖLD, Tavasai vetésre első minőségű Hanna-Pedigree árpát, mely utőtenyésztése az eredeti Kvassitzi árpának. Ezen árpafaj már évek óta nagyon beválik; mivelhogy a mellett, hogy dúsan fizet, oly minőségben terem, mely elismert finomságáuál fogvs sbrksésre kiválóan alkalmas és toint ilyen a legnagyobb áron adható el Czukorgyár Diószeghen, 66 Pozsonymegyében. Nagyméltóságú SZÉLL KÁLMÁN úr< Rátőt-héraházi tiszta vérii ( \5immenthali tőrjstenyé&ete! 20 darab fiatal tenyészbikát bocsát eladásra ( évi február hó 26-án ( reggeli ÍO órakor a héraházi majorban (Távolság: a kis-unyomi vasúti állomásról 10 perez, ' I Szombathelyről 3 A őra), tartandó árlejtés utján. Posta-, távírda- és vaáxt-állomás: K I S - U N Y O M, (Vas-megye). olcsó ár, elsőrendű minőség és czélszerü szerkezetüknél fogva országszerte legjobb hírnévnek és kelendőségnek /' Eperjes,\ örvendenek. Árjegyzékekkel és árajánlattal szívesen szolgálok. Egy és több vasú egyetemes GzéS@kéSm és lalirfiii iveié eszközeim ES MfihfiP Rudolf % érem. KS^ WS&iB WÍS \i. ker., Nagymcző-utcza 68. sz. Magyarországi vezérképviselő: Sslics Zsigmond* UnicumDrill egyetemes sorbavotogép sokoldalú használhatóságánál, czélszerü szerkezeténél fogva egész Európában a legjobb hírnévnek; és a legnagyobb örvend, ezeknélfogva az összes eddigi között az első helyet foglalja el. Árjegyzék és bővebb felvilágosítással Melichar Fcrcncz W i a I a A ' S l CS. és kir. szab. kizárólagos vetőgépgyára étria" irodalmi és nyomdai résivéuftftísusftg nyomása Budapest. (Kistelek). e^^^t, aiavbbwhwvb ma wflémtyusfl v, ker^ Nagymező-utcza 68.