BGF TDK Tanulmánykötet. A BGF 2012-es TDK versenyén helyezést elért hallgatók dolgozatai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BGF TDK Tanulmánykötet. A BGF 2012-es TDK versenyén helyezést elért hallgatók dolgozatai"

Átírás

1 BGF TDK Tanulmánykötet A BGF 2012-es TDK versenyén helyezést elért hallgatók dolgozatai

2 A kiadvány a TÁMOP-4.2.2/B-10/ Komplex tehetséggondozás a BGF-en címû európai uniós támogatású projekt keretében készült. Kiadó: Budapesti Gazdasági Fôiskola Budapest, 2013 ISBN

3 TARTALOMJEGYZÉK ELÔSZÓ...5 BEKE MARTINA: Az egyéniesített tömegtermelés Ez lenne a jövô?...6 CHIKÁN BALÁZS: Az Európai Unió keleti bôvítése...13 CSALA ANGÉLA: Filmek nyomában filmek az idegenforgalomban...21 CSEPI FRUZSINA: Franciaország és a török EU-csatlakozás...29 CSERNÁK ADRIENN: Tömeggyilkos vagy gazdasági szponzor? A dohányzás dohányipar gazdasági hatásainak statisztikai vizsgálata Magyarországon...38 CSISZÁR ISTVÁN: Befektetési alapok kvantitatív teljesítményértékelése...49 CSIZMADIA ÁRON: Várakozások és eredmények Hogyan bizonyított az egykulcsos SZJA?...57 DÁKAI ISTVÁN: A klímaváltozás következményei...66 GONDA CSILLA: A hulladékgazdálkodás megvalósítása a Jászsági és Dél-Hevesi térségben és ennek vizsgálata a lakosság körében...73 GREFF SZILVIA: Az adóterhelés és az adózási morál összefüggése...80 ILYÉS TAMÁS: A háztartások vagyoni szerkezetének és eladósodottságának statisztikai elemzése...91 ILYÉS TAMÁS: Magyarország komparatív elônyei és helye az európai munkamegosztásban KÁNTOR ADRIENN: A közös költségvetés a versenyképesség szolgálatában KÉCSKEI VIOLA: Coaching: a legális dopping KOLBERG HELGA: Berlin! Mi folyik itt? Avagy: városfejlesztés a folyópartok mentén idegenforgalmi szemszögbôl MURÁNYI DÁNIEL: A hagyományos monetáris politika válsága? Eszközök a túlélésért! NASZVADI JUDIT: A társadalmi felelôsségvállalás és a környezeti fenntarthatóság mérôszámai NYERS BERNADETT: Az ország kincses Szigete? - A Sziget fesztivál, mint gazdasági tényezô PAVLICSEK CSABA: Magyar reneszánsz korabeli fôúri húsételek a molekuláris gasztronómiában PÉTERI BARBARA: Ez már lejárt lemez RUDOLF KATALIN: Winery Benchmark STEFANICS ADRIENN: Aki kimarad, lemarad?! SZTÁRCSEVICS GÁBOR NÉMETH SÁNDOR: Puska helyett TOMANOVICS ALEXANDRA: A tôzsdeindexek alakulása 2000 és 2011 között a Visegrádi Négyek országaiban VILLÁNYI MÁRTON KÁROLY: A Hilton brand értékének elemzô bemutatása

4

5 ELÔSZÓ A Budapesti Gazdasági Fôiskola november 30-án rendezte meg a évi Tudományos Diákköri Konferenciáját, mely évek óta a legnagyobb szakmai rendezvénye a hallgatóknak. A konferencián hagyományosan a fôiskola mind a négy karának hallgatói részt vesznek, 2012-ben összesen 146 hallgató 130 dolgozata került bemutatásra 18 szekcióban. A dolgozatok elkészítéséhez 73 oktató kolléga nyújtott konzulensként segítséget. A 18 szekció zsûrijének munkájában 52 oktató kolléga és 3 külsô szakember vett részt. A zsûri 19 dolgozatot I. díjban, 18 dolgozatot II. díjban és 19 dolgozatot III. díjban részesített, míg további 17 dolgozat Különdíjban részesült. A díjazott dolgozatok közül 38 dolgozat továbbjutására tett javaslatot a zsûri a 2013 áprilisában megrendezésre kerülô Országos Tudományos Diákköri Konferencia Közgazdaságtudományi, Társada lom tudományi, valamint a Tanulás- és Tanításmódszertani szekcióiba. A kötet a konferencián bemutatott legjobb dolgozatok rövidített változatát tartalmazza. A kötettel egyrészt szeretnénk lehetôséget biztosítani a hallgatóinknak, hogy a szélesebb közönségnek is megmutathassák elsô tudományos munkájukat, valamint szeretnénk hagyományt teremteni és minden évben megjelentetni a legjobb dolgozatok rövidített változatát. Remélhetôleg, ez a kötet nem csak a már sikeres TDK dolgozattal rendelkezô hallgatók számára lesz tartalmas olvasmány, hanem azon hallgatóniknak is, akik még elsô tudományos munkájunk elkészítése elôtt állnak. Dr. Ilyésné Dr. Molnár Emese Budapesti Gazdasági Fôiskola Tudományos Diákköri Tanácsának elnöke 5

6 BEKE MARTINA 1 AZ EGYÉNIESÍTETT TÖMEGTERMELÉS EZ LENNE A JÖVÔ? A tömegtermelés kialakulása Kezdetben a termékeket egyénre szabták. A középkori szakemberek a korabeli gyártók személyes kap - csolatot ápoltak ügyfeleikkel, így tisztában voltak vevôik ízlésével, elvárásaival egyaránt, ennek következtében pedig megrendelôiket egyedi produktummal láthatták el. Ennek a harmonikus közvetlenségnek az ipari forradalom vetett véget, a termelôk és a fogyasztók közötti személyes kapcsolat kezdett eltûnni. A változás a gôzgép feltalálásával kezdôdött, s a Frederick Winslow Taylor által megalkotott futószalag bevezetésével teljesedett ki. A Henry Ford által elôször alkalmazott futószalagoknak a megjelenését követôen az egyes termelôk már egyáltalán nem fordítottak figyelmet a fogyasztók eltérô preferenciáiból adódó különbözô igényeire, és így az úgynevezett standardizált tömegtermékek elözönlötték a világot. Az ipar uralkodott az emberek ízlésén, és ellentmondást nem tûrôen diktálta nekik, hogy mit kell megvásárolniuk: leginkább azt, amit a termelôk gyártottak. (Szabó Katalin Kocsis Éva [2002] 2. o.) Mindezek mellett arra is ügyeltek, hogy akkora mennyiségben állítsák elô termékeiket, melynek hatására költségeiket minimalizálni, nyereségüket pedig maximalizálni tudják. Az akkori domináns technológiai rendszer az autóipar köré rendezôdött, mely ugyan modernizálta a piacgazdaságok termelését, de ezzel egyidejûleg lefektette a tömegfogyasztás alapját is, hiszen a fogyasztók már nem azt kapták, amit szerettek volna. Ezzel pedig a fogyasztók vagy együtt éltek, s szép lassan elkezdtek leszokni egyéni kívánságaikról, szükségleteikrôl, vagy saját maguk készítették el a megálmodott tárgyat. A termelés kapcsán azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy napjainkig milyen elméleteket hoztak létre ezzel kapcsolatban, ugyanakkor nem árt idônként megvizsgálni, hogy ezek a megállapítások napjainkban helytállóak e még. Stratégiai fontosságú a cég számára, hogy megteremtse a gyártandó termék és az ehhez társuló termelési folyamat összhangját. Ez azért fontos, mert kudarchoz vezethet, ha a termék jellemzôihez nem illôen ha - tározzuk meg a termelési folyamatot. A termék és a termelési folyamat közötti összefüggést a termék folyamat mátrix szemlélteti (1. ábra). A képrôl jól kivehetô, hogy egy standardizált tömegtermék esetén lineáris transzformációs folyamatot célszerû alkalmazni, míg abban az esetben, ha a termék egy szûk fogyasztói réteg egyedi igényeit elégíti ki, akkor azt flexibilis üzemben érdemes elôállítani. A kutatási téma szempontjából kiemelten fontos az 1. ábrában látható veszélyes területek tartalmának ismerete. Az átló alatt lévô veszélyes zóna azt jelzi, hogy tömegterméket állítanak elô jellemzôen egyedi vagy projektgyártással. Ennek nagyon magas üzemeltetési költségek lesznek a következményei, egyes szakirodalmak ezt feláldozott költségként, elsüllyedt költségként is említik. Ugyancsak problémát jelez az operations management szakirodalom szerint a jobb felsô sarokban található veszélyességi zóna, amelynél az egyedi, testre szabott igények kielégítéséhez a látszólag ide nem illô tömeggyártást kapcsolják. Ebben az esetben a termeléshez magas fix költségek társulnak, és itt is sok pénzt dobnak ki az ablakon. BGF Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg hallgatója, Konzulensek: Zsupanekné dr. Palányi Ildikó, Doba Szilvia Stratégiai menedzsment szekció I. helyezett 6

7 1. ábra: A termék folyamat mátrix Forrás: Saját szerkesztés Vörös József [2010] 89. oldalon lévô ábrája alapján A vállalatok akkor állítják be jól termelési folyamataikat, ha a mátrixon diagonálisan helyezkednek el, ennek a helynek a megszerzése és megtartása azonban nem könnyû, hiszen a diagonális vonalon történô elôrelépés a kapacitások folyamatos fejlesztésével valósulhat meg. Ezek a korszerûsítések, újítások viszont bizonyos idôszakonként mennek csak végbe, ezért valamilyen elmozdulás mindig bekövetkezik a már oly sokszor említett diagonális vonal mentén. A tömegtermelés kihívása napjainkban Az 1970-es évek közepétôl több okból is válságba került az imént már említett tömegtermelés. A vállalatokat az egyéni fogyasztói igények mellett az ôket körülvevô környezet sem foglalkoztatta, nem törôdtek azzal, hogy egy adott termék elôállításával szennyezik-e a környezetet, vagy sem. Továbbá felélték azokat az erôforrásokat, melyeknek még hosszú idôn keresztül ki kellett volna szolgálnia a jövô generációit is. A környezeti károk mellett a piac telítettsége, a piaci korlátok is egyre nyugtalanítóbbá váltak. A tömegtermelés megjelenése után nem sokkal kezdetét vette a piacok megnyitása, az idegen országok felé történô terjeszkedés, mely a vállalatok bizonytalanságát tovább növelte. Jogosan merülhet fel bennünk a kérdés, hogy miért volt szükség egyre több fogyasztóra? A tömegtermeléssel az a legnagyobb gond, hogy az egységköltségek csökkentése érdekében egyre nagyobb szériákat kell legyártani (a méretgazdaságossági kritérium miatt), melynek következtében a beruházások kockázata is egyre csak nô. Az információs lánc meghosszabbodása és kezelhetetlenné válása ugyancsak egyre nagyobb problémát jelentett. Rengeteg idôbe tellett, amíg az információ az egyik pontból eljutott a másikba, az egyre növekvô információ mennyiség pedig azok összesítésének és feldolgozásának a lassúságához vezetett. Megkezdôdött a hibás, téves információk áramlása, az információs zörej felerôsödése, az információs szemét felhalmozódása. A választék szinte elképzelhetetlen növelésére került sor, a hatalmas mennyiségû kínálat viszont további gondokat okozott, hiszen a várt hatások ellentettje következett be. Ez az átláthatatlanul sokféle termékváltozat ugyanis inkább összezavarta a fogyasztót, megnehezítette a választását, hiszen egyre több idôt kellett fordítania a vásárlásra. A fogyasztók igényeiben is változás következett be, hiszen az addig elfojtott érzések, kívánságok egyre inkább kikívánkoztak az emberekbôl. Egyre többen kezdtek el úgy vélekedni, hogy ha már fizetnek egy termékért, akkor az legyen olyan, ami számukra maximálisan megfelel. 7

8 A tehetôsebbek felsôbbrendûségüket, másságukat akarták kihangsúlyozni, míg a jövedelem szempontjából alattuk elhelyezkedô réteg sem akart lemaradni tôlük, be akarták bizonyítani, hogy ôk sem érnek kevesebbet. Erre kezdetben a márkás termékek adtak lehetôséget. A cégek szempontjából nem hagyhatjuk figyelmen kívül a versenyt, azt, hogy minél többet, minél olcsóbban akarnak értékesíteni, mint a másik, minél nagyobb elégedettséget szeretnének elérni a társadalom egyes csoportjainál, mint a konkurensek. Ennek érdekében több cég is elkezdett közvélemény kutatást tartani, melynek segítségével többek között a fogyasztók igényeit tudták felmérni. Az internet megjelenése, egyre nagyobb térhódítása, a különbözô termeléstechnológiák, menedzsment - módszerek fejlôdése ugyancsak elômozdította a tömegtermelés hanyatlását. Az egyéniesített tömegtermelés Mindezen okok hatására az addig szentírásnak tekintett termék folyamat mátrixban olyan változások következtek be, melyeket pár évvel ezelôtt még veszélyesnek, lehetetlennek tartottak. Ezen változások táborát erôsíti az a jelenség is, melybe ugyan nap, mint nap belebotlunk, mégis idegenül cseng fülünkben az elnevezése, hiszen Magyarországon még egészen gyerekcipôben jár a dolog. Ez az egyéniesített tömegtermelés, melyet a tömeges testre szabás, a testreszabott tömegtermelés, illetve a személyes tömegtermelés fogalmakkal egyaránt illetnek. A kifejezés a mass customization angol kifejezésbôl ered, melyet Stanley M. Davis 1987-ben alkotott meg és használt elôször. Davis az elnevezés kitalálása során egyesíteni kívánta a tömegtermelésre (mass production) jellemzô gyorsaságot és tökéletességet az azt megelôzô idôszak egyéni igények fontosságát minduntalan hangoztató voltával. A tömegtermelésbôl adódó problémákat annak új alapokra való helyezésével oldották fel. Természetesen a tömegtermelés nem tûnt el az életünkbôl, de olyan fordulat következett be benne, amely ugyan a tömeg - termelés elemein alapszik, eredménye azonban többé már nem nevezhetô úgy, mint régen. Érdekes, hogy nem egy ismeretlen jelenség megjelenésérôl, hanem ismert jelenségek sosem volt kombiná - ciójáról van szó (Szabó Kocsis [2002], 7. o.), mely a termék folyamat mátrixban elhelyezve a már látott, jobb felsô sarokban elhelyezkedô veszélyes zónában foglal helyet. Mint már említettem, a téma szakértôi úgy gondolták, hogy az egyes cégek csak akkor állítják be jól a termelési folyamataikat, ha a mátrix diagonális vonalán helyezkednek el. Az idô elôrehaladtával viszont bebizonyosodott, hogy nem létezik lehetetlen, a folyamatos fejlôdés következtében egyre újabb módszerek, eljárások jelennek meg, melyek sokszor megdöntik az addigi, nem helytálló, elavult nézeteket. A tömeges testre szabás élô példája az imént papírra vetített megállapításaimnak, ugyanakkor azt is meg kell említenem, hogy az összes extrémnek mondható, új jelenségnek nehéz megállapítani a pontos határait, s nincs ez másképp az általam vizsgált módszerrel sem. A személyes tömegtermelés változatai James H. Gilmore és Joseph B. Pine 1997-ben A tömeges testreszabás négy arca címû cikkükben az egyéniesítés négy, egymástól eltérô fajtáját különítették el: együttmûködô (collaborative) testreszabás, alkalmazkodó (adaptive) testreszabás, kozmetikázó (cosmetic) testreszabás és láthatatlan (transparent) testreszabás. (Szabó Kocsis [2002] 23. o.) Az együttmûködô testreszabás a testreszabásnak az a változata, amely a vállalat és az ügyfél közötti párbeszédre épül, középpontjában a fogyasztói igények kinyilvánítása áll, itt tehát különösen kiemelt szerepe van az ügyfélkapcsolatok kezelésének. A vevô az eladóval együtt gyûjti össze a termék jellemzôit, választja ki a neki legmegfelelôbb ajánlatot, s szervezi meg az elôállítását. Ez fôként azokon a területeken optimális, ahol a fogyasztók nehezen tudják kinyilvánítani kívánságaikat, és zavarja ôket, ha túl sok termékbôl kell választaniuk. Kitûnô példa erre a szemüveg vagy cipô egyénre szabása. Leginkább ezt a verziót szokták kapcsolatba hozni az egyéniesített tömegtermeléssel. Alkalmazkodó testreszabásról akkor beszélünk, amikor a cégek olyan tömegtermékeket kínálnak, melyeket maguk a vásárlók késôbb saját magukra szabhatnak. 8

9 Sajátos változata, amikor a gyártók megengedik, hogy a vevôk maguk tervezzék meg, gyártsák le és szállítsák el az árut. Az egyéni levelezôlapok, érmék megtervezésére, gyártására szolgáló automaták ezt a csoportot erôsítik. A kozmetikázó testreszabás esetén a vállalat ugyancsak valamilyen standard terméket nyújt, ám minden egyes vevônek különbözô módon. Akkor célszerû alkalmazni, ha az egyes fogyasztók az adott árut hasonló módon használják, viszont abban, hogy az külsôleg milyen tulajdonságokkal rendelkezzen, eltérnek egymástól. Itt valójában tehát nem testre szabásról beszélhetünk, hanem inkább arról, hogy a vevôk egyedi igényeihez csomagolják a terméket. A kozmetikázás tulajdonképpen az értékesítés fázisában, vagy ahhoz közel valósul meg, hiszen ekkor történik egyfajta kiegészítés, mellyel egyénivé varázsolják a tömegterméket. A vevôk annak ellenére is díjazzák ezt a kis kedvességet, hogy nem feltétlenül kell hozzá kiépített infrastruktúra. A vevô nevével ellátott palackozott borok, tollak, kulcstartók, vagy a vásárló képével ellátott pólók, párnák, bögrék mind mind ebbe a csoportba tartoznak. A láthatatlan testreszabásnál a vállalat teljesen egyedi árukat kínál anélkül, hogy tájékoztatná a vásárlót arról, ezeket a termékeket az ô részére egyéniesítették. Ez persze csak akkor használható, ha a fogyasztó igényei elôre megjövendölhetôek, vagy akkor, ha például egy korábbi vásárlásból kikövetkeztethetôek. A tömeges testreszabás technológiai bázisa A személyes tömeggyártás kapcsán nem csak magára a termelési folyamatra kell nagy hangsúlyt fektetnünk, hanem a mûködését elôsegítô folyamat átgondolására és digitalizálására is, hiszen alrendszerei szoros kooperációban alkotják az általam kutatott módszert. Az informatikusok e rendszerhez számos szoftvert fejlesztettek ki, amelyek egymásra épülve, logikus sorrendbe rendezôdve irányítják a folyamatokat. (Szabó Kocsis [2002] 45. o.) Az összes technológiai eszközt az internet koronázza meg, mely a kapcsolattartás legfôbb csatornájának is tekinthetô, hiszen ezáltal a fogyasztók és a termelôk közvetlen, folyamatosan fennálló és személyes kapcsolatot tarthatnak egymással, könnyedén kommunikálhatnak, mindemellett az egyéni igények kinyilvánítására is tökéletes színtér. A modularitás Az imént említett számítógépes rendszereknek, melyek azt a termelési folyamatot irányítják, aminek ered - énye az egyénre szabott tömegtermék lesz, összhangban, egymást kiegészítve kell mûködniük, mert csak így válhatnak a számítógéppel együtt a modularitás motorjává. A modularitás már nagyon régóta létezô módszer, azonban a tömeges testreszabás megjelenésével vált meghatározóvá, hiszen a hasonló modulokból rengeteg verzióban összeállított termékek lehetôvé tették, hogy a vállalatok a tömeggyártást tovább folytatva idomulni tudjanak vásárlóik eltérô igényeihez. Modularitásról akkor beszélünk, ha egy terméket, szolgáltatást vagy folyamatot elemeire bontanak, az elemeket külön külön gyártják le vagy valósítják meg (akár szervezetileg vagy jogilag elkülönült egysé - gekben), majd valamiképpen összeillesztik ôket. (Szabó Kocsis [2002] 65. o.) A Szabó Katalin és Kocsis Éva által megalkotott fogalom remekül definiálja, mi is az a modularitás, viszont azt nem említik, hogy bizonyos részeket egy egy termékváltozatnál elhagyhatnak, ha szükséges, másikakat hozzátehetnek. 9

10 Tömeges testreszabás hazai vonatkozásban Dolgozatomban azt vizsgáltam, hogy a termék folyamat mátrix veszélyes zónájába esô egyéniesített tömegtermelés kiterjesztése elsôsorban Magyarországon lehet e a jövô tartós útja, valamint azt, hogy ha igen, akkor hazánkban mely ágazatokban várható fejlôdés ezen a téren. Kutatásom alapkérdésének megválaszolásához elengedhetetlennek tartottam, hogy primer kutatást végezzek, melyhez a kérdôívezés módszerét választottam. A témában felállított alapkérdéseimen túlmenôen viszont további négy hipotézist is felállítottam, melyekre a kérdôívek eredményébôl vártam a választ. A kérdôívezés tehát hipotéziseim tesztelésére is szolgált. Feltevéseimet az 1. táblázat foglalja össze. 1. táblázat: Hipotéziseim 1. hipotézis A vásárlók túlnyomó többsége még soha nem hallotta az egyéniesített tömegtermelés fogalmát. 2. hipotézis Akik még nem vásároltak egyénre szabott termékeket, azért nem éltek ezzel a lehetôséggel, mert túl drágának tartják ôket. 3. hipotézis A megkérdezettek úgy tartják, a testre szabott termékek drágábbak, mint a standard áruk. 4. hipotézis A vásárlók hajlandók többet fizetni az egyedi igényeikhez igazított termékekért. Empirikus, primer kutatásom jellemzôi és eredményei 2. táblázat: A kérdôívre vonatkozó módszertan Minta elemszáma Megkérdezés módja Kiválasztás módszere 151 fô Online (a Google ûrlapszerkesztôjével) Véletlenszerû Az adatgyûjtés idôtartama november A kérdôív összeállítása során elsôként arra voltam kíváncsi, hogy a megkérdezettek hallottak e már az egyéniesített tömegtermelés fogalmáról. Az összesített eredményeket a 2. ábra szemlélteti. 2. ábra: Az egyéniesített tömegtermelés fogalmát ismerôk aránya (%) Látható, hogy a válaszadók 57%-a még soha nem találkozott ezzel a fogalommal, ebbôl adódóan pedig vagy nem is vásárolt ilyen jellegû termékeket, vagy nem tud róla, hogy az a bizonyos produktum, amit éppen a minap vásárolt, egyéniesített tömegterméknek minôsül. Arra a kérdésemre, hogy vásároltak e már testre szabott terméket, a válaszadók 44%-a igennel felelt. Az igennel válaszolók esetében tudni akartam, hogy mi volt az a bizonyos termék. Az elsô három helyen az 10

11 ajándéktárgy (51%), a ruha (34%), illetve az élelmiszer (31%) végzett. A válasz egyáltalán nem volt meglepô számomra, hiszen a saját fényképpel ellátott párna, bögre, torta már régóta nagy népszerûségnek örvend. A megkérdezettek több mint fele viszont nem vásárolt még egyéniesített tömegterméket, ennek pedig tudni akartam az okát. 3. ábra: Miért nem vásárolt még ilyen terméket? (%) Látható, hogy problémát jelent többek között az is, hogy az emberek nem tudják, hol van lehetôség ilyen fajta áruk megvásárlására, rendelésére. Ez egyértelmû jelzés azon cégek irányába, akik foglalkoznak ezzel a termeléssel, hogy a marketing kommunikációjukat ez irányban fejleszteni szükséges. Vannak olyanok is, akiket az ár riaszt vissza, míg mások úgy érzik, nem fontos számukra az, hogy egyedi termékei legyenek. Kíváncsi voltam arra is, hogy mit gondolnak a testre szabott produktumok áráról a tömegtermékek áraihoz viszonyítva. A kapott eredmény, melyet a 4. ábra foglal össze, nem volt meglepô számomra. A kérdôívet kitöltô emberek 79%-a szerint az egyéniesített tömegtermékek drágábbak, mint standard társaik, 17%-uk szerint ugyanannyiba kerülnek, míg 4%-uk szerint olcsóbbak. 4. ábra: A válaszolók véleménye az egyéniesített termékek árával kapcsolatban (%) A primer kutatásom alapján az alábbi táblázatba foglalom össze a hipotézisek tesztelésének eredményét. 3. táblázat: Döntés a hipotézisek elfogadásáról Hipotézisek Döntés 1. A vásárlók többsége még soha nem hallotta az egyéniesített tömegtermelés fogalmát. Elfogadva 2. Akik még nem vásároltak egyénre szabott termékeket, azért nem éltek ezzel a lehetôséggel, mert túl drágának tartják ôket. 3. A megkérdezettek jelentôs hányada úgy véli, hogy a testre szabott termékek drágábbak, mint a standard áruk. Elutasítva Elfogadva 4. A vásárlók hajlandók többet fizetni az egyedi igényeikhez igazított termékekért. Elfogadva 11

12 Jövôbeli irányok A tömegtermelés és az egyénre szabott gyártás távol állnak egymástól, azonban a tömeges testreszabás a fogyasztók egyedi igényeinek megfelelve kívánja megközelíteni a tömegtermelés hatékonyságát. Dolgozatom megírása, s a kérdôívek kitöltetése során rá kellett jönnöm, hogy mi, magyarok mennyire le vagyunk maradva a többi országhoz képest ezen a téren is. Kutatásom egyik alapkérdését, miszerint az egyéniesített tömegtermelés kiterjesztése Magyarországon lehet e a jövô tartós útja, megvizsgálva azt kell mondanom, hogy látok benne potenciált, hiszen a megkérdezettek 64%-a még többet is hajlandó lenne fizetni az egyedi igényeikhez alakított termékekért. Ez azt jelenti, hogy van igény a személyre szabott termékekre és a magasabb ár elfogadásával a vevôk értékelik is az egyéniesítés eredményét. A nagyobb, külföldi vállalatok honlapjaikon már lehetôvé teszik számunkra egyedi termékeink megtervezését, s azt, miután elôállították, el is küldik nekünk, viszont a megfelelô nyelvismeret hiányában ez nehezebben megy. A kérdôívemet kitöltô személyek döntô többsége beszél egy, vagy akár több idegen nyelven is, de számukra is sokkal egyszerûbb lenne, ha saját anyanyelvükön olvashatnák a különbözô utasításokat. Másik alapkérdésem az volt, hogy hazánkban mely ágazatokban várható fejlôdés ezen a téren. Úgy gondolom, hogy elsôsorban a ruha-, és cipôiparban, az elektronikai eszközök, illetve a szolgáltatások tekintetében várhatunk némi elôrelépést. Végezetül visszakanyarodnék a dolgozatom címében felvetett kérdéshez: Az egyéniesített termelés Ez lenne a jövô? A témában való elmélyülésem, a szakirodalom tanulmányozása, az interneten talált számtalan, elsôsorban nemzetközi példa megerôsít a válaszban: IGEN. Ez a lehetôség hazánkban egy kiaknázatlan terep, ami nagyon vonzó lehet különbözô vevôi csoportok számára. Ugyanakkor a technológiai fejlôdés garantálja a termelés ezen formájának mind szélesebb körû kivitelezhetôségét és elterjedését. Vagyis a szubjektív vevôi igények és a termelési lehetôségek egymásra találásának az egyéniesített termelés egy kiváló talaját jelentheti. Irodalomjegyzék JAMES H. GILMORE JOSEPH B. PINE [1997]: The four faces of mass customization, Harvard Business Review, 75. évf. 1. szám január február, o. SZABÓ KATALIN KOCSIS ÉVA [2002]: Digitális paradicsom vagy falanszter? A személyes tömegtermelés, AULA Kiadó, Budapest, ISBN VÖRÖS JÓZSEF [2010]: Termelés- és szolgáltatásmenedzsment, Akadémiai Kiadó, Budapest, ISBN URA%20DO%20PRODUTO/JAMES%20CUSTOMIZA%C7%C3O% PDF, Letöltve: november

13 CHIKÁN BALÁZS 2 AZ EURÓPAI UNIÓ KELETI BÔVÍTÉSE 1. Bevezetés Mindenekelôtt fel kell tennünk azt a kérdést, hogy aktuális-e az Unió további bôvítésérôl beszélni, hiszen 2012-ben nincsen az Unió prioritást élvezô napirendi témái között a bôvítéspolitika. Hallhatunk integrációs nehézségekrôl, bôvítési fáradságról és monetáris kihívásokról, melyek egyike sem irányoz elô pozitív bôvülési képet, ugyanakkor az érem másik oldalán megtalálhatjuk az Unió aktív szomszédságpolitikáját. Szeretném bemutatni, hogy az Unió integrációs fejlôdése töretlen, mindösszesen a területi expanzió intenzitása csökken, azonban az Unió intézményeiben tapasztalható fejlôdés továbbra is tart. A fejlôdés bemutatásának eszközéül integrációs teóriákat vizsgálok és ezen elméletek felhasználásával szemléltetem a nemzeti szuverenitás elemeinek folyamatos közösségi szintre való áramlását. Az integráció mélységi fejlôdése az elmúlt évek területi növekedésének szükségszerû következménye és egyúttal felkészülés a jövô bôvítéseire. A csatlakozási kritériumok tárgyalásával szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az Európai Uniónak szüksége van egy belsô megújulásra. A magas csatlakozási kritériumok és azok nagyon szigorú értelmezése minôségi fejlôdésre utal. Szeretném bemutatni, hogy a sikeres bôvítést meg kell elôznie egy Unión belüli minôségi felzárkózásnak. A hosszútávon fenntartható növekedés eléréséhez mindenekelôtt belsô stabilitásra van szükség. Egyértelmû tehát, hogy egy sürgetett bôvítésnek legalább annyi negatív hatása lehet, mint amennyi pozitív eredményt várunk tôle. Ugyanakkor, hogy az Unió biztosítsa vezetô helyét a globális világban elengedhetetlen az integráció további, teljes körû fejlesztése, amibe a területi bôvülés is bele tartozik. A bôvítés irányát pedig egyértelmû európai érdekek jelölik ki az Unió biztonság- és energiapolitikája mentén. A továbbiakban az Európai Unió energiapolitikáját és biztonságpolitikájának bizonyos aspektusait vizsgálva határozok meg lehetséges bôvítési motivációkat és következtetek a jövô bôvítésének irányára. A régiók kijelölését követôen vizsgálom az egyes országok jelenlegi kapcsolatát az Unióval és csatlakozási lehetôségeit a közösséghez. 2.1 Fejlôdô Európai Unió 2. Az Európai Unió 2013-ban A változó világ számos kihívást állít az Európai Unió elé, a megoldás keresésének folyamata során egyre jobban elmélyül az integráció, egyre stabilabban mûködik az Uniót átszövô intézményi rendszer és egyre közelebb kerülnek egymáshoz Európa nemzetállamai. Bár az elmúlt években, a 2008-ban kirobbant világgazdasági válság hatására sok pesszimista gondolat született, melyek némelyike úgy vélekedik, hogy veszélybe került Európa egysége, mégis azt tapasztaljuk, hogy elmaradnak a rossz nyelvek által jósolt szakadások. Európa, mint világunk aktív része vele együtt lassult. Mindennapjaink kihívásainak sikeres leküz dése jelenti azt a gazdasági, társadalmi és politikai potenciált, ami erôssé teszi az Európai Uniót. Az európai integrációt változó célok mozgatták elôre. Eleinte a második világháborút követô béke-éhség csillapítása jelentette az Unió motorját. Késôbb egy új gazdasági világhatalom megteremtése lett az Unió célja, míg napjainkban a világgazdasági válság sikeres kezelése tekinthetô elsôdleges közösségi érdeknek. Az integrációs elméletek minden korban képesek megfoghatóvá tenni azt a fejlôdést, amivel az Unió folyamatosan közeledik céljai eléréséhez. Az elsô integrációs elmélet az Earns Haas által megfogalmazott neofunkcionalizmus, ami a Jean Monnet gondolatain nyugvó funkcionalizmus kiteljesedése. A neofunkcionalizmus megállapítja, hogy nemzetközi intézmények alapításával folyamatos és tehetetlen fejlôdésbe sodródik az Európai Unió és végsô soron a nemzetállamok, mint tagállamok átruházzák nemzeti szuverenitásukat egy központi hatalomnak, ami az új szupranacionális unió feje. A neofunkcionalizmus egyik meghatározó jelensége a spill over-hatás, ami feltételezi, hogy bizonyos területeken létrehozott intézmények hatással lesznek az intézményhez kapcsolódó más politikákra is, ezzel az intézmény célja tovább gyûrûdzik és befolyásolja a Közösség egyéb döntéseit. A neofunkcionalista gondolkodás jól magyarázta az Európai Gazdasági Közösség megalakulását és korai fejlôdését, ugyanakkor egyes politikák tekintetében nem képes kezelni az erôs nemzeti érdekeket. Philippe C. Schmitter szerint a neofunkcionalizmus elôidézi a Közösség bôvülését, de eredendôen feszültségekhez fog vezetni, amire megoldást csak az integráció további mélyítése jelenthet. 2 BGF Külkereskedelmi Kar hallgatója, konzulens: Dr. Majoros Pál, Európai Unió szekció I. helyezett 13

14 Egy másik integrációs elmélet, az institucionalizmus szintén az intézményrendszerek fejlôdésén keresztül látja megvalósulni az Európai Unió fejlôdését. Az institucionalizmus két legmeghatározóbb irányvonala a történelmi institucionalizmus és a racionális választás. Természetesen mindkettô az intézmények integrációt elôsegítô szerepének vizsgálatával foglalkozik, de a történelmi institucionalizmus értelmezése szerint az intézmények nem csupán eszközei az integrációnak, hanem szereplôi is. Mint önálló szervek, az Unió intézményei képesek saját akaratuk és érdekeik megjelenítésére, így az integráció, amit nemzetállamok építenek életre kel és saját magát építi tovább, immáron önálló nemzetközi aktorként létezve. Az institucionalista megközelítés egyik legkiválóbb gondolkodója Mark A. Pollack, aki képes volt rendszerben látni a teórián keresztül. Úgy értelmezte az elméletet, mint a nemzetközi kapcsolatok értelmi forrása. Pollack úgy vélte, hogy a nemzetközi szervezetek vizsgálatával kiválóan értelmezhetôk az Unióban zajló folyamatok elején az Európai Unió tovább erôsíti intézményeit, hogy erôsítse az Unió stabilitását és fokozza a tagállamok közti együttmûködést. A válság hatására újból elôtérbe kerültek a nemzeti érdekek a közösségi érdekek rovására. Az Unió és tagállamai közötti hatalmi egyensúly megteremtésének vizsgálatára jött létre a többszintû kormányzás elmélete. Ez az integrációs elmélet próbálja pontosan meghatározni, hogy az integráció mely területein van szükség közösségi kontrollra és hol kell a szubszidiaritásnak minél jobban érvényesülnie. A 2013-as év egyik legfontosabb kérdése, hogy a többszintû kormányzásban hol sikerül meghúzni a határvonalat közösség és tagállam között Az Unió felkészültsége a további bôvítésre Az Európai Unió jelenleg a gyakorlatban létezô integrációs lépcsô legmagasabb fokán áll, mindössze a politikai unió létrejötte választja el az EU tagjait a konföderációtól. Az elmúlt két évtizedben lezajlott EU bôvítési folyamat, mely során tíz, majd két új tag csatlakozott az Unióhoz, a 2008-ban indult világgazdasági válás nyomán nagyobb hatással volt az EU fenntarthatóságára, mint azt az ország-tanulmányok elôjelezték. Az Uniónak idôre és fékekre van szüksége, hogy képes legyen a tizenkét új tagot, illetve a 2013-ban csatlakozó Horvátországot teljes mértékben integrálni. Ugyanakkor sok tanulság és következtetés vonható le az eddigi keleti bôvítésbôl. Mindenekelôtt meg kell említeni az aszimmetrikus alkuerôt, hiszen az EU gazdasági fejlettsége miatt magasabb pozícióból tárgyalhat, mint a keleti régió országai. Erre szükség is van, hiszen egyértelmû, hogy a csatlakozni kívánó országoknak kell alkalmazkodniuk az Unió már mûködô rendszeréhez. Az EU történelmének eddigi legjelentôsebb bôvítése önmaga számára is fontos határ, hiszen bebizonyította, hogy az Unió képes megújulni és tovább fejlôdni. Bizonyosságot nyert, hogy az EU mélységi, (azaz a régi tagálla mok együttmûködésének mélyítése) és szélességi (tehát földrajzi tágulása) fejlôdése feltételezik, sôt elôsegítik egymást. A 2004-es és 2007-es csatlakozási hullám alapján az EU számára egyértelmûvé vált az a tanulság, hogy a jövôben sokkal célravezetôbb az ország-specifikus megközelítés a regionálisblokk-szemlélet helyett. Ugyanis Kelet-Európa országai gazdasági fejlettségük tekintetében közelebb állnak egymáshoz, mint az Európai Unióhoz, azonban így is jelentôs eltérések mutatkoznak köztük. Ráadásul ország-specifikus kezelés alkalmazásával könnyebb élét venni a nemzetiségi ellentéteknek is, amely mélyen átitatja Európa keletidélkeleti részét. A Bizottság által támasztott normatívák követése jelenti a járható utat a csatlakozni kívánó országok számára. Ez a módszer igazolja a történelmi institucionalista feltevést, miszerint az integrációs intézmények saját maguk is aktív szereplôivé válnak az integrációnak. Az Európai Unió eszközként nevezi meg a bôvítést az európai béke, gazdasági stabilitás és prosperitás elérése érdekében. Amennyiben a csatlakozni kívánó országok teljesítik az EU által elôírt szigorú követelményeket, úgy az EU kész kézzelfogható európai perspektívát adni. Az EUSZ csatlakozási rendelet 49. számú cikke értelmében minden európai ország kérheti az EU-ba való felvételét. Ez jelentené az EU földrajzi határait, amibe a keleti régióból bele tartozik Fehéroroszország, Ukrajna, Moldova, Oroszország, Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán, Törökország, Szerbia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Koszovó, Albánia, de még Kazahsztán is. A felsorolt országok közül jelenleg Törökországgal folynak csatlakozási tárgyalások, Macedónia, Montenegró és Szerbia tagjelölt államok, illetve potenciális tagjelölt a többi nyugat-balkáni ország. Az Unió természetesen nem csak földrajzi, hanem politikai kritériumokat is megszab, így a csatlakozni kívánó országoknak tiszteletben kell tartaniuk az alapvetô szabadságjogokat és a jogállamiságot, melyeket pontosan az EUSZ. 6. cikke részletez. Továbbá a koppenhágai kritériumoknak is meg kell felelni ahhoz, hogy az ország esélyes várományosa lehessen az EU tagságnak. Így biztosítani kell a demokráciát, jogállamiságot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletét és védelmét garantáló intézmények stabilitását. Meg kell teremteni a mûködô piacgazdaságot és képességet arra, hogy megbirkózzon az Unión belüli versenyviszonyokkal és piaci erôkkel. Szükséges elfogadni a tagsággal járó kötelezettségeket, különös tekintettel a politikai, gazdasági és monetáris célkitûzésekre. Végül az Európai Uniónak ki kell jelentenie, hogy alkalmas az új tagok befogadására. 14

15 Az EU földrajzi tágulása sokban hasonlít egy birodalom terjeszkedésére, abban az értelemben, hogy egy bizonyos pontig nagyon lendületes fejlôdéssel jár a terjeszkedés, majd az akciórádiusz elérése után jelentôs visszaesés tapasztalható. Az EU számára jelen pillanatban úgy tûnik, hogy a Nyugat-Balkán jelenti a határt, amit még képes befogadni. Az extenzív fejlesztést szükségképpen követnie kell egy intenzív fejlesztésnek, hogy az újonnan csatlakozott országok felzárkózhassanak a régi tagországokhoz, ezzel megteremtve a gazdasági közösségben az egységet. Ez jellemezte az EU és jogelôdje fejlôdését a kezdetektôl, azonban átlépve a volt bipoláris világrendszer határát egy új helyzettel kellett szembesülni. A túl gyors földrajzi tágulás és a késlekedô gazdasági és intézményes fejlesztés veszélybe sodorhatja az Unió egységét. Érdekes paradoxon, hogy újabb piacok végett az Uniónak szüksége van a tágulásra, azonban ezzel egy bizonyos ponton túl veszélybe sodorhatja saját integrációs eredményeit. Azonban az Unió tagállamai között tapasztalható fejlettségi diszkrepancia kezelését követôen lehetôség nyílhat Brüsszel mellett új regionális központok kialakítására, így lehetôséget adva az Unió további tágulására, az akciórádiusz megnövelésére. 2.3 A Lisszaboni Szerzôdés A Lisszaboni Szerzôdés jelenti azt a minôségi megújulást, amellyel az Európai Unió kész válaszolni a jelen kihívásaira. A szerzôdés december 1-jén lépett hatályba az EU- és EK-Szerzôdés mellett. A Lisszaboni Szerzôdés mélyíti az integrációt és erôsíti a nyugati típusú demokráciát. Az Unió vállalja az alapításkor meghatározott ideológiájának védelmét és elvárja a csatlakozó országoktól e nyugati eredetû értékek befogadását. A demokrácia nem csupán burjánzó intézményrendszert jelent, hanem sokkal inkább értékek, hozzáállás és gyakorlatok közvetítését, megosztását, széles körû alkalmazását. Az egységes Európa megteremtéséhez szükséges a stabil ideológiai háttér megteremtése is. A tagállamoknak egyetemlegesen fejleszteniük kell a civil felelôs - ségvállalás lehetôségét, biztosítaniuk kell a többségi akarat megvalósulását, miközben a személyiségi jogok sértetlenek maradnak. Meg kell valósítaniuk a decentralizált államirányítást és mindenekelôtt a legnagyobb határozottság mellett biztosítaniuk kell az általános emberi jogokat. Minden Uniós tagállamban és a csatlakozni kívánó országokban is prioritást kell élveznie az ideológiai közeledésnek az EU eszmerendszeréhez. A szerzôdés célja, hogy az Unió mûködési rendszere egyszerûsödjön, átláthatóbbá váljon, döntéshozatali rendszere gyorsuljon. Ezen kitûzött célok megvalósítása közben azonban nagy tekintettel van a demokratikus jogok tiszteletben tartására, hiszen ezek az elvek jelentik az Unió alapját. Ezzel a kerettel készül a Közösség új tagok befogadására. Az intézményrendszer korszerûsítésén keresztül zajlik az intenzív fejlôdés és minden - közben stabilizálódnak az európai értékek. Az Unió a Lisszaboni Szerzôdéssel megadta azt az elméleti hátteret, ami biztosítja az integráció további fejlôdésének fenntarthatóságát. 3.1 Közös energiapolitika 3. Az EU energiapolitikája, mint bôvítési motiváció Az elmúlt évtizedekben az Unió az egyre sürgetôbb külsô kihívások hatására igyekszik közösségi jogkörbe emelni az energiapolitikát és megvalósítani az egységes európai energiastratégiát. Az egyre csökkenô mennyiségben rendelkezésre álló hagyományos energiahordozók és a növekvô kereslet együttes hatására Európa diverzifikációs lehetôségeket keres, hogy a jövôben is kielégíthesse lakossága és ipara energiaigényét tôl a Bizottság kezdhetett el foglalkozni egy uniós energiastratégia kialakításával. Az Európai Unió tagállamai sokáig ragaszkodtak teljesen szuverén energiapolitikájukhoz. Az energia közösségi szintre emelésében igazi áttörést elôször a 90-es évek hoztak. Felismerve az energia világgazdaságra gyakorolt jelentôségét és Európa kiszolgáltatottságát 1991-ben Hágában létrehozzák az Európai Energia Chartát, ami egy nemzetközi kezdeményezés az energiaszolgáltatás stabilitásának jobb biztosítása érdekében. Az Energia Charta uniós kezdeményezés az EU tagországok, Kelet-Európa országai és a posztszovjet utódállamok közti szorosabb együttmûködés érdekében, ugyanakkor az aláíró fél még nem az EU, hanem egyes tagállamai külön-külön. A szerzôdés lényege nem az energiakereskedelem fejlesztése a régió országai között, hiszen ezen a téren a mindenkori GATT/WTO szabályok az irányadók, hanem az energiapolitikát érintô vitás kérdések rendezése és az energiahordozók tranzitszállítása. A 2000-es évektôl az Unió tovább folytatta törekvését a közösségi energiapolitika kialakítása irányába és létrehozta az Energiaközösséget. Az Energiaközösség egy újabb kaput nyitott Közép-Kelet-Európa felé, amit politikai tekintetben bôvítési lépésnek is tekinthetünk, így empirikus bizonyítékot nyerve az energiapolitika és a bôvítéspolitika összekapcsolhatóságára. A 2005-ös évektôl az energiapolitika már rendszeres napirendi pont és a Közösség aktívan foglalkozik vele. Mind újabb fehér- és zöld könyvek kerülnek kiadásra a Bizottság által, melyek célkitûzéseket és cselekvési terveket fogalmaznak meg. Az 15

16 Unió energiapolitikája több kulcsfontosságú területet nevez meg, melyek közt szerepel a klímaváltozás kezelése, az energiafüggés mérséklése és az ellátásbiztonság növelése ban az Európa 2020 stratégia tartalmazza a kötelezettségvállalást, mely program már tekinthetô az egységes európai energiapolitika vívmányának. Az Európai Unió fennállásának idejében elôször a magyar soros elnökség alatt szerveztek hivatalos uniós csúcstalálkozót energiapolitika témában. Az idôzítés és a helyszín sem lehet véletlen, hiszen Magyarország geostratégiai szempontból kitûnô helyen fekszik az Unió energiadiverzifikációs tervei alapján. A találkozó két fô témája az energiapolitikát érintô közösségi jogharmonizáció, illetve az energiaellátás infrastruktúrájának fejlesztése volt. Az Európai Tanács támogatja a közös energiapolitika megvalósítását például olyan eszkö - zökkel, mint az egyes engedélyeztetési rendszerek egyszerûsítése, vagy a vonatkozó jogszabályok felül vizsgálata. Az egységes európai energiapolitika többé már nem távoli jövô, hanem kézzel fogható jelen, hiszen a Tanács kötelezô jellegû elvárása a tagállamok felé energiapolitikájuk minél nagyobb fokú össze - hangolása a koherencia elve alapján. És emellett a Bizottság számára bejelentési kötelezettséggel tartoznak a tagállamok minden energiastratégiát érintô szerzôdés megkötésérôl. Az Unió közös energiapolitikájának egyik legfontosabb külpolitikai irányultságú célkitûzése az energiaszállítás tranzitfolyosóinak diverzifikálása. Mindenekelôtt az orosz földgáztól való függés a legnyomasztóbb, különös tekintettel az újonnan csatlakozott közép-európai országokra nézve. Energiapolitikai és egyben biztonság - politikai prioritás új, nagy kapacitású gázvezetékek üzembe helyezése és ezzel új tranzitfolyosók megnyitása, hogy a jövôben is biztosítva legyen Európa zavartalan energiaellátása. Magyarország számára az Unió ezen törekvései lehetôséget nyújtanak az aktív részvételre és a bôvítéspolitika elôremozdítására a Nyugat-Balkán és Törökország irányába a jövô két gázvezetékén, a Déli Áramlaton és a Nabuccón keresztül ben a Tanács kezdeményezésére az Intelligens Energia Európának program kereteiben a Bizottságot felruházták olyan közösségi jogkörrel, mellyel képes koordinálni az Unió egységes energiapolitikáját. Mikor az Európai Unió fejlôdését bíráljuk, akkor észre kell vennünk, hogy a gazdasági növekedés intenzitásának csökkenése nem értelmezhetô a fejlôdés megtorpanásának szinonimájaként. Hiszen a fejlôdésnek sok formája van és az Unió az elmúlt években is számos integrációs eredményt tud felmutatni intézményrendszerének megújításával. Az energiapolitika közösségi szintre emelése egybecseng a történelmi institucionalizmus megállapításaival. A Bizottság jogkörének tágulása egyértelmûen olyan intézményi aktivitásra utal, mely megegyezik az institucionalizmus alap feltevésével, miszerint az integráció fejlôdésében az intézmények önálló aktorként vesznek részt. 3.2 Déli Áramlat A Déli Áramlat elsôsorban orosz kezdeményezés, mely nem része az uniós energiadiverzifikációs stratégiának. Ugyanakkor európai támogatásra talált, mert képes lenne növelni az ellátásbiztonságot és követni a növekvô fogyasztási igényeket. Szakértôi elemzések alapján arra a megállapításra jutunk, hogy az Unió energiafel - használása folyamatosan növekszik és a környezetvédelmi szempontok elôtérbe kerülése miatt fontos, hogy milyen energiahordozó elégíti ki a megnövekedett felhasználást. A földgáz a hagyományos energiahordozók közt környezetbarát energiahordozónak tekinthetô, így növekvô felhasználása, az alternatív energiaforrások kutatásával együtt, Uniós támogatást élvez. Széles körben elismert szakértôi tanulmányok alapján Európa import energiaigénye 2020-ra elérheti az éves 80 milliárd köbméter földgázt, míg 2030-ra ez tovább nö - vekedhet 140 milliárd köbméter földgázra. Európa növekvô energiaimport-igénye teljes mértékben egyezik az orosz Gazprom érdekeivel, így a Déli Áramlat várhatóan a 2010-es években megvalósulhat. Oroszország Európa felé nyúló legújabb energiacsápjának tárgyalása 2006-ban orosz-olasz párbeszéddel kezdôdött. Magyarország február 28-án csatlakozott a kezdeményezéshez Bulgáriát és Szerbiát követôen, de Görögországot, Szlovéniát, Horvátországot és Ausztriát megelôzve. A gázvezeték terve két fô részre tagolódik, egy szárazföldi részre, amely a hét szerzôdô partnerország területén vezet keresztül és egy tengeri részre, ami a Fekete-tenger alatt halad. A vezeték az elsô tervek alapján 31 milliárd köbméter földgáz szállítására lesz alkalmas, azonban ezt a kapacitást 2009-ben kétszer is növelték, elôször 47, majd 63 milliárd köbméterre. Ezzel a teljesítménnyel a Déli Áramlat gázvezeték képesnek látszik tartani a lépést Európa növekvô energiaigényével. A Déli Áramlat kielégítô kapacitással és belátható idôn belül képes lesz földgázt szállítani az Uniónak. A vezeték megbízható tranzitfolyosónak tûnik, mely ily módon részét képezi az uniós energiabiztonsági stratégiának. Nyomvonala összekapcsolja a Nyugat-Balkánt az Unióval, így lehetôséget adva a régió országainak egy szorosabb együttmûködésre az Európai Unióval és végsô soron elôrelépést jelent a bôvítéspolitikában. 16

17 3.3 Nabucco Az Európai Unió, mindazonáltal, hogy üdvözli a Déli Áramlatot továbbra is keresi az Oroszországtól való nagymértékû energiafüggés alternatív megoldását. A Nabucco gázvezeték terve négy évvel megelôzte a Déli Áramlatot, azaz 2002-ben került sor az elsô megbeszélésre a Nabucco projektrôl. Megvalósíthatósági tanulmányok készítését követôen 2004-ben alapították meg a Nabucco Gas Pipeline International GmbH-t (NIC), amely a projekt kivitelezéséért jött létre. A tranzitországok végül január 27-én, a budapesti csúcson nyerték meg az Unió teljes politikai támogatását és Ankarában írták alá azt a szerzôdést, mely garantálja a Nabucco-projekt megvalósulását. A szerzôdés 50 évig, azaz 2059-ig érvényes és garantálja a tranzitországok támogatását. A Nabucco teljes tervezett nyomvonala megközelítôleg 4000km, mely legnagyobb része Törökországon halad keresztül és mindösszesen 1300km a tervezett európai szakasz. A vezeték képes lenne összekötni Európát és Törökországot, ami egyrészrôl elônyös a gazdasági összefonódás elôsegítésének és Törökország uniós csatlakozásának tekintetében, másrészrôl pedig kedvezô az Unió energiapolitikája miatt is, hiszen hozzáférést enged a kaszpi-térségi és közel-keleti földgázkészletekhez, ahol becslések szerint még mindig milliárd köbméternyi földgázt tárolnak. Ugyanakkor a Nabucco tervezett teljesítménye 31 milliárd köbméter évente, ami fele a Déli Áramlat által kínált mennyiségnek. Természetesen fontos, hogy az Uniónak legyen Oroszországtól független gázvezetéke is, ugyanakkor be kell látni, hogy ez csupán egy igen szerény diverzifikálását jelenti az orosz gázfüggôségnek. Ráadásul, míg a Déli Áramlat építése várhatóan a 2010-es évek elején megkezdôdik, úgy a Nabucco-terv elakadt. Az Uniónak szüksége van a földgázra és a déli folyosó megnyitása biztonságpolitikai kérdés is. Éppen ezért megszületett a Nabucco West ötlete, ami egy alternatív forgatókönyve a Nabucco projektnek. A terv szerint megépülne az 1300km-es európai szakasz, mely Bulgárián, Románián, Magyarországon és Ausztrián haladna keresztül és a Baumgarten közép-európai gázelosztó pontba torkollna ben sikerült megállapodást kötni az azerbajdzsáni Shah Deniz II gázmezôt üzemeltetô konzorciummal, mely hajlandó megtölteni a Nabucco Westet. Az alternatív gázvezeték megépítésérôl, mely természetesen késôbb tovább fejleszthetô a teljes Nabucco tervvé, 2013-ban várható végleges döntés. Az Európai Unió Románia és Bulgári felvételét követôen képes egy biztonságos, stabil és kizárólag az Unió területén belül haladó gázvezetéket kiépíteni, mely folyosót nyit a Kis-Ázsiából érkezô földgáznak. Az Unió gazvezeték-hálózatának fejlesztése része az energiapolitikának, ahogy a déli folyosó megnyitása is. Az érintett tranzitországok elmélyíthetik részvételüket az integrációban együttmûködve az összeurópai energiabiztonságot szolgáló érdekekkel. A Nabucco West továbbfejlesztése és a teljes Nabucco gázvezeték megépítése hozzájárul Törökország integrációs törekvéseihez és eljuttatja az Uniót Európa földrajzi határáig. 4.1 Nyugat-Balkán 4. Az EU bôvítésének várható iránya Nyugat-Balkán alatt hét országot értünk, melyek: Macedónia, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Szerbia, Koszovó és Horvátország, aki várhatóan 2013 nyarán csatlakozik az Európai Unióhoz. Ezen országok tekintetében, Horvátország kivételével kijelenthetjük, hogy az Unió átmenetileg minôségi és mennyiségi határhoz érkezett, hiszen a Nyugat-Balkán országainak még számos kihívással kell szembenézniük csatlakozásuk kivívásáig. Az elmúlt évtizedek háborúskodása a régióban jelentôsen megnehezítette az országok gazdasági és társadalmi átalakulását. A csatlakozási perspektívában Szerbia, Montenegró és Macedónia bíztatóan teljesítenek és mindhárman elnyerték az uniós tagjelölt státuszt, míg a térség másik három országa továbbra is csak potenciális tagjelölt. Bosznia-Hercegovinában lényegében a daytoni békemegállapodás által kialakult helyzet él még ma is és az országot lakó három etnikum is csak mérsékelt gyorsasággal és lendülettel képes együttmûködni az ország kormányzásában. Macedónia csatlakozását Görögországgal folytatott névvitája nehezíti, de ennél sokkal súlyosabb Koszovó helyzete, hiszen még az Unión belül sem ismerte el mindenki a létezését, mint például szomszédjaink Románia és Szlovákia, vagy más EU-s tagok, mint Spanyolország, de világszinten is sokan vannak, akik nem fogadták el Koszovó függetlenségét. Mindazonáltal amennyiben figye - lembe vesszük az EU történelmének eddigi bôvítéseit, úgy a földrajzi határosság alapján történô következô bôvítési lépcsô egyértelmûen a Nyugat-Balkán lesz. A kérdés egyedül az idôpont. 17

18 Érdemes megvizsgálni, hogy az Uniónak miért állhat érdekében a Nyugat-Balkán felvétele. Egyértelmûnek tûnik, hogy az Unió motivációi nem elsôsorban gazdasági jelentôségûek, sokkal inkább politikai irányultságúak. Az Európai Unió számára a Balkán felügyelete jól felfogott geostratégiai érdek. A Balkán az Unió bástyáját jelentheti Közel-Kelet felé, ráadásul Szerbia történelmileg jó orosz kapcsolatrendszerét használva a Nyugat- Balkán integrálása segíthet az Unió energiabiztonságának megteremtésében. Hiszen a jelenleg tárgyalás alatt lévô Déli Áramlat gázvezeték Ukrajnát megkerülve a Balkánon keresztül biztosítaná Európa országainak, köztük Magyarországnak is a stabil és megbízható gázellátást. A nyugat-balkáni békeépítés elsô számú motorját az 1999-ben az Európai Bizottság által létrehozott Stabilizációs és Társulási Folyamat jelenti. A folyamat célja a régió stabilizálása, a piacgazdaság bevezetése és végsô soron az Uniós csatlakozás elérése. A folyamat keretében az EU kétoldalú aszimmetrikus kereskedelmi megállapodások halmazát kötötte a térség országaival, mely késôbb a CEFTA csatlakozásuk alapját jelentette. Ezzel ösztönözte a balkáni országokat az autonóm kereskedelempolitika kialakítására és a piacgazdaság kiépítésére. Végül az Unió pénzügyi támogatást is nyújtott a térség országainak elôször a CARDS-on (Community Assistance for Reconstruction, Development, and Stabilisation), majd az azt felváltó IPA-n (Instrument for Pre-Accession Assistance) keresztül. A pénzügyi támogatás célja, hogy elôsegítse az uniós szabályoknak való megfelelést és ezzel megteremtse a csatlakozási alapot. Ezzel összhangban a térség országainak iránymutatást és ezzel a csatlakozásban segítséget nyújt az Európai Partnerségi Megállapodás is. Végül az EU figyelme egyenként az országokra irányul és ország-specifikus véleményeket és javaslatokat fogalmaz meg, hogy ezzel is elôsegítse a potenciális tagjelöltek felzárkózását. 4.2 Törökország Törökország útja az EU felé legendásan rögös, hiszen legelôször 1959-ben kérelmezte a társulási szerzôdés megkötését, majd 1999-ben vált hivatalosan EU tagjelöltté és csupán 2005-ben kezdôdtek meg a tényleges csatlakozási tárgyalások. A folyamat lassúságát az is érzékelteti, hogy jelenleg egyetlen egy társulási fejezetet sikerült lezárni Törökországgal és még 12 áll nyitva az összes 33-ból. Ugyanakkor a szintén 2005-ben kez - dôdött Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások mára teljes egészében lezárultak. Törökország elkötelezett az Unióhoz való csatlakozásban. Az ország profitál a nyugati társadalmi és gazdasági kultúrából egyaránt és az Unió által Törökország is sikeresebben teljesít. Az EU-nak pedig szüksége van egy olyan fiatal és dinamikus államra, mint amilyen Törökország. Törökország gyorsan növekvô gazdasága és népes társadalma képes lenne lendületbe hozni az európai gazdaságot. Nagy piaca befektetési lehetôségeket kínál, ezzel élénkítve a termelést Európában. Törökország integrálása révén az ország földrajzi elhelyez - kedésébôl is profitálhatna az Unió, hiszen Törökország testközelbôl szemléli az Arab Tavaszt és Irán nukleáris programját. Törökország által az Unió jelen lehetne a Közel-Keleten és Kis-Ázsiában, ami komoly lehetôséget biztosítana az európai érdekek jobb megvalósítására. Ezáltal az Unió képes lenne USA-hoz vagy Oroszor - szághoz hasonló nagyhatalmi pozícióba lépni az arab államok ügyében. És végül Törökországnak jelentôs szerepet szán az Unió az energiastratégiájában is. Az Oroszországtól való nagymértékû gázfüggôség egyik lehetséges megoldása egy közös európai és török projekt, a Nabucco gázvezeték. A vezeték valóban összekötné az Uniót és Törökországot. Törökország csatlakozásának pozitív hatásai mellett meg kell említenünk a lehetséges negatív hatásokat is, hiszen számos, évek óta pozícióban lévô európai politikus, mint Angela Merkel vagy Nicolas Sarkozy veszélyt is látnak a török csatlakozásban. Törökország bár szekuláris állam, lakosságának megközelítôleg 99%-a muszlim hitû. Az Unión belül elsôsorban Németország és Franciaország idegenkedik a török iszlámtól és a két hatalom egyenlôbb az egyenlôk között, így az ô támogatásuk nélkül Törökország csatlakozása még sokáig húzódhat. A két ország félelmei nem alaptalanok, hiszen Németországban a munkaerô szabad áramlásának teljes liberalizációja nélkül is a török kisebbség a legnagyobb kisebbség. Míg Franciaországban az elôrejelzések szerint tíz éven belül elérheti az iszlám lakosság az ország teljes népességének 25 százalékát, ami nagyon jelentôs arány Európán belül. A másik európai félelem Törökország méreteibôl adódik, hiszen népessége 2011-es adatok alapján 73,6 millió fô és növekszik. Ez azt jelenti, hogy majdnem egy Németországnyi állam csatlakozna az Unióhoz és foglalna helyet a döntéshozatali asztalnál egy igen elôkelô helyen, hiszen a szavazati súlyt a népesség arányában határozzák meg. Ráadásul, ha figyelembe vesszük, hogy a központi támogatások mértékét fejletségi szint alapján súlyozzák, akkor egyértelmû, hogy Törökország óriásit mar - kolhatna a kohéziós alapból. 18

19 Mindazonáltal az Uniónak fel kell ismernie, hogy Törökország erôs gazdasága és világhatalmi pozíciója jelentôs hozzáadott értéket képvisel az integráció számára. Úgy gondolom, hogy fenn kell tartani a jó kapcsolatot és biztosítani kell Törökország számára a csatlakozás perspektíváját. Nem szabad elkapkodni a csatlakozást, de hatalmas politikai baklövésnek tartanám, ha az EU elhatárolódna Törökország integrálásától és csupán együttmûködést javasolna. Összefoglalás, következtetések Az Európai Unió bôvítéspolitikája 2012-ben nem prioritást élvezô politika és nem napirendi pont. Ugyanakkor az Unió elkötelezett a további bôvítés mellett, mindösszesen idôre van szüksége, hogy társadalmilag, intézményileg, gazdaságilag és politikailag egyaránt felkészülhessen a következô bôvítési hullámra. Most mindenekelôtt az Unión belüli teljes körû stabilitás megteremtése a legfontosabb feladat. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az EU visszalépne a csatlakozási tárgyalásoktól, hiszen az összeurópai perspektíva ideáljának fenntartása kulcsfontosságú alapmotívuma az egész Uniónak. Szükséges a csatlakozni kívánókat továbbra is közel tartani a Közösséghez és fenntartani érdeklôdésüket, de ugyanakkor érdemes a tárgyalásokat úgy ütemezni, hogy a következô csatlakozási hullám legkorábban a 2020-as években érkezzen. A francia, német, olasz, lengyel és spanyol külügy- és honvédelmi miniszterek november 15-i párizsi találkozóján megfogalmazódott az aktív szomszédságpolitika fontossága, melyet biztonságpolitikai kérdésként kezeltek. Ebbôl is kitûnik, hogy a bôvítéspolitika önmagában nem értelmezhetô, hiszen alapvetôen biztonságpolitikai és energiapolitikai motivációk is hajtják elôre. A következô csatlakozási hullám az Unióba elsôsorban a tervezett gázvezetékek nyomvonalán várható. Éppen ezért hazánk az Unió szempontjából nagyon fontos geostratégiai tényezô. Az ebbôl fakadó helyzeti elônyünkkel élni kell és aktívan, de nagyon megfontoltan kell diplomáciai kapcsolatainkat fejleszteni Szerbia és Törökország irányába. Nem szabad azonban megfeled - keznünk arról sem, hogy Magyarország külpolitikai lehetôségei nyitottak a Keleti Partnerség irányába is. Most elsôsorban egy minôségi fejlôdési, mélyülô szakaszába érkezett az Unió. A következô évek legmeg - határozóbb politikája a gazdasági és pénzügyi stabilitás megteremtése és fenntartása lesz. Ebbe az irányba kell Magyarországnak is haladnia, követve az Uniós ajánlásokat megfelelô módon kormányozva az országot. Az EU legszélesebb körû stabilitásának megteremtése után lesz képes új tagokat sikerrel befogadni és tovább dolgozni Európa teljes egységének megteremtésén. Végül az egyesült Európa megteremtésében fontos szerephez jut az Unió energiastratégiája, hiszen a jövô gázvezetékeinek nyomán várható a következô csatlakozási hullám. 19

20 Irodalomjegyzék SCHMITTER, P.C. (2006): Ernst B. Haas and the legacy of Neofunctionalism, Journal of European Public Policy 12 (2), pp: EU POLITICS NEO-FUNCTIONALISM, Neo%20- %20functionalism; letöltve: november EU POLITICS NEW INSTITUCIONALISM; /%EF%BB%BFNew%20Institutionalism%EF%BB%BF; letöltve: LITTOZ-MONNET, A. (2010): Dynamic Multi-Level Governance Bringing the Study of MultilevelInteractions into the Theorising of European Integration, European Integration Online Papers (EIOP), April LOSONCZ MIKLÓS (2011): Az Európai Unió külkapcsolatai és külkapcsolati politikája, Tri-Mester Kiadó, 2011 EURÓPAI PARLAMENT AZ UNIÓ BÔVÍTÉSE LE_7237_HU.HTM; letöltve: EU VONAL KOPPENHÁGAI KRITÉRIUMOK letöltve: LISSZABONI SZERZÔDÉS LETÖLTVE: CHARACTERISTICS OF DEMOCRACY letöltve: MAYER, S. (2008): Path dependence and commission activism in the evolution of the European Union s external energy policy, Journal of International Relations and Development, vol. 11(3), pp SIMAI MIHÁLY (2011): Oroszország két világ között, Akadémia kiadó, 2011 BALÁZS PÉTER (2011): Magyarország és Európa 20 év után; Napvilág Kiadó, 2011 MUSLIMS IN EUROPE: COUNTRY GUIDE LETÖLTVE: NOVEMBER

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

Eredmények a. Budapesti Gazdasági Főiskola. Tudományos Diákköri Konferenciáján. 2012. november 30.

Eredmények a. Budapesti Gazdasági Főiskola. Tudományos Diákköri Konferenciáján. 2012. november 30. Eredmények a Budapesti Gazdasági Főiskola Tudományos Diákköri Konferenciáján 201 november 30. ÁGAZATI ÉS REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN Csernák Adrienn Tömeggyilkos vagy gazdasági szponzor? A dohányzás dohányipar

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

ENERGIABIZTONSÁG 2009 Földgáz és energiabiztonság Rahóty Zoltán E.ON Földgáz Trade. Budapest, 2009. május 11.

ENERGIABIZTONSÁG 2009 Földgáz és energiabiztonság Rahóty Zoltán E.ON Földgáz Trade. Budapest, 2009. május 11. ENERGIABIZTONSÁG 2009 Földgáz és energiabiztonság Rahóty Zoltán E.ON Földgáz Trade Budapest, 2009. május 11. A nagyfogyasztó régiók importfüggősége növekszik A nagyfogyasztó országok, régiók import szükséglete

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Activity Plan. A javaslat nem teljes körű: csupán a konzultáción, a cégvezető elmondása alapján szerzett információkon alapszik.

Activity Plan. A javaslat nem teljes körű: csupán a konzultáción, a cégvezető elmondása alapján szerzett információkon alapszik. Activity Plan A program fő pillérét a cégvezetővel folytatott szakértői konzultáció adja, melynek tartalma minden esetben cégspecifikus és személyre szabott. A Human Map szakértői számára a programban

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Tréningszokások Európában 2012

Tréningszokások Európában 2012 Tréningszokások Európában 2012 A Cegos Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Hollandiában és Magyarországon elvégzett kutatásának eredményei 2,800

Részletesebben

MET Energiaműhely 2011.10.04. Budapest. Dr. Zsuga János CEO

MET Energiaműhely 2011.10.04. Budapest. Dr. Zsuga János CEO MET Energiaműhely 2011.10.04. Budapest Dr. Zsuga János CEO 1 A régió import igénye jelentősen növekedik a következő 10 évben bcm 140,00 Indegineous Production and Import demand in the SEE region 120,00

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

A hazai gáztőzsde piaci hatásai és hozzájárulása az energiabiztonsághoz

A hazai gáztőzsde piaci hatásai és hozzájárulása az energiabiztonsághoz A hazai gáztőzsde piaci hatásai és hozzájárulása az energiabiztonsághoz Medveczki Zoltán CEEGEX Zrt. Budapest, 2011. szeptember 22. Nyugat-európai gyakorlat felismerése Nyugat-Európa gázpiaca likvid és

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30.

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30. Szomolányi Katalin Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály Tartalom Csoport Működés Környezetvédelmi Stratégiai eredmények Csoport Környezetvédelmi Politika Csoport Környezetvédelmi Stratégia Csoport

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Nabucco Gázvezeték projekt Európa és Törökország számára. III. Energy Summit Hungary 2012 2012. május 31. Hotel President Budapest

Nabucco Gázvezeték projekt Európa és Törökország számára. III. Energy Summit Hungary 2012 2012. május 31. Hotel President Budapest Nabucco Gázvezeték projekt Európa és Törökország számára III. Energy Summit Hungary 2012 2012. május 31. Hotel President Budapest Nabucco A Déli Folyosó új gázvezetéke A Nabucco gázvezeték a Déli Folyosó

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

KÖZPONTI PORSZÍVÓK. egészség és kényelem

KÖZPONTI PORSZÍVÓK. egészség és kényelem KÖZPONTI PORSZÍVÓK egészség és kényelem higiénia ès komfort az egyszerűség jegyében 1 A fenti kép csupán tájékoztató jellegű Központi porszívó 2 Süllyesztett csőrendszer zer 3 Hag Hagtompító 4 Falic Falicsatlakozó

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Szegedi Szlovák Önkormányzat Segedínska slovenská samospráva Cím: Nemzetiségek Háza Adresa: Dom národností 6721 Szeged, Osztróvszky u. 6. ul. Osztróvszkeho č. 6, H-6721 Segedín, Maďarsko Tel: (62) 424-248,

Részletesebben

70 EU WORKING PAPERS 2/2006. Római Birodalom kultúrát: c) Az Osztrák-Magyar Monarchia,

70 EU WORKING PAPERS 2/2006. Római Birodalom kultúrát: c) Az Osztrák-Magyar Monarchia, DR.SZŰCSR.GÁBOR* ANYUGATBALKÁNÉSAZEURÓPAIUNIÓ FURCSAPÁROK : BEVEZETŐMEGJEGYZÉSEK AcímelsőrészeazértutalNeilSimonvígjátékára,hogyszembetűnjönazakülöI hatalminak tekintett)akarateszköze,amozgásteret,azönállóságotszűkítőfölöslei

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Operatív stratégia 98. lecke Stratégia: közös vízió, mely egyesíti

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel)

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Nap- és szélenergia kutatás és oktatás OMSZ 2014. május 29. A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Ütőné dr. Visi Judit Kaknics-Kiss Barbara Kovács Enikő Miről lesz

Részletesebben

ATTAC: A"rac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért

ATTAC: Arac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért ATTAC: A"rac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért 2011. Január 2013. december Az Európai Unió Délkelet- Európai Transznacionális EgyüMműködési

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

20 éves az EU Margaréta, az Európai Unió ökocímkéje

20 éves az EU Margaréta, az Európai Unió ökocímkéje 20 éves az EU Margaréta, az Európai Unió ökocímkéje A cikk a www.ecolabel.eu honlapon megjelenő News Alert January alapján készült. 20 éves az EU ökocímke Az Európai Uniós címke 20. évfordulójának tiszteletére,

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Erasmus+ Felsőoktatási intézmények közötti együttműködések Fókuszban a partnerországok. Holik Mónika

Erasmus+ Felsőoktatási intézmények közötti együttműködések Fókuszban a partnerországok. Holik Mónika Erasmus+ Felsőoktatási intézmények közötti együttműködések Fókuszban a partnerországok Holik Mónika Head of Unit A3 Erasmus+: Higher Education Erasmus Mundus Joint Master Degrees Education, Audiovisual

Részletesebben

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Informatika és növekedés Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Honnan jön a lendület? Az Infokommunikációs iparág adja!* 1 2 3 Permanens

Részletesebben

Web Értékesítő" 3. 1. Szerepkör leírás" 3. 2 Szerepkör profil" 4. 2.1 Profil összefoglalása" 4. 2.2 Részletes profil" 5

Web Értékesítő 3. 1. Szerepkör leírás 3. 2 Szerepkör profil 4. 2.1 Profil összefoglalása 4. 2.2 Részletes profil 5 ! Web Értékesítő Web Értékesítő" 3 1. Szerepkör leírás" 3 2 Szerepkör profil" 4 2.1 Profil összefoglalása" 4 2.2 Részletes profil" 5 2 Web Értékesítő 1. Szerepkör leírás Profil neve Profil alternatív nevei

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA GYÖNGYÖS. Az átalakuló, alkalmazkodó mezőgazdaság és vidék

KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA GYÖNGYÖS. Az átalakuló, alkalmazkodó mezőgazdaság és vidék KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA GYÖNGYÖS Az átalakuló, alkalmazkodó mezőgazdaság és vidék XIV. Nemzetközi Tudományos Napok 2014. március 27 28. 1. felhívás Gyöngyös 2013. szeptember 1 TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG Elnök

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései APP4INNO Projekt Establishment and promotion of new approaches and tools for the strengthening of primary sector's competitiveness and innovation in the South East Europe PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere

Részletesebben

Iparágak. Integrált vállalatirányítás. Ügyfélkapcsolat-kezelés. Jelentéskészítés. Üzleti intelligencia. Döntéstámogatás. Üzleti folyamatmenedzsment

Iparágak. Integrált vállalatirányítás. Ügyfélkapcsolat-kezelés. Jelentéskészítés. Üzleti intelligencia. Döntéstámogatás. Üzleti folyamatmenedzsment Ügyfélkapcsolat-kezelés Integrált vállalatirányítás Iparágak Üzleti intelligencia Üzleti folyamatmenedzsment Rendszerfejlesztés Logisztika és disztribúció Rendszerintegráció Üzleti tanácsadás, oktatás

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben