A magyar mezôgazdaságról röviden

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A magyar mezôgazdaságról röviden"

Átírás

1 T E L L U S A magyar mezôgazdaságról röviden A kiadványt a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége AGRYA készítette az Európai Unió Phare Access Programjának támogatásával.

2 A kiadványt a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége AGRYA készítette az Európai Unió Phare Access Programjának támogatásával. Felelôs kiadó: Dr. Mikula Lajos elnök A kiadvány szerzôi jogaival a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége AGRYA rendelkezik. A kiadványról, vagy annak egy részérôl bármilyen papír alapú vagy elektronikus reprodukciót, másolatot csak a szerzôi jog jogosultjának elôzetes írásos engedélyével lehet készíteni. Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége AGRYA 1138 Budapest, Váci út 134/C. Telefon/fax: web: ISBN X

3 A magyar mezôgazdaságról röviden A magyar mezôgazdaságról röviden A kiadványt a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége AGRYA készítette az Európai Unió Phare Access Programjának támogatásával.

4 A magyar mezôgazdaságról röviden A magyar mezôgazdaságról röviden oldal Visszatekintés Magyarország mezôgazdaságára 3 Magyarország mezôgazdasága ma 6 Növénytermesztés Magyarországon 7 Gyepgazdálkodás 11 Borászat 12 Ôshonos magyar háziállatok 13 Méhészet 16 Halászat 18 Vadgazdálkodás 19 Gyógynövénytermesztés 21 Ökológiai gazdálkodás 23 Erdészet 24 A magyar mezôgazdaság az EU csatlakozás után 25 Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége AGRYA 28

5 3 V i s s z a t e k i n s t é Visszatekintés Magyarország mezôgazdaságára Magyarország már a XVIII. században komoly Nyugat-európai elismertségnek örvendett exporttermékei, elsôsorban a magyar szürke szarvasmarha és a bortermelésnek köszönhetôen, azonban a török hódoltság és az állandó háborúk eredménye képpen a termelés színvonala jelentôsen eltért a nyugati országokétól. A XVIII. XIX. század számos fejlôdést hozott. A vasúthálózat fejlôdésével, valamint a Keszthelyen, Mosonmagyaróváron illetve Szarvason megalapított szakoktatás fejlôdésével a termelés színvonala és hatékonysága óriási lendültet kapott. A XIX. században Magyarország Európa legnagyobb dohánytermelô országává vált. Megkezdôdött az országban a növény- és állatnemesítés, illetve tenyésztés szakszerû irányítása. A kiváló minôségû termékeink, az addigra híressé vált búza, mangalica, fûszerpaprika feldolgozása is elkezdôdött hazánkban. A termelés fokozásának köszönhetôen cél volt a mezôgazdaságilag mûvelhetô terület növelése, folyók szabályozásával, erdôirtással, ami komoly, máig érezhetô hatással van Magyarország természeti környezeti állapotára. A nagygazdaságok árnyékában lévô sok kisgazdaság olyan területek mûvelésbe vonásával próbált életben maradni, amelyek eredményes gazdálkodásra kevésbé voltak alkalmasak. A II. világháború a mezôgazdaságra nézve komoly veszteséggel járt. A raktárkészletek megszûntek, az állatállomány jelentôs része a katonák étkeztetése céljából levágásra került. Az éhínség elkerülése érdekében 1945-ben a nagybirtokok földjeinek szétosztására került sor. A földosztás célja volt több százezer földnélküli vidéki számára megélhetési forrást biztosítani. A nagygazdaságok gépei azonban sokszor nem voltak alkalmazhatók a kis parcellákon, ami önkéntes szövetkezésekre sarkallta a kisgazdaságokat. Ezeknek a kisgazdaságoknak nem sok idejük maradt megerôsödésre és kiegyensúlyozott fejlôdésre, mert 1949 és 1953 között elkezdôdött az államosítás, illetve a Magyar Kommunista Párt kikényszerítette a parasztgazdaságok felszámolását, és elkezdte az erôszakos államosítást a mezôgazdaságban is. Azáltal, hogy a 10 alkalmazottnál nagyobb üzemeket államosították, a teljes feldolgozás a magánkézbôl állami kézbe került. A szovjet kolhoz mintára kialakított gazdálkodási rendszerbe bekerült a magántôke, mind a föld, mind az eszközállomány. Mivel ezek a szövetkezetek nem rendelkeztek megfelelôen irányított vezetéssel, ezért a termelési eredmények elmaradtak az egyéni gazdálkodókétól. Ennek köszönhetôen a szövetkezetek rengeteg energiát emésztettek fel, valamint folytatódott a még talpon maradó gazdaságok erôszakos felszámolása is. Az államosítás befejeztével a mezôgazdasági termelés szinte teljes mértékben kikerült a magántermelésbôl, az elvett, szövetkezetbe kényszerrel bevitt magántulajdonból állami vagy szövetkezeti tulajdon lett. A korábbi tulajdonosok inkább alkalmazottai voltak az adott szövetkezetnek. A rendszerváltásig eltelt idôszak alatt a magángazdálkodás hagyományai elvesztek. Ezzel együtt elveszett a szövetkezeti tagok szintjén az a tudás, ami ahhoz szükséges, hogy a gazda a saját gazdaságot irányítani tudja. Ezzel a tudással csak a szövetkezetek vezetôi rendelkeztek, mint a gazdálkodás irányítói. Az élelmiszer-elôállítás elôre meghatározott tervek szerint történt. A tervekhez igazodó pontos gazdálkodás megkövetelte a nagyüzemi gazdálkodás kialakítását. Abban az idôben nagy egybefüggô területeken gazdálkodtak a szövetkezetek, állami gazdaságok. Ehhez igazodóan igen intenzív gazdálkodást folytattak, iparszerûvé vált a mezôgazdaság. Abban az idôben, elsôsorban a 70-es évek végén, 80-as évek elején vitathatatlanul magas színvonalú mezôgazdasági termelés folyt Magyarországon. Ennek hatékonysága, életképessége azonban kérdéses, hiszen nem valódi piaci viszonyok között történt sem a termékek elôállítása, sem azok értékesítése. A magyar termékek egyik legnagyobb piacát az akkori Szovjetunió jelentette. Arra piacra elôre meghatározott mennyiségû terméket, rögzített áron kellett elôállítani. Ebben az értékesítési rendszerben sem az áruk minôsége, sem az ár nem igazodott a piaci viszonyokhoz.

6 4 V i s s z a t e k i n s t é Az 1989-es rendszerváltás újra komoly változást hozott Magyarország mezôgazdaságában tôl elindult a privatizáció (magánosítás) a mezôgazdaságban. Ennek során a korábbi magán földtulajdonosok, azok leszármazottai, a szövetkezeti tagok és más személyek un. kárpótlási jegyeket kaptak, amellyel visszaválthatták földjeiket. Ezzel a termôföld, mint a mezôgazdaság legfontosabb feltétele, több évtized után, újra magánkézbe került. A termeléshez szükséges gépek a szövetkezeteknél voltak. Elavultságuk és nagyüzemi méretüknek köszönhetôen nem voltak alkalmasak a hatékony termelés beindítására. Ezzel együtt komoly piaci fordulat is bekövetkezett. Az addig elsôsorban kelet felé, szovjet piacra irányu- Családi gazdálkodó gépei ló piaci lehetôségeink beszûkültek, a nyugati országok piacai azonban az eddiginél jóval magasabb minôségû termékek iránt mutattak keresletet, ami komoly versenyhátrányt jelentett az amúgy is tôkeszegény, fejlesztésre nem képes gazdaságok számára. Ennek eredményeként jelentôs piacveszteséget könyvelhettünk el. A rendszerváltás óta számos támogatási forma került kidolgozásra annak érdekében, hogy a mezôgazdaság újra versenyképes legyen. A privatizációt követôen ismét sok kistermelô próbált újra gazdálkodni. Ezek a törpegazdaságok az elindulásukkor nem voltak életképesek. Egy részük a támogatási rendszernek köszönhetôen megerôsödött, más részük tönkremet. A tönkrement gazdaságok tulajdonosai felhagyva a gazdálkodással vagy eladták, vagy bérbe adták a földjüket. Ennek köszönhetôen napjainkban már jól érzékelhetô az egy gazda által megmûvelt (saját vagy bérbeadott) földterületek növekedése. Az elmúlt több mint egy évtizedben megerôsödtek az un. családi gazdaságok, amelyek már megfelelô méretû földterülettel és a hozzá kapcsolódó gépparkkal rendelkeznek. Ezek a gazdaságok már hosszabb távon is életben tudnak maradni, fejlôdôképesek. Sajnos a magyar gazdálkodok hatékonysága, termelékenysége még mindig elmarad a nyugati gazdákétól. Ez termelékenységben meglevô különbséget még tovább erôsíti, hogy jelenleg kevesebb mindössze harmad akkora támogatást kap egy magyar gazda, mint az ugyanazt a tevékenységet végzô nyugati gazda. Ráadásul a nyugati gazdálkodó általában nem az elmúlt egy évtizedben építette fel a semmibôl a gazdaságát, lehet hogy már évszázadok óta a családja gondozza az adott birtokot. Napjainkra a mezôgazdaság feladata jelentôsen megváltozott, ezért hallani egyre többet az úgynevezett multifunkcionális mezôgazdaságról. A multifunkcionális mezôgazdaság azt jelenti, hogy már nem csak a termelés fokozására kell a hangsúlyt fektetni, hanem a vidéki környezet, a természet megóvására, valamint olyan feltételek kialakítására, ami megfelelô életminôséget biztosít a vidéken élôk számára.

7 5 V i s s z a t e k i n s t é Terményszárító és raktár Földmérés Manapság a hektárban fejezzük ki a földterület nagyságát. Egy hektár 100mX100m, vagyis négyzetméter. Régebben Magyarországon holdban fejezték ki a szántóföld méretét. Sok gazda még most is használja a holdat mint mérôszámot. Egy kataszteri hold = 1600 négyszögöl, = kb 0,57 hektár Egy magyar hold = 1200 négyszögöl = kb, 0,43 hektár Egy négyszögöl = kb. 3,6 négyzetméter Manapság az Uniós támogatások a föld mérését szigorú szabályokhoz kötik. A legkorszerûbb módszerek alkalmazásával, mûholdas és légi felvételek digitalizálásával mérik, hogy a gazdálkodó mekkora területet mûvel, és ez alapján számítják ki a kifizetés mértékét. Földminôsítés - Aranykorona A földadó alapját képezô tiszta jövedelmet kezdetben a korabeli pénzegységben koronában, késôbb a pénz értékének romlását követôen búza-egyenértékben, majd 1924-tôl aranykoronában fejezték ki. Az aranykorona kiszámítása egy bonyolult képlettel történik, amelybe sok talaj és egyéb paraméter mellett a földterület Bécstôl való távolsága is beszámításra került. Ez hûen mutatja a piac akkori irányát. Ma már nem használják az aranykoronát adószámításhoz, és a talaj termôképességének mérésére új számítási módszert dolgoztak ki, de még a mai napig is köztudatban van az aranykorona, sôt a föld tulajdoni lapján hivatalosan feltüntetésre kerül. A jó termôképességû földek 20 aranykoronától kezdôdnek, sôt akár 40 aranykorona is lehet, a 10 aranykorona alatti területeken magas hozamot elérni nem lehetséges. Búzamezô

8 6 A m e z ô g a z d a s á g m a Magyarország mezôgazdasága ma A mezôgazdaság, mint az ország területének hasznosítója Hazánk természeti és klimatikus adottságai kiválóan alkalmasak mezôgazdasági tevékenységek folyatatására, illetve minôségi alapanyag elôállításra. A szántóföldi növénytermesztés, a kertészet, borászat, gyümölcstermesztés, illetve az állattartás mind jellemezi agrár ágazatunkat. A mezôgazdaságnak nem csak a termelésben, de a területhasznosítás, kezelés terén is kiemelkedô jelentôsége van. Területhasznosítás Magyarországon 2004-ben (KSH adatok alapján) ezer hektár % Szántó % Konyhakert 97 1% Gyümölcsös 103 1% Szôlô 95 1% Gyep % Szántó Gyep Termôterület Erdô % Nádas 61 1% Konyhakert Erdô Mûvelés alól kivett terület Halastó 34 0% Termôterület % Gyümölcsös Nádas Mûvelés alól kivett terület % Földterület összesen Szôlô Halastó A mezôgazdaság egyik jellemzô mérôszáma a foglalkoztatottak száma, az hogy mennyi munkaerôt képes felvenni, hány családnak tud megélhetést biztosítani. A statisztikai adatok alapján látható, hogy nagyon sok kis területen gazdálkodó van Magyarországon, és kevés a száma az igazán nagy területen gazdálkodóknak. Azonban ha a területek vonatkozásában vizsgáljuk a kérdést, vagyis arra vagyunk kíváncsiak, hogy a termôterületeket a kicsik és a nagyok milyen arányban mûvelik fordított helyzetet kapunk. Ez azt jelenti, hogy a kevésszámú nagytermelô több területet mûvel mint a kisgazdaságok összesen. Ennek alapján elmondható, hogy termelés szempontjából Magyarországon a nagyüzemi méret a meghatározó, azonban nagyszámú kisterületen gazdálkodó próbál magának megélhetést biztosítani a termelésbôl.

9 7 Növénytermesztés Magyarországon Növénytermesztés Magyarországon A szántóföldi növénytermesztés tekintetében a kukorica, és a búza játssza a legfontosabb szerepet. A szántóföldi növénytermesztés azonban nem csupán élelmiszer-elôállítás céljából történik. Szántóföldön megtermelt alapanyagokat az alábbi ágazatok dolgozzák fel: Gabona 1. Élelmiszer-elôállítás 2. Takarmány-elôállítás 3. Ipari felhasználás 4. Kozmetika, szépségápolás 5. Egészségügy, gyógyszer alapanyag elôállítás 6. Biomassza energia elôállítás Szántóföldön betakarított növények aránya 2004-ben (KSH adatok alapján) Búza Cukorrépa A szántóföldi növénytermesztés hazánkban igen sokszínû, ami a változatos termôhelyi adottságoknak is köszönhetô. Vannak olyan termôképességû területek, amelyek nem alkalmasak minden növény eredményes termesztésére. A rozs például olyan gyenge talajokon is képes hozamot produkálni, ahol a búzát, vagy cukorrépát már nem lehet termeszteni. Rozs Árpa Zab Kukorica Napraforgó Lucerna Burgonya Magyarországon a talajokat 6 kategóriába sorolják: I. Csernozjom talajok II. Barna erdôtalajok III. Kötött réti talajok és glejes erdôtalajok IV. Homok- és laza talajok V. Szikes talajok VI. Sekély rétegû vagy erôsen lejtôs, erodált talajok Növénytermesztésre az I. és a II. csoportba tartozó talajok a legalkalmasabbak. A homok talajok speciális gazdálkodást igényelnek, mivel ennek a talajnak a vízmegtartó képessége gyenge, valamint a kiszáradt felsô rétegét, a termôréteget a szél könnyen elfújja. Ilyen területen fontos, hogy a talajborítottság megfelelô legyen. A különbözô talajokhoz és környezeti feltételekhez alkalmazkodó területhasznosítást hívjuk tájgazdálkodásnak. Ez azt jelenti, hogy nem a területet próbáljuk alakítani úgy, hogy az az adott növénynek megfelelô legyen, hanem a terület adottságainak megfelelô hasznosítást alkalmazunk. Ez jelenthet mezôgazdasági termelést, de akár a termelés felhagyását is, természetes élôhelyek kialakítását ott, ahol eredményes gazdálkodás nem folytatható.

10 8 Növénytermesztés Magyarországon Megújuló energiaforrás lehetôségei a mezôgazdaságban A környezetvédelem, valamint a fosszilis energiahordozók kimerülése miatt a megújuló energiaforrásoknak egyre nagyobb szerepük lesz. A napenergia és a szélenergia felhasználása mellett a mezôgazdasági termelésbôl is lehet energiát elôállítani. Az ilyen energiát hívjuk biomasszának, mivel a természetes élô folyamatok révén jutunk energiához. Pontosan fogalmazva, a biomassza: a mezôgazdaságból, erdôgazdálkodásból és ezekhez a tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó iparágakból származó termékek, hulladékok és maradékanyagok (a növényi és állati eredetûeket is beleértve) biológiailag lebontható részét, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható részét jelenti. A biomassza jelenleg is rendelkezésre áll, azonban most energianyerés céljából alig van kihasználva. Például a szalma, vagy egyéb melléktermékek eltüzelésével hasznos hôenergiát, vagy akár villamos energiát nyerhetünk. Nemcsak a melléktermékek használhatók fel energia elôállításra, hanem egyes növényeket kifejezetten azért termesztenek, hogy azokat hôerômûvekben tüzeljék el. Ilyen például az energiafû, vagy a fásszárú energiaültetvények. Kalászok A biomasszát többféleképpen lehet hasznosítani: Szilárd alapanyag égetésével ilyen például a fa eltüzelése, de egyre keresettebbé válik az energiafû is, ami nem más, mint egy olyan fûféle, ami magas kalóriaértékkel rendelkezik, és égetés során majdnem annyi hô leadására képes mint a fafélék. Égetés során hôenergiát és villamos energiát lehet elôállítani. Ma hazánkban a biomasszának legjelentôsebb részét a fatüzelés adja. Biodízelt olajos növényekbôl, mint például a repcébôl lehet elôállítani, ami a préselés után kisebb kémiai módosítást követôen alkalmas lehet üzemanyagként való hasznosításra. A bioetanolt magas cukor vagy keményítô tartalmú növények alkoholos erjesztésével lehet elôállítani és szintén alkalmas üzemanyag adalékként. Biogáz szerves, elsôsorban hígtrágyák erjedésénél keletkezô, éghetô gáz, amibôl szintén hôenergiát és villamos energiát lehet elôállítani. Zöldség-, gyümölcstermesztés hazánkban Gyümölcsök vonatkozásában az alma, a szilva, a meggy és az ôszibarack a legjelentôsebbek, de körte, kajszi, dió, és egyéb ültetvények is vannak. Gyümölcstermesztésre a hazai klíma kiválóan alkalmas. Néhány kifejezetten déli gyümölcs kivéltelével (narancs, banán) szinte minden gyümölcsnek megfelelôek hazánk adottságai. Bár a déli országokhoz képes néhány héttel késôbb érnek be itthon a gyümölcsök, ezt megfelelôen kompenzálja a hazai gyümölcsök kiváló zamata, ízletessége. A Szabolcsban megtermelt alma, a Kecskemét környékén az ôszibarack, a szatmári szilva komoly múlttal rendelkezô kiváló minôségû gyümölcsök. A felsorolt térségek úgynevezett termesztô körzetek, mivel itt a talaj és klimatikus adottságok kiválóak gyümölcstermesztésre. Gyümölcs ültetvény

11 9 Növénytermesztés Magyarországon Hasonló magas színvonalú zöldség termelésre alkalmas termesztôi körzetek is vannak Magyarországon. Ilyen Makó környékén a hagyma és fokhagymatermelés, a Kalocsa környéki fûszerpaprika termelése. Tormát Kiskunfélegyháza környékén és a Hajdúságban termelnek, Vecsés pedig a káposztáról ismert. Zöldségtermesztés szempontjából hazánk széles fajtaválasztékkal rendelkezik. Fôbb növényeink az alábbiak: Burgonya Káposzta Paprika Paradicsom Fûszerpaprika Cseresznye Hagyma Fokhagyma Gyökérzöldségek (sárgarépa, fehérrépa, zeller, cékla, torma, ) Paprika Paradicsom Uborka Fokhagyma Burgonya virágzás Fóliasátor Üvegház Elsôsorban szabadtéri zöldségtermesztés ismert hazánkban, ám jelentôs az üvegházi zöldséghajtatás is. Az üvegházi zöldségtermesztés lényege, hogy megfelelô víz, páratartalom, hômérséklet, vagy akár megvilágítás biztosításával, akár egész télen át tudjunk friss zöldséget elôállítani. Bár az üvegház költségei nagyok, hiszen télen folyamatosan fûteni kell, de gondoljunk bele, hogy télen milyen magas ára van a paradicsomnak vagy a paprikának. Állattenyésztés Állattenyésztés tekintetében a szarvasmarha, a sertés és a baromfi a legjellemzôbb. Bár jelentôsen visszaesett, de a juhágazat érdemel még figyelmet. Az állattartás esetében meg kell említeni a legeltetéses állattartás fontosságát, ami nem csak az élelmiszer elôállítás terén játszik szerepet, hanem a legelôterületek, gyepek fenntartásában, a jellegzetes tájkép megôrzésében is. Az állattartás mértéke az utóbbi évtizedekben jelentôsen visszaesett, ami hatással van a növénytermesztésre is, hiszen ebbôl adódóan a takarmánynövények termesztése is csökkent. A különbözô állatok létszámát nehéz összehasonlítani, hiszen egy tojótyúk és egy szarvasmarha között olyan különbség van, hogy ha csak a darabszámot viszonyítanánk egymáshoz, nem kapnánk valós értéket a termelés méretérôl. Ennek érdekében egy egyenértékszámot használunk, az ún. számos állat egyenértéket, aminek segítségével összehasonlítjuk a különbözô állatfajokat, mintegy közös nevezôre hozván ôket. Egy számosállat megfelel: 500 kg évi átlagos élôtömegû állatnak vagy állatcso-

12 10 Növénytermesztés Magyarországon portnak. Például egy 500 kg feletti szarvasmarha 0,8 számosállat értéket kap, míg 14 juh ad ki egy számosállatot, sertésbôl pedig 8 darab állat. Az alábbi táblázat bemutatja a számos állat és a darabszámban kifejezett állatállomány statisztikai különbségeit Állatállomány 2004-ben Magyarországon darabszámban kifejezve (KSH adatok alapján) 1000 Állatállomány 2004-ben Magyarországon számos állat értékben kifejezve (KSH adatok alapján) Szarvasmarha Sertés Juh Tyúkféle 0 Szarvasmarha Sertés Juh Tyúkféle Eredetvédelem Az Európai Unióban óta érvényes egyes termékekre az eredetvédelem. Ezzel ismerik el a nemzeti sajátosságokat. Például feta sajtnak csak az nevezhetô, amelyik görög juhtejbôl készült. A pármai sonka csak pármai húsból készülhet, mi több, ott is kell szeletelni, illetve csomagolni. Magyarországon például a Pick, a Herz, a Tokaji kapnak uniós védelmet. Az eredetvédelem célja egy speciális minôségellenôrzési rendszer bevezetésével, megfelelô piaci lehetôség biztosítása különleges termékek számára. Amennyiben a specialitása egy konkrétan meghatározható térségre terjed ki, oltalom alatt álló földrajzi megjelölést kaphat a termék, amennyiben speciális elôállítási technológiáról van szó, oltalom alatt álló eredet megjelölést kaphat a termék. Így biztosítható a nemzetközi piacokon, hogy olyan termék, ami nem felel meg az adott termék elôállításával kapcsolatos feltételrendszernek, ne juthasson ugyan azon a néven piacra. Jó példa erre a Tokaji bor, amit a szabályozásig más országokban is készítettek és ugyanilyen néven forgalmaztak. Erre már a levédetés óta csak Magyarországnak van joga. Védelmet kapott a pálinka elnevezés is: az EU biztosította ennek kizárólagos használatát Magyarországnak (és négy ausztriai tartománynak) az elôírások szerint tisztán gyümölcsbôl vagy törkölybôl készült párlatok forgalmazására. Az alábbi hazai termékek élveznek védettséget: Békési szilvapálinka Gönci barackpálinka Kecskeméti barackpálinka Szabolcsi almapálinka Szatmári szilvapálinka Budapesti szalámi Csabai kolbász Gönci kajszibarack Gyulai kolbász Hajdúsági torma Kalocsai fûszerpaprika-ôrlemény Makói vöröshagyma Szegedi fûszerpaprika-ôrlemény Szegedi szalámi Szôregi rózsatô A történelmi borvidéken termelt kiváló minôségû boraink szintén kizárólagos jogot élveznek a borvidék nevének használatára.

13 11 G y e p g a z d á s l k o d á Gyepgazdálkodás Hazánkban több mint 1 millió hektár gyepterület van. Ezek a gyepek biztosítják a ló, a szarvasmarha, a juh, a kecske számára az egyik legfontosabb takarmánynövényt, a fûszénát. A hazai gyepeket az alábbi módon hasznosítják: 1. Legelôként 2. Kaszlálóként 3. Rétként Legelô ló Legelônek nevezzük azokat a gyepterületeket, amelyeket csak legeltetéssel hasznosítunk tavasztól ôszig. Ezeken a területeken szénakészítés céljából kaszálás nem történik, kivételt jelent ez alól az ôszi ún. tisztító kaszálás, amit a legelôn maradt, elszáradt, elöregedett növények lekaszálása és eltávolítása miatt kell elvégezni annak érdekében, hogy a következô évben egyenletesen fejlôdhessen a gyep. Kaszálónak hívjuk azokat a gyepterületeket, amelyeken legeltetés nincs. Ezeken a területeken a teljes fûhozam lekaszálásra kerül és szénaként, vagy egyéb tartósított formában kapják meg az állatok. Rétnek hívjuk azokat a területeket, amelyeket mind legeltetéssel, mind pedig kaszálással hasznosítanak. Mi a széna? A széna a gyeprôl levágott fûbôl, annak napon történt szárításával készített szálastakarmány. Anyaszénának hívjuk a gyep elsô növedékébôl, második vagy harmadik kaszálásból származó takarmányt sarjúszénának. Az anyaszéna jóval nagyobb hozamot produkál mint a sarjúszéna. Annak függvényében, hogy gyep, lucerna, vagy egyéb növény van a területen, beszélhetünk fûszénáról, lucernaszénáról stb. Kaszálás Természetvédelmi szempontból fontos, hogy a kaszálást úgy kell elvégezni, hogy a gyepen élô állatok ne szenvedjék kárát. Védett növények esetében, vagy olyan gyepeken, ahol védett madarak fészkelnek (például a túzok, vagy a haris), a kaszálást csak akkor szabad elkezdeni, amikor a fiókák már elég nagyok ahhoz, hogy el tudjanak menekülni a traktor elôl. Legelô szürkemarha

14 12 B o r á s t z a Borászat A Kárpát medencében már idôszámításunk elôtt termesztettek szôlôt borkészítés céljából. Az újkori történelemben is Európa szerte nagy tekintélynek örvendett a magyar bor. Hazánk adottsága lehetôvé teszi fehér és vörös borszôlô termesztését egyaránt, amelyekbôl minôségi fehér és vörösborokat tudunk elôállítani. A borvidék olyan nevezetes bortermô táj, ahol a szôlôvel betelepített terület aránya számottevôen nagyobb, mint más vidékeken. A borvidékeken a szôlôtermelésnek és a borkészítésnek nagy társadalmi, gazdasági szerepe és hagyománya van. Magyarországon jelenleg 22 borvidék van. 1. Csongrádi borvidék 2. Hajós-Bajai borvidék 3. Kunsági borvidék 4. Ászár-Neszmélyi borvidék 5. Badacsonyi borvidék 6. Balatonfüred-Csopaki borvidék 7. Balatonfelvidéki borvidék 8. Etyek-Budai borvidék 9. Móri borvidék 10. Pannonhalma borvidék 11. Nagy-Somlói borvidék 12. Soproni borvidék 13. Balatonboglári borvidék 14. Pécsi borvidék 15. Szekszárdi borvidék 16. Villányi borvidék 17. Bükki borvidék 18. Egri borvidék 19. Mátrai borvidék 20. Tokaji borvidék 21. Zalai borvidék 22. Tolnai borvidék Leghíresebb boraink közé tartozik a világhírû Tokaji aszú desszertborunk, illetve az Egri bikavér is. Az Egri bikavér olyan vörösbor, ami legalább három bor házasításából készül. Szôlô A vörösborokat gyakran évekig fahordóban érlelik annak érdekében, hogy a fajtára jellemzô íz kialakuljon. Pl. a barrique technológia alkalmazása során a bort új hordókba töltik, amelyek belsô felülete enyhén meg van pörkölve. A bor érintkezik ezzel a felülettel és a fából különbözô anyagokat von ki. A fából kivont anyagok teszik a barrique-bort olyan jellegzetessé. A bevett gyakorlat szerint 225 literes hordókat használnak az ilyen típusú érleléshez. Szôlô ültetvény

15 13 Ôshonos magyar háziállatok Ôshonos magyar háziállatok Mangalica A mangalica ôsi magyar zsírsertés, amely kistestû, vékony csontozatú és göndör szôrköntössel borított. A mangalica a múlt század második felétôl mintegy 100 éven keresztül európai hírt és rangot jelentett a magyar sertéstenyésztésnek. Ezt a fajtát kifejezetten zsírtermelésre nemesítették ki. Napjainkra a piaci igények miatt a létszáma minimálisra csökkent, de jó hír, hogy az elmúlt években újra felfedezték a mangalicát, kiváló minôségû húsa és zsírja miatt. A mangalica ôsi vonásait hûen mutatják a megszületett malacok, amelyek a vaddisznóhoz hasonlóan csíkosan születnek. A mangalicának négy színváltozata volt ismert, ebbôl három most is megtalálható: 1. szôke (leggyakoribb változat) 2. fecskehasú 3. vörös 4. fekete (már kihalt) Szürkemarha Szôke mangalica Vörös mangalica A hatalmas legelôk fejedelme volt egykoron a szilaj szürkemarha gulya. Már honfoglaló ôseink korában létezett a fajta. A szürkemarha tökéletesen alkalmazkodott a rideg tartáshoz, akár egész télen is kibírta a legelôn tartást. Teje kicsapatva, erjesztve, vagy túróként, valamint húsa élelemként szolgált. Az állat testi erejét ôseink a földmûvelésnél (szántás, boronálás, betakarítás, Szürkemarha Szürkemarha szarvformák malomhajtás stb.) és ökrösszekerek vontatásánál használták fel. Húsa egyedülállóan finom, ízletes. Jó gulyakészségû, igen intelligens, rideg tartású igénytelen állat, a betegségekkel szemben ellenálló. A fajta hírnevét példázza, hogy amikor megérkezett a lábon hajtott szürkemarha gulya a nyugat-európai városokba (Bécs, Nürnberg, stb.), más marhát azokban a városokban nem lehetett vágni, nehogy a vágóhídon gyengébb minôségû marha húsát adják el szürkemarha néven. Az iparosodott mezôgazdaságban a szürkemarha létszám drasztikusan lecsökkent. A fajta túlélte a legválságosabb korszakát, jelenleg kb fajtatiszta tehén van regisztrálva. Juhok (racka, cigája, cikta) Letelepedett ôseink állattartással foglalkoztak, így a juhok fontos szerepet játszottak akkoriban. A puszták gyenge füvein is megélni képes szívós fajta a racka, mely pödrött V alakú szarvával elegáns állata volt a magyar pusztáknak. Csak a Kárpát-medencében ismert a racka, melynek különleges Racka Racka szarvformák

16 14 Ôshonos magyar háziállatok szarvalakulása egyetlen más fajtánál sem jellemzô. A cigáját és a ciktát elsôsorban tejtermelésre használták, inkább a dombvidéki és hegyvidéki legelôket hasznosították velük. A juhokat hármas célból tartották: 1. hústermelés 2. tejtermelés 3. gyapjútermelés A rackának fehér és fekete színváltozata is ismert. Baromfifélék Kendermagos tyúk A honfoglalás és az Árpád-kor baromfiai teljesen azonosak voltak; feltételezhetô, hogy ôseink ezeket vagy hozták magukkal, vagy a Kárpát-medencében ôshonosak voltak. Több, mint ezer éven át adaptálódtak a Kárpát-medence éghajlatához, ezért edzett, igénytelen állatok; belôlük nemesítették ki a kendermagos és a sárga magyar tyúkot, valamint a fehér magyart, melyek a külterjes tartást jól viselik. Ez kopasznyakú (erdélyi kopasznyakú) változatban is elôfordul. A tyúk mellett ôshonos lúd (pl. fodros lúd) és kacsa fajták is léteznek. Meg kell említeni a réz és a bronzpulyka fajtákat is, amelyek eredetileg Észak-Amerikából származnak, viszont hazánkban olyan fajták alakultak ki, amelyek sehol máshol nem lelhetôk fel. Kopasznyakú tyúkok Kopasznyakú kakas Kendermagos kakas Fodros lúd Kutyafajták A kutya az ember egyik legôsibb haszonállata. Ôseink vadászathoz és a pásztorélet könnyítése céljából tartottak és nemesítették azokat a kutyafajtákat, melyek ma is ismertek különleges képességeikrôl. Hasznosítási irány szempontjából 3 kategóriába oszthatjuk a magyar kutyaféléket. Puli Kuvasz Az ôrzôkutyákat nem terelésre, hanem a nyájak, gulyák, ménesek ôrzésére használták a pásztoremberek, elsôsorban a farkastámadás ellen. A kutyákat következetesen fehér színûre nemesítették, hogy a rossz látási viszonyok mellett is jól meg tudják különböztetni azokat a farkastól. Híres magyar ôrzôkutyák a komondor és a kuvasz. Terelôkutya fajtánk a puli, a pumi és a mudi. Róluk elmondható, hogy aktív, intelligens, rámenôs kutyák, a terelést hamar megtanulják, és pontosan megértik a pásztor terelési szándékát. Semmitôl sem félnek, gyakorlatilag bármivel szembeszállnak. Vadászkutyákat elsôsorban sportvadászat céljából használták ôseink. A magyar agár hihetetlen sebességének köszönhetôen

17 15 Ôshonos magyar háziállatok tudja elejteni a vadat. A magyar vizsla zsemlesárga színû, könnyen és gyorsan idomítható, a durva bánásmódot nehezen tûrô, igen intelligens, kiváló memóriájú és jó kombinációs készségû magyar kutyafajta. A magyar vizslát már a XI. században ismerték. Híres volt Balassi Bálint magyar vizsla tenyészete. Régi magyar közmondás úgy tartja, hogy ha az összes többi vadászkutya ki is pusztulna, a vizsla valamennyit képes lenne helyettesíteni. Van a magyar vizslának egy drótszôrû változata is, amely középnagy, erôs testalkatú, sárga drótszôrû vadászkutya. Intelligens, ragaszkodó és kiegyensúlyozott állat. Magyar parlagi kecske A XVIII. század végén törvénybe foglalták, hogy csak szegény ember tarthat kecskét és az, aki egészségileg rá van szorulva, innen is ered a mondás, hogy a kecske a szegény ember tehene. Mivel a kecske olyan növényeket is hasznosít, amelyek mások számára veszedelmesek (kutyatej, citromfû, zsálya, godirc, bürök stb.), a kecsketejben háromszor annyi a vastartalom, mint a tehénében. Lovak Ôshonosnak a hazai lófajták közül a hucult tekinthetjük, amely fajta közel áll a honfoglaló magyarok kis mokány, gyorsjárású lovaihoz. A híres magyar lófajták, melyek egész Európában nagy köztiszteletnek örvendenek, jóval késôbb kerültek nemesítésre. Ide tartoznak az alábbi fajták: Lipicai Furiozo-North Star Kisbéri Gidrán Nóniusz Arabs Muraközi A lipicai fogathajtásban szerez napjainkban is nemzetközi szintû elismerést, a többi fajta is kiválóan alkalmas sport és hobbicélra. A muraközi ló az egyetlen magyar igavonó ún. hidegvérû fajta. A lipicai lovak érdekessége melyek szinte kizárólag szürke színûek hogy a csikók fekete színûnek születnek, és ahogy nônek, hosszú évek alatt szürkülnek ki. Bivaly, szamár Ôseink is tenyésztették a bivalyt és a szamarat, ezért ôshonosnak tekinthetôk a Kárpát medencében. Ezek a fajták a környezô és távoli országokban is fellelhetôk. A kárpát medencei változatok nem különültek el olyan markánsan a többi országban lévô populációtól, mint amennyire a juh, a szarvasmarha, vagy az egyéb fajták esetében tapasztalható volt. Bivaly Szamár

18 16 M é h é s e z t Méhészet A magyar méztermelés kedvezô idôjárási feltételek mellett meghaladja az évi 16 ezer tonnát, mellyel az Európai Unió jelenlegi méztermelô országainak rangsorában a negyedik helyet tölti be. A magyar méz az Európai Unióban elismert minôségû terméknek számít, ráadásul termelésünk 50 százaléka az Unióban viszonylag ritka akácméz. Az elmúlt évek adatai alapján elmondható, hogy a méztermelésünk nôtt a mellett, hogy a méhészetek száma csökkent. Ez azért lehetséges, mert egy méhész több családot tart, mint régebben. A magyar méhészet fôbb adatai Év A méhészetek száma Méhcsaládok száma Méztermelés (tonna) A kaptár bejárat Méhek A háziméh nagy családokban él. Egy-egy méhcsaládban egész éven át rendesen egyetlen anya, ezer munkás, vagy dolgozó, s a szaporodás idôszakában 1 3 ezer here van. Ha a család túlságosan elszaporodik, nagyon népes lesz, akkor a család egy része az öreg anyával együtt kivonul, hogy egy más lakásban új életet kezdjen. Ezt a kivonulást nevezik rajzásnak. Tavasszal, mikor melegebbek a napok, és elkezdôdik a nektárhordás, a királyné 24 óra alatt petét képes lerakni. Hogy ezekbôl mi fejlôdik, függ a sejtek méretétôl és etetésétôl. Ha hagyományos méretû sejtben rakja le petéit, munkás, ha azonban túl erôs a család, akkor anya is kifejlôdhet. Az anyakirályné neveléséhez különleges, csak az anyának kijáró táplálékról kell gondoskodni. Ez a méhpempô. Méz Magyarországon több mint nyolcszáz növényfajt látogatnak a méhek nektár és virágporgyûjtés végett. E fajoknak csak töredékérôl lehet fajtamézet elôállítani. Fajtamézekrôl akkor beszélünk, amikor a méz készítéséhez használt nektár túlnyomó része a megnevezés szerinti növényrôl származik. Világszerte hírnévnek örvend a hazai akácméz. Egyik leggyakoribb mézféleségünk a virágméz, ami nem számít fajtaméznek, mivel ezt sok különbözô virág nektárjából készítik a méhek. Ezeken kívül hazánkban fajtamézként az alábbiak fordulnak elô: Készül a méz Hársméz Gesztenyeméz Napraforgóméz Repceméz

19 17 M é h é s e z t Selyemfûméz Facéliaméz Pohánkaméz Somkóróméz Solidagoméz A fent felsorolt növények sok nektárt termelnek, amit a méhek szívesen gyûjtenek, ezért ezeket jó méhlegelô növényeknek nevezzük. Érdekességnek számít az édesharmatméz, amit nem virágok nektárjából hanem a fák levelein lévô mézharmatból készítenek a méhek. Hogyan készül a méz? Virágport gyûjtô méh Az élôlények több millió éves törzsfejlôdése alatt nagyon szoros egymásrautaltság alakult ki a méhek és a méhes megporzást igénylô növények között. Ezek a növények édes, illatos anyaggal, a nektárral csalogatják magukhoz a méheket, hogy azok táplálkozásuk közben elvégezzék a beporzást. A méhek táplálékgyûjtô tevékenységük során óhatatlanul hozzáérnek a virág portokjához, amelybôl virágpor ragad szôrös kültakarójukra. A növények virágaiból összegyûjtött nektár még nagyobb részben vizet tartalmaz, így ebben a formában a méhek nem sokáig lennének képesek raktározni, mert hamar megerjedne. A méz készítésének egyik legfontosabb részét az képezi, hogy a kaptárban található belsô munkásméhek az idôsebb társaik által összegyûjtött nektárból elpárologtatják a felesleges vizet. A híg nektárt felszívják a mézgyomrukba, elszállítják egy másik sejthez, melyben szétterítik. A levegôvel nagy felületen érintkezô nektár víztartalma a meleg kaptárban folyamatosan csökken. A páradús levegôt a méhek szárnyrezegtetésükkel keltett légárammal távolítják el a kaptárból. A nektár és az érlelôdô méz felszívása és mozgatása során a méhek garatmirigyébôl olyan enzimek kerülnek bele, amelyek az összetett cukrokat egyszerû cukrokká bontják le. A nektár a besûrítéssel egy idôben kémiai átalakuláson is keresztülmegy. A méhek mézhólyagjában található szelep szûrô tevékenységet is végez. A nektárba került szilárd elemeket, így a virágpor maradványt, az esetleges baktérium és gomba spórákat is képes eltávolítani. Ezeken túl a méhek számára káros anyagok a nektárból a méhek kiválasztó szervébe kerülnek. Természetesen maga az érlelés energiaigényes folyamat, az ehhez szükséges energiát a méhek a nektár elfogyasztásából nyerik. Attól az idôtôl kezdve tekintjük igazi méznek ezt a kaptárterméket, amikor a víztartalma eléri a 18% körüli értéket és a méhek viaszfedéllel, légmentesen lezárják a mézgyûjtô cellákat. Ebben a formában a méz hosszú idôn keresztül, minôségromlás nélkül eltartható, így ínséges idôben tartalék táplálékul szolgálhat a méhcsalád számára. Egy család megfelelô éghajlati körülmények között és megfelelô tartás esetén, akár 50 kg-nál is több mézet tud készíteni családonként. Virágport gyûjtô méh

20 18 H a l á s t z a Halászat Az édesvízi haltermelésnek több évszázados múltja van Magyarországon. A földrajzi, vízi és klimatikus adottságok kedvezôek a hagyományos tógazdasági, és esetenként az intenzív üzemi, valamint a természetesvízi haltermeléshez, halászathoz. A halászat a magyar mezôgazdaság nemzetközi szinten versenyképes területe a magyar pontytermelés, mennyiségét tekintve a második helyet foglalja el Európában. Hazánk a Kárpát-medence közepén elterülô, mély fekvésû, nagy folyókkal átszelt ország. A vízszabályozás következtében, valamint vízgazdálkodás javítása érdekében századunkban folyamatosan épültek a többféle célt szolgáló belvízi tározók, illetve folyóinkon a duzzasztó mûvek. Ezen elôzmények következtében alakult ki a mai halgazdálkodás területe, amely ha, ebbôl természetes víz és víztározó ha, mesterséges halastó ha. A domborzati és az éghajlati viszonyok mellett az ôshonos halfauna összetételének is tulajdonítható, hogy a pontyos tógazdálkodás vált Magyarországon a haltermelés legfontosabb területévé. Magyarország vizeiben jelenleg megtalálható 74 halfaj közül 28 védett. Fontosabb halfajaink: Ponty (Cyprinus carpio) Magyarország gazdaságilag legfontosabb halfaja a ponty, melynek hazánkban a tükrös, pikkelyes és vad változata ismert. Éves haltermelésünk %-át adja. Szerepe nem csak a tógazdaságokban meghatározó, hanem a víztározók és a holtágak halgazdálkodásában is. A horgászok zsákmányának is mintegy felét ez a halfaj teszi ki. Élô hal exportunkból 38 %- al részesül. A ponty export 70 %-a az EU országokba irányul. Legkisebb fogható méret: 30 cm, tilalmi idô: május 2 június 15. A két busafaj (fehér busa, pettyes busa): tógazdaságainkban mennyiségi szempontból a ponty után a második legfontosabb halfaj. A tógazdasági termelés %-át adja. Fontos szerepet játszik a víztározók és az intenzív holtágak hasznosításában. Az amur: tógazdaságaink járulék hala, mint hínár és nád pusztító. Fontos szerepe van a csatornák, vízfolyások, tározók biológiai növényirtásában. Egyre népszerûbb kiváló sporthal. Legkisebb fogható méret: 40 cm. Fogassüllô (Stizostedion lucioperca): a halászat és a horgászat egyik legfontosabb halfaja Magyarországon. Húsa ízletes, szálkátlan. A fogassüllô vagy süllô elnevezés csak súly különbséget takar. 1,5 kg-os súlyig süllô, felette fogas. Speciális Hungaricum a Balatoni fogas. Igazi sporthal. A csuka: értékes ragadozó haszonhal. A gyomhalak gyérítésére kiválóan alkalmas. Egyik legkedveltebb horgászhalunk. Legkisebb fogható méret: 40 cm, fogási tilalmi idô: február 15 március 31. A harcsa: jelentôs tógazdasági ragadozóhal. Húsa ízletes, szálkamentes. Kiváló sporthal. Fogásának sajátságos módszere az úgynevezett kuttyogatás. Legkisebb fogható méret: 50 cm, fogási tilalmi idô: május 2 június 15. Kecsege (Acipenser ruthenus): folyóink halászati és horgászati szempontból egyik legértékesebb halfaja. Szálkamentes húsa ízletes. Jó sporthal. Állományának csökkenését elônevelt ivadék (5 hetes, 4 6 mm) kihelyezésével sikerült megállítani. Legkisebb fogható méret: 45 cm, Fogási tilalmi idô: március 1 május 31. Ezen kívül az alábbi halak játszanak jelentôs szerepet: Balin, dévérkeszeg, márna, ezüstkárász, törpeharcsa, afrikai harcsa.

32/2004. (IV. 19.) OGY határozat

32/2004. (IV. 19.) OGY határozat 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról1 A magyar nép történetéből ismert,

Részletesebben

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Írta: Dr. Roszík Péter és szerzőtársai Budapest, 2012. május 31. Szerzőtársak: Bálintné Varga Katalin Bánfi Brigitta Bauer Lea Császár

Részletesebben

A korábban őshonosok közé sorolt magyar (parlagi) kecske onnan kiszorult.

A korábban őshonosok közé sorolt magyar (parlagi) kecske onnan kiszorult. Dr. Böő István: Őshonos nevezéktan változás Milyen gondolatokat ébreszt, milyen érzelmeket válthat ki az emberben egy tekintélyt parancsoló szürke marha gulya vagy egy békésen legelésző, nyugalmat árasztó

Részletesebben

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Bioélelmiszerek Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Biotermék A valódi biotermék ellenőrzött körülmények között termelt, semmilyen műtrágyát és szintetikus, toxikus anyagot nem tartalmaz. A tápanyag-utánpótlás

Részletesebben

AGRÁRGAZDASÁGI STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV 2007

AGRÁRGAZDASÁGI STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV 2007 AGRÁRGAZDASÁGI KUTATÓ INTÉZET KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL AGRÁRGAZDASÁGI STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV 2007 Budapest, 2008 Kiadja: az Agrárgazdasági Kutató Intézet Főigazgató: Dr. Udovecz Gábor valamint a Központi

Részletesebben

Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2)

Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2) Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2) Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető...2

Részletesebben

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

(telefon, e-mail, stb.)

(telefon, e-mail, stb.) I. Tanya paraméterei Címe: Tulajdonosa: Mérete, terület nagysága, épületei: Üzemeltető: Megközelíthetősége: Elérhetőségei: (telefon, e-mail, stb.) Lakott, ott élők száma: Infrastruktúra (internet, telefon,

Részletesebben

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 8. melléklet A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által meghirdetett nyilvános termőföld-haszonbérleti pályázat keretében benyújtott ajánlatok részét képező

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2008. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2008. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2008. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Írta: Dr. Roszík Péter és szerzőtársai Baliné Seléndy Eszter Bálintné Varga Katalin Bánfi Brigitta Bauer Lea Császár Alexandra Nagy

Részletesebben

Tájékoztató a 2015 és 2020 közötti közvetlen támogatási rendszer feltételeiről

Tájékoztató a 2015 és 2020 közötti közvetlen támogatási rendszer feltételeiről Tájékoztató a 2015 és 2020 közötti közvetlen támogatási rendszer feltételeiről Szentirmay Zoltán Földművelésügyi Minisztérium Agrárközgazdasági Főosztály A Közös Agrárpolitika reformja 2014 2020 2 A 2014-2020

Részletesebben

Kitöltési útmutató. a D4405-01 Őshonos állatfajták megőrzése Kiesés-pótlás Alapadatok betétlaphoz

Kitöltési útmutató. a D4405-01 Őshonos állatfajták megőrzése Kiesés-pótlás Alapadatok betétlaphoz Kitöltési útmutató a D4405-01 Őshonos állatfajták megőrzése Kiesés-pótlás Alapadatok betétlaphoz Ez a formanyomtatvány szolgál a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták megőrzése

Részletesebben

Kitöltési útmutató a D4401-01 Őshonos állatfajták megőrzése Kifizetési kérelem Főlaphoz

Kitöltési útmutató a D4401-01 Őshonos állatfajták megőrzése Kifizetési kérelem Főlaphoz Kitöltési útmutató a D4401-01 Őshonos állatfajták megőrzése Kifizetési kérelem Főlaphoz A nyomtatványon az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági

Részletesebben

HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére

HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére Készült az Európai Unió INTERREG IIIC ALICERA projekt támogatásával Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

Az eredetvédelem szerepe és jelentősége. TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes

Az eredetvédelem szerepe és jelentősége. TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes Az eredetvédelem szerepe és jelentősége TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes TERRA MADRE Slow Food (komótos étkezés) (1986) Biológiai Sokféleség Egyezmény A tagállamok nemzeti jogalkotásukban

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

Éves Jelentés 2010. A Hungária Öko Garancia Kft. publikus éves jelentése a 2010. évi ellenőrzési és tanúsítási tevékenységéről

Éves Jelentés 2010. A Hungária Öko Garancia Kft. publikus éves jelentése a 2010. évi ellenőrzési és tanúsítási tevékenységéről Éves Jelentés 2010 A Hungária Öko Garancia Kft. publikus éves jelentése a 2010. évi ellenőrzési és tanúsítási tevékenységéről Budapest, 2011 május 24.... Kovács Dóra ügyvezető 1. Partnereink számának alakulása

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül

Részletesebben

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Írta: Dr. Roszík Péter és szerzőtársai 1. példány Budapest, 2014. május 30. Szerzőtársak: Bálintné Varga Katalin Bánfi Brigitta

Részletesebben

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és

Részletesebben

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban Mezőgazdaság Az Osztrák Magyar Monarchia szétesése, majd a történelmi magyar államterület felosztása után az 1920-ban rögzített, új nemzetközi határ szétszabdalta a több évszázados regionális gazdasági

Részletesebben

59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet

59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 1. oldal 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás

Részletesebben

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat Tipus: = adatgyűjtés AÁ, adatátvétel 1066 1254 1255 1256 1257 1259 Levegőtisztaság-védelmi adatok Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésről Erdővédelmi kárbejelentő lap Jelentés az erdészeti szaporítóanyagokról

Részletesebben

Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről

Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről Iktatószám: 06-7918-10/2009. Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről Az anyagot készítette: Lakosságszolgálati

Részletesebben

A pálinka jogi szabályozása. Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár

A pálinka jogi szabályozása. Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár A pálinka jogi szabályozása Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár A pálinka és a törkölypálinka útja a hungarikummá nyilvánításig A pálinkás társadalom már az 1990-es években

Részletesebben

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban.

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. Pest megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala

Részletesebben

24/2005. (VI. 29. ) EüM - FVM együttes rendelet

24/2005. (VI. 29. ) EüM - FVM együttes rendelet 24/2005. (VI. 29. ) EüM - FVM együttes rendelet a növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhető növényvédőszer - maradék mértékéről szóló 5/2002. (II. 22. ) EüM - FVM együttes rendelet

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése. /Elméleti jegyzet/

Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése. /Elméleti jegyzet/ Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése /Elméleti jegyzet/ Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése /Elméleti jegyzet/ Szerző: Kocsisné Molnár Gitta Pannon Egyetem Georgikon Kar (12.

Részletesebben

TANULÓ VIDÉKI TÁJAK NEMZETI KONFERENCIA II. SZAKMAI TALÁLKOZÓ 2014. MÁRCIUS 27. TATÁRSZENTGYÖRGY

TANULÓ VIDÉKI TÁJAK NEMZETI KONFERENCIA II. SZAKMAI TALÁLKOZÓ 2014. MÁRCIUS 27. TATÁRSZENTGYÖRGY TANULÓ VIDÉKI TÁJAK NEMZETI KONFERENCIA II. SZAKMAI TALÁLKOZÓ 2014. MÁRCIUS 27. TATÁRSZENTGYÖRGY dr. Nagy Réka, vidékfejlesztési referens Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád Megyei Szervezet Témák HELYI

Részletesebben

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10.

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért Biogáz hasznosítás Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Alaphelyzet A magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

8. számú melléklet FOGALOMJEGYZÉK

8. számú melléklet FOGALOMJEGYZÉK 8. számú melléklet FOGALOMJEGYZÉK 1. aktív mezőgazdasági termelő: a mezőgazdasági termelők részére nyújtandó közvetlen támogatás igénybevételére vonatkozó szabályokról szóló 8/2015. (III.13.) FM rendeletben

Részletesebben

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Egyed Imre Czikkhalas Kft. Debrecen 2011. Innováció Innováció: az a társadalmi jelenség, amely a technikai eszközök, technológiák

Részletesebben

A HÍR védjegyes termékek uniós oltalmi lehetőségei

A HÍR védjegyes termékek uniós oltalmi lehetőségei A HÍR védjegyes termékek uniós oltalmi lehetőségei Zobor Enikő szakmai tanácsadó Élelmiszerfeldolgozási Főosztály A HÍR gyűjtemény 1993-1997. EU Euroterroirs (Európa Vidékei) Program FR (890), ES (526),

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 nyomdai ISBN-10: 963-235-065-0

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok listája és termeszthető növények köre 2009

Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok listája és termeszthető növények köre 2009 Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok listája és termeszthető növények köre 2009 Szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram-csoport: 01 Alapszintű szántóföldi növénytermesztés AGF08, AGF09,

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez 66 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 9. szám. melléklet a /. (VI..) FM rendelethez Értékelési szemrendszer a. () bekezdése alapján benyújtott pályázatokhoz Értékelési szem Értékelési szemok kategóriák A TANYA

Részletesebben

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség 5 000 17 000 35 000 52 000 58 000 93 000 133 000 240 000 298 000 320

Részletesebben

Önt. WACHAL KÁLMK Szabolcs-Szatm Kormányhivatal

Önt. WACHAL KÁLMK Szabolcs-Szatm Kormányhivatal Köszönti Önt Dr. Vinnai Győző kormánymegb nymegbízott nevében WACHAL KÁLMK LMÁN N a Szabolcs-Szatm Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatója 1 Földművelésügyi Igazgatóság filozófi

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség A TÁMOGATÁSOK ÁLTALÁNOS KERETE Figyelembe véve,

Részletesebben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben Jámborné Dankó Kata és Bardócz Tamás Vidékfejlesztési Minisztérium, Halgazdálkodási és Halászati Operatív Program Irányító Hatósági Osztály Magyarországon

Részletesebben

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata:

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: 1. Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: Termesztés céljai, jelentősége (fő- és melléktermékek felhasználása) Fajtaismeret (fontosabb

Részletesebben

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról

Részletesebben

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.

Részletesebben

Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben

Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben Szalay István Kisállattenyésztési Kutatóintézet és Génmegőrzési Koordinációs Központ Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete

Részletesebben

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

LXV. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2015. november 9. T A R T A L O M. 9. S z á m T á r g y O l d a l. Közlemény

LXV. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2015. november 9. T A R T A L O M. 9. S z á m T á r g y O l d a l. Közlemény LXV. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2015. november 9. A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA T A R T A L O M 9. S z á m T á r g y O l d a l Közlemény A földművelésügyi miniszter közleménye a szántóföldi növények,

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI TÁMOGATÁSOK MAROS MEGYÉBEN

MEZŐGAZDASÁGI TÁMOGATÁSOK MAROS MEGYÉBEN A. NÖVÉNYTERMESZTÉS MEZŐGAZDASÁGI TÁMOGATÁSOK MAROS MEGYÉBEN 1. FÖLD ALAPU TAMOGATAS (SAPS) Igényelhető bármilyen típusú szántóföldre, gyepekre, gyümölcsösökre vagy szőlőültetvényekre. Feltétel az adott

Részletesebben

Oktatási anyagaink az agrár szektorban

Oktatási anyagaink az agrár szektorban Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 II. nemzetközi workshop HUSK/1101/1.1.1/0361 project Oktatási anyagaink az agrár szektorban Kövesd Andrea TREBAG KFT Life Long Learning

Részletesebben

Zöldítés 2015-2020. Madarász István osztályvezető Agrárközgazdasági Főosztály. Budapest, 2015. február 27.

Zöldítés 2015-2020. Madarász István osztályvezető Agrárközgazdasági Főosztály. Budapest, 2015. február 27. Zöldítés 2015-2020 Madarász István osztályvezető Agrárközgazdasági Főosztály Budapest, 2015. február 27. Degresszivitás A közvetlen támogatások új rendszere Magyarországon Kötelező elemek Alaptámogatás

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A tesztüzemi rendszer adatbázisa alapján kialakított SFH értékek listája

A tesztüzemi rendszer adatbázisa alapján kialakított SFH értékek listája 1. számú melléklet a 127/2007. (X. 29.) FVM rendelethez 1. számú melléklet a 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelethez A tesztüzemi rendszer adatbázisa alapján kialakított SFH értékek listája A magyarországi

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Dr. Ladányi Richard - Chrabák Péter - Kiss Levente Bay Zoltán Alkalmazott

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK Magyar Madártani Egyesület Fülöp Gyula Kék vércse LIFE - gazdálkodói fórumok - 2007 Natura 2000 területek lehetnek: Farm-alapú támogatás (SPS) területe

Részletesebben

BESZÁMOLÓ Dr. Szalai Miklós Gyógynövényes Tankert 2015. évi munkájáról. Emlékházban elvégzett kertészeti munkák és jövőbeli tervek

BESZÁMOLÓ Dr. Szalai Miklós Gyógynövényes Tankert 2015. évi munkájáról. Emlékházban elvégzett kertészeti munkák és jövőbeli tervek BESZÁMOLÓ Dr. Szalai Miklós Gyógynövényes Tankert 2015. évi munkájáról 2015. április vége óta vezetem a Dr. Szalai Miklós Emlékházat mint tájgondnok. Ez a munkakör számos szakmai kihívás és feladat elé

Részletesebben

Present Royal Reklámstúdió Méz kínálatunk

Present Royal Reklámstúdió Méz kínálatunk Méz kínálatunk A legfinomabb és legkülönlegesebb mézeket gyűjtöttük itt össze Önöknek, melyek remek ajándékként szolgálnak az ünnepek közeledtével. Termékeink más és más kiszerelésben kaphatóak. 36g tól

Részletesebben

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27.

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27. Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27. A biomassza és a földhő energetikai

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

I. félév 2. óra. Készült az Európai Unió finanszírozásával megvalósult iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014

I. félév 2. óra. Készült az Európai Unió finanszírozásával megvalósult iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014 Oktatási anyag, oktatási segédlet az egészséges étkezési szokásokat érintő ismeretek fejlesztése és azok gyakorlati alkalmazása érdekében 5. osztályos tanulók részére I. félév 2. óra Készült az Európai

Részletesebben

MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről

MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről Petőfiszállás, 2014. október 29. A Közös Agrárpolitika költségvetése A 2014-2020 közötti költségvetési időszakban

Részletesebben

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Virágzó Vidékünk Európa Nap Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Dr. Weisz Miklós AGRYA társelnök MNVH elnökségi tag Kecskemét, 2014-05-16 2000 2010 Fiatal gazdák (< 35): - 2,1% Gazdák (35 54): - 5,3 % Fiatal

Részletesebben

Kiss Szilárd, Moszkva 2011/2012 éves attasé jelentés

Kiss Szilárd, Moszkva 2011/2012 éves attasé jelentés Kiss Szilárd, Moszkva 2011/2012 éves attasé jelentés 1. Oroszország számokban 2. Oroszország mezőgazdasága 3. Oroszország és a WTO 4. Orosz magyar mezőgazdasági kapcsolatok 5. Hivatalos látogatások Magyarországról

Részletesebben

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese?

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese? TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló 1. Hol található a világ legnagyobb trópusi erdőterülete? a. A Kongó-medencében. b. Amazóniában. c. Pápua-Új Guineán. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN. Dr. Koppány György VITAFORT ZRT

AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN. Dr. Koppány György VITAFORT ZRT AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN Dr. Koppány György VITAFORT ZRT BEVEZETÉS A BIOÜZEMANYAG CÉLÚ ALKOHOLGYÁRTÁS ALAPANYAGAI A MAGAS SZÉNHIDRÁT TARTALMÚ NÖVÉNYI

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs

Részletesebben

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti

Részletesebben

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán CO 2 BIO-FER Biogáz és Fermentációs Termékklaszter Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán előállítás Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Enyingi Tibor Mérnök biológus Klaszterigazgató

Részletesebben

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai Dr. Németh István Elnök-vezérigazgató Tógazda Zrt. Millió tonna Tények a világból Hal Hús A hústermékek és az akvakultúra/tengeri haltermékek

Részletesebben

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015.

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015. Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015 Budapest 2015. szeptember A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kiskérődző és Juhtenyésztési Alosztály

Részletesebben

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de

Részletesebben

Agrár- Környezetgazdálkodás (AKG) Lajosmizse.2015.10.19.

Agrár- Környezetgazdálkodás (AKG) Lajosmizse.2015.10.19. Agrár- Környezetgazdálkodás (AKG) Lajosmizse.2015.10.19. Agrár-környezetgazdálkodás célja: az agrár-környezetgazdálkodási célok elérések érdekében többlet tevékenységek önkéntes alapon való elvégzése kedvezményezett:

Részletesebben

Mezőgazdaság számokban

Mezőgazdaság számokban Mezőgazdaság számokban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei információk a 1 11. oldalon A mezőgazdaság teljesítménye % 18 16 14 12 1 8 A mezőgazdaság bruttó termelése (2=1%) 6 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21

Részletesebben

Opten Törvénytár Opten Kft. I. 77/2009. (VI. 30.) FVM rendelet. A 2009.07.01. óta hatályos szöveg

Opten Törvénytár Opten Kft. I. 77/2009. (VI. 30.) FVM rendelet. A 2009.07.01. óta hatályos szöveg Opten Törvénytár Opten Kft. I. 77/2009. (VI. 30.) FVM rendelet 77/2009. (VI. 30.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének

Részletesebben