Dél-dunántúli statisztikai tükör 2012/5

Átírás

1 212/8 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal VI. évfolyam 8. szám 212. június 4. Dél-dunántúli statisztikai tükör 212/5 A háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálat területi jellemzői a Dél-Dunántúlon 21-ben Az utóbbi években az érdeklődés középpontjában állandó helyet foglalt el Magyarországon az egészségügy. Jelen elemzés a Dél-Dunántúl háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátottságát kívánja bemutatni, szemléltetve a régió megyéiben tapasztalható állapotokat a hazai viszonyok tükrében. 1 Hazánkban az egészségügyi alapellátás ezen belül a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás megszervezéséért a helyi önkormányzatokról szóló 199. évi LXV. törvény értelmében a települési önkormányzatok (fővárosban a kerületi önkormányzatok) felelősek. Az önkormányzatok képviselő-testületének feladatai közé tartozik az egészségügyi alapellátások körzeteinek megállapítása és kialakítása, illetve több településre is kiterjedő ellátás esetén a körzet székhelyének kiválasztása. Az alapellátás területén a szabad orvosválasztás elve érvényesül, tehát a biztosítottak szabadon választhatnak háziorvost, azzal a megkötéssel, hogy az orvosnak csak a körzetébe tartozó betegeket kötelessége fogadni, a körzeten kívüli betegek befogadásáról mérlegelés alapján dönthet. A háziorvosok és a házi gyermekorvosok által ellátandó körzetek országosan a. évi 6765-ről 21-re 97-tel csökkent. Ennek közel háromnegyedét (72) a felnőtt és vegyes (felnőtteket és gyermekeket is ellátó) praxisok, míg egynegyedét () a házi gyermekorvosi praxisok számának visszaesése idézte elő. A vizsgált 5 év alatt megyéből számoltak be 2 és 19 közötti praxisszám csökkenésről, Budapesten 27 megszűnést jelentettek, és mindössze 4 megye beküldött jelentése tartalmazott körzetszámbővülést. Az ország 7 tervezési-statisztikai régióját nézve a Dél-Dunántúl bizonyult az egyetlen olyan térségnek, ahol a 21. év végére (4-gyel) több háziorvosi praxis került kialakításra, mint -ben. Ez a növekedés a régión belül egyedül Tolna megyének tulajdonítható, ahol a 8 új körzet (országosan szemlélve Pest megye után a második legtöbb új praxis) kijelölése ellensúlyozta a másik két megyében történő 2 2 körzetmegszűnést. A praxisokat azok típusa alapján három csoportba sorolhatjuk. A régión belül a saját körzetek -től 1,5%-kal esett vissza 648-ra (országosan a visszaesés mértéke 2%-os volt). Azon helyettesítésben ellátott praxisok pedig, ahol egyébként van háziorvos, de ő éppen hosszabb-rövidebb ideig különböző ok miatt távol van és ez idő alatt más orvos helyettesíti, mindössze eggyel növekedett, százalékban kifejezve 14%-kal bővült (országosan 7%-kal). A praxisok harmadik típusába sorolhatóak azok a körzetek, amelyeknek nincs jogi állományban lévő háziorvosa, házi gyermekorvosa (mert távozott, nyugdíjba ment, meghalt), de a körzethez bejelentkezett lakosokat más orvos valamilyen szerződés alapján ellátja. Ez történhet úgy, hogy az alapellátással helyileg nem rendelkező településről vagy a betegek utaznak át egy megadott időpontban egy távolabbi rendelőbe, vagy pedig egy héten egyszer maga a helyettesítő orvos jár ki az állandó egészségügyi ellátást nélkülöző településre. 1. tábla A háziorvosi és a házi gyermekorvosi praxisok betöltöttségének alakulása, % Háziorvosi praxis Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Ország Felnőtt 99,4 98,8 98,8 99,1 99, Vegyes 96,1 95,8 9,2 94,8 94,6 Gyermek 98,5 97,7 1, 98,7 99, 98, 97, 96,9 97,7 98, 21 Felnőtt 99, 96,5 94,2 97,2 99, Vegyes 95,1 96,8 86, 94,1 9,1 Gyermek 97, 95,1 92,5 95, 98,1 97,6 96,4 91,7 95,8 97,4 A betöltetlen praxisok Magyarországon a. évi 1-ról a 21. év végére már 171-re emelkedett, megnehezítve ezzel a folyamatos orvosi alapellátást. Az 5 év alatt bekövetkezett 29%-os betöltetlen praxisszám növekedésen belül kirívóan megugrott (2,7-szeres) a házi gyermekorvosok betöltetlen körzeteinek, míg a háziorvosok felnőtt és vegyes praxisaiban 16%-kal nőtt a vizsgált érték. A Dél-Dunántúlon összességében 81%-kal növekedett a betöltetlen praxisok, ezen belül Baranyában 4, Somogyban %-os, Tolnában 2,8-szeres növekedést regisztráltak. Baranya megyében a 21. év végén 7 háziorvosi praxis (1 felnőtt, 4 vegyes és 2 gyermek) állt üresen, közülük hosszabb ideje betöltetlen már az ibafai, a mohácsi és a nemeskei. Somogyban hasonlóan rossz a helyzet, itt 8 ( felnőtt, vegyes és 2 gyermek) körzetben nem rendelt naponta orvos, sőt közülük Barcson, Kutason és Lakócsán már huzamosabb ideje gazdátlan a körzet. A betöltetlen praxisok tekintetében a régióban messzemenően a legrosszabb helyzetben lévőnek Tolna megye tekinthető, ahol 14 üres körzet (5 felnőtt, 6 vegyes és gyermek) található, ebből tartósan betöltetlen a felsőnyéki, gyönki, györei, györkönyi, gyulaji, kétyi, nagyszokolyi és a tolnanémedi. 1 A felhasznált adatok forrását a KSH által gyűjtött Jelentés a háziorvosok és házi gyermekorvosok tevékenységéről címet viselő, kötelezően évente beküldendő kérdőív és annak kétévente kitöltendő morbiditási betétlapja képezi.

2 2 Dél-dunántúli statisztikai tükör 212/5 Statisztikai tükör 212/8 1. ábra A betöltetlen háziorvosi és házi gyermekorvosi praxisok, 21. december 1. Borsod-Abaúj-Zemplén Jász-Nagy kun-szolnok 9 7 Tolna 11 Nógrád 11 Békés 9 Hev es 9 1 Szabolcs-Szatmár- 7 1 Somogy 6 2 Pest 6 1 Komárom-Esztergom 5 2 Fejér 7 Barany a 5 2 Veszprém 4 1 Hajdú-Bihar 5 Bács-Kiskun 4 Zala 2 1 Vas Gy őr- Moson-Sopron Csongrád 2 Budapest 2 21-ben az ország 2 települése közül 165-ban működött helyben felnőtt vagy vegyes praxis, míg gyermekkörzetet mindössze 44 településen alakítottak ki. A. évhez képest, a településszám 7-tel növekedett, miközben a háziorvossal -cal, a házi gyermekorvossal rendelkezőké pedig eggyel csökkent. A 655 települést magába foglaló dél-dunántúli régióban 242 településen nem kellett más helységbe elutazni a betegeknek, ha igénybe kívánták venni a háziorvos által nyújtott szolgáltatásokat, a házi gyermekorvos tekintetében ugyanez 51 településen volt igaz. ségében a. évhez képest az előbbiek 4-gyel növekedett, utóbbiaké pedig -mal csökkent. 2. tábla Háziorvossal, házi gyermekorvossal a Dél-Dunántúlon Megnevezés Baranya Somogy Tolna Dél- Dunántúl települések települések aránya 27,9 4, 51,9 6,4 aránya 6, 6,9 17,6 8, 21 települések települések aránya,9 4, 52, 6,9 aránya 5,6 6,5 16,5 7, Betöltetlen háziorv osi körzetszám Betöltetlen házi gy ermekorv osi körzetszám A vizsgált években számottevő változás nem történt a háziorvossal, házi gyermekorvossal rendelkező dél-dunántúli települések számában és arányában. A háziorvossal rendelkező városok és községek 4-gyel gyarapodott, mely mindössze,5 százalékponttal emelte meg az orvossal rendelkező településarányt. Ezzel ellentétben a gyermekorvossal ellátottaké -mal esett vissza, ami fél százalékpontos csökkenést jelentett. Ennél szembetűnőbb különbségek fedezhetők fel a régió megyéi között. Míg Baranyában a háziorvossal ellátott települések aránya mindössze 29% körüli szinten mozgott, addig Tolnában minden második település rendelkezett saját háziorvossal, magasan túlszárnyalva ezzel a régiós áltagot. Az egészségügyi alapellátásban tevékenykedő házi gyermekorvosok nyújtotta szolgáltatások elérhetősége a vizsgált időszakban tovább romlott. Baranya és Somogy megye településeinek mindössze 5,6 és 6,5%-án tudták az orvosi ellátást helyben igénybe venni, ennél csak Tolnában alakult jobban a helyzet, ott ez az arány a régiós szinten mértnek több mint duplája (16,5%) volt. Tolnához képest a másik két megye hátrányosabb helyzete azok jellegzetes aprófalvas településszerkezetével hozható összefüggésbe. A gazdaságossági szempontokon túlmenően a fokozatos kiöregedés gondját az orvosok utánpótlásának hiánya is súlyosbítja. 21-ben a régió lakosságának egészségügyi ellátása 59 háziorvosra és 19 házi gyermekorvosra hárult. -óta számuk minimálisan 5 5 fővel csökkent. Az országban ugyanezen időszak alatt a praktizáló háziorvosok 92-vel (4926-ra), a házi gyermekorvosoké pedig 46-tal (-re) mérséklődött. Országosan tehát a háziorvos-szám csökkenés közel duplája (1,8%), míg a házi gyermekorvosoké megközelítően négyötöde a déldunántúli régióban mértnek. Amennyiben összehasonlítjuk az orvosok és a körzetek számában bekövetkezett változást, elmondható, hogy országosan a praxisszám csökkenés mellett a szakemberek számában másfélszer nagyobb visszaesés ment végbe és 21 év között. Kiemelendő, hogy a megyék közül egyedül Pesten követte a körzetszám növekedést orvosszám bővülés is. A kiöregedés problémaköréhez kapcsolódva megnéztük a praktizáló orvosok életkorát 21-ben, hazánkban és a régióban. Mivel háziorvos és házi gyermekorvos megbontásban nem álltak rendelkezésünkre megyei szinten életkor vonatkozásában adatok, ezért a továbbiakban azt vizsgáltuk, hogy az orvosi munka során gyakorolt domináns szakképesítés alapján hogyan alakult a csecsemő-gyermekgyógyászatot és a háziorvostant végző orvosok életkora. A két szakképesítést együtt vizsgálva országosan a legtöbben (19%) az év közöttiek voltak, ugyanakkor magas arányt (17 16%-ot) képviseltek az 5 54 és a 6 64 éves korosztályba tartozók is. A másik végpontot jelentő évesek mindössze,2%-át tették ki a dolgozó orvosoknak. Bár a Dél-Dunántúlon az említett korosztályok az országoshoz hasonló arányt képviseltek, érdemes azonban a megyéket külön-külön is megvizsgálni. Míg Somogyban a csecsemő-gyermekgyógyász szakképesítéssel praktizálók negyede, Baranyában közel ötöde tartozott az év közöttiekhez, tehát ez volt a legnépesebb korosztály, addig Tolnában az 5 54 és a 6 64 év közötti orvosok egyötöd-egyötödöt képviselő aránya bizonyult meghatározónak. Érdekességként említhető, hogy az előbbi szakterületen Somogy megyében dolgozó férfi orvosok %-a a év közöttiek korcsoportjába tartozott. Nem számított ritkának az sem, hogy a kimutatásban 7 év fölötti doktorokat is találtunk; Somogyban 1 nő, Tolnában férfi és 1 nő, Baranyában pedig 5 férfi és 4 nő is praktizált még a 21. évben ilyen idős korában. Ennek oka lehet a hivatásszeretet, de akár a megélhetés, illetve a további körzetellátás hiánya is. A háziorvoslástant gyakorlók közül Somogyban, legnagyobb arányban (21%) az 5 54 éves korosztályba tartozó orvosokat találtunk, míg a másik két megyében (Baranyában 2, Tolnában közel 19%-uk) többségük életkora az év közé esett. A háziorvosi szolgálatot jogállásuk szerint is csoportosíthatjuk, így azokat működtetheti települési önkormányzat, önkormányzati társulás, önkormányzati feladatot intézmény, egészségügyi vállalkozás és magángyakorlatot folytató orvos is.

3 Statisztikai tükör 212/8 Dél-dunántúli statisztikai tükör 212/5. tábla A praxisok és az orvosok számának megoszlása jogállásuk szerint, % Megnevezés Baranya Somogy Tolna Dél- Dunántúl Praxisszám kötötte szerződését 2,7,2 26,1 12, szerződését,7 4, 1,2 1,9 Egészségügyi vállalkozó 96, 8,8 72,7 85,6 Egyéb,,,,1 en 1, 1, 1, 1, 21 kötötte szerződését,7 4,1 12,4 6, szerződését 1, 1,4,6 1, Egészségügyi vállalkozó 94,9 9,7 85,2 92,1 Egyéb,,9 1,8,9 en 1, 1, 1, 1, Háziorvos, házi gyermekorvos szám kötötte szerződését 2,8 1, 2,9 11,1 szerződését,,7 1, 1,5 Egészségügyi vállalkozó 96,9 8, 74,8 87,2 Egyéb,,,,2 en 1, 1, 1, 1, 21 kötötte szerződését 2,1 2,8 6,5,4 szerződését,,5,7, Egészségügyi vállalkozó 97,5 95,7 91,5 95,5 Egyéb,4,9 1,,8 en 1, 1, 1, 1, A települési önkormányzattal, önkormányzati szerződéses jogviszonyban álló praxisok -ről 21-re régiós szinten több mint felével visszaesett (ugyanekkor országosan mérsékeltebben, 26%-kal fogyott). Míg Somogyban negyedével, Tolnában pedig felével csökkentek ezen szerződés számok, addig Baranyában 8%-kal nőttek. A háziorvosok, házi gyermekorvosok 21-ben már 7%-kal kevesebben szerződtek önkormányzatokkal a. évi adatokhoz képest, ez a régiós visszaesés éppen duplája az országosnak. Az elmúlt 5 évben az önkormányzati feladatokat intézménnyel szerződő körzetek közel felével csökkent a régióban, míg az országban ezzel egy időben 4%-os növekedés zajlott e terén. A megye közül a két szélsőértéket itt is Baranya és Somogy képviselte, míg előbbiben a fent említett praxis-szám másfélszeresére nőtt, addig utóbbiban kétharmadával csökkent. Értelemszerűen azonos előjelű folyamatok zajlottak az orvosoknál is. A Dél-Dunántúlon 21-ben mindössze 2 orvos rendelkezett a fenti szerződéstípussal, míg -ben még 1-en választották ezt a kötelezettségi formát. A háziorvosi szolgálatot vállalkozóként működtetők számában 5 év alatt bekövetkezett változások nagyságában a két szélsőértéket képviselő régiónak a dél-dunántúli és a dél-alföldi bizonyult. Előbbiben a vállalkozóként üzemeltetett praxisok 7,5, az orvosok 8,5%-kal csökkent, utóbbiban pedig ugyanezen számok 8,2, illetve 7,8%-kal bővültek. Országosan sem a vállalkozásként működő praxisok, sem az orvosok számában nem történt jelentős változás. A területi ellátási kötelezettséggel rendelkező praxisok és orvosok aránya az összes körzet illetve orvos-számon belül -ről 21-re a Dél- Dunántúlon közel 2 2 százalékponttal emelkedett (országosan ez az arány,7,8 százalékpont növekedést mutatott). A háziorvosi, házi gyermekorvosi szolgálatok adataiból az is kiderült, hogy a régióban -ről 21-re 1%-kal növekedett azon körzetek, melyek eltekintettek kislaboratórium működtetésétől, így a 21. év végére a dél-dunántúli praxisok 88%-ában a levett vért, esetleg vizeletmintát a helyszínen nem tudták analizálni (országos arány: 94%). Fizioterápiás ellátás biztosítása terén a régiós arányszámok kedvezőbben alakultak az országoshoz képest, tekintve, hogy a régió körzeteinek 6,%-ához képest országosan a praxisok mindössze,6%-a rendelkezett az OEP által finanszírozott ellátás biztosításához szükséges berendezésekkel és többféle kezelést is tudott nyújtani betegeinek. A körzetek internet-ellátottsága az elmúlt 5 évben ugrásszerű változáson ment keresztül, 21-ben mind régiós, mind országos szinten mindössze egy százalék volt azok aránya, melyek nem rendelkeztek még hozzáférési jogosultsággal. Az internet-ellátottságtól lényegében független elektronikus betegnyilvántartási rendszer alkalmazásában már nem történtek az előzőhöz mérten nagy változások. Már -ben is régiós szinten a praxisok 97%-ában (országosan 96%) ennek segítségével tartották nyilván a páciensek adatait, a 21. évre pedig mindkét területi vonatkozásban 1 2 kivételtől eltekintve számítógépen tárolták a betegekkel kapcsolatos történéseket. A háziorvosok egészségbiztosítói finanszírozásának alapját a bejelentkezettek létszámától és életkorától függő fejkvóta képezi, amelyet különböző korrekciós tényezők (fixdíj, területi pótlék, eseti ellátás díja, szakmai szorzó, stb.) egészítenek ki. A vizsgált időszakban a régió háziorvosaihoz bejelentkezett lakosainak sem a számában, sem a nemenkénti megoszlásában nem következett be számottevő változás. A kártyájukat valamely háziorvosnál leadók 47%-a az országos arányhoz hasonlóan férfi volt. A régióban bejelentkezett fő betöltött életkor szerinti csoportosításából kitűnik, hogy a. évhez képest 21-re a legnagyobb mértékben 18%-ban a vegyes praxisokban lejelentett 11 hónapos csecsemők csökkent, de hasonló mértékű (16%-os) visszaesést tapasztaltak az 5 14 éves korosztály képviselőinél is. Ezzel ellentétben, az éves korosztályból egy ötöddel, míg a 75 és idősebbek közül mintegy %-kal több bejelentkezett lakost regisztrálhattak a praxisokban. 2. ábra A háziorvosokhoz bejelentkezett lakosok Ezer fő Férfi Nő Férfi Nő 21

4 4 Dél-dunántúli statisztikai tükör 212/5 Statisztikai tükör 212/8 A házi gyermekorvosokhoz bejelentkezett gyermekek számában a fentiekkel ellentétben a 21. év végére az országos csökkenés (2,4%) közel duplája (4,%) realizálódott a Dél-Dunántúlon, így a. évben regisztrált 1 76 fő 21-re 12 9-re csökkent. A régió megyéiben a legszámottevőbb visszaesés Somogyban jelentkezett (8,4%), eközben Tolnában 5,1%-os, míg Baranya megyében egy százalék alatti csökkenést mértek. A nemek aránya a gyermekeknél már évek óta 51:49 a fiúk javára mind megyei, mind országos szinten. A bejelentkezett gyermekek közül az 5 14 év közöttiek esett vissza a legnagyobb mértékben, 8,7%-kal, míg a 12 hónapos 4 éves korosztályba tartozóké ezzel egy időben 8%-kal emelkedett. Országos szinten e két korcsoport képviselte a szélsőértékeket, az 5 14 évesek 4,9%-kal csökkent, a másik vizsgált korcsoportba tartozóké pedig 5,5%-kal nőtt. 2. ábra A házi gyermekorvosokhoz bejelentkezett gyermekek Ezer fő Fiú Lány Fiú Lány A dél-dunántúli háziorvosok betegforgalma a vizsgált időszak alatt az országossal megegyező arányban, mintegy %-kal, a. évi közel 6 és fél millióról 6 millióra mérséklődött. Míg a rendelésen esetszámában nem, vagy alig történt változás, addig a hívásra bekövetkező, lakáson történt beteg harmadával, a folyamatos ellátás miatt történők pedig több mint felével estek vissza. A régió megyéjében nagyságrendileg azonos mértékű csökkenések zajlottak, a folyamatos ellátás miatti lakáson történt azonban jelentősebb területi differenciát mutatott, tekintve, hogy az átlagos mintegy 5%-kal szemben Baranyában a 19 megye közül is a legnagyobb mértékben 6%-kal csökkent. A szakrendelésre tovább irányított esetek aránya átlagosan 2,%-kal emelkedett a régióban (országosan 2,6%-kal), ebből az EKG-ra, röntgenre, laborba irányításoké 1,5%-ot, az egyéb szakrendelésre tovább küldötteké,1%-ot tett ki. A fekvőbeteg-gyógyintézetbe utalt esetek aránya változatlannak bizonyult. 4. ábra A háziorvosok betegforgalma Megy e, ezer eset Régió, ezer eset A vizsgált időszak alatt a házi gyermekorvosok betegforgalmában sem régiós, sem pedig országos szinten nem történt számottevő változás. A déldunántúli térségben praktizáló házi gyermekorvosok 21-ben hasonlóan az öt évvel korábbihoz összesen 1 millió 67 ezer esetben kerültek kapcsolatba bejelentkezett betegeikkel. Persze a megyék vonatkozásában már nem ennyire egységesen változatlan a kép, Somogyban például 7%-os forgalomcsökkenést, míg Baranyában 5%-ot megközelítő növekedést könyvelhettek el a praxisok. Ugyanekkor Tolnában 21-ben is közel ugyanannyiszor fordultak a rászorulók házi gyermekorvosukhoz, mint -ben. A fekvőbeteggyógyintézetbe utalással járó esetek negyedével csökkent a régióban, míg országosan és 21 között 9%-kal emelkedett. Kiegészítő diagnosztikára 5%-kal több esetben kaptak beutalót a gyermekek háziorvosuktól a Dél-Dunántúlon, szemben az országos 7%-os csökkenéssel. 5. ábra A házi gyermekorvosok betegforgalma Megy e, ezer eset Egy orvos leterheltségének egyik mérő az általa ellátandó napi betegforgalom nagysága. A Dél-Dunántúlon ez a mutató 21-ben a háziorvosoknál áltagosan 48 esetet jelentett, -mal többet, mint az országban általában. - höz képest az egy orvosra eső naponta ellátandó esetszám mind országos, mind pedig régiós szinten mindössze eggyel csökkent. A régión belül Baranyában eggyel nőtt, Tolnában nem változott a mutató, Somogyban pedig 4-gyel csökkent. A szakemberekre háruló tehertétel másik tükrözője, hogy a hozzájuk bejelentkezett személyek alapján mekkora népességet kell felelősségteljesen és legjobb tudásuk szerint ellátniuk. 21-ben a régióban egy háziorvosnak átlagosan 1617 beteggel kellett foglalkoznia, 1,6%-kal többel, mint -ben. Az 1745 fős országos átlagot (mely szintén 1,6%-kal haladta meg a. évit) a régión belül egyedül Tolna megye szárnyalta túl, az ott dolgozó háziorvosoknak ugyanis munkájuk során fővel több beteget kellett ellátniuk. Az országos és a régiós átlag alatti mutatóval rendelkezett Baranya és Somogy is, előbbiben 4, utóbbiban 1614 betegről kellett átlagosan gondoskodniuk. 6. ábra Egy háziorvosra jutó átlagos napi betegforgalom és lakosság Egy háziorvosra jutó napi betegforgalom, eset Régió, ezer eset Egy háziorvosra jutó bejelentkezett lakosok, fő

5 Statisztikai tükör 212/8 Dél-dunántúli statisztikai tükör 212/5 5 A házi gyermekorvosok naponta ellátott betegeinek számában a vizsgált időszakban sem országosan, sem régiós szinten nem történt változás, maradt a napi 27 illetve 29 esetszám. A Dél-Dunántúl megyéi közül Baranyában és Tolnában nőtt egy-egy beteggel a napi forgalom, Somogyban azonban változatlan maradt. A régióban egy házi gyermekorvosnak átlagosan 887 bejelentkezett gyermeket kellett ellátnia, amely az országos mutató 94%-a. A megye vonatkozásában Tolnában voltak a leginkább leterheltek a doktorok, átlagosan 942 gyermek gyógyításának a feladata jutott egy személyre, Somogyban 97, Baranyában pedig mindössze 827 potenciális beteg gyermeket gyógyított egy házi gyermekorvos. 7. ábra Egy házi gyermekorvosra jutó átlagos napi betegforgalom és lakosság Egy házi gyermekorvosra jutó napi betegforgalom, eset Egy házi gyermekorvosra jutó bejelentkezett gyermekek, fő A jelentések alapján a háziorvoshoz bejelentkezett felnőttek leggyakrabban (24%) magas vérnyomásos panaszokkal fordultak segítségért orvosukhoz mind megyei, mind régiós szinten, mind pedig országosan. A Dél- Dunántúlon a háziorvosok által rögzített betegségek közül a második leggyakrabban előforduló betegségcsoportok az ischaemiás szívbetegség (11%) és a spondylopathia (11%) voltak, utóbbi a hátgerinc elfajulásos betegségét jelenti. Gyakorinak bizonyultak még a lipoprotein-anyagcsere rendellenességei és egyéb lipidaemiák előfordulásai (9%), valamint a cukorbetegség (7%). A dél-dunántúli régió praxisaiba bejelentkezett -18 éves gyermekek betegségeit vizsgálva megállapítható, hogy leggyakrabban az atopiás dermatitis (19%) fordult elő (országosan 1%), lányok és fiúk között közel hasonló arányban. A megye vonatkozásában a bőr ilyen típusú megbetegedésével a legtöbb esetben Baranyában fordultak orvoshoz (24%), a megyében ez számított a legelterjedtebb gyermekkori problémának, Somogyban viszont az endokrin, táplálkozás és anyagcsere betegségek (17%), Tolnában pedig a vér és vérképző szervek betegségei (18%) szerepeltek leggyakrabban az éves kimutatásban. A régiós statisztikában a második legszélesebb körben előforduló megbetegedésnek az asztma (19%) bizonyult (országosan ez a leggyakoribb), melyet esetben diagnosztizáltak a gyerekeknél, többségükben (6%) fiúknál. A gyakorisági sorrendben. helyen a vér és vérképző szervek betegségcsoportja állt (12 61 eset), melyen belül a vashiányos vérszegénység jelenti a legnagyobb problémát a gyermekeknél. 9. ábra A -18 éves gyermekek legjellemzőbb betegségeinek aránya, 29 Mint azt már jeleztük, az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban előírtak szerint a háziorvosok és házi gyermekorvosok évente kötelesek tevékenységükről jelentést készíteni, melynek részét képezik az ún. morbiditási betétlapok is, melyeken a bejelentkezett gyermek és felnőtt lakosság körében előfordult betegségek számáról nyilatkoznak az orvosok, a páciensek korának és nemének figyelembevételével. Mivel ezek kitöltésére csak minden második évben kötelezik az orvosokat, az elemzés készítésekor a legfrissebbként a 29. évi adatok álltak rendelkezésre. 8. ábra A 19 és idősebb bejelentkezettek legjellemzőbb betegségeinek aránya, 29 % Magasvérnyomás Ischaemiás szívbetegségek Spondylopathiák Diabetes mellitus % Atopiás dermatitis Asthma Mentális és viselkedészavarok Endocrin, táplálkozás és anyagcs. betegs. Vér és immunrendszer Szemizmok További információk, adatok (linkek): A Dél-dunántúli statisztikai tükör eddig megjelent inak tartalomjegyzéke Elérhetõségek: judit.halas@ksh.hu Telefon: (+6) Információszolgálat Telefon: (+6-1) Lipoproteinanyagcsere rendellenességek Deformáló hátgerincelváltozások KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 212 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!