BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Az államilag támogatott exportfinanszírozás és hitelbiztosítás a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. gyakorlatában A Cseh és a Magyar Export Import Bank Zrt. tevékenységének összehasonlítása Balogh Anita Nappali tagozat Nemzetközi gazdálkodás szak Külgazdasági vállalkozás szakirány 2010

2 Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS KUTATÁSI TERV A KUTATÁS TÁRGYA A KUTATÁS CÉLJA ÉS HIPOTÉZISEI A BEGYŰJTENDŐ INFORMÁCIÓK FORRÁSAI A VIZSGÁLT IDŐSZAK A KUTATÁS EREDMÉNYE EXPORTFINANSZÍROZÁS BEMUTATÁSA AZ EXPORTÖSZTÖNZÉS ESZKÖZRENDSZERE AZ EXPORTFINANSZÍROZÁS TÖRTÉNETI HÁTTERE AZ EXPORTTÁMOGATÁS NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI KERETEI AZ EXPORTHITEL ÜGYNÖKSÉGEK AZ EXPORTHITEL ÜGYNÖKSÉGEK JELLEMZŐI AZ EXIMBANKOK A NEMZETKÖZI VILÁGBAN A ES VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁG A GAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSA A HITELINTÉZETEKRE A ES PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSA MAGYARORSZÁGRA A ES PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSA CSEHORSZÁGRA CSEHORSZÁG ÉS MAGYARORSZÁG EXPORTSZERKEZETE CSEHORSZÁG ÉS MAGYARORSZÁG EXPORTJÁNAK ALAKULÁSA A ES VÁLSÁG IDEJÉN MAGYARORSZÁG ÉS CSEHORSZÁG EXPORTJÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ÁGAZATOK SZERINT A MAGYAR-CSEH KÜLKERESKEDELEM ÁRUSZERKEZETE MAGYARORSZÁG ÉS CSEHORSZÁG EXPORTFINANSZÍROZÓ INTÉZMÉNYEINEK BEMUTATÁSA A MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZRT. BEMUTATÁSA AZ EXPORTHITEL-BIZTOSÍTÁS A MAGYAR EXPORTHITEL BIZTOSÍTÓ ZRT. BEMUTATÁSA A CEB BEMUTATÁSA AZ EGAP BEMUTATÁSA A CEB ÉS AZ EXIMBANK ZRT. ÖSSZEHASONLÍTÁSA A ES GAZDASÁGI MUTATÓK ALAPJÁN EXPORTLEFEDETTSÉGI MUTATÓ A CEB ÉS AZ EXIMBANK ZRT. FORRÁSÖSSZETÉTELÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A KIS-ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SÚLYA A KÉT BANK HITELPORTFOLIÓJÁBAN A CEB ÉS AZ EXIMBANK TERMÉKEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA HITELPORTFOLIÓ VÁLTOZÁSA A VÁLSÁG IDŐSZAKÁBAN ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK KAMATKIEGYENLÍTÉSI KERETEK A KÖLTSÉGVETÉSI FORRÁSIGÉNY TERVEZHETŐSÉGE AZ EXIMBANK ZRT. KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIAI-ÜZLETI CÉLJAI HATÉKONYSÁGNÖVELŐ JAVASLATOK AZ EXIMBANK ZRT. ÉS AZ ŐT SZABÁLYOZÓ JOGI ÉS TULAJDONOSI KÖRNYEZET SZÁMÁRA BEFEJEZÉS MELLÉKLETEK JEGYZÉKE FELHASZNÁLT IRODALOM- ÉS FORRÁSJEGYZÉK

3 1 Bevezetés Mint a cím is mutatja, szakdolgozatom fő témája az exportfinanszírozás és a kockázatkezelés bemutatása a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. gyakorlatában. Azért pont ezt a témát választottam, mert szakmai gyakorlatomat a Magyar Export-Import Bank Zrt.-nél abszolváltam, ahol betekintést nyertem a hazai exportfinanszírozásba és kockázatkezelésbe. A Bankban töltött idő alatt még láthatóbbá vált számomra, hogy a válság milyen károkat okozott a magyar gazdaságban és pénzügyi világban. Úgy gondolom, hogy az export növelése minden ország gazdaságpolitikai célkitűzése és az egész ország érdeke, hiszen az export gyors növekedésével - az új technológia és az innováció révén - növekszik a termelékenység. Az exportáló vállalatok sokkal inkább hozzáférnek a technológiai újításokhoz, mint azok a piaci szereplők, akik nem lépnek nemzetközi színtérre. Emelett az exportra termelés kiegészíti a belföldi értékesítést, és sok esetben fontosabbá válik, mint a hazai felvevőpiac. A válság előtt Magyarország exportját a folyamatos bővülés jellemezte, de a válság hatására ez a növekedés erősen visszaesett és a következő években is csak mérsékelt növekedés várható. Ugyanakkor vannak olyan országok is, amelyek a válság ellenére mégis növelni tudták exportjukat, pl. Csehország. Érdekesnek találom, hogy egy hazánkhoz gazdaságilag teljesen hasonló szerkezetű ország mégis miért tudott jobb exportlefedettséget elérni. Tehát szakdolgozatom egyik célja, hogy bemutassam az exportfinanszírozás és kockázatkezelés működését a a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. gyakorlatában, másik célja pedig, hogy feltárjam azokat a ismérveket, amiknek köszönhetően a Cseh Export-Import Bank Rt. jóval eredményesebb évet zárt a válság idején, mint a Magyar Export-Import Bank Zrt. 3

4 2 Kutatási terv 2.1 A kutatás tárgya Szakdolgozatom tárgya az exportfinanszírozás és a kockázatkezelés bemutatása a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. gyakorlatában valamint a Magyar Export-Import Bank Zrt. (továbbiakban: Eximbank Zrt.) és a Cseh Export-Import Bank Rt. (továbbiakban: CEB) tevékenységének összehasonlítása általános bemutatásuk és a es gazdasági mutatóik alapján. Az exportfinanszírozásnak és ezek intézményeinek nagyon fontos szerepük van egy ország exportjának alakulásában, mivel kevés vállalkozás engedheti meg magának, hogy teljes exportját önerőből finanszírozza. Magyarországon az Eximbank Zrt. feladata a hazai export finanszírozása, de az utóbbi évben a válság hatására erőteljes visszaesés volt tapasztalható a magyar export és ezáltal a Bank finanszírozási tevékenységében is. Azonban megfigyelhető, hogy a régión belül akadnak olyan országok, amelyek a válság ellenére mégis növelni tudták exportjukat, és ezáltal az exportfinanszírozó intézményük aktivitását is, pl. Csehország és az ő exportfinanszírozó intézménye a CEB. Azért pont a CEB-et hasonlítom össze a hazai exportfinanszírozó bankkal, mert a régióból Csehország exportszerkezete erőteljes hasonlóságot mutat a magyar exportszerkezettel és az sem mellékes, hogy még egyikük sem tagja az euro övezetnek, míg pl. Szlovákia már igen. 2.2 A kutatás célja és hipotézisei Az előzetes kutatás alapján 3 hipotézist állítottam fel: 1. Az exportfinanszírozás hozzájárul egy ország exportvolumen növekedéshez 2. A gazdasági válság hatására a bankok nehezebben illetve drágábban jutnak forrásokhoz 3. Az Eximbank Zrt. a CEB-hez képest alultőkésített valamint kisebb kamatkiegyenlítési keretből gazdálkodhat 4

5 Szakdolgozatommal ezeket a hipotéziseket szeretném alátámasztani valamint megvizsgálni, hogy mi áll ezen megállapítások hátterében, tehát diplomamunkám során egyfajta tényfeltárást szeretnék végezni. 2.3 A begyűjtendő információk forrásai A kutatás során két kutatási típus közül választhatunk, melyek a primer és a szekunder kutatás. Szakdolgozatom megírásánál a szekunder kutatást fogom alkalmazni, tehát a már meglévő, mások által összegyűjtött adatokat használom fel. Elsősorban az Eximbank Zrt. és a CEB hivatalos honlapjáról, a Központi Statisztikai Hivatal és az Eurostat honlapjáról gyűjtök információkat, de igénybe veszek egyéb szakmai jellegű folyóiratokat (pl.: Világgazdaság, Bankszemle) és a témámhoz kacsolódó könyveket is. 2.4 A vizsgált időszak Mindkét Bank esetében a es időszakot vizsgálom, tehát a rendelkezésre álló legfrissebb adatokat, hiszen azt szeretném kideríteni, hogy a válság ideje alatt hogy történhetett, hogy a CEB exportlefedettségi mutatója sokkal jobb értéket mutatott, mint az Eximbank Zrt.-é, miközben a gazdasági feltételek hasonlóak voltak. A kutatási terv ütemezéséről a mellékletben található egy táblázat A kutatás eredménye A kutatás végén megállapíthatjuk, hogy két közel azonos gazdasági háttérrel rendelkező ország esetében mégis miért eltérő az exportfinanszírozás sikeressége. A kutatás alapján az Eximbank Zrt. lépéseket tehet annak érdekében, hogy még versenyképesebb legyen a piacon Melléklet 5

6 3 Exportfinanszírozás bemutatása 3.1 Az exportösztönzés eszközrendszere Az eredményes exportorientált gazdaságpolitika eléréséhez alkalmazott egyik legfontosabb közgazdasági eszköz az exportösztönzés. A piacgazdaság megjelenésével a korábban alkalmazott direkt támogatások (exportszubvenciók: állami forrásokból közvetlen juttatások exportteljesítményhez kötötten) erőteljesen háttérbe szorultak. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb teret hódítottak az exportösztönzés közvetett formái: az állami exportfinanszírozás, az állami exporthitel-biztosítás és a kollektív exportösztönzés, mely alatt az állami és érdekképviseleti szervek olyan tevékenységét értjük, amely segítséget nyújt az exportőröknek új piacok megszerzéséhez, vagy a meglévő piacokon eladásaik fokozásához. A kollektív típusú exportösztönzés valamennyi exportőr számára folyamatosan elérhető, csoportosan és egyénileg is hozzáférhető. A három módszer közül az exportfinanszírozás és az exporthitelbiztosítás a legelterjedtebb. Valamennyi ország, amely életében fontos szerepet játszik az export, rendelkezik olyan intézményrendszerrel, amely mind a finanszírozás-, mind a külföldi vevőkockázat-kezelésre alkalmas. Ezeket a rendszereket általában állami háttérrel hozták létre, gyakran ma is így működtetik. A kétfajta kockázat találkozásánál kérdéses az állami tevékenység mértéke. Ennek alakulását a nemzeti akaraton felül a nemzetközi együttműködések szabályai, nem utolsósorban a finanszírozási háttér fejlettsége is befolyásolja. Az exportteljesítmény fokozásának kérdésköre napjainkban is nagy fontossággal bír, miközben a korábbi nagy exportőrök közül csak néhány maradt életképes. A leginkább hitelt és biztosítást igénylő fejlődő országokba irányuló export mennyisége drasztikusan csökkent, nyilvánvalóvá vált, hogy a keleti piacokat vissza kell szerezni és a bővítésükre is szükség van, amelyhez viszont az állami eszközök alkalmazása nélkülözhetetlen. A külpiaci expanziót segítő intézményi rendszer részének tekintett pénzintézeteknél rendelkezésre álló források jellege, illetve a bankok üzletpolitikája határozza meg, hogy milyen ügylettípusokat és ügyfeleket finanszíroznak. A magyar kereskedelmi bankok 6

7 exportfinanszírozó tevékenységének túlnyomó részét a rövid lejáratú exporthitelezés teszi ki. Ennek okai a hosszú lejáratú forrásellátottság hiánya, a hazai exportügyletek jellemzően rövid távú szerkezete, de szerepet játszanak a bankok alacsony kockázatviselő képessége mellett a biztonságra törekvés érdekében tett lépések is, melyek a kockázat minimalizálását célozzák. A kereskedelmi banki hitelezés további sajátossága az ügyletcentrikusság, mely az ügyfélcentrikus működéssel szemben nagy valószínűséggel kizárja azokat a feltehetően nyereséges ügyleteket, melyek valamilyen oknál fogva nem tudnak az előírásoknak megfelelő biztosítékot előteremteni. Éppen ezért fordul elő gyakran, hogy a kis- és középvállalkozások, tehát a magyar gazdaság legfejlődőképesebb szegmense, az esetek nagy részében mégsem tud elegendő, elfogadható konstrukciójú hitelhez jutni, mert nem rendelkezik a bankok által előírt, a hitelhez jutás feltételeként megszabott minimális tőkeerővel, és/vagy biztosítékrendszerrel. Finanszírozás nélkül viszont elveszíti exportlehetőségét, ami gátat szab fejlődésének és megakadályozza saját biztosítékrendszerének kiépítésében, amelyet ily módon jövőbeli hiteleinek fedezetéül sem tud felmutatni. Az exportösztönző rendszerek ideális esetben úgy járulnak hozzá az export növekedéséhez, hogy az így kialakult helyzet ne legyen ellentétes a társadalmi jövedelmezőség követelményeivel. A rendszer alapvetően valamennyi exportőr számára általános érvényű, normatív és biztonságos. Az állami gyakorlat elsősorban a kis- és középvállalatokat részesíti ezekből az eszközökből. A finanszírozási támogatás pénzügyi lehetőségekhez juttatja az exportőrt, így a finanszírozás az általánosnál alacsonyabb költségűvé válik. 3.2 Az exportfinanszírozás történeti háttere A század elején az export állami támogatása és biztosítása még ismeretlen fogalom volt. Az igazi állami hátterű exportfinanszírozás csak az as években vette kezdetét, amikor a gazdaságfejlesztés koncepciójában már nagyobb hangsúlyt fektettek az exportra. Az első erre szakosodott intézményt Nagy-Britanniában alapították 1919-ben, majd 1934-ben megalapult az Amerikai Export-Import Bank, mely intézményt az USA tengeren túli kereskedelmi kapcsolatainak erősítésére hoztak létre. A háború után Nyugat-Európában is megjelentek az 7

8 első exportfinanszírozó intézmények, melyeknek köszönhetően néhány évtized alatt az exporthitelezés szinte észrevétlenül beintegrálódott az országok kereskedelempolitikájába és a fejlett országok kedvelt exportösztönzési eszközévé vált. Az első világháborút követően a nagy válságok idején az állami beavatkozás a külkereskedelemben általánossá vált, mivel az állam különféle előnyöket nyújtott az exportőröknek. A magánhitelezők mellett egyre inkább az állam lépett elő fő hitelezőként. Az egyre gyakoribb és nagyobb mértékű állami beavatkozások a nemzetközi hitelpiac szűkülését körvonalazták, ezért szükségessé vált ennek koordinálása, így alakult meg 1934-ben a Nemzetközi Hitelbiztosítási Unió (Berni Unió) 18 tagország részvételével, amely az állami tulajdonú hitelbiztosító társaságok szervezete. Ez volt az első nemzetközi szervezet, amely az áru exporthitelezésével foglalkozott. Az Unió tevékenysége először csak információszolgáltatásra terjedt ki, a tagok vállalták, hogy rendszerüket átláthatóvá teszik, de az egységes szabályozás ekkor még nem valósult meg, de sikerült megállapodni a maximális futamidőben, ami az exporthitel biztosításnak ma is alapja. Az Unió tevékenysége leginkább tanácsadásra és információszolgáltatásra korlátozódik, tehát az általa megadott keretjellegű szabályozás nem kötelező érvényű, viszont indokolt, elfogadható. Az Európai Gazdasági Közösség tette meg az első konkrét lépéseket az egységesítés érdekében. A közvetlen exportszubvenció alkalmazásának tilalmát 1958-ban ratifikálta a Római Szerződés ban az Európai Gazdasági Közösség a tagok exportpolitikájának vizsgálatára egy speciális bizottságot állított fel, majd 1965-ben létrehozták annak konzultációs jellegű rendszerét. Ha eltérést észlelnek a közösségi szabályoktól, akkor azonnal a Bizottság elé juttatták. Mindezek ellenére az exportfinanszírozás és exportbiztosítás területén, az EGK-n belül a tagországok körében továbbra sem alakult ki tökéletes harmonizáció. 2 2 Forrás: Széplakiné Kiss Bernadett Némedi-Varga Szilvia - Exporthitel ügynökségek alkalmazkodása a nemzetközi szabályozási környezethez, Fejlesztés és Finanszírozás 2004/1. szám 8

9 3.3 Az exporttámogatás nemzetközi szabályozási keretei Minden ország érdeke az exporttámogatás nyújtotta előnyök leghatékonyabb kihasználása. A fokozódó támogatási versenyben egyre nagyobb igény merült fel az egységes szabályozás iránt. A kérdésben született összes megállapodás közvetve vagy közvetlenül korlátozza a piactorzító eszközök alkalmazását és célul tűzi ki a versenyhelyzet kialakítását, fenntartását. A nemzetközi megállapodások igen szűk teret engednek a nemzetgazdaságok számára gazdaságfejlesztési programjaik megvalósításához. A WTO 3, az OECD 4 és az EU irányelvei a tagok számára alapként szolgálnak az exportösztönzési rendszerek kialakításánál. Az OECD először 1972-ben megalapította az Exporthitel és Exportgarancia Csoportot, melynek elsődleges célja az exporthitelek versenyfeltételeinek szabályzása volt. A Csoport többnyire azonos feltételek meghatározása mellett egyes hiteligényes termék- illetve áru csoportra külön szabályozást dolgozott ki, de az exporthitelek eltérő kondíciói továbbra is nagy problémát jelentettek. A megoldásra váró kérdések közül legfontosabbnak a minimális exporthitel-kamatláb meghatározása bizonyult. Az 1970-es évek végén az alkalmazandó kamatlábakat ország-kategóriákra bontva állapították meg. Az OECD Konszenzus néven ismert multilaterális megállapodás 1983-ban került bevezetésre, amelynek leglényegesebb eleme a CIRR kamatláb 5 alkalmazása volt. Ezután az OECD 1978-ban kialakított egy határozatlan időre szóló megállapodást a hivatalosan támogatott exporthitelezésről 6 (továbbiakban: Megállapodás). A Megállapodás nem kötelező érvényű, hanem a résztvevők között létrejött önkéntes megállapodás, tulajdonképpen egy Gentlemen s Agreement 7, bár adminisztratív támogatást kap az OECD Titkárságától. Az OECD által kidolgozott irányelvek enyhébb szabályozási keretet jelentenek: egyrészt a Konszenzusban nem szerepel konkrét formában a hivatalos támogatás definíciója (egyelőre csak napirendi pontok között szerepel ennek meghatározása), másrészt az OECD csak a két 3 WTO: World Trade Organization - Világkereskedelmi Szervezet 4 Organisation for Economic Cooperation and Development - Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet 5 Commercial Interest Reference Rate (CIRR) - Irányadó Kereskedelmi kamatláb 6 Arrangement on Guidelines for Officially Supported Export Credits - Megállapodás a Hivatalosan Támogatott Exporthitelezés Irányelveiről 7 Úriemberek megállapodása szóbeli megállapodás 9

10 éven túli hitelezés eseteit felügyeli. Az Megállapodás célja meghatározni a hivatalosan támogatott exporthitelezés keretfeltételeit, minimális követelményrendszerét a szabályos felhasználás érdekében. Célja, hogy a csatlakozó országok exportőrei között minőség- és árverseny legyen a meghatározó, ne az egyes nemzetállamok versenyezzenek a különböző exporttámogatási feltételeik révén. A Megállapodás a két év illetve ezt meghaladó törlesztési periódussal rendelkező exportfinanszírozás esetén alkalmazandó, amennyiben a tevékenységet az állam vagy az állam nevében eljáró exporthitel intézmény látja el. A hivatalos támogatás formái az alábbiak lehetnek 8 : Exporthitel-garancia vagy exporthitel-biztosítás (tiszta fedezet) Hivatalos finanszírozási támogatás: o közvetlen hitel/finanszírozás és refinanszírozás, vagy o kamatláb-támogatás. A fentiek bármilyen kombinációja. Nem adható hivatalos támogatás, ha egyértelműen bizonyítható, hogy a szerződést elsősorban a kedvezőbb visszafizetési határidő elérése céljából olyan országban lévő vevővel kötötték meg, amely nem az áruk végleges rendeltetési helye. A Megállapodás az alábbiakat határozza meg: Az exporthitelek pénzügyi feltételei o Maximális visszafizetési határidők o Exporthitelek érvényességi ideje o CIRR kamatlábak kialakítása, érvényessége és alkalmazása o Hitelkockázati díj o Országkockázati besorolás A feltételekhez kötött segéllyel kapcsolatos rendelkezések Eljárások 8 Forrás: OECD Arrangement 10

11 o Exporthitelekre és a kereskedelmi vonatkozású segélyekre vonatkozó közös eljárások Hadászati eszközök valamint a mezőgazdasági termékek a Megállapodás hatályán kívül esnek. A hajókra, atomerőművekre és repülőkre pedig speciális szabályozás vonatkozik. 4 Az exporthitel ügynökségek Mint már említettem, az exportfinanszírozás intézményesült formái az exporthitelügynökségek (ECA), melyek olyan kormány- (vagy kormány által támogatott) ügynökségek, amelyeknek az a célja, hogy az adófizetők pénzét felhasználva olcsóbbá és kevésbé kockázatossá tegyék a hazai vállalatok számára a kivitelt és a külföldi beruházásokat. Az export és a beruházások támogatása ugyan nem feltétlenül problematikus tevékenység, de ezen szervezetek esetében csak minimális mértékben érvényesülnek az átláthatósággal és az elszámoltathatósággal, valamint az emberi jogokkal, a korrupció elleni küzdelemmel és a környezetvédelemmel kapcsolatos követelmények. Az exporthitel-ügynökségek a fejlődő országok exportáló cégeinek legfontosabb hivatalos finanszírozóivá váltak, és a velük szembeni tartozások a fejlődő országok nyilvános adósságállományában a legnagyobb tételt jelentik: egyes tanulmányok szerint ezek a tartozások elérik a teljes hivatalos államadósság 30-40%-át Az exporthitel ügynökségek jellemzői Intézményi struktúra Alapvetően három intézményi felállást lehet elkülöníteni: Egyintézményes biztosítási modellt Egyintézményes komplex modellt Kétintézményes banki és biztosítói modellt 9 Forrás: Munkadokumentum az államilag támogatott exporthitelek terén bizonyos iránymutatások alkalmazásáról, Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság - Előadó: Yannick Jadot,

12 Az egyintézményes biztosítói modell esetében, a hivatalosan támogatott exporthitelezési tevékenység az exporthitel biztosítóra épül, tehát a finanszírozásra nem létezik külön intézmény, ezt a feladatot a kereskedelmi bankok végzik piaci feltételekkel. Egyintézményes modell működik Svájcban, ahol az ERG látja el az exporthitel biztosítási feladatokat. A legtöbb európai országban ez a modell dominál azzal a különbséggel, hogy a hitelezéshez nyújtható kamattámogatást vagy a biztosítón vagy egy erre kijelölt intézményen (esetleg valamelyik minisztériumi osztályon) keresztül nyújtják. A kétintézményes modell jellemzője, hogy külön intézmény végzi a biztosítási tevékenységet és külön intézmény a hitelezést (közvetett és közvetlen hitelezést). A japán rendszer (MITI + JIBIC) és a koreai rendszer (KEIC + KEXIM) valamint a távol-keleti országok intézményei így működnek. Magyarországon is jelenleg ez a modell van érvényben: a Magyar Export- Import Bank (Eximbank) közvetlen hitelezéssel és kereskedelmi bankokon keresztüli refinanszírozással, valamint garancia kibocsátással foglalkozik, és a Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) a biztosítási tevékenységet látja el. A kétintézményes modellhez sorolható pl. az olasz (SACE + SIMEST) és a cseh (EGAP + Exportbank) rendszer is, amelyek abban térnek el a fentebb említett példáktól, hogy esetükben a hitelező intézmény közvetlen hitelezéssel nem foglalkozik, valamint a szervezet tulajdonviszonyait tekintve a biztosító felügyelete alá tartozik. A komplex rendszer alapvetően az amerikai kontinensen (USA, Kanada, Mexikó) honosodott meg, de Ausztráliában és Európa keleti részén (Románia, Törökország) is előfordul ez a modell. A komplex rendszerben a hitelezést és a biztosítási feladatokat egy intézmény keretében végzik. Tulajdonosi szerkezet Az exporthitel ügynökségek tulajdonosi szerkezet szerint lehetnek: állami tulajdonban illetve magán tulajdonban Az állami tulajdonban lévő intézmények nagy része az állam nevében és a központi költségvetés számlájára tevékenykedik és közvetítő ügynökként játszik szerepet az exporthitelezésben. (Erre példa a spanyol rendszer, ahol a hitelbiztosító a CESCE is állami 12

13 tulajdonban van, valamint a kamattámogatást illetve a segélyhitelezést közvetítő ICO is teljesen állami tulajdonban van.) Az állami tulajdonban lévő intézmények másik része forrásait nem a költségvetésből kapja, hanem a pénzpiacon veszi fel, és csak a kedvezményes hitelkamat és a piaci kamat különbözetét hívja le a költségvetés erre elkülönített keretéből. (Erre példa a Magyar Eximbank, amely forrásait a pénzpiacról veszi fel, és a kamattámogatáshoz rendelkezik éves költségvetési kerettel.) A magán tulajdonban lévő intézmények egy csoportja olyan módon lehet kapcsolatban az állammal, hogy az állam felhatalmazására speciális programok kizárólagos közvetítőjeként jár el, ez esetben az állam számlájára. (Ilyen felállásban működik a német HERMES) A magán tulajdonban lévő intézmények másik részénél az állami szerepvállalás nem közvetlen kedvezmény nyújtásban, hanem az állam készfizető kezességvállalásában mutatkozik meg. (Ausztriában az OeKB nem részesül semmilyen állami pénzből, tevékenységét viszont az állam készfizető kezessége mellett végzi.) A többi magán tulajdonban lévő exporthitelezést végző intézmény állami kapcsolat híján nem nevezhető exporthitel ügynökségnek. Vállalati forma Az exporthitel ügynökségek többnyire részvénytársasági formában működnek, azonban ettől eltérő szervezeti forma található például Angliában, ahol az ECGD kormányzati hivatalként működik és az Ipari és Kereskedelmi Államtitkárság felügyelete alá tartozik. Tevékenységi kör Az exporthitel ügynökségek a hivatalosan támogatott exporthitelezési tevékenység mellett egyéb tevékenységeket is végezhetnek, amennyiben a kormányzatuk erre a megfelelő jogi szabályozási keretet biztosítja. Görögországban az EICO kizárólag hivatalosan támogatott exporthitelezéssel foglalkozik, ezzel szemben a német KfW vagy a finn Finnvera jelentős szerepet tölt be a KKV szektor finanszírozásában is, míg Belgiumban az ONDD multinacionális vállalatok finanszírozásával is foglalkozik. Tény, hogy nincs két egyforma intézmény, az is tény, hogy ezek az intézmények folyamatos változáson mennek keresztül, és akár átszervezésre is kerülhetnek. Ami egyik országban 13

14 működőképes, az a másik országban közel sem biztos, hogy a megfelelő formát jelenti, ezért nem adaptálni kell ezeket a rendszereket, hanem megismerni a kialakításuk körülményeit. 4.2 Az Eximbankok a nemzetközi világban A legtöbb európai és Európán kívüli ország már rendelkezik saját Eximbankkal. Ezek közül most csak a három legsikeresebben működőt említem meg. Németországban a Hermes Kreditversicherungs-Aktiengesellschaft működik, székhelye Hamburgban található. A HERMES azonban nem állami tulajdonban lévő bank, hanem olyan kereskedelmi bank, ami indokolt esetben állami kezességvállalás mellett nyújt hitlelt, illetve vállal garanciát. Alapvetően Nyugat-Európában nincs eximbank típusú intézmény, ezt a szerepet a kereskedelmi bankok töltik be egy erre specializálódott garanciális renszer kialakításával. Ahol mégis van ilyen jellegű intézmény így Olaszországban is ott szélesebbkörű jogosítványokkal rendelkezik. A garanciális rendszer valamennyi ország esetében egy felhatalmazott társaságon, ügynökségen keresztül érvényesül, mely a körülményeket figyelembe véve alkalmaz garanciát vagy biztosítékot. Az USA-ban 1934 óta működik független állami intézményként a The Export-Import Bank of the United States, székhelye Washingtonban van. Ügyfelei részére közép-és hosszú távú hiteleket nyújt és bankgaranciát vállal. Biztosítási szolgáltatást is nyújt rövid- és középtávú lejáratra, de szerepük kisebb és felhasználhatóságuk is pontosabban körülhatárolt. A Japán Eximbankot 1950-ben alapították, székehelye Tokyoban található. Működése a Magyar Eximbankhoz hasonló, azzal a különbséggel, hogy a nemzetközi tőkepiacon kötvényt bocsáthat ki és határidős devizaügyleteket is folytathat. Működés Kelet-Közép Európában 10 A kelet-közép-európai országokban is létrehoztak exportfinanszírozó intézményeket, amelyek a gazdaságok sajátosságaihoz igazodva eltérő arculattal rendelkeznek. A keletközép-európai régió exportjában olyan termékek dominálnak, amelyek hiteligényei 10 Némedi-Varga Szilvia: A Hivatalosan támogatott exporthitelezés rendszerének institúcionalizmusa a nemzetközi kapcsolatok szabályozási keretei között, Budapest, PhD. értekezés, Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem 14

15 kimerítik a rövid távú finanszírozás kereteit. Hiányoznak a nagyobb projektek a hazai ipar gyengesége következtében. A fejlett országok saját exportstruktúrájuknak megfelelő szabályozási rendszert hoztak létre az OECD-n és az EU-n belül, az ehhez való igazodás viszont a kelet-közép-európai régió integrációs törekvéseinek megvalósítását hátrányosan érinti. Kelet-Közép Európa országaiban csak részlegesen létezik állami eszközrendszeren nyugvó finanszírozás, de a magyartól eltérő formában. Lengyelországban az exportfinanszírozást kereskedelmi bankok végzik. Szlovéniában a biztosítás-,garancianyújtás- illetve a finanszírozás egy intézmény keretén belül valósul meg. Csehországban pedig még csak a 90 -es évek közepén hozták létre a Cseh Eximbankot, amely az állami hitelbiztosító (EGAP) részleges tulajdonát képezi. Finanszírozásához kizárólag az EGAP biztosítás egyidejű igénybevételével lehet hozzájutni, tehát a garancia és a finanszírozás itt is egy kézben összpontosul. 5 A es világgazdasági válság A es gazdasági világválság a nagy gazdasági világválság óta a legjelentősebbnek tartott gazdasági válság, mely az őt megelőző globális pénzügyi válságból alakult ki. Előzménye az amerikai jelzáloghitel-válság, mely az Amerikai Egyesült Államok ingatlan- és bankszektorából 2006 végén indult ki és azóta szinte már minden országban éreztette a hatását. A pénzügyi rendszer szereplői mind a nemzeti, mind a globális piacon domináns szerepet játszanak, és a globálisan is összekapcsolódó pénzügyi intézmények idáig még nem tapasztalt politikai és gazdasági erővel rendelkeznek. A világgazdaság, s különösen a feltörekvő országok, korábban nem tapasztalt mértékben növekedtek az elmúlt pár év során. Az olajárak túlléptek minden korábbi szinten, egyrészt a jelentős mértékű kereslet miatt, másrészt az ebből táplálkozó spekulációnak köszönhetően. Ugyancsak nőtt az élelmiszerek és a nyersanyagok ára. Az Egyesült Államokban különösen jelentős problémák merültek fel, pl. a dollár csökkenő értéke, de a kormány hevesen tiltakozott mindennemű olyan beavatkozás ellen, amely az már így is erősen spekulatív piacot érintette volna. Az elmúlt években az USA hatalmas hiányokat halmozott fel, amelyek 2003 óta még növekedtek is. Az egyensúlyi zavarok gyökere elsősorban a folyó fizetési mérleg hiánya volt, 15

16 amely korábban elképzelhetetlennek tűnő szintre nőtt. A folyó fizetési mérleg hiányát súlyosbította a megtakarítási ráta csökkenése, amely részben köszönhető a költségvetési hiánynak is, illetve a háztartások megtakarítási rátájának a visszaesésének, amely jelenleg alig van a nulla százalék felett. A globális pénzügyi egyensúlytalanságok fontos tényezői lettek a globális növekedés potenciális megszakításának. A válság tulajdonképpen már 2007 nyarán elkezdődött, amikor is egyre több magánszemély képtelen volt törleszteni a hitelét és folyamatosan nőtt a finanszírozási gondokkal küszködő pénzintézetek száma, ezáltal megkezdődött a bankok államosítása. A válság legfőképpen az ingatlan és értékpapírpiacot valamint a járműgyártó és építőipari cégeket érintette A gazdasági válság hatása a hitelintézetekre Először is vizsgáljuk meg, hogy milyen kockázataik is vannak a hitelintézeteknek 12 : Hitelezési kockázat A hitelezési kockázat abból adódik, hogy a partnerek, ügyfelek nem szerződésszerűen tejesítenek, így a Banknak vesztesége származhat. Ezek a kockázatok nem csak a hitel jellegű termékekkel kapcsolatban állhatnak fenn. A hitelezési kockázatok speciális változata az országkockázat, amely nem a szerződés szerinti teljesítés kockázatát jelenti, hanem a hitelfelvevő kormány vagy más gazdasági szereplő fizetési képtelenségét egy külföldi partnerrel szemben. Működési kockázat A működési kockázat abból adódik, hogy a nem megfelelően dolgozó emberek, a nem megfelelően működő rendszerek, folyamatok illetve külső események hatására a Bank veszteséget szenvedhet el és jó üzleti hírneve is romolhat. E kockázati körbe tartoznak a külső- és belső csalások kockázata, informatikai kockázat és a jogi kockázat is. Piaci kockázat A piaci kockázat abból adódik, hogy a követelések és a kötelezettségek eltérő jellemzőiből adódóan a kamatok és árfolyamok elmozdulásai a mérlegen belüli és kívüli pozíciók átértékelődésén keresztül nyereséget vagy veszteséget okozhatnak a Bank számára A válság lefolyása Magyarországon és a nagyvilágban Melléklet 16

17 Likviditási kockázat A likviditási kockázat a követelések és a kötelezettségek eltérő lejárati struktúrájából adódik, miszerint a Bank mindenkori fizetőképessége egy adott időszakban nem vagy csak jelentős többletkülönbségek mellett biztosítható. A válság hatása a hitelkockázatokra A refinanszírozási lehetőségek csökkennek a kockázati feltételek szigorodása és a likviditás beszűkülése miatt A kamatterhek megnövekednek a jegybanki intézkedések és a kockázati étvágy lecsökkenése miatt A tőkéhez jutás lehetősége és a tulajdonosi elkötelezettség romlik A vállalatok költségeket csökkentenek (elbocsájtások, fizetés csökkentés, munkahét rövidítése, beruházások elhalasztása) A fizetési fegyelem romlik Sok vállalat csődbe megy Az eszköz és ingatlanárak lezuhannak, az ingatlanbuborék kipukkan, a lakás- és használtautó piac likviditása átmenetileg drámaian csökken A kényszerértékesítések növelik a kínálati oldalt, de a hitellehetőségek beszűkülése és a negatív várakozások szűkítik a keresletet A behajtási hatékonyság csökken, mert a behajtó rendszerek kapacitása szűk A kitettség növekszik, mert a sérülékenyebb nemzeti valuták leértékelődnek 5.2 A es pénzügyi és gazdasági válság hatása Magyarországra A feltörekvő országokat - valamint Magyarországot is 2008 októberében érte el a hullám, ugyanis a kockázatosnak ítélt országok iránti bizalom megingott, megnőtt a tőkekivonás és egyes gyengébbnek tartott devizák ellen spekulációs támadásokat indítottak. Magyarországot különösen súlyosan érintette a válság, mivel a magas külső adósságállománya valamint a magas államadóssága miatt, eleve sebezhető országnak számít. Az elsietett devizaliberalizáció is növelte az ország pénzügyi kiszolgáltatottságát, amely lehetővé tette a deviza alapú hitelezés (svájci frank) tömeges elterjedését és ezt fokozta még, hogy megtakarítások híján a magyar államadósságot is hitelekből kell finanszírozni, amely a források beszűkülése miatt 17

18 nagyon nehézzé vált. A helyzet súlyosságát érzékeltette, hogy a spekulatív támadásoknak köszönhetően az államcsőd veszélye is felmerült, vagyis, hogy a magyar állam nem éri el a működéséhez szükséges forrásokat, így a fizetési kötelezettségeit nem tudja teljesíteni. A Kormány és a Jegybank az IMF-hez, az Európai Unióhoz és a Világbankhoz fordult segítségért, akik 20 Mrd-s hitelkeretet biztosítottak Magyarországnak. Ennek a pénzügyi mentőcsomagnak valamint a kamatemelésnek köszönhetően az ország megmenekült az államcsődtől. A fizetésképtelenség elkerülése után sem tartott azonban sokáig a nyugalom, mert a válság mélyülésével egyre ingatagabbá vált a magyar gazdaság is február márciusában jelentős mértékben meggyengült a forint, a 300 forint fölé emelkedő euróárfolyam és a bankok forrásköltségeinek drasztikus növekedése komoly többletterheket okozott az 1,7 millió devizahitelesnek, az ő adósságterheik átlagosan %-kal emelkedtek. A kormány válságkezelő programot indított, amelyet több-kevesebb sikerrel végre is hajtott. Magyarország elkerülte az államcsődöt, a forint árfolyama normalizálódott a forintos sávban, és az államháztartás ismét forrásokhoz tudott jutni a pénzpiacokról, bár már csak jelentős felárral. A pénzügyi stabilizáció mellett azonban a reálgazdasági stabilizáció és szerkezetváltás területén szinte semmi nem történt. Az ipari termelés 18%-kal-, a mezőgazdaság 10%-kal-, az építőipari termelés 4,3%-kal-, a lakásépítés 11%-kal-, a GDP pedig 6,3 %-kal csökkent ben, a munkanélküliségi ráta az év végére megközelítette a 11%-ot. Drámai módon zsugorodott a külkereskedelmi forgalom, az export 20%-kal-, az import 27%-kal csökkent. A háztartások fogyasztási kiadásai 8%-kal-, a végső fogyasztás pedig 7%-kal csökkent a as évhez képest. 13 A pénzügyi válság hatására jelentősen lecsökkent a világkereskedelmi forgalom, ami igen érzékenyen érintette gazdaságunkat, hiszen a húzóágazatnak számító gépipari export, amelyet a külföldi tulajdontöbbségű vállalkozások produkáltak, drámai módon visszaesett 13 Forrás: - Hogyan érinti Magyarországot a gazdasági válság? 18

19 és ennek köszönhetően jelentősen csökkent az ipari termelés a 2009-es esztendőben. A gyenge lábakon álló hazai tulajdonú vállalatok nem tudták pótolni sem számottevően ellensúlyozni a külföldi vállalkozások kieső termelését. Hasonló vagy még drámaibb a helyzet a piacok terén, az exportlehetőségek időleges zsugorodását a belső fogyasztás nem tudta pótolni, mivel az egyensúlyjavító intézkedések hatására az is csökkent. Mindezek következtében a foglalkoztatás csökkent és rekordnagyságúra nőtt a munkanélküliségi ráta. Itt mutatkozott meg legélesebben az elhibázott gazdaságpolitika, amely döntően a külföldi tőkére alapozta a fejlődést és a növekedést, a belföldre termelés visszaszorult, piacbővítéssel nem tudtuk az exportveszteségeket mérsékelni. A 2009-et megelőző években a magyar exporton belül folyamatosan növekedett az EU-n kívüli országok és az új EU tagállamok részesedése, miközben az EU15-ök részaránya csökkent. A válság átmeneti hatásaként ezzel szemben 2009-ben az EU-n kívüli európai országok részesedése a magyar exporton belül csökkent. Ennek következtében az áruexporton belül emelkedett az EU15-ök részaránya, miközben az új tagállamok részaránya stabil maradt. A válság elmúltával, illetve a kilábalás során várhatóan folytatódik a korábbi tendencia, és a magyar export ismét jobban diverzifikálódik. 5.3 A es pénzügyi és gazdasági válság hatása Csehországra Csehországban a GDP visszaesése jóval mérsékeltebb, mint az EU-tagországok többségében és ugyanez mondható el az államháztartási hiány alakulására is, de a munkanélküliségi rátára ez a megállapítás már nem vonatkozik. A régióban országai közül a cseh gazdaság a legfejlettebb, amivel összefügg az is, hogy a kormányválság és kormányváltás ellenére mégis sikerült a válságmérséklő intézkedéseket megvalósítani. Csehországot kevésbé érintette a nemzetközi pénzügyi válság, s a pénzügyi szektorban mindmáig nem alakult ki válság. A reálgazdaságban azonban főleg bizonyos ágazatokban komoly visszaesés történt. Csehország exportpiacai folyamatosan beszűkülnek, ami mélyíti a visszaesést. A válságkezelés során Csehországban is megemelték a betétek állami garanciaalapját, amivel Vietnám, Kína és Oroszország szerepét szeretnék növelni az exportszerkezetben ban megemelték a cseh exportbank alaptőkéjét is. 19

20 A K+F támogatásokat új technológiák létrehozására fordítják leginkább. A munkaerőpiacon elsősorban a külföldi munkavállalók munkahelye került veszélybe. Körülbelül állástalan bevándorló található Csehországban, akik főleg Mongóliából, Vietnámból és Ukrajnából érkeztek. A kormány anyagi forrásokat mozgósított ezen munkavállalók hazatelepítésére, de ezzel a folyamat nem áll meg, 2009-ben a munkanélküliség további növekedésével számolnak. Ennek a problémának a kezelésére intézményi változások is történtek, és a hazai források mellett az Európai Szociális Alap forrásait is mozgósítják. Csehországban is igyekeznek a leghátrányosabb helyzetű társadalmi rétegek helyzetét újabb támogatásokkal javítani. A munkanélküli-segélyt és a családi pótlékot megemelték és a gyerekek után járó adókedvezmények körét is bővítették. A vállalkozások számára a telephelyi előnyök fokozását lehetővé tevő adórendszeri változtatásokat még a válság előtt elhatározták ban 21 %-ra csökkentették a társasági adót és 2009-ben további csökkentést terveznek. Ebben az évben csökkent az egészségügyi hozzájárulás, és vagyoni típusú (ingatlanadó, ajándékadó) adókat vezettek be. Ezeknek a változásoknak köszönhetően nőtt a munkavállalási kedv, így a válság ellenére lelassult az aktivitási ráta csökkenése. A politikai válság ellenére Csehország a béke szigetének számít. Tartalékaiknak köszönhetően a válság szociális hatásának mérséklésére is van mód. A cseh gazdaság 2009 végén, a nemzetközi kereskedelem élénkülésének köszönhetően már pozitív GDP növekedést ért el. A gazdasági válságból való kilábaláshoz nagy mértékben hozzájárult a cseh kormány bruttó hazai termék 2%-t kitevő fiskális élénkítő csomagja, és a kamatcsökkentésre épülő monetáris politika. A Cseh Nemzeti Bank az alapkamatot a 2008 közepén érvényben lévő 3,75%-os szintről, 2010 februárjáig, 1%-ra csökkentette. A fiskális élénkítő csomag keretében a cseh kormány új állami beruházásokat indított, támogatást nyújtott a vállalkozói szektor részére és növelte a szociális kiadásokat. A válságkezelő intézkedések következtében a GDP arányos államháztartási hiány a 2008-as 2,7%-ról - 5,9%-ra emelkedett 2009-ben. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a cseh gazdaság növekedési üteme 2010-ben várhatóan 1,6%-ot, 2011-ben 2,4%-ot ér el. A növekedést oka elsősorban a nemzetközi kereskedelem újbóli fellendülése lesz, amit részben ellensúlyozni fog a lakossági fogyasztás és beruházások további csökkenése. Egyes elemzések szerint a lakossági fogyasztás alacsony szintjét a munkanélküliségi ráta további növekedésének, a fogyasztási adók emelkedésének és 20

21 a bérek alacsony növekedésének együttes hatása eredményezi. A beruházásokat a termelési kapacitások alacsony kihasználtsága, a bizonytalan gazdasági kilátások és a továbbra is restriktív hitelezési politika fogja vissza Csehország és Magyarország exportszerkezete 6.1 Csehország és Magyarország exportjának alakulása a es válság idején A válság elsősorban a nemzetközi kereskedelem visszaesésén keresztül gyűrűzött be mindkét ország gazdaságába tekintettel arra, hogy Csehország és Magyarország is viszonylag kicsi és nyitott gazdaság, ahol az export eléri a GDP 75%-át. Csehország éves exportja mind 2008-ban (98,915 meur - 73,380 meur) mind 2009-ben (80,711 meur vs. 59,497 meur) egyaránt felülmúlta Magyarországét. A mellékelt táblázatokban láthatjuk Csehország 15 és Magyaroszág 16 exporjának csoportosítását országrelációk szerint. Mindkét ország esetében elmondható, hogy az EU-n belülre történő kivitel dominált, noha nem teljesen azonos mértékben (Csehországban 84.7% % Magyarországon) ben az előző évhez képest mindkét ország exportja egyaránt nagyjából 19 százalékkal esett vissza. Az Európai Unió országaiba irányuló exportvisszaesés tekintetében nem tapasztalható jelentős eltérés a két ország között, azonban az összegszerűségében jelentősen kisebb arányt kitevő, EU-n kívülre történő export visszaesése Magyarországon számottevőbb volt. Az exportrelációkat országonként vizsgálva megállapítható, hogy az exportvolumen szerint csökkenő sorba rendezett lista alapján 2008-ban az első 20 partnerből 17 megegyezett, azaz kijelenthető, hogy közel teljesen megegyező országokba történik az export. Mindkét ország esetében az elsőszámú exportpartner Németország, mely Csehország esetében még a magyarnál is jelentősebb hányaddal bír (32,3% - 25,7% 2009-ben). Az országkoncentráció Csehországban magasabb, exportjának több, mint fele az első négy partneréhez (Németország, Szlovákia, Lengyelország és Franciaország) irányul. Ugyanez Magyarországon hat ország között Németország, Románia, Olaszország, Ausztria, 14 Forrás: Novák Tamás és Wisniewski Anna - Az új EU- tagállamok és a tagjelöltek helyzete a válságban. - Bp.: MTA VKI, Melléklet Melléklet 21

22 Szlovákia és Franciaország oszlik meg. A közvetlen szomszédos országokkal történő kereskedelmet vizsgálva megállapítható, hogy Csehország esetében ez jelentősen magasabb (52% a négy szomszédos országba, Németországba, Lengyelországba, Ausztriába és Szlovákiába), mint Magyarországnál (20% Szlovákiába, Ukrajnába, Romániába, Szerbiába, Horvátországba, Szlovéniába és Ausztriába). Kijelenthető, hogy a jelentős különbség forrása Németország (pontosan 32%), mely továbbá magyarázza a két ország exportkülönbözetének (2009-ben 21,185 meur) több, mint 51 %-át is Magyarország és Csehország exportjának összehasonlítása ágazatok szerint A mellékelt táblázatban ágazat esetében figyeljük meg a magyar és a cseh export alakulását. A nemzetközileg elfogadott csoportosítás alapján végzett összehasonlításban jól látszik, hogy mindkét ország exportjában dominálja a gép- és szállítóeszközök exportja (2009-ben Magyarországon a teljes exportállomány 60,8%-a, míg Csehországban 53%-a). A második helyen a feldolgozott termékek exportja áll, de itt jelentős eltérés mutatkozik Csehország (17,74%) és Magyarország (9,53%) között. Az élelmiszer és élő állat exportjánál a magyar értékek jobbak (6,35% - 3,15%). A többi ágazati (vegyi áru és hasonló termékek, különféle feldolgozott termék, ásványi fűtőanyag, kenőanyag és hasonló anyag, nem étkezésű célú nyersanyag, ital és dohány, állati és növényi olaj, zsír és viasz valamint olyan termékek és ügyletek, amiket máshol nem tüntettek fel) export megoszlás hasonló értékeket mutat. 6.3 A magyar-cseh külkereskedelem áruszerkezete A kétoldalú magyar-cseh áruforgalom a korábbi évek kiemelkedő növekedési dinamikája után 2009-ben, a gazdasági válság hatására drasztikusan visszaesett. A forgalom egyharmadával csökkent, aktívumunk azonban továbbra is megmaradt. A magyar-cseh áruforgalom a teljes külkereskedelmi magyar forgalomból 3,3%-kal részesedik (2008-ban még 3,9% volt a részesedése) ben a legjelentősebb magyar exporttermékek: az elektromos gépek és készülékek (a termékcsoport az export közel 24%-át adja, kivitele a megelőző évhez képest 51%-kal 17 Forrás: Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Tájékoztató az ágazatok helyzetének változásairól a válság tükrében, Melléklet 22

23 csökkent, nagyrészt a mobiltelefon export visszaesése következtében), gépek és mechanikus berendezések (az export 17%-át jelenti, 48%-os volt a visszaesés, elsősorban a motorexportunk csökkent). A harmadik helyen, csak úgy, mint 2008-ban, a közúti járművek és alkatrészeik találhatók (7%-os csökkenés). A nagyobb súlyú termékcsoportok közül ugyanakkor a pneumatikus gumiabroncs kivitele több mint kétszeresére emelkedett. A legnagyobb volumenű import árucsoportunk a gépek és villamossági cikkek (az import 25%-át tette ki, és behozatala mintegy 37%-kal csökkent). Ezen belül pedig 67%-os részaránnyal az elektromos gépek és készülékek (pl. TV-k), valamint azok alkatrészei vezetik a rangsort. A közúti járművek behozatala 48%-kal esett vissza, ezen belül a személygépkocsi és gépjármű alkatrészeké 56%-kal, a pneumatikus abroncsoké 37%-kal. A gépjármű alkatrészek között a lökhárító és részei importja ugyanakkor 80%-kal nőtt. 19 Az előző fejezetek során bemutattam az exportfinanszírozás kialakulását és formáit, valamint, hogy a es világgazdasági válság hogyan hatott a cseh és a magyar gazdaságra. A következő részben az Magyar Eximbank Zrt.-t és a Cseh Eximbank Rt.-t fogom összehasonlítani először általános adatok alapján majd a es gazdasági mutatóik alapján. 7 Magyarország és Csehország exportfinanszírozó intézményeinek bemutatása 7.1 A Magyar Export-Import Bank Zrt. bemutatása A Magyar Export-Import Bank Zrt május 26-án jött létre az Exportgarancia Rt. egyik jogutódjaként, a már említett évi XLII. Törvény 20 értelmében. Az Eximbank Zrt. a Magyar Állam tulajdoni részesedésével zártkörűen működő részvénytársaság. 21 A Magyar Fejlesztési Bankról szóló évi XX. törvény alapján a Bankban a Magyar Államot megillető tulajdonosi jogokat (beleértve a 25%+1 szavazat mértékű szavazati jogot) az MFB 19 Csehország társadalmi-gazdasági helyzete évi XLII. Törvény a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról 23

24 Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MFB Zrt.) gyakorolja, tehát a fő részvényese az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (75%-1 szavazat). Az évi XLII. Törvényt az alábbi célok érdekében alkotta az Országgyűlés: a külgazdasági kapcsolatoknak, ezen belül kiemelten a magyar áruk és szolgáltatások exportjának ösztönzése és segítése, az exporthoz fűződő állami érdekek érvényesítése, az exportőrök külpiaci versenyképességének erősítése, az export hagyományos piaci eszközökkel nem biztosítható pénzügyi kockázatainak megosztása, a pénzügyi intézményrendszer, ezen belül az exportfinanszírozás és exporthitel biztosítás rendszerének a piacgazdasági eszközökkel, valamint a nemzetközi normákkal összhangban történő továbbfejlesztése A törvény a következők szerint definiálja az Eximbank tevékenységi körét: 2. Az Eximbank a magyar áruk és szolgáltatások exportjához, és a külföldön megvalósuló magyar befektetésekhez, valamint az importhoz kapcsolódó alábbi pénzintézeti tevékenységeket végzi: a) hitel és kölcsön (a továbbiakban együtt: hitel) nyújtása (hitel, illetve kölcsönügylet), b) bankgarancia vagy bankkezesség vállalása, ha a kötelezettség pénzben teljesítendő (garanciaügylet), c) saját számlára vagy bizományosként (más számlájára) történő adásvételi (kereskedelmi) tevékenység az alábbi körben: 1. pénzpiaci eszközök vásárlása (váltó, csekk) vásárlása, ideértve a váltóleszámítolást is (leszámítolási ügylet), 2. deviza- és valutaügylet, kivéve a pénzváltási tevékenységet, 3. határidős, illetve opciós pénzügyi ügylet, 4. átruházható értékpapírral végzett műveletek, kivéve az egyes értékpapírok forgalomba hozataláról, forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről 24

25 szóló évi VI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 2. -ának (1) bekezdésében meghatározott értékpapírokat (értékpapírügylet), 5. kamat-, illetve árfolyamkockázati csereügylet, d) követelések megvásárlása (faktoring ügylet), e) az ügyfél megbízása, illetve hozzájárulása alapján a hitelképesség vizsgálatával, igazolásával kapcsolatos szolgáltatások. A törvény ezen kívül meghatározza még az Eximbank költségvetési és kormányzati kapcsolatait, a szervezeti szabályokat, továbbá a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló évi LXIX. törvénytől való (a továbbiakban Pit.) eltéréseket. Az május 26-i megalakulást követően csaknem egy évet vett igénybe a bank tárgyi és személyi feltételeinek kialakítása, a szükséges bankfelügyeleti, devizahatósági és egyéb engedélyek beszerzése. A bank az eltelt időszakban a kormányzati elvárásoknak megfelelően megteremtette a tevékenysége ellátásához szükséges kedvezményes konstrukciók nagy részét, és további kedvezményes rendszerek kidolgozásán munkálkodik. Az Eximbank deklaráltan nem versenytársa, hanem partnere kíván lenni a kereskedelmi bankoknak. Különösen fontos eleme a bank tevékenységének a kamatkiegyenlítési rendszer, amely igénybevételével kedvezményes kamatfeltételekkel tud devizahitelt nyújtani. A bank e konstrukció segítségével lehetőséget nyújt éven túli lejáratú pénzfelvételi lehetőségekre is, amelyekre különösen nagy szükség van tekintettel arra, hogy a kereskedelmi bankok, ha egyáltalán adnak hitelt, azt csak rövid távra teszik. Az évi XLII. Törvényt legutóbb 1998-ban módosították, ezáltal lehetővé vált a korlátozott körű számlavezetés. Az Országgyűlés november 4-i ülésnapján elfogadta az Eximbank Zrt-ről szóló évi XLII. törvény módosítását (1997. évi CXIII. törvény). Az Eximbank Zrt. a hitelintézeti törvény hatálya alá tartozik, így tevékenységi és intézményi felügyeletét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete látja el. A Bank jegyzett tőkéje 2010-ben 10,1Mrd Ft. 25

Csehország I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Hivatalos megnevezés Államforma Főváros

Csehország I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Csehország I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros CSEH KÖZTÁRSASÁG parlamentáris köztársaság Prága Terület 78 886 km 2 Népesség 10 467

Részletesebben

Az EXIM exportfinanszírozási termékei és szolgáltatásai

Az EXIM exportfinanszírozási termékei és szolgáltatásai Az EXIM exportfinanszírozási termékei és szolgáltatásai Lengyel László, igazgató ChinaCham Hungary Üzleti Klubest Budapest, 2013. január 30. Állami exportösztönzés területei Külgazdaság-politikai szakmai

Részletesebben

Eximbank a magyar exportőrök bankja. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szolnok, 2012. április 5.

Eximbank a magyar exportőrök bankja. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szolnok, 2012. április 5. Eximbank a magyar exportőrök bankja Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szolnok, 2012. április 5. Finanszírozási igények és megoldási lehetőségek Szántó Ildikó vezető szakértő 2012.

Részletesebben

Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk

Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk A magyar gazdaság növekedési modellje az elmúlt években finanszírozási szempontból alapvetően megváltozott: a korábbi, külső

Részletesebben

PSZÁF II. Biztosítási Konferencia

PSZÁF II. Biztosítási Konferencia PSZÁF II. Biztosítási Konferencia Költségtranszparencia a bank szemszögéből dr. Patai Mihály, vezérigazgató UniCredit Bank Hungary Zrt. Siófok, 2007. május 17. Ki érdekelt a transzparens működésben? Ügyfél

Részletesebben

A 20 éves exportfinanszírozás eredményei és jelenlegi buktatói

A 20 éves exportfinanszírozás eredményei és jelenlegi buktatói A 20 éves exportfinanszírozás eredményei és jelenlegi buktatói Nátrán Roland vezérigazgató Eximbank-MEHIB Eger, 2012. szeptember 28. 1 Állami exportösztönzés területei Komplex tevékenységi kör: Külgazdaság-politikai

Részletesebben

A külgazdasági politika intézményrendszere Magyarországon

A külgazdasági politika intézményrendszere Magyarországon A külgazdasági politika intézményrendszere Magyarországon Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Intézményrendszer madártávlatból Kormányzat Miniszterelnökség Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Hivatal

Részletesebben

Export elő és utófinanszírozás, exportbiztosítás, garanciavállalás az EXIM től

Export elő és utófinanszírozás, exportbiztosítás, garanciavállalás az EXIM től Export elő és utófinanszírozás, exportbiztosítás, garanciavállalás az EXIM től Labancz Margit, igazgató Német-Magyar Üzleti Fórum Budapest, 2013. április 4. Állami exportösztönzés Exporthitel ügynökség,

Részletesebben

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004.

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004. Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 24. Elemzésünket a Központi Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott, a hajdú-bihar megyei székhelyű vállalkozások összesített export-import adatai alapján készítettük

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Hogyan segítheti elő az Eximbank és a MEHIB a kis- és középvállalatok exportját?

Hogyan segítheti elő az Eximbank és a MEHIB a kis- és középvállalatok exportját? Hogyan segítheti elő az Eximbank és a MEHIB a kis- és középvállalatok exportját? Dr. Nagy Viktor, vezérigazgató-helyettes Fókuszban a nemzeti érdek Kitörési pontok a magyar vállalkozások számára Budapest,

Részletesebben

Exportösztönzési lehetőségek

Exportösztönzési lehetőségek Exportösztönzési lehetőségek Gérnyi Gábor határon túli programok koordinátora Élhető holnapért Szakmai Konferencia Csíksomlyó, 2012. október 26. Állami exportösztönzés területei Komplex tevékenységi kör:

Részletesebben

Válságkezelés Magyarországon

Válságkezelés Magyarországon Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)

Részletesebben

Exportfinanszírozás az EXIM-mel

Exportfinanszírozás az EXIM-mel Exportfinanszírozás az EXIM-mel Lengyel László, igazgató, nemzetközi kapcsolatok Budapest, 2013. 11.12. Középtávú stratégia Az EXIM stratégiai célja az üzleti aktivitásának jelentős bővítése. Üzleti aktivitás

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Koncentráció és globalizáció a pénzügyi piacok szereplőinek szemszögéből Kerekasztal beszélgetés

Koncentráció és globalizáció a pénzügyi piacok szereplőinek szemszögéből Kerekasztal beszélgetés PSZÁF X. Jubileumi Pénztár-konferencia Siófok, 2007. 21. Koncentráció és globalizáció a pénzügyi piacok szereplőinek szemszögéből Kerekasztal beszélgetés Erdei Tamás elnök-vezérigazgató MKB Bank Zrt. A

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

A magyar vegyipar 2008-ban

A magyar vegyipar 2008-ban A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól III. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól III. negyedév 5. I. 5. III.. I.. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 15. I. 15. III. 1. I. 1. III. 17. I. 17. III. 18. I. 18. III. SAJTÓKÖZLEMÉNY

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

Együttműködés a kínai exporthitel ügynökségekkel

Együttműködés a kínai exporthitel ügynökségekkel Együttműködés a kínai exporthitel ügynökségekkel Lengyel László, igazgató Nemzetközi kapcsolatok ChinaCham Hungary, Üzleti Klubest Budapest, 2013. március 6. Állami exportösztönzés Exporthitel ügynökségi

Részletesebben

A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től

A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től Boros Gergely, Képviseletvezető - Pécs 2015. január 20. Állami exportösztönzés Külgazdasági és Külügyminisztérium tulajdonosi felügyelete alatt Stratégiai

Részletesebben

EGYENSÚLYTEREMTÉS A 2010 utáni magyar gazdaságpolitikai modell: kihívások, eredmények

EGYENSÚLYTEREMTÉS A 2010 utáni magyar gazdaságpolitikai modell: kihívások, eredmények EGYENSÚLYTEREMTÉS A 2010 utáni magyar gazdaságpolitikai modell: kihívások, eredmények György László, PhD vezető közgazdász, egyetemi docens Századvég Gazdaságkutató Zrt. gyorgy@szazadveg.hu 1. Diagnózis

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

Kamattámogatás. Mezőgazdasági export finanszírozása

Kamattámogatás. Mezőgazdasági export finanszírozása Mezőgazdasági export finanszírozása Az Eximbank előfinanszírozó termékeivel a mezőgazdasági-exportteljesítést megelőző időszakra vonatkozóan nyújt finanszírozást a kis-, közép- és nagyvállalatok részére

Részletesebben

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19. UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági

Részletesebben

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary A válság nem hozta meg a várt tisztulást 2010 10 20 Kárpáti Gábor COFACE Hungary Coface kompetencia a kockázatcsökkentésben Coface a világ egyik vezető hitelbiztosítója, követeléskezelője és céginformációs

Részletesebben

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A LEGFRISSEBB GAZDASÁGI STATISZTIKÁK FÉNYÉBEN (2014. II. félév) MIRŐL LESZ SZÓ? Konjunktúra (GDP, beruházások, fogyasztás) Aktivitás, munkanélküliség Gazdasági egyensúly

Részletesebben

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható S A J TÓ KÖZ L E M É N Y L o n d o n, 2 0 1 6. m á j u s 1 2. Közép-kelet-európai stratégiai elemzés: Banki tevékenység a közép- és kelet-európai régióban a fenntartható növekedés és az innováció támogatása

Részletesebben

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Magyar-román gazdasági kapcsolatok Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Románia főbb gazdasági mutatói 2008 2009 2010 2011. f.é. A GDP értéke Mrd EUR 136,8 119,8 122,0 55,9 A GDP növekedése %

Részletesebben

Bruttó hazai termék, IV. negyedév

Bruttó hazai termék, IV. negyedév Közzététel: 11. március 11. Sorszám: 43. Következik: 11. március 11., Fogyasztói árak, 11. február Bruttó hazai termék, 1. IV. Magyarország bruttó hazai terméke 1 IV. ében 1,9%-kal, a naptárhatás kiszűrésével

Részletesebben

Növekedési pólusok, exportpiaci átrendeződések a világgazdaságban Nagy Katalin Kopint-Tárki Zrt.

Növekedési pólusok, exportpiaci átrendeződések a világgazdaságban Nagy Katalin Kopint-Tárki Zrt. Növekedési pólusok, exportpiaci átrendeződések a világgazdaságban Nagy Katalin Kopint-Tárki Zrt. A világgazdasági átrendeződések és hatásuk a magyar exportpiaci lehetőségekre, a gazdasági növekedésre és

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A rezidensek által kibocsátott értékpapír-állományok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról május

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A rezidensek által kibocsátott értékpapír-állományok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról május SAJTÓKÖZLEMÉNY A rezidensek által kibocsátott értékpapír-ok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról 2016. május Budapest, 2016. július 11. Az értékpapír-statisztika adatai alapján a rezidensek által

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA Hidvéghi Balázs külgazdaságért felelős helyettes államtitkár 2012. szeptember 28. EGER KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAINK Magyarország

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása 2015.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása 2015. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása 2015. október A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok A

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban Magyarország éllovas az államadósság csökkentésében Magyarország az utóbbi két évben a jelenleg nemzetközileg is egyik leginkább figyelt mutató, az államadósság tekintetében jelentős eredményeket ért el.

Részletesebben

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest.

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest. 2013-06-10 1./5 Egy jónak tűnő, de nem annyira fényes GDP-adat Magyarország bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal,

Részletesebben

Finanszírozás kockázatkezelés csaláskutatás pénzügyi, adózási és számviteli szakmai konferencia. SOPRON október 4-5. Faktoring.

Finanszírozás kockázatkezelés csaláskutatás pénzügyi, adózási és számviteli szakmai konferencia. SOPRON október 4-5. Faktoring. Finanszírozás kockázatkezelés csaláskutatás pénzügyi, adózási és számviteli szakmai konferencia SOPRON 2012. október 4-5. Faktoring Előadó: Csáki Ferenc Elnök, Magyar Faktoring Szövetség Faktoring: A pénzügyi

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2003. II. 1 A II. ben az értékpapírpiac általunk vizsgált egyetlen szegmensében sem történt lényeges arányeltolódás az egyes tulajdonosi szektorok között. Az

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól negyedév Budapest, 19. május 17. - A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási

Részletesebben

2013.12.04. Miért hullámzik a forint árfolyama? A halmozott infláció és az EUR árfolyam 1994-2013. Magyar államadósság 1994-2005

2013.12.04. Miért hullámzik a forint árfolyama? A halmozott infláció és az EUR árfolyam 1994-2013. Magyar államadósság 1994-2005 Miért hullámzik a forint árfolyama? Közgazdasági alapismeretek 10. előadás EKF Csorba László egyszerű gazdasági szereplők tranzakciói Különleges szereplők tranzakciói A halmozott infláció és az EUR árfolyam

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Lankadt a német befektetők optimizmusa

Lankadt a német befektetők optimizmusa www.duihk.hu Sajtóközlemény Kiadja: Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK), Budapest Kelt: 2018. október 25. Sajtókapcsolat: Dirk Wölfer, kommunikációs osztályvezető T: +36 (1) 345 76 24, Email:

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 5. I. 5. III.. I.. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 15. I. 15. III. 1. I. 1. III. 17. I. 17. III. 18. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY

Részletesebben

FINANSZÍROZÁSI FORMÁK EXPORTŐRÖK ÉS BESZÁLLÍTÓI PARTNEREIK RÉSZÉRE AZ UNICREDIT BANKNÁL

FINANSZÍROZÁSI FORMÁK EXPORTŐRÖK ÉS BESZÁLLÍTÓI PARTNEREIK RÉSZÉRE AZ UNICREDIT BANKNÁL FINANSZÍROZÁSI FORMÁK EXPORTŐRÖK ÉS BESZÁLLÍTÓI PARTNEREIK RÉSZÉRE AZ UNICREDIT BANKNÁL Somogyi Katalin, igazgató kereskedelem finanszírozás Budapest, 2014 június 5. TARTALOM Az UniCredit Csoport Az UniCredit

Részletesebben

A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, július 16.

A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, július 16. A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, 2013. július 16. Kopint-Tárki Zrt. www.kopint-tarki.hu Tartalom A német gazdaság

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4. STATISZTIKAI TÜKÖR 1 negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) 1/5 1. június. EMBARGÓ! Közölhető: 1. június -én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal...

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A vidékért kezeskedünk

A vidékért kezeskedünk A vidékért kezeskedünk Sajtóbeszélgetés dr. Herczegh András 2014. november 20. Megtorpanó hitelállomány, növekvő jelentőségű hitelgarancia 165% 161% 145% 139% 125% 105% 85% 100% 105% 100% 95% 99% 92% 114%

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3. STATISZTIKAI TÜKÖR 1 I ében 3,-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 1 I, második becslés 1/18 1. december 3. EMBARGÓ! Közölhető: 1. december 3-án reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1

Részletesebben

MFB Napok Bajnai Gordon miniszter október 14.

MFB Napok Bajnai Gordon miniszter október 14. MFB Napok 2008 miniszter 2008. október 14. Nemzetközi pénzügyi válság A hosszú távú hatások egyelőre bizonytalanok Magyarország pénzügyi/gazdasági helyzete stabil Negatív hatások várhatók: Hitelkeretek

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től

A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től Arday Balázs Regionális képviseletvezető VOSZ Konferencia Hajdúszoboszló, 2015. április 21-22. Állami exportösztönzés Külgazdasági és Külügyminisztérium

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1 NYILVÁNOS: 2008. május 22. 8:30 órától! Budapest, 2008. május 22. Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2008. I. negyedév 1. 2008. I. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forgalomban

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5.

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5. A TakarékBank és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor A TakarékBank tulajdonosi struktúrája megváltozott 2012. december 31. 2013. május 15. 5.07% 0.01% 3.22% 36.05% 55.65% 39.28% Takarékszövetkezetek MFB

Részletesebben

KÜLPIACI SIKEREK. Dr. Kern József MAGYAR EGÉSZSÉGIPARI GYÁRTÓK SZÖVETSÉGE CE2020 az orvostechnikai ipar jelene és jövője

KÜLPIACI SIKEREK. Dr. Kern József MAGYAR EGÉSZSÉGIPARI GYÁRTÓK SZÖVETSÉGE CE2020 az orvostechnikai ipar jelene és jövője KÜLPIACI SIKEREK Dr. Kern József MAGYAR EGÉSZSÉGIPARI GYÁRTÓK SZÖVETSÉGE CE2020 az orvostechnikai ipar jelene és jövője 2019.09.04. TAGVÁLLALATAINK A Magyar Egészségipari Gyártók Szövetsége (MEGYSZ) a

Részletesebben

Az eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások. Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem)

Az eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások. Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem) Az eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem) Kiindulási pontok I. Az eurózóna tagsági feltételeinek tekinthető maastrichti konvergencia-kritériumok

Részletesebben

Nemzetközi összehasonlítás

Nemzetközi összehasonlítás 6 / 1. oldal Nemzetközi összehasonlítás Augusztusban drasztikusan csökkentek a feltörekvő piacok részvényárfolyamai A globális gazdasági gyengülés, az USA-ban és Európában kialakult recessziós félelmek,

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Magyar-Szlovák gazdasági kapcsolatok. Szilágyi Balázs, főosztályvezető, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Közép-Európa Főosztály

Magyar-Szlovák gazdasági kapcsolatok. Szilágyi Balázs, főosztályvezető, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Közép-Európa Főosztály Magyar-Szlovák gazdasági kapcsolatok Szilágyi Balázs, főosztályvezető, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Közép-Európa Főosztály Szlovákia gazdasága I. Szlovákia gazdasági kilátásai stabilak, az elmúlt

Részletesebben

Befektetési szolgáltatások

Befektetési szolgáltatások Bank - Tőkepiaci alaptan Befektetési szolgáltatások Tőkepiac szerepe Tőkepiac szabályozása Tőkepiaci tevékenység Tőkepiac felügyelete 2014 ősz MsC képzés 1 Bank Pénzügyi közvetités Fizetések bonyolítása

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás

Részletesebben

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Otthonteremtési Program hatásai Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.

Részletesebben

A magyar pénzügyi szektor kihívásai

A magyar pénzügyi szektor kihívásai A magyar pénzügyi szektor kihívásai Előadó: Becsei András 2016. november 10. Átmeneti lassulás után jövőre a 4%-ot közelítheti a növekedés, miközben a fogyasztás bővülése közel lehet az évi 5%-hoz Reál

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 5. I. 5. III. 6. I. 6. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 14. I. 14. III. 15. I. 15. III. 16. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és

Részletesebben

HATÉKONY EXPORTTÁMOGATÁS AZ EXIM-TŐL. Mizser Zoltán Regionális képviseletvezető VOSZ Csorna 2015. 04. 16.

HATÉKONY EXPORTTÁMOGATÁS AZ EXIM-TŐL. Mizser Zoltán Regionális képviseletvezető VOSZ Csorna 2015. 04. 16. HATÉKONY EXPORTTÁMOGATÁS AZ EXIM-TŐL Mizser Zoltán Regionális képviseletvezető VOSZ Csorna 2015. 04. 16. EGYSÉGES KÜLGAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐ RENDSZER A KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM IRÁNYÍTÁSA ALATT 20

Részletesebben

Az elnök-vezérigazgató üzenete

Az elnök-vezérigazgató üzenete Az elnök-vezérigazgató üzenete T i s z t e lt R é s z v é n y e s e k! Elmúlt évi köszöntőmben azzal indítottam, hogy a 2013-as év nehéz lesz. Igazam lett, de ennek egyáltalán nem örülök. Öt évvel a globális

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2008.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2008. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2008. december

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2004. IV. negyedév 1 Budapest, 2004. február 21. A IV. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. 215. III. SAJTÓKÖZLEMÉNY

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2008.... hó... nap... óra... perc A kérdező aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2008. július

Részletesebben

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Dr. Kocziszky György A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja Költségvetési Tanács Magyar Közgazdasági Társaság 2014. július 17.

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. I. negyedév 1 Budapest, 2006. május 19. Az I. negyedévben az állampapírpiacon a legszembetűnőbb változás a biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint a

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE KOREAI KÖZTÁRSASÁG I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Koreai Köztársaság Elnöki köztársaság Szöul Terület 94 480 km 2

Részletesebben