Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 6/2008.(V. 28.) Ökt. rendelete A KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK SZABÁLYAIRÓL

Átírás

1 Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 6/2008.(V. 28.) Ökt rendelete A KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK SZABÁLYAIRÓL

2 Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 6/2008. (V. 28.) Ökt rendelete a környezet védelmének szabályairól Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló módosított évi LIII. tv a (1) bekezdés c) pontja, a 48. -a (1) bekezdése és a helyi önkormányzatokról szóló módosított évi LXV. tv a (1) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján a következő rendeletet alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja 1. A rendelet célja a község közigazgatás területén a környezet elemeinek, az élővilág, a település lakossága egészsége, életminősége biztosítása és védelme érdekében tehető intézkedések betartása, ezzel a fenntartható fejlődés előmozdítása. A rendelet hatálya 2. (1) A rendelet a) területi hatálya: Csanytelek község bel- és külterületét magában foglaló közigazgatási területére terjed ki, b) a rendelet tárgyi hatálya kiterjed: ba) a föld védelmére, bb) a vizek védelmére, bc) a levegő tisztaság védelmére, bd) az épített környezet védelmére, c) személyi hatálya: Csanytelek község közigazgatási területén valamennyi természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra, ingatlantulajdonosokra, vagy használókra (továbbiakban: tulajdonos, együtt: környezethasználók) terjed ki. (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya: a) a veszélyes hulladék, b) a települési folyékony- és szilárd hulladék kezelésére, szállítására, ártalmatlanítására, c) a települési köztisztaság fenntartására, d) az a)-c) ponttal összefüggő tevékenységekre, amelyek külön önkormányzati rendeletekben már szabályozottak. II. FEJEZET ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK E rendelet alkalmazásában: 3. a) község közigazgatási területe: Csanytelek Község Önkormányzata működési területe, amely belterületből (beépített és beépítésre szánt terület) és külterületből (belterületen kívüli területből) áll, b) közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark) továbbá az építmények közhasználatra átadott része, amely állami, vagy önkormányzati tulajdonban van és azt rendeltetésének megfelelően bárki használhatja, c) zöldfelület: a község közigazgatási területén zöldfelületnek minősül a közpark, játszótér, virágágyások, virágtartók, szobrok környéke, az önkormányzat és intézményei, tagintézményei, valamint a magánházak kertjei és bármely más zöldfelület, d) zöldterület: részben, vagy egészben növényzettel (pázsit, cserje, fa, virág) borított terület, beleértve a kerti burkolatokat is, 2

3 e) környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelynek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése, vagy megszüntetése, az eredeti állapot helyreállítása, f) allergiát okozó növények: azok a növények, amelyek az emberi egészségre ártalmasak, károsíthatják azt (pl.: parlagfű, fekete üröm, stb.), g) környezet a környezeti elemek (a föld, a víz, a levegő, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített, mesterséges környezet, azok rendszerei, folyamatai és szerkezete), h) légszennyező anyag: a levegő természetes minőségét károsan befolyásoló olyan anyag, amely természetes forrásból, vagy az emberi tevékenység közvetlen, vagy közvetett eredményeként került a levegőbe, amely károsíthatja az emberi egészséget, a környezetet, az anyagi javakat, i) légszennyezés: légszennyező anyagnak a kibocsátási határértékét meghaladó mértékű levegőbe bocsátása, j) nyílt tér, szabadtér: helyiségnek nem minősülő térség, termelés (mezőgazdasági) raktározás, vagy ezekhez kapcsolódó tevékenység színtere, k) avar és kerti hulladék: falomb, fanyesedék, lekaszált pázsit, egyéb növényi maradvány, l) háztartási tüzelő berendezés: minden olyan 140 kw hő-teljesítményt meg nem haladó egyedi fűtőeszköz, amely kizárólag füstgázt bocsát ki, melynek üzemeltetése egy (vagy több) család mindennapi fűtési igényét szolgálja, m) Ket.: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény értendő. Jogok és kötelezettségek szabályozása 4. (1) E rendelet személyi hatálya alá tartozó környezethasználóknak joguk van a környezetre vonatkozó a) tények és adatok aa) a környezet állapotának, ab) a környezetterhelés és ac) környezethasználat, továbbá ad) környezetszennyezés mértékének, b) a környezetvédelmi tevékenységnek, c) a környezetvédelmi programban (terv) foglaltak emberi egészségre gyakorolt hatásának megismerésére. (2) Az (1) bekezdésben foglalt jogok gyakorlása, a kötelezettségek teljesítése érdekében az önkormányzat a) oktatási- nevelési tagintézményei tanóráin, b) helyben szokásos módon való közzététellel ba) a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel, bb) plakát, szórólap településen belüli terjesztésével, bc) az írott és elektronikus sajtó igénybevételével, bd) a település honlapján ( elérhetőséggel gondoskodik a környezet és az emberi egészség összefüggése, a környezetkárosító tevékenységek fontosságának megismeréséről, tájékoztatási kötelezettsége teljesítésével az adatokhoz való hozzáférés biztosításával. (3) A környezethasználó köteles a) a tevékenységével okozott környezetkárosodás megszüntetéséről, b) a károsodott környezet helyreállításáról gondoskodni. (4) Az önkormányzat a) évente egyszer közmeghallgatás keretében ad tájékoztatást a település területének környezeti állapotáról, b) fejlesztési feladatai során érvényesíti a környezetvédelmi követelményeket, törekedve a környezeti állapot javítására (csapadékvíz, csatornarendszer kiépítése, szennyvíztisztítás- kezelés megoldásával), c) döntéseinél figyelembe veszi a szomszédos települések önkormányzatai vonatkozó hatályos terveiben, rendeleteiben foglaltakat, továbbá d) a rövid- közép- hosszútávú vonatkozó terveiben foglaltaknak megfelelő kistérségi együttműködésre törekszik. III. FEJEZET A környezeti elemek védelme A föld védelme 3

4 5. (1) A föld védelme magában foglalja: a) a (föld) talaj termőképességét, b) szerkezetének, c) víz- és levegő háztartásainak, valamint d) az élővilág védelmét is. (2) Mezőgazdaságra alkalmas területen (még ha ideiglenesen is) biztosítani kell a föld mezőgazdasági hasznosítását, művelését, akként hogy kerülni kell a föld felszíne és a felszín alatti vizek károsítását. A vizek védelme 6. (1) A víz védelme kiterjed: a) felszíni és felszín alatti vizekre, b) a vizek készleteire, c) mennyiségére, minőségére, d) a felszíni vizek medrére és partjára, e) víztartó képződményekre és azok védőrétegeire. (2) A község közigazgatási területén lévő élővizek kialakult állapotát megváltoztatni, csak a hatályos környezetvédelmi jogszabályokban foglaltak betartásával van mód. (3) Az élővizek természetszerű állapotának fenntartásáról, az élővizek tulajdonosa köteles gondoskodni a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően. (4) Az ásott- és fúrt kút létesítésére csak az illetékes hatóság által kiadott engedélyben foglaltaknak megfelelően a környezet károsítása nélkül kerülhet sor. (5) A vízmű, az ivóvíz-nyerő helyek védőterületén környezetre káros hulladék elhelyezése, vegyi anyagok tárolása, növényvédő szerek használata tilos! Növényvédő szert e helyek védőterületén, csak a területileg illetékes vízügyi, környezetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulása alapján és csak annak megfelelően megengedett. Levegőtisztaság védelme 7. (1) A levegő védelme kiterjed: a) a légkör egészére, b) a légköri folyamatokra és annak összetételére, valamint c) a klímára. (2) A levegőtisztaság védelme érdekében mindenféle anyag szállítása, tárolása, kezelése, feldolgozása, csak úgy végezhető, hogy az ne legyen káros (por, bűz) hatással a környezetére. (Bővebb szabályozása: a köztisztaság fenntartásának rendjéről szóló hatályos helyi rendeletben) (3) Káros légszennyezést okoz az a természetes és jogi személy (továbbiakban: légszennyező), aki az általa folytatott tevékenység, vagy az általa üzemeltetett gép, gépi berendezés, gépjármű működése során a légszennyező anyagokra vonatkozó, számára megállapított kibocsátási értékeket (emisszió) túllépi. A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladékok kezelésére és égetésére vonatkozó szabályok 8. (1) A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék ártalmatlanításáról, elsősorban helyben történő komposztálással ha ez nem lehetséges, akkor az önkormányzat által meghatározott módon és helyre való elszállításával kell gondoskodni, külön önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint. (2) A településen, ha a mezőgazdasági termelés során keletkezett növényi hulladék ártalmatlanítására nincs mód, akkor az nyílt téren, illetve háztartási tüzelő berendezésben elégethető. A nyílttéri égetésre minden év szeptember 1-je és a következő év június 30.-a közötti időben van mód, akkor, ha az illetékes hatóság tűzgyújtási tilalmat erre az időre nem rendel el. (3) Nyílt téren égetni, csak vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon, de du óra közötti szélcsendes időben, a hétvégeket, ünnepnapokat (állami és községi) kivéve lehet. (4) Az önkormányzat a) intézményeitől, tagintézményeitől mért 100 méteren belül: 4

5 aa) Polgármesteri Hivatal, ab) Csongrádi Kistérség Egyesített Nevelési Intézménye Csanyteleki Napközi Otthonos Óvoda tagintézménye, ac) Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Szent László Általános Iskola tagintézménye, ad) Remény Szociális Alapszolgáltató Központ, ae) Egészségügyi rendelő, af) Faluház és b) Római Katolikus Templomtól, továbbá c) közút szélétől 100 méteren belül mezőgazdasági hulladékot nyílt téren égetni tilos! (5) A mezőgazdasági hulladék nyílt téren való égetését a polgármester által a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőségtől és az illetékes Tűzoltóságtól megkért állásfoglalás alapján az ügyfél kérelmére, a polgármester engedélyezheti. (6) Az égetendő mezőgazdasági hulladék: kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (műanyag eredetű anyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve az utóbbiak maradékait, stb.) nem tartalmazhat. Tarlóégetésre vonatkozó szabályok 9. (1) Tarlóégetés szélcsendes időben az alábbiak betartásával végezhető: a) a tarlóégetés helyét, idejét, terjedelmét a kérelmezőnek az égetés megkezdés előtt legalább 24 órával a területileg illetékes Tűzoltóságra írásban be kell jelentenie, b) az égetésre kijelölt tarló területét legalább 3 m szélességben körül kell szántani és az égetés helyszínén traktort (ekével) készenlétben kell tartani, c) menekülési utat kell biztosítani a területen tartózkodó állatok számára és a területet nem szabad teljes körben felgyújtani, d) a tarlóégetés befejezése után a helyszínt át kell vizsgálni, a parázslást meg kell szüntetni. (2) Továbbiakra a hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat az irányadó. Avar- és kerti hulladék ártalmatlanítására vonatkozó szabályok 10. (1) Avar- és kerti hulladék ártalmatlanítása elsősorban házi komposztálással történhet. (2) Avart- és kerti hulladékot, csak száraz állapotban olyan helyen és területen szabad elégetni, ahol az égetés személyi biztonságot nem veszélyeztet, vagyoni és környezeti kárt nem okoz. (3) Az égetést de. 9 és du. 17 óra közötti időben lehet szélcsendes időszakban végezni, szeptember 1. és június 30.- ig terjedő időben, ünnepnapok kivételével. (4) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról az égetést végző köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg az eloltható. (5) Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást meg kell szüntetni! (6) Az elégetendő avar- és kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (műanyag, gumi, pvc., fólia, stb.) az ilyen hulladékot a háztartási tüzelőberendezésben is tilos elégetni! Allergiát okozó növények elleni védekezési szabályok 11. (1) Az allergiát okozó növényeket kiemelt figyelmet fordítva a parlagfű irtására - a tulajdonos (használó, bérlő) az ingatlanán, bérleményén és az ingatlanával határos közterületen köteles a vonatkozó hatályos jogszabályokban foglaltaknak megfelelően eltávolítani. (2) Az egyéb közterületen az önkormányzat a polgármesteri hivatal által, elsődlegesen a parlagfű irtás feladatára irányuló jogszabályok betartásával az allergiát, mérgezést okozó növények irtásáról szakszerűen gondoskodni köteles. IV. FEJEZET 5

6 Az épített környezet védelme A zöldfelületek védelme 12. (1) A zöldfelület tulajdonosa köteles a tulajdonában, kezelésében, használatában lévő zöldfelületeket (a hozzátartozó berendezési tárgyakkal, építményekkel együtt) rendeltetésszerűen használni és fenntartani. (2) Tilos a növényzet (fák, cserjék, pázsit és virágos felületek), a zöld területek, azok elemeinek, tartozékainak, felszerelési tárgyainak bármilyen módon történő megrongálása, pusztítása, károsítása, vagy olyan szakszerűtlen kezelése, amely értékek csökkenésével jár. (3) A zöldterületet, vagy annak részét eredeti funkciójától eltérően felhasználni, (beépíteni, megszüntetni) csak jóváhagyott általános rendezési terv alapján szabad. (4) Nem minősül más célú felhasználásnak a zöldterületet ellátó nyomvonalas létesítmények és műtárgyak tartozékai engedélyezett építése (pl. térvilágítás, öntözőhálózat stb.). (5) Védőterületet eltérő célra használni nem lehet. (6) Tilos továbbá a zöld területeken: a) mások pihenését megzavarni, b) állatokat tartani, legeltetni, c) virágot jogosulatlan leszedni, gyűjteni, d) madarakat, annak fészkét elpusztítani, e) beültetett gyepesített területen parkolni, f) gépjárművel, kerékpárral közlekedni (kivéve: indokolt esetben a szolgáltatást végző közszolgáltató járművét). (7) A zöldterületek megóvásáról, időszerű gondozásáról a mindenkori tulajdonosnak, kezelőnek kell gondoskodnia. (8) A zöldfelületek halasztást nem tűrő igénybevétele esetén (pl.: csőtörés) az igénybevevő kötelessége értesíteni a polgármestert (haladéktalanul) a zöldfelületi bontás tényéről és köteles annak helyreállításáról saját költségén gondoskodni. (9) A kiemelten védendő zöldfelület felsorolását e rendelet 2. sz. függeléke tartalmazza. A fák védelme 13. (1) Aki a tulajdonában (használatában) lévő élőfát, cserjét ki akarja vágni, e szándékát előzetesen köteles a kivágás tervezett időpontját megelőzően 30 nappal előzetesen bejelenteni, (kivéve a magántulajdonban lévő gyümölcsfákat, cserjéket). (2) Amennyiben a fa: a) országos, vagy helyi közút tartozéka, a közút kezelőjéhez kell benyújtani a fakivágási engedély iránti kérelmet, b) természetvédelmi területen áll, úgy a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatójához kell benyújtani a fakivágási engedély iránti kérelmet. (3) A fakitermelés iránti kérelemben meg kell jelölni a) a kivágás helyét, b) a kitermelni kívánt fák darabszámát, c) fajtáját, átmérőjét, valamint d) kérelmező nevét és lakcímét, és e) igazolni szükséges a fával való rendelkezési jogosultságot. (4) A kiszáradt fát annak tulajdonosa (kezelője, használója) a fák kiszáradását követő év október 31. napjáig köteles kivágni (vágási engedély alapján). (5) Közterületre díszfák, díszcserjék telepítése esetén azt egyeztetni kell a zöldfelület kezelését ellátóval. V. FEJEZET Zaj- és rezgésvédelem 14. 6

7 A zaj- és rezgésvédelem hatósági feladatait a Csongrádi kistérség székhelye szerint illetékes jegyző látja el a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 4. (1) bekezdésében foglaltak szerint. VI. FEJEZET Jogkövetkezmények szabályozása 15. (1) Aki tevékenységével, vagy mulasztásával a település környezetében kárt okoz, köteles: a) az általa okozott környezeti ártalmat, károsodást mérsékelni (korlátozni), illetve lehetőség szerint az eredeti állapot helyreállításával megszüntetni, b) a megfelelő védekezést kialakítani, a megelőző intézkedést megtenni. (2) Szabálysértést követ el és Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki e rendelet: a) 8. -ában foglaltak alapján a mezőgazdasági növényi hulladék nyílttéren való égetését a megadott időintervallumon túl végzi, ill. időpont előtt/után teszi, az önkormányzat és intézményei, tagintézményei épületeitől és a közút szélétől számított 100 méteres távolságon belül mezőgazdasági hulladékot nyílttéren éget, kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot éget, b) 10. -ában meghatározott avar - és kerti hulladék égetését a rendeletben előírt időponttól eltérő időben végzi és kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot éget. VII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 16. (1) A rendelet június 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a környezetvédelemről szóló 22/2007. (XI. 29.) Ökt rendelet és az 1., 2. függeléke hatályát veszti. (2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a környezet védelmének általános szabályiról szóló évi LIII. törvény és további vonatkozó mindenkori hatályos jogszabályok az irányadók. (3) A rendelet 1.sz. függeléke a kivágott fa értékét, 2.sz.függeléke a település kiemelten védendő zöldterületeit, fáit tünteti fel. (4) A rendelet a honlapon az önkormányzatok címszó alatt elérhető. Forgó Henrik polgármester Kató Pálné jegyző Záradék: A rendelet kihirdetése időpontja: május 28. Kató Pálné jegyző 7

8 6/2008. (V. 28.) Ökt rendelet 1. sz. függeléke A kivágott fa értékét a RADÓ-féle faértékesítési elv alkalmazásával kell meghatározni. A fa értékének meghatározásakor a fa korát, lombkoronájának állapotát és a fa helyét kell figyelembe venni a következőképpen: a szorzószám alapegysége = 1 =, Csanyteleken, a kivágás idején 4 éves facsemete értéke: 1) a fa életkora: szorzószáma: a) 4 éves szabványfa 1 b) 10 éves szabványfa 10 c) 20 éves " 40 d) 30 éves " 84 e) 40 éves " 160 f) 50 éves " 300 g) 60 éves " 500 h) 70 éves " 700 i) egyedi, különleges értékű fa ) a fa lombkoronája állapota: szorzószáma: a) teljesen ép lombkorona 1 b) kissé sérült, visszavágott lombkorona 0,7 c) erősen sérült lombkorona 0,4 3) a fa helye: szorzószáma: a) fákban szegény belterületi rész 1 b) fákkal átlagosan ellátott terület 0,7 c) külterület 0,5 Pl.: 50 éves kissé sérült lombkoronájú fákkal ellátott területen lévő fa értéke:, 4 éves ugyanolyan fafaj ára pl: 60,-Ft, -> 60 x 300 x 0,7 = 8.820,-Ft 8

9 1) Településünkön kiemelten védendő összefüggő zöldterületek: 2) Védendő fasorok, fák: 6/2008. (V. 28.) Ökt rendelet 2. sz. függeléke a) Volentér János tér Polgármesteri Hivatal és a Faluház előtti virágágyások, b) Vásártér területe (Agráripari park), c) Községi és iskolai futballpálya területe, d) Közpark területe, e) Temetőt körülvevő sövény és növényzet, f) önkormányzati tagintézmények előtti zöldterületek, belső udvarok zöldfelületei. a) Radnóti utca: aa) platánfa ab) gömbakác b) Iskola előtti háromszög: ba) nyárfa bb) juharfa bc) akácfa bd) almafa c) Volentér tér: ca) vérszilva cb) birsfa cc) törökmogyoró cd) szivarfa ce) nyírfa cf) bömbakác cg) májusfa ch) szomorú díszfa ci) liliomfa d) Kossuth utca: da) gömbakác db) csavartfűz 67 db 1 12 db 5 db 2 db 9 db 9 db 3 db 7 db 5 db 39 db 5 db e) Pókföld: f) Vásártér: ea) szomorúfűz fa) juhar fb) platán fc) nyárfa 6 db 15 db 4 db g) Síróhegy (0198/10 hrsz-ú gyep sarkában): ga) csörgőfa 9

10 Függelék TARTALOMJEGYZÉK A KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ RENDELETHEZ I. FEJEZET...2. oldal ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...2. oldal A rendelet célja...2. oldal A rendelet hatálya...2. oldal II. FEJEZET...2. oldal ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK...2. oldal Jogok és kötelezettségek szabályozása...3. oldal III. FEJEZET...4. oldal A környezeti elemek védelme...4. oldal A föld védelme...4. oldal A vizek védelme...4. oldal Levegőtisztaság védelme...4. oldal A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladékok kezelésére és égetésére vonatkozó szabályok...4. oldal Tarlóégetésre vonatkozó szabályok...5. oldal Avar és kerti hulladék ártalmatlanítására vonatkozó szabályok...5. oldal Allergiát okozó növények elleni védekezési szabályok...5. oldal IV. FEJEZET...6. oldal Az épített környezet védelme...6. oldal A zöldfelületek védelme...6. oldal A fák védelme...6. oldal Gyümölcsfák védelme...7. oldal V. FEJEZET...7. oldal Zaj és rezgésvédelem...7. oldal VI. FEJEZET...8. oldal Jogkövetkezmények szabályozása...8. oldal ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK...4. oldal 1. sz. függelék oldal 2. sz. függelék oldal Tartalomjegyzék oldal 10