Mezıszimuláció végeselem módszerrel

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mezıszimuláció végeselem módszerrel"

Átírás

1 Mezıszimuláció végeselem módszerrel Házi feladat Egy koaxiális kábel megszakadásakor keletkezı potenciál eloszlás és lépésfeszültség, különbözı elrendezések esetén. Készítette: Molnár Dömötör

2 Bevezetés A választott feladatomban azzal a problémával foglalkozok, hogy ha egy földben húzódó koaxiális kábel megszakad, milyen potenciál eloszlás alakul ki, illetve mekkora lesz a lépésfeszültség. Habár a valóságban ez nem gyakran fordul elı, mert a kábel leföldelıdik, és a biztosíték miatt nem marad tovább feszültség alatt, elképzelhetı olyan eset, amikor a kábel megszakadásakor nem érintkezik a földdel, így kialakul valamekkora lépésfeszültség. A koaxiális kábel, és a modellje Egy általános koaxiális kábel felépítése az ábrán látható. Van egy belsı vezetı ér, körülötte dielektrikum, körülötte egy vezetı henger, az árnyékolás, legkívül pedig egy mőanyag borítás. Problémám megoldását a Matlab PDE Toolbox csomagjával végzem. Ahhoz, hogy a problémám megoldható legyen, több elhanyagolást is kell tennem. Elıször is a PDE Toolboxban csak síkbeli elrendezés megadása lehetséges, ezért például kábel modellezési problémákat hengerkoordináták segítségével oldhatunk meg. Az én elrendezésem azonban nem hengerszimmetrikus, hiszen a kábeltıl fölfelé levegı van, lefelé pedig föld, ezért a következı elhanyagolást teszem: a kábelnek csak a keresztmetszetét nézem, a többi részét elhanyagolom. Így tehát gyakorlatilag olyan, mintha sík fémlemezek lennének a föld alatt, dielektrikum lemezekkel elválasztva. A pontos elrendezés, modellezési problémák Nézzük meg elıször is egy ábrán, hogy hogyan is fog kinézni a szimulált terem keresztmetszete. Az ábra természetesen nem méretarányos, csak arra szolgál, hogy lássuk az elrendezést. Az ábra méreteinek megválasztását a következıkben ismertetem. A választott kábelem egy RG11/U típusú kábel. Azért éppen erre esett a választásom, mert ezt a kábeltípust gyakran használják föld alatti összeköttetésekre. Az általános méretei a követezıek: az ér átmérıje 1,63 mm, a dielektrikumé 7,2 mm (az érrel együtt), Az árnyékolóé kb. 8 mm, az egész kábel pedig 10,5 mm átmérıjő. A kábel dielektrikuma lehet polietilén, a köpeny készülhet gyakorlatilag bármilyen mőanyagból. Annak érdekében, hogy a peremfeltételeket könnyen megválaszthassam, kellıen nagy térben fogom szimulálni a kábelt: vízszintesen és függılegesen méter hosszan. A kábel balról, középrıl jön be a térbe, és 5 méteren hosszan az ábrázolt tér (illetve annak a sík keresztmetszete) közepéig tart. A kábelt három elrendezésben szimulálom: 1, 10, majd 100 cm-re lesz a föld alá beásva. A kábelrıl leszakadt véget nem veszem bele a szimulációba. Annak érdekében, hogy a kábel erén és árnyékolásán lévı "feszültségkényszert" könnyen megvalósítsam, célszerően ezeket nem veszem bele a szimulációs térbe. 2. oldal Molnár Dömötör

3 Az így keletkezett nagymérető térben azonban elég nehézkes a hálógenerálás: a hosszú és vékony dielektrikumban és köpenyben rengeteg elemet kéne felvenni, ezért a következı egyszerősítéseket teszem. A kábel belsejében a dielektrikum elegendıen hosszú, de viszonylag rövid távon legyen jelen, ezután a dielektrikum, az ér és az árnyékoló egy 'tömbként' húzódjon tovább. Ezt az elhanyagolást azért tehetem meg, mert a kábel belsejében kialakuló tér és potenciál nem része a probléma megoldásának, valamint bizonyos mélységbıl már nem szól bele a külsı térbe. Ha tehát elegendıen hosszú dielektrikumot meghagyunk, hogy a végén lévı elektromos teret és potenciál eloszlást már biztos ne zavarja a szakadás, ott egy homogén Neumann peremfeltétellel zárhatjuk le a kábelt. A másik elhanyagolást a köpennyel tesszük: ezt csak bizonyos távolságig "teszem rá" a kábelre, hiszen elegendıen hosszú távon már a nem léte nem szól bele lényegesen a térbe. Ezeket az elegendı hosszúságokat egyébként szimulációs úton állapítottam meg, figyelve, hogy ne legyen számottevı eltérés. A köpeny 55 cm hosszan vana kábelen, a kábel belsejét 5 cm mélyen szimulálom. A két elhanyagolást szemlélteti az alábbi ábra. Megjegyzés: habár a konstrukció több éles sarkot is tartalmaz, szingularitással nem kell számolnom, mert a potenciál bármilyen jó felbontás esetén sem mehet a kábel potenciálja fölé, így nem fog a végtelenbe tartani. A térre felírt differenciálegyenlet Az alábbi két Maxwell-egyenletbıl indítottam a levezetést: d D d B (1) roth = J +, (2) rote =. Mivel elektrosztatikai problémáról van szó, db/dt=0, dt dt ezért ( 3) rot E = 0. Mivel divrot=0, így (1) egyenlet mindkét oldalának divergenciáját véve: d D ( 4) div ( J + ) = 0. (3) egyenlet miatt be tudok vezetni egy skalárpotenciált: E = gradϕ, így dt D = ε * E, J = σ * E alapján (4) egyenletbe behelyettesítve: d div ( σ * gradϕ+ ( ε * gradϕ)) = 0. Esetemben az érben 325V (230Vrms), 50Hz szinuszosan dt váltakozó feszültség van az árnyékoláshoz képest. Így a szinuszos változás bevezethetünk komplex csúcsértéket E-nek: Re{ ˆ jωt E = E * e }, és komplex skalárpotenciált: Eˆ = gradϕ. A deriválást elvégezve megkapjuk a Parciális Differenciál Egyenletet: div [( σ + jωε ) * gradϕ] = 0 3. oldal Molnár Dömötör

4 Ez pont olyan alak, mint amilyen a PDE Toolbox elliptikus alakja, a megfelelı együtthatók értékeit az anyagoknak megfelelıen megadva szimulálni tudjuk majd a teret. A peremfeltételek Mint azt már korábban említettem, a vizsgált terem a kábel méreteihez képest igen nagy: a kábel átmérıje 10mm, a tér keresztmetszete pedig 10m x 10m. Így a tér határain lévı peremfeltételeknek nyugodtan választhatok homogén Dirichlet, u=0 feltételt, mert olyan távol már biztos nulla lesz a potenciál. Választhatnék akár homogén Neumann feltételt is, szimulációs tapasztalatom szerint ilyen távol már teljesen mindegy, homogén Neumann és Dirichlet feltétel esetére is szinte teljesen ugyan azt a teret kaptam. A kábelnél az árnyékolás, és az ezt folytató tömb szélein szintén nulla a potenciál, így Dirichlet peremfeltételt választottam, míg a kábeléren konstans 315V-ot tettem, tehát ide is Dirichlet feltételt választottam. Az éren azért vettem fel konstans feszültséget, mert a PDE Toolbox-ban csak a t=0 idıpillanathoz tartozó komplex potenciálértékeket határozom meg, majd ezt exportálom Matlabba, és itt függvények segítségével egy egész periódus potenciálértékeit meghatározom. A dielektrikum végén, már ismertetett okok miatt, homogén Neumann feltételt szabok meg. A határfeltételeket egy nem méretarányos ábrával is szemléltetem. 4. oldal Molnár Dömötör

5 A háló generálása, a PDE megoldása A PDE Toolbox automatikusan tud a síkra háromszöghálót tud elhelyezni. Én adaptív hálógenerálást használtam: 10-3 relatív hibáig. Az adaptáció kb. 3 percig tartott. A háló generálása után még meg kellett adni a PDE együtthatóit az egyes térrészekre a megfelelı, σ + jωε formátumban. Ezek az egyes anyagokra: Levegı: ε r = 1, σ elhanyagolható Föld: σ = 10-6, ε r = kb 10, de el is hanyagolható, mert 10-9 es nagyságrendő lesz Polietilén (és a köpeny is): ε r = 2.3, σ elhanyagolható Már minden készen áll, a PDE Toolbox meg tudja oldani a PDE-t, és képes kirajzolni a mezıt (de csak a komplex U valósrészét) a t=0 idıpillanatra. Az eredmények a dokumentációm végén találhatóak. Ezek után a hálót, és a hálóhoz tartozó megoldást exportálni tudjuk Matlabba. A Matlabban ezután mindhárom elrendezésben csinálok egy animációt a potenciál-eloszlás periodikus szimulálására. Az "animu.m" fájl forráskódja a dokumentáció végén található. A lépésfeszültségeket a következı képen szimulálom: egy lépést fix, 80 cm hosszúnak veszek, és a szimulált térben, a föld felszínén a lépés közepét futtatom végig, és ábrázolom, hogy ha a két lábunk az adott ponttól jobbra és balra 40cm-re van, mekkora feszültségkülönbség hat ránk. A lépésfeszültség idıbeli változásáról is animációt készítettem az "animlepes_[szam]cm.m" fájlokkal, ebbıl az elsı, 1 cm-es fájl forráskódja látható a dokumentáció végén csatolva. Minden animációból, amit készítettem avi fájlt is létrehoztam a "createavi.m" fájl segítségével. Az eredmény értékelése A szimulációk eredményeként kapott potenciáleloszlást megfigyelve különös jelenségeket vehetünk észre. Nem meglepı, hogy a potenciáleloszlás pulzál, az viszont igen, hogy a kábel mentén érdekes, ellenkezı potenciálú helyek alakulnak ki. Ezek szerintem nem feltétlenül valódi értékek, lehetséges, hogy a szimuláció hiábja, vagy valamelyik elhanyagolás miatt keletkezett. Legvalószínőbbnek azt tartottam, hogy a külsı borítás végessége okozza ezt, ám a problémát leszimuláltam teljes külsı borítással is, és a jelenség mégis fellépett. Érdekes továbbá, hogy a potenciál a második, 10 cm mélyen lévı kábel esetében terjed a legtovább. A lépésfeszültségek, amint látszik, nem halálosak, és ahogy várni lehetett, minél mélyebbre ássuk a kábelt, ánnál kevesebb. A második és harmadik esetben a görbék szépek, és valószínüleg nagyjából reálisak, azonban az elsı esetben a földfelszín még közel van az elıbb már leírt negatív potenciálú helyhez, így ez belezavar a görbébe. Érdekes megfigyelni, hogy ha megfelelı helyre állunk (majdnem pont a megszakadt kábel fölé), a lépésfeszültség pont nulla is lehet. 5. oldal Molnár Dömötör

6 A potenciál-eloszlás, valamint a lépésfeszültség a t=0 pillanatban, ha a kábel 1 cm mélyen van a földben: 6. oldal Molnár Dömötör

7 10 cm mélyen van a földben: 7. oldal Molnár Dömötör

8 100 cm mélyen van a földben: 8. oldal Molnár Dömötör

9 Az "animu.m" fájl: % Animaciot keszit a potencial-eloszlas valtozasarol egy periodus alatt. % Az adatmezoben leteznie kell a halo 'p', 'e', 't', illetve a megoldas % 'u' valtozojanak. A kepek szama az 'n' valtozoval allithato be. n=20; maxu=max(abs(u)); newplot; title('allitsa be az animacio meretet, majd nyomjon le egy billentyut!') disp('allitsa be az animacio meretet, majd nyomjon le egy billentyut!'); pause; cmap=load('hot-cold.dat'); for k=1:n, ur=real(u*exp(i*(k-1)*2*pi/n)); %kiszamolja a feszultseg valoserteket egy pillanatra pdeplot(p,e,t,'xydata',ur,'xystyle','interp',... %pdeplottal kirajzolja 'contour','off','mesh','off','colormap','jet',... 'levels',[-maxu:maxu/10:maxu]); axis tight, set(gca,'dataaspectratio',[1 1 1]); axis off caxis manual; caxis([-10 10]); colorbar; M(k)=getframe(gcf); %lementi a kepeket end clf; axes('position',[ ]); movie(m,50); %lejatsza a kepeket 9. oldal Molnár Dömötör

10 Az "animlepes_1cm.m" fájl: % p,t,u kell % A kepek szama az 'n' valtozoval allithato be. n=20; newplot; title('allitsa be az animacio meretet, majd nyomjon le egy billentyut!') disp('allitsa be az animacio meretet, majd nyomjon le egy billentyut!'); pause; x=0:0.001:10; y= ; %ez itt a fold y koordinataja uxy=tri2grid(p,t,u,x,y); %megallapitjuk az ertekeket a pontokban xmm=401:1:9601; %xmm lesz az x koordinata, millimeterben (a lepes kozepenek helye) maxu=0; for k=1:n, %kiszamoljuk a maximalis lepesfeszultseget temp=max( real(uxy(xmm-400)*exp(j*2*pi*(k-1)/n))-real(uxy(xmm+400)*exp(j*2*pi*(k- 1)/n)) ); if (temp>maxu) maxu=temp; end end for k=1:n, %kiszamoljuk az ertekeket (*exp(jwt) valoserteke a potencial, ezt kell a ket lab kozott kivonni) plot(xmm,real(uxy(xmm-400)*exp(j*2*pi*(k-1)/n))-real(uxy(xmm+400)*exp(j*2*pi*(k- 1)/n))); axis manual axis([ maxu maxu]); M(k)=getframe(gcf); end axes('position',[ ]); movie(m,10); 10. oldal Molnár Dömötör

11 A "createavi.m" fájl: aviobj = avifile('out.avi'); for i=1:length(m) aviobj = addframe(aviobj,m(i)); end aviobj = close(aviobj); 11. oldal Molnár Dömötör

BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM

BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Számítógépes Modellezés Házi Feladat Készítete: Magyar Bálint Dátum: 2008. 01. 01. A feladat kiírása A számítógépes modellezés c. tárgy házi feladataként

Részletesebben

25/1. Stacionárius és tranziens megoldás. Kezdeti és végérték tétel.

25/1. Stacionárius és tranziens megoldás. Kezdeti és végérték tétel. 25/1. Stacionárius és tranziens megoldás. Kezdeti és végérték tétel. A gerjesztı jelek hálózatba történı be- vagy kikapcsolása után átmeneti (tranziens) jelenség játszódik le. Az állandósult (stacionárius)

Részletesebben

Radioaktív bomlási sor szimulációja

Radioaktív bomlási sor szimulációja Radioaktív bomlási sor szimulációja A radioaktív bomlásra képes atomok nem öregszenek, azaz nem lehet sem azt megmondani, hogy egy kiszemelt atom mennyi idıs (azaz mikor keletkezett), sem azt, hogy pontosan

Részletesebben

CAD-CAM-CAE Példatár

CAD-CAM-CAE Példatár CAD-CAM-CAE Példatár A példa megnevezése: A példa száma: A példa szintje: CAx rendszer: Kapcsolódó TÁMOP tananyag rész: A feladat rövid leírása: VEM Rúdszerkezet sajátfrekvenciája ÓE-A05 alap közepes haladó

Részletesebben

Vezetők elektrosztatikus térben

Vezetők elektrosztatikus térben Vezetők elektrosztatikus térben Vezető: a töltések szabadon elmozdulhatnak Ha a vezető belsejében a térerősség nem lenne nulla akkor áram folyna. Ha a felületen a térerősségnek lenne tangenciális (párhuzamos)

Részletesebben

Termikus interface anyag teszter szimulációja MATLAB-ban

Termikus interface anyag teszter szimulációja MATLAB-ban Termikus interface anyag teszter szimulációja MATLAB-ban Név: Somlay Gergely A feladat célkitőzése Termikus interface anyag vizsgálatára alkalmas elrendezés 2D-s termikus szimulációja véges differencia

Részletesebben

Modern Fizika Labor Fizika BSC

Modern Fizika Labor Fizika BSC Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2009. április 20. A mérés száma és címe: 20. Folyadékáramlások 2D-ban Értékelés: A beadás dátuma: 2009. április 28. A mérést végezte: Márton Krisztina Zsigmond

Részletesebben

Toronymerevítık mechanikai szempontból

Toronymerevítık mechanikai szempontból Andó Mátyás: Toronymerevítık méretezése, 9 Gépész Tuning Kft. Toronymerevítık mechanikai szempontból Mint a neve is mutatja a toronymerevítık használatának célja az, hogy merevebbé tegye az autó karosszériáját

Részletesebben

= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t

= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t 4. Gyakorlat 32B-3 Egy ellenállású, r sugarú köralakú huzalhurok a B homogén mágneses erőtér irányára merőleges felületen fekszik. A hurkot gyorsan, t idő alatt 180 o -kal átforditjuk. Számitsuk ki, hogy

Részletesebben

Gyakorlat anyag. Veszely. February 13, Figure 1: Koaxiális kábel

Gyakorlat anyag. Veszely. February 13, Figure 1: Koaxiális kábel Gyakorlat anyag Veszely February 13, 2012 1 Koaxiális kábel d b a Figure 1: Koaxiális kábel A 1 ábrán látható koaxiális kábel adatai: a = 7,2 mm, b = 4a = 8,28 mm, d = 0,6 mm, ε r = 3,5; 10 4 tanδ = 80,

Részletesebben

Differenciálegyenletek numerikus integrálása április 9.

Differenciálegyenletek numerikus integrálása április 9. Differenciálegyenletek numerikus integrálása 2018. április 9. Differenciálegyenletek Olyan egyenletek, ahol a megoldást függvény alakjában keressük az egyenletben a függvény és deriváltjai szerepelnek

Részletesebben

A gradiens törésmutatójú közeg I.

A gradiens törésmutatójú közeg I. 10. Előadás A gradiens törésmutatójú közeg I. Az ugrásszerű törésmutató változással szemben a TracePro-ban lehetőség van folytonosan változó törésmutatójú közeg definiálására. Ilyen érdekes típusú közegek

Részletesebben

DIFFERENCIAEGYENLETEK

DIFFERENCIAEGYENLETEK DIFFERENCIAEGYENLETEK Példa: elsőrendű állandó e.h. lineáris differenciaegyenlet Ennek megoldása: Kezdeti feltétellel: Kezdeti feltétel nélkül ha 1 és a végtelen összeg (abszolút) konvergens: / 1 Minden

Részletesebben

Parciális dierenciálegyenletek

Parciális dierenciálegyenletek Parciális dierenciálegyenletek 2009. május 25. A félév lezárásaként néhány alap-deníciót és alap-példát szeretnék adni a Parciális Dierenciálegynletek (PDE) témaköréb l. Épp csak egy kis izelít t. Az alapfeladatok

Részletesebben

Gibbs-jelenség viselkedésének vizsgálata egyszer négyszögjel esetén

Gibbs-jelenség viselkedésének vizsgálata egyszer négyszögjel esetén Matematikai modellek, I. kisprojekt Gibbs-jelenség viselkedésének vizsgálata egyszer négyszögjel esetén Unger amás István B.Sc. szakos matematikus hallgató ungert@maxwell.sze.hu, http://maxwell.sze.hu/~ungert

Részletesebben

Ellenállásmérés Wheatstone híddal

Ellenállásmérés Wheatstone híddal Ellenállásmérés Wheatstone híddal A nagypontosságú elektromos ellenállásmérésre a gyakorlatban sokszor szükség van. Nagyon sok esetben nem elektromos mennyiségek mérését is visszavezethetjük ellenállásmérésre.

Részletesebben

A térképen ábrázolt vonal: - sík felület egyenese? - sík felület görbéje? - görbült felület egyenese ( geodetikus )? - görbült felület görbéje?

A térképen ábrázolt vonal: - sík felület egyenese? - sík felület görbéje? - görbült felület egyenese ( geodetikus )? - görbült felület görbéje? Előzetes megjegyzés: 1. Az időt nyugodtan mérhetjük méterben. ct [s ] = t [m ] A film kétórás volt. = A film 2.16 milliárd kilométernyi ideig tartott. 2. A tömeget is nyugodtan mérhetjük méterben! GM [kg]

Részletesebben

A térképen ábrázolt vonal: - sík felület egyenese? - sík felület görbéje? - görbült felület egyenese ( geodetikus )? - görbült felület görbéje?

A térképen ábrázolt vonal: - sík felület egyenese? - sík felület görbéje? - görbült felület egyenese ( geodetikus )? - görbült felület görbéje? Előzetes megjegyzés: 1. Az időt nyugodtan mérhetjük méterben. ct [s ] = t [m ] A film kétórás volt. = A film 2.16 milliárd kilométernyi ideig tartott. 2. A tömeget is nyugodtan mérhetjük méterben! GM [kg]

Részletesebben

Elektromágneses rendszerek modellezése és tervezése

Elektromágneses rendszerek modellezése és tervezése Elektromágneses rendszerek modellezése és tervezése Végeselem-módszer (rövid bevezető) Marcsa Dániel egyetemi tanársegéd E-mail: marcsad@sze.hu http://maxwell.sze.hu/~marcsa/targyak.html Széchenyi István

Részletesebben

Compton-effektus. Zsigmond Anna. jegyzıkönyv. Fizika BSc III.

Compton-effektus. Zsigmond Anna. jegyzıkönyv. Fizika BSc III. Compton-effektus jegyzıkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetıje: Csanád Máté Mérés dátuma: 010. április. Leadás dátuma: 010. május 5. Mérés célja A kvantumelmélet egyik bizonyítékának a Compton-effektusnak

Részletesebben

Modern Fizika Labor. 2. Elemi töltés meghatározása

Modern Fizika Labor. 2. Elemi töltés meghatározása Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2011.09.27. A mérés száma és címe: 2. Elemi töltés meghatározása Értékelés: A beadás dátuma: 2011.10.11. A mérést végezte: Kalas György Benjámin Németh Gergely

Részletesebben

Gyakorló feladatok a 2. zh-ra MM hallgatók számára

Gyakorló feladatok a 2. zh-ra MM hallgatók számára Gyakorló feladatok a. zh-ra MM hallgatók számára 1. Egy vállalat termelésének technológiai feltételeit a Q L K függvény írja le. Rövid távon a vállalat 8 egységnyi tőkét használ fel. A tőke ára 000, a

Részletesebben

Mag-mágneses rezonancia

Mag-mágneses rezonancia Mag-mágneses rezonancia jegyzıkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetıje: Csorba Ottó Mérés dátuma: 2010. március 25. Leadás dátuma: 2010. április 7. Mérés célja A labormérés célja a mag-mágneses

Részletesebben

Matematika B4 VIII. gyakorlat megoldása

Matematika B4 VIII. gyakorlat megoldása Matematika B4 VIII. gyakorlat megoldása 5.április 7.. Eloszlás- és sűrűségfüggvény Ha az X egy folytonos valószínűségi változó, akkor X-et jól jellemzi az eloszlás illetve a sűrűségfüggvénye. Az eloszlásfüggvény

Részletesebben

Átmeneti jelenségek egyenergiatárolós áramkörökben

Átmeneti jelenségek egyenergiatárolós áramkörökben TARTALOM JEGYZÉK 1. Egyenergiatárolós áramkörök átmeneti függvényeinek meghatározása Példák az egyenergiatárolós áramkörök átmeneti függvényeinek meghatározására 1.1 feladat 1.2 feladat 1.3 feladat 1.4

Részletesebben

Feladatok megoldásokkal a harmadik gyakorlathoz (érintési paraméterek, L Hospital szabály, elaszticitás) y = 1 + 2(x 1). y = 2x 1.

Feladatok megoldásokkal a harmadik gyakorlathoz (érintési paraméterek, L Hospital szabály, elaszticitás) y = 1 + 2(x 1). y = 2x 1. Feladatok megoldásokkal a harmadik gyakorlathoz (érintési paraméterek, L Hospital szabály, elaszticitás). Feladat. Írjuk fel az f() = függvény 0 = pontbeli érintőjének egyenletét! Az érintő egyenlete y

Részletesebben

17/1. Négypólusok átviteli függvényének ábrázolása. Nyquist diagram.

17/1. Négypólusok átviteli függvényének ábrázolása. Nyquist diagram. 7/. Négypólusok átviteli függvényének ábrázolása. Nyquist diagram. A szinuszos áramú hálózatok vizsgálatánál gyakran alkalmazunk különbözı komplex átviteli függvényeket. Végezzük ezt a hálózat valamilyen

Részletesebben

11. gyakorlat megoldásai

11. gyakorlat megoldásai 11. gyakorlat megoldásai Lokális szélsőértékek F1. Határozza meg az alábbi kétváltozós függvények lokális szélsőértékeit! (a) f(x, y) = 4x 2 + 2xy + 5y 2 + 2, (b) f(x, y) = y 4 3y + x 2 y + 2xy, (c) f(x,

Részletesebben

a térerősség mindig az üreg falára merőleges, ezért a tér ott nem gömbszimmetrikus.

a térerősség mindig az üreg falára merőleges, ezért a tér ott nem gömbszimmetrikus. 2. Gyakorlat 25A-0 Tekintsünk egy l0 cm sugarú üreges fémgömböt, amelyen +0 µc töltés van. Legyen a gömb középpontja a koordinátarendszer origójában. A gömb belsejében az x = 5 cm pontban legyen egy 3

Részletesebben

Szá molá si feládáttí pusok á Ko zgázdásá gtán I. (BMEGT30A003) tá rgy zá rthelyi dolgozátá hoz

Szá molá si feládáttí pusok á Ko zgázdásá gtán I. (BMEGT30A003) tá rgy zá rthelyi dolgozátá hoz Szá molá si feládáttí pusok á Ko zgázdásá gtán I. (BMEGT30A003) tá rgy zá rthelyi dolgozátá hoz 1. feladattípus a megadott adatok alapján lineáris keresleti, vagy kínálati függvény meghatározása 1.1. feladat

Részletesebben

Lemez- és gerendaalapok méretezése

Lemez- és gerendaalapok méretezése Lemez- és gerendaalapok méretezése Az alapmerevség hatása az alap hajlékony merev a talpfeszültség egyenletes széleken nagyobb a süllyedés teknıszerő egyenletes Terhelés hatása hajlékony alapok esetén

Részletesebben

azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra ábra

azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra ábra 4. Gyakorlat 31B-9 A 31-15 ábrán látható, téglalap alakú vezetőhurok és a hosszúságú, egyenes vezető azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra. 31-15 ábra

Részletesebben

DIFFERENCIÁLEGYENLETEK. BSc. Matematika II. BGRMA2HNND, BGRMA2HNNC

DIFFERENCIÁLEGYENLETEK. BSc. Matematika II. BGRMA2HNND, BGRMA2HNNC 016.03.1. BSC MATEMATIKA II. ELSŐ ÉS MÁSODRENDŰ LINEÁRIS DIFFERENCIÁLEGYENLETEK BSc. Matematika II. BGRMAHNND, BGRMAHNNC AZ ELSŐRENDŰ LINEÁRIS DIFFERENCIÁLEGYENLET FOGALMA Az elsőrendű közönséges differenciálegyenletet

Részletesebben

Megyei matematikaverseny évfolyam 2. forduló

Megyei matematikaverseny évfolyam 2. forduló Megyei matematikaverseny 0. 9. évfolyam. forduló. különbözı pozitív egész szám átlaga. Legfeljebb mekkora lehet ezen számok közül a legnagyobb? (A) (B) 8 (C) 9 (D) 78 (E) 44. 00 009 + 008 007 +... + 4

Részletesebben

11. gyakorlat megoldásai

11. gyakorlat megoldásai 11. gyakorlat megoldásai Lokális szélsőértékek F1. Határozzuk meg az alábbi kétváltozós függvények lokális szélsőértékeit! (a) f(x, y) = 4x 2 + 2xy + 5y 2 + 2, (b) f(x, y) = y 4 y + x 2 y + 2xy, (c) f(x,

Részletesebben

Analízis III. gyakorlat október

Analízis III. gyakorlat október Vektoranalízis Analízis III. gyakorlat 216. október Gyakorló feladatok és korábbi zh feladatok V1. Igazolja az alábbi "szorzat deriválási" szabályt: div(ff) = F, f + f div(f). V2. Legyen f : IR 3 IR kétszer

Részletesebben

Megjegyzés a villamos gép mágneses terét leíró kifejezéshez Comment on the Expression Describing the Magnetic Field of the Electrical Machine

Megjegyzés a villamos gép mágneses terét leíró kifejezéshez Comment on the Expression Describing the Magnetic Field of the Electrical Machine Megjegyzés a villamos gép mágneses terét leíró kifejezéshez Comment on the Expression Describing the Magnetic Field of the Electrical Machine Dr. Tóth Ferenc, Dr. zabó Loránd 2 Miskolci Egyetem, Magyarország

Részletesebben

Integrált áramkörök termikus szimulációja

Integrált áramkörök termikus szimulációja BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Villamosmérnöki és Informatikai Kar Elektronikus Eszközök Tanszéke Dr. Székely Vladimír Integrált áramkörök termikus szimulációja Segédlet a Mikroelektronika

Részletesebben

Vasbetonszerkezetek II. Vasbeton lemezek Rugalmas lemezelmélet

Vasbetonszerkezetek II. Vasbeton lemezek Rugalmas lemezelmélet Vasbetonszerkezetek II. Vasbeton lemezek Rugalmas lemezelmélet 2. előadás A rugalmas lemezelmélet alapfeltevései A lemez anyaga homogén, izotróp, lineárisan rugalmas (Hooke törvény); A terheletlen állapotban

Részletesebben

Magspektroszkópiai gyakorlatok

Magspektroszkópiai gyakorlatok Magspektroszkópiai gyakorlatok jegyzıkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetıje: Deák Ferenc Mérés dátuma: 010. április 8. Leadás dátuma: 010. április 13. I. γ-spekroszkópiai mérések A γ-spekroszkópiai

Részletesebben

Egy érdekes statikai - geometriai feladat

Egy érdekes statikai - geometriai feladat 1 Egy érdekes statikai - geometriai feladat Előző dolgozatunkban melynek címe: Egy érdekes geometriai feladat egy olyan feladatot oldottunk meg, ami az itteni előtanulmányának is tekinthető. Az ottani

Részletesebben

Normák, kondíciószám

Normák, kondíciószám Normák, kondíciószám A fizika numerikus módszerei I. mf1n1a06- mf1n2a06 Csabai István Lineáris egyenletrendszerek Nagyon sok probléma közvetlenül lineáris egyenletrendszer megoldásával kezelhetı Sok numerikus

Részletesebben

Gyakorlat 30B-14. a F L = e E + ( e)v B képlet, a gravitációs erőt a (2.1) G = m e g (2.2)

Gyakorlat 30B-14. a F L = e E + ( e)v B képlet, a gravitációs erőt a (2.1) G = m e g (2.2) 2. Gyakorlat 30B-14 Az Egyenlítőnél, a földfelszín közelében a mágneses fluxussűrűség iránya északi, nagysága kb. 50µ T,az elektromos térerősség iránya lefelé mutat, nagysága; kb. 100 N/C. Számítsuk ki,

Részletesebben

Hajlított tartó elmozdulásmez jének meghatározása Ritz-módszerrel

Hajlított tartó elmozdulásmez jének meghatározása Ritz-módszerrel Hajlított tartó elmozdulásmez jének meghatározása Ritz-módszerrel Segédlet az A végeselem módszer alapjai tárgy 4. laborgyakorlatához http://www.mm.bme.hu/~kossa/vemalap4.pdf Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu)

Részletesebben

Baran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba. Gyakorlat Differenciálegyenletek

Baran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba. Gyakorlat Differenciálegyenletek Matematika Mérnököknek 2. Baran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba Gyakorlat Differenciálegyenletek Baran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba Matematika Mérnököknek 2. 1.-2. Gyakorlat 1 / 42 Numerikus differenciálás

Részletesebben

ODE SOLVER-ek használata a MATLAB-ban

ODE SOLVER-ek használata a MATLAB-ban ODE SOLVER-ek használata a MATLAB-ban Mi az az ODE? ordinary differential equation Milyen ODE megoldók vannak a MATLAB-ban? ode45, ode23, ode113, ode15s, ode23s, ode23t, ode23tb, stb. A részletes leírásuk

Részletesebben

Digiterra útmutató mobil Interneten kapcsoljuk be a telefont Start / Settings / Connections / Wireless Manager / Phone

Digiterra útmutató mobil Interneten kapcsoljuk be a telefont Start / Settings / Connections / Wireless Manager / Phone Digiterra útmutató Ha a korrekció fogadása mobil Interneten történik: elıször kapcsoljuk be a telefont. Start menü, vagy: Start / Settings / Connections / Wireless Manager / Phone ON-ra állítani. Csatlakozás

Részletesebben

Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások

Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások 2. gyakorlat 1. Feladatok a kinematika tárgyköréből Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások 1.1. Feladat: Mekkora az átlagsebessége annak pontnak, amely mozgásának első szakaszában v 1 sebességgel

Részletesebben

Elektromágneses hullámok

Elektromágneses hullámok Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 2. (a) Elektromágneses hullámok Utolsó módosítás: 2015. október 3. 1 A Maxwell-egyenletek (1) (2) (3) (4) E: elektromos térerősség D: elektromos eltolás H: mágneses

Részletesebben

Explicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához

Explicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához Explicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához Izsák Ferenc 2007. szeptember 17. Explicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához 1 Vázlat Bevezetés: a vizsgált egyenlet,

Részletesebben

CAD-CAM-CAE Példatár

CAD-CAM-CAE Példatár CAD-CAM-CAE Példatár A példa megnevezése: A példa száma: A példa szintje: CAx rendszer: Kapcsolódó TÁMOP tananyag rész: A feladat rövid leírása: Összeállítás készítése CAD rendszerben ÓE-A12 alap közepes

Részletesebben

Elektronikai alapgyakorlatok

Elektronikai alapgyakorlatok Elektronikai alapgyakorlatok Mőszerismertetés Bevezetés a szinuszos váltakozó feszültség témakörébe Alkalmazott mőszerek Stabilizált ikertápegység Digitális multiméter Kétsugaras oszcilloszkóp Hanggenerátor

Részletesebben

Geometriai valo szí nű se g

Geometriai valo szí nű se g Geometriai valo szí nű se g Szűk elméleti áttekintő Klasszikus valószínűség: Geometriai valószínűség: - 1 dimenzióban: - dimenzióban: - + dimenzióban: jó esetek összes eset jó szakaszok teljes szakasz

Részletesebben

4. Biztonsági elıírások. 1. A dokumentációval kapcsolatos megjegyzések

4. Biztonsági elıírások. 1. A dokumentációval kapcsolatos megjegyzések 1 Tartalomjegyzék 1. A dokumentációval kapcsolatos megjegyzések 3 2. EU tanúsítvány.. 3 3. Az SD 201 felszerelése 3 4. Biztonsági elıírások. 3 5. Szállított anyagok listája.. 3 6. A berendezés felszerelése..

Részletesebben

9. évfolyam 2. forduló

9. évfolyam 2. forduló 9. évfolyam. forduló. különbözı pozitív egész szám átlaga. Legfeljebb mekkora lehet ezen számok közül a legnagyobb? (A) (B) 8 (C) 9 (D) 78 (E) 44 Válasz: (D) 78 Megoldás: Ha a szám átlaga, akkor összegük

Részletesebben

Szimulációs technikák

Szimulációs technikák SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Műszaki Tudományi Kar Informatikai tanszék Szimulációs technikák ( NGB_IN040_1) 2. csapat Comparator - Dokumentáció Mérnök informatikus BSc szak, nappali tagozat 2012/2013 II.

Részletesebben

HÍDTARTÓK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJE

HÍDTARTÓK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJE HÍDTARTÓK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJE Csécs Ákos * - Dr. Lajos Tamás ** RÖVID KIVONAT A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszéke megbízta a BME Áramlástan Tanszékét az M8-as

Részletesebben

RAKTÁROZÁSTECHNIKA. Rakodólapos állványrendszer készítése. Andó Mátyás

RAKTÁROZÁSTECHNIKA. Rakodólapos állványrendszer készítése. Andó Mátyás RAKTÁROZÁSTECHNIKA Rakodólapos állványrendszer készítése Készítette: Andó Mátyás Budapest, 2006 november 27 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK RAKODÓLAPOS ÁLLVÁNYRENDSZER TERVEZÉSE 2 ALAP ADATOK 2 2 ALAPSZÁMÍTÁSOK

Részletesebben

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai

Részletesebben

sin x = cos x =? sin x = dx =? dx = cos x =? g) Adja meg a helyettesítéses integrálás szabályát határozott integrálokra vonatkozóan!

sin x = cos x =? sin x = dx =? dx = cos x =? g) Adja meg a helyettesítéses integrálás szabályát határozott integrálokra vonatkozóan! Matematika előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Analízis II Határozatlan integrálszámítás g) t = tg x 2 helyettesítés esetén mivel egyenlő sin x = cos x =? g) t = tg x 2 helyettesítés esetén

Részletesebben

Jegyzet az Elektromágneses terek M.Sc. tantárgyhoz

Jegyzet az Elektromágneses terek M.Sc. tantárgyhoz Jegyzet az Elektromágneses terek M.Sc. tantárgyhoz 2016 05 06 Tartalomjegyzék 1 A legfontosabb elõismeretek összefoglalása 3 1.1 Főbb jelölések........................................... 3 1.2 Műveletek,

Részletesebben

Matematika II. 1 sin xdx =, 1 cos xdx =, 1 + x 2 dx =

Matematika II. 1 sin xdx =, 1 cos xdx =, 1 + x 2 dx = Matematika előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Matematika II Határozatlan Integrálszámítás d) Adja meg az alábbi alapintegrálokat! x n 1 dx =, sin 2 x dx = d) Adja meg az alábbi alapintegrálokat!

Részletesebben

Elektro- és magnetosztatika, áramkörök

Elektro- és magnetosztatika, áramkörök 1. fejezet Elektro- és magnetosztatika, áramkörök Coulomb- és Gauss-törvény, szuperpozíció elve, stacionárius áram. Vezet k, szigetel k, dielektrikumok, kondenzátor, magnetosztatika. Stacionárius áram,

Részletesebben

MATEMATIKA HETI 5 ÓRA

MATEMATIKA HETI 5 ÓRA EURÓPAI ÉRETTSÉGI 2008 MATEMATIKA HETI 5 ÓRA IDŐPONT : 2008. június 5 (reggel) A VIZSGA IDŐTARTAMA: 4 óra (240 perc) MEGENGEDETT ESZKÖZÖK: Európai képletgyűjtemény Nem programozható, nem grafikus számológép

Részletesebben

Baran Ágnes. Gyakorlat Függvények, Matlab alapok

Baran Ágnes. Gyakorlat Függvények, Matlab alapok Matematika Mérnököknek 1. Baran Ágnes Gyakorlat Függvények, Matlab alapok Matematika Mérnököknek 1. A gyakorlatok fóliái: https://arato.inf.unideb.hu/baran.agnes/oktatas.html Feladatsorok: https://arato.inf.unideb.hu/baran.agnes/oktatas.html

Részletesebben

Villamos tér. Elektrosztatika. A térnek az a része, amelyben a. érvényesülnek.

Villamos tér. Elektrosztatika. A térnek az a része, amelyben a. érvényesülnek. III. VILLAMOS TÉR Villamos tér A térnek az a része, amelyben a villamos erőhatások érvényesülnek. Elektrosztatika A nyugvó és időben állandó villamos töltések által keltett villamos tér törvényeivel foglalkozik.

Részletesebben

Fizika A2E, 8. feladatsor

Fizika A2E, 8. feladatsor Fizika AE, 8. feladatsor ida György József vidagyorgy@gmail.com. feladat: Az ábrán látható áramkörben határozzuk meg az áramer sséget! 4 5 Utolsó módosítás: 05. április 4., 0:9 El ször ki kell számolnunk

Részletesebben

Jegyzőkönyv. mágneses szuszceptibilitás méréséről (7)

Jegyzőkönyv. mágneses szuszceptibilitás méréséről (7) Jegyzőkönyv a mágneses szuszceptibilitás méréséről (7) Készítette: Tüzes Dániel Mérés ideje: 8-1-1, szerda 14-18 óra Jegyzőkönyv elkészülte: 8-1-8 A mérés célja A feladat egy mágneses térerősségmérő eszköz

Részletesebben

Navier-formula. Frissítve: Egyenes hajlítás

Navier-formula. Frissítve: Egyenes hajlítás Navier-formula Akkor beszélünk egyenes hajlításról, ha a nyomatékvektor egybeesik valamelyik fő-másodrendű nyomatéki tengellyel. A hajlítást mindig súlyponti koordinátarendszerben értelmezzük. Ez még a

Részletesebben

Alapmőveletek koncentrált erıkkel

Alapmőveletek koncentrált erıkkel Alapmőveletek koncentrált erıkkel /a. példa Az.7. ábrán feltüntetett, a,5 [m], b, [m] és c,7 [m] oldalú hasábot a bejelölt erık terhelk. A berajzolt koordnátarendszer fgyelembevételével írjuk fel komponens-alakban

Részletesebben

Elektromágneses terek 2011/12/1 félév. Készítette: Mucsi Dénes (HTUCA0)

Elektromágneses terek 2011/12/1 félév. Készítette: Mucsi Dénes (HTUCA0) Elektromágneses terek 2011/12/1 félév Készítette: Mucsi Dénes (HTUCA0) 1 1 Bevezetés... 11 2 Vázlat... 11 3 Matematikai eszköztár... 11 3.1 Vektoranalízis... 11 3.2 Jelenségek színtere... 11 3.3 Mezők...

Részletesebben

3. Konzultáció: Kondenzátorok, tekercsek, RC és RL tagok, bekapcsolási jelenségek (még nagyon Béta-verzió)

3. Konzultáció: Kondenzátorok, tekercsek, RC és RL tagok, bekapcsolási jelenségek (még nagyon Béta-verzió) 3. Konzultáció: Kondenzátorok, tekercsek, R és RL tagok, bekapcsolási jelenségek (még nagyon Béta-verzió Zoli 2009. október 28. 1 Tartalomjegyzék 1. Frekvenciafüggő elemek, kondenzátorok és tekercsek:

Részletesebben

17. Diffúzió vizsgálata

17. Diffúzió vizsgálata Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2011.11.24. A beadás dátuma: 2011.12.04. A mérés száma és címe: 17. Diffúzió vizsgálata A mérést végezte: Németh Gergely Értékelés: Elméleti háttér Mi is

Részletesebben

A hőmérséklet-megoszlás és a közepes hőmérséklet számítása állandósult állapotban

A hőmérséklet-megoszlás és a közepes hőmérséklet számítása állandósult állapotban A HŐMÉRSÉKLET ÉS HŐKÖZLÉS KÉRDÉSEI BETONRÉTEGBE ÁGYAZOTT FŰTŐCSŐKÍGYÓK ESETÉBEN A LINEÁRIS HŐVEZETÉS TÖRVÉNYSZERŰSÉGEINEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL Általános észrevételek A sugárzó fűtőtestek konstrukciójából

Részletesebben

Gyakorlat 34A-25. kapcsolunk. Mekkora a fűtőtest teljesítménye? I o = U o R = 156 V = 1, 56 A (3.1) ezekkel a pillanatnyi értékek:

Gyakorlat 34A-25. kapcsolunk. Mekkora a fűtőtest teljesítménye? I o = U o R = 156 V = 1, 56 A (3.1) ezekkel a pillanatnyi értékek: 3. Gyakorlat 34-5 Egy Ω ellenállású elektromos fűtőtestre 56 V amplitúdójú váltakozó feszültséget kapcsolunk. Mekkora a fűtőtest teljesítménye? Jelölések: R = Ω, U o = 56 V fűtőtestben folyó áram amplitudója

Részletesebben

CAD-CAM-CAE Példatár

CAD-CAM-CAE Példatár CAD-CAM-CAE Példatár A példa megnevezése: A példa száma: A példa szintje: CAD rendszer: Kapcsolódó TÁMOP tananyag: A feladat rövid leírása: Szíjtárcsa mőhelyrajzának elkészítése ÓE-A14 alap közepes haladó

Részletesebben

A jármővek méreteire vonatkozó üzemeltetési mőszaki feltételek

A jármővek méreteire vonatkozó üzemeltetési mőszaki feltételek A jármővek méreteire vonatkozó üzemeltetési mőszaki feltételek A mezıgazdasági vontatóból vagy lassú jármőbıl és egy pótkocsiból álló jármőszerelvény hosszúsága a 18,00, a mezıgazdasági vontatóból és két

Részletesebben

A végeselem módszer alapjai. 2. Alapvető elemtípusok

A végeselem módszer alapjai. 2. Alapvető elemtípusok A végeselem módszer alapjai Előadás jegyzet Dr. Goda Tibor 2. Alapvető elemtípusok - A 3D-s szerkezeteket vagy szerkezeti elemeket gyakran egyszerűsített formában modellezzük rúd, gerenda, 2D-s elemek,

Részletesebben

Bevezetés az elméleti zikába

Bevezetés az elméleti zikába Bevezetés az elméleti zikába egyetemi jegyzet Kúpszeletek Lázár Zsolt, Lázár József Babe³Bolyai Tudományegyetem Fizika Kar 2011 TARTALOMJEGYZÉK 6 TARTALOMJEGYZÉK Azokat a görbéket, amelyeknek egyenlete

Részletesebben

Mechatronika segédlet 10. gyakorlat

Mechatronika segédlet 10. gyakorlat Mechatronika segédlet 10. gyakorlat 2017. április 21. Tartalom Vadai Gergely, Faragó Dénes Feladatleírás... 1 simrobot... 2 Paraméterei... 2 Visszatérési értéke... 2 Kód... 2 simrobotmdl... 3 robotsen.mdl...

Részletesebben

Elektrodinamika. Maxwell egyenletek: Kontinuitási egyenlet: div n v =0. div E =4 div B =0. rot E = rot B=

Elektrodinamika. Maxwell egyenletek: Kontinuitási egyenlet: div n v =0. div E =4 div B =0. rot E = rot B= Elektrodinamika Maxwell egyenletek: div E =4 div B =0 rot E = rot B= 1 B c t 1 E c t 4 c j Kontinuitási egyenlet: n t div n v =0 Vektoranalízis rot rot u=grad divu u rot grad =0 div rotu=0 udv= ud F V

Részletesebben

Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata

Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. május 7. (hétfő délelőtti csoport) 1. Bevezetés Ebben a mérésben a szilárdtestek rugalmas tulajdonságait vizsgáljuk

Részletesebben

NÉMETH LÁSZLÓ VÁROSI MATEMATIKA VERSENY 2014 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY OSZTÁLY ÁPRILIS 7.

NÉMETH LÁSZLÓ VÁROSI MATEMATIKA VERSENY 2014 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY OSZTÁLY ÁPRILIS 7. 1. Falióránk három mutatója közül az egyik az órát, a másik a percet, harmadik a másodpercet mutatja. Egy bolha ráugrik déli órakor a másodpercmutatóra és megkezdi egy órás körutazását. Ha fedésbe kerül

Részletesebben

Dr. Walter Bitterlich

Dr. Walter Bitterlich Dr. Walter Bitterlich 1908.02.19. 2008.02.09. Ha a távolság- vagy magasságmérés lejtıs terepen történik, az adott hajlásszögnek megfelelıen elvégzett automatikus korrekció igen nagy elıny! 20 m-es

Részletesebben

3. jegyz könyv: Bolygómozgás

3. jegyz könyv: Bolygómozgás 3. jegyz könyv: Bolygómozgás Harangozó Szilveszter Miklós, HASPABT.ELTE 21. április 6. 1. Bevezetés Mostani feladatunk a bolygók mozgásának modellezése. Mint mindig a program forráskódját a honlapon [1]

Részletesebben

9. ábra. A 25B-7 feladathoz

9. ábra. A 25B-7 feladathoz . gyakolat.1. Feladat: (HN 5B-7) Egy d vastagságú lemezben egyenletes ρ téfogatmenti töltés van. A lemez a ±y és ±z iányokban gyakolatilag végtelen (9. ába); az x tengely zéuspontját úgy választottuk meg,

Részletesebben

MÁGNESES TÉR, INDUKCIÓ

MÁGNESES TÉR, INDUKCIÓ Egy vezetéket 2 cm átmérőjű szigetelő testre 500 menettel tekercselünk fel, 25 cm hosszúságban. Mekkora térerősség lép fel a tekercs belsejében, ha a vezetékben 5 amperes áram folyik? Mekkora a mágneses

Részletesebben

Példa: Normálfeszültség eloszlása síkgörbe rúd esetén

Példa: Normálfeszültség eloszlása síkgörbe rúd esetén Példa: Normálfeszültség eloszlása síkgörbe rúd esetén Készítette: Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 2011. március 20. Az 1. ábrán vázolt síkgörbe rúd méretei és terhelése ismert.

Részletesebben

I. Fejezetek a klasszikus analízisből 3

I. Fejezetek a klasszikus analízisből 3 Tartalomjegyzék Előszó 1 I. Fejezetek a klasszikus analízisből 3 1. Topológia R n -ben 5 2. Lebesgue-integrál, L p - terek, paraméteres integrál 9 2.1. Lebesgue-integrál, L p terek................... 9

Részletesebben

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat Fizika. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak Levelező tagozat 1. z ábra szerinti félgömb alakú, ideális vezetőnek tekinthető földelőbe = 10 k erősségű áram folyik be. föld fajlagos

Részletesebben

Attól, hogy nem inog horizontális irányban a szélességi- és hosszúsági tengelye körül sem.

Attól, hogy nem inog horizontális irányban a szélességi- és hosszúsági tengelye körül sem. Konkrét tanácsok a Salgó-dexion polcrendszer összeszereléséhez Vásárlásunk során a Salgó-dexion polcokat, polcrendszereket sokféle módon állíthatjuk össze az igénybe vételnek, felhasználásnak, valamint

Részletesebben

TERMÉKSZIMULÁCIÓ. Dr. Kovács Zsolt. Végeselem módszer. Elıadó: egyetemi tanár. Termékszimuláció tantárgy 6. elıadás március 22.

TERMÉKSZIMULÁCIÓ. Dr. Kovács Zsolt. Végeselem módszer. Elıadó: egyetemi tanár. Termékszimuláció tantárgy 6. elıadás március 22. TERMÉKZIMULÁCIÓ Végeselem módszer Termékszimuláció tantárgy 6. elıadás 211. március 22. Elıadó: Dr. Kovács Zsolt egyetemi tanár A végeselem módszer lényege A vizsgált, tetszıleges geometriai kialakítású

Részletesebben

Közönséges differenciálegyenletek megoldása Mapleben

Közönséges differenciálegyenletek megoldása Mapleben Közönséges differenciálegyenletek megoldása Mapleben Differenciálegyenlet alatt egy olyan egyenletet értünk, amelyben a meghatározandó ismeretlen egy függvény, és az egyenlet tartalmazza az ismeretlen

Részletesebben

Matematika II képletek. 1 sin xdx =, cos 2 x dx = sh 2 x dx = 1 + x 2 dx = 1 x. cos xdx =,

Matematika II képletek. 1 sin xdx =, cos 2 x dx = sh 2 x dx = 1 + x 2 dx = 1 x. cos xdx =, Matematika II előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Matematika II képletek Határozatlan Integrálszámítás x n dx =, sin 2 x dx = sin xdx =, ch 2 x dx = sin xdx =, sh 2 x dx = cos xdx =, + x 2

Részletesebben

Véletlen szám generálás

Véletlen szám generálás 2. elıadás Véletlen szám generálás LCG: (0 < m, 0

Részletesebben

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről A közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának

Részletesebben

Molekuláris dinamika I. 10. előadás

Molekuláris dinamika I. 10. előadás Molekuláris dinamika I. 10. előadás Miről is szól a MD? nagy részecskeszámú rendszerek ismerjük a törvényeket mikroszkópikus szinten minden részecske mozgását szimuláljuk? Hogyan tudjuk megérteni a folyadékok,

Részletesebben

1.feladat. Megoldás: r r az O és P pontok közötti helyvektor, r pedig a helyvektor hosszának harmadik hatványa. 0,03 0,04.

1.feladat. Megoldás: r r az O és P pontok közötti helyvektor, r pedig a helyvektor hosszának harmadik hatványa. 0,03 0,04. .feladat A derékszögű koordinátarendszer origójába elhelyezünk egy q töltést. Mekkora ennek a töltésnek a 4,32 0 nagysága, ha a töltés a koordinátarendszer P(0,03;0,04)[m] pontjában E(r ) = 5,76 0 nagyságú

Részletesebben

Tranziens jelenségek rövid összefoglalás

Tranziens jelenségek rövid összefoglalás Tranziens jelenségek rövid összefoglalás Átmenet alakul ki akkor, ha van energiatároló (kapacitás vagy induktivitás) a rendszerben, mert ezeken a feszültség vagy áram nem jelenik meg azonnal, mint az ohmos

Részletesebben