DEMJÁN SÁNDOR ALAPÍTVÁNY

Átírás

1 DEMJÁN SÁNDOR ALAPÍTVÁNY Levelezési cím: 1062 Budapest, Váci út 3 HÍRKÖZLEMÉNY Azonnali közlésre! március 31-én kor kerül sor Encsen, az Encsi Kistérségre vonatkozó megállapodás aláírására Demján Sándor Úr jelenlétében a városi Művelődési Központban. Az országban másodikként kap lehetőséget az Encsi Kistérség a Demján Alapítványtól egy pályázati programon keresztül a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására. (Elsőként Nyírbátor és térsége kötött támogatási megállapodást októberében az Alapítvánnyal.) Ez az adomány jelenleg a legnagyobb összeg összesen 1 milliárd forint amelyet magánember a hátrányos helyzetű térségekben élők oktatására felajánlott Magyarországon! A Demján Sándor Alapítvány Demján Sándor 1994-ben alapította a nevét viselő alapítványát. Célul tűzte ki a magyar szellemiség, kultúra, művelődés és oktatás eredményeinek megőrzését és fejlesztését. Magyarországon 8 milliárd forint keretösszegből az Új Comenius program keretén belül kilenc felsőoktatási intézmény 2300 nappali tagozatos hallgatójának biztosít havi 20 ezer forint összegű, szociális rászorultságtól függő ösztöndíj-támogatást. Magánvagyonából tett alapítványa figyelmet fordít továbbá a fogyatékosok kiemelt oktatására, a környezettudatos nevelésre, a hátrányos helyzetű települések oktatási tevékenységének támogatására. A Közép-európai Egyetemet Soros Györggyel együtt 2,5 milliárd forint összeggel támogatja. Közel három milliárd forinttal megalapította a Prima Primissima-díjat. Az alapítvány az esélyegyenlőséget szeretné megteremteni a hátrányos helyzetű óvodásoknak, általános és középiskolásoknak. A Demján Sándor Alapítvány karitatív tevékenységével példát szeretne mutatni, s ösztönözni a gazdaság és a politika szereplőit hasonló lépések megtételére. A 2007-ben indított kísérleti program keretében a nyírbátori és az encsi kistérségnek nyújtott támogatással modellértékű gyakorlatot kíván megvalósítani, amely továbbfejlesztve a kistérségek gazdasági szerkezetének javítását is célul tűzheti ki. A pályázati program előzetes bemutatása Cél: 1. hátrányos helyzetű térségünkben élők szociális problémáinak enyhítése, 2. hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek és fiatalkorúak nevelésének, oktatásának támogatása, 3. szociálisan rászorult, szegény sorsú fiatalok, fiatal felnőttek taníttatásának támogatása, 4. ez évi csatlakozott települések esetén az infrastrukturális hátrányok csökkentése oktatási-nevelési intézményekben.

2 Célcsoport: 1. hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermek és fiatalkorú, 2. szociálisan rászorult, szegény sorsú fiatalok, 3. hátrányos helyzetű rendkívüli tehetségű gyermekek (művészet, sport) Alapelvek: - integráció elősegítése, - szegregáció megszüntetése, - faji, etnikai, vallási, politikai előítélet-mentesség, - a szerződött önkormányzat kötelezettség vállalása arra vonatkozóan, hogy a program időtartama alatt nem csökkenti szociális kiadásait, - a konkrét létszámkeretek, illetve a pénzfelhasználás települések közötti megoszlása az adott település gyermeklétszámához arányosítva, az egyes pályázati kategóriáknak megfelelően lesz meghatározva. Területi hatály: Encs vonzáskörzetébe tartozó 36 település, összesen lakos Együttműködés: Demján Sándor Alapítvány és az Abaúj Polgáraiért Alapítvány között Az encsi kistérség bemutatása Encs és térsége amely 36 települést takar nagy történelmi hagyományokkal rendelkezik. Abaúj vármegye, melynek területén a kistérség elhelyezkedik 1920-ban vált ketté. A történelmileg kialakult központ, Kassa elszakadt, Miskolc pedig nem tudta átvenni gazdaságilag a helyét. A határmenti helyzet, a munkalehetőségek hiánya, a gyenge mezőgazdaság miatt halmozottan hátrányos területté vált. A kistérség jellegzetesen aprófalvas terület, a települések közül csupán a térségközponti települések száma haladja meg az ezer főt (a térségközpont Encs, valamint Forró, Ináncs, Méra, Novajidrány, Szalaszend), a többi település lakónépessége 1000 főnél kevesebb, sőt hét település esetében még a 100 főt sem éri el (Abaújalpár, Gagyapáti, Kány, Keresztéte, Litka, Pamlény, Perecse). Nagy azon települések aránya is, amelyek lakónépességének létszáma 500 fő alatt marad. Mindezekből következik, hogy a települések átlag létszáma 692,22 fő ( fő / 36 település), ami elég alacsonynak mondható. A kistérség népsűrűsége (53,92 fő/km 2 ) ennek megfelelően jóval a megyei (108 fő/km 2 ) és az országos (95/km 2 ) átlag alatt van. A demográfiai, gazdasági, foglalkoztatási mutatószámok egyértelműen bizonyítják a többszörösen hátrányos helyzetet. A roma lakosság magas számából adódóan itt a legmagasabb a megyében az ezer főre jutó élveszületések száma, a munkaképes korú lakosság aránya a megyei átlagnak megfelelő. Ugyanakkor jelen van egyes települések fokozatos elöregedése is. A szellemi foglalkozásúak korábban is nagyon alacsony (7-8 %-os) részaránya, tovább csökkent az utóbbi években 5-6 %-ra. Az egyéni és társas vállalkozások száma és megyén belüli aránya is nagyon alacsony, csak mintegy 7 %, az egy főre jutó jövedelem is alig éri el a megyei átlag 57 %-át.

3 A térség erősségeit a természeti adottságok jelentik, a viszonylag tiszta víz és levegő, az alacsony szintű, illetve nem létező ipari szennyezés, a kultúrtörténeti emlékek, és a határmentiség hosszú távon előnyére válhatnak az itt élőknek. A munkanélküliség rendkívül magas a térségben, a becsült ráta tartósan mintegy %-os, az itt élő munkavállalóknak erősen beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei. A korábban munkalehetőséget kínáló nagyüzemek kiesése, a mezőgazdálkodásra többségében nem igazán ideális termőterület, az új beruházások elmaradása, illetve minimális szintje következtében a térségből sokan elvándoroltak, illetve az itt maradottak többsége rendkívül alacsony életszínvonalon, szociális támogatásokra szorulva kénytelen a megélhetését biztosítani. A térségben élő munkanélküliek összetétele a legtöbb mutató tekintetében romló tendenciájú, mintegy 60 %- uk szociális segélyben részesül, közel 30 %-uk ellátatlan és alig több mint 10 % részesül járadékban. Majdnem minden ötödik munkanélküli (közel 20 %) nem szerzett 8 általános iskolai végzettséget, elgondolkodtató, hogy a fiatalok között is hasonló aránnyal találkozunk. A nyilvántartott munkanélküliek közel 2/3-ad része szakképesítéssel nem rendelkezik. Ez a csoport minden korosztály esetében felülreprezentált. Az ő helyzetük a legnehezebb. Szaktudás hiányában a tudásalapú társadalomba egyre kevésbé tudnak beilleszkedni. A második legnépesebb populáció a szakmunkások, 30 % körüli regisztrációval. Az egyéb tényezők mellett a szakképzettségük Térségünkben magas a cigánynépesség aránya, akik nagy százalékban a segélyekből akarnak megélni. Sajnos nem partnerek az óvoda, iskola nevelőmunkájában, másrészt a szülők gyermekeik iskoláztatására a nagyon keveset tudnak áldozni egyes rétegek még a legszükségesebbet sem, ezért az oktatás csak az állami, önkormányzati finanszírozásból él meg. Az Encsi kistérség roma lakosságának aránya becslések szerint 25-30%-os. Legnagyobb arányban a következő településeken van jelen ez a kisebbség: Csenyéte (100%), Baktakék, Krasznokvajda, Forró, Encs, Göncruszka, Vilmány, Vizsoly. Ezeken a településeken az iskolába járó korosztály időnként a 80%-ot is eléri az összlétszámból. A periférikus településeken élő egyébként is hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű embereknek további leszakadással, kirekesztődéssel kell számolniuk. Ennek okai a következők: Az Encsi Kistérségben élők jelentős hányada segélyekből, szociális juttatásokból él. Egyre többen élnek elkülönülő településrészekben, cigánytelepeken, ami erősíti a kirekesztettségüket, hátrányos megkülönböztetésüket. Aluliskolázottak, képzetlenek. A romák között a gyermekkorúak aránya a kutatók szerint legalább 40-45%. Az egészségi állapotuk rosszabb az országos és megyei átlagnál, tény, hogy a roma népesség várható élettartama átlagosan tíz évvel rövidebb, mint a nem roma népességé. Köztudott a romák aluliskolázottsága. S bár lassú javulás figyelhető meg az általános iskola befejezése terén, ez ma már nem esélynövelő tényező. Hozzá kell tenni, hogy az alapfokú iskolát gyakran nem nyolc év alatt végzik el a tanulók. Jelentős probléma a harmadik generációs munkanélküliség, ami azt jelenti, hogy a legfiatalabb generációnak már a szülője, de a nagyszülője sem dolgozott, így nem a munkára szocializálódik. A roma munkanélküliek

4 nagy hányada mára kikerült a munkanélküli ellátásból és a jövedelempótló támogatásból is, ugyanakkor a szociális "háló" nem ad nekik megfelelő biztonságot. A kistérségben az alapfokú oktatási intézmények kiépültek, a kisebb települések körzeti általános iskola keretében oldják meg az alapfokú oktatás biztosítását. A kistérség települései közül tizenkilencben nem működik iskola a következő településeken: Abaújalpár, Keresztéte, Kány, Perecse, Pamlény, Szászfa, Büttös, Gagyapáti, Alsógagy, Felsőgagy, Beret, Detek, Fancsal, Pusztaradvány, Hernádpetri, Litka, Gibárt, Hernádszentandrás, Hernádbűd. Néhány kisebb településen működik ugyan iskola, de sok esetben csak alsó évfolyamok, ezek fenntartása nem minden esetben gazdaságos, van olyan iskola ahol egy oktatóra 9 gyermek jut. Iskolajáratok szervezésével jelentős költségmegtakarítást érhetnének el a térség települési önkormányzatai. A térségben a 2007-es kistérségi felmérési adatok szerint 3388 általános iskolai tanulót tartottak nyilván. A középfokú oktatással kapcsolatos intézmények Encsen találhatók: egy gimnázium és szakközépiskola valamint egy szakiskola, de ezek nem minden esetben felelnek meg a gazdasági igényeknek. A középiskolai hallgatók 1000 lakosra jutó száma 470 fő. A térségben felsőfokú oktatási intézmény nem található, kihelyezett karok nem működnek. A kistérség óvodáiba 1001 főt írattak be ( es összesített adat), melyből 651 fő (65%) részesül gyermekvédelmi kedvezményben, azaz hátrányos helyzetű. 511 fő, tehát több mint 50% roma származású. (Van, ahol ez az adat 100%; Csenyéte) Általános iskolába 3248 diák járt a es tanévben, s ebből 1942 fő részesült gyermekvédelmi kedvezményben. A roma gyerekek száma ebben a korosztályban 1220 (37,5%). A születéseket áttekintve, ez a tendencia tovább erősödik. Középiskolai szinten mindössze két középfokú iskola működik amelynek tanulói létszáma közel 900 fő. A térség diákjai jelentős részben távolabbi intézmények tanulói. Beszédes adat ugyanakkor, hogy az encsi Váci Mihály Gimnázium és Szakközépiskola, és Kollégium diákjainak közel 50%-a hátrányos helyzetű, míg 15%-a halmozottan hátrányos helyzetű. A szakiskolánál ez az arány jóval magasabb. (A fentebbi számok a melléklet táblázataiban kerültek részletezésre) Az Abaúj Polgáraiért Alapítvány (APA) Az Abaúj Polgáraiért Alapítvány 1997-ben alakult meg, novemberétől közhasznú szervezetként működik Illetékességi területünk Abaúj 83 település (81 önkormányzata), amely jelenleg lefedi a gönci, szikszói, encsi kistérségeket. Fő célkitűzéseink a következők: Az alapítvány az évi CLVI. tv c./ pontja szerinti 1. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, 2. kulturális tevékenység, 3. kulturális örökség megóvása. Tevékenységünkkel kapcsolatban néhány jelentősebb konkrét példa: Egyéni étkezési támogatás nehéz helyzetű általános iskolás és gimnazista tanulók részére. Számos encsi középiskolás és felsőfokú intézményben tanuló fiatal (köztük nehéz anyagi körülmények között élők) külföldi útjának finanszírozása, támogatása (Görögország, Lengyelország, Szlovákia, Románia).

5 2004-től minden évben kedvezményes buszos kirándulások szervezése Erdélybe. Néptánc-, népzenei találkozók szervezése, ahol a térség néptánccsoportjai és művészei mellett a felvidéki magyar kultúra képviselői is felléptek (kiemelt rendezvényünk volt a Naplegenda című előadás, a Magyar Állami Népiegyüttes előadásában). Az Encsi Kulturális Esték rendezvénysorozat verses, irodalmi programjainak lebonyolítása. Könnyűzenei koncertek, előadóestek szervezése, játszóterek építése. A Demján Sándor Alapítvány és az Abaúj Polgáraiért Alapítvány által tervezett a pályázatban szereplő programok: 1. Óvodai program Óvodai nevelésben részesülők támogatása (természetbeni támogatás: étkezés, ruhanemű, tisztálkodási csomagok,stb.) Két óvoda támogatása, infrastrukturális fejlesztése (Csoport tárgyi felszerelése, gyermekek étkeztetése, ovikezdési csomag, közösségi programok) Játszóház (2-3 éveseknek szülők bevonásával) 2. Általános iskolai projekt támogatása: A) kategória (alsó tagozatos tanulók): Ft/fő/tanév B ) kategória ( felső tagozatos tanulók): Ft/fő/tanév C) kategória (tehetséges általános iskolás tanulók): Ft/fő/tanév Kötelező olvasmányok-program 3. Középiskolai projekt támogatása: 1. Középfokú intézményben, gimnáziumban, szakközépiskolában tanulók taníttatásának támogatása: Ft/fő/tanév 2. Szakiskolában tanulók taníttatásának támogatása: Ft/fő/tanév 3. Középfokú intézményben tanulók közép, vagy emelt szintű előkészítő képzéséhez vagy nyelvvizsgához való hozzájutás támogatása: Ft/fő/tanév Nyári táboroztatás: 150 fő Kulturális programok szervezése a támogatottak részére (színház, mozi,múzeum, koncert stb.) Közösségi tér (termek) kialakítása (6 db) Tehetségfejlesztő foglalkozások (60 órában) A pályázat alapján megvalósuló együttműködés és a program további ismertetésére a sajtótájékoztatón kerül sor.

6