KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2009.

Átírás

1 MKB Nyugdíjpénztár 1821 Budapest, Váci u. 38. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR

2 I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A Nyugdíjpénztár bemutatása A Pénztár az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény hatálya alá tartozó, országos nyílt pénztár, amelyen belül szakmai elven csoportosult tagozatokat hoztak létre. Ezek a tagozatok elsődlegesen a beolvadó ágazati jellegű pénztárak egy-egy tagozatát jelentik. A Pénztár alakulásának időpontja: A Pénztár határozatlan időre alakult. Nyugdíjpénztár tevékenységi engedélyszáma: E/215/96 Nyugdíjpénztár működtetési engedélyszáma: PF/2440/1/97 Fővárosi Bíróság bejegyzése: 11. Pk.61617/95 Felügyelete: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete A pénztár könyvvizsgálatát végző társaság megnevezése: Könyvvizsgáló neve: Könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult természetes személy: KPMG Hungária Kft. Kamarai bejegyzés: Henye István igazolvány száma Mezei Katalin 1131 Budapest, Jász u Reg.szám: Pénztár szolgáltatásai: A Pénztár fő szolgáltatása a nyugdíjszolgáltatás. Emellett és ennek érdekében a Pénztár gondoskodik a pénztártagok és támogatók befizetéseinek gyűjtéséről, a Pénztár vagyonának a pénztártagok érdekében történő befektetéséről, a tagok egyéni számláján lévő összeg pontos nyilvántartásáról. A Pénztár 1999 őszétől a nyugdíjpénztári jogszabálykereteken belül bevezette a pénztártagok részére történő tagi kölcsön folyósítást, júniusában pedig a banki hitelek fedezetésül szolgáló tagi lekötést. 2. A számviteli politika fő vonásai A Nyugdíjpénztár önkéntes ágazati sajátosságainak megfelelő számviteli szabályok. A számviteli politika alapelve, hogy olyan számviteli rendszer funkcionáljon, amelynek alapján megbízható és valós információt tartalmazó negyedéves jelentés és éves pénztári beszámoló állítható össze, és amely számviteli rendszer egyidejűleg a vezetői döntések számára is alkalmas információs bázisul szolgálhat. A beszámoló valódiságát az biztosítja, hogy a Pénztár könyvviteli rendszere a szintetikus és analitikus könyvelése- és az azt alátámasztó bizonylati rendszere megfelel a számviteli alapelveknek, a számviteli törvénynek a számviteli bizonylatokra vonatkozó előírásainak, továbbá a pénztári beszámoló készítésének és könyvvezetésének sajátosságairól, valamint a befektetési és gazdálkodási szabályokról szóló kormányrendelet előírásainak. A fő szabályokat a Számviteli politika című dokumentum tartalmazza. 2

3 A mérlegkészítés napja: február 28. Amortizációs politika: Az értékcsökkenést üzembe helyezett immateriális és tárgyi eszközök után a tárgynegyedév első napján meglévő eszközállomány egyedi beszerzési értéke alapján a kormányrendeletben meghatározott leírási kulcsokkal számolja el a Pénztár, az eszköz kivezetésének napjáig. A 100 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközök teljes beszerzési értékét egy összegben, használatbavételkor értékcsökkenésként a Pénztár elszámolja. Minősítési ismérvek a számviteli elszámolások szempontjából: Jelentős összegűnek minősül a hiba, ha a hiba feltárásának évében a különböző ellenőrzések során ugyanazon évet érintően megállapított hibák és hibahatások működési eredményt, nyugdíjszolgáltatási illetve a likviditási célú tartalékot növelőcsökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérleg főösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérleg főösszeg 2 százaléka meghaladja a 30 millió forintot, akkor a 30 millió forint. Megbízható és való képet lényegesen befolyásoló hiba, ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékok együttes összege 3 százalékkal változik. II. MÉRLEGHEZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTÉSEK A. MÉRLEG Az eszközök és források minősítésének elvei az előző évhez képest változatlanok. 3

4 Befektetett eszközök ( adatok ezer Ft-ban) Nyitó Növekedés Csökkenés Záró Bruttó érték alakulása Beszer-zés Beolvadó által hozott Beolvadó Selejtezés, eladás Átminősítés Átminősítés,üzem behelyezé s Immateriális javak Idegen épületen végzett beruházás Tartós befektetési célú ingatlanok Gépek, berendezések Beruházásokra adott előlegek Szám.tech.gépek Járművek Összesen: Értékcsökkenés, értékelési különbözet alakulása (adatok ezer Ft-ban) Nyitó Növekedés Csökkenés Záró értékítéletb ől adódó értékelési különbözet Tárgyévi értékcsökk enés változás Beolvadó által hozott értékcsökken és Átminős ítés Selejtezés, eladás Átminősít és értékítéletből adódó értékelési különbözet Immateriális javak Idegen épületen végzett beruházás Tartós befektetési célú ingatlanok ÉCS Tartós befektetési célú ingatlanok ÉK Gépek, berendezések Szám.tech.gépek Járművek Összesen: ÉCS ÉK

5 Nettó érték alakulása ( adatok ezer Ft-ban) Nyitó Növekedés Csökkenés Záró Tárgyévi változás Beolvadó által hozott Átminősítés,elmaradt feladás Tárgyévi változás Beolvadó Átminősítés,elma radt feladás Immateriális javak Idegen épületen végzett beruházás Tartós befektetési célú ingatlanok Gépek, berendezések Szám.tech.gépek Járművek Összesen: Tartós befektetési célú ing.értékelési különbözet Összesen értékelési különbözet figyelembevételével Tartós befektetési célú ingatlanok ( adatok ezer Ft-ban) Növekedés Csökkenés Bruttó érték alakulása Nyitó Záró Beszerzés Beolvadó által hozott Beolvadó által hozott Selejtezés, eladás Zalakaros, Zrínyi u Összesen: ( adatok ezer Ft-ban) Értékcsökkenés Értékelési különbözet Értékcsökkenés, értékelési különbözet alakulása Nyitó Növekedés Beolvadó által hozott Záró Nyitó Növekedés Tárgyévi változás Tárgyévi változás Beolvad ó által hozott Zalakaros, Zrínyi u Összesen: Csökkenés Csökkenés Záró

6 ( adatok ezer Ft-ban) Növekedés Csökkenés Nettó érték alakulása Nyitó Beszerzés Beolvadó által hozott Beolvadó által hozott Selejtezés, eladás Záró Zalakaros, Zrínyi u Összesen: A tárgyi eszközökben eszközökben bekövetkezett csökkenést főként a tartós befektetési célú ingatlanokban a Zalakaros, Zrínyi u. 8. számú, lakás, valamint a benne lévő berendezési, felszerelési tárgyak értékesítése okozta. Befektetett pénzügyi eszközök A Pénztár számviteli politikája alapján a befektetéseket (a hosszú lejáratú bankbetétek kivételével) a Pénztár forgatási célúnak minősíti és a forgóeszközök között tartja nyilván. Azon értékpapírokat, amelyek éven túl a Pénztár birtokában vannak, és a tárgyévet követő évben még nem járnak le, mérlegkészítéskor átsorolásra kerülnek a befektetett eszközök közé én a pénztár befektetett pénzügyi eszközökkel nem rendelkezik, mivel én valamennyi értékpapír átkötésre került. Befektetett eszközök között nyilvántartott értékpapírok szerkezetének alakulása: 6

7 k a m a t a d ó d ó n y e r e s é g a d ó d ó v e s z t. NYITÓ MKB NYUGDÍJPÉNZTÁR Értékpapír neve beszerzési ár Időarányos kamat ÉRTÉKELÉSI KÜLÖNBÖZET adódó nyereség adódó veszt. adatok eft-ban 2009.január 01-én Árfolyam nyereség Árfolyam veszteség Bruttó piaci érték MÁK Részvények Külföldi részvények Befektetési jegyek (határozatlan futamidejű) Befektetési jegyek (határozott futamidejű) Külföldi bef. alap befektetési jegye Külföldi változó kamatozású kötvények Külföldi fix kamatozású kötvény Jelzáloglevelek Változó kam.értékpapír Összesen: TÁRGYÉVI VÁLTOZÁS Értékpapír neve beszerzési ár ÉRTÉKELÉSI KÜLÖNBÖZET Időarányos adatok eft-ban Árfolyam nyereség Árfolya Bruttó piaci m érték veszteség MÁK Részvények Külföldi részvények Befektetési jegyek (határozatlan Befektetési jegyek (határozott futamidejű) Külföldi bef.alap befektetési jegye Külföldi változó kamatozású kötvények Külföldi fix kamatozású kötvény Jelzáloglevelek Változó kam.értékpapír Összesen:

8 ZÁRÓ Értékpapír neve beszerzési ár Időarányos kamat ÉRTÉKELÉSI KÜLÖNBÖZET adódó nyereség adódó veszt. adatok eft-ban Árfolyam nyereség Árfolyam veszteség Bruttó piaci érték MÁK Részvények Külföldi részvények Befektetési jegyek (határozatlan futamidejű) Befektetési jegyek (határozott futamidejű) Külföldi bef. alap befektetési jegye Külföldi változó kamatozású kötvények Külföldi fix kamatozású kötvény Jelzáloglevelek Változó kam.értékpapír Összesen: Befektetett eszközök értékelési különbözetének alakulása: Értékpapírok Január 01. NYITÓ adatok eft-ban Tárgyévi változás December 31. ZÁRÓ DKJ,,MNB MÁK Részvények Külföldi részvények Befektetési jegyek (határozatlan futamidejű) Befektetési jegyek (határozott futamidejű) Külföldi bef.alap befektetési jegye Külföldi változó kamatozású kötvény Külföldi fix kamatozású kötvény Jelzáloglevelek Változó kam. ép Összesen:

9 1. Készletek Az MKB Nyugdíjpénztár - az Egészségügyben Dolgozók Nyugdíjpénztára beolvadásának kapcsán átvett - Balatonlelle, Vasút sétány 3229/6 hrsz. alatti folyamatban lévő beruházás befejezését követően az ingatlant továbbértékesítési céllal a készletek közé sorolta át i dátummal, Igazgatótanácsi határozat alapján. Fenti ingatlan bekerülési értéke eft, de a i ingatlan értékelés kapcsán eft. értékvesztés került elszámolásra, így a piaci érték eft-ra változott ban a 9 lakásos társasházból 6 lakás értékesítésre került, 1 lakásra pedig adásvételi szerződés készült, melynek pénzügyi rendezése 2009-ben történt meg. Az ingatlan forgalmi értéke a maradék 3 lakásra és a beépítetlen telekre vonatkozóan a i értékbecslés után eft-ra változott ben a 3 lakás is értékesítésre került én az ingatlan piaci értéke a még fennmaradó beépítetlen telekre vonatkozóan eft lett. 2. Követelések Az MKB Nyugdíjpénztár Önkéntes ágazat tagdíjkövetelésként eft-ot tart nyilván, amely magában foglalja: a december 31-ig be nem folyt tagdíjakra képzett meg nem fizetett tagdíjakat eft értékben december 31.-ig nyitott tagi kölcsön állomány ezer Ft, melyet 969 fő vett fel egy éves lejáratra. A Nyugdíjpénztár 2009év végén 260 eft. vevőkkel szembeni követelést mutat ki könyveiben a befektetési célú ingatlanok bérbeadása következtében. Egyéb rövid lejáratú követelések: e Ft amely az alábbi tételekből áll (ezer Ft-ban): - Általános forgalmi adó (ingatlan beruházással kapcsolatosan) Egyéb függő kiadások Magánnyugdíjpénztári tevékenységgel kapcsolatos kiadás Bankcenter kaució Vagyonkezelővel szembeni követelés Készletekre adott előlegek 11 - Munkavállalókkal szembeni követelések Értékpapírok Az MKB Nyugdíjpénztár - befektetési politikájával összhangban - értékpapírt forgatási céllal vásárolt és a Számviteli politikában rögzítetteknek megfelelően a forgóeszközök között tartotta nyílván. Csak azon értékpapírok kerültek a mérlegkészítéskor átsorolásra a befektetett eszközök közé, amelyek éven túl a Pénztár birtokában voltak és a tárgyévet követően még nem járnak le. 9

10 Az értékpapír vagyon szerkezete december 31.-én FEDEZETI CÉLTARTALÉK NYITÓ Értékpapír neve beszerzési ár ÉRTÉKELÉSI KÜLÖNBÖZET adódó nyereség Időarányos kamat adódó veszt. (adatok eft-ban) Árfolyam nyereség Árfolyam veszteség Bruttó piaci érték DKJ MÁK Külföldi állampapír Részvények Külföldi részvények Nyíltvégű alap befektetési jegye Zártvégű alap befektetési jegye Külföldi nyílt végű alap befektetési jegye Változó kam kötvények Külföldi változó kamatozású kötvények Külföldi fix kamatozású kötvény Egyéb értékpapír Egyéb devizás ért.papír Jelzáloglevelek Összesen:

11 TÁRGYÉVI VÁLTOZÁS Értékpapír neve beszerzési ár Időarányo s kamat adódó nyereség adódó veszt. (adatok eft-ban) Árfolyam nyereség Árfolyam veszteség Bruttó piaci érték DKJ MÁK Külföldi állampapír Részvények Külföldi részvények Nyíltvégű befektetési jegyek Zártvégű befektetési jegyek Külföldi nyílt végű alap befektetési jegye Változó kam. kötvények Külföldi fix kamatozású kötvény Egyéb értékpapír Egyéb devizás ért.papír Jelzáloglevelek Összesen: ZÁRÓ Értékpapír neve beszerzési ár ÉRTÉKELÉSI KÜLÖNBÖZET adódó nyereség Időarányo s kamat adódó veszt. (adatok eft-ban) Árfolyam nyereség Árfolyam veszteség Bruttó piaci érték DKJ MÁK Külföldi állampapír Részvények Külföldi részvények Nyíltvégű alap befektetési jegye Zártvégű alap befektetési jegye Külföldi nyílt végű alap befektetési jegye Változó kam. kötvények Külföldi változó kamatozású kötvények Külföldi fix kamatozású kötvény Egyéb értékpapír Egyéb devizás ért.papír Jelzáloglevelek Összesen:

12 4. Értékelési különbözet alakulása: adatok eft-ban Tárgyévi Értékpapír neve NYITÓ változás ZÁRÓ DKJ MÁK Külföldi állampapír Részvények Külföldi részvények Nyílt végű befektetési jegyek Zárt végű befektetési jegyek Külföldi nyílt végű alap bef.jegy Változó kamatozású kötv Külföldi változó kamatozású kötv Külföldi fix kamatozású ktv Egyéb értékpapír Egyéb dev.ért.p Jelzáloglevelek Összesen: LIKVIDITÁSI TARTALÉK NYITÓ Értékpapír Beszerzési ár ÉRTÉKELÉSI KÜLÖNBÖZET adódó nyereség Időarányos kamat adódó veszteség Árfolyam nyereség adatok eft-ban január 01.-én Bruttó piaci érték DKJ Összesen: FORGALOM Értékpapír Beszerzés i ár ÉRTÉKELÉSI KÜLÖNBÖZET adódó nyereség Időarányos kamat adódó veszteség Árfolyam nyereség adatok eft-ban Bruttó piaci érték DKJ Összesen:

13 ZÁRÓ Értékpapír Beszerzési ár ÉRTÉKELÉSI KÜLÖNBÖZET adódó nyereség Időarányos kamat adódó veszteség Árfolyam nyereség adatok eft-ban 2009.december 31-én Bruttó piaci érték DKJ Összesen: ÉRTÉKELÉSI KÜLÖNBÖZET adatok eft-ban Értékpapír nyitó forgalom záró DKJ Összesen: NYITÓ Értékpapír MŰKÖDÉSI TARTALÉK Beszerzési ár ÉRTÉKELÉSI KÜLÖNBÖZET adódó nyereség Időarányos kamat adódó veszteség Árfolyam nyereség adatok eft-ban január 01.-én Bruttó piaci érték DKJ Összesen: FORGALOM Értékpapír Beszerzési ár ÉRTÉKELÉSI KÜLÖNBÖZET adódó nyereség Időarányos kamat adódó veszteség Árfolyam nyereség adatok eft-ban Bruttó piaci érték DKJ Összesen: ZÁRÓ Értékpapír Beszerzési ár ÉRTÉKELÉSI KÜLÖNBÖZET adódó nyereség Időarányos kamat adódó veszteség Árfolyam nyereség adatok eft-ban 2009.december 31-én Bruttó piaci érték DKJ Összesen:

14 ÉRTÉKELÉSI KÜLÖNBÖZET adatok eft-ban Értékpapír nyitó forgalom záró DKJ Összesen: Pénzeszközök e Ft amely az alábbi tételekből áll Pénztári elszámolási számla e Ft Befektetési számla e Ft Pénztár 86 e Ft Pénzeszközök értékelési különbözete e Ft Pénzeszközök értékelési különbözete alakulása: Tárgyévi adatok eft-ban Pénzeszközök Január 1. változás December 31. NYITÓ ZÁRÓ Folyószámla Lekötött betétszámla 430 Rövid lejáratú bankbetét Összesen: Aktív időbeli elhatárolások e Ft amely az alábbi tételekből áll : Bevételekkel kapcsolatos : e Ft - Tagi kölcsön elhatárolt kamat e Ft - Tagi kölcsön késedelmi kamat 29 e Ft - Bérleti díj kaució után járó kamat e Ft - Ingatlan hasznosítás miatti elhatárolás 6 e Ft Költségekkel kapcsolatos: 297 e Ft - Folyóirat, jogtár 198 e Ft - Biztosítási díj 99 e Ft 6. Tartaléktőke alakulása 0 Tartaléktőke nyitó állománya Ft évi működési eredmény Ft Meg nem fizetett tagdíj költséglevonás visszatérítése 0 Ft Átcsoportosítás fedezeti alapba Ft Átcsoportosítás fedezeti céltartalékból tagdíj Meg nem fizetés miatt Ft Tartaléktőke záró állománya Ft 14

15 2009. évben a meg nem fizetett tagdíjak céltartalékának képzésekor a nem fizetők évi hozamából alapszabályban foglaltak szerint Ft-ot vontunk le a működési kiadásokhoz történő hozzájárulásra. 7. Céltartalékok január 01-től az értékelési különbözet tartalmi változása mellett az Értékelési különbözet tartaléka az egyes tartalékok portfoliója szerinti bontásban megszűnt és a tartalékokon belül kimutatott értékelési különbözetbe került át, kiegészítve azt a korábban értékelési veszteségként elszámolt tételekkel ill. az időarányosan járó kamattal és járó osztalékkal. 8. Kötelezettségek eft A Nyugdíjpénztárnak hosszúlejáratú kötelezettsége nincs, rövidlejáratú kötelezettségei az alábbi tételekből állnak: Tagokkal szembeni kötelezettség Kötelezettség áruszállításból és szolgáltatásból: (Mérlegkészítésig rendeződött) Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek: (Mérlegkészítésig rendeződött) amely az alábbi tételekből áll 0 eft eft eft (ezer Ft-ban): Személyi-jövedelemadó Munkaadói járulék 776 Munkavállalói járulék 394 Egészségügyi hozzájárulás 109 Különadó 290 Rehabilitációs hozzájárulás, késedelmi pótlék 139 Munkavállalókkal szembeni kötelezettség (munkabér) Társadalombiztosítási kötelezettség Magánnypt. és Egészségpt. felé kötelezettség (dolgozók) Pénztárfelügyelettel szembeni kötelezettség havi bérlettérítés 78 Azonosítatlan függő befizetések Munkáltatóhoz rendelhető Pénztártaghoz nem rendelhető Munkáltatóhoz nem rendelhető előre utalt tagdíj eft eft eft eft 15

16 Az azonosítatlan (függő) befizetések állományának változása évben 30 napos időtartamonkénti bontásban az alábbiak szerint alakult: Azonosítatlan (függő) befizetések állománya tárgyévi Csökkenés adatok eft-ban Tagra Likvid.alapba Dátum Nyitó Növekedés rendezés visszautalás átvezetés Záró A december 31-i záró állományból a negyedéven túl azonosítatlan összeg: Főkönyvi szám adatok eft-ban Beolvadó összesen: Passzív időbeli elhatárolások eft Ebből: működési költségek passzív időbeli elhatárolása eft amely az alábbi nagyobb tételekből áll: - Éves beszámoló könyvvizsgálati díja 629 eft I-IV. negyedéves könyvvizsgálati díj eft évet terhelő banköltségek, telefon, és egyéb ktg eft évi marketing akció eft befektetési költségek passzív időbeli elhatárolása eft 16

17 amely a befektetési célú ingatlanok működésével kapcsolatos áram, vízcsatorna, gázdíjat, illetve a havi letétkezelési díjakat tartalmazza. bevételek passzív időbeli elhatárolása 0 eft B. EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTÉSEK 1. Taglétszám alakulása fő Megnevezés Terv Tény Nyitó létszám Belépők Átlépő más pénztárból 371 Átlépő más pénztárba Elhunytak 274 Egyéb megszűnés 80 Szolgáltatást igénybe vevők egyösszegű járadékos Kilépő (10 éves) Záró létszám Átlag létszám A záró létszám 1,7 %-kal alul maradt a tervezetthez képest (1.745 fővel), melynek oka, hogy a belépők száma fővel 40 %-kal elmaradt a korábban tervezetttől, és ha figyelembe vesszük a társpénztári átlépőket is (371 fő) még mindig 31 %-os az elmaradás. Ezt a korábbi évekhez hasonló mértékben rontotta a Pénztárba átlépők száma fővel, amely az előző évhez képest 24,3 %-kal ugyan kevesebb,de a tervhez képest 8,6 %-kal több ben a szolgáltatást igénybevevők száma is meghaladta a tervezettet (74 fővel), és 722 fővel tovább emelkedett az előző évhez képest (117 %). A záró létszám alakulását tovább rontotta még, hogy a tervezett főhöz képest fő lépett ki a 10 éves tagságának elérését követően. Év Szolgáltatást igénybe vevők száma A szolgáltatást igénybevevők száma a beszámolási időszakban meghaladta a tervezettet (4.874 fő), amely azt jelenti, hogy nemcsak a 2009-ben nyugdíjkorhatárt elért pénztártagok (3.379 fő) hanem a korábbi években tagsági jogviszonyukat megtartók egy része is élt a tagsági jogviszony megszüntetésével és az egyéni számlán felhalmozott megtakarítás kivételének lehetőségével. A hagyományos szolgáltatás mellett évtől folyamatosan növekvő tendenciával van jelen a 10 év várakozási időt elért pénztártagok részére történő számlakifizetés is, amely a pénztári tagság egyidejű megszűnésével is járhat. Ezen a címen 2009-ben fő 17

18 szűntette meg a tagsági viszonyát eft kifizetésével, tagsági viszonya fenntartása mellett 6052 fő kért számlájáról kifizetést eft értékben. Tagsági viszony létszámának alakulása korévenként Kor (év) Év elején Új belépők Tagsági viszony évközi megszűnése Év végén kilépés elhalálozás Nyugdíjba vonulás összesen a b c d e f g felett Összesen Szolgáltatást igénybe vevők létszáma korévenként Év elején már Kor (év) igénybejelentett Új igénybejelentés Tagsági viszony évközi megszűnése én elszámolás alatt lévő tag Járadék szolgáltatás Nyugdíjba vonulás összesen a b c E f g felett Összesen Az egyéni számlák állása adatok eft-ban Év elején Évközi bevétel Évközi kiadások Év végén Tagdíj bevétel adomány, alap átcsoportosít ás, áthozott fedezet Hozam+ Ék Átlépés Várako-zási idős kifizetés Elhunyt Szolgáltatás Egyéb kiadás a b c d e f g h i j A fedezeti céltartalék egyéni számla záró főkönyve e Ft, amely az analitikához képest 2009-ben nem mutat eltérést, mivel az elszámoló egységes nyilvántartási rendszerre történő január 01-i átállás miatt a ig befolyt évet érintő tételek főkönyvi előírása már nem történt meg. 18

19 Az évközi kiadások között szereplő eft egyéb kiadás jelentős része a lejárt tagi kölcsönök vissza nem fizetése miatti levonás eft értékben, a szolgáltatást igénybevevőknél történt kölcsöntartozás levonás eft, valamint a tagi lekötések lehívása miatti eft. Meg nem fizetett tagdíj miatti hozam levonás eft évben eft-ot fizetett ki a Pénztár a 10 éves várakozási idővel rendelkező tagoknak, melyet fő tagsági viszonyát megszüntető és fő - tagsága fenntartása mellett - részkifizetést kérő részére teljesített. Szolgáltatási számlák állása Járadék szolgáltatás eft-ban Év elején Évközi kiadás Évközi bevétel Év végén Szolgáltatásra Egyéb okokból Egyéni számláról Adójóváírás Befektetések hozama Egyéb bevétel a b c d e e f g Egyösszegű szolgáltatás Év elején Évközi kiadás Évközi bevétel Év végén Szolgáltatásra Egyéb okokból Egyéni számláról Befektetések hozama Egyéb bevétel a b c d E f g A Pénztár évben összesen eft-ot fizetett ki szolgáltatás címén (egyösszegű kifizetés eft, járadék kifizetés eft.), míg 2008-ban ugyanezen jogcímen eft kifizetés volt. Összegét tekintve eft csökkenést jelent, amely 10,64 %-kal alacsonyabb az előző évinél. Ez a csökkenés az egyes egyéni számlák összegének a korábbi időszak negatív hozamának kihatása miatti alacsonyabb mértékéből adódik annak ellenére, hogy a szolgáltatást igénybevevők száma az előző évhez képest 7 %-kal (722 fő) nőtt. A nyugdíjszolgáltatások kifizetését terhelő a 3000 Ft levonható költségkeret keretében levonható-postaköltség 2009-ben e Ft volt, amelyet a pénztártag megtakarításának kifizetésekor levonásra kerül, ill. SZJA (918 e Ft) is levonásra került a pénztártagtól. Tagdíjfizetés nélkül bennhagyott egyéni számlák száma és összege: A Pénztár 2009-ben nem tartott nyilván ilyen státusú pénztártagot. Tagdíjat nem fizetőkként csak a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának képzéséhez kapcsolódó pénztártagokat tartotta nyilván a Pénztár, azzal az engedménnyel, hogy az öregségi nyugdíjhatárt elért pénztártagok mentesülnek a kötelező éves tagdíj megfizetésétől. 19

20 Önkéntes és magán pénztári tagság: Az MKB Nyugdíjpénztár önkéntes ága alapította 1998-ban a magán pénztári ágat. Mindkét pénztári ágban pénztári tagsággal rendelkező tagok száma én fő. 2. Céltartalékok alakulása A Tartalékképzési szabályok évben fedezeti, likviditási és működési tartalékot érintően nem változtak a korábbi évhez képest. A évre elfogadott pénzügyi terv és a Nyugdíjpénztár Alapszabályában foglaltaknak megfelelően az alábbi megosztási arányokat érvényesítette a Pénztár: Fedezeti 95,0% Működési 4,8% Likviditási 0,2 % Továbbra is megmaradt az az alapelv, hogy a tagi hozzájárulás sávosan degresszív módon csökken. Sávonként 1 százalékpont kedvezmény illeti meg a tagot, kivételt ez alól az 1Mft feletti befizetések képeznek, itt további 0,5 százalékpont kedvezményt kap a pénztártag. A Fedezeti és Működési tartalék közötti megosztás sávos alakulása a április 26-i közgyűlés által jóváhagyott működési alapképzés szabályai szerint a következő. Alsó határ Felső határ Alapképzés %-a ,80% ,80% ,80% ,80% ,80% ,30% Az új belépőknél az első tagdíjból a működési tartalékot illeti meg a bevétel 100 %-a 1000 Ft-ig, az e feletti bevétel - az 1000 Ft figyelmen kívül hagyásával- a tartalékok között az általános szabályok szerint kerül megosztásra. A korábbi évek gyakorlatához képest 2006-tól változott a tárgynegyedévi hozamfelosztás a tartalékok között. A hozam elszámolás fő alapelve továbbra is az, hogy a befektetett eszközök úgy kerülnek csoportosításra, hogy az egyes tartalékok illetve az azonosítatlan befizetések állománya, különös tekintettel a fedezeti tartalék eszközei befektetésének eredményei elkülönítetten is megállapíthatók legyenek. A Pénztár folyószámlája tárgynegyedévi kamatának tartalékok közötti megosztása továbbra is a fedezeti és a likviditási tartalék napi egyenlege alapján az egyenlegből a tartalékokra jutó rész alapján kerül megállapításra. A maradék megszolgált kamat a működési tartalékot illeti. A vagyon és letétkezelői jelentések alapján a befektetési analitikából tartalékonként meghatározásra kerül a vagyonkezelő által befektetett eszközök hozama és értékelési különbözete közvetlenül az egyes tartalékok, illetve az azonosítatlan befizetések javára elszámolásra is kerül. Pénztári tagságát megszüntető tagok részére a tag követelésének átutalását legkésőbb a tag bejelentésének negyedévét követő 50 napon belül a pénztár elvégzi és a negyedév 20

21 zárónapja és az utalás időpontja közötti törtidőszakra elszámoló hozamot számol el a Közös Hozamfelosztási és Hozamelszámolási Szabályzat szerint. Az egyéni számlákról vezetett analitikus nyilvántartás adatainak a fedezeti tartalék kimutatására szolgáló főkönyvi számlák egyenleg adataival való egyezőségét, a tárgyidőszak végi hozamfelosztást követően, szolgáltatási célú bevételek, realizált hozam, illetve értékelési különbözet megbontásban biztosítottuk. Ennek érdekében a Pénztár a fedezeti tartalék realizált hozama terhére kifizetett értékelési különbözet ill. a törtidőszakra számított és kifizetett elszámoló hozam összegével a tárgyidőszakban realizált nettó hozam összegét a hozamfelosztást megelőzően csökkentette, a felosztandó értékelési különbözet összegét pedig növelte. Terv Tény Teljesítés Létszám (fő) ,3% Fedezeti céltartalék (ezer Ft) ,9 % Likviditási céltartalék (ezer F) ,8 % Pénztári szolgáltatások fedezete /fedezeti céltartalék/ Terv Tény Teljesítés Szolgáltatási célú bevételek ,9 % Ebből: adójóváírás ,8 % Befektetési tev. eredménye ,20 % Meg nem fiz. tagdíjak hitelezési vesztesége Fedezeti céltartalék képzése ,6 % A Pénztár terv teljesítése mind a létszámnövekedés, mind a tagdíjbevétel alakulása tekintetében elmaradt a tervezettől. A létszám alakulásának 1,7 %-os csökkenése mellett a szolgáltatási célú bevétel 11,1 %-kal maradt a tervezett alatt, de ha a szolgáltatási célú bevételt a nyugdíjpénztárba érkező adójóváírások nélkül vizsgáljuk, akkor a tervteljesítés mértéke csak 88,1 %-os, tekintve, hogy a tervezettnél kicisvel 0,7 %-kal több adójóváírás érkezett. A évre kiadott adóigazolások alapján főnek volt adólevonásra jogosító befizetése, ezzel szemben 2009-ben csak főre vonatkozóan érkezett az APEH-tól adójóváírás a nyugdíjpénztárba. A befektetési tevékenység eredménye messze meghaladta a tervezettet (140,2 %), amely a II.-III.-IV. negyedévében kedvezően alakuló pénzpiaci folyamatoknak a következménye. A pénztári ág egy főre jutó szolgáltatási célú bevétele 2009-ben adójóváírással együtt Ft volt átlagos taglétszámra vetítve (anélkül Ft/fő). A Pénztár szolgáltatási célú bevételei között jelentős részarányt képvisel a munkáltatói tagdíjátvállalásból eredő tagdíj e Ft és a rendszeresen vagy eseti jelleggel fizetett adomány e Ft. 21

22 Befektetési tevékenység eredménye Általános piaci folyamatok 1. Állampapír-piac 1.1. Hazai állampapír-piac A 2009-es év első negyedévében, a válság folytatódásával újabb eladási hullám bontakozott ki a régiós állampapír-piacokon. A nemzetközi befektetői körben újra erős hangsúlyt kapott a Közép-kelet európai régió sérülékenysége, az instabilitási kockázatok. A régió helyzetét sokan a Dél-kelet ázsiai térség 1998-as állapotához kezdték hasonlítgatni. Az aggodalmak főleg a Kelet-európai államok pénzügyi egyensúlytalanságával, magas eladósodottságával és a pénzügyi rendszerének szisztematikus kockázatának növekedésével voltak kapcsolatosak. Természetesen a legsérülékenyebbnek tartott országok piacai sínylették meg legjobban az eladási hullámot, ennek megfelelően a devizák között a forint vezette a gyengülést, amelyben szorosan követte a zloty (az ukrán hrivnya eközben gyakorlatilag összeomlott). Magyarország a kötvénypiaci gyengüléssel kiemelkedő volt a régióban: míg a magyar rövid oldali hozamok körülbelül 500 bázisponttal emelkedtek, a lengyel 3 éves hozamokban csupán 80 bázispontos emelkedés következett be. A magas magyar devizahitel-eladósodottság okozta instabilitási kockázatok miatt, az MNB-nek a forint védelmére kellett berendezkednie, így a piac kamatemeléseket kezdett árazni a hozamgörbébe. A helyzet megoldásaként többen régiós szintű beavatkozást, Nyugat-európai régiós megmentőcsomagot, magyar részről pedig az MNB aktív piaci részvételét szorgalmazták. Az aktívabb részvétel jegyében lengyel mintára az MNB is a devizapiacra vezette az EU-tól támogatásként kapott forrásokat. Ez azonban, tekintve, hogy a piaci likviditáshoz képest csekély mennyiségről van szó önmagában a korlátozott jelentőséggel bírt. A kötvénypiac megingását, és az égbe szökő hozamokat (a 3 éves papírok hozamai 14%-ig ugrottak) látva, az ÁKK kötvény visszavásárlási aukciókat hirdetett, amelyek először csak a rövidebb, 2009, 2010, később pedig a 2011 és 2012-es sorozatokat érintették. Az intézkedéssel az ÁKK a drága kötvénypiaci finanszírozást cseréli az olcsóbb IMF hitelre. A költségvetés helyzetét tovább rontotta a zavaros belpolitikai helyzet. A miniszterelnökváltást követően létrejövő új kormány továbbra sem rendelkezett jelentékeny társadalmi támogatottsággal, ami a befektetők szemében kockázatossá tette a komoly megszorításokat tartalmazó pótköltségvetés végrehajtását. Ez a negatív várakozás tükröződött abban, hogy március közepén végül az S&P mellett a Moody s is leminősítette Magyarországot. A második negyedévben a magyar államadósság finanszírozásával szemben ellenséges befektetői hangulat nagy fordulatot vett. A globális befektetői hangulat javulásával a nagy londoni bankházak, annak ellenére, hogy jelentős javulás az ország gazdasági fundamentumaiban nem következett be, már nem az adósságpálya fenntarthatatlanságáról cikkeztek, hanem arról, hogy az általuk vizsgált országok közül Magyarországnak lesz a legkisebb a költségvetési hiánya. A javuló hangulatban az ÁKK újra tudta éleszteni a kibocsátásokat. Kezdetben nagyon óvatosan kis mennyiségeket dobott a piacra, 15 Mrd forintos állományt kínált megvételre. Június végére sikeresen tudta növelni a mennyiséget 24 Mrd-ra: a kedvező hangulatban az aukciók többszörös túljegyzés mellett zajlottak. A harmadik negyedévben a magyar állampapír-piacon a globális pénzügyi piacokkal szinkronban kis volatilitás mellett végbemenő folyamatos erősödés volt megfigyelhető. Az emelkedést a jegybankok által mesterségesen létrehozott nagyon kedvező likviditási környezet tette lehetővé. A nagyon olcsó rövid lejáratú pénzekkel telepumpált bankrendszer a nullára leszállított kockázatmentes kamatok mellett egyre nagyobb kockázatokat vállalt a jövőbeni hozam reményében. A kockázati éhség növekedésének eredményeképp áramolhatott 22

23 friss tőke, a nemzetközi összehasonlításban kockázatosnak nevezhető magyar államkötvények piacára. Kifejezett külföldi vételek a harmadik negyedév elején voltak tapasztalhatóak, ekkor főleg tengerentúli végbefektetőktől érkeztek vételi megbízások. A negyedév vége felé már inkább belföldiek álltak a vételi oldalon. A belföldiek vásárlási kedvét az optimista kilátások mellett a megváltozó nyugdíjpénztári szabályozás fűthette. A deviza megfelelési szabály bevezetése, és az, hogy 2011-re halasztották a 40%-os részvényarány (növekedési portfoliókban) kötelező elérésének határidejét, a forintdenominált magyar kötvények felé terelhettek a nyugdíjpénztáraknál lévő vagyonból. A függő portfoliókban lévő vagyon APEH azonosítása is augusztusra történt meg, a vagyonkezelők ekkor tudták a befektetési politikának megfelelően szétosztani a pénzeket, ami újabb belföldi vételi érdeklődéssel járt a hazai kötvénypiacon. A hozamgörbe alakjának tekintetében tovább folytatódott a hozamgörbe normalizálódása, a hosszú oldali hozamok kevesebbet estek, mint a kamatcsökkentési várakozások által erősen horgonyzott rövid oldaliak. A kedvező hangulatban a piac egyre biztosabbá vált a folyamatos kamatcsökkentéseket illetően. A magyar makrogazdasági háttér továbbra is jelentős teret ad a kamatcsökkentések számára, hiszen a konjunkturális helyzet változatlanul rosszabb az előrejelzéseknél, és nagyrészt emiatt rendre az elemzői várakozásokat alulmúló inflációs számok jelentek meg. Eközben a forint továbbra is erősnek tűnik, amire a folyó fizetési mérlegben 1995 óta nem látott többlet jelenthet magyarázatot, miközben a piaci szereplők többsége még mindig a forint gyengülésére spekulál. A hozamgörbe meredekebbé válását az is segítette, hogy az ÁKK továbbra is a görbe hosszabb végére, 3, 5 és 10 éves szegmensre koncentrálta kibocsátásait, a negyedév végére továbbra is 50 milliárd forint körül alakult negyedik negyedévében az elmúlt két negyedévben tapasztalt hozamcsökkenés lendülete megtorpant, a kötvénypiac egésze oldalazásba kezdett. A rövid és hosszú hozamok eltérő pályán mozogtak a negyedévben, a két szegmensre teljesen eltérő erők hatottak. A rövid oldali hozamokat továbbra is egyre lejjebb horgonyozták a Jegybank 125 bázispontot kitevő kamatcsökkentései. A Monetáris Tanács decemberi ülésén a piaci várakozásokkal szemben csupán 0,25%-os csökkentésre határozta el magát, ami a korábbi döntések határozottsága fényében meglepetést okozott a piaci szereplők számára. A döntések indoklásakor korábban elhangzott kedvező inflációs helyzet továbbra is fennállt, azonban a globális kockázatéhség csökkenése és a régiós devizákkal együtt gyengélkedő forint megtörte az 50 bázispontos vágások sorozatát. A hosszú oldali hozamokra a kamatpálya kisebb, a nemzetközi kockázati étvágy csökkenése, és a nemzetközi likviditási helyzet alakulásával kapcsolatos aggodalmak nagyobb hatást gyakoroltak. A dubaji állami holding csődje, és a görög államadósság fenntarthatóságával kapcsolatos félelmek miatt ismét emelkedésnek indultak a kockázati felárak. A kockázati prémiumok mellett a báziskamatok is felfelé mozdultak, miután nagyon kedvező foglalkoztatási adatok láttak napvilágot az USA-ban. A befektetők arra következtettek, hogy a FED nem fogja fenntartani rendkívüli likviditásnövelő intézkedéseit. A kettő eredőjeként kialakult ellenszélnek a magyar hosszú kötvények sem tudtak ellenállni és az október közepén ütött új, 7% körüli hozamcsúcsukról év végére 8%-ig gyengültek. A hozamok emelkedése ellenére az államkötvény-aukciók összességében sikeresnek mondhatók, rendre erős érdeklődés mellett zajlottak. A vételi oldalon továbbra is a belföldi intézmények álltak. A külföldek nettó eladó voltak, a negyedévben az általuk birtokolt állomány újabb 200 milliárd forintos csökkenést követően 2150 milliárd forint közelébe, új mélypontra esett. 23

24 A magyar állampapír-piaci hozamok az egyes időpontokban: Instrumentum 08. dec Márc Jún Szept Dec éves DKJ 8,78% 11,05% 9,28% 6,75% 6,08% 3 éves kötvény 9,55% 12,98% 9,75% 7,18% 7,30% 5 éves kötvény 9,44% 12,98% 9,76% 7,41% 7,55% 10 éves kötvény 8,15% 12,25% 9,74% 7,63% 7,92% 2.2. Külföldi állampapír-piac alakulása Az első negyedévben a válság még javában tombolt, így a 2008-as év végére elért nagyon alacsony hozamszinteken oldalazó kereskedés folyt. A kötvénypiacon két nagyon erős ellentétes irányú folyamat eredőjeként alakult ki ez a viszonylag nyugodt piaci helyzet. Negatív oldalon a fejlett államok különböző gazdaságösztönző és bankmentő csomagjai által generált finanszírozási igény áll, amely szinte példa nélküli magasságokba repítette ezen országok várható költségvetési deficitjeit, amiben természetesen a válság által leginkább sújtott országok emelkednek ki. Bár a kötvényhozamokból úgy tűnik, az államok olcsón képesek finanszírozni hiányaikat, a fent leírt hatalmas várható kínálatnövekedés komolyan felveti a finanszírozhatóság kérdését. A kötvények számára a jegybankok radikális quantitative easing monetáris politikája - gyakorlatilag pénznyomtatás- teremthet keresletet. A nem konvencionális monetáris intézkedésekben élenjáró FED már másodszorra jelentett be 1000 milliárd dolláros léptékű értékpapír piaci beavatkozást (a frissen nyomtatott pénzből a FED különböző hitelpapírokat vásárol, így lenyomja azok hozamait, olcsóbb finanszírozást nyújtva a különböző hiteladósok számára). A második csomagból például 300 milliárd dollár landolt a kötvénypiacon, ahol a hírre komoly, de időszakosnak bizonyult hozamcsökkenés következett be. A FED mellett, a Bank of England, az ECB és a Bank of Japan is bejelentette, hogy élni kíván a quantitative easing adta lehetőségekkel, bár a lépések konkrét részletei még tervezés alatt állnak. A második negyedévben a nemzetközi kötvények árát már a kibocsátó államok adósságainak dinamikus növekedésével kapcsolatos félelmek határozták meg, illetve az első negyedév kockázatkerülése után a második negyedévben inkább a kockázatos eszközöket keresték a befektetők, így eltűnt a fejlett kötvénypiacról az a beáramló pénz, ami a biztonságos menedéket keresve talált ott helyet magának. Megváltozott a kockázat érzékelése is: míg az első negyedévben a befektetési termékek partnerkockázatára fókuszáltak a befektetők a második negyedévben az államadósság pályák fenntarthatatlansága, és az ezzel kapcsolatos kamatkockázat került előtérbe. A magasra duzzadt költségvetési hiányok, a recesszió miatti adóbevétel-kiesés és az államosított pénzintézetekben esetleg felmerülő veszteségek (pl. Nagy-Britanniában az állami kézbe jutott bankok mérlegfőösszege az éves GDP 2,5-szerese) mind az államok adósminőségének romlásával jártak. Miközben a kockázatosabb hosszú lejáratú államkötvényektől fokozatosan elfordultak a befektetők, a 0% körül tartott kamatok továbbra is alacsonyan tartották a hozamgörbék rövid oldalát, aminek köszönhetően történelmi magasságokba emelkedett a hozamgörbe meredeksége. A hozamgörbe meredek volta a múltban a gazdasági fellendülés eljövetelét jól jelezte előre: minél meredekebb a hozamgörbe, annál magasabb a bankok kamatmarzsa (a hosszú távú hitelkamat és a rövid távú forrásoldali kamatok különbsége), ami a pénzügyi szektor hitelezési hajlandóságának fellendülésével jár. Nagy kérdés azonban, hogy a jelenlegi körülmények között ez a hatás tud-e érvényesülni. Az államadósság finanszírozhatóságával kapcsolatos aggodalmakat apaszthatja, hogy jelentős vásárlóként jelentek meg a lakosság. A recesszió kiteljesedésével, a háztartások óvatosabbá váltak fogyasztásukban és egyre többet takarítanak meg. Az amerikai 24

25 megtakarítási ráta 6,9%-ra, 1992 óta nem látott szintre emelkedett, és a lakosság komoly vásárlóvá lépett elő a 4% köré emelkedő amerikai államkötvények esetében. A másik továbbra is erős, ám önmagában nem elegendő vételi erő a jegybankok közvetlen vásárlásai: a FED több alkalommal vásárolt 300 Mrd dollár értékben amerikai államkötvényeket, a Bank of England folytatja 125 Mrd fontos kötvényvásárlási csomagját (amely nem kizárólag államkötvényeket érint). Bár az ECB még nem kezdte meg az európai államkötvények vásárlását, júniusban 420 Mrd eurót pumpált a bankrendszerbe, korábban szokatlan hosszúságú, 1 éves korlátlan repo tenderen. A harmadik negyedévben a fejlett államok államadósságának növekedésével kapcsolatos aggodalmakat felülírta a nagyon kedvező globális likviditási helyzet és növekvő kockázatvállalási kedv, így a hosszú állampapír-hozamok emelkedése lelassult, majd esésbe fordult. Az optimistábbá váló konjunkturális előrejelzéseknek köszönhetően a piac augusztusra még az idén megtörténő amerikai kamatemeléseket kezdett árazni, ami a hozamok átmeneti emelkedésével járt. A továbbra is nagyon rossz foglalkoztatási helyzet kezelése azonban a munkaerőpiac egészsége felett is őrködő FED részéről a kamatemelések elhalasztását igényli, ahogy arra többen is utalást tettek az amerikai jegybank részéről. A tartósan alacsony alapkamat hírére pedig a befektetők ismét a hosszú lejáratú államkötvények felé fordultak, így a leghosszabb (30 éves) hozamok Amerikában és Európában is bázisponttal mérséklődtek. A kamatpálya várakozások kedvezőbbé válása mellett, a vételi erőt minden bizonnyal az a jelentős likviditás adhatta, amit a nemzetközi jegybankok a válság elmélyülése elleni harcuk során a piacra öntöttek. A nulla százalékkal stagnáló rövid lejáratú eszközökhöz képest, még a 4% körül forgó 30 éves lejáratú állampapírok is vonzónak tűnhetnek egy likviditásban bővelkedő időszakban. Azt, hogy a bankrendszer mennyire tele van pumpálva rövid lejáratú pénzekkel az is, jelzi, hogy az ECB által másodszorra meghirdetett korlátlan egy éves repo tenderre, a korábbi 435 milliárd EUR-tól jelentősen elmaradva, mindössze 75 milliárd EUR igény érkezett az európai bankok részéről. A bankrendszernek tehát gyakorlatilag még a nagyon kedvezőnek tekinthető éves 1%-os finanszírozásra sincs igénye a jelenlegi helyzetben. Az első és második negyedévben megindult tendencia, mely szerint a banki finanszírozás beszűkülése miatt a vállalatok a tőkepiacra mennek ki forrást szerezni, továbbra is fennmaradt. A fent leírt likviditási helyzetben erőteljes kereslet mutatkozott a meghirdetett kötvénykibocsátásokra, még úgy is, hogy a vállalati kötvények kamatkülönbözete az év eleji történelmi összehasonlításban abnormális szintekről, a már csak magasnak tekinthető szintekre esett vissza, ahogy azt minden a kockázatos termék hozamprémiuma tette. A negyedik negyedévben az év első felében felhőtlen képet a dubaji állami holding csődje és a görög államadósság-pálya fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak tették borongóssá.. A november végén a dubaji állami építőipari társaság 3,5 Mrd dollár hitelezői követelés átütemezését kérte. Az illetékesek szűkszavúsága és a munkaszüneti napok miatt jelentős bizonytalanság ült a piacokra, sok ideig nem lehetett tudni a probléma valós nagyságát, kik az érintettek, mennyire kell komolyan kezelni a helyzetet. Jellemző, hogy a szerdán publikált hír egy nappal később okozott nagymértékű esést a nemzetközi eszközárakban. Bár a történet átmenetileg megoldódott Abu Dhabi 10 Mrd dolláros gyorskölcsöne nyomán, ráirányította a figyelmet a bankrendszer rossz hiteleinek továbbra is fennálló problémáira és azok átláthatatlanságára. Dubaji feszültségekkel párhuzamosan Görögország adósságpályájának fenntarthatatlansága kapott kiemelt figyelmet. Görögországban 2009-ben a kormány szerint 12,7%, más források szerint 14,6%-os lesz a költségvetési hiány (a hivatalos adatok szavahihetőségét jelentősen megtépázta az euro-zóna csatlakozás után kirobbant adathamisítási botrány), úgy hogy a görög államadósság már jelenleg is a GDP több, mint 110%-a. A befektetők és a nemzetközi hitelminősítők aggodalmai ellenére a görög kormány csak vonakodva kezdett takarékossági 25

26 intézkedésekbe, és ezeken belül is inkább a hangzatos ígéreteknek volt jelentős szerepe (pl megtakarítások a korrupció és a bürokrácia csökkentése révén). A kormány cselekvésképtelensége láttán a Moody s és az S&P és rontott a görög adósság hitelbesorolásán. A görög államkötvények így olyan alacsony minősítésűvé váltak, hogy normális esetben az ECB nem fogadná el őket likviditási műveleti fedezeteként (a válságra való tekintettel őszén átmeneti időre leszállították az igényelt hitelminősítést). A görög kötvények természetesen erős eladói nyomás alá kerültek, a görög 10 éves hozam október közepe és december vége között 150 bázisponttal került feljebb, a görög 5 éves CDS pedig Magyarországé felé került annak ellenére, hogy az EU hivatalnokai többször is kijelentették, nem hagyják bedőlni Görögországot. A rövid távú megrázkódtatásokat okozó feszültséghelyzetek mellett, fontos változás következett be a közép, hosszú távon meghatározó pénzügypolitika terén is. Az USA-ban december elején meglepetésszerűen jó foglalkoztatási adatok láttak napvilágot. Az adat azért fontos, mert eddig az egyetlen terület, ahol nem látszott jelentékeny javulás a munkaerőpiac volt. A FED az árstabilitás mellett a foglalkoztatottsági adatokat veszi kiemelten figyelembe monetáris politikájának kialakításánál, a javuló helyzet, pedig megnyithatja a teret a likviditás fokozatos visszaszívása előtt. Az amerikai jegybank folyamatosan tagadja, hogy a likviditás szűkítésének irányába tenne lépéseket a közeljövőben, de nyilvánvalóvá tette: nem fogja folytatni lejáró rendkívüli likviditásnövelő programjait (melyek többsége első negyedévében fejeződik be), és próbajelleggel passzív repo (likviditásszűkítő) műveleteket kezdeményezett, hogy tesztelje az eljárásrend működőképességét. Az új munkaerő-piaci helyzet a korábbi befektetési politikájuk újragondolására késztette a befektetőket, hiszen korábban szinte egyöntetűen a foglalkoztatási helyzet elhúzódó válsága mellett végbemenő gazdasági kilábalásra számítottak ( jobless recovery ), ami nagyon laza monetáris politika középtávú fennmaradása mellett bontakozhatott volna ki. Az új keretrendszerben hamarabb kezdhet kamatemelésbe a FED, ami miatt a likviditási helyzet rosszabb lehet a korábban vártnál. Ennek megfelelően a dollár gyengülése megtört, az amerikai hozamok pedig erős emelkedésnek indultak. December hónapban az amerikai 2 éves hozam 38, a 10 éves 53, a 30 éves 47 bázisponttal emelkedett, de a hozamemelkedés az európai kötvénypiacokat sem kímélte a 10 éves Bund hozama 27, az angol 10 éves gilt 53 bázisponttal került feljebb. Az emelkedő fejlett piaci báziskamatok félelemmel tölthetik el a befektetőket, hiszen: az emelkedő kamatkörnyezet (a hitelek átárazódásán, a finanszírozás általános megdrágulásán keresztül), és a likviditásösztönzés visszaszívása derékba törheti a bimbózó gazdasági növekedést, és W alakú recesszióba eshet a gazdaság, ahogy ez már egyszer 1937-ben megtörtént. A külföldi tőkepiacok kötvényhozam értékei egyes időpontokban: Instrumentum 08. dec márc jún szept dec. 31. német 10 éves 2,93% 2,97% 3,30% 3,20% 3,32% angol 10 éves 3,02% 3,16% 3,69% 3,59% 4,01% amerikai 10 éves 2,21% 2,66% 3,53% 3,30% 3,83% 3. Részvénypiac 3.1. Fejlett részvénypiacok első negyedévében a világot a félelem mozgatta. A piacokon a pánik lett az úr. Az újév valószínűleg új szabályozásokat is hozott az intézményeknél és sok helyen ez a 26