Latinamerikai Magyar Intézmények találkozója, fennmaradási munkájuk ismertetése. BUENOS AIRES május Argentína

Átírás

1 Latinamerikai Magyar Intézmények találkozója, fennmaradási munkájuk ismertetése BUENOS AIRES május Argentína

2 INDEX Oldal 1. LAMOSZSZ 1/2 2. Magyarok Argentinában 3/ Argentínai Magyar Intézmények Szővetsége (AMISZ) 5/ Argentin-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Argentínai Magyar Evangéliumi Református Keresztyén Egyház 8/ Ars Hungarica: Kultúra és Zeneterjesztö Civil Szervezet 10/ EMESE: Kultúra és Ifjúságfenntartó Testület: Cserkészet 13/ Regös néptánc együttes. 15/ Zrínyi Ifjúsági kör, hétvégi magyar iskola 17/ Ösztöndíj bizottság Hungária Egyesület Krisztus Keresztje: Magyar Evangélikus Gyülekezet 21/ Magyar Segélyegylet: Szent István Öregotthon Mindszentynum Zarándokház - Magyar Katolikus Káplánság 24/ Szent István Kör Valentin Alsinai Magyar Dalkör Szent László Iskola Magyar Harcosok Bajtársi Közössége (MHBK) 29/ Argentínai Magyar Hírlap 31/ Hungária Könyvbarátok Kőre Kölcsönkönyv és Levéltár 33/ Magyar Irodalmi és Kultúrtársaság Barilochei Magyar Egyesületek Chacoi Magyar Egyesületek: Coronel Du Graty - Villa Angela 36/ Córdobai Magyar Kör 38/ Santa Fe-i Magyarok Társasága Magyarok Brazíliában 41/ Brazíliai Magyar Segélyegylet (1926) 44 Balázs Péter Idősek Otthona (Szeretetház) Kölcsönkönyvtár 3.2. Sao Paulo-I Magyar Egyesületek (Magyar Ház) 45/ Szondi György Vegyescsapatok Tánccsoportok - Magyar Izraelita Hitközség Református hívek Közössége - Szent István Római Katolikus Egyházközség 49/51 4. Magyarok Chilében 53/54 Chiléi Magyar Intézmények 55/56 5. Magyarok Paraguayban 57/58 6. Magyarok Uruguayban 59/60 Uruguayban élö magyar közösség helyzete 61/66 7. Magyarok Venezuelában 67/68 7.Venezuelai-Magyar Szervezetek Koordinációs Bizottsága 69/ Magyar Ház 71/ Magyar Protestáns Gyülekezet: 73/ LÓRÁNTFFY ZSUZSANNA Protestáns Nöegylet Magyar Óvodák 76/ Magyar Római Katolikus Egyház 78/ SZENT ERZSÉBET Katolikus Nöegylet története GYÖNGYÖSBOKRÉTA néptánccsoport 81/ Venezuelai Magyar Cserkészet 83/ Venezuelai Magyar MHBK 86/ Venezuelai Magyar Kataszter Bizottság 88

3 1 1. LAMOSZSZ tőrt nete A Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége (LAMOSZSZ) létrehozatalát nem lehet elválasztani a rendszerváltás után a magyar állam által újjászervezett Magyarok Világszövetségétöl (MVSZ) ben az elsö szabadon megválasztott magyar kormány, összehívta a világon szétszort magyarságot, lépjenek be ebbe a szervezetbe. Latin-Amerikából is jöttek erre az alapító gyülésre Budapestre, ahol a világ minden részéröl jelen voltak a magyarság képviselöi. Nehéz olyan személynek aki nem élte le úgyszólván egész életét az emigrációban, megérteni mit is jelentett ez a szervezet: az a tudat, hogy valamilyen módon szerves tagjai lehettünk a Magyar Nemzetnek! Hiszen a rendszerváltásig az emigráció nem tartott semmilyen kapcsolatot a magyar kormánnyal, akikre úgy tekintettünk mint egy megszálló idegen hatalom képviselöire. Ezen túl, az MVSZ megadta azt a lehetöséget, hogy a szórvány magyarság képviselöi személyesen megismerjék egymást, rádöbbenjenek arra, hogy az egyéniknek vélt problémáink nagy része hasonló és együtt talán könnyebb ezekre megoldást találni. Amikor a Nyugati Régió elnöke, Jakabffy Ernö, 1993-ban kidolgozta az MVSZ felépítési szerkezetét az országos tanácsok felállítását, úgy, hogy a létezö magyar szervezeteket összefogva, egy egy ország magyar emigrációját képviseljék, ezekböl földrészenként regionális tanácsok képzését, - Latin-Amerika az elsök között volt ennek a szerkezetnek a megvalósításában. Az volt a reményünk, hogy egy valóban összefogó, az összmagyarságot képviselö, demokratikus elvekre alapított folyamatot támogatunk. Az MVSZ-be vetett reményünk sajnos keserves módon meghiúsult. A kezdetben is észlelhetö problémákat nem lehetett megoldani: maga a három régió létezése, Magyarországot mint régiót tekinteni, amely tulajdonképpen nem képviselt semmit, megakadályozta egy komolyan müködö alapszabály kidolgozását. Az állandó, régiók közötti és régiókon belüli viszálykodásoknak az volt az eredménye, hogy a magyar parlament megvonta támogatását. Mind inkább radikális, egyéni hatalomra vágyó elemek vezetése alá került a szövetség, úgy, hogy 2002-ben a latin-amerikai országokban müködö szervezetek kiléptek az MVSZ-böl. Még 2000-ben megalakult az MVSZen belül a latin-amerikai magyarságot képviselö Latin-Amerikai Alrégió. Mivel megértettük az értékét az eddig kialakított kapcsolat rendszernek, töl kezdve mint független szervezet müködött. Ettöl kezdve a Határon Túli Magyarok Hivatalán keresztül tartottuk a kapcsolatot a magyar kormánnyal. Részben a magyar kormány javaslatára, 2004-ben hivatalosan beindult a Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége. Tudatosan úgy a neve, mint az alapszabálya hasonlít a Nyugat Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségéhez (NYEOMSZSZ), és a mai napig egymást értesítve, párhuzamosan müködünk. Az oktatással foglalkozó, mindkét szervezetet képviselö személy Wurst Erzsébet, és a LAMOSZSZ elnöke rendszeresen meghívást kap és részt vesz a NYEOMSZSZ közgyülésein. Sajnos az elsö LAMOSZSZ közgyülésre meghívott NYEOMSZSZ elnök, Deák Ernö, nem tud eljönni.

4 2 Az MVSZ kudarca olyan mély sebeket hagyott, hogy eleinte csak három ország csatlakozott: ArgentÍna, Costa Rica és Venezuela, viszont hamarosan Brazília is jelentkezett. Örömteljes meglepetéssel vettük tudomásul az Asociación Húngara del Paraguay újjászületését és csatlakozását is. Pár év után Chile és végül Uruguay is csatlakoztak, úgy, hogy most már a LAMOSZSZ hitelesen tudja képviselni az egész Latin-Amerika ban élö szervezett magyarságot. Az alapszabály szerint, a LAMOSZSZ a latin-amerikai magyarság érdekképviselete Magyarország felé, úgy mint nemzetközi intézményeknél. Feladata a magyar szervezetek összefogása és munkájuk összehangolása a magyar nyelv és kúltura megörzése, müvelése és ismertetése érdekében. A szövetség kormáyoktól független és nem folytat pártpolitikát. Rendszeresen tájékoztatnia kell tagjait a magyarságot érintö fontos ügyekröl, eseményekröl és fejleményekröl és a külföld felé, föleg az anyaország felé, ismertetni kell a latinamerikai magyarság vívmányait, problémáit és igényeit. Az utolsónak felsorolt feladat bizonyult talán a legnehezebbnek: a latin-amerikai magyarság szinte ismeretlen volt úgy a kormány mint az ország részére. Nagyon sok ajtón kellett kopogtatni, minden media lehetöséget felhasználni, ameddig lassan sikerült elérni azt, hogy megismerjék és elfogadják a LAMOSZSZ által képviselt magyarságot mint egy létezö, lüktetö, komoly részét a magyar diaszporának. Ebben a munkában óriási segítség volt a mindannyiunk által tisztelt és szereretett Benedek László, akinek hiányát a mai napig nem tudtuk kiheverni. Lassan haladtunk ben alapító tagja volt a LAMOSZSZ a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának, 2006 óta meghívott jelleggel vesz részt a magyar parlament által alapított Kárpátmedencei Képviselök Fórumán. A Határon Túli Magyarok Hivatala feloszlatása után, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Föosztálya vette át a nyugati szórvánnyal való kapcsolat tartást ben a K rp t-medencén kívül élö magyas g t mogat s címü javaslatot kaptunk kézhez, elsö esetben kérve véleményünket. Még ugyan annak az évnek az öszétöl kezdve kapjuk folyamatosan azt a támogatást, amiben tiszteletbe vették megjegyzéseinket: a folyamatosság megengedi, hogy elöre tervezzünk, és oda tudjuk irányítani a segítséget, ahol leginkább szükséges: ingatlanaink karbantartására, oktatásra, néptánccsoportok fejlesztésére, kulturális eseményekre ban részt vettünk a magyar tankönyv fejlesztö konferencián Svédországbn, reméljük ennek gyümölcseit hamarosan kézhez kapjuk ben több mint 40 néptáncosunk részt vett a Vendégségben Budapesten, felejthetetlen emlékekkel és élményekkel gazdagodva. Meggyözödésem, hogy ezeket az eredményeket nem értük volna el, ha nem lépünk együtt, ha nem dolgozunk együtt. Csak így tudunk a jövöben is érvényesülni, és örömmel látom, hogy ezt a tényt már a fiataljaink is megértették, ami nagyon fontos a jövönkre nézve. Kunckelné Fényes Ildikó - LAMOSZSZ elnöke

5 3 2. Magyararok Argentínában BUENOS AIRES MÁJUS

6 4 ARGENTÍNAI MAGYAR INTÉZMÉNYEK SZÖVETSÉGE FEDERACIÓN DE ENTIDADES HÚNGARAS DE LA REPÚBLICA ARGENTINA Personería Jurídica Nº C /95 2. Argentínai Magyar Int zm nyek Szővets ge Tagok Argentin-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Argentínai Magyar Evangéliumi Református Keresztyén Egyház Ars Hungarica: Kultúra és Zeneterjesztö Civil Szervezet EMESE: Kultúra és Ifjúságfenntartó egyesület: Cserkészet Regös néptánc együttes Zrínyi Ifjúsági kör, hétvégi magyar iskola Ösztöndíj bizottság Hungária Egyesület Krisztus Keresztje: Magyar Evangélikus Gyülekezet Magyar Segélyegylet: Szent István Öregotthon Mindszentynum Zarándokház - Magyar Katolikus Káplánság Szent István Kör Valentin Alsina-i Magyar Dalkör Támogató Tagok Szent László Iskola Magyar Harcosok Bajtársi Közössége (MHBK) Vitézi Rend Argentínai Csoport Egyéb szervezetek Argentínai Magyar Hírlap Hungária Könyvbarátok Köre Kölcsönkönyv és Levéltár Magyar Irodalmi és Kultúrtársaság Vidéki Intézmények és Egyesületek 2. Barilochei Magyar Egyesület Chacoi Magyar Egyesületek: Coronel Du Graty -Villa Angela Córdobai Magyar Kör Santa Fe-i Magyarok Társasága

7 5 ARGENTÍNAI MAGYAR INTÉZMÉNYEK SZÖVETSÉGE FEDERACIÓN DE ENTIDADES HÚNGARAS DE LA REPÚBLICA ARGENTINA Personería Jurídica Nº C /95 Plaza Hungria - Magyar Tér Buenos Aires városban Az AMISZ gyökerét az évtizedekkel elöbb alapított Argentínai Magyar Egyesületközi Tanácsban kell keresni. Kezdete az március 15-i megemlékezésen történt. Ekkor Mons. Luttor felvetette megalapításának szükségességét, amit az év folyamán sikerült is megvalósítani. Ez az intézmény részben arra volt hivatva, hogy a hatóságok felé egységesen képviselje a magyar közösséget, részben pedig, hogy összehangolja az egyesületek tevékenységét. Legnehezebb feladata az un. eseménynapt r össze llít sa volt, hogy a különbözö rendezvények ne essenek egybe. A Tanács rendszeresen tartotta havi gyüléseit és a jegyzökönyvek mutatják, hogy még 1973-ban müködött. Mint kimagasló eredmények mutathatók a többszörös felszólalása a magyar honfitársak helyzetére úgy az anyaországban mint az elcsatolt területeken és az 1956-ban felavatott Hösök Fala a Chacaritai Német Temetöben, ahol azóta is minden évben a magyar közösség megemlékezik höseiröl. A 70-es és 80-as évek összhangosítási nehézségei újból kimutatták a szükségét egy egységesen képviselö intézmény müködésének. Ezt elösegítette a Magyarországon történt rendszerváltás, ami lehetövé tette a szorosabb kapcsolatot a Magyar Nagykövetséggel. Az újjászervezés hivatalosan június 23-án történt meg, ahogy azt az alapító közgyülés kimutatja. Résztvettek mint jogi személyiséggel rendelkezö intézmények: Magyar Református Egyház, EMESE, Argentínai Magyar Katolikusok Egyesülete, Magyar Segélyegylet, Hungária, Valentin Alsina-i Magyar Dalkör és Szent István Kör. Ezeken kívül több más intézmény is képviselve volt. Itt fejezzük ki köszönetünket Major László nagykövet úrnak, aki elejétöl kezdve támogatta az AMISZ szervezését.

8 6 Elsö elnöknek Dr. Kesserü István lett megválasztva. Utána következtek Emödy Csaba, Takács István, Honfi János és jelenleg Puricelliné Szabó Éva. Mint kimagasló eredmény áll Buenos Aires egyik terén az egyetlen latinamerikai Székelykapu amit Erdélyböl adományoztak. Kiegészíti ezt Szent István mellszobra mint az egységes ország jelképe. A Székelykapu november 27-én lett ünnepélyesen felavatva, a szobor szeptember 3-án. Elegettéve az alapszabályban rögzített céljának, sikeresen képviseli a magyar közösséget az országos és városi hatóságoknál. Minden évben részt vesz a hivatalos Bev ndoroltak megemlékezésen és 2010-ben az un. Bicentenario ünnepségeken.

9 TAGOK: Az Argentín-Magyar Kereskedelmi Kamara múltja es jelene. A magyar kereskedelmi és iparkamara közel 20 éve alakult Takács István és gr. Teleki Tíbor kezdeményezésére. Az argentín-magyar gazdasági kapcsolatok kiszélesítésére és a helyi magyarságnak az itteni nemzetközi kamarákban való képviseletének céljából. Két évtizedi tevékenysége kiterjedt elsősorban, a magyar és az argentín termékek, találmányok és cégkapcsolatok ismertetésére, mindkét ország piacának számára. Példának felhozható, hogy sikeresen közvetített, cipő és fehérnemű kiviteli üzleteket, napraforgóolaj exportot valamint vetőmag cseretermelési szerzödéseket, ugyszintén foglalkozik know how szorgalmaz s val. Ezen a téren a titkárság mellett a tagok és a mindenkori követségi tanácsadók mint például Herbert Ferenc és Bács Zoltán szellemi hozzájárulása is gazdagította a munkát. A fenti célok elnyerési eszközei között megemlítendő, hogy saj t honlappal rendelkezik. Költségvetését a tagdíjakból és hozzájárulásokból fedezi. Másoldalú tevékenysége abban mutatkozott ki, hogy miután az argentín jogszab lyoknak megfelelően elnyerte jogi személyiségét, csatlakozott az országban több mint harminc gazdasági kamar t felölelő és több mint hetven éve működő csúcsszervezethez, az Unión de Cámaras de Comercio Binacionales-hez. Ez évtizedek óta élénk kulturális, társadalmi és gazdasági tevékenységet fejt ki. Havonta vendéglátóként, gyakran a követségek hozzájárulásával, munkaösszejöveteleket és ebédeket rendez, ahol legtöbbször az aktu lis t rsadalmi konstell ció szt rjait hívják meg előadóként. Megemlítendő, hogy elnökjelöltek mint Carlos Menem és Cristina Kirchner, miniszterek, pénzügyi, társadalmi és gazdasági intézmények elnökei és más neves személyek voltak a múlt előadói. A magyar kamara már két ízben volt vendéglátó. A kamara vezetői ugyancsak meghívást kapnak számos kiemelt társadalmi alapítvány, mint például a Club de Roma, rendezvényeire. Ezek mindenkori lehetőséget nyújtanak a magyar nemzetgazdaság társadalmi helyzetének és mutatóinak ismertetésére a nemzetközi kamarák elött. A vezetőség összetetele a következő: Elnök: Kalpakian Ervin, A Alelnök: Dr. Orbán László, Titkár: Bobrik György, Pénztáros: Rimanóczy Ádám. Másodpénztáros: Grabnerné Patricia.

10 Az Argentínai Magyar Evangéliumi Keresztyén Református Egyház beszámolója 1957 Egyház 1958 Egyházunk felavatása Az Argentínai Magyar Evangéliumi Református Keresztyén Egyház június 24.-én alakult meg hivatalosan, de már az 1940-es évektől gondoskodott az argentínai magyar hívek gondozásáról. Főleg északamerikai segítséggel megvásárolta a ma is használt ingatlant, amelynek felavatására 1958-ban került sor. (Sajnos az épületet előbb-utóbb kénytelenek leszünk eladni, mert súlyos anyagi nehézségek miatt egyszerűen képtelenek vagyunk fenntartani). Időközben, július 15-én sor került az egyházközség jogi elismerésére. Szervezeti formája KIEMELTEN KÖSZHASZNÚ INTÉZET. Megalakulása óta lelkipásztoraink Nt. Nagy Bal zs Dezső ( ), Nt. Szabó Imre ( ), Nt. Kotsis István ( ), Nt. Sütő Gyula ( ) voltak töl decemberéig Nt. Tóth Kristóf és felesége Tóthné Bede Krisztina látták el a szolgálatot. Fögondnokaink: Babolczy Borbély Sándor ( ), Bonczos Miklós ( ), id. Pataky László ( ), Orbán László ( ), Bonczos Miklós ( ), Szabó Miklósné ( ), Benedek László ( ) és 1997 óta Pataky László. Egyházunk több mint fél évszázada hirdette és hirdeti most is az igét, magyar és spanyol nyelven, és igen komoly karitatív munkát végez, nemcsak Buenos Airesben és környékén, hanem az 1200 kilométerre levő Chaco tartom nyban is. Az eredeti alapítótag száma időközben lecsökkent 40-ra. Jelenleg válságos helyzetben vagyunk, és kétségbeesett harcot vívunk a puszta megmaradásért. Az argentin államtól egyházunk soha sem kapott, most sem kap semmilyen anyagi támogatást. Mivel a hívek létszáma csökkent, saj t erejéből már nem tudja sokáig fenntartani magát. Ehhez hozzájárul, hogy Argentína állandóan súlyos anyagi problémákkal küzd és az itt élő magyarok többségének komoly egzisztenciális gondjai vannak. Ezért nem tudják nagyobb mértékben támogatni az egyházat.

11 9 A természetes beolvadás, a létszám csökkenése, az elöregedés, a nagyon nehezen megoldható anyagi nehézségek dac ra, erős elhatározásunk, hogy egyházunk minél tovább fennmaradjon. Ezért küzdünk és harcolunk, tudv n azt, hogy ha Isten velünk, ki ellenünk? Tudjuk, hogy végvár vagyunk, és ki kell tartsunk december óta, bár jelenleg nincs állandó lelkipásztorunk, továbbra is, kivétel nélkül, minden vasárnap megtartjuk az istentiszteletet. Az istentiszteleteket egy argentin református lelkész, Rev. Gabriel Miraz, egy argentin. evangélikus lelkész, Rev. David Calvo és egy magyar evangélikus lelkész, Nt. Demes András tartja októberéig a presbitérium tiszteletbeli elnöke, Schirl Nándorné Ilonka néni is több ízben tartott istentiszteletet. Sajnos Ilonka nénit január 25-én, 102 éves korában, az Úristen magához szólította. A 2008-as világválság Argentínát is elérte. Előrel thatólag az épület eladására 2010-ben kerül sor. Imádkozunk azért, hogy az Úristen vezetésével a presbitérium megtalálja a helyes megoldást a hogyan továbbra. Pataky László Fögondnok március Csiha Kálmán magyar református puspok

12 Az argentínai Ars Hungarica működ s nek rövid leírása. Sylvia Leidemann Teatro Colón - zenekar -kórus Hosszú ideje az argentínai magyar közösség egyik legfontosabb kulturális intézménye a már 17 évvel ezelött megalapított Coral Hungaria volt. Amikor a Coral Hungaria túlnötte a magyar közösség méreteit, fontosnak látszott, hogy egy nagyobb szabású intézmény keretében egy jogilag bejegyzett társasággá váljék, amelynek a neve 2004-ben konszenzus alapján Ars Hungarica lett. Az alapszabályok szerint az Ars Hungarica célkitűzése minden idők magyar zenéjének a terjesztése, m s népek zenéjének az előad sa is és ezenkívül a zene összekapcsolása a kultúra m snemű kifejezéseivel. Ezeknek az alapján az Ars Hungarica rendezett már közös hangversenyeket a cseh, finn, francia, holland, lengyel, norvég, osztrák, örmény, román, spanyol, szlovén és szlovák nagykövetségek együttmüködésével és támogatásával. Ezenkívül minden évben rendez koncerteket a magyar nagykövetség székhelyén. Kétszer lépett fel, 2004-ben és 2005-ben, a világhírű operaház, a Teatro Colón nagytermében, nagyon magas színvonalú, magyar zenét bemutató, koncertekkel. Ezenkívül az Ars Hungarica zenekar és kórus szerepelt Buenos Aires és több vidéki város legfontosabb koncerttermeiben, 2006-ban Bartók Fesztivált, 2007-ben Kodály fesztivált szervezett, 2008-ban pedig a Magyar Kultúra Hetet, amelynek a keretében 8 estén keresztül (amelyből 2 este Márai Sándornak volt szentelve) a legfontosabb magyar zeneszerzők müveiböl mutatott be részleteket. Az argentin sajtó kiemelte, hogy az Ars Hungarica az egyetlen zenei intézmény az országban, amely két opera dél-amerikai ősbemutatój t tartja meg 2008-ban: júniusban F. J. Haydn Magyarországon írt L Incontro improvviso művét és szeptemberben Kodály Zoltán Háry János daljátékát. Több komoly művészi értéket jelentő, Argentínában készített, CD felvételén belül is kiválik a 2005-ben Wohlmuth J nos, soproni barokk zeneszerző

13 11 Miserere zenekari műve és teljes, 6 korabeli hangszeren játszott gyűjteménye, amely Magyarorsz gon majdnem teljesen ismeretlen és amelyet 2006-ban a Soproni Múzeum adott ki, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, Györ-Sopron Megye Önkormányzata és Sopron Város Önkormányzata támogatásával, mint egy kultúrális örökségi értéket, egy egész kivételes és precedens nélküli eseményként. Az Ars Hungarica megkapta 2006-ban az argentin zenekritikusok szövetségének díját, mint az egyik legeredetibb programokat szervező zenei intézmény, amely művészeti igazgatónk, Leidemann Sylvia, hatékony vezénylése alatt v lt Argentína egyik jelentős zenei szervezetévé. Mindezek alapján megerősíthetjük, hogy az Ars Hungarica a magyar kultúra terjesztésének egy olyan védőb sty ja, amely a magyarországi hivatalos körökben és nemzetközi diplomáciai fórumokon is évről évre elismertebbé v lik. Székásy Miklós - Elnök március Museo de Arte Decorativo - L Incontro improvviso J. Haydn Auditorio Belgrano Háry János

14 EMESE KULTÚREGYESÜLET Asociación Cultural EMESE Buenos Aires - Argentina Alapítási dátum: 1964 december 2 Főc lja az argentínai magyar ifjúsági intézményeket és kezdeményezéseket szellemileg és anyagilag támogatni. Az Emese a következő Intézményeket t mogatja: 39. sz. Magyarok Nagyasszonya Leánycserkészcsapat 18. sz. Bartók Béla fiú cserkészcsapat Regös néptánc együttes. Zrínyi Ifjúsági kör, hétvégi magyar iskola Ösztöndíj bizottság (1 éves, ill. 3 hónapos M.O.-i tanulm nyút szervezői) Kezdetben, az EMESE az akkori le nycserkészek vezetői és cserkészszülők indítv ny ból alakult, mint cserkészfenntartó testület és szükséges jogi személy az argentin hatóságok felé ben csatlakoztak a fiúcserkészcsapatok szülei is, és közös erővel megépítették a II. Rákóczi Ferenc Cserkészotthont, Olivoson ben, az egyesület támogatása kiterjedt a Zrínyi Ifjúsági Kör-re, hétvégi magyar iskolára és a Regös néptánc együttesre is. A 60-as és 70-es évek aranykorához képest sajnos kevesebben vagyunk, és nehezebben megy a magyar beszéd. Elsőbálosok az 50. Cserkészbálon Van-e kil t sunk, mint magyarul beszélő közösség megmaradni? Még h ny évig? Nehéz erre válaszolni. Új megoldásokat keresünk, tankönyveinket a helyzethez illesztettük, az óvodában tanítunk már magyarul beszélni, a vegyes házasok magyarul nem beszélő gyerekeit közénk hívjuk, szorgalmazzuk, és anyagilag támogatjuk a magyarországi nyelvgyakorló több hónapos utakat, stb. Mindenesetre, a lelkes, és aktiv vezetők tov bbra is viszik előre az ifjús gi intézményeket. A munka, a Zrínyi körben, a cserkészcsapatokban és a Regös Záró tábortűz a 2009-es Cserkészbálon

15 13 t nccsoportban, hétről hétre folyik. Nem egy esetben, új és fiatalabb vezetőkkel. Az EMESÉben működő szülök pedig gondoskodnak az anyagi alapról, szervezkednek, szorgoskodnak. Többek között azt a feladatot is vállalják, hogy minden évben megrendezik a hagyományos cserkészbált ban volt az 50. ilyen bál, ahol több mint 800-an jelentek meg. Nagy magyar télben picike tüzek, a lángotokban bízom Reményik Sándor Cserkészet A cserkész tevékenység Argentínában, több mint 50 éves múltra tekint vissza. Magyarországon a betiltás, és a németországi újraindulás után, alig egy pár évvel, születtek itt az első csapatok. A legelső Délamerik ban feljegyzett cserkészesemény, 1948 novemberében, a kivándorolt magyar férficserkészek összejövetele volt. Buenos Airesben a legelső csapatot 1950 prilis ban igazolta, az akkor m r Északamerik ban működő Külföldi Magyar Cserkészszövetség. A cserkészlányok még a kezdés nehéz éveiben, egy régi villamosból alakított otthonban működtek ban, a Buenos Aires-i magyarság összefogásával elkészült a II. R kóczi Ferencről elnevezett cserkészh z, a Hungária egyesület egyik 50 évre átengedett telkén. Ez azóta is otthont ad, a Buenos Aires-i magyar csapatoknak, a Zrínyi Ifjúsági Körnek, és a Regös néptánc együttesnek. Jelenleg két cserkészcsapat működik. A Magyarok Nagyasszonya le nycserkészcsapat és a Bartók Béla fiúcserkészcsapat. Létszámuk, 72 aktív cserkész: 32 lány és 40 fiú. Ez a szám nagyon hasonlít a 15 évvel ezelőtti létsz mhoz. Vannak bőven őrsvezetők, segédtisztek és cserkésztisztek és eddig sose volt gond néhány lelkes fiatal vezetőt tal lni, aki vezetni vállalja a csapatokat. A magyar cserkészek zöme ma már 3. generációs. Már szüleik is az emigrációban születtek vagy nőttek fel. Ezeknek nehezebb a magyar nyelv megtartása. De mert szüleik többsége cserkész volt, értik és magukévá teszik a cserkészet célkitűzéseit. Cserkészek Misionesben az utolsó Paranai tutajút indulása előtt. A csapatok minden évben kivonulnak a Hősöknapi megemlékezésre Buenos Airesben ma már alig akad olyan magyarul beszélő fiatal, aki nem j rna cserkészetre. A toborzást a Zrínyi Körrel karöltve végezzük, már olyan

16 14 gyerekek felé is, akik nem beszélnek magyarul, ahhoz, hogy a nyelvet minimális fokon elsajátítva, cserkészetre is járhassanak. A jövőt nézve, a magyar beszéd helyzete rohamosan romlik. M r 2-3 éve az óvodás gyerekek többsége, 2-3 kivétellel, alig beszél magyarul! A külföldön, szétszórat sban élő magyar cserkész feladata kettős: becsülettel dolgozik az országért, amely befogadta vagy amelyben született, de éppen úgy szolgálja a magyarságot is, amelyhez kultúrája, családi és nemzeti hagyományai kötik. Ezért a világ egyetlen cserkészeteként négyes fogadalommal az Isten, haza és embertársak mellett a magyarság szolgálatát is vállalja. Cserkészetünk lényegét alkotja a tíz cserkésztörvényben lefektetett ideálok szerinti életvitel, a szolgálat, az önfegyelem. Ez az a szellemi és erkölcsi többlet, amely egyedivé teszi mozgalmunkat és a változó világkörnyezetünkben is maradandó értéket jelentenek. Nevelési módszerünknek, cserkészies életmódunknak pedig tartozékai a szabadban élés, a természet ismerete és szeretete és a gyakorlati képességek, cserkészismeretek fejlesztése. Argentína földrajza számtalan helyet nyújt vadregényes táborokra. Nálunk könnyebben megy a cserkészéletben olyan fontos, szoros kapcsolat a természettel. Annak ellenére, hogy küzdünk a beolvadás ellen, két tényező súlyosbítja a kilátást: az egyik az, hogy m s vil grészektől eltérően, ide, Magyarországról semmi utánpótlás nem érkezik, és ami még rosszabb az, hogy az utóbbi években a nehéz anyagi körülmények miatt, több itt született cserkész, családostul költözött Magyarországra. Argentínai magyar cserkészetünk Őrsvezetőképző tábor résztvevői, 2003 fennmaradásának egyetlen kiútja a kinyílás, és a komoly összedolgozás a Zrínyi Ifjúsági Körrel, hogy minél több gyerek sajátítsa el a magyar nyelvet annyira, hogy képes legyen magyar cserkészetre járni. Mi a Magyar Cserkészet? A cserkészet nem szórakoztató, hanem nevelési intézmény. A cserkészet célja egészséges testi, szellemi és jellembeli életfelfogás kialakítása keresztény-erkölcsi alapon. A jellemnevelésen kívül még célja a magyar öntudat fejlesztése is. A cserkészmunka lényege, a "Cserkésztörvények" alapján élni. A törvények nem tiltó jellegűek, hanem biztatj k cserkészeinket a helyes magatart sra. A vezetők is természetesen ezen törvények szellemében vezetik a reábízott cserkészeket, mivel "A vezetés elsősorban példa" (Teleki) Vezetőink A Külföldi Magyar Cserkészszövetség vezetőinek majdnem 100%-a már külföldön született. Valamennyi vezetőnk önként, fizetség nélkül v llalja a munk t. Hozz vetőleges számítás szerint átlag évi negyven napot áldoz a cserkészetre, fizeti a tagdíjat, a cserkészkedéssel járó költségeket, egyenruhát. Jutalmuk a jól végzett munka tudata. A cserkészvezető szil rdan hisz a cserkészeszmény diadal ban, hisz az összefogó kevesek erejében. Szolgálni akar.

17 15 EGYÉNISÉGET és EGYÉNISÉGEKET NEVEL. Szembe mer szállni a rosszal. A cserkészvezető a cserkészprób k és a cserkésztörvények megvalósítására törekszik úgy a saját életében, mint a reábízott cserkészek életében is.. Cserkészek és kiscserkészek az összejövetel alatt Regös együttes rövid története és céljai ban megalakul a magyar néptánc mozgalom Buenos Aires tól viseli a REG S Néptáncegyüttes nevet, amelyben az akkori magyar cserkészek, bevándorlók és gyermekeik vettek részt. Azóta az együttes szüntelenül igyekszik ápolni a magyar kultúrát. Táncosai mind magyar származásúak, egy-két argentin kivételével. Jelenleg az együttes 22 táncosból áll (16-25 évesek) Második csoportunk: Tilinkó gyermek együttes (a Regös együttes utánpótlását szolgálja) 11 gyerekkel rendelkezik. (13-15 évesek). Harmadik új csoportunk, a 2007-ben megalakult felnőtt Oleander asszonycsoport, (20-22 személy egyelőre). Egyesek volt Regös t ncosok az 50-es 60-as években. Szintén örömmel tudatjuk, hogy Chaco provinci ban (Buenos Airestől 900 km.re) megalakult m sodik felében a Liliom magyar népt nc gyermekcsoport. Roglich Naty (Regös táncos) vezeti, irányítja és két havonta utazik közéjük. A Regös együttes azzal a céllal jött létre, hogy a bevándorló magyarok és utódaik részére, egy kulturális és tanulóeszköz legyen a magyarság fenntartására. A táncot, éneket és néprajztudást a Regös Néptáncegyüttes mindig is fontosnak tartotta, hiszen ez által ismerhetik meg a magyar kultúrát, múltjukat, hagyományaikat. Együttesünk autentikus magyar néptáncot igyekszik terjeszteni a fiatalok közt. Szervez tánctáborokat, részt vesz fesztiválokon, vidéki utazásokon, egyéb rendezvényeken. Jelenlegi célunk, hogy ösztönözzük a harmadik meg negyedik generációs magyar fiatalokat, hogy továbbra is működhessen kolóni nkban az együttes, úgy mint eddig. Hű az anyaorsz ghoz és a magyar kultúrához. Külön lapon csatoljuk az utolsó évtized kiemelkedőbb rendezvényeit, amelyeken az Együttes büszkén ismertette a magyar zenét és néptáncokat.

18 16 REGÖS Együttes utolsó évek kiemelkedőbb sikerei január: VII. Dél-Amerikai Magyar Néptáncfesztivál, Montevideo-Uruguay, ahol az argentin résztvevők sikeresen képviselték a Buenos Aires-i magyar kolóni t. (A Tilinkó gyermekek először vettek részt egy ilyen nagyszabású szimpóziumon) május 9-én az Európai Unió argentínai nagykövetsége rendezett egy nagy ünnepséget a vil ghírű Colón Operaházban, amelyen az EU tagos orsz gok részt vettek különböző kultur lis előad sokkal az új tagállamok csatlakozását ünnepelve. Tíz ország (kórus és néptáncegyüttes) előadott e rendezvényen. A Magyar Nagykövetség a Regös Néptáncegyüttest kérte meg, hogy képviselje a Magyar Köztársaságot. 7 t ncosp rral, sikeres és kitűnő eredménnyel végeztük az előad st. Igen nagy büszkeséggel képviseltük a magyar kolóniát és Magyarországot. Ezáltal, a Regös Együttest nemcsak a Buenos Aires városi kormánya hívja meg rendszeresen orsz ghírű előad sokra, hanem különböző meghív sokat kap vidékről is novemberében, ismét a Colón Operaházban lépett fel a Regös Együttes Kamara csoportja. Az Ars Hungarica által szervezett magyar zenei estére kaptunk meghívást. 4 p rral, közösen két sz mot adtunk elő: K llai Kettőst és az Ecseri Lakodalmast, zenekar és kórus kíséretével február: MO-i és Erdélyi turné. Oktatási Minisztérium és Márton Áron Szakkollégium pályázatával. Találkozók hivatásos együttesekkel. Táncházak. Fellépéseink: három Budapesten (Balassi Bálint Intézetben, Budai Vigadóban, Országos Cserkészbálon), és kettő Erdélyben (Kalotaszentkirályon a helybeli Hagyom nyőrző együttessel, és Gyergyóremetén a hivatásos Hargita Népi Együttessel). Olyan tapasztalattal tértünk vissza, hogy kötelességnek tartjuk a magyar kultúra tovább terjesztését. Ez a generáció igen nagy kincset kapott az úttal. Ennek köszönhető, hogy akad lyokat nem ismerve, mindent elkövetünk, hogy népszokásainkat, kultúránkat, terjesszük július: VIII. Dél-Amerikai Magyar Néptánctalálkozó Buenos Airesben, 90 néptáncos részvételével Uruguay, Brazília és Argentína, Magyarországi vendégekkel, 2 hivatásos néptánctanárral, Ars Hungarica zenekar és kórus közreműködésével május: Chaco provinciában fellépés, Cnel. Du Graty városban, az ott élő magyarok ltal szervezett I. Szüreti bálon, a három Buenos Aires-i csoport (Regös-Tilinkó-Oleander) fellépésével és a helybeli frissen megalakult Liliom gyermekcsoport első bemutatója július: Bariloche-i magyar kolónia meghívására 5 pár képviselte a magyar kolóni t a hagyom nyos Fiesta de las Colectividades -en július 19-26: Regös és Tilinkó csoportok (24 személy) Sao Pauloba utaztak a IX. Dél-Amerikai Magyar Néptánctalálkozóra és 1 hetes t ncképző szimpóziumra július: A Regös együttes részt vesz a Vendégségben Budapesten, az Égtájak Iroda által szervezett programján. Azon képviselte együtt a Brazíliai és Uruguay-i tánccsoportokkal a Dél-Amerikai magyarságot. Azután a csoport egy Erdélyi turnéra indult, ahol a különböző erdélyi falvakban, gyűjtöttek, előadtak és sok t ncos tiszta forrásból ismerhette meg saját hagyományait január: X. Dél Amerikai Néptánctalálkozó Uruguayban. Több mint 150 táncos Dél-Amerika több országából és meghívott MO-i vendégekkel egy magas szintű és sikeres Fesztiválon vettek részt Regös táncosaink március: Vendégül láttuk a S toraljaújhelyről érkezett 30 személyes Zemplén Együttest. Bonapartian Eduardo Regös Népt ncegyűttes vezetöje

19 17 ZRÍNYI IFJÚSÁGI KÖR Kiművelt emberfők által tenni nagy nemzetté a magyart (Széchenyi István) Mi a Zrínyi Ifjúsági Kör (Z.I.K) - Buenos Airesben több mint 50 éve működő hétvégi magyar iskola. - Jelenleg 61 tanulója van 9 csoportban felosztva: 1 óvodás, 4 elemi, 3 középiskolai és egy felnőtt szinten. - Az iskolának több mint 500 tanulója volt, és 150 növendék tett magyarságismereti (érettségi) vizsgát egy vagy több tantárgyból. Mit csinálunk a Z.I.K.-ben Óvoda: A magyar nyelv gyakorl sa a kornak megfelelő dalok, mondók k, versek alkalmazásával. H rom évvel ezelőtt nagyon előnyös volt számunkra, hogy a Magyar Állam Oktatási Minisztérium p ly zat nak köszönhetően, Magyarországon végzett, tapasztalt, hivatásos óvónő segített be majdnem egész éven t. P rhuzamosan, az óvod ba besegítő személyeket képezte és tanította, hogy a jövőben ügyesebben és hozz értőbben készíthessék elő a gyerekek heti h rom ór s foglalkoztatását. Junior (elemi) és Senior (középiskola) csoportok: A rendszeres összejövetelek a tanévben szombatonként (havi egy szombat kivételével) három órásak. Az órarend a cserkész foglalkoztatással összhangban készül. Cserkészet és Zrínyi Kör alátámasztják egymás munkáját. A 15 személyből lló tan ri kar, melynek legnagyobb része Magyarországon kívül született, volt Z.I.K. diák. Hajtóereje a magyarság és a gyerekek szeretete. Az általános tanterv útmutató a tan roknak, akik a különböző csoportok szükségeihez illeszkedve

20 18 alkalmazzák. A középiskolás fiatalok tanterve a Külföldi Magyar Cserkészszövetség magyarságismereti vizsgáinak anyagára központosul. Felnőtt csoport: A magyarul nem beszélő szülők sz m ra új csoportot indítottunk, melynek célja a magyar nyelv és kultúra elsajátítása, hogy többek közöttsegítségükre lehessenek gyermekeik tanulásában.... Október 23-i megemlékezés: Hagyományos a Kör 56-os tiszteletadása, mert elevenen szeretné tartani saját tagjai és az argentínai magyar közösségben azokat az elveket, melyek az 56-os fiatalságot a hősies felkelésre serkentették. Az évek folyam n különböző módon emlékeztünk meg (történelmi események megelevenítésével, színdarabok előad s val: Jónás könyve, Az ember tragédiája, Kiálts város, Galilei, Ádvent a Hargitán, Háry János, többek között. Március 15.-röl is megemlékszünk minden évben, nem nyilv noss g előtt, hanem a Z.I.K. keretén belül Karácsonyi Ünnepély: A Kör kezdete óta tanárok, diákok és barátok összegyűlnek a Kis Jézus j szola körül, a platanosi intézet fenyője alatt. A di kok minden alkalommal előadnak egy betlehemest, amivel a Magyar Öregotthon lakóit is meglepik. Z.I.K. Naptár: Több mint három évtizede a karácsonyi ünnepélyen osztjuk ki a naptárt, amit évente más és más témakörrel készítenek el a művészi tehetséggel rendelkező tagok (pl. Istenkeresés, népszok sok, anyaszeretet, Erdély, történelem, földrajz, magyar zene, gyerek-vil g, helyesír s, főzés, llatok, stb.) Színház: Az októberi ünnepélyen kívül többször adunk elő vígj tékot, melynek előkészítése fiataljaink számára természetesen érdekes és vonzó. Nem csak a fiataloknak jelent kitűnő nyelvgyakorl st, hanem az argentínai magyar t rsadalom részére is felüdítő szórakozási alkalmat nyújt (bekapcsolódnak nem aktív tagok is). Kórus és furulya óra: Több alkalommal működött kórus a Kör keretében. Az immár több mint 15 éve komolyan működő négyszólamú Coral Hung ria, a Z.I.K. szülők, tan rok, öregdi kok és bar tok köréből indult.