DARNÓZSELI S Z H A R A N

Átírás

1 DARNÓZSELI S Z Ó H A R A N G 2008 augusztusa 1. évfolyam 4.sz. Búcsúznak a nagycsoportosok Óvodától iskoláig Mintha tegnap lett volna, amikor a mostani nagycsoportosok átlépték az óvoda küszöbét. Picik, félénkek, sírósak voltak, édesanyjuk fájó szívvel hagyta õket itt az óvodában. Gyorsan elrepült ez a három-négy év, a tegnapi picikbõl mára magabiztos, bátor, okos nagyok lettek. Ezt bizonyították a karácsonyi betlehemes játékukkal, az anyák napi-, évzáró musorukkal. Sok-sok közös élményben volt részünk: kirándulások a falu környékén, óvodai ünnepek, farsangi bálok, gyermeknapok, színházlátogatások. Meghitt mesehallgatások, a környezõ világ felfedezése. Reméljük, hogy ezek az élmények, óvodás évek maradandóak lesznek minden kisgyermek számára. A katolikus templom A 19. században a falu számára a gyarapodással párhuzamosan egyre sürgetõbbé vált, hogy a település szélén álló kicsi, sokszor megrongált templom helyett új épüljön. Ennek elsõ lépése volt, hogy ezen a helyen (templomnál) 1869-ben kis kápolnát építettek. A kor ekletikus stílusjegyeit viselõ kápolna azonban nem jelentett megoldást májusában már elkészültek az új templom tervei, de a háború miatt nem kezdõdött meg az építkezés. (A Darnózseli adattár címû írást keresse a 4. oldalon) Az évnyitó napján az óvodában maradt társak búcsúztatják kis verssel, tarisznyával az iskolába indulókat. Majd hagyományaink szerint a nyolcadikosok kísérik át a gyerekeket az iskolába, ahol már a tanító néni várja õket. Kedves Nagycsoportosok! Számotokra egy rövid életszakasz lezárult, de kezdodik egy újabb. Kívánunk Nektek az elkövetkezõ évekre jó tanulást, sok ötöst, s még több élményt!,, s kukkantsatok be-be néha, mikor erre jártok! Soósné Wurm Ildikó, óvó néni, Bertalan Judit, óvó néni, Varga Ferencné, Erika néni, dajka. DSZ p65 1

2 2 Köztisztviselõi Nap Kisbodakon Darnózseli, Dunaremete, Kisbodak községek január 1-jével Körjegyzõséget alakítottak, Darnózseli székhellyel. A Köztisztviselõi Nap alkalmával Ekker Károly kisbodaki polgármester meghívta a Körjegyzõség dolgozóit a településre, hogy jobban megismerjük Kisbodak intézményeit, lakosságát. A délelõtti munka után autóbusz szállított bennünket a társközségbe. A polgármester finom ebéddel várt ránk, melyet az újonnan épített Közösségi Házban fogyasztottunk el, mindenki megelégedésére. A Közösségi Ház után megtekintettük a Kis utcai tavakat. A tavak szomszédságában élõ Tóth Miklósné Magdi néni kedvesen tessékelte be a csapatot kertjébe, ahol megmutatta büszkeségeit a virágokat, és a kertje végében folyó, tavirózsákkal teli kanálist. Innen a Kristóf-hídhoz vezetett az út, ahol jól esett a pihenés. A hazafelé vezetõ úton az önkormányzat épületét és a templomot néztük meg, majd a falu közepén felállított Zenepavilont. Ekker Károly polgármester röviden elmondta a falu, illetve középületek történetét, mely mindenki számára érdekes információkat tartalmazott. Kicsit elfáradva, de élményekkel gazdagon tértünk vissza a Közösségi Házba, ahol már várt bennünket az autóbusz. Köszönjük Ekker Károly polgármesternek és Magdi néninek a kellemes délutánt. A Körjegyzõség dolgozói A tornacsarnok bérleti díja Darnózseli Önkormányzata Képviselõ-testülete július 30-án megtartott nyilvános ülésén tárgyalta a tornacsarnok bérleti díját. A bérleti díj felülvizsgálata rendkívül idõszerû volt, mivel a díj összege az 1990-es évek eleje óta nem változott. A Képviselõ-testület döntése alapján szeptember 1-jétõl a bérleti díj összege 2000 Ft/óra. Ez az összeg mindenkire egységesen vonatkozik, kedvezményt nem állapított meg a testület. A jövõben fog készülni egy szabályzat, amely részletesen tartalmazni fogja a tornacsarnok használatának rendjét. A mozgásgazdag életmód, a rendszeres testedzés mindannyiunk számára egyaránt fontos. A testnevelés és a sport a szabadidõ eltöltésének hasznos módja. A jövõben is minél többen éljünk a tornacsarnok adta sportolási lehetõséggel! Dr. Cseh Szilvia Elmaradásaink Temetõ, Mikota, közterületek Sajnos tény és való, hogy a település tisztántartása, szebbé tétele közös feladat. Így az Önkormányzatnak nem csupán az a feladata, hogy a jogszabály adta hatalmi eszközökkel a falu lakosait ösztökélje a rend megteremtésére illetve megtartására, hanem az is egyben, hogy saját kötelezettségeinek eleget tegyen. Van mit tenni, van elmaradás. Az önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok jelenleg nem abban az állapotban vannak, amely elvárható lenne. A munka azonban megkezdõdik, és reményeink szerint új munkaszervezéssel és munkamódszerekkel az õszre talán, jövõ tavaszra biztos, hogy vállalni lehet azt, hogy az önkormányzati tulajdonú, fenntartású területeken is rend és tisztaság uralkodjék. Elsõ lépésben a falu lakosságához leginkább kötõdõ temetõ rendbetétele történik. A munka elvégzésére temetõgondnokot kértünk fel, aki kemény munkával próbálja olyan állapotba hozni a temetõt, hogy az ténylegesen megfeleljen egy kegyeleti parkhoz fûzõdõ igényeknek. dr. Tóth László az Agrár zrt. képviseletében vállalta, hogy a temetõ ún. Zseli oldalát kérésünkre díjmentesen egy nyáron többször lekaszáltatja. Kérem a Tisztelt Polgárokat, hogy a Temetõ rendjét tartsák be, a temetõben a szemetet a kihelyezett tárolókba dobják. Kérem, hogy lehetõség szerint a sírokat tartsák rendben, amennyiben lehetõségük van azok környezetét is gondozzák. A temetõben található nem használt sírköveket, egyéb sírelemeket kérem, hogy szeptember 30-ig mindenki szállítassa el, vagy azon igényét, hogy a temetõben akarja tárolni késõbbi beépítés végett, a Körjegyzõség hivatalában jelentse be. A gazdátlan kövek elszállításáról a határidõ lejárta után gondoskodunk. A Képviselõ-testület által megfogalmazott igény, hogy a temetõben urnafal létesüljön. Az urnafal építése nagyon költséges, mégis úgy gondoljuk, hogy talán jövõre megépülhet egy kisebb ilyen jellegû síremlékhely. Valószínûleg Mikota lesz a jövõ Darnózselijének egyik legszebb része. Ma még nem az! Az önkormányzat tulajdonát képezõ ingatlanokat a lehetõ leghamarabb próbáljuk olyan helyzetbe hozni, hogy azok ne rontsák a falu összképét. Amennyiben Mikotában sikerül értékesíteni az önkormányzati ingatlanokat, úgy egy teljesen új, modern, többségében fiatalok által lakott lakónegyed jönne itt létre, közel a kerékpárúthoz, az izraelita temetõ kegyeleti parkjához, a tanösvény mellett, a tó, a játszótér illetve egy büfé szomszédságában. Vannak olyan közterületek, amelyek nem úgy néznek ki, mint ahogyan azoknak ki kellene nézni. Próbáljuk a leghamarabb a buszmegállókat, a közterületi padokat, hirdetõfalakat, árkokat olyan állapotba hozni, hogy ne szúrjon senkinek sem szemet azok állapota. Még kis türelmet kérünk! dr. Tóth Zoltán, körjegyzõ Darnózseli Önkormányzatának hivatalos lapja Felelõs kiadó: Fazekas Zoltán polgámester. Szerkeszti Dr. Tóth Zoltán, Böröndi Lajos. Megjelenik héthavonta Ingyenes kiadvány Nyomás: Palatia Kft. Gyõr. Viza u. 4. Felelõs vezetõ: Radek József üv. igazgató DSZ p65 2

3 3 Nagyasszony - Boldogasszony A szaktudósok szerint Európában három titokzatos eredetû nép van. Az esztruszkok Itáliában, a baszkok Spanyolországban és a magyarok a Kárpát-medencében. Megállapításuk igazolására felhozzák azt is, hogy õseink voltak szinte az egyetlenek, akik fehér alsónemût viseltek. Erkölcseik tiszták voltak a többi néphez viszonyítva. A hárem és az ágyas tartás nem volt jellemzõ. A törzsek nagy családjait a nagyasszony irányította. Nagy értéknek tartották azt, amit szüzességnek, leánybecsületnek mondtak. A törzs leányainak megerõszakolását, megbecstelenítését kegyetlenül megtorolták. Megvolt bennük, ami minden egészséges és normális ember vágya, hogy gyermekeinek anyja csak olyan legyen, aki még nem volt másé, csak az övé lehetett. A lányok szüzességét azzal is védték, - mivel Keleten hamarább értek meg testileg a lányok hogy tizenévesen eljegyezték, férjhez adták. (Mária sem volt több 15 évesnél, amikor megszülte Jézust.) Az egyszerû népnél a házastársak nem annyira keresztnéven szólították egymást, hanem apa, apjuk, anya vagy anyjuk. Bennük is volt az, amit a modern tudósok így neveznek: a gyermek. Ma is hány férfi becézi így feleségét: anyukám. Ez ad némi magyarázatot arra, hogy az a magyar nép, amelynek fõfoglalkozása a harc volt, felnézett, tudta értékelni azt, aki valóban szûz és anya volt: MÁRIÁT. A királyt, a fõvezért nagyúrnak nevezte a felségét nagyasszonynak. Szent Gellért, aki egyike volt a Mária tisztelet terjesztésében a magyarok között, nem királynõrõl, hanem nagyasszonyról beszélt, amikor Máriáról írt, prédikált. Ezzel megkönnyítette a magyaroknak Mária tiszteletét. Mintát, követendõ példát állított a magyar lányok, asszonyok, anyák elé, de a férfi elé is, mert volt kire felnéznie, volt kiben meglátnia azt, ami lelke mélyén szunnyadt. Idõvel mélyen belevésõdött a magyar keresztény nép lelkébe. Voltak ugyan, akik parasztosnak tartották azt, hogy a nép nem királynõt, hanem asszonyt mond. Így lett, hogy a Mária ünnepek ilyen elnevezéseket kaptak: Gyümölcsoltó Boldogasszony. Sarlós Boldogasszony, Havas Boldogasszony. Kis és Nagy Boldogasszony. Nemcsak abban mutatkozott meg, hogy évszázadokon át a Boldogasszony Anyánk éneket himnuszként, állva énekelték, hanem képeit, szobrait a templomon kívül is kitették, tisztelték. A mindennapi életüket is át meg átszõtte a Nagyasszony tisztelete. Lékavára volt a Nádasdiaknak a fõfészke. Kriptájuk fölé épült templomban, a mellékoltár fölött, hatalmas falfestményen ma is ott látható a Magyarok Nagyasszonyának képe, fejét a szentkorona, kezében a kis Jézussal, angyalokkal körülvéve. A Batthyányiak fészke Németújvár volt. Ettõl nem messze építették hatalmas és csodálatos templomot Boldogasszony tiszteletére. A helység neve ma is Boldogasszony, Frauenkirche, a környék híres búcsújáróhelye. Fraknó várának bejárata fölött, a fülkében a Nagyboldogasszony szobra. Mellette Szent István és Szent László szobra, valamint Szent Gellért és Szent Adalbert vértanú püspökök szobra szintén külön fülkében. A vöröskõi vár a király-császárhû Pálffyak fészke volt. A várkapu fölött a fülkében itt is a Magyarok Nagyasszonyának szobra, fején a szentkorona, alatta latinul: Magyarok Nagyasszonya könyörögj érettünk. A Pálffyak másik ágának fészke Bajmóc vára volt. Itt is a várkapu fölötti fülkében a Nagyasszony szobra. Alatta magyarul a felírás: Magyarok Nagyasszonya, könyörögj érettünk. Olvasható ma is. A 150 éves török idõ után, a századnak, az uralkodók, fõleg II. József, az országunkat a birodalom tartományává, a népet az osztrák népbe akarta volna beolvasztani. A fõurak közül jónéhányan erélyesen tiltakoztak. Tiltakozott a nép is erõszakmentes módon. Népviseletbe öltözve, hatalmas csoportokban, gyalog keresték fel a Mária búcsúhelyeket. Így s ezzel tiltakoztak a császári rendeletek ellen és kérték a Nagyasszony segítségét. E régi kegyhelyek is ekkor virágoztak fel. Máriagyûd, Mátraverebély Szentkút, Máriavölgy, Andócs. Elérték, hogy a kalapos királynak nevezett uralkodó, végül is visszavonta rendelkezéseit, egyetlen kivétellel s ez a jobbágyság eltörlése volt. A bajban mindig a Nagyasszony felé fordult a hívõ magyar. A Trianon után sem volt rózsás a helyzet. Akkor írta a magyar papköltõ az alábbi költeményt, melynek alcíme: Magyar búcsújárók éneke 1920-ban. Koldusboton, törött mankón jövünk búcsút járni, / Szûzmáriás magyaroknak kopott unokái. / Éjfél van a Duna táján. Magyartoknak éjszakáján nincs más, ki virrasszon. / Baráttalan, testvértelen, hozzád ver a veszedelem, Boldogságos Asszony. Megcsúfolták, megpöködték, ami rajtunk szép volt, / Kilenc felé hasogatták, ami rajtunk ép volt: / Tépett testünk megtapossák, ragadozók ragadozzák édes- kevesünket / Koporsónkat faragdálják. Eléd sírjuk, magyar árvák, a mi keservünket. Idegenek megnevetik drága magyar szónkat, / Idegentõl kéregetjük kenyerünket, sónkat. / Magyar kezek szántogatnak, régi rögön új uraknak, néped hegye-völgyén / Más arat, hol mi vetettünk: jövevények, szolgák lettünk úrapáink földjén. Boldogasszony, ezer évig édesanyánk voltál, / Eleink, ha hozzád sírtak, hozzájuk hajoltál: /Száz ostorral ostorozzon, csak ez egyért, Boldogasszony, a jó Krisztust kérd meg: / Négy-víz-parton, három hegyen mindörökké magyar legyen a máriás ének. Magyarok vagyunk! Néhány héttel ezelõtt hazalátogattam a Délvidékre, Vajdaságba. Nyolc hosszú év után ez az egyhetes kirándulás kevésnek bizonyult ahhoz, hogy minden rokonnal, jó baráttal néhány szót válthassak az elmúlt évek történéseirõl. Vasárnap reggel indultunk vissza Darnózselire. Esõben indultunk, és ahogyan közeledtünk a Szigetköz felé, úgy szakadozott fel a felhõzet és derült ki az ég. Délután már szikrázóan sütött a Nap. Amikor az útszéli tábla jelezte, hogy Gyõr-Moson-Sopron megyébe értünk, az elsõ gondolatom az volt, hogy itthon vagyok, hazaértem. Igen, itthon vagyok, nemcsak a szívemben, de már hivatalosan is. Július 17-én fiaimmal letettük az állampolgársági esküt. Magyarok vagyunk! Ezúton szeretném megköszönni a polgármesterünknek, Fazekas Zoltánnak, valamint az önkormányzat dolgozóinak dr. Tóth Zoltánnak és Cseh Lászlónénak a köszöntõt, és a finom estebédet. Bokros Barbarának köszönet a szép versmondásért. Köszönöm az önzetlen segítséget azoknak, akik segítettek abban, hogy megtaláljuk otthonunkat, akik a bajban is mellettünk álltak és az örömteli pillanatokat is megosztották velünk. Köszönöm minden ismerõs és ismeretlen Darnózseli lakosnak, hogy ha visszaköszön és rám mosolyog, érezteti velem, hogy.. Itthon vagyok. S néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom, tudom, hogy merre mennek, kik mennek az úton, s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon a házfalakról csorgó, vöröslõ fájdalom (Radnóti Miklós) Tisztelettel: Nadj Ilonka darnózseli lakos, magyar állampolgár DSZ p65 3

4 4 Darnózseli adattár A következõ pár sorban, gondolatban kölcsön tollakkal ékeskedünk, megnéztük, hogy mit is ír az Internet községünkrõl. A következõkben egy letöltött adattárral szeretnénk kedveskedni olvasóinknak. Fekvése Szûkebb tájegységünk a Szigetköz, ennek közepén az ún. Felsõ-Szigetközben található községünk. Az Öreg-Dunától kb. 4 km-re, a Mosoni-Dunától kb. 3 km-re, Mosonmagyaróvártól 16 km-re és a megyeszékhelytõl Gyõrtõl, 28 kilométerre található. A környezõ települések: északon Püski, Kisbodak és Dunaremete, keleten Lipót, délkeleten Hédervár, délnyugaton Novákpuszta (Kimle településrésze) és Kimle, északnyugaton pedig Arak ( településrésze). Sûrûn települt ezen a részen Szigetköz, hiszen a távolság a szomszédos községek között csupán 3-4 km. Fõ útvonala az számú mûút. Története Az országutat a tatárjárás és a mohácsi vész közötti idõszakban létesítették, csupán a hatvanas évek elején aszfaltozták le. A község lakóinak többsége (õslakosok) magyar nemzetiségûek. Azonban ma már néhány horvát, szlovén és német nemzetiségû lakos is él itt. A vallási szempontból is homogén a lakosság, hiszen zömmel római katolikus vallásúak. Az utóbbi évben házasság, illetve munkahely révén települtek be református, illetve evangélikus vallásúak is. Zsidó vallásúak az as évek közepétõl éltek Darnózselin, egészen ig, ekkor ugyanis a németek elhurcolták õket. Darnózseli egy kisebb központja volt a környék zsidó lakosságának, hiszen imaházuk és temetõjük is volt a községben. Az imaház a Fõ utcán volt, amit a 1945 után elbontottak. A temetõt 1883-ban nyitották meg. Az utolsó temetés 1943-ban volt itt. A község fiataljai (az Új Tükör Ifjúsági Klub, a KISZ Alapszervezet és a Szigetköz Táncegyüttes tagjai) ben rendbe tették, s azóta is gondozzák. Egy emlékfal került még felállításra a darnózseli és a szigetközi deportálások áldozatainak emlékére, amelyet a munka befejeztével május hónapban lepleztek le. Darnó és Zseli elsõ írásos említése 1443-ból származik, a hédervári grófi család egyik oklevelében találkozhatunk velük. Akkori elnevezésük: Darnow és Selew, Seli. E nevek szláv eredetûek, s minden bizonnyal a lakosság foglalkozására utalnak (Darnow: gyep, gyepes, gyepû-telep; Selew: káposztás). Lakói pásztorkodással és káposztatermeléssel foglalkoztak. Géza fejedelem Héder és Wolfger testvéreknek adta szállásbirtokul a Szigetközt, nekik köszönhetõ a szigetközi települések kialakulása. Darnó és Zseli a 12. században kezdett benépesülni, a században az erre portyázó török seregek többször megsarcolták és feldúlták a két falut. A falu 1788-ig a hédervári egyházközség fíliája volt szeptemberében kapta meg az elsõ önálló plébánosát ben gróf Viczay Héder visszaperelte jobbágyaitól a földet, erdõket és kedvezményeket. A községünk 1884-ig Pozsony vármegyéhez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozott. A Rákóczi-szabadságharc idején labancok és kurucok egyformán garázdálkodtak itt ben I. Napóleon katonái rekviráltak és felgyújtották mindkét falut. Ennek az idõszaknak az emléke a francia katonai emlékmû, melyet 1818-ban emeltek rokonai egy itt meghalt lengyel származású francia tiszt emlékére ben épült a temetõben a templom, és vele együtt létesült az önálló plébánia. Ugyanis ez idáig fíliája volt a község a hédervári plébániának ben emelték az elsõ katolikus oskolaházat a faluban. Az 1860-as években építette a Szent-János kápolnát a Karácsony család. A neoklasszicista stílusú temploma 1930-ban épült. Sokszor pusztítottak árvizek, járványok és tûzvészek errefelé január 1-jén Mosondarnó és Zseli egyesülésébõl jött létre Darnózseli község. A falu nevezetes szülötte dr. Karácsony Mihály, aki a magyar mûszaki oktatás úttörõje volt, valamint Érsek Imre, tanító. A környéken Darnózseli rendelkezik a legnagyobb szántóterülettel ben az összterület 78,3%-a szántóföld volt. Határa, illetve tájszerkezete a 18. század óta lényegesen nem változott. A lakosság foglalkoztatásának mindenkor markáns meghatározója volt a mezõgazdaság ben alakult Darnón a Béke Tsz., Zseliben az Aranykalász Tsz ban egyesültek, és egészen 1976-ig Béke Tsz. néven mûködtek ban a környék szövetkezetei egyesültek és Szigetközi Magyar Csehszlovák Barátság Tsz. néven mûködtek 1990-ig. Ma újra Béke TKSz. néven mûködik a Szövetkezet. A község infrastruktúrája jó. Községünkbõl egyformán megközelíthetõk a Mosoni-Duna és az Öreg-Duna horgász- és kirándulóhelyei. Idegenforgalmi szempontból az átmenõ jelleg dominál, ám a turisták megállítását, szórakozását és pihenését az egyre gyarapodó vendéglátóés szálláshelyek szolgálják. A falusi turizmus keretében több család is berendezkedett a vendégfogadásra. Az iskolában egy Szigetközzel kapcsolatos állandó helytörténeti kiállítás nézhetõ meg. A temetõ mellett 100 éves millenniumi - hálafák - hársfák találhatók, amelyeket 1896-ban ültettek az országos Millennium ünnepségek kapcsán. Ugyanitt van a II. világháborúban elesett, eltûnt darnózseli katonák emlékhelye is, a kopjafa. A zsidótemetõben pedig az emlékfalon elhelyezett tábla emlékezik meg a holokaust darnózseli és szigetközi áldozatairól. A Darnózseli Lipót úton (1404-es közút) nagyon szép helyi védettségû vadgesztenyefasor húzódik, melyet az 1930-as években telepítettek. Darnózseli térsége a Szigetköz biológiailag értékes területe. A hajdani Duna-ág mára Hidegkúti érré szerényült. Egyik medre (nagy kanyarulat) és a Parázsszeg-dûlõ határolja a Zseli erdõt (itt folytak honfoglalás-kori ásatások), mely a szigetközi út mellett bújik meg. A szép ártéri ligeterdõ (Zseli-Remes) azért érdekes, mert viszonylag kis területen (6,8 hektár) mind a puhafa (tûz, mézgáséger, korai nyár) mind a keményfa (tölgy, kõris, szil) jellemzõ fajai megtalálhatók. Védett, mert ez az erdõfolt tipikus ártéri keményfa-ligeterdõ. Egész Szigetközben, sõt az egész Kisalföldön kizárólag itt található a természetes elõfordulású tatár juhar. Az erdõt, mivel ilyen vegetációtörténeti fajmaradványok vannak benne, valószínûleg több ezer év óta nem mosta el az árvíz. A település hagyományait ápolja az Õszirózsa Nyugdíjasklub Énekkara, valamint a Szigetköz Táncegyüttes. Élõ népmûvészünk Sipos Anna csuhéfonó népmûvész, aki 1986-ban megkapta a Népmûvészet Mestere címet is. Nevezetességei Darnózseli fõ nevezetessége a katolikus templom, a temetõ kápolna, a kõkíp (a francia oszlop), a Mikota-tó és környéke. A katolikus templom A 19. században a falu számára a gyarapodással párhuzamosan egyre sürgetõbbé vált, hogy a település szélén álló kicsi, sokszor megrongált templom helyett új épüljön. Ennek elsõ lépése volt, hogy ezen a helyen (templomnál) 1869-ben kis kápolnát építettek. A kor ekletikus stílusjegyeit viselõ kápolna azonban nem jelentett megoldást májusában már elkészültek az új templom tervei, de a háború miatt nem kezdõdött meg az épít- DSZ p65 4

5 5 kezés. A falu plébánosa, (Fórika) Köllõ János a háború után tovább szorgalmazta a templom építését. Magas egyházi és állami pártfogókat és adományozókat szerzett, megnyerte a falu lakosságát, és 1929 nyarán Pavlovics Károly tervei alapján, megindult az építkezés. A kis kápolnát lebontották, és az év végére tetõ került a templomra. A század elsõ stílusaiban épült. Az egyhajós, egytornyú templom hosszanti homlokzati díszítése karcsúsítja és megnyújtja a templomot. Az oldalhomlokzat is a neogótikát idézi. A világos nagyterû templombelsõ harmonizál a külsõvel. Az orgonát Rieger Ottó pesti cége készíttette, a szentek képeit ábrázoló üvegablakok szintén pesti mûhelyben készültek. Az oltár és a stációképek Heckenast János munkái. A padokat Igali János, helybéli asztalos készítette július 6- án dr. Serédi Jusztinián bíboros érsek, hercegprímás szentelte fel a templomot. A Temetõkápolna Dombhorgason, a Duna-ágak által körülölelt falu legmagasabb része a Temetõ. Itt építette 1440 körül Héderváry Lõrinc az elsõ templomot. Az építtetõ személye ugyanezt valószínûsítheti, de írásos bizonyíték nincs rá. Azt viszont biztosan tudjuk, hogy a ma látható apszismaradvány templomhajóját Viczai Jánosné Hédervári Katalin építtette. Halálakor (1681) már álltak a falak, de a befejezés, fia Viczai János nevéhez fûzõdik ban szentelték fel a 18 méter hosszú, 8 méter széles, egytornyú egyhajós barokk templomot. A 18. században harangot kapott, és a fõoltáron Szent József képe ékeskedett, egyik oldalon az angyal keltegette, a másik oldalon Szûz Mária volt a kisdeddel. A Duna áradásai ismételten megrongálták, a XIX. században egy tûzvész pedig a teljes tetõszerkezetet és boltozatot elpusztította, ezért felmerült, hogy a két faluhoz képest kicsi és sokat szenvedett templom helyett újat építsenek. Erre csak 1929-ben került sor. Ekkor lebontották az itt álló templom tornyát és hajóját, és csak az apszis maradt meg ben, a restaurálás során az apszist felújították, és szemléletes módon jelölték a XVII. századi barokk templom alapfalait. A Francia oszlop ( Kõkíp ) 1809-ben Napóleon újabb támadást indított a Habsburg-ház ellen és kiáltványban kérte a magyar nemességet, hogy álljon mellé. A magyar rendek sérelmeik dacára kitartottak a Habsburgok mellett és Gyõrött csatát vívtak Napóleon ellen. Darnózseli a hadak vonulásának útjába esett. A falu plébánosa és a francia kapitány között szinte baráti kapcsolat alakulhatott ki. Nem tudjuk, hogy a kapitány azonos-e Georg Rilovit lengyel tiszttel, aki egy kisebb csetepatéban halálos lövést kapott. Felesége az õ emlékére állította ezt az emlékoszlopot. Kezdõdik az iskola Az újság megjelenése után néhány nappal elkezdõdik a tanítás. Most, amikor a cikket írom, még javában tart a nyári szünet. Persze az elmúlt két hónap sem telt el nyomtalanul. Befejezéséhez közelednek a nyári karbantartási munkálatok, amelyeket a fenntartónk finanszírozott: kimeszeltettük a mellékhelyiségeket, konyhát, ebédlõt, tornacsarnokot, öltözõt. Lelakkoztuk a parkettás tantermeket, javítottuk a lábazati festést. A táblák festését idén is társadalmi munkában végezte Kollár Csaba. Berendezéseinket a Szülõi Munkaközösség és az iskolai alapítvány támogatásával gyarapíthattuk a nyár folyamán. Az öltözõbe egy nagy beépített szekrényt készíttettünk, majd az irodába kettõ db polcot és egy kis szekrényt vásároltunk, mivel az iratoknak nem volt elegendõ helye. A Gyõr-Moson-Sopron Megyei Alap forintos pályázati támogatásából sportszereket vásárolhatunk. A Generáli-Providencia Biztosító Zrt-hez benyújtott balesetmegelõzési pályázatunk Ft támogatásban részesült, amelybõl szeretnénk egy tanteremben az elhasználódott, balesetveszélyes mûpadlót újra cserélni. A lelkes pedagógus kollégáim már augusztus elsõ felétõl - közepétõl készítik a szemléltetõ eszközöket, tanterem dekorácíókat. A fent leírtak és a technikai dolgozóink alapos munkájának köszönhetõen idén ismét megszépült környezetben várjuk régi- és új tanulóinkat. Mint ismeretes, júniusban 29 tanuló ballagott el iskolánkból. Ezzel szemben 18 fõ elsõ osztályosunk lesz, ami 11 fõ létszámcsökkenést eredményezne. Hála Isten ez ennél sokkal szerencsésebben alakul, mert több tanulót átírattak szülei a mi iskolánkba. Sõt jelenleg is van olyan elõrejelzés, ahol még a beíratás konkrétan nem történt meg. Tanulólétszámunk így elõreláthatólag fõ lesz. A tanévkezdéssel kapcsolatos tudnivalókat már augusztus elején kifüggesztettük a bejárati kapura. Valószínû, az újság megjelenésekor már túl leszünk a tankönyvosztáson és a pótvizsgán. Évnyitó ünnepségünket augusztus 30-án, szombaton délelõtt 9 órakor tartjuk a tornacsarnokban, amelyre szeretettel várjuk tanulóinkat, szüleiket és minden kedves érdeklõdõt! Szeptember elsején már órarend szerint tanítunk, s az elõzõ évekhez hasonlóan teljes ellátásban részesülnek azok a gyermekek, akik ezt igénylik: napközi, tanulószoba, tízórai, ebéd, uzsonna. A tanév helyi rendjét augusztus 28-án a tanévnyitó értekezleten alakítja ki a tantestületünk. Szintén az elõzõ évek gyakorlatának megfelelõen, szeptember elsõ felében minden szülõ kézhez kapja iskolánk programtervét, benne a tanítási szünetekkel. Mindennapi munkánkat a továbbiakban is az elfogadott és jóváhagyott programjainkra építjük. Úgy gondolom többek között fontos feladatunk kell, hogy legyen az olyan emberi értékek továbbadása, mint az igazság szeretete, a szépség szeretete, az õszinteség és a jóság. A jóság az igazi erkölcsi magatartás alapja. Az erkölcsös ember érzékeny mások bajára. Tiszteli az életet, jóindulatú minden élõvel szemben. Kollégáimat ismerve bízhatok abban, hogy az a pillér, amelyet sok év munkájával építettünk, valódi tartóelemmé válik és tovább erõsödik az elõttünk álló tanévben is. Ebben bízva, kívánok valamennyi tanulónknak, szüleiknek, kollégáimnak és nem utolsó sorban a fenntartónk valamennyi dolgozójának jó egészséget, kitartást és derût így a tanév kezdetén! Beke Lajosné DSZ p65 5

6 6 TUDTA-E? Néhány érdekesség! Nem sok, de hogy hova is csordogál az a sok sok forint, amelyet a községek polgárai helyi adóként fizetnek meg Önkormányzatunknak. Néhány vállalás, néhány gondolat: Tudta-e: Hogy községünkben a közvilágítás forintba kerül havonta. Ennyibe kerül a közbiztonság biztosítása, hogy naplemente után a község lakói biztonsággal közlekedhessenek, hogy az éjszakai bûnözés lehetõségét csökkentsük? Hogy az iskolában egy téli hónap fûtési költsége kb Ft. Persze jogszabályi elõírás, hogy tanulóinknak hány fok meleget kell biztosítani a termekben? Hogy az óvodában a jogszabályok elõírását betartva 23 Celsius foknak kell lenni télen is, pihenõ idõben pedig 24 foknak. S emellett termenként egy ablaknak nyitva kell lenni? Hogy a hulladékudvar fenntartása a évben forintba került az önkormányzatnak, illetve a község lakosainak? Hogy a 270 méter út megépítése, burkolása mai viszonyok között mintegy kilencmillió forintba kerül? hogy Darnózseli község Önkormányzata a évben több mint hétszázezer forinttal segítette a községlakó polgárokat a szemétszállítás (kuka) díjának részbeni átvállalásával? Hogy egy szúnyogirtás a község területén kb Ft? Hogy a Darnózseli-Dunaremete közötti kavicsos út kedvezményes megjavítása is forintba került? Hogy községünkben a tornaterem használata csupán 1000 Ft/óra, míg ez a környezõ településeken Ft között mozog? Hogy az önkormányzat a napi háromszori étkezést csupán 252 forintért kínálja gyermekeinknek, amíg ez a szám Mosonmagyaróváron 305 Ft, Halásziban 410 Ft. Hogy a képviselõk a félév alatti kilenc ülést, kilenc délután-este szabadidõ feláldozását térítésmentesen ajánlották a községnek? Hogy a szigetközben egyedülálló, hogy három település társulásban mûködtessen óvodát, iskolát és hivatalt is. Hogy pályázatokon az elsõ félévben mintegy 3 millió forintot nyert a község? dr. Tóth Zoltán körjegyzõ Szigetköz Darnózseli Elõször kezdje a megfejtést a vízszintes sorokkal! Vízszintes 1. A falunk legrégibb építménye. 4. Néha a Szigetközben lakók legnagyobb csapása volt. 5. A nép megélhetését jelentette ez az idõszakos foglalkozás. 6. Egészségügyi intézmény községünkben, épült 1976-ban. 7. Szigetközt jellemzõ épületek a 19. században. 8. Õsi szigetközi foglalkozás volt. 9. Területünket ez a hagyományos földmûvelési technika jellemezte. 10. Darnó címerábrái a búzakalász mellett kétoldalt. 11. Erdõt-mezõt járó gyûjtögetõ emberek neve régen Szigetközben. 12. Megyei védettséget élvezõ fasor községünk határában. 13. A mezõgazdasági termelést akadályozó tényezõ az árvíz szabályozás elõtt. 14. A Karácsony és a Molnár család által épített emlékmû a 19. sz-ban. 15. Az egészségügyet gátló dolog régen Szigetközben. 16. Ladikkal történõ szállítás a folyóágakon. 17. Községünk õsi település-magjának színhelye. 18. A gyermekek felnõtt életre történõ beavatása régen. 19. Az iskolában tanító személy kiemelkedõ kulturális tevékenysége az 1940-es és az 1950-es években. 20. Õsi szigetközi foglalkozás. Függõleges 2. A megfejtés! A napóleoni 1809-es hadjáratból maradt emlékünk. 3. Szigetköz területét védi (névelõvel). Kérjük küldje be szeptember 15-ig a függõleges 2. oszlop megfejtését a Darnózseli Önkormányzathoz. A kisorsolt három versenyzõ értékes könyvet nyerhet. Dr. Karácsony István Búcsúi szokások az 1800-as években Minden év március 19-e József napja régebben a darnói egyház napja volt, mivel Szent József tiszteletére szentelték a temetõbeli templomot. Az 1800-as évek elején az volt a szokás, hogy a bíró elõzõ este, március 18-án halat, tojást és pénzt vitt a papnak. Általában font halat, db tojást és 4-5 forintot adott át neki a község nevében. Március 19-én, búcsú napján két mise volt, egyébként más vasárnapokon csak egy énekes mise szokott lenni. Akkoriban a darnói egyház anyaegyház volt, hozzá tartozott, annak filiája (leányegyház) Zseli község. Búcsúkor más falubeli papok miséztek illetve prédikáltak. E napon a darnói plébános baráti gesztusként meghívta a szomszédos falvak plébánosait vendégségbe: Hédervár, Zámoly, Ásvány, Püski, Révfalu lelkészeit, Hédervár és Vajka káplánjait. Mivel a búcsúkat a két falu külön tartotta, ilyen alkalmakkor átrándult a másik falu lakossága együtt ünnepelni. Búcsúra rendszerint a távollévõ rokonok is hazajöttek a szülõi házhoz, a testvérekhez. Ez a nap volt szinte az egyetlen, amikor együtt volt a család. A századforduló (1900) közeledtével a búcsúk alkalmával, az örömünnep betetõzéseként már flóberpuskával és pisztollyal lövöldöztek, melynek sokszor áldozatai is lettek. A két falu legényei folyton virtuskodtak, a lányokon hamar összekaptak, ilyenkor a lajbiból gyorsan elõkerült a bicska. Fõleg a zseliek voltak a nagy bicskások és nagy verekedõk. Ezekbõl a csetepatékból általában a zseliek kerültek ki gyõztesen. Ha a legény búcsúkor a korcsmában asztalt foglalt, és egy leányt meg akart hívni mulatságba, akkor egy gyereket küldött el a leány családjához, aki verselés közben nyújtotta át a meghívót jelentõ, legény által küldött borospalackot. Ha a család a borospalackot elfogadta, ez annyit jelentett, hogy a leánynak oda kellett ülnie a legény asztalához a búcsúi mulatságban. A lányok édesanyjukkal mentek a búcsúba és a bálokba. Az eladósorban levõ lányok az anyjuk elõtt álltak és a legények csak az anyjuk beleegyezésével kérhették fel a lányokat táncolni. A tánc befejezése után vissza kellett kísérni a leányt a szüleihez. Hazakísérés is csak a szülõ jelenléte mellett történhetett. Az 1800-as években a mindennapos és az ismétlõ iskolába járó gyermekek rendszeresen bejártak a korcsmába, részt vettek a nyilvános táncmulatságokon, éjjel sokáig kint maradhattak. Ez az egyébként káros szokás annyira elterjedt, hogy 1891-ben a moson megyei törvényhatósági bizottság a 15 éven aluli gyermekeket a korcsmától és minden nyilvános helytõl eltiltotta. Ettõl kezdve a legényegyletek a falvakban jobban odafigyeltek a gyermekek korcsmázására. Dr. Karácsony István DSZ p65 6

7 7 Vagányok vágányos kalandja Mi, az iskola 6. osztályos tanulói tavaly õsszel a No Thanx és a Hooligans együttesek koncertjén a Kisalföld újság jóvoltából egy ausztriai hajtányos osztálykirándulást nyertünk. A kirándulással megvártuk a jó idõt, így aztán idén májusban utaztunk a burgenlandi Horitschonba. Nagyon izgatottak voltunk, mivel nem igazán tudtuk, mi is az a hajtány. Annyit tudtunk, hogy sínen közlekedik, és nekünk kell hajtani lábbal. Az indulás elõtt pontos tájékoztatást kaptunk, mire kell odafigyelnünk majd. Az elején még nagyon óvatosak voltunk, de aztán egyre jobban belejöttünk a hajtásba. Egy hajtányra négyen, öten ülhettünk fel: két hajtó és az utasok. Ha a hajtók elfáradtak, akár menet közben is helyet cserélhettek az utasokkal. Két kocsit össze is kapcsolhattunk, így aztán nyolcan, tízen vonatozhattunk tovább. Mi voltunk a bakterok, mivel magunk irányíthattuk a sorompókat az útkeresztezõdéseknél. Az emelkedõs részeknél kicsit lassabban haladtunk, ám a lejtõk elõnyeit kihasználtuk rendesen! Élveztük, ahogy tekerés nélkül nagy sebességgel gurultunk. Mivel mindenki a saját tempójában tekert, gyorsan vagy akár ráérõsen, útközben gyönyörködhettünk az erdõk, mezõk, falvak szépségeiben. A 23 kilométeres sínpálya mellett kiépített pihenõállomásokon ehettünk, ihattunk, homokozhattunk, pihenhettünk. Félúton, az egyik állomáson három fogásos igazi burgenlandi ebédet is kaptunk. Az út végén Oberpullendorfban kicsit elfáradva, de élményekkel gazdagodva szálltunk fel a buszra. Ez a természetben eltöltött nap emlékezetes marad számunkra, a fák, a virágok, a sárga repceföldek, s nem utolsósorban a járgányok miatt. A hatodikosok Gyermekjóléti és Családsegítõ Szolgálat Darnózselin A települési önkormányzatok feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és mûködtetése. Az önkormányzat biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében többek között a gyermekjóléti szolgáltatást. Darnózselin ez idáig Önálló Gyermekjóléti Szolgáltató mûködött napi 4 órában. A Képviselõ-testület döntése alapján az önkormányzat a gyermekjóléti szolgálat ellátását július 1- jétõl a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulásra bízta. Így Darnózseli település a Mosonmagyaróvári Gyermekjóléti és Családsegítõ Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálata(9200 Mosonmagyaróvár Vasutas u. 10.) 22. területi irodájaként mûködik a jövõben. A Darnózseli területi iroda az önkormányzat épületében, Darnózseli Ady E. u. 8. szám alatt kapott helyet. Az új családgondozó Szabó Benigna, aki heti 8 órában végez munkát községünkben. Minden héten szerdán 8 és 12 óra között tart ügyfélfogadást a területi irodában. Feladata a gyermek testi és lelki egészségének, családban történõ nevelkedésének elõsegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelõzése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése. A kistérségi társulás keretén belül oldja meg az önkormányzat 2006 óta a családsegítõ szolgálat ellátását is. A családgondozó, Unger Edit heti 8 órában, minden héten csütörtökön látja el feladatát községünkben az önkormányzat épületében. A családsegítés célja a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezetõ okok megelõzése, a krízishelyzet megszüntetése. Probléma esetén forduljanak bizalommal mindkét családgondozóhoz! dr. Cseh Szilvia Pénz nélkül elõre Vannak olyan közös, 2008-as dolgaink, amelyekre talán egy kicsit büszkék lehetünk. Pénz, tõke, forrás híján nehéz fejleszteni, így vannak olyan kis beruházások, amelyek ugyan nem szúrnak szemet, mégis a fejlõdés részét képezik. Átalakítottuk a körjegyzõség épületét, a bútorzat egy része megújult, bõvült az eszközállomány, az informatikai géppark. Irattárat és garázst hoztunk létre, az ügyfeleket a jövõben új, murvás parkoló, új járda, fedett kerékpártároló várja a hivatalban. Még a tárgyév õszén új színt kap a hivatal falfelülete. A körjegyzõségben résztvevõ mindhárom település honlapja megújult/ /, azokon a Körjegyzõség menüpont alatt elérhetõek a hivatal formanyomtatványai, elérhetõségei. Így az ügyek egy része otthonról is intézhetõ! A fiatalok által kicsit tönkretett Hédervár felöli hidat sajnos nem tudjuk az eredeti állapotnak megfelelõen helyreállítani, mivel az árajánlat szerint az több mint egy millió forintba kerülne. Kollegánk, Kiss Lajos munkájával viszont szinte költség nélkül hoztuk használható állapotba a kerékpárút hídját. A csúnyán összefirkált Zseli buszmegállót Sághi Sándor közmunkásunk újrafestette, kérem, vigyázzunk munkájára. Varga Józsefné Edit gondozásában elnyert pályázati pénzbõl fûkaszát vásároltunk, Borbélyné Csordás Katalin által készített, pályázat során a Mikotai erdõben tanösvény épült. Beke lajosné Marika illetve Soósné Wurm Ildi intézményvezetõink több pályázaton is nyertek pénzt a községnek, így például új fénymásológép kerül az iskolába, az óvoda forintot tud fordítani eszközbeszerzésre. Adományból és Hodasi Mihály kisbodaki kõfaragó segítségébõl helyreállítottuk a zsidó temetõt. Társadalmiösszefogássalsikerültaziskolaterületénkialakítani egy minden igényt kielégítõ, új salakos kézilabdapályát. Külön figyelmet fordítunk arra, hogy a község életében történõ meghatározó események ne maradjanak köztünk, hanem térségi, megyei médiumokban is megjelenjenek. Remélem, hogy félév elteltével még több minden tehetõ majd a serpenyõnk pozitív és még kevesebb a negatív oldalába. dr. Tóth Zoltán, körjegyzõ DSZ p65 7