Budapest VIII. kerület lakosai egészségi állapotának elemzése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budapest VIII. kerület lakosai egészségi állapotának elemzése"

Átírás

1 Budapest VIII. kerület lakosai egészségi állapotának elemzése Doktori értekezés Dr. Kovács Aranka Katalin Semmelweis Egyetem Patológiai tudományok Doktori iskola Témavezető: Dr. Domján Gyula egyetemi tanár, az orvostudományok doktora CsS Hivatalos bírálók: Dr. Paulik Edit Ph.D. egyetemi docens Dr. Feith Helga Ph.D. főiskolai docens Szigorlati bizottság elnöke: Szigorlati bizottság tagjai: Dr. Kovács József Ph.D. egyetemi tanár Dr. Soósné Kiss Zsuzsanna Ph.D. főisk.doc. Dr. Fritz Péter Ph.D. főisk.doc. Budapest 2012

2 Tartalomjegyzék 1. Rövidítések jegyzéke Bevezetés Irodalmi kitekintés A VIII. kerület általános jellemzői Történeti alapok Józsefváros szocio-ökonómiai jellemzői a Közép-Magyarországi Régió és a Főváros adataival történő összehasonlításban a 2001-es népszámlálási adatok alapján Józsefváros egészségügyi ellátása Józsefváros szocio-ökonómiai egységei a negyedek Palota negyed Népszínház negyed Csarnok negyed Józsefváros központ Magdolna negyed Orczy negyed Tisztviselő telep Ganz negyed Kerepesi negyed Százados úti negyed Szigony negyed Célkitűzések Módszerek Adatok Az adatok feldolgozása Eredmények A negyedek összesítése Józsefváros demográfiai adatainak viszonya a fővároshoz Józsefváros halálozási adatainak viszonya a fővároshoz A rendelkezésre álló szocio-ökonómiai adatok elemzése a negyedek relatív halálozási kockázatának tükrében A negyedek halálozási adatainak haláloki elemzése Térinformatikai elemzések értékelése Józsefváros negyedeinek relatív korai halálozásának viszonylatában

3 5.7. A Magdolna negyed rehabilitációs vizsgálatának tömbszintű elemzése összevetve a térinformatikai módszerrel elemzett relatív korai halálozási kockázat tömbszintű elemzésével Szűrési adatok elemzésének eredményei Értékelés Megbeszélés Következtetések Összefoglalás Irodalomjegyzék Saját publikációk Köszönetnyilvánítás Mellékletek A kerület fontosabb intézményei, épületei A kerületben található közfinanszírozott egészségügyi intézmények A negyedek társadalmi gazdasági adatai Józsefváros haláloki statisztikája A Framingham study eredményeit alkalmazó számítógépes program adatfelviteli felülete Hajléktalan ellátó helyek 2011-ben a nyolcadik kerületben A Józsefvárosi Önkormányzat kimutatása a kerületi kötődésű hajléktalanokról 132 2

4 1. Rövidítések jegyzéke ÁNTSz: CDC: JESz: KSH: MÁV: MÁVAG: OEP: RIF: SAHSU: SatScan: SzVÉ: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Centers for Disease Control and Prevention, USA Józsefvárosi Egészségügyi Szolgálat Központi Statisztikai Hivatal Magyar Állami Vasutak Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak Országos Egészségbiztosítási Pénztár Rapid Inquire Facility - Standardizált Halálozási Hányadosok (SHH) Small Area Health Statistics Unit (Kistérségi Egészségstatisztikai Csoport) software for spatial, temporal and space-time scan statistics Születéskor Várható Élettartam 3

5 2. Bevezetés A jelenlegi egészségfejlesztés és egészségügyi szervezés egyik legnagyobb megoldandó problémája a szocio-ökonómiai egyenlőtlenséggel összefüggő egészségi állapot egyenlőtlenség. Ennek mértékét a különböző földrajzi, közigazgatási, illetve egyéb szempontok szerint kijelölt populációk születéskor várható élettartamának (SzVÉ) összehasonlítása jelzi. Magyarországon igen jelentős ez a probléma, a városok és kisebb települések közötti, a különböző megyék közötti egészségi állapot eltérés évtizedek óta kutatott kérdés [1]. Országon belüli viszonylatban a fővárosi halálozási arányok kifejezetten jóknak mondhatóak, viszont a fővároson belül a kerületetek között is igen komoly egészségegyenlőtlenség, korai halálozási kockázatbeli eltérés tapasztalható [2]. Az 1990-es években több kutató is felhívta a VIII. kerület, azaz Józsefváros, lakosságának a fővároson belüli elmaradott egészségi állapotára, tehát a kerületben tapasztalható magas korai halálozási kockázatra: Józan Pétert idézve: Annak a kisfiúnak, aki az ezredfordulón a főváros VII., VIII. kerületében született, nem jobbak az életkilátásai, mint líbiai kortársának, míg a II. kerületben világra jött csecsemő életesélyei hasonlóak egy dániai csecsemőéhez; a lepusztult Erzsébet- és Józsefvárosban élő férfiak születéskor várható élettartama 9,4 évvel marad el az elit által preferált II. kerületben lakó férfiakétól. [3]. Klinger András pedig így jellemezte ezt az eltérést: Budapest kerületei közül a legmagasabb halandóságot a VIII. kerületben találjuk, ahol a standardizált halandóság 25%-kal haladja meg a budapesti átlagot. Budapest halandósága csak 86%-a a vidéki átlagnak. De a fővároson belül kerületenként nagyobbak a különbségek, mint a vidéki kistérségekben. Józsefváros lakosainak egészség-hátrányát a lakosság alacsony jövedelmi helyzetével, rossz lakásviszonyokkal, szociális környezettel, alacsony iskolázottsággal és nagy munkanélküliséggel magyarázta a szakirodalom [4]. Közismert tényező az is, hogy a kerületben magas a cigány lakosság aránya, és igen sok a hajléktalan. Közszájon forog az is, hogy a kerületben magas a bűnözési ráta, elsősorban a kisebb vagyon elleni bűncselekmények, és itt igen sok csellengő cigány és nem cigány szegény ember látható [5,6,7]. 4

6 Ez azonban csak elenyésző része Józsefvárosnak. Pest egyik legrégebbi részén az ország kultúrtörténetében fontos épületek, műemlékek sorakoznak (1. sz. melléklet), otthont adva ma is fontos hivataloknak, múzeumoknak és oktatási és egészségügyi intézménynek. Nincs olyan kerület a fővárosban, ahol az egészségügy ilyen intenzíven képviseltetné magát, hiszen 19 nagy egészségügyi intézmény helyezkedik el Józsefvárosban (2. sz. melléklet). Oktatási intézményben sincsen hiány, hiszen 13 felsőoktatási intézmény és 3 jó hírű gimnázium öregbíti a kerület hírnevét. A kerületben történtek nagy felújítások, épültek bevásárló központok is. Józsefvárosban tanulási, és munkalehetőséget találhatunk, mégis alacsony az iskolázottság és magas a munkanélküliség. A sok történelmi épület és a pozitív változások ellenére is leginkább a bűnözésnek, a szegénységnek és a prostitúciónak tanyájaként híresült el, különösen a népszerű animációs filmparódia, a NYÓCKER [8] nyomán. Műhelybeszélgetésekből ismert érdekes jelenség, hogy a nyolcadik kerületben a Budapest hőségriasztásával kapcsolatos halálozási többletben is korábban megmagyarázhatatlan eltérés található. Páldy Anna és munkacsoportja kutatásai szerint a hőségriadóhoz kapcsolódó halálozási többlet jól kimutatható Budapest kerületeiben is, ám a VIII. kerületben a halálozási többlet és az aktuális klímaviszonyok [9] között nem látható következetesen az összefüggés. Ezek az ellentmondások több kérdést is felvetnek: Mi okozhatja ezt a nagyon rossz szociális és egészségi állapotot? A kerület egészére vagy csak egy részére jellemzőek ezek az igen rossz adatok? Nem torzította-e el valami, a nyolcadik kerületre jellemző sajátosság az elemzett adatokat? A kutatáshoz szükséges szocio-ökonómiai adatokat a kerületi önkormányzat által készíttetett, Józsefváros építészeti és szociális rehabilitációjának tervezése céljából készült felmérés adta [10]. Ez a felmérés az épület-történetileg homogénebb és a lakosság szempontjából is egységesebbnek tűnő városrészek meghatározása után ezeknek a városrészeknek (negyedek) szociológiai jellemzőit tárta fel (3. sz. melléklet). 5

7 Ennek a felosztásnak megfelelően próbáltam először morbiditási majd később mortalitási adatok elemzésével feltárni azokat az összefüggéseket, amelyek az ismert szakirodalmi tényekhez igazítva el tudnak vezetni az ellentmondások feloldásához, és remélhetőleg segítséget tudnak adni azok végleges megoldásához Irodalmi kitekintés A világban egyre nagyobb figyelem fordul a szocio-ökonómiai helyzet eltéréseivel összefüggő egészség egyenlőtlenségekre, azok orvoslásának lehetőségeire, módszereire. Ennek a tevékenységnek a szempontjait a WHO ajánlások [11] mutatják meg, részben a fertőző betegségek megelőzése, részben a nem fertőző betegségek megelőzése, prognózisának javítása terén [12,13]. A földrajzi, közigazgatási szempontból elkülönült vidékek közötti egészségegyenlőtlenségek kutatása viszonylag jól elérhető hivatalosan verifikált adatok alapján folyik [14]. A világon észlelhető SzVÉ különbség szinte egy emberöltőnyi (48 év) és ez elsősorban a földrészek illetve nemzetek eltérő nemzeti jövedelem, gazdasági fejlettségének számlájára írható [15,16]. Az egészséget meghatározó különböző tényezők, egészségdeterminánsok köre a gazdasági helyzettel, azzal összefüggésben bizonyított. A SzVÉ és egy adott vidék az egy főre eső jövedelem vásárlási értéke, de lényegében a gazdasági fejlettsége szoros összefüggésben van egymással [17,18]. A fejlettebb országokban az országokon belüli egészségegyenlőtlenség [19,20,21] kutatása került előtérbe. Elsősorban a 90-es években végzett átfogó kutatások eredménye pedig egyértelműen az alacsony iskolázottságban és jövedelmi helyzetben, rossz szociális állapotban határozzák meg a lakosság körében tapasztalható egészség egyenlőtlenség hátterét [22,23,24,25,26]. Még a legfejlettebbnek és leggazdagabbnak számító országokban is jelentős ez a kérdés, sőt a földrajzi és közigazgatási határoktól függetlenül ugyanolyan okokra tűnik visszavezethetőnek [27]. Előtérbe helyezte ezeknek a kutatásoknak a szükségességét a gazdasági válság hatása is [28]. Jelenleg már azokat a matematikai összefüggéseket kutatják, amelyekkel a már ismert egészségdeterminánsok egészségbefolyásoló szintjét meg lehet állapítani egy adott populációban, és ez által a még maradó területi 6

8 egyenlőtlenségek okának mibenléte is pontosabban megállapíthatóvá válik [29,30, 31,32]. Hazánkban ez különösen jelentős szerepet kap, hiszen a gazdasági fejlettségünkhöz képest kalkulálható SzVÉ hoz képest jelentős elmaradás tapasztalható Magyarországon [33,34]. Ez a jelenség, valószínűleg az országon belüli egyenlőtlenség következménye. Ennek az eltérésnek a kóroktani, területi és társadalmi differenciálása jelentős irodalommal rendelkezik Magyarországon is [35,36,37]. A tanulmányok általában a konkrét területekre vonatkozó demográfiai és egészség adatokat tudják felhasználni. Ismert tény ezek alapján, hogy viszonylag nagy az eltérés hazánkban a falu és város valamint az ország keleti és nyugati része között. Kiemelkedő helyzetben van azonban a Főváros. Nemcsak azért, mert Budapest a SzVÉ szempontjából a legjobb helyzetű térségek közé tartozik, hanem azért is, mert részletesebben nézve a fővároson belüli halandósági eltérés [38,39] legalább akkora, mint a legrosszabb és legjobb kistérség közötti eltérés. Fontos része a kutatásoknak az, hogy az egészségügy elérhetősége hogyan befolyásolja a populáció egészségi állapotát. Első gondolat lehetne az, hogy a budapesti infrastruktúrát és az egészségügyi intézmények sokaságát ismerve, ezekről az egyenlőtlenségekről nem lehet beszélni. Azonban ez csak az egészségügyi szolgálat elérésének térbeli, időbeli nehézségeiről igaz, az országos kutatások szerint is a budapesti lakosok ellátásában inkább többlet lehetőség, mint hiányosság látható[40]. Körvonalazódik tehát, hogy az ellátáshoz való hozzáférés nehézségeit másfajta problémákhoz kell kötnünk. A földrajzi, közlekedési elhelyezkedésen kívül az ellátó igénybevételét befolyásolja az egyén(ek) iskolai végzettsége, műveltsége, tájékozottsága [41,42], és gazdasági helyzete [43,44,45] is. A főváros kerületeinek adataiban is felfedezhető az összefüggés a gazdasági helyzet, az iskolázottság és az egészségi állapot egyenlőtlenségek között. A területek közötti eltérés jellemzi ugyan az adott terület populációjának egészségeltéréseit, de a területen élő populáció egészségfejlesztési stratégiáját csak egy meglehetősen nagy távlatból tudja tervezni, részletesebb elemzésekre kényszerülünk. A nagyobb része ezeknek a kutatásoknak a veszélyeztetett csoportok felkutatása és individuális kezelése a célja [46]. Ezekhez a sérülékeny csoportoknak (hajléktalanok, roma közösségek) sok egészségfejlesztési program nem jut el, és ez által az ő 7

9 lemaradásuk az egyenlőtlenség mélyüléséhez vezet [47]. Talán ez az egyenlőtlenség növekedés az oka annak a ténynek is, hogy a gazdasági fejlődés növekedésével az egészséghatás növekedése lassul [48]. Magyarországon, a romák egészségi állapotának kutatása rendelkezik több adattal, ők a legsérülékenyebb populációt képviselik. A másik igen rossz egészségi állapotban lévő csoport a mélyszegénységben élők, vagy hajléktalanok csoportja. A roma csoportok kutatása nagyvárosokban illetve a fővárosban igen nehézkes, és, bár a hajléktalan lakosság látható számban jelen van, ezek elérése is problémás. Általában ezeknek a vulnerábilis csoportoknak az elérése akkor lehetséges, ha telepekben [49] élnek, vagy, ha ellátókhoz köthető a jelenlétük [50]. A kutatások szerint egyértelműen kiderül, hogy a mélyszegénységben élők közül is, a cigányok hátrányosabb egészségi állapotban vannak, és számukra az egészségügyi vizsgálatok igénybevétele is akadályozottabb, életmódbeli eltéréseik miatt sérülékenyebbek, magasabb a korai halálozási kockázatuk. Gyukits és munkatársai az országot reprezentálandó, fiatal nőt kérdeztek meg a szűrésen való részvételi, illetve orvoshoz fordulási szokásaik felől. Mindenképpen nagyobb hátrányt tapasztaltak ez egészségügy szolgáltatásainak igénybevételében az alacsony iskolai végzettségűeknél, ezen belül a magukat romáknak vallók hátránya még nagyobb volt [51]. Vizsgálataik szerint valamivel nagyobb hátrányt jelent az, hogy ha valaki roma származású, ám a szerzők maguk is az alacsony esetszámot és a roma származásból eredő azonos iskolai végzettséghez társul(hat)ó alacsonyabb tudásszintet feltételezték ennek magyarázatául. Kósa Karolina és munkatársai [52] a magyarországi cigány lakosság egészségi állapotának vizsgálatában arra a következtetésre jutott, hogy bár a cigány lakosság születéskor várható élettartama évvel kevesebb, mint a nem cigány lakosságé, ennek hátterében nem genetikai vagy biológiai tényezők, hanem társadalmi és gazdasági tényezők állnak. Ezek az eredmények a további epidemiológiai intervenció tárgyának az iskolázottságban, műveltségben, munkavállalásban és jövedelemszerző képességben meglévő hátrányok leküzdését adják meg. Aracsi és munkacsoportja, vizsgálódásai során a halmozottan hátrányos helyzetű katonakötelesek utánkövetéses vizsgálatánál a cigánysághoz tartozást, mint a depriváló tényezők egyik, de nem a legfontosabb, és főleg nem egyetlen faktorát vette figyelembe [53]. Balázs Péter [54] és munkatársai szülészeti adatok alapján hasonlították össze a roma és nem roma nők és újszülöttjeik egészségi állapotát. Megállapították a roma nők egészség 8

10 hátrányát, de a vizsgálatban nem különül el pontosan a nők jövedelmi helyzete, és életmódbeli sajátosságaik. A magyar szociológiai irodalomban a mélyszegénység fogalma igen gyakran összefonódik a cigány lakosság egy részének jellemzőivel [55,56] A VIII. kerület általános jellemzői A VIII. kerület, amely 1977-ben nevét II. József után kapta. A főváros egy központi elhelyezkedésű, viszonylag kisebb területű kerülete, de a legnépesebbek egyike, ahogyan ez az 1. ábrán is látszik. Legend VIII_negyedek2 nepsuru IV III. XV. II. XIII. XII. V. I. VI. VII. VIII. XIV. X. XVI. XI. IX. XVII. XIX. XXI. XX. XVIII. XXII. XXIII. 1. ábra Budapest népsűrűsége (Forrás: KSH [57]) 6,8 négyzetkilométeren fekszik, állandó lakossága 73 ezer fő, ami nagyjából 38 ezer háztartást jelent. Kiemelkedően nagy (42%) az egyszemélyes háztartás aránya, sok az egyedülálló idős ember. A lakosságszám az utóbbi húsz évben folyamatosan csökken, 9

11 1000 főre ahogyan más fővárosi kerületben is, és - részben emiatt - csökken a központi költségvetésből a kerületnek jutó összeg is. Ugyanakkor tény, hogy a belső pesti kerületek között - az új beköltözések eredményeként (2. ábra [58]) itt a legkisebb arányú a népességfogyás. A népesség összetétele igen változatos, sok esetben külföldi betelepedőkből áll [59].. Elvándorlások aránya Odavándorlások aránya Vándorási különbözet Év 2. ábra vándorlási különbözet a Józsefvárosban, ; (Forrás: TeIR BPSTAR [58]) Központi fekvése miatt a kerület közlekedési csomóponttá vált. A Józsefvárosi pályaudvar a MÁV első pályaudvara volt, amelyet a társaság elődjének államosításakor, 1867-ben adtak át a forgalomnak között az államvasutak budapesti főpályaudvaraként működött, ezt követően adta át a helyét a szintén VIII. kerületben épült, nagyobb, korszerűbb Keleti pályaudvarnak. Tehát Pest, és később Budapest megközelítése vonattal józsefvárosi érkezéssel volt lehetséges, így a kerület az akkori közlekedés központjává vált. A Józsefvárosi pályaudvar egészen a ben történt 10

12 bezárásáig Magyarország keleti és délkeleti részéről érkező személyforgalom fő érkezési helye volt. Ide, az Orczy térnél lévő pályaudvarra érkeztek a vidékről ingázók az ország fejletlenebb részeiről induló szerencsét próbálók is. Jelenleg a személyforgalom szerepe a Keleti Pályaudvarra hárult, ami ha nem is a kerület közepére, de a szélére hozza be ugyanezt a tömeget. Mivel a kerület főútvonala a Dunával párhuzamosan futó Nagy és Kis Körút, amelyek nyomvonala a város igényeinek megfelelően a város ipari, kereskedelmi létesítményeinek kiszolgálására épült, az átmenő, lényegében a hidakat (Margit, Petőfi, Erzsébet hidak) érintő autós és tömegközlekedési forgalom érinti a kerületet, nemcsak célpontként, hanem átmenő forgalomként is. A sugárirányban futó utak (Üllői, Kerepesi) a belvárosba, Buda középső részébe érkezőket hozzák be az autópályákról. Ennek megfelelően Józsefváros először az ipari, nagy- és kiskereskedelmi létesítmények, majd a szállodai szolgáltatások és országos intézmények színhelye lett. A forgalom a jó közlekedést, de a rossz parkolási lehetőségeket, zajos környezetet és a rossz levegőt is hozta. Az önkormányzat által kezdeményezett sétáló utcák kialakítása a parkolási lehetőségeket tovább ronthatja ugyan, de a forgalom zaját valamelyest mérsékli, közösségek kialakulását segíti, élhetőbb, lakhatóbb környezetet teremthet Történeti alapok [60,61] A kerület az egyik legrégebbi része Pestnek: a Kiskörút és a sugárirányú Rákóczi út és Üllői út középkori eredetűek, míg a Hungária krt. nyomvonala csak az 1871-es városrendezési tervben jelenik meg. A török hódoltság után a város körüli kerteket az (az ún. déli kertek) felosztották. Így alakult ki, a mai VI. és VII. kerülettel együtt, a mostani Józsefváros területének belvárosi része. Jórészt arisztokraták, és olyan katonatisztek kaptak itt parcellákat, akik a törökök elleni harcokban kitüntették magukat. A kertek egy részét később bérházak számára osztották fel, de maradt néhány egységes terület, melyen a Tudományegyetem, a Nemzeti Múzeum, és a Klinikák épülhettek fel. A Múzeum klasszicista épülete idevonzotta a nagybirtokosok lakásépítő szándékát: aki adott valamit is magára a század eleji arisztokrata családok közül, az építtetett ide egy 11

13 palotát. Így épült fel a Nemzeti Múzeum mögötti részen a mágnásfertály, a mai Palotanegyed. Az iparosodás megindulása szintén nagy változást hozott. A Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak (MÁVAG) a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára, a Kőbányai út, a Hungária körút, Vajda Péter utca, Orczy út által határolt kiterjedt ipari területen később mozdonyokkal és gördülőállománnyal ellátó, több ezer főt foglalkoztató állami ipari nagyvállalatként működött. A Csepel Művek mellett a hazai gépgyártás egyik legnagyobb üzemeként tartották számon. Első mozdonyát 1873-ban gyártotta, leghíresebb terméke, pedig az 1924-től gyártott 424-es gőzmozdony volt. Munkásai a Millennium előtt és körül érkeztek a Monarchia különböző területéről és a környező országok ipari vidékeiről. Ezek az emberek a jó középosztályt képviselték, szakképzett, jól fizetett munkások voltak. Maga a gyár és a hozzá tartozó lakótelep egy korábbi temető területén, a Kőbányai úton volt, és a gyár környezetében, a Delej utcában felépítették a Mávag-kolóniát, vagy mai szóval lakótelepet, ahol olcsó bérű szolgálati lakáshoz jutottak a munkások. A német ajkú, a pesties beszéd kialakításában nagy szerepe játszó lakosság jó része itt telepedett le, a gyár vezetői pedig a szintén itt kialakított Tisztviselő telepen találtak maguknak otthont. A lakótelep szinte önálló életet élt, közösségi szervezésű rendezvényekkel, biztonsági szolgáltatásokkal. Helyben volt az iskola is, zöldség, gyümölcs és hús is érkezett lovas kocsin, a lakosságnak még vásárolni sem kellett elhagyni a területet. Hétvégén az itt lakók budaörsi kiskertjeikben, hétvégi házukban pihentek. Az épületekben közös WC és közösségi fürdő üzemelt, amely mai szemmel szinte már elfogadhatatlan. A valaha ennek a lakosságnak épített Golgota téri kápolna ma már nem létezik, de a hozzá vezető egy-két stáció még látható a Rezső téri templomnál. A mostani lakosok átalakították, komfortosították ezeket a lakásokat. A vasút (Józsefvárosi pályaudvar) ide vonzotta a Ruggyantagyárat, a későbbi Taurus Gumigyárat, ami szintén sok száz szakmunkásnak biztosított megélhetést. Mind a Mávag, mind a Gumigyár szerencsésen túlélte a világháborúkat. A II. Világháború után még megmaradt az ipar fejlesztésének szándéka. de a Ganz és a MÁVAG egyesítése és a Május 1 Ruhagyár termelésbe állításával kialakult viszonyok mellé a lakóterületeket nem fejlesztették. A korábban épített lakótelepek a új 12

14 igényeknek nem feleltek meg. A tömegközlekedés, elsősorban a villamos közlekedés fejlődésével viszont már nem is volt feltétlenül szükséges, hogy a gyárak munkásai közel lakjanak. A Ganz-MÁVAG ban bezárt, helyébe sok kis elszigetelt ipari létesítmény, majd raktárépületek, később a szürkegazdaságban érvényesülő könnyűipari üzemek és raktározási lehetőségek alakultak ki. Jelenleg a szemben lévő Négy Tigris kínai piac kulturáltabb és még nagyobb utódját tervezik és építik. A gumiipar a Michelin cégbe olvadva ma is létezik. Tehát az ipari területek felbomlóban vannak, a szakmunkások száma sokkal kevesebb. Lakhelyükként egyáltalán nem jellemző, hogy a környéket választják, mivel már régóta nem épültek olyan házak, amelyek a modern igényeknek megfelelő lakások találhatóak, és a városban, sőt a város környékéről való közlekedés idő-léptéke is megváltozott. A rossz beosztású olcsó bérlakásokat az alacsonyabb társadalmi státuszú rétegek lakják, legalábbis bizonyos területeken. A kerület másik lakó és ipari területe a Százados úti lakótelep, ahol a szomszédos X. kerületi ipari dolgozók laktak. Ez a terület szellősebben épült, sok helyen megőrizte a kertvárosi jellegét. A nagyon leromlott lakóépületek és ipari épületek helyén gördülékenyebben lehetett kényelmes, a mai igényeknek is megfelelő lakásokat építeni. Az 1911 és 13 között felépült, és azóta működő, jelenleg is kb. 40 művész családnak lakó és alkotóterületet biztosító Művésztelep, bár fényéből sokat veszített, megőrizte a polgári értékeket. A lakótelepekkel egy időben a Csarnok, a Központi és a Népszínház negyedekben inkább tipikus pesti bérházak épültek, amelyekben a külső homlokzat felöl a polgárias, nagyobb lakások, az udvar felől, hátul a szegényeknek épült szoba-konyhás lakások helyezkednek el. Ezek a lakások a környező üzletek tulajdonosainak, iparosoknak, jobb módú polgároknak adtak otthont. A lakók kisiparosok, a környező kis üzletek fenntartó pesti zsidó kiskereskedők, kisiparosok és a jó módú muzsikus cigányok [62,63], illetve a melléjük települt hangszerkészítő és javító műhelyek tulajdonosai. Szép példája alakult ki a különböző hagyományú, vallású és kultúrájú emberek békés egymás mellett élésének, sőt keveredésének. A pesti polgárok számára a környék jó esti és délutáni szórakozást is nyújtott, művészetet támogató kávéházaival, kertvendéglőivel, kis kocsmáival. A két világháború között új házak alig épültek, a betelepülés megállt. 13

15 A II. Világháborúban a házak 90% -a megsérült, de csak a romos házak lakhatóvá tétele történt meg, új házak nem épültek. A bérházakat államosították, a felújítást folyamatosan elhanyagolták. A 40-es évek végén, 50-es évek elején a polgári lakások nagy része felosztották, és a társbérleteket, vagy önálló szoba konyha jellegű lakásokat alakítottak ki. A József körúthoz közeli területeken, főleg a Palotanegyedben, tehát a körút Duna felé eső részén maradtak meg inkább nagyobb, polgáriasabb lakások. A házak homlokzatának felújítása ezeken a frekventált helyeken önkormányzati forrásból megtörtént, de a belső közös területek és a lakások a benne lakók szervezőkészségének és pénztárcájának megfelelően alakultak. Sokan, főleg az egyedül maradt idős emberek nem voltak képesek a saját lakásukat felújítani vagy a társasházak a felújítási alap miatt emeltebb közös költségét fizetni. Jól látható az a tendencia, hogy ezekbe a lakásokba irodák települnek be, magán orvosi rendelők nyílnak, kiadó lakások, panziók alakulnak, sőt a romkocsma intézménye is teret hódít. A jó közlekedési lehetőség és nagy forgalom már kevés embert vonz ide állandó lakosként. Itt az eladó lakások ára nagyjából még értéket képvisel, de a lakóközösség jóvátehetetlenül felbomlani látszik. A kerület őslakosait képező kisiparosokat és kiskereskedőket és üzleteiket a Népszínház és Csarnok negyed, valamint a Józsefváros Központ, vagyis a József körút Dunától távolabb eső oldala őrizte a legtovább. Ma már a generációkról generációkra történő átörökítés megszakadni látszik. Sorra zárnak be a kis üzletek. Az ezredforduló után épült bevásárló központokkal szembeni gazdasági harcban vesztesként kikerülő boltocskák helyén rosszabb esetben elhagyottan tátongó helyiségek maradnak. Jobbik esetben, a használatba kerülő helyiségek közül a nagyobbak egy-két bankfiók vagy áruházlánc befogadására szolgálnak. Ez a fajta befektetői szándék a Körút túlsó (a Dunától távolabb eső) részein a Körúttól való távolsággal egyenes arányban csökken. Itt a városképet a sorra nyíló, megszűnő, elsősorban bazár, büfé-élelmiszer és használt ruhakereskedések tarkítják, melyeknek nagy része egy éven belül gazdát és profilt vált. A tulajdonosok és üzemeltetők jellemzően idegen ajkú bevándorlók, arabok, kínaiak, nigériaiak, akik az olcsó lakás lehetőséget is megtalálják itt. A legtöbben nem fáradnak sokat lakókörnyezetük szépítésével, karbantartásával, sőt még a lakóhely hivatalossá tételével, vagyis a bejelentkezéssel sem. A korábban kifejezetten a kínai piachoz köthető folyamatos bevándorlási jelenség területileg és a nemzetiségek palettáján is szélesedik. Jól látható ez a bölcsődék és óvodák (és a háttérben működő, engedély 14

16 nélkül gyermek megőrzők) és az iskolák nemzetiségi sokszínűségében is [64] Összességében csak a Tisztviselő negyedről mondható el igazán, hogy a lakók többsége itt született, és családi kötelék hozta ide és tartja itt Józsefváros szocio-ökonómiai jellemzői a Közép-Magyarországi Régió és a Főváros adataival történő összehasonlításban a 2001-es népszámlálási adatok alapján [4] A Józan Péter szerkesztésében megjelent A Közép-Magyarországi régió demográfiai atlasza a es népszámlálás adatai alapján, a népszámlálás eszmei pillanatára vonatkoztatva jellemzi ezt a területet. Budapestet és az agglomerációs kistérségeket népsűrűség szempontjából összehasonlítva a legsűrűbben lakott terület, nem meglepő módon, a főváros, amelynek lakossága 1000 fő/km 2 szemben az egész Közép-Magyarországi, 414 fő/km 2 -es adattal. Budapesten belül a belvárosi kerületek, az V., VI., VII., és a VIII. kerületek népsűrűségi adatai meghaladják a 9000 fő/km 2- -t is. A szomszédos, a Duna két oldalát övező, városközponti elhelyezkedésükből és a hasonló népsűrűségükből arra következtethetnénk, hogy hasonlóak ezek a kerületek egyéb tekintetben is. [4:6.o.] A pest megyei kistérségek és a főváros egésze illetve bármely kerülete közötti eltérés sok kategóriában olyan mértékű, hogy a továbbiakban, az agglomerációban lévő kistérségekkel való összehasonlítástól eltekintek, és a nyolcadik kerületet a hozzá elhelyezkedésben közel álló és népsűrűség szempontjából hasonló kerületekhez (V.,VI.,VII.) vagy a főváros egészéhez és annak kerületeihez hasonlítom. Az iskolai végzettséget tekintve a 18 éves és idősebb népességből a legalább érettségizettek részaránya a fővárosban a legmagasabb, 55% felett van. Az előbb említett belvárosi kerületek is ezt az átlagot mutatják: az V. kerület 60% felett, a VI. és VII. 55 illetve 55 % felett maradnak, míg a VIII. kerület, pedig egyértelműen a legrosszabb, 50% alatti tartományban van. A 25 éves és ennél idősebb népességből a felsőoktatásban szerzett végzettségűek részaránya tekintetében, fővárosi viszonylatban a VIII. kerület a legrosszabbnál eggyel jobb kategóriába került: 20% alatt, de 15% felett van. Iskolai végzettségre nézve, tehát a kerület a hasonlóan sűrűn lakott belvárosi 15

17 kerületektől eltér, azoknál általában rosszabb. A felsőfokú végzettségűek kicsit jobb aránya utalhat arra, hogy a kerület lakossága kevésbé homogén. A természetes szaporodásra utaló adatokat tekintve a főváros térképén kelet-nyugati irányban haladó és a belvárosi kerületekre fokozottan érvényes csökkenő tendencia látszik. A nyugati kerületek születés száma a budapesti átlagtól elmarad, a keleti kerületek születésszáma a fővárosi átlagot meghaladja. Józsefváros, bár belvárosi és nagy népsűrűségű kerület, mégis a keleti és külső kerületekhez hasonló, magasabb születés számot mutató kategóriában van, a budapesti átlag körüli születési számával ( ). Markánsabbnak látszik a különbség, a környező kerületekhez képes: ha a házas hölgyeket nézzük, akkor a kerület már a budapesti (156) átlagot képviseli, és a 155 és 159 közötti születésszámú sávba esik, eltérve a belvárosi nagy népsűrűségű kerületektől. A száz családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermekek számában szintén kitűnik Józsefváros, hiszen az alacsony nyugat budapesti és belvárosi számokkal ellentétben a főváros átlagát (46) felülmúlja (50-54). [4:24.o.]. Itt a legmagasabb a teljes termékenységi ráta és az élve születési sorrendben is első helyen áll a kerület. [4:88.,91.o] Az is tény viszont, hogy a kerület vezeti a 2500 gramm alatti születések számát is az év átlaga alapján. [4:106.o.]. Sajnos kiemelkedő a csecsemőhalálozás és a korai újszülött halálozás aránya is. [4: o.] Az öregedési mutató tekintetében a budapesti átlagot alulmúló, éppen az átmeneti zónában lévő Józsefvároshoz képest a fentebb említett hasonló földrajzi helyzetű kerületek a budapesti átlagot (1,38) a jóval meghaladó mezőnybe esnek. [4:19.o]. Az eltartottsági teher (0-14 és 65 évesnél idősebb népesség és a éves népesség hányadosa) tekintetében a középmezőnyben helyezkedik el a kerület, éppen meghaladja(0,45) a budapesti arányszámot (0,44) A budai belvárosi (I, II.,) kerületek ennél magasabb (0,55-nél nagyobb), a szomszédos VI.,VII.,IX. kerületek pedig hasonló adatot mutat. [4:17.o.]. Eltérés azonban az, hogy a nyolcadik kerületben inkább a gyermek, a többi belső kerületben inkább a nyugdíjas, idős korosztály emeli az eltartottsági terhet. A száz háztartásra jutó személyek számában és a száz háztartásra jutó keresőképesek számában a fővárosi átlagot meghaladó (225 és 96) kerületek a külső kerületek, a belváros felé haladva egyre inkább közelít a mutató a budapesti átlaghoz, és Józsefváros mindkét esetben az átmeneti zónában van, az átlagost képviselve. [4:20-23.o.] 16

18 Feltűnően magas az élettársi, és az egy szülő gyermekkel típusú családok részaránya a kerületben és ebben a VI., VII. és IX, tehát a szomszédos kerületekre hasonlít. A fővárosban kiemelkedő a VIII. kerületben a háromnál több gyermeket nevelő családok részaránya a gyermekes családok között (11,5% felett). A ténylegesen keresőtevékenységet folytatók részaránya szempontjából az összes belvárosi kerület az alacsony (40% alatti) kategóriát képviseli, a VI. kerületet kivéve. Ha ezt tovább bontjuk, a VI, VIII., és V. kerületekben a legmagasabb a keresőképesekre eső keresőtevékenyet nem folytatók, a VII.-ben az inaktív keresők aránya nagyobb, de összességében nézve az eltartottak és az inaktívak száma a belvárosi kerületekben, és ezen belül az V. és a VIII. kerületben a legmagasabb a fővárosban. Ezt a két kerületet összehasonlítva azonban feltűnően eltér a munkanélküliek aránya, hiszen a VIII. kerületben a vártnak megfelelően a legmagasabb, 7% feletti, az V.-ben pedig a legalacsonyabb, 5,5% alatti kategóriába esik. [4: o.]. Mindezek alapján nem meglepő, hogy az egész fővárosban az egy főre eső adóköteles jövedelem Józsefvárosban a legalacsonyabb, évi 562 ezer forint. [4:51.o.] A lakásviszonyokat a belvárosra jellemző alacsony szobaszámú, alacsony lakóterületű és alacsony komfort fokozatú lakásokkal lehet jellemezni. Az előbb említett környező kerületekhez képest Józsefvárosban magasabb az egyedülálló idős emberek által lakott lakások részaránya [4: o.]. A természetes népmozgalom mellett jelentős tényező a népvándorlás. Az évek átlaga szerinti állandó jelleggel kivándorlók száma kissé meghaladja a bevándorlók számát, így a közel 1500 bevándorló és a közel 2000 kivándorló együttesen 520 negatív eltérést képvisel [4:145.o.], év után ez a mérleg megfordul, a beköltözők száma nagyobb mint az elvándorlók száma (2. sz. ábra). Jelentős a kerületbe, a munkahelyre való ingázók száma, amely 2000 körül van, így a 4. helyet adja az összes kerület között. A legnagyobb, sokat emlegetett eltérés a korai halálozás kockázatában, vagyis a születéskor, illetve az adott életkorban várható élettartam hosszúságában van. A nyolcadik kerületi férfiak születésükkor várhatóan 66,19 életévre számíthatnak, szemben a második kerületi 75,76 évvel. Ez a kicsit több mint 9 éves különbség (9,57) nem változik lényegesen (8,68) a 30 évet megélt férfiak várható élettartamában sem. Halálozási kockázat tekintetében Józsefváros az összes szomszédos kerületet megelőzi, 17

19 és az ezen fejezet elején a látszólag hasonló adottságú, de lényegesen magasabb jövedelmű V. kerülethez képest a skála ellenkező felén áll. (Az V. kerület a harmadik a főváros leghosszabb élettartamra számítható kerületei között.) Nők esetében a születéskor várható életkor viszonylatában csak a szintén nem örömteli 2. legrosszabb helyet kapja a kerület, de a 30 és 60 közötti halálozási valószínűségben a nők is első helyen vannak a fővárosban [4: o.]. A haláloki táblázatokból a teljesség minden igénye nélkül emelem ki a férfiak légzőrendszer betegségei (J00-J98), a nők a máj rosszindulatú daganata (C22) és hörgő és tüdődaganata (C34) okozta halálozását, a férfiak erőszakos események (V01-Y89) és suicidium (X60-X84) okozta halálozását [4: o.]. Megítélésem szerint ezek az adatok a súlyosan egészségtelen életmódhoz, alkohol és dohányfogyasztáshoz köthetőek, és valószínűleg sokban rosszabbak a többi kerületben élők szokásainál Józsefváros egészségügyi ellátása Józsefvárosban a hivatalosan illetékes fő fekvőbeteg ellátó a Péterfy Sándor utcai Kórház, a járó betegellátást az önkormányzat tulajdonában lévő Józsefvárosi Egészségügyi Szolgálat (a továbbiakban JESZ) szakrendelője végzi. A háziorvosi szolgálat hat különböző telephelyen működő felnőtt és három telephelyen működő házi gyermek orvosi telephelyből, funkcionálisan privatizált 46 felnőtt- 11 gyermekorvosi praxisból, és a JESZ által működtetett védőnői szolgálatból (iskolai és területi) áll. Ahogyan az egy as középület felsorolás is mutatja, egészségügyi intézményben soha nem volt hiány a kerületben (1.sz melléklet). Az egyetemi intézmények, a progresszív betegellátás magasabb szintjét ellátva, hivatalosan és félhivatalosan is kivették a részüket a kerület lakosainak ellátásában, viszonylag függetlenül attól, hogy az aktuális egészségpolitika milyen szabályozásokat hozott. Jelenleg, azonban, finanszírozási nehézségek okán a klinikák visszavonulni igyekeznek a kerületi betegek rutinellátásából. A rendszerváltás előtti időkben hivatalosan két, a kerületben lévő közkórház, vagyis önkormányzati tulajdonú kórház látta el a lakosokat fekvőbetegekként az Egyetem Klinikáinak részvállalása mellett. 18

20 Az egyik közkórház Pest legrégebbi kórháza, a Szent Rókus kórház ugyan a Pest megyei lakosság ellátását végezte, de időről időre kisebb nagyobb területet vagy bizonyos szakterületeket átvállalt a kerületi lakosok ellátásából. Jelenleg egy 2007-es kormánydöntés eredményeként már alig végez ellátást aktív, OEP által finanszírozott szolgálatban [65]. Józsefváros fő fekvőbeteg ellátója egészen az ös megszűntetéséig a Balassa Kórház, vagyis a Vas utcai Balassa János Kórház volt. A szintén nagy múltú, a történelem viharában is részt vevő kórház alapvetően a józsefvárosi lakosok ellátását végezte. Megszűntetése egy országos 5000-s ágylétszámcsökkentés eredménye volt. Utódlását a VII. kerületben lévő Péterfy Sándor utcai Kórház vállalta fel, bár nem önként [66]. A kényszerházasság eredményeképpen igen sokszor cseréltek gazdát az egyes kerületrészek a kórház különböző belgyógyászati osztályai között után, a Rókus Kórház intenzív osztályának és szülészeti tevékenységének megszűnésével illetve a Péterfy Sándor utcai Kórház szülészet-nőgyógyászati kapacitásának kimerülése miatt, a IX. kerületben lévő, Egyesített Szent István és Szent László Kórház is vállalt (szintén nem önként) a kerületi lakosok ellátásában szerepet, elsősorban a nőgyógyászati és szülészeti ellátásban. A járóbeteg ellátás feladata a célra rendeltetett tulajdonnal együtt a kerületi önkormányzat feladata, ezt a JESz útján működtetett szakrendelő intézet által látja el, eredetileg a palotanegyedi Trefort utcai telephelyen, majd a Csarnok-Népszínház- Magdolna negyed határán lévő Auróra utcai telephelyen. Bár felépült a 7 emeletes, a 80-as években modernnek számító rendelőintézet, a Trefort utcában lévő Hunyadi Palota épületében lévő szakrendelőt mégsem váltotta ki. A Trefort utcai épület fenntartása nem rentábilis, de mégis, a politikára nehezedő nyomás hatására majdnem két évtizedbe került, míg sikerült innen kivonulni, és hasznosítani a területet. Miközben a fájdalmas, lassú visszasorvasztás folyt, konszenzus híján sorra mentek el az egészségház építéséhez adódó lehetőségek mellett a döntéshozók. Nem mintha nem lenne elegendő egy szakrendelő intézet a kerület lakosainak, csakhogy a Nagy körúttól a Duna felé eső részen, a Palota negyedben élők nem nagyon szoktak átjönni a Körút másik oldalára, még orvoshoz sem. Akár tudomást veszünk róla, akár nem, az Auróra utca csak látszólag jól megközelíthető, valójában a Magdolna, Csarnok és Népszínház negyedek határán, az egyéb kerületrészekből már gyakran átszállással és várakozással 19

21 vagy gyaloglással közelíthető meg. Ha a közlekedési időt tekintjük, sőt, még a városrész hangulatát is hozzávesszük, érthető, hogy a jobb negyedek lakossága hamar elcsábult egyéb szakrendelő vagy kórházi járóbeteg rendelés felé, melyből volt elegendő. Mi sem volt egyszerűbb a Palotanegyed háziorvosai számára, mint a Rókus Kórház szakrendeléseit igénybe venni. Az egyetemi klinikák is legalább annyira elérhetőek a teljes kerület számára, mint a szakrendelő, és jobban, mint a Péterfy Kórház. Csak az utóbbi időben válik egyre nehézkesebbé a nem területi betegek szakrendeléshez való jutása a környező rendelőkben. Ennek oka az, hogy a legtöbb intézmény a befagyasztott financiális korlátok miatt kénytelen elküldeni a nem területi betegeket. Az életvitelszerűen a kerületben lakók között igen magas a bejelentés nélkül itt élők aránya. Az ő ellátásuk szintén szerteágazó betegútvonalakat hoz. Természetesen a hajléktalanok jelenléte közismert, vagy talán inkább hírhedt, bár az ő ellátásuk a Dankó utcai kórház és háziorvosi szolgálat és más intézmény által jobban megoldott, mint első feltételezésre gondolni lehetne. A laborvizsgálatok és röntgenvizsgálatok tekintetében, azonban már nincsen saját forrásuk. A Korányi utcai, VIII. kerületi (egyébként az igazgatási szempontból a JESzhez tartozó) tüdőgondozó és tüdőszűrő állomás, illetve az Auróra utcai szakrendelő segíti ki őket ebben. Senki sem gondol azonban arra, hogy az olcsó lakáslehetőség, a kiadó lakások tömkelege a kerületben életvitelszerűen tartózkodó, de bejelentett lakcímmel nem rendelkező, egyébként rendes polgári életet folytató, a közelben dolgozó emberek, és a felsőoktatásban tanuló diákok ezreit jelenti. Ezek az emberek pedig, logikusan, betegségük esetén a kerületben keresnek fel egészségügyi ellátást. Amikor a területi ellátási kötelezettségeket megállapítják, ezek, a nyugodtan mondhatjuk, tömegek a közigazgatás számára rejtve maradnak, hiszen semmilyen nyilvántartás szerint nincsenek a kerületben, ugyanakkor jelentős terhet rónak az ellátókra. Ezeknek az embereknek a megjelenése az alapellátásban esetleges. Ha valakinek kicsi gyermeke van, mindenképpen a védőnőt és gyermek háziorvost igénybe kell vennie, tehát ez a réteg gyorsan megjelenik az ellátásban. A felnőttek inkább akkor jelentkeznek be a háziorvosnál, ha rendszeres gyógyszer ellátásra vagy betegállományra van szükségük. A gyakorlat inkább az, hogy lehetőség szerint csak ambuláns ellátásban keresik meg a kerületi, illetékes háziorvost, nem jelentkeznek át a vidéki orvostól. 20

22 Utalhat a nem bejelentett lakosság nagyságára az alábbi adat: a védőnők praxisában a nem állandó lakosként bejelentett gyermek kb. egyharmada a teljes praxisnak. A járóbeteg ellátás terheltségére utal a következő: Józsefvárosban kb. 10-szer annyi a schisoid tünetekkel gondozott beteg, mint pl. egy azonos területet ellátó somogyi gondozóban. [67] 2.6. Józsefváros szocio-ökonómiai egységei a negyedek A kerület sok szempontból eltérő történelmi - társadalmi gazdasági és építészeti sajátossággal rendelkező részeit nem ideális együtt kezelni. A városfejlesztési célok megfogalmazása szükségessé tette a negyedek elkülönített vizsgálatát mind városgazdálkodási mind pedig szociológiai szempontból [10]. 3. ábra Józsefváros negyedek szerinti felosztása (Forrás: [10]) A következőkben a 11 kerületi negyed rövid jellemzése olvasható: 21

23 Palota negyed 4. ábra a Palota negyed elhelyezkedése (Forrás: [10]) 22

24 Palota negyed Határok Múzeum körút Rákóczi út József körút Üllői út Múlt Mágnásfertály, a XIX. század végéig épült ki. Több országos intézmény székháza e területen kapott otthont. József nádor rendelkezésére két fontos épületet építettek a negyedben: a Nemzeti Színházat (1837) és a Magyar Nemzeti Múzeumot (1847). Továbbá itt nyílt meg 1865-ben a Képviselőház (ma az Olasz Kultúra Intézete) is. Grófok, bárók, hercegek, valamint több arisztokrata család építtetett a korra jellemző stílusban palotát, amelyek a mai napig a Palota negyed büszkeségei. Jelen A József körúttól a Duna felé eső, belvárosi terület. Szocio-ökonómiai karakter Középületek oktatási épületek mellett polgári lakások találhatóak itt. A megürülő lakásokat előszeretettel választják nagy bankok vagy élelmiszerláncok üzlethelyiség létesítésére. Népsűrűség Fő/km ,1 Fontos intézmények - Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem - Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Kar - Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem - Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar - Színház- és Filmművészeti Egyetem - ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola Hatévfolyamos Gimnázium - Vörösmarty Mihály Gimnázium - Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteménye az ország legnagyobb nyilvános zenei könyvtára - Magyar Nemzeti Múzeum és a Múzeum-kert Rehabilitációs állapot Az épületek homlokzatát az önkormányzat felújította, a társasházak belső része csak akkor került felújításra, ha a társasház képes megteremteni ennek a financiális hátteret. 1. Táblázat: Palota negyed 23

25 Népszínház negyed 5. ábra a Népszínház negyed elhelyezkedése (Forrás: [10]) 24

26 Népszínház negyed Határok Rákóczi út Fiumei út Népszínház utca József körút Múlt Épületállománya jellemzően 4-6 emeletes, közepes és jó állapotú, sűrűn beépített, bérházakból áll. Korábban helyi kis- és középpolgárok, a pesti polgár lakóhelye, elsősorban kisipari tevékenységgel, kézművességgel és kiskereskedelemmel foglalkoztak.[68] Jelen Ma a lakosság összetételére a változatosság, a sokszínűség, a vegyes társadalmi rétegződés a jellemző. A negyed jellegzetes színfoltja a Népszínház utca, a helyi kereskedők utcája, mely maradványaiban még őrzi a hagyományos üzleteit és vásárló közönségét. Szocio-ökonómiai karakter Középületek oktatási épületek mellett polgári lakások találhatóak itt. A jellemző kis üzletek ritkulnak. Az átmenő forgalom határozza meg a városrész hangulatát. Várhatóan a II. János Pál pápa térre épülő 4-es Metró állomása ezt az átmenő forgalmat, és a gazdasági fejlődést is emelni fogja. Népsűrűség Fő/km ,5 Fontos intézmények - A II. János Pál pápa tér (volt Köztársaság tér), a második legnagyobb összefüggő zöld terület a kerületben. - Az egykori Városi Színház, a mai Erkel Színház - Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Rehabilitációs állapot Az épületek homlokzatát az önkormányzat felújította, a társasházak belső része csak akkor került felújításra, ha a társasház képes erre megteremteni a financiális hátteret. A metró építés kapcsán a terület közlekedési vonalai változóban vannak 2. Táblázat: Népszínház negyed 25

27 Csarnok negyed 6. ábra a Csarnok negyed elhelyezkedése (Forrás: [10]) 26

28 Csarnok negyed Határok József körút Népszínház utca Nagyfuvaros utca Koszorú utca Baross utca Múlt Neve a Rákóczi téri piac és a hozzá kapcsolódó kiskereskedelemhez kapcsolódik, és zömében a piacon árulók lakhelyéül szolgált. Az épületek felújítása és újak építése is tapasztalható, nyilvánvaló. Jelen Változó, átalakuló és arculatát kereső mikro-társadalmikörnyezet jellemzi. Ma már a csarnoknak lényegesen kisebb jelentősége van a negyed életében. Az erősen leromlott épületek mellett néhány foghíjas telek beépítésre került, de jellemzően az elvesztett kereskedői réteget nem pótolta más, mint az elszegényedett bevándorlók. Szocio-ökonómiai karakter A rossz hír teremtésében annál nagyobb hatással volt az, hogy kialakult néhány utcában a hírhedt, de illegális vigalmi negyed, melynek kapcsán a szobáztatás is felvirágzott. A Rákóczi térről még ma is inkább ez jut eszébe a főváros lakosságának, pedig a kerületi rendőrkapitányság a térfigyelő kamerák telepítésével és a következetes beavatkozással kb. tizedére csökkentette a prostituáltak számát. [69] azonban, hogy a környék híre nem kedvez a lakásvásárlási kedvnek. Népsűrűség Fő/km ,2 Fontos intézmények - Rákóczi téri Csarnok - Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar - Zászlómúzeum Rehabilitációs állapot Az épülő 4-es Metró állomás a Rákóczi téren. Foghíjas telkek beépítése. 3. Táblázat: Csarnok negyed 27

29 Józsefváros központ 7. ábra Józsefváros Központ elhelyezkedése (Forrás: [10]) 28

30 Józsefváros központ Határok József körút Baross utca Leonardo da Vinci utca Práter utca Szigony utca Üllői út Múlt A Józsefváros központ a kerület tradicionális központja. Jelen Az utóbbi évtizedekben sokat vesztett társadalmi presztízséből. Az épületállomány erőteljes romlásnak indult, ami együtt járt a területen élők társadalmi leszakadásnak felerősödésével. Szocio-ökonómiai karakter Az épületromlás és a lakosság leszakadása főleg a Práter utcától délre eső területeken jelentkezett, ahol nagy számmal találhatók komfort nélküli, kis alapterületű lakások, melynek többsége önkormányzati tulajdonú. A 2000-ben elindított rehabilitációs program keretében már történt javulás a lakásállományban [70]. Népsűrűség Fő/km ,6 Fontos intézmények - Polgármesteri Hivatal - Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium - Ruttkai Éva Színház - Józsefvárosi Szent József Római Katolikus Plébánia - Józsefvárosi református templom Rehabilitációs állapot Elsősorban a Futó utca területén és a Corvin Projecttel kapcsolatosan új épületek, bevásárló központ és irodák létesítése [71]. 4. Táblázat: Józsefváros Központ 29

31 Magdolna negyed 8. ábra a Magdolna negyed elhelyezkedése (Forrás: [10]) 30

32 Magdolna negyed Határok Nagyfuvaros utca Népszínház utca Fiumei út Baross utca Koszorú utca Múlt A Mátyás tér és környéke kifejezetten a muzsikus cigányok lakóhelyeként volt ismert. A század elején itt éltek, népes családjukkal. Számos tehetséges híres zenész került ki innen. Az akkori szórakozóhelyek és kisvendéglők hangulata ismert volt városszerte. Jelen Mára az őslakosság, a muzsikus cigányok munkájára való kereslet megváltozott, az esti szórakozóhelyeken már nem igénylik a hagyományos cigány zenét. Egy-két művész tengeri hajókon vállal munkát, ebből próbálja eltartani családját, de ez a lehetőség is csökken. Ezek közül az emberek közül sokan nem rendelkeznek más tudással, gyakran még a betűvetés is nehezen megy. Néhány tehetséges fiatal zenész elég kitartó volt és továbbtanult, és a jazz vagy a komolyzene jeles képviselője, de sokan nem tudtak váltani, nem képezték. Szocio-ökonómiai karakter Az elszegényedett muzsikus családok mellé olcsó lakáslehetőséget keresve beszivárogtak a vidékről feltelepedett munkanélküli cigány és nem cigány emberek, sokan csak úgy betelepedve egy-egy gazdátlan lakásba. Több hajléktalant ellátó intézmény vonzotta ide klienseit. Ez a tény nem kedvezett a környék társadalmi presztízsének és a befektetői, felújítási szándékoknak.[72] Ma a legsűrűbben, legrosszabb szociális helyzetű lakosság által lakott környék, ahol a bűnözés sem idegen a megélhetést keresőktől. Hajléktalan ellátó helyek előtt várakozók, élelmiszerboltnak álcázott bögrecsárdák közönsége, és a mindig újratermelő hulladék és lom csúfítják el a környéket. Olyan hely, ahol a szegények vasaznak, a gazdagok gépeznek. [73] Népsűrűség Fő/km ,4 Fontos intézmények - Wesley János Lelkészképző Főiskola Rehabilitációs állapot Itt zajlik a fővárosban egyedüliként olyan városrehabilitációs program, melyet az EU is támogat. A Program lényege, hogy a lakosság megőrzésével, minimális épületbontással, a meglévő épületek megtartásával és a lakosság aktív részvételével próbálják fejleszteni a területet. Elsősorban a bűnmegelőzésre fókuszálva [74]. 5. Táblázat: Magdolna negyed 31

33 Orczy negyed 9. ábra az Orczy negyed elhelyezkedése (Forrás: [10]) 32

34 Orczy negyed Határok Üllői út Orczy út Baross utca Illés utca Korányi Sándor utca Múlt Kifejezetten a környező gyárakban dolgozó munkások számára építettek ide lakásokat. Az épületek közel 90%-a 1945 előtt épült és több mint a fele 1900 előtt. A lakások kb. 40%-a nem komfortos, ami mintegy négyszerese a fővárosi átlagnak. Jelen Az Orczy negyed - a Magdolna negyed mellett - a kerület társadalmi problémákkal leginkább veszélyeztetett városrésze. A terület épületállománya korszerűtlen összetételű és meglehetősen rossz állapotú. Szocio-ökonómiai karakter Nagy méretet öltött a bevándorlás, a jogcím nélküli lakásfoglalás is. Ráadásul a lebontásra szánt épületekben szívesen ütnek tanyát a drogos fiatalok is. Népsűrűség Fő/km ,7 Fontos intézmények - Orczy Kert Rehabilitációs állapot Az önkormányzati bérlakások aránya itt a legmagasabb a kerületben, a fővárosi átlag ötszöröse. A lakókörnyezet fenntartásában részt vevő elkötelezett rétegek már elhagyták a területet, és nagyrészt csak az a szegényebb réteg marad, akinek nem volt anyagi lehetősége az elköltözésre. Az Orczy kert, amely méretét tekintve a Főváros egyik legjelentősebb parkja lehetne, meglehetősen rossz állapotban van, a rendezetlen tulajdonviszonyok és a műemléki megkötések miatt valamint a financiális háttér hiánya miatt a rehabilitáció nehézkes. 6. Táblázat: Orczy negyed 33

35 Tisztviselő telep 10. ábra a Tisztviselő telep elhelyezkedése (Forrás: [10]) 34

36 Tisztviselő telep Határok Vajda Péter utca Könyves Kálmán körút Üllői út Orczy út Múlt A korábban kolera-barakk, helyőrségi kórház, katonai gyakorló- és lóvásártér helyére épült ki a telep. Az 1883-ban alakult Budapesti Tisztviselők Házépítő Egyesülete a Józsefváros közvetlen közelében megvásárolt egy négyszögölnyi területet. Ösztönösen megalkották azokat a településrendezési terveket, amelyekhez hasonlót a később, a századfordulón, az angol urbanisztikai szakemberek öntöttek írásba. (Ebenezer Howard ( ) az egész világon nagy visszhangot kiváltott könyve Garden of Cities Tomorrow [75] című művéből ismert a gyűrűs rendszerben épülő kertes város eszménye). Jelen Ma is rendelkezik a városrész önálló civil szervezetekkel, mozgalommal, részönkormányzattal. Szerveznek a terület identitását megőrző, közösségformáló rendezvényeket. Szocio-ökonómiai karakter A Józsefvárosban szinte ez az egyedüli terület, ahol a dinasztiák érintetlenül maradtak. A területen kialakult erős, mikro-társadalmi környezet és az ezzel koherens erős identitás ma is szerepet kap. Népsűrűség Fő/km ,5 Fontos intézmények - Állami Pénzverde - Rezső téri, Magyarok Nagyasszonya templom - Heim Pál Gyermekkórház - Semmelweis Orvostudományi Egyetem Rehabilitációs állapot Jórész a lakosság saját erejéből tartja karban a területet. A kertváros rendezett külsejű. A lakásárak igen magasak, a fluktuáció csekély. 7. Táblázat: Tisztviselő telep 35

37 Ganz negyed 11. ábra a Ganz negyed elhelyezkedése (Forrás: [10]) 36

38 Ganz negyed Határok Vajda Péter utca Orczy út Salgótarjáni út Hungária krt. Könyves Kálmán krt. Múlt A Józsefvárosi pályaudvar sokáig nagy jelentőséggel bírt a terület és az egész kerület fejlődésében. Korábban a [76] Ganz Mávag ipari termelése, a hozzá csatlakozó infrastruktúra uralta a városrészt Magyar Királyi Államvasutak Gép- és Kocsigyára 1873 Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára röviden: MÁV Gépgyár 1902 Magyar Királyi Állami Vasgyárak 1925 Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak röviden: MÁVAG 1943 Vitéz Horthy István Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak 1945 Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak 1949 MÁVAG Mozdony- és Gépgyár 1959 Ganz MÁVAG Mozdony- Vagon- és Gépgyár (1988-ig) Jelen Fekete és szürke gazdaság virágzása a piacon, néhány leromlott épületben ipari tevékenység és tervezett átalakítások. Szocio-ökonómiai karakter Ez a szektor gyakorlatilag újrahasznosítja az ipar által lelakott fizikai környezetet. A jelenleg itt működő tőke a fizikai környezet megújítására, alkotásra, építésre nem vállalkozik, legfeljebb az előírt és szükséges karbantartást finanszírozza. A megszűnt Józsefvárosi pályaudvar és sok más terület lassan a lakosság és a környező vállalkozások szemétlerakó helyévé vált. Népsűrűség Fő/km ,0 Fontos intézmények Rehabilitációs állapot - Józsefvárosi Piac - Ganz Gyár utód épületei A terület átalakulása feltartóztathatatlan és alig befolyásolható a kaotikus tulajdonviszonyok miatt. Az itt zajló folyamatokra a spontaneitás és a nagyfokú koordinálatlanság jellemző. A még meglévő nehézipari termelés nem tűnt el teljes mértékben, de elhanyagolható méretűvé csökkent, helyette bizonytalan hátterű raktározások és a szürke gazdaságban is résztvevő könnyűipari tevékenység folyik. A terület egészének jelenlegi állapotára jellemző az általános leromlottság, a rossz utak, a környezeti károk, közlekedési és parkolási káosz. 8. Táblázat: Ganz negyed 37

39 Kerepesi negyed 12. ábra a Kerepesi negyed elhelyezkedése (Forrás: [10]) 38

40 Kerepesi negyed Határok Fiumei út Baross tér Thököly út Verseny utca Dózsa György út Asztalos Sándor utca Salgótarjáni út Múlt Korábban a térség meghatározó elemei a Kerepesi úti temető, és az Ügető valamint a Keleti Pályaudvar voltak valamint a a Keleti pályaudvar. Jelen 2008-tól, az Ügető helyén kialakult bevásárló központ és irodaház változtatott a városképen, de ettől eltekintve változatlan az állapot. Szocio-ökonómiai karakter A Kerepesi negyed a kerület nagy kiterjedésű intézményekkel átszőtt része. A Kerepesi negyedre az intézményi, ipari, gazdasági funkciók a jellemzőek, lakófunkció csak a Baross tér melletti tömbökben található (5-600 lakás). Ennek köszönhetően a kerületben itt a legalacsonyabb a lakónépesség száma (1000 fő körüli). A terület nagy részét a Fiumei úti Temető foglalja el, ami a Nemzeti Pantheonnak ad helyet. [77] Népsűrűség Fő/km ,7 Fontos intézmények - Keleti pályaudvar - Kerepesi úti temető - Kegyeleti Szakgyűjtemény (Budapesti Temetkezési Intézet Zrt.) - Rendőrség-történeti Múzeum - Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Rehabilitációs állapot A bevásárlóközpont és az irodaépületek új építésűek, további átépítés nincs tervezve. 9. Táblázat: Kerepesi negyed 39

41 Százados úti negyed 13. ábra a Százados úti negyed elhelyezkedése (Forrás: [10]) 40

42 Százados úti negyed Határok Asztalos Sándor utca Kerepesi út Hungária körút Salgótarjáni út Múlt Meghatározó a fejlődésben az 1910.ben alakult Művésztelep, mely a Főváros első művésztelepe. A képzőművészeti közélet a millennium utáni évtizedek általános konjunktúrája utáni átalakítása kötődik ehhez a területhez. Az akadémizmus korábbi vezető szerepének meggyengülése után a főváros válik központjává az addig külföldre vagy vidékre kényszerülő új, modernebb művészeti irányzatoknak. Az 1894-ben megalakuló, a Képzőművészeti Társulat és a kezében lévő Műcsarnok egyeduralmát megtörő Nemzeti Szalon Egylet indította el azt a sort, majd a KÉSE (Magyar Képzőművészek és Iparművészek Egyesülete, 1907), a MIÉNK (Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre, 1908), a Magyar Képzőművészek Egyesülete (1908), a Magyar Grafikusok Egyesülete (1908) folytatta ezt a vonalat. [78] Jelen A Művész telep identitását és őslakosságát őrzi. Az újonnan épült lakótelep fiatal polgári lakosságot vonzott ide. Szocio-ökonómiai karakter A kerület egyik legvegyesebb funkciójú városrésze (ipar, üzlet, lakó, intézmény, sport, rekreáció). Népsűrűség Fő/km ,3 Fontos intézmények - Százados úti Művésztelep Rehabilitációs állapot A városrész képét alapvetően javította, hogy a rossz lakások és az elavult gyárépületek többségét már lebontották, és jelentős mennyiségű új lakás épült a területen. Ennek köszönhetően a terület lakásállománya a kerületi átlagot meghaladó minőségű. 10. Táblázat: Százados úti negyed 41

43 Szigony negyed 14. ábra a Szigony negyed elhelyezkedése (Forrás: [10]) 42

44 Szigony negyed Határok Szigony utca Práter utca Leonardo da Vinci utca Baross utca Illés utca Korányi Sándor utca - Üllői út Múlt A városrész és az egész kerület kulturális szerepének fejlesztése során kiemelten jelentős a Szigony utcánál található tudományos intézmények (által határolt terület. A negyed másik része az 1970-es években kialakított Szigony Tömő lakótelep, amely a tervezett és befejezetlenül maradt Szigony körút torzóként itt maradt része, magán viseli a meggondolatlan városfejlesztési beavatkozás minden káros jegyét. Jelen Szocio-ökonómiai karakter A Szigony negyed jellegzetességeit két eltérő arculatú rész határozza meg, a Szigony Tömő lakótelep illetve a Szigony utcánál található tudományos jellegű intézmények. A terület adottságai, az országos jelentőségű tudományos intézmények területi koncentrációja és az intézmények között létrejött szoros kapcsolat lehetővé teszi, egy Tudásközpont kerüljön kialakításra a térségben. A 2005-ben elkezdődött Corvin-Szigony Project haladásával a terület értéke növekszik, de a lakók fluktuációja is. A lakótelepre jellemző a kerületi átlagot is lényegesen meghaladó magas népsűrűség, melyhez mérten nagyon kevés és leromlott állapotú közterület található az épületek között. A közterületek jelentős részét lefoglalják a parkoló autók, a maradék kevés zöldfelület pedig nem tudja megfelelően kielégíteni az általános igényeket. A rossz állapotú lakókörnyezetnek köszönhetően a Szigony Tömő lakótelep a harmadik legolcsóbb lakáskínálatú lakótelep Budapesten. A Corvin-Szigony Project kapcsán növekszik a kis vállalkozások és szolgáltatások kialakítása itt. [72] Népsűrűség Fő/km ,9 Fontos intézmények - Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara - Semmelweis Orvostudományi Egyetem Klinikai tömjei - Füvészkert Az ELTE Botanikus Kertje - Magyar Természettudományi Múzeum - Bárka színház Rehabilitációs állapot A Corvin Szigony Project kapcsán felépült bevásárló központ az irodák, és vendéglátó egységek új színt visznek a leromlott városrészbe. Ugyanakkor az itt felépült és felépülő lakások jó része nem az állandó lakosok betelepülése felé irányította a figyelmet, hanem a kiadó, diákoknak, albérlőknek kiadható, befektetésre szánt lakások felé. 11. Táblázat: Szigony negyed 43

45 3. Célkitűzések Kutatásom során a bevezetésben említett ellentmondásokat szeretném feltárni. Szeretném bizonyítani azt, hogy a nyolcadik kerület lakosainak hírhedten rossz egészségi állapota sokféle történelmi változás okán kialakult szélsőséges társadalmi egyenlőtlenség következménye, tehát a kerület nem kezelhető egészségvédelmi szempontból sem egységes egészként. Fő célkitűzésem az, hogy a kerület lakossága számára, hatékony egészségfejlesztési program készítése és megvalósítása váljon lehetővé. Bizonyítani szeretném azt is, hogy a kerület egészségének fejlesztése a kisebb egységek ismeretében, és azok lakossága szükségleteinek megfelelve végezhető. 1. Feltételezéseim szerint, ahogyan a kerület építészete, kultúrája sem homogén, úgy a rossz halálozási statisztika mögé is egy korántsem homogén, a fővárosnál nem egészében rosszabb egészségi állapotban lévő lakosságot kell látnunk. Azt feltételezem, hogy a negyedek lakosságának korai halálozási kockázatában jelentős eltérések vannak és ezek a különbségek kimutathatóan összefüggenek az adott lakosság szociális helyzetével és iskolázottságával. 2. Lehetnek olyan gócok, ahol rendkívül rossz a halálozási statisztika, és ezzel a valósághoz képest sokkal rosszabb halálozási kockázatot mutat az egész kerületről. 3. Az a véleményem, hogy a nyolcadik kerület gazdasági, szociális és kriminalisztikai szempontból való negatív megítélése, további negatív hatással van a rosszabb helyzetű területek helyzetére, és hátrányosan érinti még a kedvezőbb helyzetűekben bekövetkezett változásokat is. 4. Azt feltételezem, hogy nemcsak a lakosság egészségképének halálokok alapján való elemzése mellett a kerületben végzett önkéntes kardiovaszkuláris szűrővizsgálat elemzése is negyedenkénti eltérést mutat. 44

46 5. Véleményem szerint a nyolcadik kerület lakossága egy részének az egészségügyi ellátások igénybevétele annak ellenére is akadályokba ütközik, hogy hagyományos mértékkel mérve közlekedési akadályok nem merülhetnek fel ezen a területen. Ennek következtében az ellátásban való részvételük nehezen követhető, ezért egészségvédelmi ellátásuk nehezen köthető az egészségügyi ellátó rendszer bármely szintjéhez. 45

47 4. Módszerek Kutatásom során a kerületben tapasztalt egészségegyenlőtlenség okainak feltárására először a kerületben végzett kardiovaszkuláris megbetegedésre vonatkozó rizikó adatokat vizsgáltam, tekintettel arra, hogy az egyik legjelentősebb vezető halálok Magyarországon [79] Adatok A negyedek lakosságának halálozási adatait nem és korcsoport szerinti bontásban a 2005, 2006, 2007, 2008 évi hagyatéki adatokból összesítettem. Itt tartják nyilván mindazokat, akik, amikor meghaltak, a nyolcadik kerületben bejelentett lakással rendelkeztek. A halál bekövetkeztéhez képest az átlag hagyatéki feldolgozás általában hetekkel vagy hónapokkal később következik be, tehát, ha valakinek a hagyatéka valamiért nem kerül rendezésre, az kimaradhat az adott év anyagából. Ez azonban nem jelent nagy eltérést. Minél több évet dolgozunk fel, annál pontosabb az adatok illeszkedése a KSH adatokhoz, hiszen a feldolgozás a halál dátuma szerint történt. A KSH által feldolgozott adatokból ilyen típusú (lakcím szerinti) adatok nem hozzáférhetőek, mert az adatrögzítést csak kerület (irányítószám) alapján végzik, a továbbiakban a dokumentumokat megsemmisítik. Az irányítószám szerinti osztályozás is alkalmatlan lett volna a negyed beosztás azonosítására. A negyedek szerinti beazonosítást lakcím szerint az Önkormányzat által rendelkezésemre bocsátott utcajegyzék alapján[10] végeztem. A dolgozatban szereplő nyolcadik kerületi részletes szocio-ökonómiai adatok (3. sz. melléklet) is a rehabilitációs tervről szóló dokumentumokból származnak. A fővárosi adatokkal való összehasonlítást megalapozó népességi adatokat a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala adatai alapján az Országos Környezetegészségügyi Intézet bocsátotta rendelkezésemre. Ugyaninnen származnak a fővárosi kerületek szocio-ökonómiai adatai, melyek a 2001-es népszámlálás adatait tükrözik. 46

48 A morbiditási (kardiovaszkuláris rizikó) vizsgálathoz szükséges vércukor, vér-lipid szint adatokat a kerületben járóbeteg ellátásban illetékes szakrendelő intézet (JESz) 2005 január-februári forgalmából készült lista alapján emeltem ki. A vizsgálatba mindenkinek az adata bekerült, akinek megvoltak az elemzéshez szükséges vércukor és vérlipid (se koleszterin és triglicerid) értékei. A labor lista alapján felkerestem a beküldő háziorvost, és a vele folytatott interjú során a kartonban meglévő adatok alapján a rizikóvizsgálathoz szükséges antropometriai (BMI, derékkörfogat), vérnyomás értéke, a betegre és a családjára vonatkozó kardiovaszkuláris anamnesztikai adatokat és a betegre vonatkozó életmódi adatokat (táplálkozási, dohányzási és alkoholfogyasztási szokások, stressz) illesztettem a laborleletekhez. A továbbiakban a kor, nem és a lakcím alapján való negyedbeli tartozás megmaradt, de a személyek beazonosítására alkalmas adatok megsemmisítésre kerültek Az adatok feldolgozása Az adatok illesztésére személyes konzultáció során került sor a háziorvos saját rendelőjében. A vizsgálatba csak azok a betegek kerülhettek be, akiknek a teljes adatsoruk rendelkezésre állt. A vizsgált vérvételi időszak 2005 január és február hónapban a teljes laboranyag volt, a konzultáció 46, a kerületben dolgozó háziorvost érintett. A 1527 fő (944 nő és 583 férfit) beteg adatait dolgoztam fel. A rizikószámítást a Framingham study [80] adatai alapján Prof. Dr. Berentey Ernő által készített Windows alapú program felhasználásával végeztem el, az adatok (laboradatok, vérnyomás, életmódbeli eltérések, antropometriai és anamnesztikai adatok összesítése alapján becsüli a 10 éven belül bekövetkező súlyos kardiovaszkuláris esemény bekövetkeztének esélyét (5. sz. melléklet). Ez alapján alacsony, közepes és magas rizikójú csoportokat alkot. A kapott adatok elemzése Excel program segítségével történt. A szignifikancia szint illetve a területi reprezentáció megállapítása Khi 2 történt. próbával A mortalitási területi egyenlőtlenségek elemzését a Kistérségi Egészségstatisztikai Csoport (Small Area Health Statistics Unit SAHSU - Department of Epidemiology and Public Health, Imperial College London) által kifejlesztett és a Betegségellenőrzési és 47

49 Megelőzési Központ (Centers for Disease Control and Prevention CDC, USA) közreműködésével továbbfejlesztett Gyors Értékelő Eszköz (Rapid Inquire Facility - RIF) szoftver segítségével végeztem. A mortalitás területi egyenlőtlenségeinek elemzése hierarchikus (teljes) Bayes-becsléssel korrigált Standardizált Halálozási Hányadosok (SHH) segítségével történt, melyek a RIF betegség térképezés ( disease mapping) funkciójával kerültek meghatározásra [81,82]. Az épülettömb szerinti elemzés SatScan (software for spatial, temporal and space-time scan statistics) program alapján készült [83]. Az indirekt standardizálás során standardként a budapesti korspecifikus halálozási arányszámok (10 éves korcsoportos bontásban) kerültek alkalmazásra. A térképes megjelenítés az ArcGIS elnevezésű térinformatikai rendszer és térképkezelő szoftver segítségével történt. A vizsgálat eredményeit torzító tényezők, mint feltételezett statisztikai hibalehetőségek kiküszöbölésére végeztem el a halálozási adatok felülvizsgálatát. (Az egyes negyedekben elhelyezkedő hajléktalanszállókra, azaz egy bizonyos címre bejelentett feltűnően magas halálozási esetek szerinti korrekció.) 48

50 5. Eredmények 5.1. A negyedek összesítése A 11 negyed történelmében, hagyományaiban, lakosságának összetételében, épületeinek minőségében lényegesen különbözik, és ezzel összefüggően a negyedek szocioökonómiai helyzete is különbözik. A 2001-es adatokat felhasználva néhány ábra szemlélteti a negyedek adatainak egymáshoz és Budapest egészéhez való viszonyítását: 15. ábra a Főváros és Józsefváros népsűrűsége (Forrás: [84]) 49

51 Kerület / Negyed Népsűrűség (lakos / km 2 ) I ,4 II ,0 III ,8 IV ,0 V ,8 VI ,0 VII ,6 VIII ,0 IX ,5 X ,8 XI ,5 XII ,8 XIII ,4 XIV ,5 XV ,6 XVI. 2119, XVII ,9 XVIII ,5 XIX ,8 XX ,8 XXI ,9 XXII ,2 XXIII. 507,5 Kerepesi 1.347,7 Százados út 1.759,3 Ganz 3.270,0 Szigony ,9 Orczy ,7 Tisztviselőtelep ,5 Népszínház ,5 Palota ,1 Józsefváros központ ,6 Csarnok ,2 Magdolna ,4 12. Táblázat: népsűrűség a fővárosban és a VIII. kerületben (Forrás: [84]) Ahogyan a 15. sz. ábra és a 12. tábláz is mutatja, Józsefváros népsűrűség tekintetében a második legsűrűbben lakott kategóriába tartozik a fővárosban. A negyedeket tekintve azonban látunk lényegesen sűrűbben lakott és a külvárosi kerületekhez hasonlóan ritkán lakott területeket is. A rendkívüli nagy népsűrűségű területek: a Józsefváros központ, a Magdolna és a Csarnok negyedek. 50

52 16. ábra: egyes szocio-ökonómiai mutatók területi eloszlása Budapesten és a VIII. kerületben (Forrás: [84]) A: A felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éven felüliek között B: A munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív korúakhoz viszonyítva C: A nem komfortos lakások aránya D: Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők a lakások arányában 51

53 felsőfokú végzettségűek aránya a 25 évnél idősebb korosztályban munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív korosztályúak között önkormányzati lakások aránya komfort nélküli lakások aránya szociális lakások aránya szociális segélyben részesülők aránya védelembe vett gyermekek aránya üzleti vállalkozások száma Palota Népszínház Csarnok Józsefváros központ Magdolna Orczy Tisztviselőtelep Ganz Kerepesi Százados út Szigony Józsefváros Budapest na. na. na. na. 13. Táblázat: egyes szocio-ökonómiai mutatók Budapesten, a VIII. kerületben és a kerület negyedeiben (Forrás: [84]) 52

54 A 16 sz. ábrán és a 13. táblázatban [84] láthatjuk, hogy a felsőfokú végzettségűek tekintetében a kerület elmarad a fővárosi átlagtól, az aktív korú munkanélküliek aránya pedig magasabb, mint a fővárosi átlag [85]. A nem komfortos és ezzel egyforma elhelyezkedésben az önkormányzati tulajdonú lakások aránya magasabb Józsefvárosban. Tehát összességében a kerületre a rossz lakáskörülmények, alacsonyabb iskolai végzettség és magasabb munkanélküliség jellemző [86]. Azonban, ha a negyedeket külön vizsgáljuk, minden szempontból egyértelműen jobb adatokat látunk a fővárosi átlagnál a Palota negyedben és a Tisztviselőtelepen, a fővárosi átlaggal megegyező szintet a Népszínház és Csarnok negyedekben és egyértelműen rosszabb szintet a Magdolna negyedben. A 16. sz. ábra D részében az is látszik, hogy kerületi önkormányzat által veszélyeztetettnek látott, ezért védelembe vett gyermekek nagy része is ezekben a negyedekben lakik. 17. ábra nem komfortos lakások aránya a Fővárosban és Józsefvárosban (Forrás: [84]) 53

55 18. ábra önkormányzati lakások aránya a Fővárosban és Józsefvárosban (Forrás: [84]) A 17. sz. és a 18. sz. ábrán látható, hogy magas arányú önkormányzati tulajdonú és egyben a legalacsonyabb komfortfokozatú lakások csak a Magdolna és az Orczy negyedekre jellemző. A jobb negyedekben, tehát a Palotanegyedben, a Tisztviselő telepen és a Százados úti negyedekben is a budapesti átlaghoz képest jobban alakul mindkét érték [4] Józsefváros demográfiai adatainak viszonya a fővároshoz Az a kisfiú, aki az 1990-es évek közepén a főváros VIII. kerületében született, kilenc és fél évvel rövidebb életre számíthat, mint kortársa a II. kerületben. (Józan Péter) [38] 2005-ben végzett számításaim alapján a józsefvárosi emberek a fővárosi átlagnál 7,6 évvel korábban halnak meg. 54

56 19. ábra Budapest és Józsefváros népességének korösszetétele év évközépi lakosságszám alapján, nemek és korcsoportok szerint (Forrás: [84]) A VIII. kerületi népesség kor és nem szerinti összetételét majdnem minden korcsoportban egyértelműen a női nem túlsúlya jellemezi. A fővároséhoz hasonlóan egy alapjánál elkeskenyedett levél alakú elöregedő népességre jellemző korfát (19. sz. ábra) láthatunk a VIII kerület esetében is. A fővárosi korfától eltérően az 55 év feletti korosztály képviselete alacsonyabb mindkét nemben, kivéve a 80 év körüli nőket. 55

Budapest VIII. kerület lakosai egészségi állapotának elemzése

Budapest VIII. kerület lakosai egészségi állapotának elemzése Budapest VIII. kerület lakosai egészségi állapotának elemzése Doktori értekezés Dr. Kovács Aranka Katalin Semmelweis Egyetem Patológiai tudományok Doktori iskola Témavezető: Dr. Domján Gyula egyetemi tanár,

Részletesebben

Budapest VIII. kerület lakosai egészségi állapotának elemzése. Doktori tézisek. Dr. Kovács Aranka Katalin

Budapest VIII. kerület lakosai egészségi állapotának elemzése. Doktori tézisek. Dr. Kovács Aranka Katalin Budapest VIII. kerület lakosai egészségi állapotának elemzése Doktori tézisek Dr. Kovács Aranka Katalin Semmelweis Egyetem Patológiai tudományok Doktori iskola Témavezető: Dr. Domján Gyula egyetemi tanár,

Részletesebben

43/2005. (IX.15.) Budapest Józsefváros Önkormányzati rendelet

43/2005. (IX.15.) Budapest Józsefváros Önkormányzati rendelet 43/2005. (IX.15.) Budapest Józsefváros Önkormányzati rendelet a háziorvosi körzetekről szóló 25/2002. (VI. 21.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról * Budapest Józsefváros Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

1. A program területének kijelölése

1. A program területének kijelölése 1. A program területének kijelölése 1.1 Előzmények A 2004-ben készült el Józsefváros 15 éves kerületfejlesztési stratégiája, mely javaslatot tett a kerület 11 önálló arculattal rendelkező területi egységre

Részletesebben

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális- Tudományi és Közpolitikai Tanszék Vizsgálati irányok A helyi társadalom rétegződésében

Részletesebben

Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 82/2011. (XII.22.) önkormányzati rendelete

Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 82/2011. (XII.22.) önkormányzati rendelete A kihirdetés módja: kifüggesztés A kihirdetés napja: 2011. december 22. Dr. Mészár Erika a jegyzőt helyettesítő aljegyző Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

25/2002. (VI.21.) sz. önkormányzati rendelete

25/2002. (VI.21.) sz. önkormányzati rendelete 25/2002. (VI.21.) sz. önkormányzati rendelete a háziorvosi körzetekről * Budapest Józsefváros Önkormányzat Képviselő-testülete az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet

Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet 27/16 Összeállította: Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 16. szám 27. május 29. Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet A tartalomból 1 Lakásépítés 3 Lakásállomány használati

Részletesebben

BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1

BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1 BERÉNYI B. ESZTER BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1 Budapest rendszerváltozás utáni fejlődésének legjellemzőbb vonása az 1980-as évek végén elinduló szuburbanizációs

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

BUDAPEST JÓZSEFVÁROS

BUDAPEST JÓZSEFVÁROS BUDAPEST JÓZSEFVÁROS Camara-Bereczki Ferenc Miklós 14.M - 1 - Bevezetés Józsefváros fejlődésének alapvető irányai, a kerületfejlesztés stratégiája az 1996-os kerületfejlesztési óta adott. 1997-ben a kerület

Részletesebben

ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA

ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV VÁROSFEJLESZTÉS AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG INTEGRÁLT VÉDELMÉNEK SZOLGÁLATÁBAN BAJNAI LÁSZLÓ PhD EGYETEMI ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM. Kaba Város Önkormányzata. 2013. június

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM. Kaba Város Önkormányzata. 2013. június HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kaba Város Önkormányzata 2013. június (Felülvizsgálva: 2015. júniusban) Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program céljai... 4 Küldetésnyilatkozat...

Részletesebben

JÓZSEFVÁROSI ISKOLÁK KÖRZETEI UTCÁK SZERINT. Deák Diák Általános Iskola. Sportiskola. Németh László Általános Iskola

JÓZSEFVÁROSI ISKOLÁK KÖRZETEI UTCÁK SZERINT. Deák Diák Általános Iskola. Sportiskola. Németh László Általános Iskola Alföldi u. Apáthy I. u. Asztalos S. u. Auróra u. Bacsó B. u. Balassa u. Baross tér Baross u. 121-135. Baross u. 1-3., 11-49., 4-54.,112-128. Baross u. 51-79. Baross u. 56-72., 98-110. Baross u. 74-96.,

Részletesebben

Dátum Házszám 1 Házszámtörés 1 Házszám 2 Házszámtörés 2 jellege

Dátum Házszám 1 Házszámtörés 1 Házszám 2 Házszámtörés 2 jellege Közterület neve Közterület Dátum Házszám 1 Házszámtörés 1 Házszám 2 Házszámtörés 2 jellege (tervezett) Alföldi utca 3 2016.03.04 Alföldi utca 5 2016.03.07 Alföldi utca 6 8 2016.03.07 Alföldi utca 7 2016.03.04

Részletesebben

Alföldi u. Hétszínvirág Napközi Otthonos Óvoda Kun u. 3.

Alföldi u. Hétszínvirág Napközi Otthonos Óvoda Kun u. 3. Alföldi u. Hétszínvirág Napközi Otthonos Kun u. 3. Apáthy I. u. Asztalos S. u. Pitypang Napközi Otthonos Százados út 14. Auróra u. Százszorszép Napközi Otthonos Szűz u. 2. Bacsó B. u. Balassa J. u. Baross

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

MRFK (BRFK kerület) a kamera pontok helyszíne, elhelyezése

MRFK (BRFK kerület) a kamera pontok helyszíne, elhelyezése MRFK (BRFK kerület) Rendőri Szerv RK, HRK Települések Kamerák száma (db) a kamera pontok helyszíne, elhelyezése a megfigyelt terület Horváth Mihály tér - Baross u. sarok Horváth M. tér 100 m. - Baross

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

Népesség és település földrajz

Népesség és település földrajz Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Budapest, XVIII. Nemes u. 22. - 37 lakásos társasház, a földszinten üzlethelyiségekkel, első emeleten irodákkal, rendelőkkel

Budapest, XVIII. Nemes u. 22. - 37 lakásos társasház, a földszinten üzlethelyiségekkel, első emeleten irodákkal, rendelőkkel 1/5 Budapest, XVIII. Nemes u. 22. - 37 lakásos társasház, a földszinten üzlethelyiségekkel, első emeleten irodákkal, rendelőkkel A XVIII. kerület két fő településből: Pestszentlőrincből és Pestszentimréből

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Telepek Környezet egészségügyi felmérése A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Szélsőséges szegénységből fakadó betegség tünet együttes BNO kód: Z.59.5. Cigány és Magyar korfa 2001

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.

Részletesebben

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 2013/33 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 33. szám 2013. május 3. Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 A tartalomból 1 Adatok és indikátorok 2 Különbségek

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

NAGYSZENTJÁNOS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

NAGYSZENTJÁNOS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA NAGYSZENTJÁNOS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2012-2017 Készült a települési esélyegyenlőségi tervhez kiadott adattáblák és útmutatók felhasználásával a települési önkormányzat adatszolgáltatása

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE

BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE 7. BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE A TSZT SZERINTI KÖZPONTRENDSZER VIZSGÁLATA Budapest még jelenleg is túlzottan centralizált városszerkezetének tehermentesítését új központok kialakulásának elősegítése révén

Részletesebben

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony FEJES LÁSZLÓ Sajóbábony Sajóbábony Miskolctól 13 km-re északra, a Bükk hegység keleti lankáinak (közelebbről a Tardonai-dombságnak) és a Sajó-medencének találkozásánál fekszik. A település két markánsan

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18.

Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Dr. Surján

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Fényeslitke Község Önkormányzata 2013 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 3 Célok... 4

Részletesebben

Budapest világváros, hallani sokszor. Pedig bár afelé halad nem az.

Budapest világváros, hallani sokszor. Pedig bár afelé halad nem az. 22 budapest BUDAPESTI OKTATÁSI ANZIKSZ Budapest, Budapest te csodás, te vagy nékünk a szívdobogás... Budapest világváros, hallani sokszor. Pedig bár afelé halad nem az. A globális városok (mint New York,

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29.

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. A településszerkezeti terv felépítése I. Bevezető II. Jóváhagyandó munkarész A terv leírása Rajzi

Részletesebben

Sokan halnak meg megelőzhető(1) betegségekben Magyarországon

Sokan halnak meg megelőzhető(1) betegségekben Magyarországon 3. szint szeptember-október Sokan halnak meg megelőzhető(1) betegségekben Magyarországon Még mindig nagyon sokan halnak meg olyan betegségekben, amelyeket megfelelő életmóddal meg lehetne előzni. A javuló

Részletesebben

Ezek a mai fiatalok?

Ezek a mai fiatalok? Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ MEDINA KÖZSÉG MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ. Készítette: Meridián Mérnöki Iroda Kft 7100 Szekszárd, Ybl Miklós u. 3. Deák Varga Dénes vezető településtervező Tóth Dóra Kata

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

Új egészségügyi központ. Pestszentimrén TERVEZET

Új egészségügyi központ. Pestszentimrén TERVEZET Új egészségügyi központ Pestszentimrén 02 TERVEZET Nyárfás sor TERVEZET TERVEZET Elhelyezkedés Beépítési vázrajz A beépítésre váró ingatlan Pestszentimre városközpontjában, a első harmadában helyezkedik

Részletesebben

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó

Részletesebben

BUDAPEST XIII. KERÜLET INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BUDAPEST XIII. KERÜLET INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BUDAPEST XIII. KERÜLET INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA III. MONITORING ÉS FELÜLVIZSGÁLAT (Tervezet) Készítette: Városkutatás Kft. Ekés András Horváth Vera Petrovácz Rózsa Rita Sipos Zsófia Somogyi

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84

Részletesebben

A NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEK KOMPLEX TÁRSADALOMFÖLDRAJZI VIZSGÁLATA BUDAPESTI MINTATERÜLETEKEN TÉMAVEZETŐ: EGEDY TAMÁS. Záróbeszámoló

A NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEK KOMPLEX TÁRSADALOMFÖLDRAJZI VIZSGÁLATA BUDAPESTI MINTATERÜLETEKEN TÉMAVEZETŐ: EGEDY TAMÁS. Záróbeszámoló A NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEK KOMPLEX TÁRSADALOMFÖLDRAJZI VIZSGÁLATA BUDAPESTI MINTATERÜLETEKEN TÉMAVEZETŐ: EGEDY TAMÁS Záróbeszámoló I. A kutatás célja A kutatás elsődleges célja az volt, hogy a lakótelepi

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI REFORM- TÁRSADALMI KERETEK. Tamás Pál [MTA Szociológiai Intézet, Budapest]

EGÉSZSÉGÜGYI REFORM- TÁRSADALMI KERETEK. Tamás Pál [MTA Szociológiai Intézet, Budapest] EGÉSZSÉGÜGYI REFORM- TÁRSADALMI KERETEK Tamás Pál [MTA Szociológiai Intézet, Budapest] FŐKÉRDÉS: Milyen közönsége ma a reformoknak a magyar társadalom? Miből vezetődik le a viszony az egészségügyi reformhoz:

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Miskolc három városrészének kriminálgeográfiai vizsgálata a magyarországi és az Európai Uniós folyamatok aspektusából

Miskolc három városrészének kriminálgeográfiai vizsgálata a magyarországi és az Európai Uniós folyamatok aspektusából Társadalomföldrajzi kihívások a XXI. század Kelet-Közép Európájában Nemzetközi Földrajzi Konferencia Beregszász (Kárpátalja, Ukrajna), 2012. március 29 30. Siskáné Dr. Szilasi Beáta Piskóti Zsuzsa egyetemi

Részletesebben

Amerikai Egyesült Államok összlakossága és magyar származású népessége az American Community Service 1 2004 adatai alapján

Amerikai Egyesült Államok összlakossága és magyar származású népessége az American Community Service 1 2004 adatai alapján Amerikai Egyesült Államok összlakossága és magyar származású népessége az American Community Service 1 2004 adatai alapján 1. ábra. Összpopuláció* Összlakosság 285 691 501 (99%) Összlakosság 1 527 156

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Kormányzati és innovációs negyed

Kormányzati és innovációs negyed Kormányzati és innovációs negyed a felvirágzó, új belvárosban www.corvinsetany.hu Corvin Sétány pályázati előnyök Már meglévő koncepció Az előírt irodai nagyságot tudjuk biztosítani Megvalósítás indulásra

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

ÉPÍTÉSI TELKEK RÖVID PIACI ELEMZÉSE

ÉPÍTÉSI TELKEK RÖVID PIACI ELEMZÉSE ÉPÍTÉSI TELKEK RÖVID PIACI ELEMZÉSE Készítette: Molnár Zsolt és Jablonszki István László Készítette: Cím: Telefonszám: FHB Ingatlan Zrt 1082 Budapest, Üllői út 48. 06-1-452-9100 FHB INDEX Telek és felépítmény

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jászapáti Városi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jászapáti Városi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Jászapáti Városi Önkormányzat 2013. június 07. Készítette és összeállította: Muhari István okleveles közgazdász pénzügyi ügyintéző 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.

5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5. A FőBB EGÉSZSÉGPROBLÉMÁK ÖSSZEFOGALALÁSA 5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.6 Környezet-egészségügy...

Részletesebben

Preambulum. Értelmező rendelkezések. e) Integrált Szociális Városrehabilitáció: az egyes akcióterületi krízisterületekre vonatkozóan

Preambulum. Értelmező rendelkezések. e) Integrált Szociális Városrehabilitáció: az egyes akcióterületi krízisterületekre vonatkozóan Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2007. (II. 19.) önkormányzati rendelete 1 Józsefváros fejlesztéséről 2 Preambulum Budapest Józsefvárosi Önkormányzat (a

Részletesebben

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás Statisztika 3. előadás Statisztika fogalma Gyakorlati tevékenység Adatok összessége Módszertan A statisztika, mint gyakorlati tevékenység a tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk

Részletesebben

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK - TÁRSADALMI JÓL-LÉT ÉS BIZTONSÁG - VERSENYKÉPESSÉG ÉS TÁRSADALMI FEJLŐDÉS TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 C. KUTATÁSI PROJEKT Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit

Részletesebben

A lakáspiac alakulása

A lakáspiac alakulása A lakáspiac alakulása 2010. november 10. szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés hullámvasútra ült.

Részletesebben

város_2 2013 Budapest, Zugló, Nagy Lajos király útja Odry Szilvia, Takács Gyula konzulens: Benkő Melinda, Szendrei Zsolt

város_2 2013 Budapest, Zugló, Nagy Lajos király útja Odry Szilvia, Takács Gyula konzulens: Benkő Melinda, Szendrei Zsolt 1 topográfia Budapest, Zugló Nagy Lajos király útja Bosnyák tér, Egressy tér közötti tervezési terület 2 a hely szelleme nagyvárosi lépték, kontraszt, tér és tömeg, transzparencia, transzcendencia történelmiség,

Részletesebben

HÉ-1. malomépület építmény (egyedi védelem) jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes

HÉ-1. malomépület építmény (egyedi védelem) jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes HÉ-1 RENDELTETÉS, HSZNÁLT VÉDETTSÉGI KTEGÓRI VÉDETTSÉG INDOKLÁS ÍM Nemesdömölk, Nemesdömölki u. 15. HRSZ. 2 malomépület jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes

Részletesebben

A BUDAPESTI KERÜLETEK HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEI KLINGER ANDRÁS

A BUDAPESTI KERÜLETEK HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEI KLINGER ANDRÁS A BUDAPESTI KERÜLETEK HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEI KLINGER ANDRÁS A halandóság területi különbségeit már hosszú ideje kutatják Magyarországon. Az elemzések eddig vagy nagyobb területi egységek (megyék, újabban

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

I. Tanulmány Szakmai Tartalma, Tervezett Pályázati Lehetőségek

I. Tanulmány Szakmai Tartalma, Tervezett Pályázati Lehetőségek I. Tanulmány Szakmai Tartalma, Tervezett Pályázati Lehetőségek Budaörsi Városfejlesztő KFT megbízásából elkészült a Budaörs város hosszútávú egészségügyi terve, amely folytatása a 2011. évben készített

Részletesebben

Kunszentmiklós Város Integrált Városfejlesztési Stratégia. Munkaanyag I. változat. Kunszentmiklós, 2008. május

Kunszentmiklós Város Integrált Városfejlesztési Stratégia. Munkaanyag I. változat. Kunszentmiklós, 2008. május Kunszentmiklós Város Integrált Városfejlesztési Stratégia Munkaanyag I. változat Kunszentmiklós, 2008. május 1 Tartalomjegyzék I. Vezetői összefoglaló 3 2. A város szerepének meghatározása a település

Részletesebben

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Budapest, 2005. október Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály, Területi tájékoztatási

Részletesebben