Köz, teher, elosztás. A TÁRKI Háztartás Monitor 2007 vizsgálat eredményeinek ismertetése

Átírás

1 Köz, teher, elosztás A TÁRKI Háztartás Monitor 2007 vizsgálat eredményeinek ismertetése

2 Jövedelemeloszlás Jövedelemeloszlás Szegénység Szegénység Humán tőke Humán Pártpreferencia-csoportok tőke Politikai attitűdök - Háztartás Monitor 2007 Bemutató A kutatás előzményei : TÁRKI Panel : Magyar Háztartás Panel (MHP), BKE, TÁRKI, KSH : TÁRKI Háztartás Monitor A 2007 évi kutatás megrendelője: Miniszterelnöki Hivatal.

3 Kutatási eredmények közzététele Tudományos publikációk magyar és nemzetközi kiadványokban Társadalmi riport (legközelebb: 2008 ősz) Tárolás adatbankokban: TÁRKI, LIS (Luxembourg Income Study) Nemzetközi projektek: PACO, CHER Nemzetközi szervezetek: Világbank, OECD, ILO Közpolitika: kormány, Parlament Közvélemény: napilapok, hetilapok

4 A Háztartás Monitor 2007 kutatásról Témakörök: jövedelemeloszlás, szegénység, munkaerőpiac, társadalmi rétegződés és egyenlőtlenségek, társadalmi és politikai attitűdök. Minta: N= 2006 háztartás, N= 5064 személy. Megkérdezve: minden felnőtt háztartástag Információ: minden háztartástagról Kérdőív: Háztartási kérdőív: háztartásgazda Egyéni kérdőív: minden 16 éves vagy idősebb tag Az adatfelvétel ideje: ősz Az adatbázis nyilvánosan elérhetővé válik a TÁRKI Egyesülés Adatbankjából december 1-től

5 Program 14:05-14:20 Jövedelmi szegénység Tóth István György 14:20-14:30 Gábos András Szivós Péter Humán tőke 14:30-14:40 Jövedelemeloszlás Pártpreferenciák Lannert Judit (TÁRKI-TUDOK) Vita 14:50-15:40 14:40-14:50 Fábián Zoltán Tóth István György Zárszó 15:40-15:45 Kolosi Tamás

6 A jövedelemeloszlás változásai Tóth István György

7 A legutóbbi adatfelvétel időszakát erősen lassuló GDP növekedés, emelkedő infláció, csökkenő reálfogyasztás és erős nettó reálkereset esés jellemezte GDP növekedés, %, Infláció, %, 7,0 12,0 6,0 10,0 5,0 8,0 4,0 3,0 6,0 2,0 4,0 1,0 2,0 0,0 0, A háztartások tényleges fogyasztása, % Bruttó és nettó reálkeresetek % 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 0,0-2,0-4, Magyarázat: az előző év azonos negyedév=100. A satírozott szakaszok az egyes adatfelvételek jövedelem- referencia időszakait mutatják -5,0-10,

8 Az egyenlőtlenség összefoglaló mutatói szerint: lényeges egyenlőtlenség csökkenés történt az utóbbi években A legfelső decilis alsó töréspontja és az alsó decilis felső töréspontjának aránya (P90/P10) 3,8 3,6 3,4 3,2 3,0 2,8 2, A legfelső és a legalsó decilisek jövedelemátlagainak aránya (S10/S1) 8,0 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 4,5 4, Megjegyzés: személyi ekvivalens jövedelmek, személyi eloszlás, e=.73, konfidencia intervallumok becslése 1000 ismétléses Stata bootstrap eljárással 0,32 0,31 0,30 0,29 0,28 0,27 0,26 0,25 0,24 0,23 0,22 Gini-együttható

9 Mindez lefelé nivellálódás révén valósult meg: elsősorban a legfelső népességtized és a középső tizedek közötti távolság csökkent 25,0 20,0 15,0 S1 S5+S6 S10 10,0 5,0 0, Egyes egy főre jutó jövedelmek alapján képzett népességtizedek részesedése az összes jövedelemből Forrás: : KSH jövedelemfelvételek alapján Atkinson Micklewright [1992] HI1. táblázat; : Magyar Háztartás Panel I VI. hullámai, : Tárki Háztartás Monitor.

10 A legnagyobb mértékben azoknak a száma csökkent, akik a középjövedelem (medián) kétszeresénél több jövedelemmel rendelkeznek (ők legalább egy jövedelmi kategóriával lejjebb csúsztak) Százalékos megoszlás jómódúak (akiknek a medián kétszeresénél több a jövedelme) felső-középréteg (a medián %-a) középréteg (a medián %-a) alsó középréteg (a medián 50-80%-a) szegények (50% alatt) Összesen Népességbecslés, ezer fő jómódúak (akiknek a medián kétszeresénél több a jövedelme) felső-középréteg (a medián %-a) középréteg (a medián %-a) alsó középréteg (a medián 50-80%-a) szegények (50% alatt) Szegénységbecslés*, alsó és felső határok, ezer fő Felső Alsó Népesség az év elején összesen, ezer Egy főre jutó jövedelem medián-értékének százalékában meghatározott csoportok, százalék, illetve ezer fő. Szegénységbecslés: sztenderd hiba alapján, 95 százalékos megbízhatósági szinten

11 2005 és 2007 között a felső középrétegek lefelé csúsztak a jövedelem eloszlásban, az alsó középrétegek pedig felfelé mozdultak el személyek megoszlása az adott évben, % személyek decilisei a 2005-ös ekvivalens jövedelmek alapján Magyarázat: Személyek megoszlása 2005-ben és 2007-ben a 2005-ös decilis eloszlás mediánjövedelemre deflált töréspontjai által kijelölt jövedelmi sávokban,%

12 2005 és 2007 között az alsó ötöd részesedése növekedett a munkanélküli járadékokból és csökkent a segélyekből 60 az egyes kvintilisek részesedése nyugdijak munkanélküli anyasági segély családi pótlék Az alsó (ekvivalens jövedelem alapján meghatározott) népességötöd részesedése az egyes társadalmi jövedelmekből (%)

13 Az elemzés korlátai: 1. A Tárki háztartás Monitor és a hasonló mintavételes vizsgálatok kénytelenek nélkülözni (nem képesek reprezentálni) a jövedelemeloszlás két szélén Kb. 2-3%-ot (ez összesen akár több százezer ember kiesését is jelentheti!!) Minden mintavételen alapuló vizsgálatnak van statisztikai hibája. A jövedelem eloszlásra vonatkozó adatok is csak becslések!! Jövedelmek Személyek rangsorolva

14 A vizsgált időszakot érintő, a jövedelem eloszlás alakját lényegesen befolyásoló társadalompolitikai intézkedések 2006 nyara előtt: Közalkalmazotti béremelések Nyugdíj emelések (korrekciók, 13 havi nyugdíj) Családi támogatások átirányítási az alacsonyabb jövedelműek felé (családi adókedvezmény megszüntetés, családi pótlék emelés) Egyéb adók: ÁFA csökkentés 2006 nyara után: TB járulékok: emelés, kiterjesztés Személyi jövedelem adók, EVA: adókulcs emelések, különadók Egyéb adók: ÁFA emelések, illetékek és különadók Közszféra-elbocsátások egyirányba hatottak. Előbb az alsó középrétegek jövedelmi pozícióját javították, majd a felső-középrétegek pozícióját rontották.

15 Összefoglalás -Alacsonyabb reáljövedelmek, nivelláltabb jövedelem eloszlás - A jövedelem eloszlás alakját most nem a piaci paraméterek (foglalkoztatottság, humán tőke megtérülés, stb.) befolyásolták, hanem az adó/támogatási rendszer változása - Két szakasz: I: közepe, II: 2006 közepe-2007 vége - Az első időszak nyertesei: alsó középrétegek (és a közalkalmazottak) - A második időszak vesztesei: felső középrétegek (és a közalkalmazottak)

16 Jövedelmi szegénység Gábos András Szivós Péter

17 16 A szegénységi ráta trendje, (%) Módszertan: OECD2-skála, szegénységi küszöb a mediánjövedelem 60%-a Forrás: saját számítások az MHP és a TÁRKI Háztartás Monitor alapján

18 A szegénységi rés-arány trendje, (%) Módszertan: OECD2-skála, szegénységi küszöb a mediánjövedelem 60%-a Forrás: saját számítások az MHP és a TÁRKI Háztartás Monitor alapján

19 A szegénységi ráta trendjei, eltérő fogyasztási egységek használata mellett, (%) Egy főre jutó OECD1 OECD2 Módszertan: OECD2-skála, szegénységi küszöb a mediánjövedelem 60%-a Forrás: saját számítások az MHP és a TÁRKI Háztartás Monitor alapján

20 A szegénységi ráta és rés-arány nemzetközi összehasonlításban, 2005/2007 (%) Szegénységi ráta (%) Szegénységi rés (%) Hollandia Ausztria Luxemburg Belgium Ciprus Szegénységi ráta Szegénységi rés Módszertan: OECD2-skála, szegénységi küszöb a mediánjövedelem 60%-a Forrás: EUROSTAT, saját számítások a TÁRKI Háztartás Monitor 2007 alapján

21 A szegénységi rés-arány különböző társadalmidemográfiai csoportokban, 2007 (%) szegénységi rés-arány a teljes népességben évesek 3+ gyermekesek Nincs aktív a háztartásban Háztartásfő ro ma Módszertan: OECD2-skála, szegénységi küszöb a mediánjövedelem 60%-a Forrás: saját számítások a TÁRKI Háztartás Monitor 2007 alapján

22 55 50 A szegénységi ráta különböző társadalmidemográfiai csoportokban, 2007 (%) Iskolázottság Munkaerő-piaci helyzet Háztartás -ös s zetétel Etnikum szegénységi ráta a teljes népességben Hf. 0-7 osztályt végzett Hf. 8 általánost végzett Hf. munkanélküli Hf. inaktív Egyedülállő szülő Pár 3+ gyermekkel Hf. roma Módszertan: e=0.73, szegénységi küszöb a mediánjövedelem 60%-a Forrás: saját számítások a TÁRKI Háztartás Monitor 2007 alapján

23 A szegénységbe kerülés esélye, 2007 (logisztikus regresszió esélyhányadosai) 9 Is kolázotts ág Munkaerő-piaci helyzet Háztartás-összetétel Etnikum Hf. alapfokú végzettségű Hf. szakmunkás végzettségű Hf. inkatív Hf. munkanélküli Pár 3+ gyermekkel Egyszemélyes, Egyedülálló szülő Háztartásfő roma Ref. kat.: diplomás Ref. kat.: foglalkoztatott Ref. kat.: pár, <65 Ref. kat.: nem roma Módszertan: OECD2-skála, szegénységi küszöb a mediánjövedelem 60%-a Forrás: saját számítások a TÁRKI Háztartás Monitor 2007 alapján

24 Összefoglalás A rendszerváltást követő második évtizedet a jövedelmi szegénység kiterjedtségének és mélységének kisebb hullámzások melletti - állandósulása jellemzi A szegénységi ráta a skandináv és a kontinentális országok közé helyezi Magyarországot A szegénységbe kerülés legfontosabb meghatározói: a háztartásfő iskolázottsága, munkaerő-piaci helyzete, etnikuma és a háztartás összetétele

25 Humán tőke avagy az életen át tartó tanulás a Monitor adatok tükrében Lannert Judit Tárki-Tudok

26 Nem iskolarendszerű és iskolarendszerű felnőttkori képzési részvételi arány iskolai végzettség szerint Iskolarendszerű Nem iskolarendszerű Technikum Egyetem

27 Az otthoni és munkahelyi számítógép használat életkor szerint (%) Munkahelyen Otthon

28 A különböző szinten idegen nyelvet tudók aránya életkor szerint Tárgyalási szint Társalgási szint Alapfok

29 Következtetések A lakosság még mindig igen kis aránya tanul felnőtt korában. Minél fiatalabb, vagy képzettebb valaki, annál inkább képzi magát és rendelkezik korszerű kompetenciákkal. 55 éves kor után viszont a tanulási tevékenységet tekintve megállni látszik az élet. Számítógép használat és internetezés terén előretörés tapasztalható a két évvel ezelőtti Monitor adatokhoz képest, a használható idegennyelvtudás terén viszont a lemaradásunk még most is óriási. A felnőttképzésben való részvétel növeli a foglalkoztatottság esélyét és a kereset nagyságát is, ezért fontos lenne, hogy az életen át tartó tanulás jól hangzó szlogenből lassan valósággá váljon.

30 Pártpreferencia-csoportok Fábián Zoltán Tóth István György

31 Pártpreferencia-csoportok 2003-ban és 2007-ben Bizonytalan Válaszmegtagadó Egyéb párt Jobbik Centrumpárt KDNP Munkáspárt MIÉP MDF SZDSZ MSZP Fidesz-MPP Forrás: DKMKKA Választáskutatás, 2003 és TÁRKI Háztartás Monitor 2007

32 Megállapítások A legnagyobb ellenzéki párt támogatottsága 2003-hoz képest nem változott. Az MSZP tábora lényegesen csökkent. Nőtt a látens preferenciájú megkérdezettek köre.

33 Pártpreferencia-csoportok és politikaiideológiai azonosulás, 2003 konzervatív Fidesz liberális-kozervatív azonosulás bal liberális jobb MSZP SZDSZ MDF MIÉP Munkáspárt Centrumpárt Egyéb párt Válaszmegtagadó Bizonytalan bal-jobb azonosulás

34 Pártpreferencia-csoportok és politikaiideológiai azonosulás, 2007 konzervatív MSZP liberális-kozervatív azonosulás bal liberális jobb Fidesz SZDSZ MDF MIÉP Munkáspárt KDNP Jobbik Egyéb párt Válaszmegtagadó Bizonytalan bal-jobb azonosulás

35 0= Az embereknek saját maguknak kell vállalniuk a felelősséget sorsuk alakulásáért. (b) 100= Az államnak nagyobb felelősséget kellene vállalnia az emberekről való gondoskodásban. SORS: eredetileg négyfokú skála fokú skálára transzformálva Ha a kormány mérlegelné, hogy az adókat csökkentse, vagy pedig a szociális kiadásokat növelje, akkor Ön szerint hogyan kellene az államnak állást foglalnia? ADÓ: eredetileg tízfokú skála fokú skálára transzformálva 100= Az állam kötelessége, hogy munkát biztosítson a munkanélkülieknek. 0= A foglalkoztatással kapcsolatos problémák megoldását a piaci viszonyokra kell bízni. 0= A tanulás is befektetés és csakis a tandíjbefizetések által biztosítható az egyetemek színvonalas működése. 100= Az államnak kötelessége, hogy tandíj nélkül is biztosítsa a fiatalok felsőfokú képzését. MUNKA: fokú skála TANULÁS: fokú skála

36 100= A kormány fontos feladata lenne, hogy többet költsön az egészségügyre, az oktatásra és különböző szociális juttatásokra. 0= Az adók csökkentése fontosabb lenne még akkor is, ha kevesebb pénz jut az egészségügyre, az oktatásra és különböző szociális juttatásokra. SZOCIÁLIS KIADÁS: fokú skála 100= A fiatalok lakásproblémáinak megoldása csakis az állami lakások építésével képzelhető el. 0= Minden fiatal oldja meg saját lakásproblémáját, de az állam támogassa őket kedvező hitellehetőségekkel és adókedvezményekkel. LAKÁS: fokú skála 100= Az államnak anyagilag támogatnia kell a mezőgazdasági termelést, mert e nélkül megélhetési gondjai lennének a termelőknek. 0= A mezőgazdasági termékek is ugyanolyan termékek, mint amiket más gazdasági ágazatok állítanak elő. A mezőgazdasági termelők megélhetési gondjainak megoldását is a piaci viszonyokra kell bízni. MEZŐGAZDASÁG: fokú skála

37 A parlamenti pártok szimpatizánsainak állammal kapcsolatos attitűdjei MSZP Fidesz SZDSZ MDF SORS ADÓ MUNKA TANULÁS SZOCIÁLIS KIADÁS LAKÁS MEZŐGAZDASÁG 0=kisebb állami szerep 100=nagyobb fokú állami szerepvállalás

38 - Az állami újraelosztáshoz fűződő viszony tekintetében erősödött a politikai azonosulás meghatározó szerepe -A magukat jobbra definiáló Fidesz-szavazók támogatják inkább az állami megoldásokat, a baloldaliak kevésbé teszik ezt -figyelem: az utóbbi felvétel 2007 őszén történt!! Magyarázat: Jövedelem (ln) Múltbeli jövedelmi mobilitás (5 kat) Jövedelmi várakozások (3 kat) Ideológia (egyéni felelősség preferencia) Kockázatvállalás Hedonizmus-preferencia Egyenlőtlenség averzió MSZP FIDESZ SZDSZ MDF Vállalkozó Nyugdíjas Inaktív Életkor (3 kat) Neme Iskolai végzettség (4 kat) ,30-0,01-0,16 0,50-0,36-0,01-0,35-0,49-0,09-0,90-0,02-0,76 0,34 0,20 0,09 0,18-0, ,79-0,01-0,34 0,42 0,00-0,39-0,16-0,84 0,42-1,10-0,24-0,70 0,13 0,18 0,26 0,32-0,25 Robusztus regressziós paraméterbecslések, Budapest Falu -0,47-0,12 0,47 0,47 Magyarázandó: redisztribúciós index Konstans 4,48 10,57 p<1%, 1%<p<5% N=

39 Köszönjük a figyelmüket! További információ: TÁRKI weboldal: TÁRKI-TUDOK weboldal:

40 Függelék táblák

41 Robusztus regressziós paraméterbecslések (magyarázandó változó: redisztribúciós index) 2003-ban 1. Modell 2. Modell 3. Modell 4. Modell 5. modell Jövedelem (ln) -0,34-0,32-0,32-0,30 Múltbeli jövedelmi mobilitás (5 kat) -0,07 0,02 0,00-0,01 Jövedelmi várakozások (3 kat) -0,31-0,21-0,19-0,16 Ideológia (egyéni felelősség preferencia) 0,56 0,52 0,50 Kockázatvállalás -0,38-0,32-0,36 Hedonizmus-preferencia -0,02-0,02-0,01 Egyenlőtlenség averzió -0,36-0,35 MSZP -0,49 FIDESZ -0,09 SZDSZ -0,90 MDF -0,02 Vállalkozó -0,97-0,90-0,79-0,78-0,76 Nyugdíjas 0,36 0,28 0,32 0,33 0,34 Inaktív 0,26 0,14 0,14 0,17 0,20 Életkor (3 kat) 0,08 0,11 0,06 0,07 0,09 Neme 0,24 0,25 0,22 0,21 0,18 Iskolai végzettség (4 kat) -0,40-0,27-0,21-0,21-0,21 Budapest -0,57-0,58-0,52-0,51-0,47 Falu -0,08-0,13-0,12-0,11-0,12 Konstans 0,62 5,75 4,23 4,72 4,48 N= Megjegyzés: p<1%, 1%<p<5%

42 Robusztus regressziós paraméterbecslések (magyarázandó változó: redisztribúciós index) 2007-ben 1. Modell 2. Modell 3. Modell 4. Modell 5. modell Jövedelem (1n) -0,86-0,90-0,88-0,79 Múltbeli jövedelmi mobilitás (5 kat) -0,07-0,04-0,02-0,01 Jövedelmi várakozások (3 kat) -0,42-0,36-0,36-0,34 Ideológia (egyéni felelősség preferencia) 0,49 0,47 0,42 Kockázatvállalás 0,10 0,09 0,00 Hedonizmus-preferencia -0,45-0,43-0,39 Egyenlőtlenség averzió -0,16-0,16 MSZP -0,84 FIDESZ 0,42 SZDSZ -1,10 MDF -0,24 Vállalkozó -0,78-0,52-0,66-0,63-0,70 Nyugdíjas 0,24 0,12 0,07 0,07 0,13 Inaktív 0,50 0,16 0,16 0,17 0,18 Életkor (3 kat) 0,20 0,20 0,22 0,23 0,26 Neme 0,31 0,32 0,29 0,30 0,32 Iskolai végzettség (4 kat) -0,47-0,30-0,26-0,26-0,25 Budapest 0,07 0,31 0,33 0,37 0,47 Falu 0,50 0,48 0,51 0,51 0,47 Konstans 0,22 12,54 12,04 11,92 10,57 N= Megjegyzés: p<1%, 1%<p<5%

43 A redisztribúcióval kapcsolatos itemek átlagai (0-100) 0=kisebb állami szerep 100=nagyobb fokú állami MEZŐGAZDASÁG 59,2 LAKÁS 39,6 SZOCIÁLIS KIADÁS 63,4 TANULÁS 69,9 MUNKA 68,2 ADÓ 36,6 SORS 46,