Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal

Átírás

1 Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Tel: 22/ Fax: 22/ web: Ügyszám: 02/60-19/2010. Többcélú Kistérségi Társulás Munkaszervezet-vezetője Székhelyén Tisztelt Munkaszervezet-vezető Asszony/Úr! A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását követően ismételten felmerültek a többcélú kistérségi társulások folyamatos működésével kapcsolatos jogértelmezési kérdések, melyekkel összefüggésben szakmai álláspontomról az alábbiak szerint tájékoztatom. I. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. tv. Tktv. nem rendelkezik a társulási tanácsok esetén az önkormányzati választásokat követően alakuló ülés tartásáról. A megyében működő többcélú kistérségi társulások többségének társulási megállapodása az elnök megbízatásának időtartamát a választási ciklus időtartamával egyezően állapítja meg. Az elnök megbízatásának időtartama tekintettel arra, hogy a tisztséget polgármester tölti be megegyezik a polgármesterre irányadó választási ciklussal, azaz az elnök megbízatása a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása napján megszűnik, függetlenül attól, hogy az elnöki tisztséget betöltő polgármestert újraválasztották vagy sem. Törvényi szabályozás hiányában a Tktv. alakuló ülésre vonatkozó 5. (2) bekezdése szabályait célszerű alkalmazni, azaz az ülést a székhely települési önkormányzat polgármestere hívja össze. Indokolt és célszerű az alakuló ülést a választás napját követő lehető legrövidebb időpontra összehívni figyelembe véve a kistérségen belül az alakuló ülések lebonyolítását a tisztségviselők meg/újraválasztása céljából.

2 2 A tisztségviselők megválasztása elsősorban a gazdálkodási folyamatok zavartalanságának biztosítása érdekében sürgős. Tekintettel arra, hogy a többcélú kistérségi társulásoknak az általuk vállalt közszolgáltatási feladatokat a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának tényétől, illetve kimenetelétől függetlenül folyamatosan el kell látniuk, nem engedhető meg, hogy bármely kötelezettségvállalás, utalványozás az arra jogosult elnök személyének bizonytalansága miatt késlekedjen. Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 74/B. (1) bekezdése alapján A többcélú kistérségi társulás nevében kötelezettséget a társulás elnöke, vagy az általa felhatalmazott személy vállalhat, illetve jogosult az utalványozásra. Azokban a kistérségekben, ahol e faladatokat az elnök a munkaszervezet vezetőjére átruházta, ez a probléma természetesen nem merül fel, hiszen a munkaszervezet a választás kimenetelétől független állandó szervezet. Az első ülés vezetése, a tisztségviselők megválasztása során a Tktv. 5. (3) bekezdésében, a társulási megállapodásban, illetve a társulás szervezeti és működési szabályzatában előírt szabályok szerint kell eljárni. A Tktv. 5. (3) bekezdése értelmében a társulási tanács alakuló ülésén titkos szavazással tagjai sorából elnököt választ, az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére elnökhelyettes(eke)t választhat, meghatározza a helyettesítés rendjét. A Tktv. 8. (2) bekezdés c) pontja alapján minősített többség szükséges a társulási tanács hatáskörébe utalt választáshoz. A hivatkozott paragrafus (3) bekezdése szerint a minősített többséghez kettő, együttes feltételnek kell teljesülnie: 1. a társulási megállapodásban meghatározott számú, de legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely eléri a jelen lévő tagok szavazatainak kétharmadát; (1.urna szavazatok) 2. az általuk képviselt települések lakosságszámának a felét (2. urna lakosságszám). A második feltétel miatt megfelelő garanciák hiányában a szavazás a titkosság sérelmével járhat, ezért javasoljuk az alábbi szavazási módszert, melyre vonatkozó előterjesztést még a tisztségviselők választása előtt, ügyrendi kérdésként kell előterjeszteni, ha az SZMSZ nem tartalmazza a titkos szavazás eljárásrendjét. (Természetesen amennyiben az SZMSZ egyszerű többséget igénylő kérdésben írja elő a titkos szavazást, ugyanígy kell eljárni, hiszen az egyszerű többség elérése is szavazatszámhoz és képviselt lakosságszámhoz kötődik.) 1. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, két urna, illetve kétfajta szavazólap igénybevételével történik. Az egyik szavazólap a települést megillető szavazatszámot jelöli. A másik fajta szavazólap a település által képviselt lakosságszámot reprezentálja, ebből a szavazólapból egy települést több is megillethet, a 3.) pontban ismertetett módon képzett számnak megfelelően.

3 3 2. Az első urnába a jelenlévő települések szavazatszámának megfelelő számú szavazólap kerül, ez alapján kerül megállapításra, hogy a jelenlévők által képviselt szavazatok legalább felét, illetve minősített többség esetében kétharmadát eléri-e valamelyik javaslat támogatása. 3. A második urnába a szavazás titkosságának megőrzése érdekében a jelenlévők lakosságszámát reprezentáló szavazólap kerül. A jelenlévő települések lakosságszámát a jelenlévő legkisebb lakosságszámú település lakosságszámával osztani kell, majd a kapott számot a matematikai kerekítés szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Egy település képviselője annyi szavazólapot kap, amennyi őt ez alapján megilleti. A lakosságszámot reprezentáló szavazólapon a szavazólap e minőségét jól láthatóan fel kell tüntetni. Ezen szavazólapok alapján kerül megállapításra, hogy a 2.) pont szerint megfelelő számú szavazatok elérik-e a jelen lévő tagok által képviselt lakosságszám egyharmadát, illetve minősített többség esetén a felét. 4. Mind a szavazatszámot jelölő, mind a lakosságszámot reprezentáló szavazólapokon fel kell tüntetni valamennyi jelöltet, nevük mellett pedig az igen és a nem négyzetet. 5. A titkos szavazás alkalmával a szavazó a szavazólapokon a megfelelő négyzetbe tett X-szel, vagy kereszttel szavaz, azonos jelöltet támogatva mind a szavazatszámot jelölő, mind a lakosságszámot reprezentáló szavazatlapokon. A lakosságszámot reprezentáló szavazatlap különböző címletben (pl.: 1, 5, 10, 100 többcélú társulás lakosságszámának függvényében) kerülhet kiadásra, erről a szavazási mód alkalmazása esetén ügyrendi kérdésként kell rendelkezni. A címletek megválasztása azonban nem járhat azzal, hogy valamelyik település szavazatára abból következtetni lehessen. 6. Érvényesen szavazni csak egy jelöltre lehet. Az alábbi példán végigvezetjük a módszert: X. kistérség 10 településből áll. A társulásban a társulási megállapodás rendelkezése alapján az egy település egy szavazat elve érvényesül. A lakosságszámokat a táblázatban tüntetjük fel. A helyhatósági választásokat követően új elnök választására kerül sor, mely minősített többséget igényel. Az ülésen 6 település képviselője jelent meg. (A társulási megállapodásban mind a határozatképesség, mind a javaslat elfogadásához szükséges egyszerű és minősített többség szabályai a törvény által előírt minimum alapján kerültek megállapításra.) Dőlt betűkkel kerülnek kiemelésre a jelen lévő képviselők települései:

4 4 Település Lakosságszám Lakosságszám arányos szavazólap száma 1. Kishegyes Keresztesszentmiklós Abafa Keresztút 187 3, Nagysándor 290 4, Érdeskő , Nagysás , Téglás Kereszttarcsa Pénteki 3500 Összesen: ,6 82 A társulás határozatképes, mert a szavazatok több mint felével rendelkező tag (6 fő) jelen van, és az általuk képviselt lakosságszám meghaladja a többcélú kistérségi társulást alkotó települések lakosságszámának egyharmadát (4897). Kishegyes a jelenlévő legkisebb lakosságszámú település, melyet egynek veszünk, és lakosságszámával végigosztjuk a jelenlévő települések lakosságszámát (csak ezek a relevánsak, hiszen a minősített többséget a törvény a jelenlévőkhöz köti). A fentiek alapján tehát a második urnába kerülő szavazólapból Kishegyesnek 1, Keresztútnak 3, Nagysándornak 5, Érdeskőnek 11, Nagysásnak 17, Keresztestarcsának 45 jár. A szavazás lebonyolításának egyszerűsítése érdekében ezek kiosztása történhet 1-es és 5-ös címletekben. A fenti települések szavazatainak kétharmada 4, mivel minden település egy szavazattal rendelkezik. Az erre vonatkozó szavazólapok az egyes urnába kerülnek. 41 lakosságszámot reprezentáló szavazatlap esetén éri el az általuk képviselt lakosságszám felét. Látható, hogy a lakosságszám alapján Kereszttarcsa egymagában megszavazhatná a jelöltet, de a feltételek konjunktívak, így még 3 településnek csatlakoznia kell. A példában szereplő kistelepülések viszont hiába vannak öten 37 lakosságszámot reprezentáló szavazólappal nem képesek biztosítani a minősített többséghez szükséges második feltételt. II. A társulási tanácsok polgármester tagjainak helyettesítésével összefüggésben az alábbiakra hívom fel figyelmüket. A Tktv. 5. (2) bekezdése szerint a társulási tanácsot a társulás tagjainak polgármesterei alkotják. A polgármester helyettesítésének rendjéről a képviselőtestület rendelkezik. A fenti jogszabályi rendelkezést értelmezve tehát a helyettesítés rendjét a polgármester akadályoztatása esetén nem maga a polgármester határozza meg, hanem arról a képviselő-testület hoz döntést.

5 5 Ez jelenti egyrészt azt, hogy a polgármestert a tanácsban nem helyettesíti automatikusan az egyébként más ügyekben helyettesítésére, munkájának segítésére megválasztott alpolgármester. Másrészt pedig azt, hogy akár egyedi, akár általános meghatalmazást is adhat a képviselő-testület valamely tagjának, vagy az alpolgármesternek. Amennyiben a helyettesítés rendje a társulási megállapodásban rögzített, az a hatályos megállapodás alapján az új képviselő-testület ismételt döntését nem igényli. Abban az esetben, ha a megállapodás helyettesként a mindenkori alpolgármestert jelöli meg, de ettől a testület a jövőben el kíván térni, akkor azt csak a társulási megállapodás módosítását követően teheti meg. Felhívom figyelmüket az előzőekkel összhangban arra is, hogy a társulási tanácsok a társulási megállapodásban foglaltak alapján társulásra ruházott önkormányzati feladat-és hatáskörökben hoznak döntést, ezért helyettesként jegyző nem járhat el. Őszintén remélem, hogy tájékoztatásomban foglaltakkal segítséget tudtam nyújtani a többcélú kistérségi társulások tisztségviselői törvényes megválasztásához, illetve a tanács működéséhez. Székesfehérvár, október 7. Tisztelettel: Dr. Balogh Ibolya hivatalvezető