Trenyik Petra 1 - Demeter András 2 - Czóbel Szilárd 3

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Trenyik Petra 1 - Demeter András 2 - Czóbel Szilárd 3"

Átírás

1 Trenyik Petra 1 - Demeter András 2 - Czóbel Szilárd 3 A Zempléni-hegység és a Kőszegi-hegység kocsánytalan tölgyeseinek több korcsoportot érintő cönológiai vizsgálata Coenology examination of sessile oak stands in more age group in the Zemplen Mountains and in the Kőszeg Mountains 1 Szent István Egyetem, doktorandusz 2 Szent István Egyetem, doktorandusz 3 Szent István Egyetem, egyetemi docens Összefoglalás Napjainkban az erdőgazdálkodásban is egyre hangsúlyosabbá válik a természetvédelem, amelyre az egyik legjobb példa a folyamatos erdőborítás fenntartását célzó szálaló vágás térhódítása. Ám a változó gazdálkodási formák ellenére is egyre növekszik a társulásokat érő stressz a klímaváltozás következtében. Ez főleg a társulások szerkezetének megváltozásán keresztül érzékelhető, a tágtűrésű fajok egyre tömegesebbé válásával, valamint a szűktűrésű, gyakran védett fajok eltűnésével. Vizsgálatainkat a Zempléni- és Kőszegi-hegység természetközeli kocsánytalan tölgyes állományaiban végeztük. Cönológiai felvételezések révén célul tűztük ki, hogy képet kaphassunk a kiválasztott állományok struktúra- és dominancia viszonyairól, valamint diverzitásukról. Azért, hogy összehasonlítsuk az említett paramétereket különböző korú állományokban hegységenként 5-5 korcsoportot jelöltünk ki. A lombkorona-, cserje- és gyepszintre külön-külön számoltuk ki a Shannon- és Simpson-féle diverzitás értékeket. Eredményeink igazolják azt a feltételezésünket, hogy a csapadékviszonyok hatással lehetnek a diverzitásra, valamint a növényzet borítottságára. Utóbbiakat a klímaváltozással egyre szélsőségesebbé, és rendszertelenebbé váló csapadékviszonyok is befolyásolhatják a jövőben. A hegységek azonos kitettségű és tengerszint feletti magasságú állományai közül a Zemplénben rendre alacsonyabb diverzitás értékeket számítottunk a gyepszint esetében, mint a Kőszegi állományokban. A fajszámon kívül szintén alacsonyabb borítottsági értékek jellemzőek az alacsonyabb évi átlag csapadékkal rendelkező Zemplénben. 1. Bevezetés Mára nyilvánvalóvá vált, hogy az emberiség a történelem folyamán egyre markánsabban alakítja át az őt körülvevő környezetet (Bengtsson et al. 2000, Rackham 2000, Szabó 2005). Az erdőgazdálkodás a különböző erdő használati módokon keresztül befolyásolja a fajösszetételt, szerkezetet és erdő dinamikai folyamatokat (Rubio et al. 1999, Bengtsson et al. 2000). Az erdei fajok így kénytelenek a rendszeres zavaráshoz, a szűkülő élőhelyekhez és fragmentációhoz adaptálódni. A megváltozott feltételekhez sokkal könnyebben alkalmazkodnak a tágtűrésű, jó kolonizációs képességű generalista fajok, mint az erdei társulások specialistái (Hermy et al. 1999). A lágyszárú fajok komoly jelentőséggel bírnak az erdei diverzitás szempontjából, valamint a primer produkcióban, szén raktározásban és tápanyag ellátásban is fontos szerepet töltenek be (Whigham 2004). Ezenkívül a lágyszárú fajok viszonylag gyors életciklusa miatt a gyepszint elég gyorsan reagál a környezet változásaira, így jó indikátornak is tekinthető egyben (Standovár et al. 2006). Bolygatási típusoktól függően közvetett vagy közvetlen módon is változhat az egyes szintek fajösszetétele valamint szerkezete (Brunet et al. 1996, Decocq et al. 2004, 2005, Van Calster et al. 2008, von Oheimb & Härdtl 2009). A lomkorona- és 393

2 cserjeszint fejlettsége valamint szerkezete közvetlenül befolyásolja a gyepszintbe jutó fény mennyiségét (Barbier et al. 2008, Tinya et al. 2009), továbbá az avar szerkezete és minősége hatással van a talajnedvességre, talajhőmérsékletre, ph-ra valamint a C:N arányra (Sharpe et al. 1996, Graae & Heskjaer 1997). 2. Anyag és módszer Vizsgálatainkat a Kőszegi-hegység és a Zempléni-hegység természetközeli kocsánytalan tölgyes állományaiban végeztük el 2015 áprilisában és májusában. Felvételezéseink révén a két hegység eltérő korú kocsánytalan tölgyeseinek vegetációjáról szerettünk volna pontosabb képet kapni. Hegységenként 5-5 különböző korú állományt jelültünk, mely korcsoportok 20 éves időintervallumokat ölelnek fel éves korig. Azért választottuk ezeket a korcsoportokat, mert így a művelt erdők szerkezetének jellemző stádiumaiban készülhetett felvételezés. Annak érdekében, hogy az eredményeink összevethetőek legyenek, a különböző korú állományokat állandó paraméterek figyelembevételével jelöltük ki, melyek a következők voltak: 400 méteres tengerszint feletti magasság, délies kitettség, hasonló lejtőszög, kocsánytalan tölgy dominanciája (min. 70%-a a lomborona szint fafajainak). A cönológiai felvételeket a lombkorona-, cserje- és gyepszintre külön-külön felvételeztük és értékeltük ki. Annak érdekében, hogy még pontosabb képet alkothassunk az egyes korcsoportokról, a diverzitást Shannon- és a Simpson-féle indexek segítségével számítottuk ki. A két index használatát az indokolta, hogy különböző érzékenységűek, a Shannon-féle index a ritka fajokra, míg a Simpson-féle index a tömegesen előforduló fajokra érzékenyebb. 3. Eredmények értékelésük 3.1. A lombkoronaszint diverzitásának értékelése Annak ellenére, hogy a lombkoronaszint fajösszetételét teljes mértékben az erdőgazdálkodás befolyásolja, mégis kiszámítottuk ennek a szintnek a diverzitás értékeit, mivel bár nem kizárólagosan - de a termőhelyi adottságok itt is meghatározzák a lehetséges állományalkotó fajok körét. A Zempléni-hegységben és a Kőszegi-hegységben hasonló trend figyelhető meg a Shannon- és a Simpsondiverzitási index esetében is. Előzetesen arra számítottunk, hogy a fiatalabb állományokban találkozunk majd nagyobb fajgazdagsággal, a felvételezéseink mégsem igazolták ezt a feltételezésünket. A vizsgált korosztályokat összevetve a fiatalabb korosztályoktól az idősebb felé haladva lassú növekedés figyelhető meg mindkét területen egy-egy kiugró értékel, ami a Zemplén esetében a 80 éves korcsoportot érinti, a kőszegi állományoknál pedig a 60 éves korcsoportot. A 60 éves korcsoportban összesen 5 faj jelent meg, köztük a specialista Prunus avium is (1. ábra). Ez egyben előrevetíti, hogy a kisebb fajszámú, kevésbé diverz, fiatalabb állományoknak kell majd a jövőben alkalmazkodnia a klimatikus változásokhoz. A két index között a legnagyobb eltérés azokban az állományokban figyelhető meg, ahol a lombkorona szintet mindössze egy faj alkotta. Erre csak a zempléni mintaterületen volt példa, ahol a sekély termőréteg miatt, számos nehézségbe ütköznek az erdőgazdálkodók az erdősítés során, és gyakran a törekvéseik ellenére sem sikerül elegyes erdőt kialakítaniuk. A Zempléni állományokban a 40, 60 és 100 éves korcsoport lombkoronaszintjét is egyedül a kocsánytalan tölgy alkotta. Ezeknél az állományoknál a Shannon-féle index rendre 0, míg a Simpson-féle index 1,1111-es értéket vesz fel (1. ábra). Az indexek érzékenységéből adódóan, a Simpson-féle diverzitási értékek többnyire magasabb értéket vettek fel. Ez a tendencia csak azokban az állományokban figyelhető meg, ahol már a szűktűrésű specialisták is 394

3 megjelentek. Mivel a Shannon-féle index ezekre a fajokra érzékenyebb, ezeknél a korcsoportoknál magasabb értékeket mutat (1. ábra). 1. ábra: A lombkoronaszint diverzitása a Kőszegi- és a Zempléni-hegység különböző korú kocsánytalan tölgyes állományaiban (2015) 3.2. A cserjeszint diverzitásának értékelése A cserjeszintet szintén jelentős mértékben meghatározza az erdőgazdálkodás. Az erdészeti kezeléssel együtt járó rendszeres bolygatások nem csak a cserjék borítottságát, hanem fajkészletét is erősen befolyásolja, az arányokat eltolva a zavarástűrő fajok dominanciája felé. A cserjeszintnél a két hegységben már eltérő trend figyelhető meg a korcsoportok között. A Zemplénben a 20, 40 és 60 éves állományokban mindkét index esetében magasabb értékeket számítottunk, mint a két idősebb állomány esetén. A kőszegi állományokban a diverzitás folyamatosan növekszik egészen a 80 éves korcsoportig, mely után egy kisebb csökkenést tapasztaltunk. Bolygatás mentes környezetben a kőszegi állományéhoz hasonló trend valószínűsíthető az állományok korának növekedésével, mivel a borítottságot és a fajszámot is nagyban befolyásolja a cserjeszintbe jutó fény mennyisége. Erre pedig a lombkoronaszint fejlettségi állapota van döntő hatással, amely minél fiatalabb és sűrűbb, annál kevesebb fény jut le a mélyebben fekvő rétegekbe (2. ábra). Ebben a szintben a két index között jóval markánsabb eltérés mutatkozik, mint a lombkoronaszint esetében. Jellemzően a Shannon-féle diverzitási értékek közel kétszer olyan magasak, mint a Simpson-féle index értékei. A cserjeszintben is előfordul két olyan zempléni korcsoport, ahol mindössze egy faj fordult elő, ezért a korábbiakban említettekhez hasonlóan a Shannon-féle diverzitás értéke itt is 0 (2. ábra). 395

4 2. ábra: A cserjeszint diverzitása a Kőszegi- és a Zempléni-hegység eltérő korú kocsánytalan tölgyes állományaiban (2015) 3.3. A gyepszint diverzitásának értékelése A vizsgált állományok gyepszintjében összesen 121 faj került felmérésre. A két diverzitás index értékei itt már határozottan eltérnek egymástól, de ugyanazt a trendet mutatják az egyes hegységek és korcsoportok esetében. Mindvégig a Shannon-féle diverzitás értékei a magasabbak, ami jelzi, hogy fajgazdag, természetközeli állományokról van szó számos védett fajjal. A leggyakrabban megjelenő kétszikű fajok az erdei ibolya (Viola sylvestris), a pettyes orbáncfű (Hypericum maculatum), a sárga gyűszűvirág (Digitalis grandiflora), a fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) és az erdei varfű (Knautia maxima) voltak. Az állományokban felvételezett növényfajok közül a fehér madársisak (Cephalanthera damasonium), a kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia), a turbánliliom (Lilium martagon), és a rezes hölgymál (Hieracium aurantiacum) természetvédelmi oltalom alatt áll. A Zempléni-hegységben a sekélyebb talajréteg miatt alacsonyabb borítási értékeket becsültünk, de ez nem befolyásolta jelentősen a fajszámot (3. ábra). 3. ábra. A gyepszint diverzitása a Kőszegi- és a Zempléni-hegység különböző korú, kocsánytalan tölgyes állományaiban (2015) 396

5 4. Következtetések Összességében elmondható, hogy fajgazdag természetközeli állományokat felvételeztünk a Zempléni- és a Kőszegi-hegységben. Annak ellenére, hogy az erdőgazdálkodásban egyre nagyobb szerepet kap a természetvédelem, mégis jelentős hatással van az állományok diverzitására, amit a Shannon-féle diverzitás értékek is jeleznek. Különösen, ha az összes állomány mindhárom szintjének értékeit együtt ábrázoljuk (4. ábra). A cserje és a gyepszint diverzitás értékei között a legtöbb esetben párhuzam figyelhető meg. A cserjeszint magasabb diverzitás érékeihez jellemzően a gyepszint szintén magas diverzitás értéke társul. Ez összefügghet az egyes szinteket és korcsoportokat érő bolygatásokkal. Az erdőművelési munkálatok főleg a lombkoronaszintet célozzák, de gyakran a cserjeszintet is érintik, mivel a cserjék eltávolításával jobban hozzáférhető lesz az állomány. Az ilyen, több szintet is érintő, jelentős beavatkozások már a gyepszint fajgazdagságát is befolyásolhatják. Diverzitás számításaink alapján megállapítható, hogy azokban az állományokban, ahol erőteljesebb cserjeszintet találtunk, mértük a legmagasabb diverzitási értékeket a gyepszint esetében. 4. ábra. A Shannon-féle diverzitási index eredményei a hegységek vizsgált állományaiban és szintenként (2015) 5. Irodalomjegyzék Barbier, S., Gosselin, F., Balandrier, P Infl uence of tree species on understory vegetation diversity and mechanisms involved A critical review for temperate and boreal forests. Forest Ecology and Management 254, Bengtsson, J., Nilsson, S.G., Franc, A., Menozzi, P Biodiversity, disturbances, ecosystem function and management of European forests. Forest Ecology and Management 132, Brunet, J., Falkengren-Grerup, U., Tyler, G Herb layer vegetation of south Swedish beech and oak forests eff ects of management and soil acidity during one decade. Forest Ecology and Management 88,

6 Decocq, G., Aubert, M., Dupont, F., Alard, D., Saguez, R., Wattez-Franger, A., De Foucault, B., Deleis- Dusollier, A., Bardat, J Plant diversity in a managed temperate deciduous forest: understorey response to two silvicultural system. Journal of Applied Ecology 41, Decocq, G., Aubert, M., Dupont, F., Bardat, J., Wattez-Franger, A., Saguez, R., De Foucault, B., Alard, D., Deleis-Dusollier, A Silviculture-driven vegetation change in a European temperate deciduous forest. Annals of Forest Science 62, Graae, B.J., Heskjaer, V.S A comparison of understorey vegetation between untouched and managed deciduous forest in Denmark. Forest Ecology and Management 96, Hermy, M., Honnay, O., Firbank, L., GrashofBokdam, C., Lawesson, J.E An ecological comparison between ancient and other forest plant species of Europe, and the implications for forest conservation. Biological Conservation 91, Rackham, O Th e history of the countryside: the classic history of Britain s landscape, fl ora and fauna. Phoenix Press, New York. Rubio, A., Gavilán, R., Escudero, A Are soil characteristics and understorey composition controlled by forest management? Forest Ecology and Management 113, Sharpe, F., Shaw, D. C., Rose, C.L., Sillett, S.C., Carey, A.B Th e biologically signifi cant attributes of forest canopies to small birds. Northwest Science 70, Standovár, T., Ódor, P., Aszalós, R., Gálhidy, L Sensitivity of ground layer vegetation diversity descriptors in indicating forest naturalness. Community Ecology 7, Szabó, P Woodland and forests in medieval Hungary. Archaeopress, Oxford. Tinya, F., Márialigeti, S., Király, I., Németh, B., Ódor, P Th e eff ect of light conditions on herbs, bryophytes and seedlings of temperate mixed forests in Őrség, Western Hungary. Plant Ecology 204, Van Calster, H., Baeten, L., Verheyen, K., Keersmaeker, D.L., Dekeyser, S., Rogister, J.E., Hermy, M Diverging eff ects of overstorey conversion scenarios on the understorey vegetation in a former coppice-with-standards forest. Forest Ecology and Management 256, von Oheimb, G., Westphal, C., Tempel, H., Härdtle, W Structural pattern of a nearnatural beech forest (Fagus sylvatica) (Serrahn, North-east Germany). Forest Ecology and Management 212, Whigham, D.F Th e ecology of woodland herbs in temperate deciduous forests. Annual Review of Ecology, Evolution, and Systematics 35,

A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások

A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások Standovár Tibor ELTE Növényrendszertani Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék Sopron, 2013. február 20. Pro

Részletesebben

Tudományos folyóiratban megjelent vagy megjelenés alatt álló publikációk

Tudományos folyóiratban megjelent vagy megjelenés alatt álló publikációk Publikációs lista Tudományos folyóiratban megjelent vagy megjelenés alatt álló publikációk Czúcz, B., L. Gálhidy and C. Mátyás. (2011) Present and forecasted xeric climatic limits of beech and sessile

Részletesebben

1 Bevezetés és célkitűzés

1 Bevezetés és célkitűzés Az őrségi erdők kéreglakó moha- és zuzmóközösségét befolyásoló környezeti tényezők különböző térléptékű vizsgálata és a kéreglakó mohagyepek vegetáció-dinamikai folyamatainak kísérletes elemzése A doktori

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A

Részletesebben

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN Hoyk Edit 1 Bevezetés A Mecsek hegység nyugati részén, az Abaliget-Orfű-Mánfa-Tubes-Misina-Jakab-hegy

Részletesebben

ÓDOR PÉTER SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA

ÓDOR PÉTER SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA ÓDOR PÉTER SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA Személyes adatok Születési idő, hely: 1973. január 13., Tatabánya. Állampolgárság: magyar Családi állapot: nős (Szurdoki Erzsébet) Gyermekek: Ódor Nándor (2004), Ódor Levente

Részletesebben

A magyarországi erdők természetességének vizsgálata IV.

A magyarországi erdők természetességének vizsgálata IV. ENDERES ATA, TÍMÁR GÁBOR, ASZALÓS RÉA, BARTA DÉNES, BODONCZI LÁSZLÓ, BÖLÖNI JÁNOS, ÓDOR PÉTER, STANDOÁR TIBOR, SZMORAD FERENC A magyarországi erdők természetességének vizsgálata I. Az erdőgazdálkodás hatása

Részletesebben

FÉNYVISZONYOK ÉS AZ ALJNÖVÉNYZET KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS VIZSGÁLATA ŐRSÉGI ERDŐKBEN

FÉNYVISZONYOK ÉS AZ ALJNÖVÉNYZET KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS VIZSGÁLATA ŐRSÉGI ERDŐKBEN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI FÉNYVISZONYOK ÉS AZ ALJNÖVÉNYZET KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS VIZSGÁLATA ŐRSÉGI ERDŐKBEN TINYA FLÓRA Témavezető: Dr. Ódor Péter, tudományos munkatárs Biológia Doktori Iskola Vezető: Dr.

Részletesebben

A talajnedvesség mérése és modell alkalmazása. Dr. Rajkai Kálmán MTA ATK TAKI, Budapest

A talajnedvesség mérése és modell alkalmazása. Dr. Rajkai Kálmán MTA ATK TAKI, Budapest A talajnedvesség mérése és modell alkalmazása Dr. Rajkai Kálmán MTA ATK TAKI, Budapest Az előadás tartalmi vázlata Miért érdekes a talajnedvesség? Talajnedvesség definíciója, mértékegységei; Talajnedvesség-mérés

Részletesebben

Spontán gyepregeneráció és szénaráhordásos gyeprekonstrukció

Spontán gyepregeneráció és szénaráhordásos gyeprekonstrukció Spontán gyepregeneráció és szénaráhordásos gyeprekonstrukció VALKÓ ORSOLYA DEBRECENI EGYETEM, ÖKOLÓGIAI TANSZÉK Spontán szukcesszió Egyre szélesebb körben támaszkodnak rá Legtermészetesebb gyeprekonstrukciós

Részletesebben

Horváth Bálint. Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdômérnöki Kar. Kivonat

Horváth Bálint. Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdômérnöki Kar. Kivonat 3. évfolyam 1. szám 2 0 1 3 229 237. oldal Különbözô erdôállományok diverzitásának összehasonlítása az éjszakai nagylepke közösségek alapján (Lepidoptera: Macroheterocera) fénycsapdák alkalmazásával Horváth

Részletesebben

ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE

ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE #03. Az erdők természetességének vizsgálata Dr. Katona Krisztián SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet 1 A középeurópai természetes erdődinamika modellje TERMERD (BARTHA DÉNES, BÖLÖNI

Részletesebben

Erdei lágyszárú növények veszélyeztetettsége és védelmének lehetőségei a magyar középhegységben Kelemen Kristóf

Erdei lágyszárú növények veszélyeztetettsége és védelmének lehetőségei a magyar középhegységben Kelemen Kristóf Erdei lágyszárú növények veszélyeztetettsége és védelmének lehetőségei a magyar középhegységben Kelemen Kristóf ELTE Biológia Doktori Iskola vezető: Erdei Anna DSc., MTA lev. tag, egyetemi tanár Ökológia,

Részletesebben

Szárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás

Szárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás Szárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás Török Katalin, Kröel-Dulay György, Rédei Tamás, Czúcz Bálint MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete 2009. október 7. Aszály és szárazodás Magyarországon

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.

Részletesebben

A FÉNY ÉS AZ ALJNÖVÉNYZET TÉRBELI MINTÁZATÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSEI A SZALAFŐI ŐSERDŐ ERDŐREZERVÁTUMBAN

A FÉNY ÉS AZ ALJNÖVÉNYZET TÉRBELI MINTÁZATÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSEI A SZALAFŐI ŐSERDŐ ERDŐREZERVÁTUMBAN Tinya, F., Ódor, P. 2014. A fény és az aljnövényzet térbeli mintázatának összefüggései a Szalafői Őserdő Erdőrezervátumban. In: Bartha, D., Horváth, J. (szerk.), A Szalafői Őserdő, Silva Naturalis 3.,

Részletesebben

Éjszakai nagylepkék diverzitásának vizsgálata különböző korú gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdőállományokban

Éjszakai nagylepkék diverzitásának vizsgálata különböző korú gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdőállományokban 4. évfolyam 1. szám 2014 185 196. oldal Éjszakai nagylepkék diverzitásának vizsgálata különböző korú gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdőállományokban Horváth Bálint és Lakatos Ferenc Nyugat-magyarországi

Részletesebben

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni?

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Standovár Tibor Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék Előadás tartalma I. Miért kell foglalkozni a természetesség mérésével?

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem

Nyugat-magyarországi Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Doktori (PhD) értekezés tézisei CSERES-KOCSÁNYTALAN TÖLGYES ÉS TÖLGY-KŐRIS-SZIL LIGETERDŐ KÜLÖNBÖZŐ ÉGTÁJI KITETTSÉGŰ SZEGÉLYEINEK VIZSGÁLATA Papp Mónika Sopron 2012 Doktori

Részletesebben

Azok a külső környezeti tényezők, növényi szervesanyag mennyiségét két nagy csoportba sorolhatók.

Azok a külső környezeti tényezők, növényi szervesanyag mennyiségét két nagy csoportba sorolhatók. övid bevezetés a Grime-féle -- stratégia té koncepcióhoz Azok a külső környezeti tényezők, melyek korlátozzák ák az élő és elhalt lt növényi szervesanyag mennyiségét két nagy csoportba sorolhatók. Ezek

Részletesebben

Mezőségi és széki erdők 1

Mezőségi és széki erdők 1 Mezőségi és széki erdők 1 Szabó Anna, kézirat A Mezőség központi részén az erdők aránylag kis terjedelműek (10 50 ha), egymástól nagy távolságra, elszigetelten terülnek el, de fajkészletük nem különbözik

Részletesebben

Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét

Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét A diverzitás fajtái és mérőszámai Nagy őslénytani adatbázisok: Sepkoski The Fossil Record Paleobiology Database A diverzitás fogalma Diverzitás sokféleség az

Részletesebben

A KLÍMAVÁLTOZÁS EGY LEHETSÉGES HATÁSA AZ ERDÔGAZDÁLKODÁSBAN

A KLÍMAVÁLTOZÁS EGY LEHETSÉGES HATÁSA AZ ERDÔGAZDÁLKODÁSBAN 1. évfolyam 1. szám 2011 17 28 oldal A KLÍMAVÁLTOZÁS EGY LEHETSÉGES HATÁSA AZ ERDÔGAZDÁLKODÁSAN Führer Ernô, Marosi György, Jagodics Anikó és Juhász István Erdészeti Tudományos Intézet Kivonat Az elôre

Részletesebben

Klímaváltozási jelenségek modellezése egy elméleti vízi ökoszisztémában

Klímaváltozási jelenségek modellezése egy elméleti vízi ökoszisztémában Klímaváltozási jelenségek modellezése egy elméleti vízi ökoszisztémában Doktori (PhD) értekezés tézisei Horváthné Drégelyi-Kiss Ágota Budapest 2011 A doktori iskola Doktori (PhD) értekezés tézisei (Horváthné

Részletesebben

Civil kezdeményezések a nyíregyházi Sóstói-erdőért

Civil kezdeményezések a nyíregyházi Sóstói-erdőért Civil kezdeményezések a nyíregyházi Sóstói-erdőért Szigetvári Csaba Országos Erdőfórum Kőszeg, 2010 december 2-3. Nyíregyháza erdeje Természeti értékek Az erdő fő jellemzői Miért szóljanak bele civilek

Részletesebben

Restoration and afforestation with Populus nigra in Hungary

Restoration and afforestation with Populus nigra in Hungary DANUBEPARK 2.0 Restoration and afforestation with Populus nigra in Hungary (Basic results of a complex of gene conservation and sylviculture of Black Poplar since 1998) dr. Sándor BORDÁCS, dr. István BACH,

Részletesebben

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok. SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;

Részletesebben

Tartalom 1. Bevezetés, célkitőzés 2. Elvégzett munka CO2FIX modell programozása Vár-hegy esettanulmány Szakirodalmi adatgyőjtés Más modellek alkalmazá

Tartalom 1. Bevezetés, célkitőzés 2. Elvégzett munka CO2FIX modell programozása Vár-hegy esettanulmány Szakirodalmi adatgyőjtés Más modellek alkalmazá Természetközeli erdık szénforgalmának becslése modell-adat szintézis segítségével Balázs Borbála Márta KDI I. éves témavezetı: Dr. Barcza Zoltán külsı konzulens: Dr. Mázsa Katalin Tartalom 1. Bevezetés,

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem. Doktori (Ph. D.) értekezés tézisei

Nyugat-magyarországi Egyetem. Doktori (Ph. D.) értekezés tézisei Nyugat-magyarországi Egyetem Doktori (Ph. D.) értekezés tézisei Abiotikus hatások kémiai vizsgálata a kocsányos tölgy (Quercus robur L.) makk tárolása és korai ontogenezise folyamán Pozsgainé Harsányi

Részletesebben

AGRATéR: A NATéR KITERJESZTÉSE AZ AGRÁR SZEKTORBAN. Agrár ökoszisztémák és ökoszisztéma szolgáltatások sérülékenységének elemzése és modellezése

AGRATéR: A NATéR KITERJESZTÉSE AZ AGRÁR SZEKTORBAN. Agrár ökoszisztémák és ökoszisztéma szolgáltatások sérülékenységének elemzése és modellezése AGRATéR: A NATéR KITERJESZTÉSE AZ AGRÁR SZEKTORBAN Agrár ökoszisztémák és ökoszisztéma szolgáltatások sérülékenységének elemzése és modellezése Vulnerability Assessment and Modelling of Agro-ecosystems

Részletesebben

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. Átdolgozott verzió: Dr. Németh Róbert. 8. Fahasznosítás

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. Átdolgozott verzió: Dr. Németh Róbert. 8. Fahasznosítás Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet Átdolgozott verzió: Dr. Németh Róbert 8. Fahasznosítás Tölgyek Quercus spp. 2 Quercus robur kocsányos tölgy Quercus petraea kocsánytalan tölgy

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Javasolt tudományos folyóiratok listája

KÖRNYEZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Javasolt tudományos folyóiratok listája KÖRNYEZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Javasolt tudományos folyóiratok listája Magyar nyelvű tudományos folyóiratok Agrártörténeti Szemle Agrártudományi Közlemények Agro-21 Füzetek Agrokémia és talajtan Állattani

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása

Részletesebben

Erdei élőhelyek kezelése

Erdei élőhelyek kezelése Erdei élőhelyek kezelése Patás vadfajaink ökológiai szerepe az erdei ökoszisztémákban. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI A túlszaporodott (vad)kár-okozók Fotó: Gáspár Gábor 1 A kisgyerek még tudja., gazdálkodóként

Részletesebben

OTKA NN Szabó András és Balog Kitti

OTKA NN Szabó András és Balog Kitti Alföldön telepített erdők hatása a talaj sótartalmára és a talajvízre OTKA NN 79835 Szabó András és Balog Kitti 2013. 12. 03. Hipotézis EC max: a sófelhalmozódás maximuma GYz: gyökérzóna Tv: talajvízszint

Részletesebben

Általános ökológia előadás II. félév Szabó D. Zoltán

Általános ökológia előadás II. félév Szabó D. Zoltán Általános ökológia előadás II. félév Szabó D. Zoltán http://okologia.wordpress.com Felhasznált és javasolt irodalom: Begon, M., Harper, J.L., Townsend, C.R. 2006. Ecology Individuals, populations and communities.

Részletesebben

Eltérő szerkezetű erdőállományok lehatárolása légifelvétel alapján, objektum-alapú módszerekkel

Eltérő szerkezetű erdőállományok lehatárolása légifelvétel alapján, objektum-alapú módszerekkel Természetvédelmi Közlemények 21, pp. 340 351, 2015 Eltérő szerkezetű erdőállományok lehatárolása légifelvétel alapján, objektum-alapú módszerekkel Tanács Eszter SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék,

Részletesebben

A Börzsöny-hegység mészkerülő bükkösei

A Börzsöny-hegység mészkerülő bükkösei KITAIBELIA IV. évf. 1. szám pp.: 69 75. Debrecen 1999 A Börzsöny-hegység mészkerülő bükkösei NAGY József Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Növénytani Tanszék, H-1118 Budapest, Ménesi út 44. Bevezetés

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2015. július 8. Az előadás vázlata 1. Mi is az a folyamatos

Részletesebben

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ 1. FORDULÓ 1. Feladat: Erdő kvíz Válasszátok ki a helyes megoldást! 1.A magyarországi erdőterület nagysága a honfoglalás idején ekkora lehetett: A) 5-7 % B) 18-20 % C) 40-60% D) 80-90% 2. Magyarország

Részletesebben

Bölöni János (szerk.) Tanulmányok a félszáraz tölgyesek ökológiai viszonyairól

Bölöni János (szerk.) Tanulmányok a félszáraz tölgyesek ökológiai viszonyairól MTA Ökológiai Kutatóközpont Tanulmányai 1. Bölöni János (szerk.) Tanulmányok a félszáraz tölgyesek ökológiai viszonyairól MTA Ökológiai Kutatóközpont Tanulmányai 1. TANULMÁNYOK A FÉLSZÁRAZ TÖLGYESEK ÖKOLÓGIAI

Részletesebben

Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata

Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata a Pilisi Kísérlet bemutatása Kovács Bence Sárvár, 2016. szeptember 7. MTA ÖK Erdőökológiai

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás fenntartásának növényélettani háttere

A folyamatos erdőborítás fenntartásának növényélettani háttere 1 Szalacsi Árpád 2 Király Gergely 1 Veres Szilvia A folyamatos erdőborítás fenntartásának növényélettani háttere Physiological background of sustainable forest szveres@agr.unideb.hu 1Mezőgazdasági Növénytani

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Curriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I.

Curriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I. Curriculum vitae Név: Radócz Szilvia Születési hely, idő: Debrecen, 1988.08.15. Elérhetőség: Egyetem: radoczszilvia88@gmail.com DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar, Természetvédelmi

Részletesebben

Illír bükkös (Vicio oroboidi-fagetum) erdőtársulás részletes cönológiai vizsgálata

Illír bükkös (Vicio oroboidi-fagetum) erdőtársulás részletes cönológiai vizsgálata Natura Somogyiensis 19 25-34 Ka pos vár, 2011 Illír bükkös (Vicio oroboidi-fagetum) erdőtársulás részletes cönológiai vizsgálata 1 Somogyi Zoltán & 2 Juhász Magdolna 1H-6347 Érsekcsanád, Újsor 22., Hungary,

Részletesebben

Zselici bükkös erdőtársulás időbeli változásának összehasonlító cönológiai vizsgálata

Zselici bükkös erdőtársulás időbeli változásának összehasonlító cönológiai vizsgálata Natura Somogyiensis 19 17-24 Ka pos vár, 2011 Zselici bükkös erdőtársulás időbeli változásának összehasonlító cönológiai vizsgálata Somogyi Zoltán H-6347 Érsekcsanád, Újsor 22., Hungary, e-mail: somogyi.t.zoltan@gmail.com

Részletesebben

IDŐJÁRÁSI FLUKTUÁCIÓK HATÁSA ZONÁLIS

IDŐJÁRÁSI FLUKTUÁCIÓK HATÁSA ZONÁLIS IDŐJÁRÁSI FLUKTUÁCIÓK HATÁSA ZONÁLIS FAFAJOK ÖKOFIZIOLÓGIAI FOLYAMATAIRA Mészáros Ilona, Kanalas Péter, Fenyvesi András, Kis József, Ander István, Futó István, Oláh Viktor, Szőllősi Erzsébet, Lakatos Ágnes,

Részletesebben

A Mecsekalja Zóna kristályos komplexum posztmetamorf paleofluidum evolúciója

A Mecsekalja Zóna kristályos komplexum posztmetamorf paleofluidum evolúciója A Mecsekalja Zóna kristályos komplexum posztmetamorf paleofluidum evolúciója Post-metamorphic palaeofluid evolution of the crystalline complex of the Mecsekalja Zone Dabi Gergely PhD értekezés tézisei

Részletesebben

for a living planet "zöld energia"?

for a living planet zöld energia? for a living planet Mennyire zöld z a "zöld energia"? A biomassza-hasznosítás természetvédelmi kockázatai Gulyás Levente természetvédelmi igazgató WWF Magyarország Tartalom 1. EFI tanulmány háttere 2.

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

Borászati technológia I.

Borászati technológia I. Borászati technológia I. A borszőlő minőségét befolyásoló tényezők Az alapanyag minősége alapvetően meghatározza a termék minőségét! A szőlész és a borász együttműködése nélkülözhetetlen. A minőségi alapanyag

Részletesebben

TDR országos felmérés előzetes eredményeinek értékelése. Dombos Miklós

TDR országos felmérés előzetes eredményeinek értékelése. Dombos Miklós TDR országos felmérés előzetes eredményeinek értékelése Dombos Miklós Célkitűzés: A Magyarországon jellemző mezőgazdasági gyakorlatok talajra gyakorolt degradációs hatását szeretnénk kimutatni. Arra vagyunk

Részletesebben

KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 343-359.

KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 343-359. KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 343-359. A KARSZTÖKOLÓGIAI ADOTTSÁGOK ÉS AZ ERDŐGAZDÁL- KODÁS KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA AZ EGYES FAFAJOK TERMŐHELYI PREFERENCIÁI ALAPJÁN, AGGTELEKI PÉLDÁN TANÁCS

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés Erdőgazdálkodás Nemzetközi és hazai kitekintés Az erdő: a világ egyik legösszetettebb életközössége, amely magában foglalja - a talajban élő mikroorganizmusokat, - a földfelszínen élő mohákat, gombákat,

Részletesebben

Cseres - kocsánytalan tölgyesek

Cseres - kocsánytalan tölgyesek Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 200 400 m tszf. magasságban zonális Termőhely: optimálisan viszonylag mély barna erdőtalaj (pl. Ramman féle BE) és barnaföld, de előfordulhat sekély termőrétegű talajokon

Részletesebben

Rovarökológia. Haszon: megporzás. Bevezetés: rovarok és az ember. Haszon: méhészet

Rovarökológia. Haszon: megporzás. Bevezetés: rovarok és az ember. Haszon: méhészet Haszon: megporzás Táplálékaink 1/3-a a megporzáshoz kötődik Virágos növények evolúciója Bevezetés: rovarok és az ember Terméstöbblet (megtermelt és fogyasztott mennyiség különbsége) pollinátorokkal és

Részletesebben

Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary

Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary László Szemethy, Róbert Lehoczki, Krisztián Katona, Norbert Bleier, Sándor Csányi www.vmi.szie.hu Background and importance large herbivores are overpopulated

Részletesebben

12. A természetvédelem nemzetközi és európai vonatkozásai a növényvilág oldaláról. Vörös listák.

12. A természetvédelem nemzetközi és európai vonatkozásai a növényvilág oldaláról. Vörös listák. 12. A természetvédelem nemzetközi és európai vonatkozásai a növényvilág oldaláról. Vörös listák. A flóra és fauna szegényedése: világjelenség Mérsékléséhez európai ill. világprogramok szükségesek 1971

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu

Részletesebben

Gyertyános-tölgyesben kialakított lékek újulatának vizsgálata a Soproni-hegység területén

Gyertyános-tölgyesben kialakított lékek újulatának vizsgálata a Soproni-hegység területén 4. évfolyam 1. szám 2014 23 35. oldal Gyertyános-tölgyesben kialakított lékek újulatának vizsgálata a Soproni-hegység területén Csiszár Ágnes, Korda Márton, Zagyvai Gergely, Winkler Dániel, Tiborcz Viktor,

Részletesebben

Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ. -gazdálkodás. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ. -gazdálkodás. Nagy Gábor. területi osztályvezető Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ -gazdálkodás Nagy Gábor területi osztályvezető Mi is az erdő? Olyan szárazföldi környezeti rendszer, amelyben egymásra is tartós hatást gyakorló fák, cserjék, egyéb

Részletesebben

Erdei növényfajok elterjedésmintázata a Fekete- és Fehér-Körös mentén

Erdei növényfajok elterjedésmintázata a Fekete- és Fehér-Körös mentén Crisicum 3. pp.21-25. Erdei növényfajok elterjedésmintázata a Fekete- és Fehér-Körös mentén Bölöni János - Király Gergely Bevezetés A zárt erdőkhöz kötődő erdei növényfajok túlélését, ezzel összefüggésben

Részletesebben

Erdőtermészetesség: kihívások és realitások

Erdőtermészetesség: kihívások és realitások Erdőtermészetesség: kihívások és realitások BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2010 Fontosabb kezdeményezések Az európai erdők védelmével foglalkozó,

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés Nemzetközi tanulói képességmérés szövegértés A PIRLS mérés jellemzői Progress in International Reading Literacy Study Mért terület: szövegértés Korosztály: 4. évfolyam Mérési ciklus: 5 évente, 2001 től

Részletesebben

Kongresszusi részvétel (előadás vagy poszter) Magyar nyelvű, hazai rendezvényeken

Kongresszusi részvétel (előadás vagy poszter) Magyar nyelvű, hazai rendezvényeken Kongresszusi részvétel (előadás vagy poszter) Magyar nyelvű, hazai rendezvényeken 1. Lakatos Ferenc Molnár Miklós (2006): Bükkpusztulás Zala megyében klímaváltozás? V. Erdő- és Klíma Konferencia. Mátrafüred,

Részletesebben

MTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet

MTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet Budapesti Agrártájak Corvinus elemzése növénytani Egyetemés madártani mérőszámok alapján Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergő két Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető

Részletesebben

Horváth Bálint publikációs jegyzék

Horváth Bálint publikációs jegyzék Horváth Bálint publikációs jegyzék Tudományos diákköri konferenciák 1. Horváth B., Sáfián Sz. (2008): Erdőállományok diverzitásának összehasonlítása az éjszakai nagylepkék alapján házi TDK és OTDK (Gödöllő)

Részletesebben

Fontos társulástani fogalmak

Fontos társulástani fogalmak Fontos társulástani fogalmak Növényzet (növénytakaró, vegetáció) Az ideális növénytársulás olyan növényközösség, amely - térben és idıben ismétlıdik, - fajkészlete hasonló, - meghatározott termıhelyi körülmények

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Ódor Péter - Vegetációtan

Ódor Péter - Vegetációtan Főleg hegy és dombvidéken alakulnak ki, edafikus élőhelyek, bármely klímaövben kialakulhatnak, alapvetően a kőzet és talajviszonyok határozzák meg megjelenésüket. Többnyire savanyú kémhatású kőzettípusokon

Részletesebben

Milyen Akadémiát akarnak a fiatal doktoráltak? EGY EMPIRIKUS FELMÉRÉS TAPASZTALTAI

Milyen Akadémiát akarnak a fiatal doktoráltak? EGY EMPIRIKUS FELMÉRÉS TAPASZTALTAI FÁBRI GYÖRGY Milyen Akadémiát akarnak a fiatal doktoráltak? EGY EMPIRIKUS FELMÉRÉS TAPASZTALTAI FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Az Akadémia tradícióit, a hozzá kapcsolódó kulturális és szellemi kapacitás értékét

Részletesebben

A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt

A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt Nagy László Komlósi István Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattenyésztés- és Takarmányozástani Tanszék,

Részletesebben

A FOLYAMATOS ERDŐBOR LKODÁS ALAPJAI ÉS S GYAKORLATA II. Sopron, 2009. 02. 24. Varga Béla

A FOLYAMATOS ERDŐBOR LKODÁS ALAPJAI ÉS S GYAKORLATA II. Sopron, 2009. 02. 24. Varga Béla A FOLYAMATOS ERDŐBOR BORÍTÁST BIZTOSÍTÓ ERDŐGAZD GAZDÁLKOD LKODÁS ALAPJAI ÉS S GYAKORLATA II. Sopron, 2009. 02. 24. Varga Béla 2. Az ember és az erdő viszonya 3.1 kialakulása 3. Az erdőgazdálkodás 3.2

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február

Részletesebben

L4b Nyílt mészkerülő tölgyesek Open acidofrequent oak forests. Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok

L4b Nyílt mészkerülő tölgyesek Open acidofrequent oak forests. Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok zeti és kompozicionális jellemzőket tudjuk vizsgálni, az állományok elsődleges vagy másodlagos jellegét nem. 5-ös: Idős, vastag (40 cm feletti átmérőjű) fákat is tartalmazó, változatos szerkezetű, ép és

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Biodiversity is life Biodiversity is our life

Biodiversity is life Biodiversity is our life Biodiversity is life Biodiversity is our life The worst thing that can happen during the 1980s is not energy depletion, economic collapse, limited nuclear war, or conquest by a totalitarian government.

Részletesebben

Monitoring távérzékeléssel Természetvédelmi alkalmazások (E130-501) Természetvédelmi MSc szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési és Távérzékelési

Részletesebben

Fényviszonyok és az aljnövényzet közötti összefüggés vizsgálata őrségi erdőkben

Fényviszonyok és az aljnövényzet közötti összefüggés vizsgálata őrségi erdőkben Fényviszonyok és az aljnövényzet közötti összefüggés vizsgálata őrségi erdőkben Doktori értekezés Tinya Flóra Témavezető: Dr. Ódor Péter, tudományos munkatárs Biológia Doktori Iskola Vezető: Dr. Erdei

Részletesebben

Negyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján

Negyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2000 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 18: 59 67 Negyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján Tóth Árpád Abstract: Qaternary Climatic

Részletesebben

Kutatástervezés a tá vege ciót d u á om nyban Terresztris ökológia

Kutatástervezés a tá vege ciót d u á om nyban Terresztris ökológia Kutatástervezés a vegetációtudományban á Terresztris ökológia Ki mit vizsgál? A kutatók a vegetációt szakterületüknek megfelelően szemlélik: Növényökológus és cönológus: A vegetáció fajösszetétele és tömegességi

Részletesebben

Bódis Pál WWF Magyarország A WWF ÉS A NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁGOK TEVÉKENYSÉGE AZ ÉLET AZ ERDŐBEN PROJEKTBEN

Bódis Pál WWF Magyarország A WWF ÉS A NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁGOK TEVÉKENYSÉGE AZ ÉLET AZ ERDŐBEN PROJEKTBEN Bódis Pál WWF Magyarország A WWF ÉS A NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁGOK TEVÉKENYSÉGE AZ ÉLET AZ ERDŐBEN PROJEKTBEN WWF Magyarország 25 A WWF 25 éve van jelen Magyarországon +15 Párhuzamosan több, mint 15 természetvédelmi

Részletesebben

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Def.: A populáció méretet és/vagy a fajgazdagságot befolyásoló hatást zavarásnak (diszturbancia) nevezzük A zavarás lehet: predáció/herbivoria/parazitizmus

Részletesebben

5f!J. számú előterjesztés

5f!J. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Az erdei biodiverzitást meghatározó tényezők az Őrségi Nemzeti Parkban

Az erdei biodiverzitást meghatározó tényezők az Őrségi Nemzeti Parkban LIFE13 INF/HU/001163 Az erdőgazdálkodás hatása az erdők biológiai sokféleségére Tanulmánygyűjtemény (2016), pp. 603 624. Az erdei biodiverzitást meghatározó tényezők az Őrségi Nemzeti Parkban Természetvédelmi

Részletesebben

A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése

A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése Barna Tamás KEFAG R.T. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ Kecskemét Kivonat Magyarországon csak néhány hektár Cedrus

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Bükkös és lucos állományok mohaközösségeinek összehasonlítása a Soproni-hegységben

Bükkös és lucos állományok mohaközösségeinek összehasonlítása a Soproni-hegységben 3. évfolyam 1. szám 2 0 1 3 157 166. oldal Bükkös és lucos állományok mohaközösségeinek összehasonlítása a Soproni-hegységben Szûcs Péter és Bidló András Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdômérnöki Kar Kivonat

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Táji és regionális léptékű növényi biodiverzitás változások a Kiskunság homoki Erdőssztyepp növényzetében. Rédei Tamás MTA-ÖK-ÖBI

Táji és regionális léptékű növényi biodiverzitás változások a Kiskunság homoki Erdőssztyepp növényzetében. Rédei Tamás MTA-ÖK-ÖBI Táji és regionális léptékű növényi biodiverzitás változások a Kiskunság homoki Erdőssztyepp növényzetében Rédei Tamás MTA-ÖK-ÖBI Tájhasználat hatása a biodiverzitásra Természetes vs. antropogén mintázatok.

Részletesebben

Minőségi változók. 2. előadás

Minőségi változók. 2. előadás Minőségi változók Növényökológiai módszerek 2. előadás Ki mit vizsgál? A kutatók a vegetációt szakterületüknek megfelelően szemlélik: Növényökológus és cönológus: A vegetáció fajösszetétele és tömegességi

Részletesebben

WP3 Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 2050-ig D3.9 ÖSSZEFOGLALÓ A MODELLEZÉS EREDMÉNYEIRŐL

WP3 Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 2050-ig D3.9 ÖSSZEFOGLALÓ A MODELLEZÉS EREDMÉNYEIRŐL WP3 Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 2050-ig D3.9 ÖSSZEFOGLALÓ A MODELLEZÉS EREDMÉNYEIRŐL MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete 2015 Készítette:

Részletesebben