Tartalom. Elıszó. Windows 98 : : : 30/

Átírás

1 Windows 98 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Tartalom Elıszó A Windows 98 jellemzıi és képernyıje A Windows 98 ablakfogalma. Mőveletek ablakokkal A Windows 98 ablakok felépítése és fontosabb ablakelemei, vezérlıi A Tálca és a Start gomb A Tálca beállítási lehetıségei A számítógép kikapcsolása Lemezkezelés Windows 98 alatt A lemezek karbantartása A mappák kezelése Windows 98 alatt Fájlok Windows 98 alatt Fájlmőveletek A Windows 98 Intézı Programok futtatása Keresés a számítógépen Windows 98-al A Vezérlıpult beállítási lehetıségei Nyomtatás Windows 98 alatt. A nyomtatók beállítási lehetıségei Kellékek Parancsikonok (készítette: Gajdár Csabáné) Szótár Elıszó A 90-es évek egyik legnépszerőbb és egyben legtöbbet szidott szoftvere az MS Windows programcsalád. A Windows rendszerek ún. operációs rendszerként jelennek meg a számítógépen. (Az operációs rendszer fogalmát lásd a Számítástechnikai alapismeretek fejezetben.) Néhány évtizeddel ezelıtt a az operációs rendszerek kezelése csak a számítástechnikában magasan képzett emberek által volt lehetséges. A személyi számítógépek fejlıdésével a számítógépet nem szakmaszerően használók körében is igényként merült fel az operációs rendszerek ismerete és használata. Természetesen ez az igény egy kényszer volt, hiszen a felhasználó csupán a számára szükséges programokat szerette volna használni. A gépek fejlıdése a sebesség növekedése, a grafikus eszközök fejlıdése mellett, a számítógépek egyre szélesedı felhasználási köre is igényelte az egyre bonyolultabb operációs rendszereket, könnyő kezelhetıséggel. Ilyen operációs rendszerként jelent meg a Windows is. Az MS Windows elsı változatai, természetesen még nem jelentettek igazi operációs rendszert, hanem egy DOS operációs rendszerre épülı felületként mőködtek. Azonban a Windows 95 már operációs rendszerként jelent meg. A Windows NT, mely külön hálózatos és professzionális környezetben futó operációs rendszer önállóan fejlıdött az egyes Windows változatok mellett ban jelent meg az MS Windows 98 operációs rendszer, mely lényegében a Windows 95 továbbfejlesztett javított változata. A jegyzetben ezzel az operációs rendszerrel fogunk részletesebben foglalkozni. A jövıben a Windows NT és a Windows otthoni változatai egy közös operációs rendszerben fognak megjelenni (Windows 2000 néven) és így az otthoni és professzionális felhasználók által használt operációs rendszer egységes lesz. 70 A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Gubán Miklós adjunktus készítette.

2 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Windows A Windows 98 jellemzıi és képernyıje A Windows 98 egy a Microsoft által kifejlesztett grafikus alapú hálózati alkalmazásokat támogató operációs rendszer. Ez a MS Windows 3.x illetve Windows 95 továbbfejlesztett változata. Az alábbiakban felsoroljuk a fıbb jellemzıit: 32 bites többfeladatos operációs rendszer A Windows 98 a korábbi Windows 3.xx változatokkal szemben operációs rendszer. Egységes felület Hosszú fájlnevek használata (A fájlnevek maximum 255 karakter hosszúak lehetnek) Elektronikus adatátvitel támogatása Hálózat támogatása Internet szolgáltatások Plug and Play * Táska *, a hordozható gépek könnyebb használata Fájlok szinkronizálása MS-DOS támogatás MS-DOS nélkül Telefonos hálózat használata Multimédia *1 és a játékok támogatása Az alábbi négy elem általában megtalálható a Windows 98 asztalán Start Sajátgép (My Computer) Lomtár (Recycle Bin) Hálózatok (Network Neighborhood) Minimális konfiguráció A Windows 98 az alábbi minimális hardverkonfigurációt igényli: 486-DX 8 MB RAM 57 MB + 10 MB szabad merevlemezes kapacitás 3,5 lemezmeghajtó, vagy CD-ROM VGA grafikus kártya Egér (mely nem szükséges, de célszerő választani) A tapasztalatok szerint ezen a minimális konfiguráción a Windows 98 még futtatható, de igazi felhasználáshoz ennél jobb konfigurációra van szükség. Ajánlott konfiguráció Az alábbiakban egy javasolt konfigurációt adunk meg Pentium 100 processzor 32 MB RAM 60 MB szabad merevlemezes kapacitás 3,5 lemezmeghajtó SVGA grafikus kártya 2 MB RAM CD ROM Egér SB16 kompatíbilis hangkártya 1 A *-al jelölt kifejezések magyarázatai a Szótárban találhatóak. A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Gubán Miklós adjunktus készítette. 71

3 Windows 98 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ A Windows 98 képernyıje Az alábbi képernyı a Windows 98 egy szokásos megjelenését mutatja: Objektum Munkaasztal Start gomb Gyorsindítás A Tálcán lévı gomb Tálca Információk és néhány futó alkalmazás A képernyı háttere a fentitıl természetesen eltérı lehet, ahogy ezt a Vezérlıpult Képernyı Háttér parancsával egyedileg beállítjuk. A beállítást a jobb egérgombbal is elvégezhetjük. A munkaasztal fontos szerepet játszik a Windows 98-ban. Ide helyezhetjük el az alkalmazásaink ikonjait (ld. késıbb) és az asztalon szereplı ikonokra kattintással az ikont reprezentáló alkalmazás elindul. Ez a programok indításának az egyik legegyszerőbb módja. 2. A Windows 98 ablakfogalma. Mőveletek ablakokkal Ablak: a Windows 98 alapvetı eleme, egy téglalap alakú képernyı terület. Ezt használja az operációs rendszer információk megjelenítésére, valamint a felhasználóval való kapcsolattartásra. Minden ablak tartalmazhat címsort, lehet legördülı menüje. Az ablakok tartalmazhatnak további ablakokat is. A programok is ablakokon keresztül jelennek meg. Az alábbi ábra egy ablakot mutat be: Az ablak ikonja, a rendszermenüvel Címsor Az ablak kerete Megjegyzés: Az ablak rajzterülete nagyobb lehet mint maga az ablak. Ilyenkor gördítısáv(ok) jelennek meg és segítségükkel kereshetjük meg a rajzterület megfelelı részét. (A gördítısávot késıbb az ablakelemeknél ismertetjük.) 72 A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Gubán Miklós adjunktus készítette.

4 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Windows 98 Ablakok áthelyezése és méretezése Az ablakok mérete és helyzete általában szabadon módosítható. Erre több ablak egyidejő alkalmazásakor a jobb áttekinthetıség biztosítása érdekében van szükség. Az ablakok átméretezésére több lehetıség kínálkozik: Egérrel (Fogd és vidd * ) Álljunk az egérkurzorral az ablak szélére, vagy az ablak sarkaira! Ekkor a kurzor nyíl jele megváltozik és valamelyik méretezı kurzorrá alakul. Az átméretezés lehetıségeit a kurzor nyilai mutatják. Ha az ablak jobb illetve bal szélére (az ablak keretére) helyeztük a kurzort, akkor az ablakot vízszintesen méretezhetjük, azaz az egérgombot lenyomva tartva és az egeret mozgatva az ablak bal illetve jobb oldali határoló oldalát áthelyezhetjük. Ugyanígy járhatunk el a felsı, illetve alsó határoló oldal esetén is. A sarok esetén az ablak adott sarkát helyezhetjük át a képernyın. A címsorra állva az ablakot a képernyı más pozíciójába helyezhetjük (csak elızı mérető ablak esetén). Az ablak jobb felsı sarkában lévı gombokkal. A jobb felsı sarokban általában az alábbi gombok látszódnak: Minimalizálás: az ablak Tálcagombbá alakítása Teljes méret: az ablak kinagyítása (az ablak kitölti a munkaasztalon rendelkezésre álló helyet). Elızı méret: az ablak elızı méretének visszaállítása. Bezárás: az ablak bezárása. Rendszermenüvel A rendszermenü az ablakmőveleteket tartalmazó menü. A rendszermenüt a címsor bal szélén található ikonra történı egyszeri kattintással, vagy a címsoron a jobb egérgomb lenyomásával érhetjük el. Ügyeljünk, hogy ne kattintsunk kétszer az ikonra, mert ebben az esetben bezárjuk az ablakot! A rendszermenü az alábbi elemeket tartalmazza: A megfelelı menüpont kiválasztásával átméretezhetjük, illetve áthelyezhetjük az ablakot. Ha a rendszermenühöz tartozó ikonra duplán kattintunk, akkor az ablak bezáródik. 3. A Windows 98 ablakok felépítése és fontosabb ablakelemei, vezérlıi Az alábbi ábra egy olyan ablakot mutat be, melyen a legfontosabb elemek megtalálhatók. Címsor Menü Eszköztár Nyomógomb 1. ábra A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Gubán Miklós adjunktus készítette. 73

5 Windows 98 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ A Windows 98 szerkesztı és vezérlıelemei Párbeszédpanel A párbeszédpanel információk megadására szolgáló ablak. A párbeszédpanelek szabadon nem méretezhetı ablakok. Az információkat közvetlenül, vagy választási lehetıségek közül a megfelelı kiválasztásával, jellemzık beállításával adhatjuk meg. A párbeszédpanel aktivizálását reprezentáló menüpontok megnevezésében a jelenik meg. A párbeszédpaneleket két csoportba oszthatjuk: Modális és nem modális párbeszédpanelek. Modális párbeszédpanel: használata során a felhasználó nem válthat át az adott alkalmazáson belül más ablakra, menüre addig, míg ez az ablak nyitva van. Más alkalmazásra természetesen át lehet kapcsolni a rendszermodális párbeszédpanelek kivételével. Nem modális párbeszédpanel esetén a felhasználó átválthat az alkalmazáson belül másik ablakra. Menü Az ablakhoz, alkalmazáshoz tartozó parancsok listaszerő győjteménye, melybıl a megfelelı kiválasztásával és a parancsnévre kattintással a parancs végrehajtható. Két formája használatos: a legördülı menü és kinyíló menü. Legördülı menü Az ablak címsora alatt elhelyezkedı sáv, melyen parancsok összefoglaló neve található. Ha egy ilyen névre rákattintunk, akkor legördül egy lista, mely parancsokat, vagy további összefoglaló parancsneveket (almenüt) tartalmaz. A kiválasztott elemre kattintva vagy a parancs hajtódik végre, vagy az almenü gördül le. Kinyíló menü (helyi menü) Az egér jobb oldali gombjára kattintva az adott objektumhoz tartozó menü jelenik meg. A menü mindig az adott objektum fıbb feladatait tartalmazza, így objektumonként más és más lehet ennek a tartalma. Eszköztár A Windows 98 alkalmazások majdnem mindegyikéhez tartozik az ablak menüsora alatt egy vagy több sáv, mely nyomógombokat tartalmaz kiugró, vagy a sávba belesimuló módon. Ezt a sávot a nyomógombokkal együtt eszköztárnak nevezzük. Az eszköztár a leggyakrabban használt feladatokat reprezentáló nyomógombokat tartalmazza. Az újabb alkalmazások eszköztárai általában áthelyezhetık a képernyı bármely részére. Állapotsor A legtöbb ablak alján egy sáv található, mely információk megjelenítésére szolgál. Ezt a sávot állapotsornak nevezzük. Az ablakhoz tartozó információkat az állapotsorból olvashatjuk le. Kezelıgomb A gombok a Windows 98 gyakran alkalmazott háromdimenziós vezérlıelemei. Segítségükkel a gombra történı kattintással a gomb felirata szerinti parancsot hajthatjuk végre. A kattintás során a gomb benyomódik és az adott parancs végrehajtódik. Gyakori gombok az, mely egy beállítás elfogadását hajtja végre. A egy mővelet megszakítását végzi el. A gombok között találhatóak kétállapotú gombok is, melyekre kattintva a gomb benyomódik és benyomott állapotban marad. A benyomott gombra kattintva a gomb visszaáll a benyomás elıtti állapotra. Ezekkel kétállapotú beállításokat adhatunk meg (pl. Word-ben az igazítások gombok.) Fül Egy több lapból álló panel esetén a megfelelı fülre kattintva kiválaszthatjuk a szükséges lapot. Az 1. ábrán az Elsı fül a kiválasztott fül. (A Windows 98 többfajta lapkezeléssel rendelkezik, melyek megjelenésükben különbözıek lehetnek.) Szerkesztımezı A Windows 98 egy adatbeviteli eleme, melybe szövegeket írhatunk be. Egérrel erre a mezıre állva az egérkurzor * egy jelre változik. Egérrel a mezıre kattintva beírhatjuk a megfelelı szöveget a mezıbe. A szerkesztımezıbe történı szövegbevitelkor a szabványos szerkesztési elemek (például kurzorvezérlı billentyő, törlés billentyők, vágólap, stb.) mindegyike használható. Lista A lista szövegek egy sorozatát jeleníti meg egy téglalap alakú területen. Ha több elem van mint amennyit egyszerre meg tud jeleníteni, akkor egy gördítısávot helyez el a lista jobb oldalán. A listából egy elemet az elemre történı kattintással tudunk kiválasztani. Legördülı lista Egy speciális lista, mely csak a szerkesztıablak melletti háromszög benyomásával gördül le. Válasszuk ki a megfelelı elemet és kattintsunk rá! Ekkor a szerkesztımezıbe beíródik a kiválasztott elem. Az 1. ábrán a mezı tartalma Legördülı lista. Rádiógombok (választókapcsoló) Ez kör alakú gomboknak és a hozzájuk tartozó szövegek egy csoportja, mely közül pontosan egy lehet kiválasztva. A kiválasztott gomb közepén egy fekete kör jelenik meg. Egy másik gombra kattintva az elızı kiválasztottsága megszőnik és az új gomb közepén jelenik meg a kiválasztottságot jelentı fekete kör. Az 1. ábrán az 1. Gomb a kiválasztott. 74 A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Gubán Miklós adjunktus készítette.

6 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Windows 98 Választódoboz (jelölınégyzet) A választódoboz egy kis négyzetbıl és egy hozzátartozó szövegbıl áll. A választódobozra kattintva egy pipa helyezhetı el, illetve vehetı ki. Ez jelzi, hogy a választódoboz melletti szöveg szerinti beállítás érvényben van-e. Az ábrán a 2. és 3. választódoboz a bejelölt. (Ez egy Be/Ki kapcsoló.) Gördítısáv Egy olyan vezérlıelem, mely segítségével egy ablak tartalma mozgatható. Kétféle gördítısávot használnak a Windows 98-ban: vízszintes és függıleges. A vízszintessel az ablak tartalmát jobbra illetve balra mozdíthatjuk, a függılegessel fel illetve lefelé gördíthetjük. A görgetés háromféleképpen történhet: A csúsztató gombot úgy mozgatjuk a sávon, hogy az egérkurzort ráhelyezzük a négyzetre és a bal egérgombot lenyomva tartva a sáv megfelelı helyére mozgatjuk. illetve gombra kattintva bizonyos egységenként léptetjük az ablak tartalmát. A négyzet elıtti, illetve utáni sávterületre kattintva elıre illetve visszafelé lépteti az ablak tartalmát. Görgetınyíl Csúsztató gomb Csúsztatósáv Görgetınyíl A gördítısáv részei: Görgetınyíl (gomb), Csúsztató gomb (gördítı doboz) és a csúsztató sáv. A görgetınyíl gombokkal egy egységnyit mozdíthatjuk el az ablak tartalmát. Az egy egységet mindig a programok maguk határozzák meg. Ilyen gomb a gördítısáv mindkét végén található a kétirányú mozgás biztosítására. Csúsztató gomb: a gyorsabb mozgást biztosítja. A csúsztató gombnak a csúsztatósávon elfoglalt helye mutatja, hogy az ablakból melyik részt látjuk. Ha a csúsztató gomb a sáv közepén van, akkor az ablak középsı részét látjuk. A gomb áthelyezésével az ablak tartalmának azt a részét fogjuk látni, amelyik részére helyezzük a gombot a csúsztató sávnak. A csúsztató gomb mérete utalhat arra, hogy az ablak mekkora részét látjuk a teljes ablakból. Csúsztatósáv: a csúsztató gomb ezen a sávon mozog. A sávra kattintva egy ablaknyit gördül az ablak tartalma. Ha a csúsztatógomb mögé kattintunk, akkor vissza, ha elé akkor elıre lapoz az ablakban. Forgóablak Ez az ablak egy szerkesztımezıvel és két nyílgombbal rendelkezik. A szerkesztımezıben egy egész, vagy egy tizedes törtszám lehet csak. A felfelé mutató nyíllal a számláló értékét növelhetjük egy meghatározott értékkel (például eggyel). A lefelé mutató nyílra kattintva pedig csökkenthetjük. A számértéket természetesen közvetlenül is beírhatjuk a mezıbe. (Ld. 1. ábra.) Folyamatkijelzı Ha egy alkalmazás olyan folyamatot hajt végre, mely alatt nincs semmilyen képernyıs információ és ráadásul hosszabb ideig tart, akkor jelenik meg a folyamatkijelzı. Ez azért hasznos, mert sok esetben nem tudjuk megítélni, hogy a gép lefagyott -e, vagy még dolgozik. A folyamatkijelzıben kis téglalapok jelennek meg, melyek együttesen azt mutatják meg, hogy a teljes folyamatból mekkora rész (pl. idı) hajtódott végre. 4. A Tálca és a Start gomb A Windows 98 képernyıjének alján található sávot Tálcának nevezzük, mely tartalmazza a A sáv elején a gombot, és az információs részt, mely tartalmazhatja például az órát és egyéb beállítással kapcsolatos információkat és beállítási lehetıségeket. A Tálca leegyszerősíti az alkalmazások közötti váltást. Ablak nyitásakor, vagy alkalmazás indításakor egy az ablakot reprezentáló nyomógomb jelenik meg a Tálcán. Kapcsolás az éppen futó alkalmazások között: kattintsunk az adott alkalmazást reprezentáló nyomógombra és az ablak aktívvá válik. Emellett az alkalmazások közti váltásra használhatjuk az Alt + Tab billentyőkombinációt is. A Start gomb melletti Gyorsindítás eszköztáron elhelyezkedı alkalmazásikonokkal gyorsan elindíthatunk olyan alkalmazásokat, amelyeket leggyakrabban használunk. Ennek az eszköztárnak az elsı ikonja az Asztal megjelenítése, mely bármely alkalmazás futása alatt benyomva a munkaasztalt jeleníti meg. Egy alkalmazás parancsikonját egyszerően úgy helyezhetjük el a Gyorsindítás eszköztáron, hogy az asztalon lévı ikonját áthúzzuk az eszköztárra. A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Gubán Miklós adjunktus készítette. 75

7 Windows 98 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ A menü A Start menü alkalmazások rendszerezett tárolására és könnyő indítására szolgáló eszköz. A Windows 98 Start gombja segítségével bármikor elérhetıvé válnak a Start menü programjai. A Tálca Start gombjára kattintva az alábbihoz hasonló menü jelenik meg: Kiválasztva a megfelelı pontot kattintsunk rá az egérgombbal! Megjegyzés: ha egy alkalmazás objektumot * (ikont) egérrel ráhúzunk a Start gombra, akkor az alkalmazás bekerül a Start menü azon helyére, ahol az egérgombot felengedtük. 5. A Tálca beállítási lehetıségei A Start Beállítások Tálca parancs a Tálca megjelenésével kapcsolatos információkat tartalmazza, valamint a Start menü programjait. Mindig látható Bejelölve a Tálca minden esetben látható lesz, még akkor is ha valamely alkalmazás teljes képernyın fut. Automatikus elrejtés Az automatikus elrejtéssel a Tálcát a képernyı alján egy vékony vonallá alakíthatjuk át. A Tálcát ekkor úgy tudjuk elıhozni, hogy az egérkurzort * erre a vékony vonalra helyezzük. Kis ikonok használata a Start menüben A Start menü megjelenését változtatja meg. Kiválasztva kis mérető ikonokat használ a Start menüben és a Windows 98 felirat nem jelenik meg. 76 A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Gubán Miklós adjunktus készítette.

8 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Windows 98 Óra megjelenítése Egy órát jelenít meg, az aktuális idıvel. Duplán kattintva erre a Tálcaelemre beállíthatjuk az órát (ld. Vezérlıpult Beállítások). Az [OK] gombbal elmentıdnek a beállítások és bezáródik a párbeszédpanel. A [Mégse] gombbal a változtatások elmentése nélkül léphetünk ki. Az [Alkalmaz] gombbal elmenthetjük a változtatásokat anélkül, hogy bezárnánk a párbeszédpanelt. A Start menü programjai fül választásával kapjuk az alábbi párbeszédpanelt. A Hozzáadás paranccsal a Start menühöz újabb elemeket adhatunk hozzá. A megjelenı párbeszédpanelben a Parancssor szerkesztıablakba gépeljük be azt a parancsot, amelyet a menüben szeretnénk elhelyezni. A tallózással a korábban ismertetett módon kiválaszthatjuk azt az elemet, amelyet a parancssorban szeretnénk elhelyezni. Ezután a [Tovább] gombbal kiválaszthatjuk azt a Start menühöz tartozó mappát, ahová szeretnénk az adott parancsot behelyezni. Az Eltávolítás paranccsal a Start menü felesleges elemeit távolíthatjuk el egyszerően. Válasszuk ki a megfelelı elemet és nyomjuk meg az Eltávolítás gombot! A kiválasztott elem kikerül a Start menübıl. Az Egyebek segítségével aktivizálhatjuk a Windows 98 Intézıjét (ld. késıbb). 6. A számítógép kikapcsolása A számítógép kikapcsolása elıtt mindig zárjuk be a Windows 98 t! Ezt a Start menü Leállítás parancsával végezhetjük el. Válasszuk ezt a menüpontot! Ekkor az alábbi párbeszédablak jelenik meg: A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Gubán Miklós adjunktus készítette. 77

9 Windows 98 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Leállítás (Elsı induláskor alapértelmezés. Késıbb az alapértelmezés az utoljára használt pont.) Ezzel a ponttal kapcsolhatjuk ki biztonságosan a számítógépet. Ha ezt az elemet választjuk, akkor a Windows 98 befejezi mőködését, elmenti a cache memóriájában található információkat, majd megjeleníti a Most már kikapcsolhatja a számítógépet! Újraindítás A Windows 98 elmenti a cache memóriájában található információkat és újraindítja önmagát. Bizonyos alkalmazások telepítése során olyan beállítások történhetnek, melyek életbe lépetéséhez a gépet újra kell indítani (például egy új eszközmeghajtó telepítése). Ilyen esetekben használhatjuk ezt a kilépési lehetıséget. Újraindítás MS-DOS módban A Windows 98 elmenti a cache memóriájában található információkat és újraindítja a számítógépet MS-DOS módban. Ez akkor használható, ha olyan alkalmazást szeretnénk futtatni, mely nem fut Windows alatt. Az alábbi választási lehetıség csak többfelhasználós környezetben fordul elı: Bezárja az összes programot, és belép más felhasználó néven? Többfelhasználós alkalmazáskor egy másik felhasználónak a rendszerbe történı belépését biztosítja. Ilyen esetekben az elızı felhasználót kilépteti a rendszerbıl és csak utána engedi be a rendszerbe az új felhasználót. 7. Lemezkezelés Windows 98 alatt A lemezkezelı mőveletek minden lemezalapú operációs rendszer fontos részét képezik. Az alábbiakban áttekintjük azokat a mőveleteket, melyekkel háttértárakat kezelhetünk. A meghajtók kezelésére két eszköz kínálkozik: Sajátgép Windows Intézı Az alábbiakban a Sajátgép segítségével fogjuk a meghajtókat áttekinteni. (A Windows Intézıt a késıbbiekben ismertetjük.) A Sajátgép ikonjára kattintva egy az alábbiakhoz hasonló ablak jelenik meg: 78 A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Gubán Miklós adjunktus készítette.

10 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Windows 98 A fenti ablak egy olyan gépet mutat, melyben egy 3,5 A: meghajtó, valamint négy merevlemezes meghajtó (C:, D:, E: és F:) és egy G: CD-ROM meghajtó található. (A többi objektummal most nem foglalkozunk, ezeket a késıbbiekben ismertetjük.) Válasszuk ki a megfelelı meghajtót! Ekkor az ablak állapotsorában megjelenik a kiválasztott meghajtóban található lemezen rendelkezésre álló terület. A fenti képen látható, hogy a C: meghajtón 239 MB szabad terület van. Az objektumhoz kapcsolódó parancsokat vagy a Fájl menüpontban, vagy a jobb egérgombra történı kattintással hívhatjuk elı. A C: meghajtóval kapcsolatos feladatok például az alábbiak lehetnek: A Megnyitás, illetve az objektumra történı kettıs kattintás az objektum belsı szerkezetét mutatja meg. Ez az adott meghajtó mappa és fájlszerkezetét jelenti. Ld. Mappák és fájlok kezelése. Intézı. Itt lehetıség van az adott meghajtóra az Intézı elindítására. Ld. Intézı. Keresés. Az adott meghajtón keresés feladat végrehajtása. Ld. Keresés. Formázás (FORMAT). A formázás paranccsal készíthetünk elı egy lemezt az elsı használatra. Ezt általában minden hajlékony lemezzel meg kell tennünk az elsı használatba vételkor (kivéve, ha gyárilag már elıre formázták). A formázással alakítjuk ki a megfelelı lemezszerkezetet. A formázáskor a lemez tartalma teljesen törlıdik, így ezt már korábban használt lemez esetén óvatosan végezzük el, hiszen adatokat veszthetünk el. A Windows 98 ügyel arra, hogy, ne lehessen formázni azt a meghajtót, amelyen az operációs rendszer van. Formázáskor az alábbi párbeszédpanel jelenik meg: folyamatkijelzı Kapacitás: A kapacitás egy legördülı lista. A formázás ismeri a meghajtó kapacitását, így erre ajánlást tesz, melyet megváltoztathatunk. Gördítsük le a listát és válasszuk ki a listából a kívánt kapacitást! (Az alapértelmezés a fenti ábrán 1,44 Mb.) A formázás típusa Gyorstörlés: egy már korábban formázott lemezre használható. Feltételezzük, hogy a lemez fizikailag ugyanolyan állapotban van, mint az elızı formázáskor volt. A gyorstörlés esetén kialakítja a fájlrendszert a lemezen és ezzel elméletileg letörli a lemezen található adatokat (a FAT-ot). Ha a lemezen sok fájl volt, akkor ez a leggyorsabb módszer a lemez teljes törlésére. A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Gubán Miklós adjunktus készítette. 79

11 Windows 98 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Teljes: Ezt kell választani a lemez elsı formázáskor. Itt ellenırizni fogja a teljes lemezt, kialakítja a lemez sávjait, szektorait. Csak rendszerfájlok másolása. Itt egy korábban formázott lemezt tudunk ún. rendszerlemezzé alakítani. Ebben az esetben az operációs rendszer legfontosabb fájljai rámásolódnak a lemezre és ezután a lemezt indító (boot) lemeznek használhatjuk. Az egyéb beállítások. A lemez címkéjét adhatjuk meg. Minden lemez rendelkezhet egy azonosítóval (a lemez kötetcímkéje). Ezt az azonosítót adhatjuk meg itt. Ha nem akarunk megadni, akkor válasszuk a nincs címke választódobozt és jelöljük be! Az összegzés megjelenítése a formázás végén egy statisztikát ad a formázásról. Megjeleníti a hibás szektorokat, valamint a használható lemezterület méretét. Rendszerfájlok másolása. A formázáskor eleve rámásolhatjuk a rendszer indításához szükséges fájlokat, amelyeket külön Csak rendszerfájlok másolása pontban is elvégezhetünk. Az [Indítás] gombbal elindíthatjuk a formázást. A folyamatkijelzı mutatja, hogy a formázás éppen hol tart. Tulajdonságok A tulajdonságokkal a lemez jellemzıit kérhetjük le. Az általános fül a legfontosabb jellemzıket adja meg. Itt olvashatjuk le a teljes lemezkapacitást, a felhasznált, valamint szabad lemezterületet. 8. A lemezek karbantartása Egy mágneses adattár kezelésekor óhatatlanul is bekövetkezhetnek hibák. Például ha adatállomány írása közben egy áramszünet történik, akkor a már lemezre kiírt adatállomány részek már lefoglalták a helyüket, ugyanakkor nem érhetjük el ıket. Megtörténhet az is (sajnos), hogy az adathordozónk fizikailag sérül meg. A fenti esetekben a meglévı adatok mentése fontos a felhasználó számára. Ha a lemezegységeinken az adatállományokat gyakran töröljük, és újakkal írjuk fölül, akkor az adatok elérése lassabb lehet, mert nem feltétlenül összefüggı területet foglalnak el. Ettıl természetesen a fájl logikailag összefüggı lesz. Ezekben az esetekben használhatjuk az alábbiakban ismertetésre kerülı parancsokat, melyeket a kiválasztott meghajtó objektummenüjének Tulajdonságok menüpontjával aktivizálhatunk. (Az egyes feladatokat a Start menü Programok menüpontjában a Kellékek Rendszereszközök menüjével is indíthatjuk.) 80 A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Gubán Miklós adjunktus készítette.

12 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Windows 98 Eszközök fül Hibaellenırzés (SCANDISK) A hibaellenırzéskor kiválaszthatjuk a meghajtóegységet, majd a Teszt típusát. Normál ellenırzéskor csak a fájl és a mapparendszer kerül ellenırzésre, de választhatjuk a Teljest is, ha meg akarjuk ismerni a lemezfelület állapotát. Az automatikus hibajavítás során a Hibaellenırzés (ScanDisk) parancs a feltárt hibákat kijavítja. Az alábbi ábra a ScanDiskhez tartozó párbeszédpanelt mutatja: A biztonsági másolat (BACKUP) A Backup segédprogrammal a számítógépen lévı adatokról másolatot készíthetünk hajlékony lemezre, illetve egy másik merevlemezre. A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Gubán Miklós adjunktus készítette. 81

13 Windows 98 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Lemeztöredezettség (DEFRAG) Ez a parancs a fizikailag nem összefüggı fájlokat rendezi összefüggıvé. Válasszuk ezt a parancsot a töredezettség ellenırzésére. Ekkor megjelenik egy párbeszédpanel: mely megmutatja a meghajtó töredezettségét százalékban és a program ajánlást tesz a töredezettség mentesítésre szükség esetén. Meghajtókonverter (FAT 32) A Windows 98 egyik új eleme a 32 bites fájl allokációs tábla (FAT) megjelenése. Ez az új fájltárolási eljárás hatékonyabban használja ki a merevlemez helyeket és gyorsabb hozzáférést biztosít az adatokhoz. Hátránya, hogy a korábbi MS-DOS és Windows 95 operációs rendszerek nem ismerik fel ezt a fájltárolási módot, ezért csak akkor állítsuk át a korábbi meghajtóinkat, ha biztosak vagyunk, hogy már nem akarjuk a merevlemezünket korábbi verziók alatt használni. A meghajtókonverter parancs választásával az alábbi párbeszédpanel jelenik meg, mely egy varázslót indít el: A tovább gomb lenyomása után az alábbi ablak jelenik meg: 82 A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Gubán Miklós adjunktus készítette.

14 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Windows 98 Válasszuk ki annak a merevlemeznek a betőjelét, melyet át akarunk állítani FAT32-re és nyomjuk meg a [Tovább] gombot! A program ezután elvégzi a meghajtó átállítását. Ez a mővelet nagy idıigényő, ezért célszerő olyankor végrehajtani, amikor hosszabb ideig nincs szükségünk a gépre. 9. A mappák kezelése Windows 98 alatt A mappa adatok rendszerezett tárolására szolgáló eszköz. A mappa tartalmazhat további mappákat és fájlokat. A mappák fa-struktúrát alkotnak. A mappa struktúra az alábbi felépítéső: Asztal Sajátgép meghajtó mappa A DOS könyvtárai is mappaként jelennek meg. A mappák egy Mappa szimbólum A mappa neve mappát ábrázoló ikonnal és egy névvel rendelkeznek, mint a fenti ábra is mutatja. A mappák természetesen további tulajdonságokkal is rendelkeznek, melyeket a mappa tulajdonságainál tekinthetünk meg. Kattintsunk a mappán a jobb egérgombra! Az alábbi párbeszédpanel jelenik meg: Itt további jellemzıket olvashatunk le és állíthatunk be (ld. késıbb) Mappák nézetei A mappákat és tartalmukat igényeinknek megfelelıen különbözı formában jeleníthetjük meg. Használjuk a mappa ablakának Nézet menüpontját! A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Gubán Miklós adjunktus készítette. 83

15 Windows 98 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Itt választhatunk a Nagy ikonok megjelenítés Kis ikonok Lista, illetve Részletek megjelítés közül. Rendezés Az ikonok ablakon belüli sorrendjét is beállíthatjuk igényeink szerint. Válasszuk a Nézet Ikonok elrendezése parancsát! Az alábbi lehetıségek állnak rendelkezésre: Megjegyzés: Az automatikus elrendezés csak a nagy- és kis ikonos elrendezések esetén hatásos, mely az ablak rajzterületének legjobb kihasználását biztosítja. Frissítés Ha egy megjelenített mappa tartalmát egy más alkalmazással módosítottuk, akkor nem minden esetben jelenik meg a változás az ablakban. Ilyen esetben ha kiadjuk a Frissítés parancsot, akkor az ablak tartalmát újrarajzolja a Windows 98 az aktuális adatokkal. Mőveletek mappákkal (Az alábbiakban a mőveletek mellett, zárójelek között a nekik megfelelı DOS parancsok neve szerepel.) Mappák létrehozása (MD) Válasszuk ki a Sajátgépben az új mappa meghajtóját! Ezután keressük meg azt a mappát, amelyiken belül akarjuk az új mappát létrehozni! Válasszuk ki a Sajátgép ikon Fájl menü Új parancsán belül a Mappa parancsot, vagy a jobb egérgomb lenyomása után a kinyíló menübıl válasszuk ki az Új Mappa parancsot! Ekkor egy új mappa jelenik meg az alábbi módon: Az Új mappa helyére beírhatjuk a létrehozott új mappa nevét, mely maximum 255 karakterbıl állhat. Mappa kiválasztása (CD) Kattintsunk a mappa objektumra kétszer! Ekkor egy új ablak jelenik meg a Mappa nevével a fejlécben, és az ablakban megjelenik a mappa tartalma. Megjegyzés. Egyszerre több mappát is kiválaszthatunk. Mindig az lesz az aktuális mappa a meghajtón, amelyik ablaka aktív *. Egy ablakot aktívnak nevezünk, ha képes fogadni a billentyőzetrıl és az egérrıl jövı bemeneteket. Kék átmenető fejléccel jelenik meg az ablak címsora (alapbeállítás esetén). 84 A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Gubán Miklós adjunktus készítette.

16 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Windows 98 Mappa törlése (Deltree) Válasszuk ki a törlendı mappát! Nyomjuk le a Delete billentyőt! Az alábbi üzenet jelenik meg: Ha az Igen gombot nyomjuk be, akkor a mappa és a teljes tartalma a Lomtár * -ba kerül. (A Lomtárat lásd késıbb.) Megjegyzés. Ha a Shift + Delete billentyők együttes lenyomásával töröljük a mappát, akkor a mappa nem kerül be a lomtárba, hanem visszavonhatatlanul törlıdik. 10. Fájlok Windows 98 alatt Mielıtt a Windows 98 fájlkezelésével foglalkoznánk tisztázni kell, hogy mit értünk a fájl (állomány) fogalma alatt. Állomány (Fájl) Logikailag összefüggı adatok halmazát, melyek egy közös névvel rendelkeznek állománynak (fájlnak) nevezzük. A fájlok általában mágneses adathordozón helyezkednek el. A fájl tartalma szöveg, numerikus adat, grafika, hang, videofilm stb. lehet. A fájlok mappákban helyezkednek el, egy fájl egyszerre csak egy mappában lehet. (Természetesen a fájllal azonos tartalmú és nevő fájl lehet más mappában is, de ebben az esetben a kettı nem ugyanazt a fájlt jelenti.). Ugyanabban a mappában nem lehet két azonos nevő fájl. A fájlok neve Windows 98 alatt A fájlokat a nevükkel azonosítjuk. A névkonvenció mindig az operációs rendszertıl függ. A Windows 98 alatt egy fájl neve maximum 255 karakterbıl állhat, és szóközöket is tartalmazhat, azonban a következı jelek nem szerepelhetnek benne: \ : *? " < >. A Windows 98 a fájlneveknél különbséget tesz a kis és nagybető között, de a fájlok azonosításakor már nem veszi figyelembe. Több kiterjesztést is használhatunk. Az egyes kiterjesztéseket ponttal (.) választjuk el. Példák Windows 98 fájlnevekre: Ez egy igazán hosszú állománynév Névtár.MATTHAEUS.PSZFSALGÓ.98 Törzsadatok.MATTHAEUS.PSZFSALGÓ.98 Névtár.MATTHAEUS.PSZFSALGÓ.99 Névtár.Operációkutatás.PSZFSALGÓ.99 Az olyan tagolású nevek, mint az utolsó négy alkalmasak arra, hogy különbözı szempontok szerint válogathassuk le a fájlokat. Például, ha a fenti fájlok szerepelnek egy mappában, akkor az alábbi keresés során: keresési feltétellel az alábbiak jelennek meg Névtár.MATTHAEUS.PSZFSALGÓ.99 Névtár.Operációkutatás.PSZFSALGÓ.99 Fájlok típusa (Utolsó kiterjesztés szerinti kategóriák) NÉVTÁR.*.*.?9 A fájlokat az utolsó kiterjesztésük alapján különbözı kategóriákba sorolhatjuk. Az alábbiakban ízelítıül néhány fontosabb kategóriát mutatunk be a teljesség igénye nélkül: A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Gubán Miklós adjunktus készítette. 85

17 Windows 98 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Programfájlok Az EXE, COM, utolsó kiterjesztéssel rendelkezı fájlokat nevezzük programfájloknak. A számítógépes programok helyezkednek el ilyen fájlokban. Ha egy ilyen fájlobjektum ikonjára duplán kattintunk, akkor elindul a program. A programot indító fájlok speciális esete a PIF kiterjesztéső parancsikon. (A parancsikonokat lásd az utolsó fejezetben). Példák: Szöveges fájlok A szöveges fájlok karaktereket tartalmaznak. A szövegekben szereplı karakterek az ASCII (American Standard Code for Information Interchange) szabvány szerintiek. A szöveges fájlokban általában formázatlan szövegeket tárolnak. Néhány példa: Képfájlok A képfájlokban különbözı eszközökkel (scanner, rajzprogram stb.) készített képeket tartalmaznak. A képek tárolására különbözı szabványok alakultak ki. Ezek közül a BMP a képek Windows-os tömörítetlen szabványos tárolási módja. További leggyakoribb képfájl kiterjesztések pl. TIF, PCX, GIF, JPG, stb. A fájl jellemzıi (ATTRIB) A fájlok, mint általában az objektumok jellemzıkkel is rendelkeznek. Ezeket a jellemzıket a legegyszerőbben a fájl kiválasztása után a jobb egérgomb kinyíló menüjében a Tulajdonságok választásával kaphatjuk meg. Ekkor egy párbeszédpanel jelenik meg, mely természetesen fájloktól függıen eltérhet az alábbitól: Itt leolvashatjuk a fájl típusát, helyét, méretét, valamint a DOS jellemzıit (ha van). Itt állíthatjuk be a fájl attribútumait is. Ha az Írásvédett jelölınégyzetet bejelöljük, akkor a fájlt csak olvasásra használhatjuk, és törlés ellen is védhetjük ezzel. Rejtett választásával az általános mappa megjelenítés során nem jelenik meg a fájlok között. Az Archiválandó attribútummal (mely minden módosulás után beállítódik) az archiválandó attribútumot igénylı parancsok esetén szükséges beállítást végezhetjük el. A Rendszer csak rendszerfájlok esetén választódik ki. 86 A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Gubán Miklós adjunktus készítette.

18 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Windows Fájlmőveletek A fájlok áthelyezése, másolása, törlése mindennapos feladat a számítógépeken. A Windows 98 is rendelkezik ezen feladatok megoldására eszközökkel. Fájlok kijelölése (csoportba foglalása) Vágólap A fájlmőveleteket általában több fájllal szoktuk végrehajtani, ezért szükség van olyan eszközre, melynek segítségével összefoghatjuk a fájljainkat. A Kijelölés segítségével különbözı módon jelölhetünk ki fájlokat. Egy fájl kijelölése. Kattintsunk egyszer a bal egérgombbal a mappában a fájlobjektumra! A fájl ikonja kék színőre változik. (Megjegyzés: a kijelölt elemek színe csak az alap színbeállítás esetén lesz kék, a továbbiakban is a színekre hivatkozás mindig az alapbeállítást jelenti.) Egy mappa összes fájljának kijelölése. Válasszuk a mappához tartozó Szerkesztés menüparancs Mindent kijelöl menüpontját, vagy üssük le a Ctrl+A billentyőkombinációt! A mappában található összes fájl kék színő és kijelölt lesz Szomszédos fájlok kijelölése. Egy mappában szomszédos fájloknak olyan fájlokat nevezünk, melyek a mappa megnyitásakor egy téglalap alakú területen belül helyezkednek el. A téglalap egyik átlójának egyik elemét válasszuk ki a fájlra történı kattintással! Ezután a Shift billentyő lenyomva tartásával válasszuk ki az átló másik elemét és kattintsunk rá! Ekkor a téglalapon belül helyezkedı objektumok kijelöltek lesznek és kék színnel jelennek meg. Ezt más módon is megvalósíthatjuk. Álljunk az egérrel az átló egyik elemének objektuma mellé (ne rá)! Nyomjuk meg az egérgombot és húzzuk az egeret az átló irányába! Egy téglalap jelenik meg és a benne szereplı elemek kijelöltek lesznek. Tetszıleges fájlok kijelölése. Jelöljük ki az elsı fájlt az Egy fájl kijelölése szerint! Ezután válasszuk ki a másodikat és a Ctrl billentyőt lenyomva tartva, kattintsunk rá a bal egérgombbal! Járjunk el ugyanígy a többi fájl esetén is! A kijelölés megfordítása. Jelöljük ki a fentiek szerint azokat az elemeket, amelyeket nem akarjuk, hogy a késıbbi mőveletben ne szerepeljenek! Válasszuk a Szerkesztés Kijelölés megfordítása parancsot! Ekkor a kijelölt elemek jelöletlenek lesznek, a mappa összes többi eleme pedig kijelölt lesz. Kijelölés megszüntetése. Kattintsunk a mappa egy ki nem jelölt helyére! A kijelölés megszőnik. Különbözı szempont szerinti kijelölés. Ekkor használjuk a Keresés parancsot (ld. késıbb) és az ott leválogatott fájlokra (találatok listája) is alkalmazhatjuk az itt ismertetett kijelöléseket. Mielıtt a másolás, mozgatás mőveleteket ismertetnénk a Windows egy fontos elemére ki kell térnünk. Ez az elem a Vágólap. A Vágólap a Windowsnak egy olyan ideiglenes tárolóhelye, melyre az egyes alkalmazások adatokat tehetnek, illetve adatokat vehetnek le róla. Ez egy egyszerő kommunikációs eszközt biztosít a különbözı alkalmazások között. Ha a Vágólapra kiteszünk egy adatot, akkor a Vágólap elızı tartalma teljesen elveszik, így mindig csak az utoljára elhelyezett adatok érhetık el róla. A leggyakoribb vágólap kezelı mőveletek: vágás, másolás, beillesztés. Másolás, mozgatás (COPY, MOVE, XCOPY) A másolás mővelet során a kijelölt fájl(ok)ról egy újabb példányt készítünk vagy abban a mappában ahol a fájl(ok) található(k), vagy egy másik mappában, vagy egy másik meghajtón. A másolás során megmarad(nak) az eredeti fájl(ok). Mozgatás során a fájl(oka)t áthelyezzük egy másik mappába, vagy egy másik meghajtóra. A mozgatás tehát megfelel egy olyan másolásnak, amely végén az eredeti fájl(ok) letörlıdik (letörlıdnek). A két mőveletet hasonlóan lehet végrehajtani, így ezt a két mőveletet együtt tárgyaljuk. A mőveleteket kétféle módon hajthatjuk végre: a fogd és vidd módszerrel, illetve menüparancsokkal. Mindkét esetben nyissuk meg azt a mappát, melyben a másolandó, vagy mozgatandó fájlok vannak és jelöljük ki ıket az elızıekben leírtak szerint! A fogd és vidd módszer. Válasszuk ki azt a mappát vagy meghajtót ahová másolni szeretnénk! Álljunk az egérrel a kijelölt fájlok közül az egyikre és az egérgomb lenyomva tartása mellett, húzzuk át az egeret a célmappába (célmeghajtóra)! Az egérgombot felengedve a fájlok átmásolódnak vagy átmozgatódnak. Ha a forrás és a célmeghajtó ugyanaz, akkor a fenti mővelet mozgatás (hiszen alapértelmezésben nem akarjuk a fájlokat duplikálni ugyanazon a meghajtón). Ha egy más meghajtóra történt a mővelet, akkor természetesen A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Gubán Miklós adjunktus készítette. 87

19 Windows 98 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ másolás mővelet hajtódik végre. Ha ugyanazon meghajtón belül mégis másolni szeretnénk, akkor az egérgomb lenyomása mellett tartsuk lenyomva a Ctrl billentyőt is! Két különbözı meghajtó közötti mozgatást a Shift billentyő lenyomva tartásával az elızıek szerint végezhetjük el. Menüparanccsal történı másolás, mozgatás. Ez a módszer a késıbbiekben más feladatok elvégzésekor is használható lesz, így érdemes ezt is megvizsgálni. Ez a módszer fıleg akkor hasznos, ha a célhelyet a fenti módszerrel nem tudjuk elérni. A kijelölés után a mappa Szerkesztés menüpontjában válasszuk ki a Kivágás (Ctrl+X) parancsot mozgatás esetén! Ekkor törlıdnek a fájlok a mappából, de a nevük átkerül a vágólapra *. Másolás esetén a Másolás (Ctrl+C) paranccsal átmásolhatjuk a jellemzıket a vágólapra, de ebben az esetben nem törlıdnek a fájlok. Ezután keressük meg a célhelyet és a Beillesztés (Ctrl+V) paranccsal az új helyre illeszthetjük be a vágólapon szereplı fájlokat! A másolás speciális esete a Küldés. A Küldés alapesetben a hajlékony lemezegységek nevét, valamint az Asztalt (parancsikonos másolás) tartalmazza. Válasszuk ki a fájl menü küldés almenüjébıl azt a helyet, ahová az adatokat küldeni akarjuk és kattintsunk rá. Az adatokat átmásolja a megadott helyre. Ha újabb helyeket szeretnénk felvenni a Küldés pontba, akkor a helyet helyezzük el a Windows mappában lévı SendTo mappába. Megjegyzés. A másolás során egy folyamatkijelzı mutatja, hogy a másolás mővelete hajtódik végre, és ha a másolás nem sikerül (pl. megtelt a lemez), akkor is visszajelzést kapunk. Törlés, törölt fájlok visszaállítása (DEL, ERASE, UNDELETE) Törlés. A fájlok törlése a Windows 98 alatt nagyon egyszerő feladattá alakult át. Jelöljük ki a törlendı fájlokat a korábban leírtak szerint! Nyomjuk meg a [Delete] billentyőt! Egy biztonsági kérdés jelenik az alábbihoz hasonló módon: [Igen] választása esetén a fájlok letörlıdnek és bekerülnek a Lomtár * -ba! Ha a Lomtár tele van, akkor a legrégebbi fájlok végleg törlıdnek. A törlést végrehajthatjuk úgy is, hogy a kijelölt fájlokat a Lomtár ikonjára húzzuk. A Lomtár a fájloknak egy ideiglenes tárolóhelye. Az ide átkerült fájlok megırzıdnek egészen addig, míg a lomtár meg nem telik és újabb fájlok nem kerülnek bele. A Lomtár ikonja megtalálható az asztalon, így a Lomtárat az ikonra való dupla kattintással könnyen elérhetjük. A lomtár méretét a Lomtár jellemzıinek beállításakor megváltoztathatjuk. 88 A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Gubán Miklós adjunktus készítette.

20 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Windows 98 Megjegyzés. Ha a Shift + Delete billentyők együttes lenyomásával töröljük a mappát (fájlt), akkor a mappa (fájl) nem kerül be a Lomtárba. Visszaállítás. Elıfordulhat, hogy olyan fájlokat töröltünk le, amelyekre szükségünk lehet. Ekkor keressük meg a Lomtárban az adott fájlokat! Válasszuk a Helyreállítás parancsot a Fájl menübıl! A fájl visszakerül az eredeti helyére. A fájlt visszatehetjük úgy is, hogy a Lomtárból fogd és vidd módszerrel visszahúzzuk. Átnevezés (RENAME) Az átnevezéssel egy fájl (és természetesen mappa, objektum stb.) nevét változtathatjuk meg. Válasszuk ki a fájl ikonját és kattintsunk a nevére! Ekkor a név mezıben megjelenik a szövegkurzor és a név átírható. Írjuk be az új nevet és kattintsunk az objektumon kívülre! Az új név jelenik meg az ikon alatt. Lehet, hogy a beírt név nem látszódik teljesen, de ettıl függetlenül az újonnan begépelt teljes név lesz a fájl neve. Errıl a fájl tulajdonságainál könnyen meggyızıdhetünk. A név megváltoztatását a Fájl menü Átnevezés parancsával is végrehajthatjuk. Társítás A fájlokat általában egyedi alkalmazásokkal hozzuk létre és velük is módosítjuk, illetve tekinthetjük meg. Az alkalmazások egyedi utolsó kiterjesztéseket adnak a fájljaiknak (Word DOC kiterjesztést használ a dokumentumaira). Célszerő ezért a fájlokhoz (azaz az alkalmazás által meghatározott kiterjesztéső fájlokhoz) hozzárendelni az adott alkalmazást, hiszen ekkor a fájl ikonjára történı kettıs kattintás elindítja a megfelelı alkalmazást és vele együtt betölti a fájlt is (persze ez feltételezi, hogy az alkalmazás tudja is így kezelni a fájlt). Ez a legtöbb Microsoft terméknél így van és ezek az alkalmazások a telepítéskor automatikusan végrehajtják a társítást. Így például egy.doc utolsó kiterjesztéső (típusú) fájl esetén, ha duplán rákattintunk, akkor betöltıdik a Word program a dokumentummal együtt. (A társítás lényegében az adott fájlobjektum duplakattintásához tartozó eseményét adja meg.) A társítást magunk is elvégezhetjük minden olyan esetben, amikor ez még nem történt meg. Húzzuk a fájlt a programfájl ikonjára! Ekkor elindul az alkalmazás és az alkalmazás megjeleníti a fájlt. Kattintsunk kétszer az adott fájlra! Ekkor megjelenik: A listában a Windows 98 által regisztrált * alkalmazások jelennek meg. Keressük meg a kívánt programot (ha nem szerepel a listában, akkor az Egyéb gombbal) és ha Az adott fájl megnyitásához mindig ezt használja választóablakban pipát helyezünk el, akkor minden ilyen kiterjesztéső fájlhoz ez a program társítódik. A társítandó program módosítását a mappa ablakához tartozó Nézet Beállítások paranccsal végezhetjük el. A Fájltípusok fül választása után adjuk meg a hozzárendelést! A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Gubán Miklós adjunktus készítette. 89

21 Windows 98 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ A Windows 98 Intézı Az Intézı tulajdonképpen a DOS könyvtár- és fájlkezelı eszközeinek egy Windows-ra átültetett változata. Segítségével egyszerően igazodhatunk el a számítógépünkön. Grafikus eszközök felhasználásával megjeleníti a számítógép lemezmeghajtóit, hálózati összeköttetéseit, a háttértárolók tartalmát. Az Intézı tehát, egy fájlkezelı eszköze a Windows 98-nak. A fájlmőveletek végrehajtására mint az elızıekben láttuk más módszerek is rendelkezésünkre állnak, de egy járható út maga az Intézı használata is. Az alábbi ablak az Intézı egy megjelenését mutatja. Mappák és eszközök A kiválasztott mappa, vagy eszköz tartalma A fenti ablak szerint egy jó áttekintést kaphatunk a számítógépünkrıl. A bal oldali Mappák és eszközök ablakrészben a Sajátgéptıl kiindulva fastruktúra szerően ábrázolódnak az eszközök és a mappák. Az ikon melletti + jel jelentése, hogy az adott mappa (eszköz) további mappákat is tartalmaz. Ha erre a + jelre kattintunk, akkor megjelenik a közvetlenül alatta lévı összes mappa és a + jel ra vált. Ha a jelre kattintunk, akkor eltőnnek az alatta lévı mappák és a jel + lesz. Ha a mappára kattintunk, akkor a mappa kinyílik és a másik ablakban a mappa tartalma jelenik meg. A jobboldali ablakban elvégezhetünk minden olyan mőveletet, amelyet a fájlokkal általában elvégezhetünk. A korábban ismertetett mőveleteket az Intézıben ugyanúgy hajtjuk végre, csak a másolás, mozgatás általában a baloldali ablakrész használatával kényelmesebb, hiszen itt könnyebb megkeresni a célhelyet. Megjegyzés: A Windows Intézı használata a kényelmes Sajátgép lehetıségei miatt egyre inkább háttérbe szorul, így részletesebben nem ismertetjük. 13. Programok futtatása A Start menü Futtatás parancsa segítségével programokat indíthatunk el. Az alábbi párbeszédpanel jelenik meg: 90 A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Gubán Miklós adjunktus készítette.

22 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Windows 98 A Futtatás parancs alkalmazásához ismernünk kell a program nevét és a teljes elérési utat. A teljes elérési utat és a program nevét gépeljük be a Megnyitás legördülı listaablakba (melyben választhatunk a korábban begépelt parancsok közül)! Ha a teljes elérési utat nem ismerjük, akkor a Tallózás gombra kattintva egy párbeszédpanel jelenik meg, melynek segítségével megkereshetjük a szükséges programot. Ekkor bejárjuk az elérési utat és az elérési út a program nevével együtt beíródik a megnyitás szerkesztımezıbe. A Tallózáshoz egy párbeszédpanel tartozik (ez az ún. Megnyitás párbeszédpanel, mely több alkalmazásban is szerepel, ezért részletesebben is ismertetjük). Hely legördülı lista Egy szinttel feljebb Új mappa létrehozása Részletek Lista A mappa elemei Hely: segítségével kiválaszthatjuk a megfelelı meghajtóegységet, illetve megfelelı mappát. Nyomjuk le a lefelé mutató nyilat és válasszuk ki a megfelelı egységet! Egy szinttel feljebb: A kiválasztott mappa feletti mappa megnyitását hajtja végre (ha van felette mappa). Új mappa létrehozása: segítségével az adott szinten egy új mappát nyithatunk. A Lista gombbal a mappában található adatállományok és mappák listája jelentethetı meg. Ebben az esetben csak a neve és az ikonja jelenik meg, egyéb információ nem látszódik. Részletek: benyomásával az egyes fájlokról részletes információkat kaphatunk. Itt is csak a megjelenést változtatjuk meg. A Fájltípus legördülı listaablakban az adott Tallózáshoz tartozó fájltípust választhatjuk ki. A Fájlnév szerkesztımezıbe gépelhetjük be a fájl nevét. A fájlnév mezıben jelenik meg annak az objektumnak * a neve is, amelyre a mappa elemeinél kiválasztott elemre duplán kattintunk. Miután kiválasztottuk a megfelelı fájlt, a gombbal megnyithatjuk, a gombbal elvethetjük a fenti tallózási beállításokat. Megjegyzések: 1. Alkalmazásokat többféleképpen is elindíthatunk Windows 98 alatt. Ha a program neve megtalálható a Start menüben, vagy a Start menü Programok menüpontja alatt, vagy az asztalon, akkor a programindítás egyszerőbb ezekkel az eszközökkel, mint a Futtatás paranccsal. Szintén kényelmesebb a Sajátgép ikon használatával a program indítása. 2. Ha olyan programot akarunk indítani, amely speciális paramétereket igényel, akkor jól használhatjuk a Futtatás parancsot. A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Gubán Miklós adjunktus készítette. 91

23 Windows 98 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Keresés a számítógépen Windows 98-al A Keresés menü segítségével fájlokat, mappákat, alkalmazásokat (hálózati alkalmazás esetén más számítógépeken) kereshetünk meg. A kereséshez különbözı szempontokat állíthatunk be szükség szerint. A Keresés mővelet a Start menüben található. Válasszuk ki ezt a parancsot, melyhez az alábbi párbeszédablak tartozik: Név és hely A Név mezı segítségével beállíthatjuk a keresendı fájl nevét (ld. késıbb). Itt használhatjuk az ún. helyettesítı karaktereket (*,?). A * helyettesítı karakter a névben karaktersorozatot helyettesít be. A? egy karaktert helyettesít. Ha egy már korábban keresett fájlt szeretnénk ismét megkeresni, akkor a legördülı lista segítségével kiválaszthatjuk. A gép kikapcsolása után ezek az információk elvesznek. A Név alatti Hely mezıben állíthatjuk be a megfelelı meghajtót, mappát. Keresendı szövegbe írhatunk be egy olyan szövegrészt, melyet a fájl tartalmaz, így szövegtartalom alapján is megkereshetünk egy fájlt (esetleg fájlokat). Ha a mappa további mappákat is tartalmaz és a keresést szeretnénk kiterjeszteni ezekre a mappákra is, akkor jelöljük be Az almappákban is jelölınégyzetet! 92 A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Gubán Miklós adjunktus készítette.

24 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Windows 98 A [Keresés] gomb benyomására elindul a keresés. A keresés a [Leállítás] gombbal leállítható menetközben. A keresés közben a párbeszédpanel kiegészül egy listával (a találatok listája) az alábbiak szerint: A fenti példában Mat kezdető pas kiterjesztéső fájlokat kerestünk a D: meghajtón és a belsı mappákban is. A találatokat az alsó lista mutatja, jelzi, hogy 98 találat volt. Ha itt a megfelelı objektumra * rákattintunk kétszer, akkor az objektum belsı jellemzıit kapjuk. Ha pl. alkalmazás volt a kiválasztott elem, akkor elindul az alkalmazás. Dátum fül A Dátum fület választva a fájlt, mappát az utolsó módosítás dátuma alapján szőrhetjük le. A rádiógombok közül a Minden fájlt választva nem lesz dátum szerint szőrés, ha az összes fájl keresését választjuk, akkor beállíthatjuk a megfelelı szőrıket: Módosítva, Létrehozva, Utolsó hozzáférés dátuma alapján, melyeket a legördülı listából választhatunk ki. Az Idıszak gomb választásával egy olyan dátum intervallumot állíthatunk be, mely között módosított (létrehozott) fájlokat keressük. Ha az Utóbbi n hónap során módosított fájlokat választjuk, akkor a mai dátumtól n hónappal ezelıtt módosult fájlokat választhatjuk. Ha az Utóbbi n nap során módosított fájlokat választjuk, akkor a mai dátumtól n nappal ezelıtt módosult fájlokat választhatjuk. A keresést ezután az elızıekben leírtak szerint indíthatjuk el. Az utolsó fül az Speciális fül Itt adhatjuk meg azokat a fájltípusokat, amelyeket a keresésnél a keresés figyelembe vehet. A Windows 98 által regisztrált * fájlok mind megjelennek, ha legördítjük ezt a listát. A Méret alapján is leválogathatjuk a keresendı fájlokat: a méretnél kiválaszthatjuk a legalább, vagy legfeljebb értékeket és egy kbájt értéket. Ekkor a keresendı fájok méret alapján is szőrıdnek. A keresés itt is az elızıekben leírtak szerint történik. A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Gubán Miklós adjunktus készítette. 93

25 Windows 98 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Találatok listája A találatok listájában jelennek meg azok az elemek, melyek a keresési feltételeknek eleget tesznek. Ezek közül bármelyiket kiválaszthatjuk, de a Ctrl billentyő lenyomva tartásával többet is kijelölhetünk. Találatok esetén különbözı feladatokat végezhetünk el a megtalált elemekkel. Ezek a parancsok a legördülı menüben találhatók. Ezek némelyike függ az adott objektumtól *. Megnyithatjuk, azaz az objektum belsı szerkezetét nézhetjük meg, alkalmazás esetén futtathatjuk. Küldhetjük a számítógép valamelyik hajlékonylemez meghajtójában lévı lemezre, Táskába *, Mail-be stb. Parancsikont hozhatunk létre a megfelelı menüpont választásával. A Tartalmazó mappa megnyitása parancs választásával az adott objektumot tartalmazó mappát nyithatjuk meg. A Keresés mentésével elmenthetjük az adott keresési listát úgy, hogy a munkaasztalon megjelenik egy ikon a keresendı szemponttal, így a késıbbiekben is felhasználhatjuk az eredményt egyszerően az asztalon lévı ikonra kattintva. Hálózati számítógép keresése A keresés parancson belül válasszuk a számítógép keresése parancsot! Ekkor az alábbi párbeszédpanel jelenik meg: A Névnél gépeljük be a számítógép nevét és a kereséssel elindíthatjuk a keresést! A keresés itt is a korábbiakban ismertetett módon zajlik. 15. A Vezérlıpult beállítási lehetıségei A Start Beállítások Vezérlıpult menüponttal a rendszer beállításait, megjelenési formáját állíthatjuk be az igényünknek megfelelıen. A Windows 98 telepítésekor a legtöbb jellemzı automatikusan beállítódik, így azok módosítását nem szükséges megváltoztatni, azonban a Windows 98 megjelenését mindenki átállíthatja. Vezérlıpult 94 A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Gubán Miklós adjunktus készítette.

26 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Windows 98 A Vezérlıpult segítségével módosíthatjuk a Windows 98 mőködését. A Vezérlıpult parancs hatására egy ablak jelenik meg általában a fenti tartalommal. (Ennek tartalma természetesen bizonyos programoktól függıen más is lehet.) A fontosabb beállítások: Az alábbiakban néhány beállítást ismertetünk a teljesség igénye nélkül. Dátum és idı A rendszerdátum és rendszeridı beállításához kattintsunk erre az objektumra! A megjelenı párbeszédpanelen egy naptár és egy óra jelenik meg. A beállítást innen értelemszerően kell elvégezni. Az idızóna megadását az Idızóna fül választásával adhatjuk meg. Egérkezelés Válasszuk az Egérkezelés objektumot az egérrel kapcsolatos beállításokhoz! Itt állíthatjuk be a jobb- illetve balkezes egérgomb kezelést. A balkezes egérgomb esetén a két gomb (a bal illetve jobb) felcserélıdik. Itt állíthatjuk be, hogy a duplakattintás milyen gyors legyen. Aki lassabban tudja egymás után kétszer ugyanazt az egérgombot lenyomni, annak célszerő itt lassabbra állítani a dupla kattintást. Ezt egyszerően a csúszka balra tolásával tehetjük meg. A tesztterületen ellenırizhetjük a beállításokat. A Mutató fülnél meghatározhatjuk, hogy milyen eseményhez milyen egérmutató tartozzon. A sémák közül választhatunk például animált formákat is (ha van ilyen séma). Az Egérmozgás fülnél állíthatjuk be, hogy az egér lassan vagy gyorsan mozogjon, azaz mennyire legyen érzékeny az egér elmozdítására. Ezt is a kevésbé finom kező felhasználóknak célszerő átállítani, mégpedig itt is a csúszka eltolásával. A mutató útja választódobozzal a mozgó egér útjának nyomát jeleníthetjük meg. Az Általános segítségével tudunk beállítani egy új egeret. Például, ha lecseréljük a jelenlegi egeret egy más szabványúra, akkor le kell cserélni a meghajtóját is. Ezzel a ponttal végrehajthatjuk ezt a feladatot. Képernyı A Képernyı objektummal a munkaasztal megjelenését változtathatjuk meg az igényeink szerint. A munkaasztalra képet helyezhetünk, a megjelenés színeit változtathatjuk, képernyıvédıket állíthatunk be és a képernyı felbontásának méretét változtathatjuk meg. A Képernyı parancs legalább négy fület tartalmaz Háttér, Képernyıkímélı, Megjelenés, Beállítások. Az egyes füleknél megjelenı képernyıszimbólum mindig az aktuális megjelenést mutatja, és ha módosítjuk a beállításokat, akkor itt ellenırizhetjük. Háttér: a munkaasztal képének kiválasztására szolgáló párbeszédpanel. A mintázattal kiválaszthatjuk, hogy milyen minta jelenjen meg, a tapétával pedig egy szabványos képet helyezhetünk el a munkaasztal hátterének. A képernyı mozaik, vagy középre határozza meg, hogyha a kép kisebb mérető, mint az asztal, akkor mozaikszerően helyezze-e el, vagy egyszerően középre tegye a képet. Képernyıkímélı: ha a gépet huzamosabb ideig nem használjuk, de nem kapcsoljuk ki, akkor célszerő a képernyın lévı tartalmakat mozgatni valamilyen módon, hogy a (régebbi monitorok) ne éghessenek ki. Ez persze az újabb monitoroknál már nem okoz gondot, de érdemes most is képernyıkímélıt használni az esztétikusabb megjelenés érdekében. A képernyıvédıbıl az eredeti képernyıre visszatérést jelszóval is elláthatjuk. A képernyıvédı fül választásával kiválaszthatjuk a legmegfelelıbb képernyıvédıt és beállíthatjuk, hogy az utolsó felhasználói mővelet után hány perccel jelenjen meg a képernyıvédı. Megjelenés: a Megjelenés segítségével a Windows 98 megjelenés színeit határozhatjuk meg. A Windows 98 fı elemeinek a színeit együtt minta segítségével határozhatjuk meg, de az egyes elemeket külön külön egyedileg is beállíthatjuk. A szín és bető beállításakor ügyeljünk, hogy a felhasználói programok is ezeket a színeket és betőket fogják használni. Egy rossz választással azonban a program áttekinthetıségét, sıt egyes esetekben egyáltalán a láthatóságot ronthatjuk el. Beállítások: a Beállítás segítségével határozhatjuk meg a képernyı felbontását. A felbontás és a használt színpaletta függ a használt grafikus kártyától, és ez a kettı egymásnak is függvénye. Mielıtt ezeket a pontokat átállítjuk, elıtte célszerő elolvasni a grafikus kártya kézikönyvét. Az Asztalterületen található csúszka segítségével állíthatjuk be például, hogy képernyıpontot tartalmazó legyen az asztal. A színpaletta segítségével választhatjuk ki, hogy a Windows 98 hány színnel dolgozzon. Ebben a pontban lehetıségünk van a megfelelı képernyı típusának megválasztására is. A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Gubán Miklós adjunktus készítette. 95

27 Windows 98 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Megjegyzés. Ezen pontok átállítása a Windows 98 újraindítását eredményezheti. Ezt az [OK] gomb lenyomása után egy üzenetablakban közli is a Windows 98. Területi beállítások A legtöbb program felhasználja a Területi beállításokban szereplı információkat. Ilyen például a tizedes elválasztójel, a dátum formája, stb. A parancshoz tartozó párbeszédpanel öt füllel rendelkezik: Területi beállítások, Szám, Pénznem, Idı, Dátum. Területi Beállítások. Itt választhatjuk meg azt a nemzetet, amelynek beállítását használni szeretnénk. Célszerő ezt Magyarra állítani. Szám. Itt adhatjuk meg, hogy az egyes programok a használt számokat milyen formátumban jelenítsék meg. Ez azért fontos, mert például az angol nyelvterületeken a pontot használják tizedesjelnek. Ugyanilyen fontos a mértékegységrendszer is, hiszen nálunk a metrikus mértékegységrendszer az elfogadott. Pénznem. A pénznem szintén nemzeti sajátosság. Célszerő ezt Ft-ra állítani. Idı. Itt állíthatjuk be az idı típusú adatok formátumát. A magyar Területi beállításnál nem célszerő ezt megváltoztatni. Formája: O.PP.MM Dátum. A dátum formátumának meghatározása. A magyar Területi beállítás esetén a dátum ÉÉÉÉ.HH.NN. formában jelenik meg (a végén ponttal!). A hosszú dátum ÉÉÉÉ HHH NN. formában, ahol HHH a hónap teljes magyar neve. Ezt sem célszerő megváltoztatni. Billentyőzet Sebesség fül A billentyőzettel kapcsolatos beállítások: Ismétlések közti kivárások határozza meg azt, hogy a lenyomva tartott billentyő mennyi idı múlva kezdi az ismétlést. Az ismétlési sebesség beállítása, mely egy lenyomva tartott billentyő esetén milyen idıközönként ismételje a karaktert. A kurzorvillogás értéke a szövegkurzor villogási sebességét határozza meg. Nyelv fül A billentyőzet csak egynéhány olyan karaktert tartalmaz, amelyet megjeleníthetünk. Ráadásul a magyar karaktereket tartalmazó billentyőzet beállítások esetén néhány nagyon fontos jelet nem tudunk begépelni. Ezzel a ponttal beállíthatjuk, hogy milyen nyelvő billentyőzeteket szeretnénk használni. Itt több nyelv is 96 A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Gubán Miklós adjunktus készítette.

28 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Windows 98 megadható. A használat során természetesen egyszerre csak egyfajta billentyőzet kiosztást használhatunk, de lehetıség van az egyes billentyők közti váltásra. A nyelvek közti átkapcsolásra használhatjuk a Bal Alt+Shift vagy CTRL+Shift billentyőket, de a Tálcán szereplı információs rész billentyőzet elemére kattintva is kiválaszthatjuk a megfelelı billentyőzet kiosztást. Az aktuális nyelvet megjeleníthetjük (és be is állíthatjuk itt) a Tálcán is, ha bejelöljük a Kijelzı engedélyezése a tálcán választóablakot. A fenti panel a nyelvhez tartozó párbeszédpanelt tartalmazza. Megjegyzés: Itt a nyelv nem ugyanazt jelenti, mint a területi beállításoknál. Itt a billentyőzet kiosztására utal. Általános fül Az Általánossal választhatjuk ki, illetve állíthatjuk be a billentyőzet meghajtóját. Csak abban az esetben kell használni, ha egyedi billentyőzetünk van. Rendszer A rendszer adatlapot tartalmazza ez a párbeszédpanel. A rendszerbeállításokkal kapcsolatos információkat találjuk meg itt. Bizonyos elemek átállíthatók, de ezt csak akkor tegyük meg, ha biztosak vagyunk a hatásukban! Az Általános fül választásakor a számítógép legfontosabb információi jelennek meg. Itt nézhetjük meg, hogy a gép milyen processzorral és mekkora memóriával rendelkezik. A Teljesítmény fül a hardvereszközök teljesítményének beállítására szolgál. Ha a hardvereszközök megfelelıen mőködnek, akkor célszerő ezeket a leggyorsabbra állítani, illetve a rendszer ebben az esetben az optimális állapotra áll. Az alábbi ábrán megjelenı két panel egy Pentium II processzorral, 128 MB RAM-mal rendelkezı számítógép Általános és Tulajdonság paneljét mutatja: A fenti Teljesítmény ábrában szerepel a Virtuális memória. Virtuális memóriának nevezzük Windows alatt azt a merevlemez-területet, melyet az operációs rendszer kiegészítı memóriaként használ. A Virtuális memória segítségével beállíthatjuk a virtuális memória jellemzıit (méretet, kezelési módot, stb.) Eszközkezelı Ezen panel segítségével nézhetjük meg a számítógép hardvereszközeit. Ha valamelyik eszközkategória elemeit részletesen is meg szeretnénk tekinteni, akkor kattintsunk a kategória neve mellett lévı + jelre! Ha valamelyik eszköz ikonja mellett bekarikázott felkiáltójelet találunk, akkor az a hardvereszköz hibásan mőködik. Ha az ikon át van húzva, akkor az eszköz az adott profilban le van tiltva. Az alábbi listában a Symbios Logic SCSI eszköz le van tiltva. A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Gubán Miklós adjunktus készítette. 97

29 Windows 98 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Megjegyzés: gyakori hiba szokott lenni, hogy egy meghajtó többször szerepel. Ilyenkor az egyiket távolítsuk el. Hardverprofil Egy számítógéphez üzemmódjától függıen különbözı eszközök kapcsolódhatnak. Ilyen eset például ha egy gép egyszer asztali gépként, máskor hordozható gépként mőködik. A hardverprofilok segítségével többféle eszközkiosztást definiálhatunk és mindig a szükséges profilt tölthetjük be. Ilyenkor csak a megfelelı illesztıprogramok kerülnek be a rendszerbe. A hardverprofilokat a Hardverprofil fül választásakor megjelenı panelen készíthetjük el. A következı ábra ezt a panelt mutatja be: 98 A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Gubán Miklós adjunktus készítette.

30 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Windows 98 Betőtípusok. A Windows 98 grafikus alapú operációs rendszerben és a felügyelete alatt futó programokban fontos szerepet játszanak a betőtípusok. A rendszer már telepítéskor nagyon sok betőtípust (fontot) a felhasználó rendelkezésére bocsát. Ezen beállítás elem választásával megtekinthetjük a gépünkre telepített fontokat. Itt lehetıségünk van új fontok telepítésére is (a Fájl menü Új betőkészlet telepítése parancsával). Az egyes fontokra duplán kattintva megjeleníthetünk a képernyın egy az adott betőtípusból készített mintát és nyomtatóra is kinyomtathatjuk. A betőknek tárolás szempontjából két fajtáját különböztetjük meg: a bittérképes, a másik a vektoros tárolású fontok. A TrueType betőtípusok olyan betőtípusokat jelentenek, amelyek minden grafikus nyomtatón kinyomtathatók, szabadon átméretezhetıek. A TrueType betőtípust a betőtípus neve elıtt megjelenı T T betők jelzik. Betőméretek A betőket a Word-ben pontokban mérik. A pontméret a bető magasságát jelenti. 1 pont = 1/72 hüvelyk. Az osztóköz a bető szélességét jelenti az azonos szélességő betőknél (cpi). Azonos szélességő betőket ad pl. az írógép. Betőstílusok Minden betőtípushoz rendelkezésre állnak az alábbi stílusok illetve ezek kombinációi: normál, félkövér, dılt, aláhúzott. Egy ilyen kombináció például a félkövér dılt. Multimédia * A multimédia beállítási lehetıséggel a multimédia eszközökkel kapcsolatos információkat tekinthetjük meg, illetve módosíthatjuk azokat. Audió Az Audió fül választásával megtekinthetjük illetve beállíthatjuk a hangvisszajátszás hangerejét, a hangeszköz típusát, valamint a felvétel hangerejét és minıségét. Videó A videónál a lejátszás képernyıméretét állíthatjuk be. Ablakban választása esetén egy kisebb mérető ablak jelenik meg és a videóeffektus ott játszódik le. Teljes esetén az egész képernyıt betölti. Ez természetesen kevésbé jó minıségő lejátszást eredményezhet. MIDI A MIDI szabványú hangszerekkel kapcsolatos beállításokat tartalmazza. CD zene A CD meghajtóval, mint zenei CD-k lejátszására is alkalmas eszközzel kapcsolatos beállításokat (például hangerı) tartalmazza. Új hardver hozzáadása Ha a számítógépünkhöz új hardvereszközt csatlakoztatunk, általában a gép következı bekapcsolásakor felismeri. Ha szabványos és nem igényelt telepítést, akkor az eszközt használatba vehetjük minden gond nélkül. Ilyen eszközök általában a Plug and Play * eszközök. Ha az eszköztelepítı lemezzel rendelkezik, akkor természetesen az eszköz a gépbe történı beszerelése után telepíteni kell. Egyéb esetekben az Új hardver hozzáadása varázslóval * elvégezhetjük a telepítést. A varázsló részletesen elmondja azokat a feladatokat, amelyeket végre kell hajtani. Programok hozzáadása A programok hozzáadásával új programokat telepíthetünk a regisztrált programok közé, illetve regisztrált programokat (és hozzájuk kapcsolódó adatokat, mappákat) távolíthatunk el. Ugyanitt lehetıségünk van olyan Windows komponensek hozzáadására is, melyeket a Windows telepítésekor nem adtunk meg. Ekkor rendelkezésünkre kell, hogy álljon az eredeti Windows telepítılemez. Az alábbi két kép a program hozzáadása két lapját mutatja: A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Gubán Miklós adjunktus készítette. 99

31 Windows 98 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Nyomtatás Windows 98 alatt. A nyomtatók beállítási lehetıségei Nyomtatás A nyomtatás során adatokat jelenítünk meg egy nyomtatóeszközön. A nyomtatásról a felhasználói programok általában saját maguk gondoskodnak. Lehetıség van azonban bizonyos állományok közvetlen nyomtatására a Windows 98 alatt. Természetesen ezek csak olyan fájlok lehetnek, amelyekhez hozzá van rendelve egy olyan program mely rendelkezik nyomtatás funkcióval (mint pl. MS Word). Fogd és Vidd * nyomtatási mód Ezt a módszert akkor a legkényelmesebb használni, ha az Asztalunkon megtalálható a nyomtatóeszköz parancsikonja. Válasszuk ki a nyomtatandó fájl(oka)t és húzzuk rá a nyomtató objektumra! A Küldés paranccsal Minden dokumentum rendelkezik egy Küldés menüponttal. Ha a Windows mappánk SendTo mappájában benne van a nyomtató eszköz is, akkor egyszerően csak a Küldés menü és a nyomtató választásával kinyomtathatjuk a fáj(oka)t. Ha nincs, akkor a késıbbiekben szereplı másolás parancs segítségével megoldhatjuk a Küldés menü nyomtatókkal történı kiegészítését. Nyomtatás állapotának megtekintése és változtatása A Windows 98 alatt folyamatosan ellenırizhetjük, módosíthatjuk a nyomtatás állapotát. A Start menü Beállítások Nyomtatók ablakban válasszuk ki a megfelelı nyomtatót és kattintsunk kétszer! A következı ablak jelenik meg: A fenti ablak mutatja az éppen nyomtatandó fájl, valamint nyomtatásra várakozó fájlok listáját. Ha a Nyomtató menüpontot választjuk, vagy a jobboldali egérgombra kattintunk, akkor az alábbi feladatok közül választhatunk: 100 A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Gubán Miklós adjunktus készítette.

32 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Windows 98 A nyomtatás szüneteltetése, azaz felfüggesztıdik ideiglenesen a nyomtatás, ezalatt bizonyos feladatokat, például papírcserét, beállításokat elvégezhetünk. A nyomtatási sor kiürítése, azaz a nyomtatásra várakozó fájlokat kivehetjük a fenti listából és ezek nem fognak kinyomtatódni. Ezt az éppen nyomtatandó fájllal is megtehetjük. A kijelölt fájl(ok) törlése a nyomtatási sorból. Ekkor nem a teljes sort töröljük, hanem csak az adott fájlt vesszük ki a sorból. Nyomtatók beállítása A nyomtatók telepítése. Válasszuk a Start menü Beállítások Nyomtatók parancsát! Ekkor megjelenik a Nyomtatók ablak. Válasszuk a Nyomtató hozzáadása varázslót *. Járjunk el a varázslóban leírtak szerint! A hozzáadott nyomtató ikonja megjelenik a Nyomtatók mappában. A mappában megjelenı helyi és hálózati nyomtatók ikonjai eltérı formában jelennek meg. Célszerő a leggyakrabban használt nyomtatókról parancsikont készíteni az Asztalra. Azt, hogy több nyomtató hozzárendelése esetén a nyomtatás melyik nyomtatóra történjék legegyszerőbben úgy állítható be, hogy az objektum jellemzıi között kiválasztjuk az Alapértelmezett menüpontot. 17. Kellékek A Windows 98 több segédprogramot is tartalmaz, melyek a mindennapi munkát könnyítik meg, illetve a számítógép melletti munkát élvezetesebbé teszik. Az alábbiakban felsoroljuk azokat, melyek általában minden Windows 98 as környezetben megtalálhatóak. Ezek a programok a Start menü Programok Kellékek menüjében találhatóak, amennyiben a Windows rendszer telepítésekor beállítottuk a kellékek telepítését. Paint: Képek létrehozása. Itt most nem foglalkozunk vele, mert a jegyzet következı fejezetében részletesen ismertetjük. WordPad: Egy szövegszerkesztı, melynek segítségével rövid formázott dokumentumokat készíthetünk. Ezzel a programmal sem foglalkozunk itt részletesen (a MS Word program kerül részletes tárgyalásra). Vágókönyv megjelenítı: Segítségével a vágólap tartalmát jeleníthetjük meg. Természetesen a vágólapra kerülı adatok speciális formátumúak lehetnek, így nem mindig ismerhetjük fel a vágólapon lévı adatok tartalmát. A Vágókönyv megjelenítıvel elmenthetjük a vágólap tartalmát, illetve betölthetünk oda információkat. Telefonos hálózat: Modemmel * rendelkezı felhasználók számára telefonos csatlakozásokat hozhatunk létre, melyeken adatokat, információkat küldhetünk el. A telefonos hálózat segítségével rácsatlakozhatunk más számítógépre, vagy egy számítógépes hálózatra, és így anélkül hozzáférhetünk más számítógép engedélyezett adataihoz, hogy nem vagyunk bekötve a másik gép hálózatába. A kapcsolat létesítéséhez természetesen elengedhetetlen feltétel, hogy a másik gép is rendelkezzék modemmel. Fontos, hogy az elérhetı erıforrások, adatok osztott módban legyenek. Ha rendelkezünk modemmel, a telefonvonalon keresztül csatlakozhatunk egy másik számítógéphez vagy a vállalati hálózathoz. A Telefonos hálózat segítségével hozzáférhetünk más számítógépeken tárolt információkhoz, még ha a számítógépünk nincs is a hálózatba kötve. Az általunk felhívni kívánt számítógép osztott erıforrásaihoz csak akkor férhetünk hozzá, ha a hálózati van beállítva. Mind az otthoni, mind a munkahelyi számítógépnek rendelkeznie kell modemmel. Tárcsázás: Csak modem esetén használható. Egy telefonkészülék jelenik meg és segítségével feltárcsázhatjuk a megfelelı számot. A program megpróbál kapcsolatot létesíteni a hívó és a hívott között. Karaktertábla: A karaktertábla segítségével olyan speciális karaktereket választhatunk ki, melyeknek nincs billentyő megfelelıje. A karaktertáblához az alábbi párbeszédablak tartozik: A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Gubán Miklós adjunktus készítette. 101

33 Windows 98 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Válasszuk ki a megfelelı karaktert (a betőtípus megválasztásával együtt). Kiválasztással bekerül a másolandó karakterek közé. Ezeket a késıbbiekben például a WordPad-ben felhasználhatjuk. Számológép: A Számológép megjelenít egy közönséges számológépet, mellyel a szokásos számolások végezhetık el. Szükség esetén változtathatunk a Nézeten és tudományos számológépet jeleníthetünk meg, mely bonyolultabb matematikai mőveletek elvégzésére is alkalmas. A számolási eredményeinket vágólapra helyezhetjük és bárhol felhasználhatjuk. Hyper Terminal: Segítségével Online hálózatokhoz csatlakozhatunk telefonvonalon keresztül. Közvetlen kábelkapcsolat: Ezzel az eszközzel a soros vagy párhuzamos kimeneti egységeken keresztül két számítógépet kapcsolhatunk össze, anélkül, hogy rendelkezne a gépünk hálózati kártyával. Ahhoz, hogy ezt a feladatot használni tudjuk, elıtte meg kell osztani a megfelelı eszközünket, illetve a fájlrendszerünket. Csak azok a fájlok és mappák érhetık el, melyeket engedélyeztük a megosztás során. A Közvetlen kábelkapcsolattal ezután az egyik gépet, mint gazdagépet (azaz amelyikrıl elérjük az adatokat) a másikat, mint vendég számítógépet (amelyik használja a gazdagép adatait) állítjuk be. Nagyon gyors kommunikációt biztosít ez a kapcsolat a nyomtatóporton keresztül. Szórakozás (Multimédia): Ez a menü további pontokat tartalmaz. Segítségével a multimédia eszközök érhetık el. Itt lehetıségünk van CD lejátszó segítségével zenei CD lemezeket meghallgatni, a Videólejátszóval filmeket lejátszani, illetve hangrögzítést végezni. Fax: Amennyiben rendelkezünk faxmodemmel, lehetıségünk van a számítógéppel faxok küldésére és fogadására. Ez a menüpont az alábbi parancsokat tartalmazza: Fax kérése. Ez egy varázslót indít el faxok lekérésére. Fedılapszerkesztı: Az általunk küldött faxokhoz fedılapokat készíthetünk, melyek a fax küldésekor automatikusan beépülnek a faxainkba és megjelennek a fogadó faxon. Új fax összeállítása: Új faxokat készíthetünk és küldhetünk el ezzel a varázslóval. Rendszereszközök: A már korábban ismertetett rendszerkezelı eszközöket tartalmazza. (ld. ScanDisk, Töredezettség mentesítı) 102 A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Gubán Miklós adjunktus készítette.

34 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Windows Parancsikonok (készítette: Gajdár Csabáné) Parancsikonokat a leggyakrabban használt programok indításához, mappákhoz, dokumentumokhoz, eszközökhöz (pl. nyomtató) stb. hozunk létre, melyek általában az Asztalra kerülnek. Egy objektumhoz több parancsikon is létrehozható. Létrehozásának menete: 1) Kattintsunk az Asztalon az egér jobb gombjával, majd a felbukkanó menübıl válasszuk az Új/Parancsikon menüpontot. 2) A következı párbeszédpanel jelenik meg, ahol a Parancssor mezıben meg kell adni annak az objektumnak az elérési útját és nevét, amelyhez a parancsikont rendelni szeretnénk. Ezt megtehetjük begépeléssel, vagy egyszerőbben a Tallózás gombra kattintva és a megfelelı fájl kiválasztásával. 3) A Tovább gombra kattintva a következı párbeszédpanelen meg kell adni, hogy mi legyen a parancsikon neve. A Vissza gomb segítségével az elızı párbeszédpanelre térhetünk vissza, a Befejezés gombra kattintva a parancsikon létrehozásra kerül. A Mégsem gomb a parancsikon létrehozásának elvetését teszi lehetıvé. (Amennyiben a programhoz nincs kijelölve alapértelmezett ikon, azt nekünk kell kiválasztani egy újabb párbeszédpanelen.) Ugyanezzel a módszerrel nem csak programokat rendelhetünk parancsikonhoz, hanem pl. egy gyakran használt Word dokumentumot vagy egy bitmap képet stb. Mőveletek parancsikonokkal Ha létrehoztuk a parancsikont, egy duplakattintással elindíthatjuk a hozzárendelt programot (ill. megnyithatjuk a mappát, dokumentumot stb. attól függıen milyen típusú objektumot rendeltünk hozzá). Jobb gombbal kattintva rajtuk a kinyíló menüben több lehetıség nyílik a parancsikonnal való mőveletvégzésre. Ezek a következık: Megnyitás megegyezik az ikonon történı duplakattintással. Nézıke a Nézıke nevő, a Windows-ban megtalálható kis program segítségével nyerhetünk információkat a fájlról. Küldés ebbıl a menüpontból egy almenü nyílik, melybıl kiválaszthatjuk, hogy hová szeretnénk küldeni a fájlt: - floppy meghajtóra, - elektronikus levélben egy általunk megadott címre, - a Táskába. Kivágás a parancsikon az áthelyezését biztosítja úgy, hogy az eredeti helyrıl törlıdik, és átkerül oda, ahová beillesztjük (ugyanez a mővelet végrehajtható az egérrel a parancsikon megfelelı helyre történı húzásával is). Másolás megegyezik a Kivágással, a különbség annyi, hogy a parancsikon az eredeti helyén is megmarad (ugyanez a mővelet végrehajtható az egérrel a parancsikon megfelelı helyre történı húzásával a CTRL billentyő lenyomva tartása közben). Parancsikon létrehozása egy ugyanolyan parancsikon készül el, mint a jelenlegi. Törlés a parancsikon törlése (azonos a DEL billentyő lenyomásával). Átnevezés a parancsikon átnevezése (ugyanez a mővelet végrehajtható az ikon nevébe történı kattintással). Tulajdonságok a parancsikon tulajdonságainak megváltoztatása (ALT+ENTER). A parancsikonok tulajdonságainak megváltoztatása A parancsikonon jobb egérgombbal kattintva és a Tulajdonságok menüpontot választva vagy ALT+ENTER-t ütve a következı párbeszédpanel jelenik meg: A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Gubán Miklós adjunktus készítette. 103

35 Windows 98 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Legfölül az ikon megjelenése és neve látható. A Cél típusa a parancsikonhoz tartozó objektum típusát mutatja (pl. Alkalmazás, Microsoft Word 6.0 dokumentum stb.); a Cél a parancsikonhoz tartozó elem eredeti helyét mutatja. A Cél beviteli mezı a parancsikonhoz tartozó elem pontos nevét mutatja. A Kezdet az eredeti elem helyét és/vagy a hozzá kapcsolódó fájlok helyét mutatja. A Billentyőparancs megadásával a programot gyorsabban indíthatjuk el. A billentyőparancsok automatikusan tartalmazzák a CTRL+ALT billentyőkombinációt, így csak a hozzáadni kívánt billentyőt kell lenyomni. Pl. ha egy parancsikonhoz hozzá szeretnénk rendelni a CTRL+ALT+A billentyőparancsot, írjuk be ebbe a mezıbe az "A" betőt, és a parancsikonhoz tartozó objektum a CTRL+ALT+A-val is elérhetı lesz. Nem adhatók meg az ESC, ENTER, TAB, SZÓKÖZ, VISSZA (BACKSPACE), DEL és PRINT SCREEN billentyők. A Futtatás legördülı listából választhatjuk ki, hogy a parancsikon megnyitásakor az eredeti elem milyen ablakban jelenjen meg: normál ablakban, teljes méretben vagy kis méretben a Tálcán egy gombként. A Cél keresése nyomógomb megnyitja azt a Mappát, melyben az eredeti elem található. Az Ikoncsere gomb segítségével az ikon képét cserélhetjük le. A Fájlnév mutatja az ikon képét tartalmazó fájl nevét, melyet a Tallózás gombra kattintva változtathatunk meg, vagy begépelhetjük a megfelelıt. A Jelenlegi ikon listából választhatjuk ki a megfelelı képet, ami a parancsikon képeként fog megjelenni. A Tulajdonságok dialógusablakban az Általános fülre kattintva a parancsikon fájl jellemzıit olvashatjuk le: a parancsikon képe, neve, típusa, helye, mérete, MS- DOS neve, létrehozás ideje, módosítás ideje, legutóbbi megnyitásának dátuma. Ezeken kívül itt adhatók meg a fájl attribútumai (írásvédett, archiválandó, rejtett, rendszer). MS-DOS programhoz rendelt parancsikon tulajdonságai Az Általános fülön található információk megegyeznek a fentebb leírt Windows programhoz rendelt parancsikonnal. A Program fület választva a következı panel jelenik meg: 104 A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Gubán Miklós adjunktus készítette.

36 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Windows 98 A Speciális gombra kattintva a következı dialógusablak jelenik meg: A parancsikon képe melletti beviteli mezıbe lehet beírni a program nevét. A Parancssor mezı a futtatni kívánt program elérési útját és nevét, kiterjesztését, esetleges paramétereit kell hogy tartalmazza. Ebben a mezıben használhatók környezeti változók (%változó%) is. Ha a parancs után "?"-t (egy szóközt és egy kérdıjelet) írunk, a program minden egyes indításakor be fogja kérni a paramétereket. A Munka mezıben annak a mappának a nevének kell szerepelnie, ahonnan a programfájlt betöltjük, és ahová a program a fájlokat menteni fogja. A Köteg(batch)fájl mezıbe annak a parancsfájlnak a nevét kell írni, melyet a program elindítása elıtt minden esetben le kell futtatni. Ez nem csak batch-fájl lehet, bár általában annak van értelme. (Ha szükséges, meg kell adni az elérési utat is.) A Billentyőparancs szerepe megegyezik a Windows programhoz rendelt parancsikon ugyanezen funkciójával (lásd feljebb). A Futtatás legördülı ablakból kiválasztható, hogy a program milyen mérető ablakban fusson. Itt figyelembe kell venni, hogy nem minden DOS alapú program teszi lehetıvé a teljes méretben történı futást. A Kilépéskor bezárás jelölınégyzet kipipálásával a program lefutása ill. bezáródása után a számára megnyitott MS-DOS ablak bezáródik, még a jelölınégyzetet üresen hagyva nyitva fog maradni. A PIF név megjeleníti a program tulajdonságait tároló fájl nevét. Az MS-DOS alapú programok védelme jelölınégyzet segítségével megadható, hogy ez a program képes legyen-e a Windows jelenlétét érzékelni. Néhány DOS alapú program nem mőködik helyesen, ha érzékeli a Windowst. Ha ilyen problémába ütközünk, jelöljük be ezt a választónégyzetet! Amennyiben Windows alapú programokat szeretnénk futtatni ebbıl a programból, hagyjuk üresen! Az MS- DOS mód szükségességének javasolása jelölınégyzet kipipálásával a Windows meg fogja vizsgálni, hogy a program elindulásához vagy helyes mőködéséhez szükség van-e MS-DOS módra. Ha ezt a jelölınégyzetet üresen hagyjuk, súlyos hibákhoz vezethet. Az MS-DOS mód választónégyzet bejelölése esetén a program elindulásakor átveszi az ellenırzést az összes erıforrás fölött. Ilyenkor bezáródik az összes Windows alapú és MS-DOS alapú futó program. A program mőködésének befejeztével a Windows automatikusan újraindul. A Figyelmeztetés MS-DOS módba való belépés elıtt bejelölésével a program elindítása elıtt a rendszer figyelmeztetni fog, hogy minden más Windows és MS-DOS alapú programot be fog zárni. A Jelenlegi MS-DOS konfiguráció használata kiválasztásával a program az érvényben lévı AUTOEXEC.BAT és CONFIG.SYS beállításait fogja használni. Ha ezektıl el szeretnénk térni, válasszuk az Új MS-DOS konfiguráció megadása lehetıséget! Ekkor használhatjuk a két fájl szerkesztésére a beviteli mezıket, vagy a Beállítás nyomógombot. Bezárva a Speciális programbeállítások dialógusablakot még egy lehetıséget találunk a Program fülön: az Ikoncsere nyomógombot, melynek ismertetésére már sor került az egyszerő parancsikon esetében. Ezek után térjünk át a Betőtípus fülre! A Betőméret listából választhatunk a programhoz használható betőméretek közül. A Választható típusok meghatározásával szőkíthetjük/bıvíthetjük a betőkészletet, melybıl válogathatunk. A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Gubán Miklós adjunktus készítette. 105

37 Windows 98 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Csak bitkép Csak TrueType Mindkét betőtípus csak a bitkép betőtípusok. csak a TrueType betőtípusok. bitkép és TrueType betőtípusok egyaránt. Az Ablak elınézet a programablak majdani megjelenítését a képernyın, a Bető elınézet a kiválasztott betőtípus program futása közbeni megjelenését mutatja. A Memória fülön a különbözı memóriák beállításait végezhetjük el a program számára. Az Alapmemória Összesen mezıjében a program futásához szükséges alapmemória méretét adhatjuk meg kilobájtokban, mérete maximum 640 lehet. Ha nem ismerjük a program alapmemória-igényét, válasszuk az Automatikus lehetıséget! A Védett jelölınégyzet kipipálásával beállíthatjuk, hogy a rendszermemória védett legyen a program hibáival szemben. Ennek egyetlen hátránya, hogy a program lassabban fog futni. A Kezdeti környezet megadásával az MS-DOS parancsértelmezı (COMMAND.COM) számára lefoglalt memória (un. környezet) méretét határozhatjuk meg, mely hatással van a batch-fájlokra is. Az Automatikus lehetıség kiválasztásával a CONFIG.SYS fájl SHELL parancsában megadottak lépnek érvénybe. A Bıvített (EMS) memória Összesen mezıjében a program által maximálisan használható EMS (bıvített) memória, a Kiterjesztett XMS memória Összesen mezıjét kitöltve pedig az XMS (kiterjesztett) memória maximális mérete határozható meg. Mindkettı esetében ez az érték Automatikusra állítható, ekkor a program által használt memória méreteknek csak a fizikai korlát (a számítógépben található memória mennyisége) szabhat határt. Néhány program nem boldogul az Automatikus beállítással, csak fix méretbeállításokkal hajlandó futni. Pipáljuk ki a HMA használata jelölınégyzetet, ha azt szeretnénk, hogy a program használhassa a HMA-t (felsı memóriaterületet). Ennek beállítása azonban elveszti a hatását, ha az MS- DOS egyes részei a HMA-ba lettek feltöltve, vagy valamelyik MS-DOS eszközvezérlı program került oda. Az MS-DOS védett módú (DPM) memória legördülı listából kiválaszthatjuk a DPM (MS-DOS védett módú memória) méretét. Ha Automatikusra állítjuk, akkor a Windows fogja annak méretét beállítani, a konfigurációt figyelembe véve. További beállításokat találunk a megjelenítési módra a Képernyı fülön. A Használatnál kiválaszthatjuk, hogy a program teljes (Teljes képernyıs) vagy ablak (Ablak) méretben fusson a megjelenést követıen (a megjelenést a program fülön a Futtatás legördülı listában állíthatjuk be). A Kezdeti méret mezıben a képernyı méretét adhatjuk meg sorokban. Amennyiben egy program saját maga határozza meg a képernyı sorainak a számát, ez a beállítás hatástalanná válik számára. Az Eszköztár megjelenítése választónégyzet bejelölésével, ha a program ablak méretben fut, megjeleníti a DOS-ablak eszköztárát. Teljes méret esetén ez a beállítás hatását veszti. A Beállítások visszaállítása indításkor kipipálásával elérhetjük, hogy a program számára nyitott ablak abban a méretben és helyen jelenjen meg, ahogy utoljára bezártuk. Ellenkezı esetben mindig az alapbeállítások lépnek érvénybe. A Gyors ROM emuláció bejelölésével a képernyı-illesztıprogram a videofunkciókat csak a ROM-ban (csak olvasható memóriában) emulálja. Ez gyorsabb képernyıírást tesz lehetıvé, viszont elıfordulhat, hogy néhány program nem mőködik így rendesen, ilyenkor töröljük a pipát! A Dinamikus memóriafoglalás engedélyezése a következıt jelenti: ha egy program grafikus és karakteres módot egyaránt használ, a Windows maga foglalja le és szabadítja fel a memóriát az alábbiaknak megfelelıen: 106 A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Gubán Miklós adjunktus készítette.

38 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Windows 98 ha karakteres képernyıre vált a program, a Windows a felszabaduló memóriát átengedi más alkalmazások számára, ha grafikus képernyıre váltás történik, akkor a Windows a program számára megkísérli a kellı memóriát biztosítani, azonban elıfordulhat, hogy nem tudja a megfelelı mennyiséget felszabadítani (ha ezt el szeretnénk kerülni, ne engedélyezzük ezt a funkciót). Még néhány beállítási lehetıséget biztosít az Egyebek fül. A Képernyıkímélı engedélyezése bejelölésével a képernyıkímélı akkor is aktiválódik, ha ez a program az aktív. Sok DOS-alapú program nem tud visszatérni a képernyıkímélıbıl, ezért ezt a funkciót célszerő letiltani. Ha a Gyorsszerkesztés engedélyezve van, akkor a szöveget a megszokott módon kijelölhetjük (másoláshoz) az egérrel. Amennyiben nincs engedélyezve, csak a Szerkesztés menü Jelölés parancsával vagy az eszköztár Jelölés ikonjával aktiválható a kijelölés mód. A Kizárólagos mód engedélyezésével az egér kizárólag a programunk számára nyitott ablakban lesz használható, ha az az ablak az aktív. A Mindig felfüggesztve választónégyzet kipipálása azt jelenti, hogy ha a program nem aktív, nem használhatja a rendszer erıforrásokat. (Vigyázzunk olyan eseteknél, ahol a háttérben szeretnénk valamilyen feldolgozást végezni, mert ilyenkor szüksége van a programnak a rendszer erıforrásokra, akkor is, ha közben mással dolgozunk!) A Figyelmeztetés, ha fut bejelölésével figyelmeztetı üzenetet kapunk, hogy fut a program, ha be akarjuk zárni a számára megnyitott ablakot. Az Üresjárási érzékenység azt jelenti, hogy a Windows menynyi idı után csökkentse a program számára kiosztott CPU erıforrásokat, ha az üresjáratban van. (A program akkor van üresjáratban, ha valamire várakozik, pl. billentyőleütésre.) Ha az Üresjárati érzékenység alacsony, az azt jelenti, hogy a Windows késın veszi el a kiosztott CPU erıforrásokat a programtól. A magas ennek a fordítottja: a Windows hamar elveszi a CPU erıforrásokat. Ezt állíthatjuk be a megfelelı értékre a skálán. A Gyors beillesztés engedélyezése azt jelenti, hogy a Windows gyorsabb módszerrel hajtsa végre az információk beillesztését ebbe a programba. Amennyiben azt vesszük észre, hogy a beillesztés nem mőködik megfelelıen, töröljük a kijelölést! A Windows billentyőparancsok csoportban megtalálható billentyők melletti jelölınégyzet törlése azt jelenti, hogy ha ez a program az aktív, ne lehessen azt a billentyőparancsot használni. (Pl. ha azt szeretnénk, hogy ha ez a program az aktív, és ne tudjuk ilyenkor használni az ALT+TAB billentyőkombinációt, akkor töröljük a billentyőparancs jelölınégyzetét!) Új mappa létrehozása az asztalon Létrehozhatunk Mappákat a logikailag összetartozó parancsikonok számára, így összefogva azokat egy csoportba. Ezt az Asztalon jobb gombbal kattintva és az Új/Mappa menüpontot választva tehetjük meg. Ekkor megjelenik az Asztalon az új mappa, ahol átírhatjuk a nevét a számunkra megfelelıre. Rajta jobb gombbal kattintva és a menübıl kiválasztva a Tulajdonságok menüpontot megjelenik a megszokott dialógusablak azzal a különbséggel, hogy itt csak egy fül látható. Az elızıekhez hasonlóan itt is megjelenik az ikon képe, neve és helye. Láthatjuk továbbá a mappában található fájlok összes méretét, valamint hogy hány fájlt és hány mappát tartalmaz. A mappák esetében is beállíthatjuk a fájloknál megszokott jellemzıket. A Vázlatnézet engedélyezése kipipálása esetén a mappában a fájlok típusait kis szimbólumok fogják jelezni, amennyiben az adott fájlnál ez lehetséges. A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Gubán Miklós adjunktus készítette. 107