PÜNKÖSD Pünkösdre

Átírás

1 Plébániánk levele KÖVI SZŰZ MÁRIA PÜNKÖSD 2012 Pünkösdre Gyermekkoromban ami nem volt olyan nagyon régen mindig olyan élénk volt a tavaszi időjárás: a lassú felmelegedés hónapokon át tartott, és eközben szép lassan szűnt az esték hűvössége is. Ez idő alatt az ember szinte felmelegedett a tél hidegségéből a nyár forróságába. Ezzel szemben az utóbbi pár évben gyorsan, hirtelen jött a meleg idő: az egyik nap még hideg van, a másik nap már forróság a természet rendje szinte teljesen felborult! A nyárra fokozatosan felkészítő, lassú tavaszi átmenet hasonlít a legjobban a Szentlélek kegyelmére. A bűn hidegségéből és ridegségéből átvezet minket a Mennyei Atya forró szeretetébe, és a megnyugtató találkozásba. A Szentlélek különleges kegyelme, hogy a kereszteléstől fogva bennünk lakik, és amikor a bérmálkozásban tudatosan mellette döntünk, akkor ajándékaival együtt feltárulnak előttünk mély és intenzív indíttatásai. Nekünk, keresztény embereknek sokszor kellene segítségül hívnunk a Szentlelket, hogy eligazítson minket a világ dolgaiban. De még többször kellene kérnünk, hogy bontsa ki bennünk az istengyermekséget, hogy fejlődjünk az emberségben. Szentéletű Márton Áron püspök atya mondta Csíkszentdomokoson, ahol őt keresztelték: Életem legnagyobb emberi méltóságát ennél a keresztelő kútnál kaptam. A Szentlélek formálja és érleli emberségünket is. Ezért kell foglalkoznunk az ajándékaival (a bölcsességgel, az értelemmel, a tudással, az erősséggel, a jó tanáccsal, a jámborsággal, s az Úrfélelemmel), hiszen azok által leszünk szentebbé. A földi életünk értelme, hogy a különböző helyzeteinkben és életszakaszainkban minél inkább Istenre találjunk. Kibonthatjuk azt a csodálatos ajándékot, amiben hasonlítunk Istenre, hogy örök életünk van. Át kell értékelnünk az értékrendjeinket, a vágyainkat, a terveinket, a mentalitásunkat, és minél jobban törekednünk kell arra, hogy az ég felé vonzódjunk. Tudatosítanunk kell magunkban, hogy sikereket elsősorban az Istennel való kapcsolatunkban kell elérnünk, és nem a világi elismerésekben. A Szentlélek velünk van és akar minket, mert értékesnek látja a kincseinket és az adottságainkat. Legyen az életünk egy tavaszi felemelkedés, ahol sok szép virágot, illatot és frissességet adhatunk Teremtőnknek. Az életünk jövője, nyara a Szentlélek befogadásától függ! Első közös Pünkösdünk alkalmával a Szentlélekkel való személyes találkozás élményét kívánom minden kedves Testvéremnek, hogy ez által meglássuk életünk valódi célját! Péter atya 1

2 A Szentlélek ajándékai Izaiás próféta, amikor a Messiásról jövendöl, ezt írja: Vessző kél majd Izáj törzsökéből, hajtás sarjad gyökeréből. Az Úr lelke nyugszik rajta: a bölcsesség és az értelem lelke; a tanács és az erősség lelke; a tudás és az Úr félelmének lelke, s az Úr félelmében telik öröme. A keresztség és a bérmálás által, igaz ránk is, amit János apostol ír evangéliumának elején: Mindannyian az ő (Jézus) teljességéből részesültünk, kegyelmet kegyelemre halmozva. (Jn. 1,16) Ha pedig ez így van, akkor ezek az ajándékok, minket is megilletnek, csak ritkán gondolunk rá. A BÖLCSESSÉG megnyitja az értelmünket, hogy Jézusi módon gondolkodjunk, szeressük, ami Istentől van, az evangélium fényével világítja meg az életünket. A tudás egymagában kevés. Az emberi tudomány a lehetségesről szól, a bölcsesség, arról hogy mi az, amit szabad. A tudomány erőssé tesz, a bölcsesség emberré válásunkban segít. Tudomány nélkül az élet elsorvad, de bölcsesség nélkül barbárrá válik. A TUDOMÁNY ajándéka, hogy Istent jobban megismerjük, növekedjünk a jóban, új világot építsünk, az emberiség javát szolgáljuk. Csak, ha megszereted Istent, akkor érted meg Őt. Az isteni tudomány a «mélység» ajándéka a «felszínességgel» szemben; A «létezés» ajándéka a «látszattal» szemben. Jézus ígérete alapján: Az Igazság Lelke elvezet benneteket a teljes igazságra. ÉRTELEM, latinul intus-legere azaz belül, a mélységekben olvasni. Az értelem ajándéka segít imádkozni, reflektálni, meditálni, elmélkedni, elmélyedni. A TANÁCS segít a helyes utat választani, válaszolni Isten hívására, együttműködni Istennel, bekapcsolódni az isteni tervbe. Döntéseink előtt, mérlegelésre van szükségünk. A Szentlélek világosságánál könnyebb megtalálnunk a helyes utat. A LELKI ERŐSSÉG, hogy bátrak lehessünk, megvalljuk hitünket, segítsük az elbátortalanodottakat, legyünk állhatatosak a megpróbáltatásban. Egy lelki író a Szentlelket az edzőhöz hasonlította. Az edző felkészít a fáradságos munkára. Azt mondja a fiuknak: «nincs aranyérem, veríték nélkül». A JÁM- BORSÁG, hogy higgyünk Isten szeretetében, elismerjük, hogy Isten, az egyetlen Isten. Megtanuljunk szeretni, olyanok legyünk, mint a felhangolt zeneszerszám. Olyan, mint a kisgyermek, aki biztonságban érzi magát apja karjaiban, a sötétség beállta után is. AZ ÚR FÉLELME, hogy elismerjük Istent Urunknak, tudva, hogy mi nem vagyunk istenek, a jót tegyük, engedelmeskedjünk Istennek. Isten az Úr, én teremtmény vagyok. Isten a forrás, én a szomjazó. Isten a tenger, én a pohár. Isten az áramlás, én a csermely. Az Úr félelmének ajándéka, arra figyelmeztet, hogy ha fel akarok állni, le kell térdelnem. Mert igaz, hogy semmi vagyok, de Te Uram, aki a minden vagy, átölelsz, és magadhoz emelsz! Kékesi János hitoktató Hogyan ábrázolják a Szentlélek ajándékait? A szentlélek ajándékainak szentírási előképe a hétágú gyertyatartó TUDOD-E? (menóra) és a bölcsesség házának 7 oszlopa (Péld 9,1). Leggyakrabban 7 galambbal ábrázolták a 11. század végétől. Pünkösd-képeken 7 fénysugárként is láthatók. Mi a különbség a kegyelem és a Szentlélek ajándékai között? A teológia megkülönbözteti a Szentlélek ajándékait a kegyelem által belénk öntött erényektől. Az utóbbiak arra képesítenek, hogy az örök élet útját saját elhatározásunkból kövessük, a Szentlélek ajándékai viszont megadják a világos látást és a készséget, amely az embert tanulékonnyá teszik a Szentlélek indításainak követésében. (forrás: Magyar Katolikus Lexikon) 2

3 A Katolikus Egyház egyetemes zsinatai. A magyar zsinat szó, a görög szünodos, illetve az ebből származó latin synodus szóból származik. Ennek alapjelentése az együtt az úton, azaz egy úton menés, vagyis azok együttese, akik valamiben azonosan gondolkoznak, átvitt értelemben tehát 2012: zsinati évforduló Idén ünnepeli a Katolikus Egyház a II. vatikáni zsinat megnyitásának 50. évfordulóját. Ebből az alkalomból több érdekes olvasnivalót is találhatnak az olvasók jelenlegi és következő lapszámunkban. annyit jelent, hogy gyülekezet, gyűlés. A zsinatok (szinódusok) elsősorban (de teológiailag nem feltétlenül csak) püspököknek az összejövetelei; amelyeken megvitatnak egyházi ügyeket, határozatokat hoznak, és előírásokat bocsátanak ki. Ha jogszerűen megvalósul az összegyház képviselete (az összejövetelt a pápa hívja egybe, irányítja és erősíti meg), akkor az ilyen összejövetelt egyetemes zsinatnak nevezzük. Külön teológiai és dogmatörténeti problémát okoz az a tény, hogy ma 21 egyetemes zsinatot tartunk számon, amelyek közül egyeseket régebben nem tekintettek egyetemesnek, másrészt pedig a dogmatika kötelezőnek ismer el olyan zsinatokat, amelyeket a mai napig sem sorolunk az egyetemes zsinatok közé. Ezen kívül régebbi zsinatoknál nem teljesült a törvényesség (fent említett) valamennyi feltétele (a zsinatot nem a pápa hívta össze, vagy nem hagyta jóvá). E kérdésekkel kapcsolatban azt lehet mondani, hogy egy zsinaton egy bizonyos kor Egyházának önfelfogása képviselteti magát, ami a dogmafejlődés és a jogtörténet mértékében bontakozhat ki, illetve változhat. Ha az Egyház későbbi hitfelfogását egy olyan régebbi zsinatban találja meg, amelyet pl. csak a császár hívott össze, vagy amely egyáltalán csak helyi zsinat volt, akkor semmi akadálya sincs annak, hogy ezt a zsinatot egyetemesnek - vagyis mai értelemben vett egyetemes zsinatnak - minősítse, és ma is kötelező érvényét elismerje. Hogy egy régebbi zsinat csakugyan akart-e tévedhetetlen döntéseket hozni, az gyakran csak a forrásokból (a zsinati aktákból), a zsinat általános szándékaiból és a korfelfogásból állapítható meg. Így pl. egy zsinat által előterjesztett szentírás-magyarázat csak akkor lesz kötelező értelmezés, ha a zsinatnak az volt a szándéka, hogy éppenséggel erről az értelmezésről döntsön. Az első hét egyetemes zsinatot az ortodox és a protestáns egyházak többsége elismeri. Ezeken a zsinatokon határozták meg a keresztény hit alapvető igazságait, amelyeket a Hiszekegyben rögzítettek, és amit minden keresztény egyház egyaránt elfogad. Egyetemes zsinatok Mikor Főbb témák Az első hét egyetemes zsinat keleten volt: Nicea, Konstantinápoly, Efezus, Kalkedon városokban Minden keresztény egyház elismeri. Középkori zsinatok: egyetemes zsinat. Nyugaton voltak: Konstantinápoly, Laterán, Lyon, Vienne, Pisa, Konstanz, Bázel-Ferrara-Firenze Újkori zsinatok: egyetemes zsinat Trident Vatikán I. Vatikán II A keresztény hit alapelemei. A hiszekegy Isten, szentháromság, Jézus természete, műve Általában egyházfegyelmi kérdéseket tárgyaltak. Megkísérelték a keletiekkel való egységet, megszüntették a nyugati egyházszakadást Dogma az isteni kinyilatkoztatás továbbadásáról az egyházban, az eredeti bűnről, a megigazulásról és a szentségekről; egyházfegyelmi reform. Protestánsok ellen A hit és a racionalizmus dogmatikai meghatározása; pápai primátus; valamint hit- és erkölcsi dogmák tekintetében ex cathedra pápai tévedhetetlenség. Racionalizmus ellen Tanítás az egyházról és a kinyilatkoztatásról; egyetemes meghívás az életszentségre, az egyház és a világ viszonya, az egyház megújítása. Senkit nem ítéltek el! 3 Kékesi János hitoktató

4 27. vasárnap PÜNKÖSD ÜNNEPE 28. hétfő Karizmák ünnepe MÁJUS JÚNIUS 2. szombat Az esti szentmise után Botos Katalin előadása a plébánián 3. vasárnap SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAPJA 8. péntek 24-órás szentségimádás (a pénteki szentmise végétől a szombati litánia kezdetéig) 10. vasárnap KRISZTUS SZENT TESTE ÉS VÉRE ÜNNEPE: ÚRNAPJA hétfő/kedd 16h-től 20h-ig tanév végi gyóntatás 15. péntek JÉZUS SZENT SZÍVE 17. vasárnap TE DEUM 23. szombat Kövi piknik a Hajógyári szigeten 24. vasárnap KERESZTELŐ SZENT JÁNOS SZÜLETÉSÉNEK EMLÉKNAPJA 27. szerda SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY ÜNNEPE 28. csütörtök Elsőáldozó tábor kezdete 29. péntek SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK ÜNNEPE JÚLIUS Nyári miserend kezdete. Vasárnapi szentmisék: 8:00h, 11:00h és 19:00h 2. hétfő SARLÓS BOLDOGASSZONY: SZŰZ MÁRIA LÁTOGATÁSA ERZSÉBETNÉL 3. kedd SZENT TAMÁS APOSTOL ÜNNEPE 8. vasárnap Ifjúsági táborok kezdete 11. szerda SZENT BENEDEK, EURÓPA FŐVÉDŐSZENTJÉNEK ÜNNEPE 15. vasárnap A 8 órai szentmise keretében emlékezünk Lehotay Imre atya halálának 32. évfordulójára 23. hétfő SZENT BRIGITTA, EURÓPA TÁRSVÉDŐSZENTJÉNEK ÜNNEPE 25. szerda SZENT JAKAB APOSTOL ÜNNEPE 4

5 6. hétfő URUNK SZÍNEVÁLTOZÁSA 9. csütörtök SZENT EDIT STEIN ÜNNEPE 10. péntek SZENT LŐRINC DIAKÓNUS 14. kedd Virrasztás Magyarországért AUGUSZTUS 15. szerda NAGYBOLDOGASSZONY ÜNNEPE: SZŰZ MÁRIA MENNYBEVÉTELE Parancsolt ünnep. Ünnepi szentmise reggel 8 és este 18 órakor. 20. hétfő SZENT ISTVÁN KIRÁLY ÜNNEPE 24. péntek SZENT BERTALAN APOSTOL 26. vasárnap Téli miserend kezdete. Vasárnapi szentmisék: 8:00h, 9:30, 11:00h és 18:00h SZEPTEMBER 2. vasárnap Veni Sancte 3-4. Tanév eleji gyóntatás 7. péntek KASSAI VÉRTANÚK 8. szombat KISBOLDOGASSZONY: SZŰZ MÁRIA SZÜLETÉSE Triduum 9. vasárnap Templombúcsúnk ünnepe. Ünnepi szentmise 11 órakor lesz. 10. hétfő Hittanórák kezdete 22. szombat Őszi zarándoklat Kövi Szűz Mária Szentév Mária Szentév Kövi Szűz Mária Mihály atya Máriáról, mint Szentlélekkel Szűz Mária, a Szentlélekre hallgató asszony Ezzel a címmel tartott április 28-án elmélkedést a Kövi Szűz Mária Szentév keretében Vigassy Mihály atya, aki 1980 és 2002 között, tehát több mint 20 éven át volt templomunk plébánosa. 5 eltelt asszonyról beszélt, aki elfogadta a Szentlélek indításait és megszentelő kegyelmét. Mi is megkapjuk a bérmálkozásban a Szentlelket, de vajon jelent-e ez valamit azok számára, akikkel megosztjuk életünket, akik a családunkba, baráti körünkbe tartoznak, vagy munkánk, hobbink, esetleg csupán a véletlen révén kapcsolatba kerülnek velünk. Rohanó életünkben nehéz megőriznünk a Szentlélek kisugárzását, ami olyan sokat jelenthetne a körülöttünk élők számára.

6 A farizeusok igazi arca Nem tudtuk meg Kékesi János felnőtt katekézisén, milyen a farizeusok igazán igazi arca, pedig Jézus példabeszédei volt az ez évi téma. Ezekben a példabeszédekben gyakran feltűnnek a farizeusok, akik sokszor a beszédek megszólítottjai. Jézus nemegyszer éppen az ő tanulságukra mondja a példabeszédeket. Ha Jézus korára vonatkozó kutatásokat veszünk alapul, akkor kiderül, az akkor élő farizeusokhoz egyáltalán nem kötődtek azok a negatív képek, amelyeket ma kapcsolunk e fogalomhoz, ami mint jelző egyszerre fejezi ki a képmutatást, őszintétlenséget, tehát mindenképpen valami álságosat. De Jézus korában egészen mást jelentett, ha valaki farizeus volt. Kétezer évvel ezelőtt azok voltak a farizeusok, akiket bántott népüknek vallási dolgokban való járatlansága, butasága. Ezért arra a nehéz szerepre vállalkoztak, hogy kibékítsék Istennel a róla újból és újból megfeledkezőket. Ezt a gigászi feladatot intenzív tanítási munkával próbálták véghezvinni, ezért is jelentek meg Jézus körül, és figyelték árgus szemekkel, hogy a Názáreti nem éppen véletlenül munkájuk eredményének megsemmisítésén fáradozik-e. Egy szöveg, nem önmagában fejez ki valami maradandó igazságot, hanem mindig függ az olvasótól, a hallgatótól, aki azt értelmezi a saját addig összegyűjtött tudása, tapasztalata alapján. A kép az idők folyamán átértelmeződhet, mivel változnak a befogadók. Jézus úgy állítja a farizeuokat elénk a példabeszédekben, akik törekszenek valamiféle tökéletességre, de mégis hiányzik belőlük valami, amit Jézus elvárna tőlük, és tőlünk is elvár, akik a korabeli farizeusokhoz hasonlóan törekszünk rá, hogy jó hívők, jó keresztények legyünk. Az evangéliumok lejegyzői kiélezték Jézus és a farizeusok közötti ellentétet, mivel mire az első evangélium elkészült, már kiéleződött a zsidó vallást megtartók és a Jézus követésére vállalkozó zsidók között is az ellentét, illetve Szent Pál munkálkodásának köszönhetően nem zsidó környezetben is sokan váltak Jézus tanításainak követőivé. Mára már kizárólag negatív képek kapcsolódnak a farizeus fogalomhoz. Tehát a felnőtt hittanon nem tudtuk meg, milyen a farizeusok igazi arca, de a példabeszédek, például a farizeusról és a vámosról szóló (Lk. 18,9-14), amelyben mindketten felmennek a templomba imádkozni, segítettek, hogy magunkat kicsit jobban megismerjük. Mert melyik szerep is áll közelebb hozzánk ebben a példabeszédben. A vámosé, aki kiszipolyozza az adószedés során a népet? Ha így tesszük fel a kérdést, biztos, hogy nem. Bár az elbeszélő, tehát az evangélista úgy szövi a történetet, hogy a vámossal szimpatizálunk, közben azért mégis ott motoszkál bennünk, hogy valójában a farizeus-szerep áll életünkhöz közelebb, tehát egy olyan emberé, aki megtartja a parancsokat, imádkozik, böjtöl, megfizeti az egyházi adót, talán még többet is áldoz a közösségre. Ebbe a szerepbe beleférhet az is, hogy másokhoz képest magunkat többre tartsuk, mint az a farizeus, aki az idézett példabeszédben így imádkozott: Isten, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember, rabló, igazságtalan, házasságtörő, mint ez a vámos is. (Lk 18,11). De Jézus mégis a vámost állította példaképpé számunkra, aki így imádkozott: Isten, irgalmazz nekem, bűnösnek! (Lk 18,13). Kékesi János a hittanon azzal adta meg számunkra a feloldozást, hogy megállapította, minden emberben mindkét szerep megvan, a farizeusé is és a vámosé is. Még sok mindent mondott erről. Nincs elég hely ebben a kis újságban, hogy leírjam. Akit érdekel, azt ősztől szeretettel várjuk felnőtt hittan csoportunkban. Szénay Márta 6

7 Partfutók és Pottók E két, talán kevésbé ismert állat nevét viseli egy-egy a Köviben működő négy kisközösség közül. A Partfutókat Slezák Cili és Sándor Bence, a Pottókat Steinbach- Dobszay Eszter és Aba Levente vezeti. A Partfutók 9. és 10. évfolyamos középiskolások, tehát évesek, és már hetedik éve tartoznak össze. A Pottók négy éve alakultak, és most évesek. Sándor Bence és Aba Levente válaszolt a kérdéseimre. K: Hogyan jöttek létre ezek a kiscsoportok? V: A kiscsoportok alakításának hagyománya még Mihály atyához és a 80-as évekhez köthető. Mihály atya szerette volna, hogy a hittan mellett a gyerekeknek legyen más találkozási pontjuk is. A csoportok mindig elsőáldozás után indulnak. A két évig tartó felkészítés végén már megjelennek a hittanórákon a leendő csoportvezetők, akik az elsőáldozást követő elsőáldozós táborba is elkísérik a gyerekeket, majd a következő tanévtől vezetik a csoportot. K: Milyen gyakran vannak csoport-összejövetelek? V: Hetente van 2-2,5 órás találkozó; a kisebbeknek rövidebb, a nagyobbaknak már csak azért is hosszabb, mert akik már önállóbbak, sokszor tovább akarnak maradni. Annyira jól érzik magukat, hogy nem akarnak hazamenni. Ezek az összejövetelek nem a plébánián vannak, hanem mindig más családnál. Ez teszi az egészet könnyeddé, barátságossá és meghitté. Az iskola, mint helyszín rideg lenne egy ilyen közösségi programnak, ráadásul oda mindennap kötelező járni. A plébánia már otthonosabb lenne, de a családoknál például általában szőnyegen ülünk körbe. Az is fontos része a családi helyszínválasztásnak, hogy egy nyitottságot képvisel, hiszen beengedjük a másikat oda, ahol élünk. Az elsőre idegen arcok hamar jó barátok ismerős arcává változnak. K: Hogyan zajlanak ezek a találkozások? Az összejöveteleket imádsággal kezdjünk, majd beszélgetés következik, amit általában a vezetők rövid előadása vezet be. A nagyobbaknál a csoporttagok is szoktak eladást tartani. Ennek az is pedagógiai előnye az iskolai kiselőadásokkal szemben, hogy ott az úgynevezett kiselőadást a gyerekek valójában a tanárnak tartják, amire osztályzatot kapnak. Itt a velük egy korosztályú gyerekeknek mesélnek, és osztályzat helyett társaik valóságos figyelmét, érdeklődését kapják cserébe. Az előadások nem olyanok, mint egy hittanóra. A témák is mások, és jobban figyelembe veszik a gyerekek érdeklődését. A nagyobbak már közösen alakítják ki az éves tematikát. A beszélgetés után mindig van játék, közös étkezés. A heti találkozók mellett általában minden hónapban van egy hétvégi program is, többnyire kirándulás, vagy a plébánia valamelyik hétvégi programjába kapcsolódunk be. De az össze program közül a nyári tábor viszi a pálmát. K: Milyen témákat szoktatok megbeszélni? V: Olyan témákat igyekszünk behozni, ami érdekli a csoportot. Például a világvallások, szerzetesrendek, vagy a nagyobbaknál önismereti témák, a hivatás és a hit együttes megélésének lehetősége. Vannak személyesebb témák is. A szexualitás kérdése is sokakat érdekel. Ez például egy olyan téma, amiről sok gyerek se a családban se az iskolában nem tudja megosztani senkivel a kétségeit, kérdéseit. Az ilyen intimebb jellegű témák megbeszélésére külön fiú illetve lány alkalmon kerülhet sor. Ezért is jó, hogy minden csoportnak két vezetője van, egy fiú és egy lány. Az is jó, hogy a csoportvezetők korban viszonylag közel állnak még a csoport tagjaihoz. Tekintély és bizalom a kapcsolat alapja, de a baráti viszony sokat segít a kommunikációban. Sz. M. 7

8 REJTVÉNY Plébániánk levelének előző számában megjelent rejtvény megfejtése: 1) FEL NAGY ÖRÖMRE, MA SZÜLETETT 2) 3300 (Eger irányítószáma) Helyes megfejtést 5-en küldtetek be, a sorsoláson az alábbi eredmény született: I. díjat nyert: Csank Kati II. díjat nyert Rédly Krisztián III. díjat nyert Antók Gergő Köszönjük, hogy velünk játszottatok. Következzen az új rejtvény, amelyet Szakály Józsi készített: Ki a Magyar Katolikus Egyház azon jeles alakja, akiről (többek között) az alábbi három információt tudjuk: 1. a jezsuitáknál tanult 2. nem sokkal a 11-dik születésnapja után püspökké szentelték 3. a rábízott hívek védelmében áldozta fel életét Beküldési határidő: június 29. SMS: +36/30/ v. +36/20/ ; pályázati szelvény az irodába; j.szakaly55@gmail.com Jó fejtörést kívánunk! Migléczi Béla és Szakály Józsi Pályázati szelvény A megoldás: A megfejtő neve: Kövi Szűz Mária Plébánia 1033 Budapest, Szentendrei út Tel./fax: plebania@kovi-maria.hu web: Kövi Szűz Mária Egyházközség: Kövi Szűz Mária Szociális, Karitatív és Ifjúságvédelmi Alapítvány: