: (06-1) /2012. számú határozatának : (06-1) felülvizsgálata másodfokú eljárásban

Átírás

1 MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BÁNYÁSZATI, GÁZIPARI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI FŐOSZTÁLY MBFH/50-2/2013. Ü.i.:Bérces Tamás Tárgy: Pécsi Bányakapitányság : (06-1) /2012. számú határozatának : (06-1) felülvizsgálata másodfokú eljárásban tamas.berces@mbfh.hu MOLNÁR-KŐ Bányászati és Kereskedelmi Kft Gyenesdiás, Meleghegyi út 32. H A T Á R O Z A T A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (továbbiakban: MBFH) a MOLNÁR-KŐ Bányászati és Kereskedelmi Kft. (továbbiakban: Bányavállalkozó) által törvényes határidőn belül benyújtott fellebbezésére felülvizsgálta a Pécsi Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) PBK/3251-2/2012. számú, jogosulatlan bányászati tevékenység végzése miatt bányászati bírságot és kötelezést megállapító határozatát és a döntést megelőző eljárást. A felülvizsgálat alapján az MBFH a Bányakapitányság PBK/3251-2/2012. számú határozatát az alábbiak szerint. megváltoztatja A PBK/3251-2/2012. számú határozat rendelkező rész 3. pontjában foglalt, a jogosulatlan bányászati tevékenység során kitermelt m 3 porló dolomit megnevezésű ásványi nyersanyag után járó ,- Ft jogosulatlanul kitermelt értékét csökkenti a Bányavállalkozó által ezen mennyiség tekintetében már bevallott és befizetett ,- Ft bányajáradékkal. Ennek alapján kötelezi a Bányavállalkozót ,- Ft jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag érték megfizetésére. A jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag értékét, a Bányavállalkozó jelen határozat közlésétől számított 15 napon belül köteles átutalással megfizetni az MBFH Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlájára. A Bányakapitányság PBK/3251-2/2012. számú határozatának fentiekben nem érintett részeit az MBFH változatlanul fenntartja. A Bányavállalkozó a kiszabott bírság részletekben történő teljesítését az első fokon eljárt Bányakapitányságnál kérelmezheti. A meg nem fizetett bírság, valamint késedelmi kamatai adók módjára behajtható. Az MBFH elrendeli a Bányavállalkozó által lerótt fellebbezési illeték visszafizetését, amelynek foganatosítása érdekében megkeresi a NAV illetékes Adóigazgatóságát. Jelen határozat a közlésével jogerős és végrehajtható, ellene államigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs Budapest, Columbus u : (06-1) : 1590 Budapest, Pf.: 95 : (06-1) muszaki@mbfh.hu

2 A határozat bírósági felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozva, a közléstől számított 30 napon belül a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól (8900 Zalaegerszeg, Várkör 2.) keresettel lehet kérni. A keresetlevelet 3 példányban a Bányakapitányságra kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a keresetlevélben a határozat végrehajtásának felfüggesztését lehet kérni. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben, a közigazgatási szerv a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatában kérheti, ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Nem lehet a pert tárgyaláson kívül elbírálni, ha az ügyfél a közigazgatási szerv kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban tárgyalás tartását kéri. Az ügy előzményei. I N D O K O L Á S A Bányakapitányság szeptember 11-én helyszíni bejárást tartott a Bányavállalkozó jogosultságában álló Várvölgy II. (Csetényi dolomitbánya) dolomit védnevű bányatelken üzemelő bányaüzemben, amelyről PBK/2585-1/2012. számon jegyzőkönyv készült. A helyszíni bejárás során a Bányakapitányság tájékoztatta a Bányavállalkozót, hogy a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 43. (3) bekezdésében biztosított ásványvagyongazdálkodási hatáskörében eljárva az MBFH és a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) között létrejött megállapodás alapján hatósági geodéziai ellenőrző felméréseket végeztet az MBFH által kijelölt bányákban, többek között a szóban forgó bányában is. A geodéziai ellenőrző mérések végrehajtásával kapcsolatos teendőket, a bányában való tartózkodással és közlekedéssel kapcsolatos előírásokat, követelményeket a helyszíni bejáráson részt vevő felelős műszaki vezető helyettessel és a mérést végzővel egyeztette a Bányakapitányság. A mérés megkezdése előtt a helyszíni szemlén résztvevők megtekintették a helyszínt, a bányaüzem azon területrészeit, amelyek művelés alatt állnak. Ennek alapján megállapítást nyert, hogy a szemle időpontjában kitermelés nem folyt, a bányaüzemben jövesztési, rakodási tevékenységet végeztek. A hatóság által elrendelt geodéziai mérésekre október 8-án és 9-én került sor, amelyről a mérést végző fényképekkel kiegészített részletes beszámolót készített és a mérés eredményeit a Bányakapitányság részére október 29-én megküldte. A megküldött geodéziai felmérés eredményeként a Bányakapitányság PBK/3251-1/2012. számú végzésében értesítette a Bányavállalkozót a Várvölgy II. (Csetényi dolomitbánya) - dolomit védnevű bányatelek területén, a bányatelek alaplapja alatti térrészből végzett ásványi nyersanyag kitermeléssel kapcsolatos vizsgálat hivatalból történő megindításáról. Végzésében a Bányakapitányság részletesen ismertette a rendelkezésére álló adatok, tények alapján megismert tényállást, továbbá felhívta az ügyfél figyelmét, hogy az üggyel kapcsolatban iratbetekintési jogának gyakorlására, valamint a nyilatkozattételi lehetőségére, amellyel a Bányavállalkozó az eljárás során nem élt. Előbbiek alapján, tekintettel arra, hogy a Bányavállalkozó tevékenysége a Bt. 41. (1) bekezdés b), c) pontjaiban rögzítettek alapján jogosulatlan bányászati tevékenységnek minősül, a Bányakapitányság PBK/3251-2/2012. számú határozatában jogosulatlan bányászati tevékenység végzése miatt ,- Ft bányászati bírsággal sújtotta Bányavállalkozót és kötelezte a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag értéke után járó Ft megfizetésére. - 2/11 -

3 A határozat indokolása szerint a Bányakapitányság döntését az ellenőrző bányamérések, valamint a Bányakapitányság által lefolytatott bányafelügyeleti ellenőrzés jegyzőkönyvezett adataira hivatkozva hozta meg, továbbá megállapította, hogy A Várvölgy II. (Csetényi dolomitbánya) - dolomit védnevű bányatelek jelenleg hatályos bányatelket megállapító 2500/1995. és az azt módosító 4338/1999. Bk. ikt. számú határozatban foglaltak szerint a bányatelek alaplapja a +205 mbf. szint. Ezen alaplap alatti térrészből ásványi nyersanyagot jogszerűen nem termelhet ki a Molnár-Kő Kft., mint Bányavállalkozó, arra nem terjed ki a bányászati jogosultsága. A határozat indokolásának további részében a Bányakapitányság kiemelte, hogy a jogosulatlanul kitermelt dolomit ásványi nyersanyag értékének megfizetésére a Bt. 41. (1) bekezdés alapján kötelezte a Bányavállalkozót, valamint A Bt. 41. (1) bekezdésének előírása nem biztosítja annak lehetőségét, hogy ha a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag után befizetik a bányajáradékot, akkor nem áll fenn a jogosulatlanul kitermelt érték megfizetésének a kötelezettsége. A Bányakapitányság a jogosulatlanul kitermelt érték meghatározásánál a jogosulatlanul kitermelt m 3 térfogatmennyiség és az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 1/a. melléklet szerinti 4600 kódszámú dolomit megnevezésű ásványi nyersanyagra megállapított 1.400,- Ft/m 3 fajlagos érték szorzatát vette figyelembe, ezer forintra történő kerekítéssel [54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdés a) pont]. Molnár Károly ügyvezető a Bányavállalkozó nevében fellebbezéssel élt a Bányakapitányság döntése ellen, amelyben kérte az elsőfokú határozat megsemmisítését, és ennek alapján 1.mellőzni a jogosulatlan (engedély nélküli) bányászati tevékenység megállapítását, 2.eltörölni a kiszabott ,-Ft bírság megfizetésére vonatkozó kötelezettséget, 3.mellőzni a ,-Ft jogosulatlanul kitermelt érték megfizetésére vonatkozó kötelezést. 4.kérem, hogy a bírság és a jogosulatlanul kitermelt érték megfizetése helyett az alaplap alól kitermelt ásványi nyersanyag visszatöltését elrendelni szíveskedjenek a bányában meglévő ásványvagyonból. (mely lehetőségre az I. fokú hatóság határozatában is hivatkozott). A Bányavállalkozó fellebbezését az alábbiakkal indokolta: A határozat (marasztalás) jogalapjával nem értek egyet. I. 1. Alulírott Molnár-Kő Kft. vitatom azt, hogy jogosulatlan ( engedély nélküli ) bányászati tevékenységet folytattam a,,várvölgy II. (Csetényi dolomitbánya) dolomit védnevű bányatelek területén. Érvényes műszaki üzemi terv, környezetvédelmi és minden egyéb szükséges engedély birtokában végeztem a szabályok betartásával a bányászati tevékenységet, a bányajáradék bevallási és fizetési kötelezettségnek eleget tettem. 2. A kiszabott ,- Ft bírság az esetben is rendkívül eltúlzott mértékűnek ítélendő, amennyiben a jogosulatlan ( engedély nélküli ) bányászati tevékenység megvalósításra került volna. 3. A Kft. bevallotta az általa kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal felé, megfizette a jogszabályok által előírt bányajáradékot. II. - 3/11 -

4 A Bt. jogosulatlan bányászati tevékenység folytatás esetére a bírságon túl nem kizárólag a jogosulatlanul kitermelt érték megfizetésére kötelezést írja elő szankcióként, hanem alternatív megoldásként a terület helyreállítását is előírhatja. Álláspontom szerint a bírság jelentős mértékű csökkentése, és a jogosulatlanul kitermelt érték megfizetésére kötelezés helyett a terület helyreállítása a Kft. számára elfogadhatóbb megoldás lenne arra az esetre, amennyiben a jogosulatlan ( engedély nélküli ) bányászati tevékenység megállapítására kerülne, annak ellenére, hogy a Kft. mindezidáig jóhiszeműen járt el, abban a hiszemben volt, hogy minden szabály betartásával, az engedélyek birtokában, megfelelően végzi a bányászati tevékenységet. Hangsúlyozni kívánom, hogy a Magyar Állam semmilyen kárt nem szenvedett el, hiszem a Kft. érvényes engedélyek birtokában, szakszerűen végezte tevékenységét, és az általa kitermelt ásványi nyersanyag után megfizette valamennyi járulékos kötelezettségét, így az befolyt az Államkincstárba. A Bányavállalkozó a Bányakapitányság határozatának rendelkezése szerinti eljárási illetéket az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iratán igazoltan lerótta. A fellebbezés tekintetében az MBFH-nak elsődlegesen azt kellett vizsgálni, hogy a Bányakapitányság hatáskörében és illetékességében, továbbá a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint járt-e el. A felülvizsgálat során az MBFH a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg. A fellebbezés részben megalapozott. I. A Bányakapitányság helyszíni bejárást tartott a Bányavállalkozó bányászati jogában álló bányájában én, mert az MBFH és MFGI között fennálló megállapodás alapján az MBFH elrendelte a Bányavállalkozó jogosultságában lévő bányaüzem geodéziai ellenőrző felmérését. A hatósági bejárás keretében került sor a geodéziai mérésekkel és a bányában való tartózkodással, közlekedéssel kapcsolatos előírások, követelmények megismertetésére, valamint a helyszín megtekintésére. A geodéziai felmérés eredményeként megállapítható, hogy a Bányavállalkozó a bányatelek határozatban [2500/1995. sz.] rögzített 205,0 mbf-i szint (a bányatelek alaplapja) alól termelt ki porló dolomit megnevezésű ásványi nyersanyagot, így a Bányakapitányság által a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 94. (1) bekezdés b) pontban leírtak figyelembe vételével hivatalból indított eljárása jogszerű eljárási cselekmény volt. Az alaplap alóli ásványi nyersanyag kitermelés olyan jogellenes tevékenység, amelyre a Bányavállalkozó bányászati jogosultsága nem terjedt ki, ebből kifolyólag a jogosultság hiányában kitermelt mennyiség után köteles az állam részére a jogszabályban meghatározott módon a jogosulatlanul kitermelt értéket megfizetni. Ezért meglapozott a Ket. 94. (1) bekezdés b) pontja szerinti előírás érvényesítése, mert az elkövetett jogszabályi előírás megsértése miatt jogkövetkezmény alkalmazásának volt helye, egyéb módon jogszerűen a jogosulatlan ásványi nyersanyag kitermelés nem orvosolható. A Bányakapitányság szabályszerű végzésben (PBK/3251-1/2012. sz.) tájékoztatta a Bányavállalkozót az eljárás megindításáról, amelyben bemutatta az általa feltárt tényállást és biztosította az ismertetett tényállás figyelembevételével az iratokba történő betekintés jogát. E - 4/11 -

5 tájékoztatójában továbbá a Bányakapitányság a tényállás tisztázása érdekében a Ket. 5. (4), az 50. (1) és (4) bekezdései, valamint az 51. alapján biztosította a nyilatkozattétel lehetőségét. A nyilatkozattételre 15 napot biztosított a Bányakapitányság, azonban a Bányavállalkozó ezzel a jogával a Bányakapitányság határozatának meghozataláig nem élt. II. A bányaüzem geodéziai felmérést az MFGI Hites bányamérője végezte el október 8-án és 9-én, amelynek eredményéről részletes összefoglaló jelentést készített és hivatalosan megküldte a Bányakapitányság részére. A Várvölgy II. dolomitbánya felméréséről készült kiegészítő, összefoglaló jelentés az alábbi eredményeket, adatokat tartalmazta: A 205,0 m alaplap alóli fejtésre felhasznált terület nagysága: 19043,37 m 2. A bányában általunk megmért legmélyebb pont: 203,36 m, 1,64 m-rel az alaplap szintje alatt. Az alaplap alól kitermelt anyag térfogata: 13906,6 m 3. A felmérésről készült jelentés fényképfelvételeket is tartalmaz, amelyek közül a 3. ábrán lévő fénykép magyarázó szövege az alábbit tartalmazza: A bányában jól látható módon folyik a visszatöltés, a 3. ábra mutatja a töltött területet. A 4. ábrán készült fényképfelvételen a Hites bányamérő a 205,0 m Bf-i feküszint megjelölését mutatta be, amelyet egy régóta nem mozgatott bányagép oldalán rögzítettek. Ez a felvétel is jól láthatóan mutatja a bányaudvar feltöltési műveletét. Az előbbiek alapján megállapítható, hogy a Bányavállalkozó tisztában volt azzal, hogy az engedélyezett alaplap alól termelt ki ásványi nyersanyagot, mert a geodéziai felmérés időpontjában már folyt a bányaudvar visszatöltése. Előbbiek alapján nem megalapozott a Bányavállalkozó fellebbezésének azon hivatkozása, hogy a bányászati tevékenységet a szabályok betartásával végezte. A bányavállalkozónak az alaplap alatti jogosulatlan kitermelés megvalósulásáról azért is tudnia kellet, mert a 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet 21. (2) bekezdése és a 22. (3) bekezdése szerint, a bányavállalkozók számára előírt évenkénti saját geodéziai felmérésnek fel kellett tárnia az alaplap alatti kitermelést. A fentiek alapján a Bányavállalkozó szándékossága nem zárható ki. III. A geodéziai felmérés egyértelműen bizonyította azt, hogy az alaplap alatti térrészről került kitermelésre ,6 m 3 (kerekítve: m 3 ) ásványi nyersanyag. A Bányakapitányság határozatában a geodéziai felmérés eredménye szerint kitermelt térfogatmennyiséget helyesen vette figyelembe, azonban a jogosulatlanul kitermelt érték megállapításakor nem vette figyelembe a Bányavállalkozó által bányajáradékként már bevallott mennyiség után megfizetett összeget. Ugyanakkor helyesen alkalmazta a Bányakapitányság a számításnál a fajlagos érték megállapítását, mert a kitermelés időpontjában hatályos jogszabály előírását vette figyelembe, amikor az R. 1/a. melléklet 30. sorában szerepeltetett porló dolomitra vonatkozó 1.400,- Ft/m 3 fajlagos értékkel számolt. A Bányakapitányság a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag megnevezésekor a Bányavállalkozó által az MBFH felé teljesített bányajáradék önbevallásban megjelölt ásványi nyersanyagot vette figyelembe. - 5/11 -

6 A fajlagos érték és a kitermelt térfogatmennyiség szorzata alapján az R. 2. (1) bekezdés a) pontja szerinti ezer forintra való kerekítéssel kapott ,- Ft érték helyes számítás eredménye, azonban azt csökkentenie kellett volna a Bányakapitányságnak a befizetett bányajáradék ,- forintos összegével, tekintettel arra, hogy a tényállás tisztázása során a Bányakapitányságnak tudomása volt a bányajáradék befizetésének megtörténtéről. Ennek korrigálására rendelkezett az MBFH a rendelkező részben és csökkentette le a Bányavállalkozó által megfizetett bányajáradék összegével a jogosulatlanul kitermelt értéket ,- Ft értékre. IV. A Bányavállalkozó jogosultságában álló bányaüzemben az engedélyezett alaplap alatti térrészről történt m 3 ásványi nyersanyag kitermelése jogosulatlan bányászati tevékenységnek minősül az alábbiak miatt: 1. Az alaplap alóli kitermelés tényét az MFGI Hites bányamérője által elvégzett geodéziai mérések, valamint a mérésről készült dokumentáció egyértelműen alátámasztják és a kitermelés tényét bizonyítják. 2. A Bt. 26. (1) bekezdés előírása szerint: Ásványi nyersanyagot feltárni és kitermelni, szénhidrogén, valamint energetikai és ipari eredetű szén-dioxid felszín alatti tárolására földtani szerkezetet hasznosítani a föld felszínének és mélyének e célra elhatárolt részén (a továbbiakban: bányatelek) szabad. A rendelkezés tehát egyértelműen meghatározza azt a térrészt, ahonnan az ásványi nyersanyag kitermelését a Bányavállalkozó jogszerűen végezheti. A bányatelket megállapító 2500/1995. számú bányakapitánysági határozat rendelkező része 3.3. Fedő- és alaplapjának tengerszint feletti magassága címszó alatt az alábbiakat rögzíti: a bányatelek külszínének legmagasabb pontja: 253 mbf. fedőlapja: 253 mbf. alaplapja: 205 mbf. A határozat 3.3. alpontjában rögzített 205 mbf-i kiterjedés jelenti azt a maximális vertikális adatot, ameddig Bányavállalkozónak a jogosultsága kiterjed a töréspontokkal lehatárolt területen dolomit kitermelésének végrehajtására. A bányatelket módosító 4338/1999. számú határozat a bányatelek vízszintes kiterjedését változtatta meg, az alaplapját a módosítás nem érintette, az maradt változatlanul 205 mbf. szinten. A megállapított 205 mbf-i szint alatt történő ásványi nyersanyag kitermelés bányatelken kívül végzett, jogosulatlan kitermelési tevékenységnek minősül, amelyet a törvény szankcionál. 3. A Bányavállalkozó álláspontja szerint A Bt. jogosulatlan bányászati tevékenység folytatás esetére a bírságon túl nem kizárólag a jogosulatlanul kitermelt érték megfizetésére kötelezést írja elő szankcióként, hanem alternatív megoldásként a terület helyreállítását is előírhatja. A Bt. 41. (1) bekezdése azonban a Bányavállalkozó állításával ellentétben egy kógens rendelkezés és nem ad alternatív megoldásra lehetőséget. A Bt. jelenleg hatályos szövege e vonatkozásban az alábbi: 41. (1) A bányafelügyelet azt a jogi vagy természetes személyt, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot, aki vagy amely jogosulatlanul bányászati - 6/11 -

7 tevékenységet végez vagy végeztet, bírsággal sújthatja és eltiltja a tevékenység folytatásától, valamint kötelezi a jogosulatlanul kitermelt érték megfizetésére. A jogszabály tehát kötelezően előírja az eljáró hatóság számára a jogosulatlanul kitermelt érték megfizetésének elrendelését és nem választhat, hogy a visszatöltést, vagy a kitermelt érték megfizetését rendelje el. A Bányakapitányság határozata rendelkező részében helyesen rendelkezett tehát a jogosulatlanul kitermelt érték megfizetésére, mint kötelezettségre, azonban annak összegszerűsége helytelenül került megállapításra. A jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége az MFGI Hites bányamérője által elvégzett geodéziai mérésekkel igazolt, a kitermelt érték megállapítása (az R. 1/a. melléklete szerint megadott 1.400,- Ft/m 3 fajlagos értékkel számolva) a mennyiség és a fajlagos érték szorzata alapján történt. Megállapítható tehát, hogy a Bányavállalkozó a bányászati tevékenységet olyan területen végezte, hogy arra jogosultsága nem terjedt ki. A felülvizsgálat alapján nem teljesíthető a Bányavállalkozó fellebbezése szerinti azon kérése, hogy a másodfokú hatóság mellőzze a jogosulatlan (engedély nélküli) bányászati tevékenység megállapítását, valamint a ,-Ft jogosulatlanul kitermelt érték megfizetésére vonatkozó kötelezést. V. A Bányavállalkozó fellebbezésében ugyan hangsúlyozza, hogy a Magyar Állam semmilyen kárt nem szenvedett el, hiszem a Kft. érvényes engedélyek birtokában, szakszerűen végezte tevékenységét, és az általa kitermelt ásványi nyersanyag után megfizette valamennyi járulékos kötelezettségét, így az befolyt az Államkincstárba, azonban a felülvizsgálat az alábbiakat állapította meg: a) a +205 mbf-i szint alatt történt kitermelés tekintetében nem helytálló a Bányavállalkozó kijelentése, ugyanis az alaplap alatti térrészre a bányászati jogosultsága nem terjedhetett ki. b) a kitermelt ásványi nyersanyag után csupán a bányajáradékot fizetette meg a Bányavállalkozó, azonban mivel jogosulatlan bányászati tevékenységet végzett, a kitermelt mennyiség után járó értéket kell megfizetni, amit a Bányakapitányság ,- forint értékben állapított meg. A Bányavállalkozó ezzel szemben összesen ,- forint bányajáradékot fizetett meg. A Bányavállalkozó úgy ítélte meg, hogy a bányajáradék megfizetésével az alaplap alól történt kitermelést jogszerűvé teheti, azonban a jogszabályi előírások ezt nem teszik lehetővé, amelyre a Bányakapitányság határozata indokolásában is rámutatott. A felülvizsgálat során az MBFH megvizsgálva a Járadékbevételi Osztály nyilvántartását, megállapítható, hogy Bányavállalkozó a Várvölgy II. (Csetényi dolomitbánya) dolomit védnevű bányatelken működtetett dolomitbányája tekintetében az alábbi táblázat szerinti termelési önbevallásokat és bányajáradék befizetéséket teljesített évben: Év Negyedév Kitermelt mennyiség (m 3 ) Befizetett bányajáradék (Ft) I ,- II ,- III ,- IV. - - Mindösszesen: ,- - 7/11 -

8 A táblázat adatai azt mutatják, hogy Bányavállalkozó önbevallása szerint év I. III. negyedévében mindösszesen m 3 mennyiségű dolomitot termelt ki (szinte teljes egészében a nem engedélyezett alaplap alól), amely után bányajáradékot fizetett. Az MFGI Hites bányamérője által készített geodéziai felmérésre október 8-9. között került sor, amely mérések eredményeként az összesen kitermelt mennyiség m 3. A Bányakapitányság tehát helyesen állapította meg, hogy Bányavállalkozó engedély nélkül termelte ki a szóban forgó dolomit mennyiséget, hiszen az alaplap alatti termelésre jogosultsága nem terjedt ki, arra a évi kitermelési MÜT nem is adhatott lehetőséget. Nem helytálló tehát a Bányavállalkozó azon állítása, hogy az általa kitermelt ásványi nyersanyag után megfizette valamennyi járulékos kötelezettségét, hiszen jelen esetben a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag után a bányajáradék megfizetése nem helyettesítheti a jogosulatlanul kitermelt értéket. Előbbiek alapján is bizonyított, hogy a Bányavállalkozó megfizette az általa kitermelt m 3 mennyiségű dolomit után a bányajáradékot, amelyet a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag értékének megállapításánál figyelembe kell venni. A Bányakapitányság eljárása során azonban ezt nem vette figyelembe, ezért a kötelezés megállapításánál az MBFH megváltoztatta a Bányakapitányság határozatát. VI. A Bányakapitányság által kiszabott ,- forintos bírság összegét a Bányavállalkozó rendkívül eltúlzott mértékűnek ítéli, azonban véleményét nem támasztja alá sem tényszerű, sem valósághű adatokkal, érvekkel. A felülvizsgálat során az MBFH részletesen vizsgálta a Bányakapitányságnak a bírság mértékének megállapítását alátámasztó érveit és vizsgálta, hogy eljárása során figyelemmel volt-e a jogszabályban rögzítettre. A Bt. 41. (1) bekezdés szerinti rendelkezés alapján a bányafelügyelet azt a jogi vagy természetes személyt, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot, aki vagy amely jogosulatlanul bányászati tevékenységet végez vagy végeztet, bírsággal sújthatja. Ez a rendelkezés alapozza meg a bírság kiszabásának lehetőségét. A bányászati tevékenység jogszabályokban és engedélyekben meghatározott, szigorú elvek és szabályok alapján végezhető tevékenység. A Bt. Üzemeltetési szabályok című fejezete kimondottan e tevékenységre határoz meg szabályokat. A 28. (2) bekezdés előírása a Bányavállalkozó tevékenységét segítő felelős műszaki vezető és helyettes alkalmazását írja elő éppen azért, hogy a Bt. 27. (2) bekezdés szerinti előírások teljesüljenek, a Bányavállalkozó jogkövető magatartása érvényesüljön a műszaki-biztonság, az egészségvédelem, a tűzvédelem, és többek között az ásványvagyon-gazdálkodás terén. Az ásványvagyon-gazdálkodás terén elkövetett súlyos cselekedet a jogosulatlan bányászati tevékenység végzése, amely jelen esetben éppen egy bányavállalkozó részéről valósult meg, akinek a szabályok ismerete elsődleges fontosságú. A Bányavállalkozónak tudnia kell, hogy a tevékenységét vertikális irányban meddig, milyen mélységig végezheti, amelyhez rendelkezésére állt minden információja és ismerete. A hites bányamérő tevékenysége is segíti a Bányavállalkozót, hogy a MÜT-öt jóváhagyó engedélyben előírtak, valamint a bányászati tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen jogszabályi előírások teljesülhessenek, éppen azért, hogy a Bányavállalkozó jogszerűen végezhesse tevékenységét. - 8/11 -

9 A Bt. végrehajtására kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (Bt.Vhr.) 25. (1) bekezdés előírása szerint a Bt ában foglalt rendelkezéseken alapuló bírság összegének felső határa ,- Ft. Ez az a mérték, amihez képest az elkövetett tevékenységet jellemző körülmények alapján a bírság nagyságát meg kell határoznia az elsőfokú hatóságnak, függetlenül a tevékenység gazdasági hátterétől. A bírságot a Bt.Vhr. 25. (1) bekezdésében szereplő értékelési szempontok figyelembe vételével úgy kell megállapítani, hogy a speciális és generális prevenció elve érvényesüljön, az elkövetőt jogkövető magatartásra bírja és másokat visszatartson a hasonló cselekmény elkövetésétől. A Bt.Vhr. 25. (1b) bekezdése részletezi azokat a körülményeket, amelyeket figyelembe kell venni a bírság mértékének megállapításakor, így a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl a) a jogsértés felróhatóságára és b) a jogsértés veszélyeztető jellegére. A jogszabályhely előírásának figyelembe vételével vizsgálta az MBFH a Bányakapitányság eljárását. A bírságot megállapító határozat indokolásában a Bányakapitányság részletesen kifejtette, hogy a bírság mérlegelésekor figyelembe vette az alábbiakat: A jogellenes magatartás a Molnár-Kő Kft. számára felróható, tekintettel arra, hogy bányavállalkozóként tisztában kellett lennie azzal, hogy mire, milyen térrészre terjed ki a bányászati jogosultsága. A jogellenes magatartás veszélyeztető jellegét abban látja a Bk., hogy az alaplap alatti kitermelés során egy tájrendezésre előkészített területrészt megrongáltak. A veszélyeztetés közvetten is megvalósul azáltal, hogy a jogosulatlanul végzett ásványi nyersanyag kitermelésekor nem ismertek a hatóság előtt a tevékenység végzésének az élet-, biztonság-, környezet-, természet- és tulajdon védelmével kapcsolatos feltételei. A jogellenes magatartással jelentős előnyre tett szert a Molnár-Kő Kft. a többi, jogszerű bányászati tevékenységet folytató, dolomitot kitermelő bányavállalkozóval szemben, azáltal, hogy olyan ásványi nyersanyag kitermelését és elszállítását, értékesítését végezte, amelyre nem volt jogosultsága. A jogosulatlanul kitermelt és értékesített dolomit nagy mennyiségéből jelentős anyagi előnye (haszna) származott a Molnár-Kő Kft-nek. A jogsértéssel okozott hátrány visszafordítható. A helyreállítás jelentős anyagi és időbeli ráfordítást igényel, gyakorlatilag az alaplap alól kitermelt ásványi nyersanyag mennyiség visszatöltésével, a bányában még meglévő ásványvagyonból, illetve más bányából származó anyagból. A jogsértés első (egyszeri) alkalommal történt a Molnár-Kő Kft. által, a vizsgált helyen. A Molnár-Kő Kft. jogosultságában álló másik dolomitbányában, alaplap alól végzett jogosulatlan bányászati tevékenység vizsgálata tárgyában, hivatalból indított Bk.-i eljárás van folyamatban. A jogsértést elkövető Molnár-Kő Kft. az eljárás során nem volt együttműködő, felhívás ellenére sem tett nyilatkozatot. - 9/11 -

10 A részletes indokolás helytálló, a Bányakapitányság a jogszabály előírásai szerint járt el. A Bányakapitányság által feltárt és figyelembe vett szabályszegések megalapozzák a bírságtétel nagyságát, hiszen a Bányavállalkozó nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában tőle elvárható lett volna, ezért a cselekmény felróható neki. A feltárt törvénysértések miatt megállapított bírság mértéke a kiszabható összeg alsó harmadában korántsem túlzott mértékű, az elkövetett szabályszegéssel arányos, a jogsértő cselekmény súlyának és a prevenció alkalmazási elveinek megfelel. Előbbiek alapján megállapítható, hogy a Bányakapitányság eljárása a bírság tekintetében megfelelt a jogszabályi előírásoknak. A bírság mértékét az elkövetett jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségével arányos mértékben állapította meg a Bányakapitányság és kellő súllyal értékelte az általa helyesen feltárt körülményeket. Nem megalapozott tehát előbbiek alapján a Bányavállalkozó azon állítása, hogy a Kft. mindezidáig jóhiszeműen járt el és minden szabály betartásával, szakszerűen végezte tevékenységét. A fentebb I. VI. pontokban részletezettek alapján megállapítható, hogy a Bányakapitányság jogszabályt nem sértett a bírság mértékének meghatározásakor, továbbá az MBFH a felülvizsgálat alapján a Bányakapitányság bírság mértékére hozott döntését megalapozottnak és helytállónak ítélte meg. Az MBFH a felülvizsgálat során súlyosbítóként értékelte, hogy a jogosulatlan bányászati tevékenységet bányavállalkozó követte el, akinek a jogkövető magatartás a tevékenységének elengedhetetlen kelléke. Egy bányavállalkozónak mindenkor ismernie kell a jogszabályi előírásokat, valamint az engedélyekben támasztott feltételeket, hiszen csak ezek birtokában végezhető szabályszerű tevékenység. A Bányavállalkozónak ehhez minden eszköze rendelkezésre állt, a személyi, tárgyi feltételek megléte mellett szabályosan végezhette volna tevékenységét. Az MBFH úgy ítélte meg, hogy az adott esetben a Bányavállalkozó magatartása általánosan veszélyeztető jellegű, mert ha a jogosulatlan tevékenység szankcionálatlan marad, a jogszabályok megkerülésére hív fel és a jogkövető magatartás ellen ösztönöz. Azt a látszatot kelti, hogy az egyébként szigorú szabályok szerint végezhető bányászati tevékenység engedélyek nélkül is következmények nélkül folytatható. Emiatt indokolt a bírság szankció alkalmazása, és annak olyan mértékűnek kell lennie, hogy elejét vegye a hasonló magatartásnak. Az MBFH megállapította, hogy a mérlegelés alapjául szolgáló körülményeket a Bányakapitányság hiánytalanul feltárta, az előírt mérlegelési szempontok szerint folytatta le az eljárást. A veszélyeztetés mértéke alapján, valamint a mulasztás tárgyi, személyi körülményekeinek mérlegelésével kiszabott bírság jogszabályszerű. Az MBFH a fellebbezésben előadott érveket az I.-VI. pontokban tett megállapítások alapján csupán részben fogadta el, azok a fellebbezés kedvező elbírálását, a megállapított bírság mértékének csökkentését, illetve a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag értékének megfizetésétől való eltekintés lehetőségét nem alapozták meg. - 10/11 -

11 A fentiek alapján az MBFH megállapította, hogy a Bányakapitányság eljárása során az ágazati és eljárásjogi szabályokat helyesen alkalmazta, tényállás tisztázási kötelezettségének eleget tett és jogszerű döntést hozott, azonban nem vette figyelembe a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag tekintetében a Bányavállalkozó által már befizetett bányajáradékot. Mindezekre tekintettel az MBFH a Bányakapitányság PBK/3251-2/2012. számú határozatát megváltoztatta a rendelkező részben foglaltak szerint. Az MBFH a meg nem fizetett bírság behajtására vonatkozó rendelkezése a Bt. 41. (8) bekezdésén, a részletfizetési kérelem benyújtására vonatkozó lehetőség a Ket. 74. (1) bekezdésén alapul. Az MBFH felhívja a Bányavállalkozó figyelmét, hogy a részletfizetési kedvezmény iránti kérelemnek a teljesítési határidőn belül történő benyújtása esetén késedelmi pótlék nélkül, míg azt követően benyújtott kérelem esetén figyelemmel a Ket. 74. (3), 135. (1) és 138. (1) bekezdésére csak késedelmi pótlékkal terhelten van helye a kedvezmény megadásának. Az MBFH a fellebbezési illeték visszatérítéséről az Itv. 32. (1) bekezdése alapján rendelkezett. A fellebbezés január 11-én érkezett az MBFH-hoz. Az ügyintézési határidő február 11-én jár le. Megállapítható, hogy az MBFH jelen döntését ügyintézési határidőn belül adta ki, így nincs szükség a Ket. 33/A. (1) bekezdés szerinti intézkedésre. Az MBFH a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. (4) bekezdésében meghatározott hatáskörében, a Ket (1) és 105. (1), (5) és (7) bekezdései alapján járt el. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Ket (1) bekezdése teszi lehetővé. Budapest, február 7. Jászai Sándor elnök nevében Dr. Tamaga Ferenc főosztályvezető Az MBFH a határozatot az alábbiakkal közli: 1. A Pécsi Bányakapitányság (iratokkal) 2. a Bányakapitányság útján, tértivevénnyel a címzett (Molnár-Kő Kft.) 3. Nemzeti Adó és Vámhivatal intézkedésre 4. MBFH irattár - 11/11 -