Fenntarthatatlan agrárium vagy többfunkciós mezőgazdaság?

Átírás

1 Fenntarthatatlan agrárium vagy többfunkciós mezőgazdaság? Podmaniczky László egyetemi docens Szent István Egyetem Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet

2 Az előadás vázlata Fenntarthatósági koncepciók Globális problémák Mezőgazdasági definíciók A mezőgazdaság környezeti problémái A többfunkciós, fenntartható mezőgazdaság jellemzői Azeurópai és hazaiagrárpolitika változásai A fenntarthatóság mérése

3 Fenntarthatósági koncepciók gyenge fenntarthatóság Forrás: Fleischer Tamás, 2007 a három pillérnek egyenlő súlyúnak kell lennie és a gazdasági, társadalmi éskörnyezeti tőke összegének időben nem szabad csökkennie. a tőke-javak egymással korlátlanul helyettesíthetők, ezért átmenetileg az egyik-másik tőke akár csökkenhet is, ha azt egy másik pillér ugyanebben az időszakban ellensúlyozza.

4 erős fenntarthatóság Fenntarthatósági koncepciók A főrendszer a környezet (a bioszféra), amely létfenntartó rendszerként a benne élő emberi alrendszerek létét és létezésének valamennyi feltételét biztosítja. Forrás: Fleischer Tamás, 2007 A természetbe ágyazottan, alrendszerként él a társadalom, amely egyensúlyt tart fenn a bioszféra és a gazdaság között. A társadalomba ágyazottan, alrendszerként működik a gazdaság, amely a teljes társadalom valódi szükségleteit és kiteljesedésének feltételeit biztosítja

5 Fenntarthatósági koncepciók erős fenntarthatóság érvényesülésének feltételei: amit a környezetbe bocsátunk, az nem haladhatja meg a környezet befogadó/feldolgozó képességét, amit a környezetből kitermelünk, az nem haladhatja meg a környezet újratermelő-képességét, a nem-megújuló erőforrások felhasználásának a mértéke nem haladhatja meg azt az ütemet, amilyen arányban helyettesíteni tudjuk őket megújuló erőforrásokkal. Forrás: Herman Daly

6 Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) Az ENSZ Közgyűlésén, 2015 szeptemberében 169 ország konszenzussal fogadta el 2016 januárjától 2030-ig lesz érvényben

7 Globális problémák Globális probléma: mindazon társadalmi, gazdasági és környezeti jelenségek és folyamatokat, melyek hatása a Föld egészére kiterjed és kezelésük is csak globális méretekben, a Föld egésznépességénekösszehangolt, együttescselekvési programjával valósítható meg. Mennyiségi ok: emberiség természetátalakító tevékenysége a bioszféra méreteihez képest is jelentőssé vált Minőségi ok: a világ országainak kölcsönös függősége, egymásrautaltságarendkívüli mértékben megnövekedett (globalizáció)

8 Humán problémák a túlnépesedés a népesség egyenlőtlen eloszlása a Földön a szegénység az éhezés az analfabetizmus és az iskoláztatás hiánya a menekültek növekvő tömege a gazdag és szegény népek közötti szakadék növekedése a jövedelem egyenlőtlen elosztása (80-20 arány) a lakosság egészségügyi állapotának romlása a törvényi szabályozások be nem tartása

9 Humán problémák

10 Ökológiai problémák A meg nem újuló természeti erőforrások kimerülésének veszélye (a fosszilis energiahordozókés ásványi nyersanyagok véges készletei), A megújuló természeti erőforrások fokozódó szennyeződése (túlhasználatból eredő degradációja), A biológiai sokféleség veszélyeztetettsége, Az édesvízkészletek korlátozottsága, a vizekszennyeződése, A termőföldek eróziója, Az üvegházgázok mennyiségének növekedése, az ózonréteg vékonyodása, A savas esők pusztítása, az esőerdőkgyors fogyatkozása, A bioszféra hulladékbefogadó képességének korlátozottsága

11 Biokapacitás Bioproductive segments 22% 67% Low- Productivity Ocean Termékeny (22%) 4% Biologically Productive Ocean 18% Biologically Productive Land Alig termékeny Terméketlen 78% 11% Deserts, Ice Caps and Barren Land M.Wackernagel előadásából World Science Forum, Budapest, november 6.

12 Eltérő felfogások a mezőgazdaságról (1) Albert Thaer, 1810: A mezőgazdaság olyan ipar, amelynek az a célja, hogy növényi és állati eredetű termékek előállításával profitot termeljen. Agrobiznisz: I. Ellátó ágazatok (műtrágya, vetőmag, gépek) II. Mezőgazdasági alapanyag (nyersanyag) termelés III. Élelmiszeripar + élelmiszer-kereskedelem termékek (áruk) előállítása és azokszabad kereskedelme révén megvalósítható profitszerzés az agrártermékek bekerülve az áruk globális piacára ugyanolyan árucikké válnak, mint pl. az elektronikai termékek: ott állitják elő, ahol a legmagasabb profit biztosítható.

13 Az iparszerű, intenzív mezőgazdaság jellemzői A rész -ben való gondolkodás az egész helyett, speciális ismeretek igénye Nagyfokú specializáció pl. a növénytermesztés és az állattenyésztés szétválása Uniformalizált gazdálkodás (nagy táblaméretek, monokultúra, nagy állattartó telepek) Fokozott mennyiségű mesterséges energia felhasználása Magas fokú kemizálás A gazdasági érdekek elsőbbsége Az élőmunka igény csökkentése Tömegárú előállítása, alacsony árakon

14 Eltérő felfogások a mezőgazdaságról (2) Tamás Harrach, (Giessen), 1992: Olyan tevékenységek együttese, melyek célja értékes beltartalmú, szermaradvány-mentes, egészségesés biztonságos élelmiszerek és egyéb termékek előállítása; a meg nem újítható nyersanyagok és energia takarékos felhasználása; a talajt, vizeket, levegőt érintő környezetterhelés csökkentése; a kultúrtáj ápolása és a biodiverzitás fenntartása; a vidék kulturális és agrikulturális értékeinek megőrzése, munkalehetőség és elfogadható jövedelem biztosítása a lehető legtöbb ember számára

15 Az ökoszisztéma-orientált mezőgazdaság jellemzői Az egész -ben való gondolkodás igénye Specializáció helyett komplexitás elvének érvényesítése A biológiai sokféleség megőrzése Természetes, megújuló energiaforrások felhasználása A szintetikus vegyszerek minimalizálása, kizárása A gazdasági érdekek mellett a természeti értékek figyelembevétele Magasabb élőmunka ráfordítás Kevesebb, de jobb minőségű áru előállítása, magasabb árak

16 Mezőgazdálkodás és környezet Mezőgazdaság mint erőforrás használó és hatásviselő mezőgazdálkodás környezet Balázs Katalin DG A&RD Pontszerű és diffúz szennyezések

17 A mezőgazdaság, mint erőforrás használó és hatásviselő - Legmeghatározóbb földhasználó Európában (45%)» Magyarország 65%-a van mezőgazdasági művelés alatt» Sokféle gazdálkodási mód - Jelentős hatás a környezetre - A mezőgazdasági területek élőhelyként is funkcionálnak

18 Agrár-élőhelyeket érintő változások Parcellaméret növekedése Művelt területek arányának növekedése Köztes, nem művelt vegetáció foltok, sávok arányának csökkenése Egyre nagyobb munkaszélességű, egyre gyorsabban és halkabban dolgozó munkagépek terjedése Gyomirtó és rovarirtó szerek, műtrágya, termelésfokozószerek használatának növekedése Egyszerűsített vetésszerkezet (búza-kukorica vetésváltás) Legeltetés visszaszorulása Termelés szerkezetének változása

19 Természetes élőhelyek csökkenése 100 év alatt a természetes nádasok területe 110 ezer hektárral csökkent, a gyep területek 2/3-a eltűnt 300 millió madár tűnt el az európai agrár-élőhelyekről az elmúlt 30 évben (52%-os csökkenés)

20 Termelés intenzitásának fokozódása - Élőhelyek elszigetelődése mozaikosság BINDER, 1985

21 Agrikultúra: harmóniában a természettel a mezőgazdaság a természeti erőforrások fő használója, kölcsönös egymásrautaltság a gazdálkodás és annak környezete között környezeti adottság Alkalmazkodás! gazdálkodási mód, intenzitás környezetbiztonság környezetminőség termékminőség élelmiszerbiztonság életminőség

22 Az alkalmazkodás elvi működése

23 Az adottságok (agro-ökológiai feltételek) feltérképezése A mezőgazdasági alkalmasság A környezeti érzékenység (sérülékenység) földhasználati zónarendszer

24 Mezőgazdasági alkalmasság

25 Környezeti érzékenység

26 A földhasználati zónarendszer

27 Az alkalmazkodó, többfunkciós mezőgazdálkodás alapvető feladatkörei 1. döntően a piac által szabályozott termelési feladatok, amelyek minőségi élelmiszerek előállításán túl nem élelmiszer célú termékek (megújítható nyers-anyagok, energiaforrások, stb.) előállítását is egyre inkább magukba foglalják, valamint 2. a környezettel, a tájjal, a földdel kapcsolatos nem importálható közjavakat előállító társadalmi szolgáltatások, azaz környezeti, valamint foglalkoztatási, szociális és kulturális feladatok ellátása.

28 Az európai agrármodell

29 A környezetileg fenntartható gazdálkodás kritériumai sokszínűség, változatosság, fajgazdagság; környezetéhez illeszkedő biológiai és üzemi struktúra, intenzitási fok; ciklikusság, körforgás a következő fő összetevőkben: talajművelés (a forgatás körbejárása az üzemben), vetésforgó (a növények forgása az üzemben), trágyázás (az istállótrágya forgása az üzemben), talajtermékenység - állatlétszám - állateltartóképesség összhangja; kemikáliák, mesterséges inputokminimalizálása.

30 Fenntartható mezőgazdasági rendszerek Forrás: Ángyán Menyhért, 1997 Forrás: Ángyán József

31 A permakultúra alapjai A permakultúra (permaculture) kifejezés az ausztrál Bill Mollison-tól származik (1978). Megfogalmazás:a permanent és az agriculture angol szavakból áll össze, amelyek az állandó mezőgazdaságra (fenntartható, évelő kultúrákat előtérbe helyező) utalnak. Olyan gazdasági, szociális és egyben ökológiai rendszerek alkotják, amelyek elemei (emberek, állatok, növények, a táj eredeti, és mesterséges úton létrehozott természet-földrajzi adottságai) között kapcsolathálózat alakul ki. Forrás: Perényi Zsófia

32 A permakultúra alapjai Alapelvek: javak igazságos elosztása, takarékoskodás az erőforrásokkal, ésszerűtlen fogyasztás csökkentése Körfolyamatokra épít, elsősorban önellátásra törekszik Termények köre széles, de mennyiségük nem összehasonlítható a konvencionális gazdaságok eredményeivel Jellemző a cserekereskedelem, ismertségen alapuló kereskedelmi formák Forrás: Perényi Zsófia

33 Baji Béla: 1987 óta művelés alatt álló, 1,2 hektáros gazdaság Tápiószelén, az Agrobotanikai Intézet szomszédságában helyezkedik el Gyümölcsös-baromfiudvar rendszer A sokféleségre való céltudatos törekvés: gyümölcsösben nagy fajszám és vegyes ültetés Baromfik: táplálékot találnak a gyümölcsösben, csökkentik a kártevők számát; a zöldségesben gyomirtó szerepüket lehet kihasználni Artézi kútról szélgéppel táplált gravitációs öntözőrendszer Legelő: kecskék, juhok Példa a permakultúrára Forrás: F. Nagy, Zsuzsanna, Permakultúra- Biokultúra. 1998, 40 pp.

34 Biodinamikus gazdálkodás Elnevezés: bio = élő; ökogazdálkodás dinamikus = ritmushoz alkalmazkodás Alapelvek: gazdaság: organizmus, egységes egész kozmikus hatások (vetési naptár) Biodinamikus preparátumok alkalmazása Megalkotója: Rudolf Steiner (Antropozófia) Minősítése: Demeter rendszer (1928 óta!) Forrás: Pócsa Andrea

35 Biodinamikus gazdálkodás Évszakfüggő talajmunkák: Tavasz: csírázás, ásványi anyagok felszabadulása, sekély művelés; föld kilélegzik Nyár: talaj pihen, föld kilélegzett, fénynek és melegnek van kitéve Ősz: fokozódó átalakulás, talaj alapművelése, föld belélegzik Tél: tenyészidő vége, föld belélegzett, fedetlen, fogékony a kozmikus hatásokra

36 Biodinamikus gazdálkodás Preparátumok alkalmazása: alapanyag: lehetőleg saját gazdaságból homeopátiás szerhez hasonló bio-regulátorok jobb életképességre, növekedésre, minőségre, egészségre hatnak kísérletesen is igazolt

37 Miképpen szolgálja a Közös Agrárpolitika (KAP) a fenntarthatóságot? A KAP céljai 2013 után: Életképes élelmiszertermelés Természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás Kiegyensúlyozott területi fejlődés Milyen arányban szolgálja az agrárpolitika a fenti célokat?

38 A Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetése között A KAP költségvetése a as időszakra az EU összköltségvetésének 38%-át teszi ki. A KAP keretében azelkövetkező hét évben 412 Mrd eurótlehet elkölteni. Ebből I. Pillér: 317 Mrd EUR II. Pillér: 95 Mrd EUR A kötelezettségvállalásokat tekintve a KAP-költségvetés 2020-ban a 2013-as évhez képest körülbelül 15%-kal fog csökkenni. A támogatások alakulása Magyarországon között: - I. pillér: 9,26 Mrd EUR (2 778 Mrd Ft) - II. pillér: 3,43 Mrd EUR (1 029 Mrd Ft) (300 EUR/HUF)

39 Mennyi támogatást kapnak az egyes országok minden egyes befizetése után a CAP-ba? Forrás: Valentin Zahrnt: Financing the Common Agricultural Policy: Which member states pay for the waste of public money? (

40 Miért járunk ilyen jól? A legnagyobb nettó kedvezményezettek között vagyunk, ennek okai: Kiterjedt mezőgazdasági szektor jelentős támogatás a KAPon keresztül Kohéziós politika: 7 NUTS 2-es régiónkból 6-nak a fejlettségi szintje nem éri el az uniós átlag 75%-át konvergencia célkitűzés : Kb. 33 milliárd euró összes uniós támogatás Kb. 8 milliárd euró befizetés nettó egyenleg: kb. 25 milliárd euró Évente kb. a GDP 3%-át kitevő nettó transzfer érkezett hazánkba

41 Az I. pilléres kifizetések új keretei 2014 után Kölcsönös'megfeletetés:'Jogszabályban,Foglalt, Gazdálkodási,Követelmények,(JFGK),+,Helyes, (HMKÁ),+,klímaváltozásDfüggő,intézkedések,, 5D10%,,SAPSDkieg.Dhez,hasonlók,, kifizetése,=,lfa,<5%,,regionális,lehet,, felülvizsgálat:,2016, Fiatal,Gazdálkodók,Támogatása,,max.,2%, Kötelező,elem,,<40,év,,kezdő,gazda,,5,évre,,kereskedelmi,tevékenységgel,,25,ha,alah, +,BPS,+,Greening,(?limit),25%,Da,, Green,payment,,Zöldítés,,30%, Szántóföldi,növények,diverzifikációja:,>3,ha,szántó,estén,a,növényenként,5,és,70,%,közöd, terület,kell, tagországokkal,az,eb,, Ökológiai'célterületek:,?,Méret,feleh,,a,gyepterület,nélküli,támogatható,terület,7%Dának,, pihenteteh,területnek,,terasznak,,tájelemnek,,védősávnak,,fásítoh/erdősíteh,területnek,kell, lennie.,, Basic,Payment,Scheme,Alaptámogatás,,HU:,SAPS,marad, megszűnik, Lehet,regionális,a,tagország,dönt,, Definíciós,változás:,mezőgazdasági,terület,,ak]v,gazdálkodó,, VAGY' Kisgazdálkodók, támogatása,,max, 10%, Tagországnak, kötelező,, gazdáknak, opcionális, egyszerű, kérelem,, nincs,km,és, zöldítés,,,

42 I. pilléres támogatások (2015) EU közvetlen támogatás SAPS zöldítés Összesen keretösszeg (Ft) max. támogatható terület (ha) Összesen (Ft/ha) Forrás: 62/2015. (X. 12.) FM rendelet Nemzeti támogatások Hízottbikatartás támogatása Tejtámogatás Anyatehéntartás termeléshez kötött támogatása Extenzifikációs szarvasmarhatartás támogatása Anyajuhtartás termeléshez kötött támogatása Kedvezőtlen adottságú területeken nyújtandó anyajuhtartás kiegészítő támogatása M.E. max. érték Ft/dab ,00 Ft/liter 6,51 Ft/db ,00 Ft/ha ,00 Ft/db 15,60 Ft/ha 2 415,00 Forrás: 61/2015. (X. 12.) FM rendelet

43 II. Pillér: változások a Vidékfejlesztési Program szerkezetében 2007$2013'közö+'költségvetési'időszak' 2014$2020'közö+'költségvetési'időszak' Támogatási'tengelyek:' I.'tengely'!"A"mezőgazdasági"és"erdésze0" ágazatok"versenyképességének"javítása" II.'tengely'!"A"környezet"és"a"vidék" fejlesztése" III.'tengely'!"A"vidéki"élet"minősége"és"a" vidéki"gazdaság"diverzifikálása" IV.'tengely' "LEADER" Teljes'közkiadás'mértéke:' '1370'milliárd'forint' Prioritások:' 1. K+F+I" 2. az"agrárgazdaság"életképességének"és" versenyképességének"fokozása" 3. élelmiszerláncok"szervezése" 4. ökoszisztémák"állapotának"helyreállítása" 5. erőforrás!hatékonyság"előmozdítása" 6. társadalmi"befogadás"előmozdítása" Teljes'közkiadás'mértéke:' 1243'milliárd'forint'

44 3. eredmény orientált (result-based) programok a hatások mérése alapján A környezeti problémák kezelési módjai a KAP-ban I. pilléres (közvetlen) kifizetésekhez kapcsoltan: JFGK (Jogszabályban foglalt gazdálkodói követelmények) HMKÁ (Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot) zöld komponens új elem! II. pilléres (vidékfejlesztési) kifizetésekhez kapcsoltan: Kompenzációk kötelezettségek betartása miatt (Natura, VKI) Önkéntes vállalások és kifizetések (AKG): 1. Előírásokteljesítése alapján: terület-használati kifizetési rendszer 2. zöld-pont teljesítések alapján: pl. az AGARIDIAG rendszer alapján

45 A zöld-pont alapú kifizetési rendszer működése 1. A gazdaságok környezeti telejsítményének értékelése művelési ágankéntmeghatározott indikátorokkal történik 2. A rendszerben való részvétel semmilyen kötelezettséggel nem jár, önbevallásos adatszolgáltatásraépül 3. Nincsenek előre definiált, a helyi viszonyokhoz esetlegesen nem illeszkedő előírások 4. Szankciók helyett a teljesítményarányos kompenzáció a motiváló tényező 5. A rendszer olyan gazdálkodási formát ösztönöz, melyben jellemző a sokszínűség, a fajgazdagság; a kemikáliák, mesterséges inputok minimalizálása; a hagyományos, extenzív gazdálkodási gyakorlat

46 Az AGRIDIAG zöld-pont rendszer indikátorai (1)

47 Az AGRIDIAG zöld-pont rendszer indikátorai (2)

48 Az AGRIDIAG zöld-pont rendszer 19. indikátora

49 Az AGRIDIAG zöld-pont rendszer eredményei

50 Az egyediség nem hátrány! 3 db kiválasztott példagazdaság a b c Közel azonos összes környezeti teljesítmény érhető el eltérő gazdálkodási gyakorlat mellett.

51 Mi az, hogy eredmény orientált (result-based) program? A környezetre gyakorolt hatást mérjük, nem pedig azt, amit a gazdálkodó ennek érdekében tett. payments for ecosystem services outcome focussed schemes payment by results Konferencia Brüsszelben: Results-based Agri-environment Schemes: payments for biodiversity achievements in agriculture (2014. szeptember )

52 A Közös Agrárpolitika várható új iránya (2020-tól) Vidékfejlesztés Vidékfejlesztés Piaci támogatások Piaci támogatások Forrás: Brian Fuller et al.: Greening the CAP

53 A Közös Agrárpolitika változásai Piaci támogatásoktól a közjavak támogatása felé: 1) : piaci támogatások a mennyiségek (tonna) alapján 2) : a mennyiségek leválasztása ( decoupling ) támogatások a területek (hektár) alapján 3) ?: a támogatások célbajuttatása - az előállított közjavak alapján: Közpénzeket csak közjavakért!

54 Köszönöm a figyelmet!