A MAGYAR BOROK HAZAI ÉS NEMZETKÖZI MEGÍTÉLÉSE A BORMARKETING TEVÉKENYSÉG TÜKRÉBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MAGYAR BOROK HAZAI ÉS NEMZETKÖZI MEGÍTÉLÉSE A BORMARKETING TEVÉKENYSÉG TÜKRÉBEN"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TQM SZAK Levelező tagozat Szolgáltatás és Nonprofit szakirány A MAGYAR BOROK HAZAI ÉS NEMZETKÖZI MEGÍTÉLÉSE A BORMARKETING TEVÉKENYSÉG TÜKRÉBEN Készítette: Papp Zsuzsanna Zsófia Budapest,2006

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 5 1. A borágazat helyzete Kelet-Európában Magyar borágazat helyzete Ágazati összefogás 9 2. Külső környezetelemzés a hazai borágazatra Versenyhelyzet elemzése a hazai borágazaton belül Borfogyasztási tendenciák Vélemények a magyar borról és a hazai ágazatról Hazai bormarketing A jó bornak is kell cégér A bormarketing szerepe A hazai borok marketingmixe a 4P A borimázs Hungarikumok szerepe a bormarketingben A közösségi marketing hazai gyakorlata és szervezetei A hazai bormarketing nehézségei Bormarketing konferenciák Magyarországon Marketingprogramok itthon és külföldön Borbemutatók Gasztronómia- fesztiválok- turizmus Magyar borok és az EU- eredmények a csatlakozás után Névváltás a vörösboroknál Magyaroké a tokaji Együttműködés a francia borászokkal ezer euro bormarketingre Vállalati marketingtevékenység bemutatása a Hilltop Rt.-n A cégtörténet dióhéjban A borászat néhány jellemzője pontokban Külpiaci stratégia a brit piacon Hilltop marketingtevékenysége Hilltop Zrt. SWOT analízise Borfogyasztói szokások/kultúra alakulása Magyarországon Korábbi marketingkutatások a borfogyasztás terén és eredményeik 61 3

3 9.2. A dolgozat kapcsán végzett kutatás Kutatás célja Módszertana Hipotézisek Értékelés és elemzés 68 Következtetések 72 Javaslatok 73 Befejezés 75 Mellékletek 77 Irodalomjegyzék 88 4

4 Bevezetés A bor jelentősége megnőtt, hiszen egyre többen érdeklődnek iránta a világon. Azok az idők végleg elmúltak, amikor a kiváló minőségű bor fogyasztása csak a felső tízezer kiváltsága volt. Tulajdonképpen mára minden bor elérhetővé vált, mert a fogyasztók a legelőkelőbb nedűket is megkóstolhatják, ha arra támad kedvük. Alkalma nyílik erre a különféle rendezvényeken, vagy a gyarapodó bórkóstoló klubokban. Részt vehet különféle borutakon, megismerheti egy-egy tájegység borászati jellegzetességeit. A bor fogyasztása másképp is demokratizálódott. A bor kultuszának és kultúrájának történetében még soha nem volt ilyen óriási, sokrétű és minőségi a kínálat. Mindez széles körben elérhető, így megnyíltak a lehetőségek a minőségi borok megismerése és élvezete előtt. Míg Európa fogyasztóinak a poharába töltött nedű soha nem látott színvonalat ért el, addig a borstílusok és típusok egyre jobban közeledtek egymáshoz. Mindenhol a divatos fajtákat telepítették, még olyan éghajlati körülmények közé is, ahol kis esély volt megmaradásukra. Csak az utóbbi években veszített a lendületéből az uniformizálódott nemzetközi borok fejlődése. Főként az európai országokban, ahol a szőlőfajták óriási genetikai tartalékkal rendelkeznek, kezd újra feléledni a különleges, jellegzetes, a termővidékre jellemző, összetéveszthetetlen mivoltukat megtartott borok iránti igény. Ízlések és pofonok különbözőek akárcsak a minőség. A legsokrétűbb, legizgalmasabb élelmiszer, a bor esetében a minőséget még is meg lehet határozni. Viszont a bor vásárlásakor a címkéről aligha lehet megtudni, hogy a szőlész és a borász kihasználta-e az ültetvény fekvését és fajta adottságait. Manapság a borászat technikai és vegyipari fejlődése a tengerentúlon és Európában is a törvénykezés előtt jár. A törvénykezés a fejlődést lassan és egyáltalán nem törvényszerűen követi, így ma világszerte sok pincészetben szinte minden megengedett. Kísérleteznek mindennel, ami nem egyértelműen tilos, sőt időnként még azzal is. A címkén ezt a legtöbb országban nem kell feltüntetni. 5

5 A bor esetében a fogyasztó más élelmiszereknél sokkal inkább arra kényszerül, hogy tájékozódjon, élesítse érzékeit és tudatosítsa vásárlását. A jelenlegi borkínálat jóval nagyobb és gazdagabb, mint a múlt században. Manapság sok olyan országban is folyik hivatásos szőlőtermesztés és borászat, ahol néhány évtizede csupán csemegeszőlőt termesztettek. A jobb szállítási lehetőségek lehetővé teszik az egzotikus különlegességek importját is. Még soha nem voltak ennyire nyitottak a fogyasztók egy-egy új íz megismerésére. A borpiac emiatt színességében és mozgalmasságában alapvetően különbözik a hagyományos kereskedelemtől. A harmadik évezred globalizált borvilágában az elmúlt évszázadok kissé megporosodott pinceromantikájának amelynek varázsa egyébként is csupán egy szűk réteg kiváltsága volt már nincs helye. A bor ma a lakosság minden rétegének elérhető. 1 A dolgozat célja Abban a reményben választottam ezt a témát, hogy felhívjam a figyelmet a bormarketing megnövekedett szerepére, valamint bemutassam, hogyan lehet egy jól kidolgozott marketingstartégia segítségével sikert elérni a borok hazai és nemzetközi értékesítésében. Bár hazánkban is felismerték a bormarketing stratégia kidolgozásának fontosságát, és több figyelmet fordítanak mind a szőlő és borágazatra, mind pedig a magyarországi bormarketingre, jelentősebbe eredményeket eddig nem értek el, még mindig hiányzik a megfelelő stratégia és összefogás, valamint hiányoznak az anyagi eszközök. A finanszírozáshoz szükséges tőke hiánya szintén gátat szab a fejlődésnek. Az Európai Unió tagjaként jövőben várhatóan még nagyobb figyelmet és támogatást fog kapni az ágazat hazánkban. Dolgozatomban szeretném körülírni, és amennyire lehetséges meghatározni a magyar bor illetve a borágazat versenyképességét, hiszen az EU- ba lépésünk alapvetően új helyzetet teremtett. Továbbá a dolgozatom kiterjed a borágazat hazai marketingtevékenységre, illetve borfogyasztási szokások alakulására a bekövetkezett változások tükrében. A téma feldolgozását nehezíti, hogy nem létezik az egy magyar bor, hanem az ágazat igen sokrétű, így fontos, hogy a végtermék jellemzése, mely eltérő termelési, gazdasági és piaci adottságokkal bír, versenyképességét illetően szintén differenciált és letérő legyen. 1 André Dominé: Bor, Vincze Kiadó (2004) 6

6 A szakdolgozat első részében részletesen feltárom a szektor problémáit, bemutatom a nemzetközi és hazai borágazat helyzetét. Ez utóbbit a STEEP külső környezeti elemzéssel illetve a porteri 5 tényezős versenyhelyzet modell segítségével. Szintén bemutatásra kerülnek a borfogyasztási tendenciák. Ezek után említésre kerülnek az EU-csatlakozás utáni eredmények. Külön fejezetben írok a hazai bormarketing tevékenységről. Majd az utolsó fejezetben kerül sor az általam végzett kutatásra és annak értékelésre. Felhasznált irodalom és módszer A dolgozat elkészítésénél elsősorban meglévő információs forrásokra, adatbázisokra támaszkodhattam, ezek feldolgozásán túl primer adatgyűjtésre is lehetőségem volt kérdőív formájában illetve azt megelőzően személyes interjúk során. A magyar borra vonatkozó legtöbb speciális dokumentum és publikáció az Agrármarketing Centrum, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa honlapján volt található. A statisztikai adatokhoz a KSH honlapján illetve a GFK honlapján jutottam hozzá. A dolgozat információs alapját igen hasznosan egészítették ki azok a személyes interjúk, amelyek során első kézből, a termelőktől, a pincészetektől, nagybani fogyasztóktól (kereskedők, étteremvezetők) véleményeket halhattam mind a magyar bor versenyképességéről, mind a problémákról, illetve a jelenlegi és a jövőbeni feladatokról. 1. A borágazat helyzete Kelet- Európában Az önmagát évtizedekig elbarikádozó keleti blokk szétesése után Kelet- Európa bortermelő országok megkezdték a felzárkózásukat a nyugati szomszédaik borászati kultúrájához. A legnagyobb nehézséget és követelményt a gondolkodásmód teljes átformálása jelentette. Ma a borokat a nyugati piacokra kell szállítani, mivel a keleti exportpiacok nem állnak rendelkezésre a rendszerváltás előtti időszak mértékében. A szőlészek, borászok, szövetkezeti pincészetek teljesen új helyzet előtt állnak. A verseny az európai uniós csatlakozással még inkább éleződött a Csehország, Szlovákia valamint Magyarország között. Vélhetően 2007-ben ez vár Romániára és Bulgáriára is. A csatlakozással együtt a borkészítés jogi szabályozását is át kellett venniük az új 7

7 tagországoknak. Az itt készülő boroknak azonban nem csak az Európai Unióban termelt borokkal, hanem az egész világ borválasztékával kell megküzdenie. A borok minősége hirtelen előtérbe került, míg a mennyiséget erősen csökkenteni kellett. Ez az átalakulás már nagy lépésekkel halad előre, de még korántsem fejeződött be ig Európa borászatában egyértelműen átlátható viszonyok uralkodtak. Az egyik oldalon helyezkedett el az egykori Európai Közösség 12 tagállama, amelyből hétben folyik bortermelés. A másik oldalon helyezkedik el az egykori KGST 10 tagállama, amelyből Bulgáriában, Romániában, Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és az akkori Szovjetunióban termelnek bort, a világ szőlőterületének mintegy 20 százalékában, 2 millió hektáron. Ez a szocialista gazdasági közösség azonban ma már nem működik. Ebből következik, hogy a régi mechanizmus, és az emberek gondolkodásmódja elavult. A privatizáció ellenére Magyarországon és Bulgáriában sok gazdaság még állami tulajdonú. Ezekben az országokban a most felnövekvő új szőlész-borász generáció már felismeri, hogy milyen fontos a gondolkodásmód gyökeres megváltoztatása. Ők már tanácsot kérnek más országok szakembereitől. Eddig elvégzett munkájuk már meghozta az első eredményeket. Szlovéniában és Magyarországon évek óta jelentkeznek kiemelkedő termékek, amelyekkel nemzetközi összehasonlításban sem kell szégyenkezni. A nyugati bortermelő országok szakemberei a helyzetet felismerve, nagy igyekezettel próbálják a keleten kialakult, megváltozott helyzetet kihasználni. Elsősorban Magyarországon, de más országokban is a nemzetközi színvonalnak megfelelően, a helyi borászokkal közösen készítenek borokat a toscana-i, a bordeaux-i, valamint a német termelők és kereskedők. A kelet-európai borok a különböző megmérettetéseken figyelemre méltó sikereket érnek el. Az idelátogató újságírók nagy beruházásokról és a helyi borászok nagy erőfeszítéseiről adnak hírt. Kelet- Európa országai közül egyedül Magyarország tud igazán kiváló minőségű, valóban világhíres bort felmutatni Magyar borágazat helyzete -Magyar tendenciák A magyarországi minőségi bortermelés tradícióját a rendszerváltás előtti időszakban nem kezelték megfelelően. A KGST piac felbomlása után azonban az egész borüzletágat új alapokra kellett helyezni. Az utóbbi tíz év során az üzletág hatalmas modernizáción ment keresztül, melynek célja az volt, hogy felzárkózzon a nyugati standardokhoz. Magyarországi bortermelők újra kialakították saját egyedi borstílusukat. 8

8 A bor iránti érdeklődés az utóbbi években, évtizedben örvendetes módon megnövekedett. Újra felfedezték mindazokat az értékeket, amelyeket a művészek a bor iránti tiszteletből, szeretetből, csodálatból, vagy a bor által megihletett állapotban alkottak és így a bor áttételesen is hozzájárult az emberiség gazdagodásához. A borvidékek, borpincék nyújtotta esztétikai, kulturális és kulináris gyönyörök együttese a borturizmust turizmus egyre jelentőségteljesebb ágává tette. A legújabb jogszabályok megpróbálják fokozni a bortermelés feletti ellenőrzést, és így emelni az általános minőséget. Sajnálatos módon elég hosszú időn keresztül fejtették ki romboló hatásukat Magyarországon az igénytelen hamisított borok és a gátlástalan borkészítők, és ez azok a jó hírét is befolyásolta, akik minőségi borokat állítanak elő. Azok a tényezők, amelyek Magyarországot nagy bortermelő országgá tették valamikor, ma sok külföldi befektetők vonzanak, akik hozzájárulnak a választék bővítéséhez, mind az olcsóbb irányban, mind pedig a felső kategóriás minőségi borok tekintetében. 2 A bortermékek kétharmada belföldi piacon, maradék egy harmada pedig exportpiacon kerül értékesítésre. A belföldi piacon ma már széles kínálata van az importált boroknak. Az EU-ba a szigorú szabályok ellenére is évről évre egyre több minőségi bort tudunk szállítani. Amerikában köztudottan csökken a borok iránti kereslet. Az egészséges életmód propagandája miatt, azonban minőségi palackozott boraink még tudják tartani részarányukat Ágazati összefogás 2005 szeptemberében mintegy száz élvonalbeli borász írta alá a 14. Budapesti Nemzetközi Bor-és Pezsgőfesztiválon azt az állásfoglalást, melyben az Uniós bortámogatási rendszer reformjához és a magyar bortörvény módosításához ajánlják fel közreműködésüket. A magyar bortermelők az elmúlt 15 év alatt újrateremtették a szőlőbirtokokat, feltámasztották a minőségi bortermelést. Ezzel párhuzamosan megjelentek a felkészült fogyasztók és borszakírók. Eredményeiket nemzetközileg is elismerik, javítva ezzel a hazánkról külföldön kialakított képet. 2 Berács József Lehota József- Piskóti István- Rekettye Gábor: Marketingelmélet a gyakorlatban, 169.o. 9

9 A sikerekre árnyékot vet azonban, hogy a termelés jelentős része még mindig szőlőt soha nem látott hamisítvány, az export mennyisége és minősége egyaránt csökkenő tendenciát mutat, ugyanakkor egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a belső piacból az import borok. Európa többi országához mérten példátlanul magas adóterhekről és a hiányzó közös marketingről tanúskodnak az ellehetetlenülő gazdák és a kiüresedő falvak. Az állami marketinggel támogatott újvilági tömegborok dömpingjével szemben az EU számára nem nyújt hatékony védelmet a jelenlegi - visszaélésekre módot adó és kevéssé hatékony - termékpálya-politika. A rendszer a felesleghez vezető ültetvények kivágásával, és az eladhatatlan borok lepárlásával már nem tudja elérni a piac egyensúlyát, sőt indirekt módon az importot ösztönzi, ezért 2006-tól megkezdik annak újratárgyalását. A pincészetek úgy vélik, hogy az új támogatási politikának nem a piacról történő kivonást, hanem a versenyképes feltételek mellett megtermelt borok piacra kerülését kell szolgálnia. Segítenie kell a tömegborok esetében az egyenletes minőségű, jó ár-érték aránnyal termelő szövetkezések, közös márkák kialakulását annak érdekében, hogy termékeik jobb eséllyel vehessék fel a versenyt az importtal szemben. Ezen borok esetében a túlzottan szigorú törvényi előírások rontják a versenyképességet, ezért feleslegesek. Az eredetvédett borok termelői is új szabályozást igényelnek. Határozott és szigorú fellépést követelnek a hozamkorlátozás érdekben és a borjavítási eljárások ellen, mert véleményük szerint csak így őrizhető meg a hagyományos minőség. Ezen intézkedésekkel párhuzamosan támogatni kellene a családi vállalkozásokat a fejlődés útján: a gépesítést és a gasztronómiai piacra jutást. A közvetlen fogyasztói értékesítés, a borutak kiépítése és termőhelyi marketing akciók jóval nagyobb összegeket igényelnének, hiszen hazánkban a háznál történő eladások aránya az európai átlag harmadát se éri el. A borászok szerint a szaktárca hamisítások visszaszorítását célzó jelenlegi elképzelései nem működőképesek. A zárjegy tervezett bevezetése nem oldaná meg a problémát, mert úgy róna további terheket a termelőkre, hogy közben a fiktív származási igazolásokkal ellátott hamis borok is hordhatnák a megkülönböztető jelzést. A javaslat szerint az állami kontrollt az Országos Borminősítő Intézet piaci utóellenőrzései, a szaktárca részéről pedig a termés mennyiségére vonatkozó rendszeres, szúrópróbaszerű ellenőrzések bevezetésével lehetne hatékonyabbá tenni. 10

10 A szőlőültetvények azon kevés ember által létrehozott objektum közé tartoznak, melyek a táj organikus részét képezve valóban hozzájárulnak annak értékéhez. A termelők ezért fontosnak tartják a közelmúltban nyilvánosságra hozott szőlőkivágások tervezete kapcsán megfogalmazni igényüket a legnagyobb nyilvánosságra, a tényleges állapot figyelembevételére, valamint a védett szőlőterület fogalmának bevezetésére a különleges értékű termőhelyek védelme érdekében, hiszen ezekkel a területekkel el kell tudnunk számolni a következő generációknak. 2. Külső környezetelemzés a hazai borágazatra A marketingkutatási probléma környezeti hátterének megértéshez meg kell ismernünk a kutatást befolyásoló külső tényezőket: magát az iparágat, annak magyarországi helyzetét. Ezért elvégeztem a STEEP elemzést a hazai borágazatra: Társadalmi-demográfiai tényezők: belső migráció azaz egyre több vidéki fiatal költözi városokba főleg Budapestre - mint a kutatások is igazolták a borfogyasztás elsősorban a városiakra jellemző. Növekszik a felsőfokú végzettségek aránya lakosságon belül márpedig a minőségi borfogyasztás ezen réteghez köthető leginkább /magasabb igényeik és magasabb jövedelmük miatt/. A 90-es évek végétől fogva kialakulóban van egy anyagilag igen erős, az élet minden területén magasabb elvárásokkal bíró szingli réteg amely egyik nagy célcsoportját képezi a nemcsak a külföldi, hanem hazai borágazatnak. Emellett van egy másik réteg is, ami figyelembe veendő a borfogyasztói szegmensek kialakítása során, mégpedig a fiatal értelmiségi de még gyermektelen párok. Ők azok, akik még élni szeretnének egy kicsit, mielőtt belevágnak a valós családi életbe. Ide soroljuk a kulturális tényezőket is /étkezési szokások változása, szabadidő felhasználásának változása/: A borvidékek, borpincék nyújtotta esztétikai, kulturális és kulináris gyönyörök együttese a borturizmust turizmus egyre jelentőségteljesebb ágává tette. A boroknak az alkoholos italok piacán betöltött pozícióját több tényező is befolyásolta az elmúlt évek, évtizedek során. Talán a legnegatívabb hatása az ágazat szempontjából az alkoholellenes kampányoknak volt, s ezzel összefügg az egészséges életmód térhódítása, ami az alkoholos italok fogyasztását szintén nem segíti. Az egészséges életmódra való törekvés azonban kettős hatást is kivált/hat, egyrészt a nagyon fanatikusak estében ez abszolút alkoholmegvonást jelent, viszont sokaknál a 11

11 francia paradoxon hatására a korlátozott mennyiségű,- tudományosan is igazolt jótékony hatása miatt-, vörösborfogyasztás terjedőben van. Technológiai tényezők: új termékek megjelenése reduktív technológia elterjedése, az innováció határtalan lehetőségei génmanipulált betegségeknek ellenálló szőlőfajták kikísérletezése, házasítások, a K+F költségvetés változása, a műszaki fejlesztések szigorúbb szabályozása. Modern, a külföldi standardoknak megfelelő mintaüzemek megjelenése. Gazdasági tényezők: KGST felbomlása és felvevőpiacának megszűnése nagy csapást jelentett a hazai borágazatra, azonban az EU-ba lépéssel újabb piaci lehetőségek nyíltak meg hazánk előtt. A másik fontos tényező, hogy 1990 után az ágazat privatizálásra került. Ennek során szétvált egymástól a termelés és a feldolgozás. A privatizáció hozott pozitívumokat és negatívumokat egyaránt. Az ültetvények és birtokok többsége felaprózódott, a feldolgozói hátteret alkotó nagyüzemek feldarabolódtak. Egy részük külföldi szakmai befektetők kezébe, másik részük hazai befektetők tulajdonába került. Az ültetvényterület 85 százaléka öt hektárnál kisebb tagokból áll, atomizált a termékelőállítás, ezért nagyon fontos lenne a feldolgozásban, értékesítésben, marketingben a termelők szerveződése. Negatívként hatásként értékelhető, hogy kis borászatok nem elég tőkeerősek sem a marketing sem az innováció terén. A hazai borszektorban jellemző tőkehiány. Az EU-ba lépésünkkel sajnos megnyíltak a kapuk az újvilági borok előtt is, amely egyelőre még nem nagy mennyiségben, de konkurenciát jelentenek a saját piacunkon a hazai borokkal szemben. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy az utóbbi 15 évben a jövedelem-színvonal emelkedett hazánkban, ami jelentősen befolyásolja a diszkrecionális jövedelem nagyságát. Természeti tényezők: Magyarországon 191 ezer hektár első osztályú szőlőtermelésre alkalmas terület van, jó lenne, ha ennek az adottságnak legalább a felét ki tudná használni az ágazat. A statisztikai nyilvántartásban 93 ezer hektár az összes szőlőültetvény, ebben azonban sok olyan terület van, amelyet már egyáltalán nem művelnek. A tömegtermelés évtizedeiben a hagyományos, kiváló minőséget adó, ám nehezen művelhető termőterületeket folyamatosan feladták. A hegyek tetejéről a szőlők folyamatosan a szoknyára húzódtak le, ahol hatékonyan lehetett nagyteljesítményű gépekkel üzemileg 12

12 termelni. A magyar borászat világban elért sikerei azonban mostanra indokolttá tették ezen területek újbóli művelés alá vonását. A jelenleg gyep, illetve legelő besorolású régi szőlőhegyek számára is korán jött hazánk EU csatlakozása, még nem sikerült a lelkiismeretes és elhivatott szőlészeknek teljesen visszatelepíteni a domboldalakat. A csatlakozás után igen nehézkessé vált ez a folyamat, hiszen ma csak úgy lehet új területet művelés alá vonni, hogy kiváltják azt, valahol máshol kivágnak annyi szőlőt, amennyi a betelepítendő terület mérete. Politikai-jogi tényezők:. A marketing-döntéseket a politikai /jogi környezet alakulása is nagyban befolyásolja. A törvényi előírások néha új piaci lehetőségeket is teremtenek. Ide tartozik például az üzleti élet törvényi szabályozása, a különleges érdekcsoportok előretörése /lobbizás például a tokaji védelme/. Talán nem szükséges magyarázni, hogy az EU-tagság nemcsak gazdasági, hanem jogi szempontból is új kihívások elé állította a hazai borszektort. Az EU szabványait kellett átvenni a minőségellenőrzések és a támogatási rendszer terén. A legújabb jogszabályok megpróbálják fokozni a bortermelés feletti ellenőrzést, és így emelni az általános minőséget. A jelenlegi kormány a bor jövedéki adójának nullakulcsossá tételével próbál a borászok kedvében járni. Az EU törvényileg is szabályozza a telepítési programot: azaz az új EU-s szabályozás szerint csak úgy lehet újabb ültetvényeket létesíteni, ha ugyanannyit máshol kivágnak. Az agrárpiaci rendtartási törvény nem működik, a szőlőtermelők számára semmilyen védelmet nem jelent, van olyan termelő, aki még ma sem kapta meg a pénzt a tavalyi szüretkor leadott szőlőjéért. Iparág specifikus tényezők: Magyarországon a hazai márkák/termékek mellett a legnagyobb európai, sőt most már az Európán kívüli bortermelő országok termékei is megjelentek, az iparágat erős verseny jellemzi. A fogyasztó sokféle ízű és különböző minőségű borok közül választhat. A piacszegmentálás, célcsoport-választás, pozícionálás segítségével a vállalatok/cégek csökkenteni tudják a versenytársak számát, de az egyes szegmenseken belül is éles harc folyik a vásárlókért. 13

13 A kis magánpincészetek nem elég tőkeerősek hogy hosszútávú marketing/reklámkampányt folytassanak termékeikkel kapcsolatban. A nagyok közül pedig többen inkább külföldre próbálnak betörni- a magyar piac intenzív megdolgozása helyett. Magyarország Magyarország, mint jogi és gazdasági környezet, nem sokban különbözik a többi főként nyugat-európai országtól, melyekben a borágazatnak kiemelkedő szerepe van: nálunk is kialakult a piacgazdaság, a vállalatok célja a fogyasztói igények megismerése és kielégítése, a márkanevek védelme szintén biztosított. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a lakosság rendelkezésére álló jövedelme az európai átlag alatt van, ennek megfelelően kell kialakítani az árpolitikát. A fő különbség mégis inkább a vásárlói magatartásban keresendő. A médiafogyasztási szokások, az árérzékenység, a termékfogyasztási szokások és a vásárlói preferenciák megismerése ezért a kutatás alappillére. 3. Versenyhelyzet elemzése a hazai borágazaton belül Porter-i elemzés Az iparági versenyt alakító öt tényező: helyettesítő termékek, vevők, már meglévő versenytársak, lehetséges új belépők (profitcsökkentők), szállítók. Helyettesítő termékek (def: ugyanazt a funkciót tudják ellátni, mint az adott iparág terméke): A borpiacon a helyettesíthetőség mértékét, illetve a helyettesítő termékek körét az adott piaci szegmens határozza meg. Elemzés szempontjából azok a helyettesítő termékek erősítik a versenyt, melyek folyamatosan, tendenciaszerűen javítják árteljesítmény arányukat, illetve amelyeket magas nyereséget elérő iparágak állítanak elő hiszen így kettős árversenyre képesek. A nemzetközi és hazai borpiacon megfigyelhető az a tendencia, hogy az egyéb alkoholos italok (sörök, égetett szeszesitalok) illetve a nem alkoholos italok (ásványvíz, szénsavas üdítők, gyümölcslevek) egyre erősebb versenyt gerjesztenek a borral szemben. Ez utóbbiak terjedése az étkezési szokások változásának illetve az egészséges életmód terjedésének tulajdonítható. Ugyanakkor az említett italok helyettesítő hatása függ attól, hogy a borpiac 14

14 mely szegmensében elhelyezkedő borról beszélünk. A legerősebb hatás az olcsó borok szegmensében jelentkezik, míg a médium és főleg a prémium kategóriában már sokkal tompítottabb formában jelentkezik csak a helyettesítés. A prémium szegmens esetén még az egyes borok sem igazán helyettesítik egymást, míg a médium szegmensben az egyes bortermelő országok borai lehetnek egymás helyettesítői azonos fajtájú borok esetében. Ekkor pedig nyilván az a termelő jut előnyhöz, amely borának ár-érték aránya jobb. Ez azt jelenti, hogy az adott áron jobb észlelt minőséget produkáló, illetve adott minőséget alacsonyabb áron előállítani képes termelők kedvezőbb pozícióba kerülnek. Ebben a szegmensben emellett jelentős differenciáló tényező a termelő márkája, annak bevezetettsége, ismertsége és elismertsége, illetve a származási országhoz kapcsolódó fogyasztói imázs. A legalsó szegmens esetén a fentiek ugyanúgy megállják a helyüket, azzal a megszorítással, hogy a márka, illetve a value for money elvet jobban érvényesíteni tudó szereplők érhetnek el sikereket. Ugyanakkor ennél a szegmensnél jelentkeznek markánsan az egyéb alkoholos italok (sör, tömény szeszek), valamint az alkoholmentes italok (ásványvíz, gyümölcslevek, szénsavas italok) helyettesítő hatása. A sör és a bor keresztár- rugalmassága jelentős mértékű, s érdekes, hogy csak egyik irányba működik, visszafelé nem, azaz ha a bor ára növekszik, jelentősen csökken a fogyasztása, s a vásárlók inkább sört vesznek helyette ugyanakkor, ha a sör ára emelkedik, fogyasztása csökken ugyan, de nem a bor lesz a helyettesítő termék. Az alkoholos italok közül a sörfogyasztás 3 okból kifolyólag továbbra is komoly vetélytársa a bornak: - az elmúlt években jelentős külföldi beruházások zajlottak le hazánkban - jelentős gyártókapacitások épültek ki - a sör elosztási és eladási hálózata igen jól kiépült az utóbbi időben mind a kereskedelemben, mind a vendéglátás területén és jelentős promóciós tevékenységet folytatnak. Itt fontos megemlíteni az egyes alkoholos italok adóterheit, ami szintén befolyásolja a versenyképességet, s a helyettesítés intenzitását. 15

15 Az utóbbi másfél évtizedben a legtöbb ilyen alkoholos ital adója csökkent, ez leginkább a sört érintette, ami természetesen javította piaci pozícióit. A bor adója is számos országban csökkent, de a nagy bortermelő országokban általában nem változott, a bor helyzete viszont relatíve megerősödött, mivel ezekben az országokban a sör adója kissé emelkedett. Ez a bortermelői szféra szerepének közvetett erősítését is szolgálja. Mindkét helyettesítő terméktípus előállítói/forgalmazói esetében általában tőkeerős vállalatokról van szó, amelyek élnek is az erős anyagi háttérből eredő előnyökkel. Marketingkommunikációjuk sokkal erősebb, szinte minden médiumban megtalálhatóak reklámjaik, beleértve a leginkább költséges televíziót is. Ráadásul ezek a termékek sokkal homogénebbek, egysíkúbbak, mint a borok. Vevők alkupozíciója: A vevők alkupozíciója jelentős hatással van a versenyhelyzetre. Ezt az alkupozíciót számos tényező befolyásolja. Érdemes számba venni, hogy egyáltalán milyen típusú piaci szereplők jöhetnek szóba, mint vevők. A vevő jelentheti a klasszikus értelembe vett vevőt, azaz a végső fogyasztót. Ilyen jellegű eladásra akkor kerül sor, amikor a pincészet közvetlenül a nagyközönségnek értékesíti termékeit. Az értékesítés ezen módja mintegy 50 %-os arányt képvisel Olaszországban, Spanyolországban illetve Ausztriában ez a fajta értékesítés erősen kötődik a borturizmushoz. Magyarországon ez még viszonylag kis részét teszi ki az értékesítésnek, de nyugati szomszédaink jó példaként szolgálnak arra, hogyan lehet turizmust és gasztronómiát segítségül hívni az értékesítés növelésére. A kereskedelem többféle formában jelenhet meg, mint vevő, ezek közül a következők a legfontosabbak: importőrök, borszaküzletek, középméretű élelmiszerüzletek, hiper és szupermarketek, valamint a HORECA (Hotel- Restaurant-Cafe) szektor, mely utóbbi a vendéglátóipart jelenti. A vevő alkupozíciója többek közt akkor erős növelve így a versenyt ha koncentráltan, vagy az eladók összes értékéhez képest nagy tömegben vásárolnak. Ez a helyzet csak abban az esetben áll fenn, ha külkereskedelmi áruforgalom esetén importőrök és nagykereskedők, illetve borkereskedelem esetén külkereskedelmi láncok, vagy szövetkezetek lépnek fel vevőként. Ez leginkább a hiper és szupermarketek esetében figyelhető meg. 16

16 Általánosságban kijelenthetjük, hogy manapság a hiper és szupermarket láncok kezében összpontosul a kiskereskedelmi forgalom nagy többsége, s ezek a kereskedelmi szereplők egyenként is nagy tételben vásárolnak. Ez azért fontos, mert ezek a láncok sokszor nagykereskedelmi funkciókat is ellátnak, és az importőröket is kihagyva közvetlenül a termelőtől vásárolnak. A láncok által támasztott szigorú feltételeknek - 60 napos fizetési határidő, pontosság, flexibilitás a szállított mennyiséget illetően, versenyképes ár, polcpénz, stabil és megbízható minőség, részvétel a lánc adott bort érintő reklámkampányaiban és értékesítőösztönző akcióiban, saját akciók kötelező szervezése és lebonyolítása azonban ugyanúgy meg kell felelnie az exportáló termelőnek is, mint adott viszonylatban belföldi versenytársának. Más részről ezekben az üzletláncokban az olcsó és médium szegmens termékei kerülnek elsősorban értékesítésre, melyek közül az előbbi kategóriába tartozó borok a kereskedelem szempontjából szinte standard termékeknek minősülnek, lévén rengeteg termelő kínálja ilyen jellegű borait, és a fogyasztók is könnyen áttérnek egyik márkáról a másikra. Ezért amennyiben egy bizonyos termelő bora már nem képes akkora forgalmat felmutatni, mint korábban, a termelő máris lekerül a beszállítók listájáról, és csak komoly erőfeszítések árán tudja magát visszaküzdeni a korábbi pozíciójába, ha sikerül egyáltalán. Tehát a fenti vevőtípus esetén egyértelműen a vevő van kedvezőbb pozícióban, ő diktálja a feltételeket, s jelentősen fokozza ezáltal a versenyt a termelők között. A prémium kategória esetén a fentiek csak részben, illetve tompítottan jelentkeznek, részben azért, mert a magas ár elismertethető s a kereslet is differenciáltabb, részben pedig azért, mert ezen borok értékesítése elsősorban a borszaküzletek, illetve a HORECA szektor közvetítésével történik, melyek esetében nem jellemző nagyfokú koncentráció. Hazánkban jelentős alkupozíciója a kereskedelmi vevőknek (Lidl, Auchan, Tesco stb) van, - mivel ők nagy tételben koncentráltan vásárolnak-, ami megmutatkozik árképzésükben is. Nagyon nyomott árakkal dolgoznak a borok esetében is, ami egyrészről imázsrontó hatású is lehet, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a kevésbé fizetőképes réteg is kipróbálhasson olyan minőségi borokat, amelyeket magasabb áron esetleg nem tenne meg. Tehát egy későbbi potenciális fogyasztói csoport alapjait rakhatja le. 17

17 Már meglévő versenytársak: A már az adott iparágban működő szereplők közötti verseny élességét befolyásolja a versenytársak száma. A borpiac sajátossága, hogy a termelők száma igen magas, tehát ilyen szempontból elaprózott a piac. A hazai konkurencia viszonylag nagy számú, hiszen kicsiny hazánkban 22 borvidék található és minden borvidékről van legalább egy kiemelkedő termelő/borászat. A verseny az olcsó és médium kategóriában erős. Szintén a versenyt növelik a borpiacon az ágazat magas állandó költségei, illetve az olcsó szegmensben a termék megkülönböztetés igen behatárolt lehetőségei, valamint a magas kilépési korlátok. Tehát a már működő versenytársak közötti verseny élességét alapvetően befolyásolja a nagyszámú piaci szereplők megléte, a jelentős túltermelés, és a korlátozott megkülönböztetés az olcsó borok esetében. Lehetséges új belépők: Két tényező befolyásolja, hogy mekkora a veszélye annak, hogy újabb versenytársak lépjenek a piacra és kiéleződjön a verseny: - az érvényesülő belépési korlátok - a piacon már meglévő szervezetek várható reakciója. A borászat terén nem jelentős az iparági koncentráció, azaz a piac kínálati oldalról tekintve igen elaprózott. Különösen igaz ez a prémium, de még a médium szegmensben is. Az olcsó borok kategóriában sem beszélhetünk a piaci potenciál néhány kézben való összpontosulásáról, itt azonban a nagykereskedelmi láncok részéről megfigyelhető az a törekvés, hogy a saját márkás termékkínálatot a borokra is kiterjesszék, s ezáltal termelőként koncentrálják a kínálatot. Ezért jó néhány termelő a lánc saját beszállítójává válik, s annak nevét viselve igyekszik kedvezőbb piaci pozíciókat elérni ebben az egyébként igen éles versennyel rendelkező szegmensben. Természetesen ez a lehetőség csak a legmegbízhatóbb, legstabilabb minőséget nyújtó termelőnek jár, s nekik is csak addig, amíg a támasztott kemény követelményeknek (szállítási határidők, fizetési feltételek, nagyfokú rugalmasság) képesek megfelelni. Belépési akadály lehet az olcsó piaci szegmensben az alacsony árszínvonal és erős árverseny. 18

18 Mindezek miatt tehát megállapítható, hogy a piacon már jelenlévő szereplők egyedül nem rendelkeznek olyan tartalékokkal, melyek segítségével hathatós ellentámadást intézhetnének bármely potenciális új belépő ellen, az pedig egyáltalán nem jellemző, hogy nagy számuk miatt közösen lépnének fel egy esetleges betolakodó ellen. A fent felsoroltak mellett komoly akadályt jelent az új belépőkkel szemben a borágazatban támasztott adminisztratív és tarifális illetve eredetvédelmi akadályok. A szőlészet borászat, mint gazdasági ágazat sajátosságaiból eredő belépési akadályok számbavételénél azzal a megállapítással kell kezdeni az elemzést, hogy ez egy meglehetősen beruházás igényes ágazat, melynek megtérülése se nem gyors, se nem biztonságos. A belépés akadálya lehet az is, ha a már piacon lévők olyan megkülönböztetett termékekkel rendelkeznek, melyekhez a fogyasztók erősen kötődnek, s ezért jelentős ráfordítások árán lehet csak a vásárlókat elhódítani. A szállító alkupozíciója: Mivel a szőlő borvertikumot a nagyfokú integráció jellemzi, ezért valójában nem bontható fel az ágazat konkrétan szállítókra és feldolgozókra vagy amennyiben ez a felosztás-elkülönülés létezik, mint például hazánkban (A Hilltop palackoz -forgalmaz más borvidékekről származó borokat is), akkor sem a szállítók vannak kedvezőbb alkupozícióban, hanem egyértelműen a feldolgozók. Termelők: Körülbelül 30 ezer árutermelő pincészet működik ma Magyarországon, ebből 500 állít elő gasztronómiai minőséget. Magyarországon ma 4 erősen eltérő csoport különíthető el a nagyságrendjük szerint a nagyok, körülbelül 10 igazán tőkeerős, versenyképes vállalkozás, amelyek jelentős exportérdekeltségeik mellett az egész belföldi piacot lefedő értékesítési hálózatot építettek ki (pl. Hungarovin) társas, egyéni vagy családi vállalkozások : azon pár tucat cég, amelyek a rendszerváltás után, szívós munkával a borászat éllovasaivá nőtték ki magukat. Jellemzőik: a komoly munka által biztosított minőség, és sajnos az állandó tőkehiány. Fontos a bizalomnövelő szerepük: a termelő a nevét adja a termékéhez, ez egyes esetekben mára már szinte márkanévvé vált /melyeknek az utóbbi években egyre erősebb szerepe van a vásárlási döntésben!/. 19

19 A harmadik csoportba a közepes, általában néhány ezer hektoliteres éves forgalmú termelők tartoznak. Ezek körébe tartoznak a regionális pinceszövetkezetek, külföldi érdekeltségű társaságok, magyar vállalkozások összefogásából létrejött cégek. Hosszútávon fontos lenne, hogy az ebbe a kategóriába tartozók megerősödjenek, mivel az éves szőlőtermelés jelentős része az ő közreműködésükkel juthat el a fogyasztókhoz. A negyedik csoport a legnagyobb létszámú, ide tartozik a néhány hektolitertől a néhány száz hektolitert előállító őstermelő, vállalkozói kör, akik félkész borként próbálják termékeiket a piaccal rendelkező nagyobb cégeknek értékesíteni, vagy kannába töltve közvetlenül a fogyasztóknak eladni. Ez utóbbi két csoportba tartozóknak értékesítési célú pinceszövetkezeteket kellene létrehozniuk, így tovább javulhatna a borok minősége. 4. Borfogyasztási tendenciák Mennyit és mit iszunk? Nemzetközi tendenciák Az 80-as évek óta a borfogyasztás visszaesett, majd a 90-es években további drasztikus csökkenés történt. A borfogyasztást illetően Franciaország 34,5 millió hektoliterrel hagyományosan első, második helyen 30,8 millió hektoliterrel Olaszország áll. Erősen lemaradva követi őket az Amerikai Egyesült Államok, Németország, Spanyolország és Argentína, rendre 21,2 ; 19,6 ; 13,8 és 12,4 millió hektoliteres fogyasztásával. A többi bortermelő ország fogyasztása nem éri el az évi 10 millió hektolitert. Az évente egy főre jutó bormennyiség a következőképpen alakul: Luxemburgban 63,5, Franciaországban 57, Olaszországban 54,7 és Portugáliában 50,2 liter. Azonban általánosan ezen országokra is a csökkenés jellemző. A borexport globálisan csökkenő tendenciájú. Franciaország és Olaszország vetélkedik az első helyért. Enyhe exportnövekedés figyelhető meg Spanyolország és Portugáliában. Az import is csökken. A legnagyobb borimportőrök Nagy -Britannia, Franciaország, és Németország (ez utóbbi azonban az egyesítés óta erősen védi saját bortermelő területeit). Belgium és Hollandia jelentős importaránnyal rendelkezik a 90-es évek eleje óta. 20

20 A világon egy személyre eső elfogyasztott bor mennyisége 3,6 literre apadt a tavalyi év végére, ez az eddig mért legalacsonyabb érték. Az elemzők szerint a világ átlagos borfogyasztása 2010-re még alacsonyabbra, 3,4 literre zsugorodhat. Magyarországon jelenleg 33 liter az egy főre eső éves fogyasztás (ennek 20%-a termelői önfogyasztás), ami majdnem megegyezik az európai uniós átlaggal, ami 34 liter. A borissza franciák fogyasztása folyamatosan csökken, és ugyanez igaz az olaszokra is: az elmúlt 33 évben a felére csökkent az átlagos fogyasztás. Míg a franciák 54, addig az olaszok évente átlagosan 49 liter bort isznak. Csak összehasonlításként: 1971-ben még 110 liter bort ittak az olaszok, majd 1990-ben ez 62 literre mérséklődött. Ám nemzetközi viszonylatban még mindig tekintélyes mennyiséget isznak meg a nemes nedűből, ráadásul e két ország együtt továbbra is a világ fogyasztásának több mint a negyedét adja. Az olasz borkedvelők főként a vörösborokat isszák, a fogyasztás 56 százalékát teszik ki a vörösek, míg a fehérborok 37, a rozék mindössze 7 százalékot kaparinthatnak meg. A statisztikai adatok szerint az évtized végére az Egyesült Államok átveszi Olaszország helyét az elfogyasztott bor mennyisége alapján felállított ranglistán. Ezzel együtt a tengerentúlon az egy főre eső éves fogyasztás mindössze nyolc liter. Más országok is felzárkózhatnak a következő öt évben, az angolok például idén utolérhetik a jelenleg 21 liternél tartó ausztrálokat, de ez még mindig kevés lesz az olasz és francia visszaesés ellensúlyozására. 3 A fogyasztói szokások kérdésének tárgyalásakor fontos szólni a globalizáció hatásairól is. A ma már szinte a világ minden területén érezhető jelenség a borok esetében két területen tapasztalható leginkább: a fajta-preferenciákban, illetve a gyártási technológiában. A közízlés ugyanis az un. Világfajtákat értékeli a legmagasabbra, a belőlük készült borok iránt pedig akkor mutatja a legnagyobb keresletet, ha azok könnyedek, üdék ami az úgynevezett reduktív /egyebek között a hagyományosnál drágább/ technológia eredménye. 3 Kelemen Zoltán: Milyen a bor ha magyar, letöltés

21 5. Vélemények a magyar borról és a hazai ágazatról A világpiacon egyre inkább a helyi, speciális fajták futnak. Olyan különleges borokra van kereslet, amelyek nem teremnek meg mindenhol. Ez a szemléletmód sokat segíthet a magyar boroknak is, hiszen ily rengeteg szőlő- és borfajta másutt nincs. Mi segíthet a magyar borágazaton, a marketing vagy/és a szemléletváltás? Ezen fejezetben összegyűjtöttem néhány véleményt a hazai ágazat résztvevőitől, termelőktől, kereskedőktől. Úgy gondoltam az ágazat valós bemutatásához elengedhetetlenül szükségesek ezek is. Kovács Nimród, a Monarchia Borászati Kft. tulajdonosa szerint a jó bornak kultusza van. A vállalkozó néhány évvel ezelőtt azért hozta létre a magyar borexporttal foglalkozó céget, hogy az ország legjobb borvidékeiről összegyűjtött magas minőségi borokat a külföldi piacnak is megmutassa. Kovács úr huzamosabb ideig tartózkodott az USA-ban és ott tartózkodása alatt fedezte fel, hogy nincs jó magyar bor az ottani piacon, és ő ezt a piaci űrt szándékozza kitölteni. A szakember tapasztalata szerint a borpiac olyan terület, ahol rendkívül nagy szerepe van a kapcsolati tőkének és a szakmai bizalomnak, hiszen a borimádók szívesen próbálják ki az új ízeket. Vállalkozásának lényege, hogy új piacokat teremtsen a magyar boroknak. Ami sikerült is, hiszen a New York-i Matt Brothers nevű borkereskedés megvásárlásával nem csak a legjobb import olasz, francia, kaliforniai, spanyol, német, osztrák és argentin piacok - portfoliót kapták meg, hanem egy jelentős amerikai piacot is, amelyen a Monarchia borai is kinőhették magukat. A magyar bortermelés öt százaléka érdekli őket, azaz csak a csúcsborok. A huszonkét magyar borászat közül a legjobbakat választotta ki Vylyan, Demeter, Szepsy, Hétszőlő, Weninger, Takler, Nyakas, gyűjtésük célja, hogy a borok ne versengjenek, hanem kiegészítsék egymást. Az így összeválogatott borokat bátran lehet ajánlani bárki számára szerte a világon. Az említett borászatoknak a legkiválóbb boraira került egyfajta minőségi bélyegzőként a Monarchia logó. A szakemberek a válogatás során olyan borokat kerestek, amelyek ízvilágban és hangulatilag kiegészítik egymást. A bor arculatához, a könnyebb választás érdekében egy hangulatot is kitaláltak, így három kategória közül lehet válogatni: 22

22 mindennapok öröme, alkalomhoz illő és a nagyágyú borok. Szép borokat viszünk a piacra, és megadjuk hozzájuk a sztorit" - dicsekszik a "monarchia". Kovács Nimród a kereskedés mellett saját pincészetet is fenntart. Az egykori egri Pók- Polonyi pincészetet vásárolta meg, amely immár Monarchia Cellars néven fut. Egyik borukból mindössze évi ezerötszáz palack készül "darabáron" negyedmilliós fogyasztói árral. Kovács Nimródnak a magyar borászatról is megvan a véleménye, kialakulatlan és rendezetlen a szakma helyzete" - összegez. A magyar borpiacnak elsősorban nem marketing kell, hanem az, hogy valóban minőségi, finom borokat mutasson fel. Folyamatosan állami támogatás után sír a szakma, ám csak azokat kellene támogatni, akik valóban minőséget termelnek. El kell jussunk ahhoz a felismeréshez, hogy nem a mennyiség a fontos. Kovács szerint a magyar borok másik kellemetlen vonása, hogy túlárazottak, az ár/érték arány gyakran elrugaszkodik a valóságtól. Debreceni Mónika,- a 125 hektáros telepített szőlőterületen gazdálkodó, félmillió palackos bort előállító, ennek 10 százalékát exportáló Vylyan Rt. birtokigazgatója -, szerint Magyarország olcsó, közepes minőségű borokat állít elő; nagyjából ez a kép él a világban rólunk. Ahhoz, hogy divatba lehessen hozni a magyar borokat, nem csupán marketingre volna szükség, hanem homogén, évről évre jó minőségben és nagy mennyiségben előállított italokra, az ezekből gyúrható világmárkákra, amelyek megalapozhatnák a magasabb minőségű és drágább árkategóriájú borok exportját. A villányi borvidéken ez utóbbi minőséget megcélzó főnök asszony a maga részéről a marketingnél is fontosabbnak tartja a jelenleg csak csírájában létező eredetvédelmi rendszer kialakítását, elsősorban a történelmi borvidékeken. Villányban már el is készítették a sajátjukat, csakhogy a minisztériumi jóváhagyás késik. 4 A magyar borászat elképesztő fejlődésen ment át az utóbbi tizenöt évben. Tucatszám keletkeztek milliárdos, százmilliós magánvagyonok, és nem, nemcsak politikusok és gazdasági csúcsvezetők birtokain, hanem tehetséges, szorgalmas, ügyes borászok munkája 4 Kelemen Zoltán: Milyen a bor ha magyar, letöltés

23 nyomán. Az állami segítség utáni sírás azonban legalább annyira része maradt a folklórnak, mint a Szent Márton-ünnep. Heimann Zoltán szekszárdi borosgazda, a paraszti bor- és ételkultúra egyszemélyes intézménye, mellesleg minden hájjal megkent mezőgazdasági üzletembere (volt Bábolnavezér) mondta egy vacsoraasztalnál: persze, nem vidám a helyzet az ágazatban, és a marketing tényleg nagyon gyönge, de azért azt látni kell, hogy kevés olyan gazdasági ágazat van ebben az országban, amibe ennyi állami pénzt juttattak volna. És mindenki azt szeretné, ha az állam adta nagy csomó marketingpénzt ő maga költhetné el, saját elképzelése szerint. Az Agrármarketing Centrum évente milliót költött borra, a most alakult, szintén bormarketingre szakosodott Nemzeti Boriroda elvileg milliárdos nagyságrendű pénzből gazdálkodhat. Ennyi pénzből azért lehetne már egy kis zajt csapni a magyar bor körül. De szinte biztosak lehetünk benne, hogy semmi hatása nem lesz az elköltött pénzeknek. Eddig sem volt. Az állam nem tud marketingelni. Nem tudott és nem is fog tudni soha. Akik jó marketingszakembereket, nagy ötleteket várnak az állami intézményektől, nincsenek tisztában azzal, hogy mi is az a marketing. Jó marketingszakemberek jó cégnél dolgoznak, jó fizetésért. A jó marketinget a jó cégek csinálják. Mert el akarják adni a termékeiket. El kell adniuk. A jó marketinget kikényszeríti a piac. Aki az állami marketingtől várja a magyar bor világhírének visszaállítását (még az sem világos, hogy mennyire volt valaha is világhír ez a világhír), annak továbbra is várnia kell. A jó marketinghez nem is kell föltétlenül sok pénz. Gere Attila pillanatok alatt csinált országosan ismert márkát a Kopárból, a tokaji Szepsy István neve pedig olyan prémium brand, amelyhez hasonlót sokmilliós reklámkampányokkal sem tudnak teremteni más ágazatokban. A kutatás során segítségemre volt Kocsi Gábor a Ship Supply Kft ügyvezetője is, aki a közvetítő kereskedők szemszögéből mutatta be, mire is van kereslet. A cég a Duna- Majna-Rajná-n közlekedő nemzetközi folyami luxushajókra szállít árut (élelmiszereket), egyebek között borokat is. A személyes interjú során Kocsi úr elmondta, hogy a hajók kizárólag csak magyar borokat igényelnek. A rendelésekben a vörös és fehérborok aránya kiegyenlített. Nem igazán jellemző, hogy a vevőik prémium kategóriában rendelnék az egyes borokat, inkább a medium és alacsony árfekvés jellemző. Ez azzal magyarázható, hogy a hajók élelmiszerre költhető anyagi kerete is korlátos bár mindeközben törekednek 24

24 a minőségre is. A rendelések alapján az is elmondható, hogy a Vylyan, Thummerer, Tiffán borászatok illetve a György Villa és a Bujdosó Pince borai az általános elismertek és kedveltek. A hajók nem tudnak sok árut felhalmozni, ráadásul a bor egy kényes termék, amely megfelelő tárolást igényel, ezért a szállítások általában hetente történnek, kis mennyiségű rendelési tételekkel. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy új termékek esetében, ha nem válik be esetleg a kiválasztott fajta, akkor nem kell sokáig ülni a készleten. Kocsi úr azt is elmondta, hogy a kft a borokat nagykereskedésektől (In Vino Veritas Borkereskedés, Bakator Kft, Duplex Drink Kft.) szerzi be, és csak nagyon ritkán közvetlenül a termelőtől. A borok kiválasztása pedig egyrészt a vevők igényei alapján történik, de Kocsi úr is befolyással van a szállított áru fajtájára. 6. Hazai bormarketing Azaz jó bornak is kell cégér 6.1. A bormarketing szerepe Az első vásárlásnál a fogyasztónak egyetlen polci impulzus alapján, a bor kóstolása nélkül kell döntenie. A külalakot - a ruhát - a palack és a címke együttese alkotja, és a vásárló ezek segítségével ítéli meg, hogy megvegye az adott bort vagy sem. A termék piaci pozicionálása a marketing-stratégia egyik első és egyben legfontosabb lépése. Ennek lényege a célcsoport megismerése, majd számukra olyan üzenet közvetítése, ami vásárlást vagy újravásárlást generál. Amennyiben jól pozícionáljuk a terméket, a címke azt és annak üzeni, akit és amilyen módon el akarunk érni. Léteznek olyan kulcselemek, amelyek segítenek a fogyasztóknak a beazonosításban és az újrafelismerésben. Ezen a jellemzők felvállalásával és hosszú távú, tudatos használatával komoly eredményeket lehet elérni. Egyes szakemberek véleménye szerint az induló, kis borászatoknak van a legkönnyebb dolga, mert az ő arculatuk nagyon letisztult tud lenni. A régi, nagy borászatoknak viszont hatalmas kihívást jelent úgy divatosnak lenni, hogy felismerhetőségüket is megőrizzék. Másfél évtizeddel ezelőtt egy abc-ben csak néhány jól ismert bor között lehetett választani. Ma egy hipermarketben még egy borászt is zavarba ejt a választék, azonban rendelkezésre 25

25 állnak különböző marketing eszközök, amelyekkel a címkét kommunikációs eszközzé lehet változtatni. Jó példa erre a nemzetközi versenyeken elért eredmények feltüntetése a palackon, ami támpontot, jelzőtornyot nyújt a fogyasztónak. A polarizálódó piacon folyamatosan nyílik az olló az alsó és felső piaci szegmensek között. Míg a presztízstermék mögött optimális esetben valódi hagyomány és érték van, addig a kínálat alsó részén nincs igény arra, hogy a borhoz történet kapcsolódjon. A hagyományos címkékre a Bordeaux-i pincészetek szolgálnak a legjobb példával, nekik nem kell a divatirányzatokat követniük, mert olyan tájékozott fogyasztói réteget céloznak, akik hajlandóak megtanulni a helyi klasszifikációs rendszert. Boraik egyetlen marketingüzenete a tradíció, imázsukat a klasszikus óvilági francia jellegre építették fel, mert szerintük a "borászat bölcsőjéből származó" termékeiket nem extravagáns jelekkel kell eladniuk. Az, évszázados hagyományokat és történelmi múltat nélkülöző indulók - az újvilágiak - a tradíciót marketing üzenettel pótolják. Nem is áll szándékukban a márka mögé történelmet építeni - ezt a kérdést "életsílus" hirdetéssel hidalják át - ám már ők sem váltanak arculatot minden évben, inkább csak finomítják, csiszolják a megjelenést. Az újvilági stílus legjellemzőbb hazai képviselője a Hilltop pincészet, akinek színes, trendi címkéi az ausztrál vagy kaliforniai borokéihoz hasonlóan messziről kiabálják a polcról: "engem vigyél haza". Ezeken a palackokon kiválóan tanulmányozhatjuk az eye catcher-nek, vagy hook-nak nevezett marketing technikákat. A bor divatos, mert a fogyasztók folyamatosan tanulnak, képzik magukat. Az információ így előbb-utóbb lecsapódik és kialakul a tudásbázis. Már a legalsó szegmensben is megfigyelhető, hogy a bor közkedvelt téma, a csúcsborászok nevét ma már többen ismerik, mint a 22 borvidékünket. A gondokat pedig az idő fogja megoldani, a józanész segítséget nyújt majd a borászoknak, akiknek csak azt kell végiggondolniuk, hogy mit akarnak üzenni a termékükkel. Maga a bormarketing több részből áll: a termőhelyet, ültetvényt, szőlőfajtát, előállítást, illetve ezek a piaci megjelenését és értékét költhetjük hozzá. Mindemellett a piaci információk segítségével befolyásolni képes a tervezést és a kivitelezést. Más 26

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46.

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46. A K I Borpiaci információk II. évfolyam / 22. szám 24. november 23. 45- Bor piaci jelentés 1-4. táblázat, 1-3. ábra: Belföldi értékesítési-árak és mennyiségi adatok 2-5. oldal 5. táblázat: Fogyasztói árak

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

Világtendenciák (szőlő-bor ágazat)

Világtendenciák (szőlő-bor ágazat) Világtendenciák (szőlő-bor ágazat) SZŐLŐTERMESZTÉS 1 A szőlőterület változása A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság

Részletesebben

A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye

A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye Reich László (CMC jelölt) Budapest, 2008. március 18. Tartalom Előzmények A közösségi bormarketing program

Részletesebben

Borpiaci információk. V. évfolyam / 15. szám augusztus hét. Borpiaci jelentés. Hazai borpiaci tendenciák

Borpiaci információk. V. évfolyam / 15. szám augusztus hét. Borpiaci jelentés. Hazai borpiaci tendenciák A K I Borpiaci információk V. évfolyam / 15. szám 27. augusztus 15. 3-31. hét Borpiaci jelentés Hazai borpiaci tendenciák 2. old. A magyar bortermékek importjának alakulása 27 elsı négy hónapjában 1-2.

Részletesebben

A szőlőterület változása

A szőlőterület változása Világtendenciák (szőlő-bor ágazat) SZŐLŐTERMESZTÉS A szőlőterület változása A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 19. szám október hét. Bor piaci jelentés. A magyar borimport alakulása 2006 els félévében

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 19. szám október hét. Bor piaci jelentés. A magyar borimport alakulása 2006 els félévében A K I Borpiaci információk IV. évfolyam / 19. szám 6. 37-38. hét Bor piaci jelentés Hazai borpiaci információk A magyar borimport alakulása 2006 els félévében 1-2. táblázat, 1-8. ábra: Belföldi értékesítési

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 18. szám szeptember hét. Bor piaci jelentés. A magyar borexport alakulása 2006 els félévében

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 18. szám szeptember hét. Bor piaci jelentés. A magyar borexport alakulása 2006 els félévében A K I Borpiaci információk IV. évfolyam / 18. szám 20. 35-36. hét Bor piaci jelentés Hazai borpiaci információk A magyar borexport alakulása 2006 els félévében 1-2. táblázat, 1-8. ábra: Belföldi értékesítési

Részletesebben

A védjegyekkel kapcsolatos fogyasztói reakciók. Kiváló minőségű pálinkák megkülönböztetése a piacon Budapest, 2014. május 21. Dr.

A védjegyekkel kapcsolatos fogyasztói reakciók. Kiváló minőségű pálinkák megkülönböztetése a piacon Budapest, 2014. május 21. Dr. A védjegyekkel kapcsolatos fogyasztói reakciók Kiváló minőségű pálinkák megkülönböztetése a piacon Budapest, 2014. május 21. Dr. Totth Gedeon A téma aktualitása - környezetváltozás változik a fogyasztói

Részletesebben

FIGYELŐ 2015. július 30. 43-45. oldal

FIGYELŐ 2015. július 30. 43-45. oldal Tőkekirály A sajtóhírekkel szemben nem érzékel ellentétet az állami tulajdonos és a Tokaj Kereskedőház között Tombor András, a társaság felügyelőbizottságának, egyben a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanácsnak

Részletesebben

A turizmus, borturizmus az alapköve a borvidék stratégiájának is, melynek szellemében készült el a borvidéki honlap:

A turizmus, borturizmus az alapköve a borvidék stratégiájának is, melynek szellemében készült el a borvidéki honlap: A Balaton-felvidék a Balaton-környéki borvidékek közül eddig eléggé ismeretlen volt a borkedvelő közönség körében. Néhány bor, néhány pincészet ugyan fel-felbukkan a fővárosi borszaküzletekben, éttermekben

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. III. évfolyam / 2. szám február

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. III. évfolyam / 2. szám február A K I Borpiaci információk III. évfolyam / 2. szám február 14. 4- Bor piaci jelentés Borpiaci információk 1-4. táblázat, 1-4. ábra: Belföldi értékesítési-árak és mennyiségi adatok 5. táblázat: Hazai fogyasztói

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

A termékpálya marketing lehetőségei ÉLELMISZERIPARI KÖRKÉP 2016 ALKOHOLOS ITALGYÁRTÁS

A termékpálya marketing lehetőségei ÉLELMISZERIPARI KÖRKÉP 2016 ALKOHOLOS ITALGYÁRTÁS ÉLELMISZERIPARI KÖRKÉP 2016 ALKOHOLOS ITALGYÁRTÁS Az AMC bemutatása 2016. június 15-től a 1259/2016. (VI. 6.) kormányhatározattal létrehozott Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. önálló szervezetként

Részletesebben

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után?

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? XVI. Szőlészeti, Borászati és Marketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Sztanev Bertalan osztályvezető Az uniós szabályozás 2008.

Részletesebben

Borpiaci információk. V. évfolyam / 7. szám május hét. Borpiaci jelentés

Borpiaci információk. V. évfolyam / 7. szám május hét. Borpiaci jelentés A K I Borpiaci információk V. évfolyam / 7. szám 2007. 9. 16-17. hét Borpiaci jelentés Hazai borpiaci tendenciák 2. old. A magyar borexport célpiacai 2. old. 1-2./táblázat, 7-14. ábra Belföldi fehér asztali-

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Zempléni gyümölcsalapú kézműves élelmiszerek fogyasztói magtartásának vizsgálata a nők körében

Zempléni gyümölcsalapú kézműves élelmiszerek fogyasztói magtartásának vizsgálata a nők körében Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Közgazdaságtudományi Szekció Fogyasztói magatartás 1. Zempléni gyümölcsalapú kézműves élelmiszerek fogyasztói magtartásának

Részletesebben

Bormarketing konferencia Sopronban

Bormarketing konferencia Sopronban HAZAI KÖRKÉP Bormarketing konferencia Sopronban Az V. Magyarországi Bormarketing Konferenciát 2004. december 2 3. között rendezték meg a Bormarketing Műhely Kht. és a Sopron Borvidék Hegyközségi Tanács

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

2. tétel: 3. tétel: 4. tétel:

2. tétel: 3. tétel: 4. tétel: 1. tétel: Ismertesse az egyéni és a társas vállalkozások tevékenységének megkezdéséhez szükséges dokumentumokat és azok főbb tartalmi elemeit! Cége versenytárgyalást kíván kiírni. Sorolja fel az előkészítés

Részletesebben

A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE

A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE Összefoglalás KUKOVICS SÁNDOR JÁVOR ANDRÁS Az EU juh és kecskehús termelése gyakorlatilag a 2007-es utolsó csatlakozás óta folyamatosan csökken

Részletesebben

Marketing I. Árpolitika

Marketing I. Árpolitika Marketing I. 7. előadás Árpolitika Dr. Bíró-Szigeti Szilvia egyetemi adjunktus BME-MVT Amiről ma szó lesz: Ár szerepe a marketingben Árképzés fő tényezői Ár-minőség stratégiák Költségek szerepe az árképzésben

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 12. szám június hét. Bor piaci jelentés

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 12. szám június hét. Bor piaci jelentés A K I Borpiaci információk IV. évfolyam / 12. szám 28. 23-24. hét Bor piaci jelentés Borpiaci információk 2. oldal A magyar borexport alakulása 2006 els negyedévében 2-3. oldal 1-2. táblázat, 1-8. ábra:

Részletesebben

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 5. szám március hét. Bor piaci jelentés. Magyar bortermékek exportjának alakulása

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 5. szám március hét. Bor piaci jelentés. Magyar bortermékek exportjának alakulása A K I Borpiaci információk IV. évfolyam / 5. szám 26. március 23. 9-1. hét Bor piaci jelentés Borpiaci információk 2. oldal Magyar bortermékek exportjának alakulása 1-2. táblázat, 1-8. ábra: Belföldi értékesítési

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

A Jeanette s Wine borkereskedés új, miskolci üzletének bevezetése

A Jeanette s Wine borkereskedés új, miskolci üzletének bevezetése Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing Intézet A Jeanette s Wine borkereskedés új, miskolci üzletének bevezetése Fürjes Péter 2013. Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. A borkereskedelem piaci

Részletesebben

20 éves a Tokaj Kereskedőház

20 éves a Tokaj Kereskedőház 20 éves a Tokaj Kereskedőház Készítette: Dr. Kiss István vezérigazgató Budapest, 2013.01.29. 2 Tartalom Szakágazati kitekintés Cégbemutató Szakágazati összehasonlítás Főbb adatok, jellemzők alakulása 3

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 2. szám február hét. Bor piaci jelentés ábra: Nemzetközi asztali bor értékesítési

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 2. szám február hét. Bor piaci jelentés ábra: Nemzetközi asztali bor értékesítési A K I Borpiaci információk IV. évfolyam / 2. szám 26. február 7. 3- Bor piaci jelentés Borpiaci információk 1-4. táblázat, 1-8. ábra: Belföldi értékesítési-árak és mennyiségi adatok 9-1. ábra: Nemzetközi

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. május 4. Élıállat és Hús 2009. 17. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági

Részletesebben

Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről

Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. február 6. Élelmiszergazdaság

Részletesebben

Dévaványa Város Önkormányzata. Dévaványa Város Önkormányzat. Helyi Drogstratégia és Cselekvési Terv

Dévaványa Város Önkormányzata. Dévaványa Város Önkormányzat. Helyi Drogstratégia és Cselekvési Terv Dévaványa Város Önkormányzata 5510 Dévaványa, Hősök tere 1. Dévaványa Város Önkormányzat Helyi Drogstratégia és Cselekvési Terv Bevezetés A kilencvenes évek történései nem csak az államok gazdasági-politikai

Részletesebben

Keressük a fekete macskát egy sötét szobában innovációs lehetőségek a magyar mezőgazdaságban. adó: Kapronczai István um: Agrya, február 26.

Keressük a fekete macskát egy sötét szobában innovációs lehetőségek a magyar mezőgazdaságban. adó: Kapronczai István um: Agrya, február 26. Keressük a fekete macskát egy sötét szobában innovációs lehetőségek a magyar mezőgazdaságban adó: Kapronczai István um: Agrya, 2016. február 26. lyet keressünk? Egy ilyen pici, mondjuk mikrocicá y nagyobbacska,

Részletesebben

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1.

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. MI A MAGYAR ÉLELMISZER? A VM már egy éve próbálja megfogalmazni, de még ma sincs rendelet róla A VM

Részletesebben

Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum

Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Budapest, 2011. június 7. Dr. Bujáki Gábor ügyvezető igazgató Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Részletesebben

A MARKETING FOGALMA február 01.

A MARKETING FOGALMA február 01. A MARKETING FOGALMA 2019. február 01. Szűkebb értelemben: - vállalati tevékenység, - amely elemzi a piacot, - meghatározza az eladni kívánt termékeket és szolgáltatásokat, - megismerteti azokat a fogyasztókkal,

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Élelmiszervásárlási trendek

Élelmiszervásárlási trendek Élelmiszervásárlási trendek Magyarországon és a régióban Nemzeti Agrárgazdasági Kamara: Élelmiszeripari Körkép 2017 Csillag-Vella Rita GfK 1 Kiskereskedelmi trendek a napi fogyasztási cikkek piacán 2 GfK

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 5. előadás A termelés környezeti feltételei A környezeti feltételek hatása Közvetlen Termék-előállítás

Részletesebben

SOLTVADKERTI HEGYKÖZSÉG

SOLTVADKERTI HEGYKÖZSÉG SOLTVADKERTI HEGYKÖZSÉG CÍM: 6230 SOLTVADKERT, SZENTHÁROMSÁG U. 11. TEL.: 78/482-560 Email: soltvadkerthegykozseg@mail.com 2016.08.16. Hegyközségek szerepe A hegyközség a magyar szőlő és bortermelés szerveződésének

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 11. szám június hét. Bor piaci jelentés

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 11. szám június hét. Bor piaci jelentés A K I Borpiaci információk IV. évfolyam / 11. szám 26. 14. 21-22. hét Bor piaci jelentés Borpiaci információk (1. táblázat) 2. oldal 2-3. táblázat, 1-8. ábra: Belföldi értékesítési árak és mennyiségi adatok

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Beszállítók: dualitás és lehetőség

Beszállítók: dualitás és lehetőség Beszállítók: dualitás és lehetőség Egy vállalati felmérés eredményei MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet, CEU 2015. október Lehetőség vagy dualitás? Kis, nyitott, feltörekvő gazdaságok vállalatai Nemzetközi

Részletesebben

Lankadt a német befektetők optimizmusa

Lankadt a német befektetők optimizmusa www.duihk.hu Sajtóközlemény Kiadja: Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK), Budapest Kelt: 2018. október 25. Sajtókapcsolat: Dirk Wölfer, kommunikációs osztályvezető T: +36 (1) 345 76 24, Email:

Részletesebben

A megújulás szükségessége a hazai borászatok marketing tevékenységében

A megújulás szükségessége a hazai borászatok marketing tevékenységében A megújulás szükségessége a hazai borászatok marketing tevékenységében Totth Gedeon Harsányi Dávid A borpiac fejlődésével párhuzamosan, a borkultúra is folyamatos fejlődést mutat hazánkban. A minőségi

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

A Közös Agrárpolitika megváltoztatására irányuló javaslatok

A Közös Agrárpolitika megváltoztatására irányuló javaslatok A Közös Agrárpolitika megváltoztatására irányuló javaslatok Szentirmay Zoltán főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium Agrárakadémia Merre tovább Közös Agrárpolitika? Herman Ottó Intézet Nonprofit

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

Húsok, húskészítmények a fogyasztó szemszögéből Húsvéti sajtótájékoztató - Magyar Húsiparosok Szövetsége Kozák Ákos - 2010. március 16.

Húsok, húskészítmények a fogyasztó szemszögéből Húsvéti sajtótájékoztató - Magyar Húsiparosok Szövetsége Kozák Ákos - 2010. március 16. 1 Húsok, húskészítmények a fogyasztó szemszögéből Húsvéti sajtótájékoztató - Magyar Húsiparosok Szövetsége Kozák Ákos - 2010. március 16. 2009-ben az infláció az egyes kategóriák esetében eltérően alakult

Részletesebben

A választás szabadsága és nehézsége fogyasztói szokások változása a rendszerváltástól napjainkig

A választás szabadsága és nehézsége fogyasztói szokások változása a rendszerváltástól napjainkig A választás szabadsága és nehézsége fogyasztói szokások változása a rendszerváltástól napjainkig Feiner Péter, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke, a SPAR Magyarország Ker. Kft. ügyvezető igazgatója

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. III. évfolyam / 1. szám 2005. január 31. 2-3.

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. III. évfolyam / 1. szám 2005. január 31. 2-3. A K I Borpiaci információk III. évfolyam / 1. szám január 31. 2-3. hét Bor piaci jelentés Borpiaci információk 2-5. táblázat, 1-2. ábra: Belföldi értékesítési-árak és mennyiségi adatok 6. táblázat: Hazai

Részletesebben

Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei

Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei Dr. Polereczki Zsolt Dr. Szakály Zoltán Egyetemi adjunktus Egyetemi docens, Tanszékvezető KE-GTK, Marketing és Kereskedelem Tanszék

Részletesebben

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés GfK Custom Research A friss zöldség, gyümölcs vásárlások GfK Hungária / Sánta Zoltán OMÉK 2011 A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés kedvező adottságok, de csökkenő termelés 2 kemény korlátok között:

Részletesebben

Borpiaci információk. Bor piaci jelentés. Hazai borpiaci információk. Borimport alakulása Magyarországon. 9. ábra: Borimport alakulása Magyarországon

Borpiaci információk. Bor piaci jelentés. Hazai borpiaci információk. Borimport alakulása Magyarországon. 9. ábra: Borimport alakulása Magyarországon A K I Borpiaci információk V. évfolyam / 1. szám 27. január 31. 2-3. hét Bor piaci jelentés Hazai borpiaci információk Borimport alakulása Magyarországon 1-2. táblázat, 1-8. ábra: Belföldi értékesítési

Részletesebben

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2014. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Megjelenik évente

Részletesebben

LOKÁLIS KAPCSOLATOK

LOKÁLIS KAPCSOLATOK LOKÁLIS KAPCSOLATOK 2018.02.28. JÖVŐKÉPÜNK: megváltoztatja a [vásárlókét] [kollégákét] [partnerekét] életet ÉRTÉKEINK BIZALOM KIVÁLÓSÁG NYITOTTSÁG 2 meggyőződésünk Az Auchannál azt gondoljuk, hogy A kereskedő

Részletesebben

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek

Részletesebben

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 1. szám január hét. Bor piaci jelentés

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 1. szám január hét. Bor piaci jelentés A K I Borpiaci információk IV. évfolyam / 1. szám január 24. 1- Bor piaci jelentés Borpiaci információk 1-4. táblázat, 1-8. ábra: Belföldi értékesítési-árak és mennyiségi adatok 2. oldal 3-7. oldal Készítette:

Részletesebben

Az élelmiszeripar jelene, jövője

Az élelmiszeripar jelene, jövője Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

[A bormarketing területei ]

[A bormarketing területei ] [A bormarketing területei ] A bormarketing területei KÖZÖSSÉGI EGYÉNI Globális Regionális Nemzeti Borvidéki Egyéni marketing egy-egy borászathoz / vállalkozáshoz kötődik Saját célok, adottságok, források,..

Részletesebben

Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából

Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők körében az élelmiszer-biztonság szempontjából Németh Nikolett Szent István Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Bükfürdő, 2016. április 7-8.

Részletesebben

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 23. szám november hét. Bor piaci jelentés

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 23. szám november hét. Bor piaci jelentés A K I Borpiaci információk IV. évfolyam / 23. szám 2006. 28. 45-46. hét Bor piaci jelentés Hazai borpiaci információk A vörös asztali borok árának alakulása néhány európai országban 1-2. táblázat, 1-8.

Részletesebben

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

NEM ELÉG MEGBÍZHATÓNAK LENNI, MEG IS KELL MUTATNI! MIÉRT JELENT ÜZLETI ELŐNYT CÉGE SZÁMÁRA A BISNODE TANÚSÍTVÁNY?

NEM ELÉG MEGBÍZHATÓNAK LENNI, MEG IS KELL MUTATNI! MIÉRT JELENT ÜZLETI ELŐNYT CÉGE SZÁMÁRA A BISNODE TANÚSÍTVÁNY? NEM ELÉG MEGBÍZHATÓNAK LENNI, MEG IS KELL MUTATNI! MIÉRT JELENT ÜZLETI ELŐNYT CÉGE SZÁMÁRA A BISNODE TANÚSÍTVÁNY? LEHETŐVÉ TESSZÜK AZ OKOS DÖNTÉSEKET. Vevő Munkáltató Jelen Múlt Tapasztalatok (nálam/mások

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Polányi elosztási elmélete. Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban. A marketing fogalma.

Polányi elosztási elmélete. Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban. A marketing fogalma. Polányi elosztási elmélete Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban Bauer András Berács József Reciprocitás Redisztribúció Piac 2 A piaci csere A piaci csere nem az

Részletesebben

Az ágazati marketing lehetőségei

Az ágazati marketing lehetőségei ÉLELMISZERIPARI KÖRKÉP 2016 MALOM- ÉS SÜTŐIPAR Végváriné Henter Lilla Az AMC bemutatása 2016. június 15-től a 1259/2016. (VI. 6.) kormányhatározattal létrehozott Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. önálló

Részletesebben

Borpiaci információk. V. évfolyam / 12. szám július hét. Borpiaci jelentés. Hazai borpiaci tendenciák

Borpiaci információk. V. évfolyam / 12. szám július hét. Borpiaci jelentés. Hazai borpiaci tendenciák A K I Borpiaci információk V. évfolyam / 12. szám 2007. 4. 24-25. hét Borpiaci jelentés Hazai borpiaci tendenciák 2. old. 1-2. táblázat, 1-8. ábra: Belföldön termelt vörös és rozé borok értékesített mennyisége

Részletesebben

Idegenforgalmi / vendéglátó és szálloda gyakorlati (külön) feladat (KF3)

Idegenforgalmi / vendéglátó és szálloda gyakorlati (külön) feladat (KF3) Az értékelõ tanár tölti ki! Kodolányi János Fõiskola Turizmus Tanszék Érdemjegy: Beküldõ neve: Dancsó Péter Szak: Idegenforgalom- és szálloda szak, levelezõ tagozat Évfolyam: IV. Helyszín: Budapest NEPTUN

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

GABONA VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM

GABONA VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM GABONA VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM EGYESÜLT ÁLLAMOK KITERJESZTETTÉK A DDGS KIVITELÉT Az Egyesült Államok továbbra is jelentős mennyiségben exportálnak DDGS-t. (distiller s dried grains with solubles szárított

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR MAGYAR SZŐLŐ- ÉS BORÁGAZAT ÉRTÉKELÉSE ÉS LEHETŐSÉGEI AZ EU CSATLAKOZÁS TÜKRÉBEN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MARKETING SZEREPÉRE. Készítette: Trestyánszki

Részletesebben

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán 1. Fejezet: Az eladásmenedzsment stratégiai szerepe 2/28/2010 1 A fejezet tartalma 1. A különböző eladási helyzetek 2. Az eladásmenedzsment helye a marketingstratégiában

Részletesebben

Marketing a gyakorlatban I. előadás BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék

Marketing a gyakorlatban I. előadás BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék MARKETINGKUTATÁS Marketing a gyakorlatban I. előadás Kovács István BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Piac-, marketing- és közvélemény kutatás elhatárolása Kutatás: célja a problémamegoldás

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

MRTT XV. Vándorgyűlés

MRTT XV. Vándorgyűlés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR KACZ KÁROLY HEGYI JUDIT GOMBKÖTŐ NÓRA MRTT XV. Vándorgyűlés Mosonmagyaróvár, 2017. október 19-20. TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0010 A kistermelők:

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Kapronczai István 52. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6. Az induló állapot Kérdés: Felkészült agrárgazdasággal csatlakoztunk

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 4. szám március hét. Bor piaci jelentés

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 4. szám március hét. Bor piaci jelentés A K I Borpiaci információk IV. évfolyam / 4. szám 2006. március 8. 7-8. hét Bor piaci jelentés Borpiaci információk 2. oldal A januári ÁFA-csökkenés és jövedéki adó változás hatása a fogyasztói árakra

Részletesebben

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004.

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004. Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 24. Elemzésünket a Központi Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott, a hajdú-bihar megyei székhelyű vállalkozások összesített export-import adatai alapján készítettük

Részletesebben

A vásárlás katedrálisai - Értékesítési csatornák és döntések a kereskedelem. Dr. Piskóti István Marketing Intézet

A vásárlás katedrálisai - Értékesítési csatornák és döntések a kereskedelem. Dr. Piskóti István Marketing Intézet A vásárlás katedrálisai - Értékesítési csatornák és döntések a kereskedelem Dr. Piskóti István Marketing Intézet Disztribúciós mix A marketing (értékesítési, disztribúciós) csatorna kialakítására, működtetésére

Részletesebben

Lokális cselekvés. Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen,

Lokális cselekvés. Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen, Lokális cselekvés Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen, 2011. 05.27. Felvezető: Tiboldi Lajos Név: Ica Apja neve: 15548 SAPHIR-ET Eredményei: 2009 Hódmezővásárhelyi

Részletesebben