Ha építkezünk... Ablakokról általában

Átírás

1 Ha építkezünk... Minden építkezés nagy kihívás. És minden a tervezésen múlik. Érdekes, hogy az építkezők már a tervezés első szakaszában sok mindent végiggondolnak, de a nyílászárókkal kapcsolatos tudnivalókat kevesen járják körül kellő gondossággal. Pedig az ajtók, ablakok és kiegészítő szerkezeteik gondos kiválasztása, sok későbbi bosszúságtól kímél meg bennünket. Gondolják csak végig. Ha nem tetszik a fürdőszoba csempéje, kicserélhetjük a burkolatot úgy, hogy a lakásunk többi része az átépítés alatt is használható marad. Na de ha az ablakkal van bajunk, két dolgot tehetünk. Szétverjük az egész házat az ablakcsere miatt. Ez rettenetesen nagy munka, és hatalmas költség. A másik lehetőség, hogy beletörődünk rossz döntésünk következményeibe. De vajon bele kell ebbe törődnünk? Nem, ha felkészültek vagyunk ablak és ajtó ügyekben. Nézzük tehát, hogy mit kell alaposan végiggondolni. Az építkezők többsége először azt dönti el, hogy milyen anyagból szeretne nyílászárót. A lehetőségek: fa, műanyag, fém ablak és ajtó. Ez fontos kérdés, de ráérünk még erről dönteni. Először azt kell végiggondolni funkcionálisan mit szeretnénk megvalósítani. Milyenek legyenek az ablakok? A környezetére nyitott, nagy üvegfelületekkel körül övezett ház? Vagy az én házam, az én váram stílusában az ablakok csak szolid szemek legyenek az épület homlokzatán. A következő eldöntendő kérdés milyen árnyékolást és rovarvédelmet akarunk. Ezt akkor is el kell dönteni, ha az ablakok kiegészítő elemeit csak később, esetleg évek múlva akarjuk beépíteni. És inkább építsünk be egy redőnytokot, mintsem később nem tudjuk megvalósítani elképzelésünket. Ha mindezt átgondoltuk a nyílások méreteit is meg kell tervezni. Biztonsággal tudnunk kell, hogy a funkcionálisan megálmodott nyílászárók az adott méretekben legyárthatóak. A nagy üvegfelületeket célszerűen meg kell osztani, mert az egybefüggő nagy üvegfelületek kialakítását a fizika törvényszerűsége korlátozza. Az ablak és ajtó szerkezetek méretét is behatárolja azok súlya, és a vasalat teherbíró képessége. Ezeknek az ismereteknek a legtöbb építész tervező nincs birtokában. Mindenképpen célszerű a tervezés ezen szakaszában nyílászáró kereskedő cég szakemberét meghallgatni. A legfontosabb tudnivalók nyílászárók és tartozékainak kiválasztásakor. Ablakokról általában Az ablakok, és a velük egy kategóriába tartozó erkélyajtók leggyakrabban két rétegű 4 mm-es üvegezéssel készülnek. A két üveg között körben 16 mm-es általában alumínium távtartót 1 / 6

2 építenek be, és az üvegezést körben légmentesen lezárják. Az így kialakított, és levegővel töltött ablaküveg hőátbocsájtási tényezője Ug= 2,8 W/m2K. Ha két üveg közötti levegőt kiszivattyúzzák, az ablaküvegben lévő vakumnak köszönhetően elérik, hogy az ablak üvegfelülete belülről porral nem érintkezik, gyakorlatilag tisztán marad. A mai kornak megfelelően a hőtechnikai értékek javítása érdekében a két rétegű ablakküveg külső felületéhez bevonatos Low-E, vagy Szuperlow-E üveget alkalmaznak. Ezzel a hőátbocsájtási tényező Ug= 1,4 W/m2K értékre csökkenthető. A hőátbocsájtási tényező tovább csökkenthető Ug= 1,1 W/m2K értékre ha a két üveg közé Argon gázt töltenek. És itt szeretnénk egy félreértést tisztázni. Korábbi szabványok Ug helyett a k betüt alkalmazták a hőátbocsájtási tényező jelölésére. Egyes gyártók 1,1 helyett 1,0 illetve 1,4 helyett 1,3 értéket adnak meg. Ezek légyegében azonos hőszigetelést jelentenek. Az üvegezéssel a hővédelem mellett egyéb védelmi funkciót is elláthatnak. SF6-gáztöltéssel javítható a léghanggátlás. Biztonsági üvegezést alkalmazhatunk a betörésvédelem érdekében. Reflexiós üveggel az ablakokon keresztüli belátást akadályozhatjuk meg. Parsol üveggel a homlokzati nyílászárók színét adhatjuk meg. Az ablakok méretei az egyes típusoknál részletes bemutatásra kerülnek. Általánosságban kerüljük a 60 cm-nél kisebb méretet. Fix ablakok Azokat a szerkezeteket nevezzük így, melyek nem nyithatóak. Lakóhelyiségekben akkor alkalmazzuk, ha mellette nyitható ajtók és ablakok biztosítják a helyiség funkcionális működését. Télikertek, nagy üvegfelületű épületek (pld. irodaházak) ablakainak nagy része ezekből az elemekből építhető. Egy darabból készült fix ablak szélessége vagy magassága nem lehet nagyobb 240 cm-nél, de a négyzet alakú fix ablak legfeljebb 220 cm széles és 220 cm magas lehet. Ennek oka, hogy az egybefüggő üvegfelület statikailag nem növelhető korlátlan mértékben. A nagyobb felületeket így is 6mm vastag üvegből készítik. A fix ablakok egymás mellett és egymás felett sorolhatók, bizonyos korlátok között. Nyíló ablakok Olyan szerkezetek, melyek a tok síkjából egy irányban kifordíthatóak. Szélességük célszerűen 60 és 2 / 6

3 90 cm között lehet, magasságuk 60 és 200 cm között. Nagyobb szélességi méretben kétszárnyú kivitelben készülnek, legfeljebb 180 cm-ig. Ennél szélesebb kétszárnyú ablak tisztességes garanciális feltételek mellett nem készíthető. Ugyanakkor sorolható másik nyíló vagy fix ablakkal. Bukó ablak. Olyan szerkezet, melynek üvegfelülete nem nyitható, de a helyiség belseje irányában buktatható. Akkor használjuk, ha a teljes ablakfelület kinyitása nem szükséges, elegendő a szellőztető funkció. Szélességi méretük 60 és 150 cm között, magassági méretük 60 és 90 cm között lehet. Speciális változata a két kilincses bukó ablak, méretét szélességben 60 és 90 cm között, magasságát 100 és 200 cm között célszerű megválasztani. Nyíló-bukó ablak A két előző ablaktípus kombinációja. Olyan vasalattal készül, mely mind a nyitást, mind a buktatást lehetővé teszi. Szélessége 60 és 150 cm között, magassága 60 és 200 cm között lehet, de a legnagyobb magassági méretekhez a legkisebb szélességi méreteket (és fordítva) nem alkalmazzák. Nagyobb szélességi méretek esetén (legfeljebb 180 cm) kétszárnyú kivitelben készül, ez esetben csak az egyik szárny buktatható. Kétszárnyú tokosztós ablak Az ablak közepén függőlegesen egy tokosztó kerül beépítésre. Olyan mintha két ablakot egymás mellé sorolnánk, de középen a tok szélesség nem duplázódik. Lehet mindkét ablakszárny nyíló, vagy egyik nyíló a másik nyíló-bukó, és természetesen mindkét szárny nyíló-bukó. Ez utóbbi legnagyobb szélessége 240 cm. Magasságuk 190 cm-ig javasolt. Erkélyajtók Legáltalánosabb erkélyajtó szerkezetek nyíló, vagy nyíló-bukó változatban készülnek. Egyszárnyú változatuk 70 és 100 cm szélességben, 200 és 240 cm magasságban készülhet. Kétszárnyú erkélyajtók az ablakokhoz hasonlóan készülhetnek nyíló szárnyakkal, vagy egyik nyíló, a másik nyíló-bukó szárnnyal. A kétszárnyú erkélyajtók szélességi mérete 120 és 180 cm között, magassági méretük 200 és 240 cm között lehetséges. Ennél szélesebb erkélyajtót sorolással vagy toló változatban készítenek A toló erkélyajtó lehet bukó-toló, vagy emelő-toló. Bukó-toló erkélyajtók sajátossága, hogy a mozgó szárny a saját síkjából kiemelkedve tolódik a fix szárny elé. A mozgó szárny eltolás 3 / 6

4 nélkül buktatható, ezzel szellőzési funkciót biztosít. Emelő-toló erkélyajtó a saját síkjában tolódik el, a nyitást és zárást néhány milliméter emelkedés és süllyedés biztosítja. A mozgó szárny bármely állásában rögzíthető, ezzel a szellőzési funkció biztosított. Az emelő-toló erkélyajtó megjelenése elegánsabb, igényes épületeknél kizárólag ezt használják. A kétszárnyú nyíló erkélyajtó, a bukó-toló erkélyajtó és az emelő toló erkélyajtó ára azonos méreteket feltételezve 1:2:3. Bejárati ajtók Legfontosabb sajátosságuk, hogy biztonsági szempontok figyelembevételével készülnek. Kívülről és belülről is zárhatóak, a zárszerkezet több ponton záródó. Vasalatuk és szerkezetük megerősített, megjelenésük ezért robusztusabb. A biztonságot szolgáló egyéb megoldásokkal is kiegészülnek. Tudnunk kell, hogy abszolút biztonságos ajtót nem lehet készíteni. Ezért a biztonsági kockázatot mindig optimalizálni kell. Egy családi házban szuper biztonságos (ennélfogva drága) bejárati ajtót akkor érdemes beépíteni, ha az egyéb nyílászárók (ablakok, erkélyajtók) is hasonló biztonsági szinten készültek. Beltéri ajtók Nagyon sokféle belső ajtót lehet kapni a nyílászárók piacán. A legolcsóbb kategória a papírrácsbetétes dekorfóliás, vagy festett kivitel. Ezek az ajtók úgy készülnek, hogy az ajtólap körbe kap egy fa keretet (fríz), ebben helyezik el a papírrácsbetétet, és a két oldalt beborítják néhány milliméter vastag lemezzel, legtöbbször MDF lappal. Az egész ajtólap kap egy papír alapú vékony dekorációs fóliát, és a felületet impregnálják, vagy lakkozzák. A festett ajtóknál a dekorációs fólia elmarad. Az ajtóbetétet készítik még lyukfuratólt, vagy sávosan lyukfuratólt forgácslapból. A felületképzésnél alkalmazzák a PCL technológiát. Ez hasonló a dekor-fóliához, de a fóliát nyomóhengerekkel ragasszák fel, és a felületet bevonják egy nagy szilárdságú lakkréteggel. Az így készült ajtók bár olcsó kategóriába tartoznak, de felületük kevésbé sérülékeny. Az előző szerkezetű ajtólapokat furnér bevonattal is készíthetik. Sajátos technológia a laminálás. Itt az ajtók szerkezete annyiban tér el a leírtakhoz képest, hogy a két oldali MDF lap vastagabb. Ez lehetővé teszi, hogy az ajtó lapokba különféle mintákat marjanak bele. Ezt követően az ajtólapot fa mintázatú műanyaglemezzel borítják be, amit hevített vákuum kamrában visznek fel az ajtólapra. Az így kialakított felület nagyon dekoratív, a felületi borítás időtálló. Az így kezelt ajtólapról a fólia nem válik le, színe nem változik, enyhén mosószeres vízzel is tisztítható. Gyakorlatilag nagyon tetszetős, időt álló, és könnyen 4 / 6

5 kezelhető. Ára nagyjából duplája az előzőekben leírt olcsó kategóriájú ajtóknak. A legdrágább a valódi fa ajtó. Itt a fríz jóval szélesebb, mint az olcsó kategóriájú ajtóknál. A betétek is közelebb állnak a természetes fa szerkezetekhez, és a furnér vastagsága is nagyobb. Ablakok kiegészítői A legkörültekintőbben a fényvédelmi kiegészítőket kell jól átgondolni és megtervezni. Mit akarunk beépíteni? Redőnyt, reluxát, szalagfüggönyt, fényvédő fóliát, vagy zsaluziákat. Legáltalánosabban a redőnyöket használjuk, és ezek kialakítása jelenti a tervezéskor a legnagyobb kihívást. Vajon rovarvédelemre szükségünk lesz? És ott vannak még az ablakpárkányok és könyöklők. Redőnyök. Beépítési szempontból lehet ablak elé épített, ablak fölé épített, vagy az áthidaló helyére épített. Mindhárom esetben máshogy kell az ablak és ajtó nyílást kialakítani, ezért erről már a tervezéskor döntést kell hoznunk. A redőny mozgatása is többféle lehet (gurtnis, kurblis, motoros). Ezek is hatással vannak az építkezés egyéb szakmai munkáira. Tudnunk kell, hogy a kiválasztott redőnyből melyek a maximálisan alkalmazható méretek, mert az ablakok méreteit ehhez kell igazítani. Egyéb sötétítők. Ide tartoznak a reluxák, szalagfüggönyök, fóliák, zsaluzzák. Nem egyszerű eldönteni, hogy melyiket válasszuk, de mindegyiknél határoznunk kell arról, hogy kézi, vagy motoros működtetést akarunk. Ablakpárkányok, könyöklők Anyagukat tekintve lehetnek természetes kövek, célszerűen kívül gránit, épületen belül márvány. Fa ablakok esetén lehet még az ablakhoz hasonló fa. Műanyag ablakoknál leggyakoribb belül fehér műanyag, kívül alumínium, amit tetszőlegesen lehet színezni. Ha az ablakok köré díszítő keretet készítünk, a külső párkányok kialakítását ezzel összhangba kell hozni. 5 / 6

6 Az építkezés során választott nyílászáróknak a következő pontoknak kell megfelelni Optikailag: igazodnia kell a ház építési formájához. Hangszigetelés: a zajt nem engedheti át. Különösen az erősen frekventált utcáknál érdemes speciális hangszigetelésű ablakokat alkalmazni. A hangtompítást a használati utasításban feltüntetik és vastag betűkkel kiemelik. Időjárásállóság: Az ablaknak vízlepergetőnek és szélállónak kell lennie. Az ablakokat a szigetelésük kivitelezése alapján négy csoportra osztjuk, amelyek a vízzárósságot a maximális szélerősségnek megfelelően adják meg. Néhány ablaknak több vízzáróssága is van, hogy a hideg, száraz kültéri levegőt a meleg, nyirkos beltéri levegővel össze tudja kötni és ezáltal a kicsapódás elkerülhető. Légáteresztőképesség: az ablaknak a szellőztetést és a lélegzést kell lehetővé tennie. Biztonság: az ablaknak a betörők életét meg kell nehezítenie. Három biztonsági szintet különböztetünk meg. Ablakkeret: Az ablakkeret fogja közre az ablaktáblákat és tartja az egész szerkezetet. Modern ablakok építéséhez három anyagot használnak: fa, alumínium és műanyag, illetve a fa és az alumínium kombinációja is megtalálható. Mindhárom anyagnak meg van a maga speciális erőssége. A baumax szakemberei segítenek Önnek abban, hogy az elképzeléseinek és céljainak megfelelő ablakot válassza. 6 / 6