Páli Szent Vince életének állomásai - Gannes és Folleville

Átírás

1 Páli Szent Vince életének állomásai - Gannes és Folleville Bibliai elmélkedések Pünkösd A szeretet fája Páli Szent Vince a hitről

2 Nem is olyan rég részt vettem egy lelkigyakorlaton. Fiatalokkal mentünk föl a Mátrába, a cél az elcsöndesedés, önmagunk és bizonyos válaszok megtalálása volt. A hétvége középpontjában Jákob története állt, számomra pedig legfőképp talán annak a megértése, hogy miként is lehet valaki Istentől megáldott életű ősatya úgy, ha az egészet csalással szerezte. Kemény kérdés, hiszen gondoljunk csak bele: Ézsau, a testvére keményen dolgozik, tereli a nyájat, halászik, vadászik, szereti is apja rendesen. Vele szemben áll Jákob, aki bár testi erőben nem, csavaros észjárásával már annál inkább felveszi testvérével a versenyt. Megtörténik a csalás, Jákob megszerzi az áldást, Ézsaunak pedig nem jut semmi. Jogos lenne hát a felháborodásunk: hiszen innentől kezdve Jákob élete szent, problémája egy szál se és felhőtlenül boldog. A gond csak az, hogy bár a mondatom eleje igaz, a vége már erősen kérdéses. Ha elolvassuk Jákob történetének ide vonatkozó részét, észre fogjuk venni, hogy bár megszerezte Isten áldását, az élete közel sem lett annyival könnyebb, mint amit vártunk volna ettől. A történet olvasás közben rájöhetünk arra, hogy bár megáldották, attól az Ő élete még nem lett egyszerű, nem kerülték el a gondok, és nem, hogy könnyebb, de talán még nehezebb is lett az élete. A hétvége során rájöttem arra, hogy Isten áldása az életemen nem azt jelenti, hogy akkor innentől kezdve keresztbe teszem a lábamat, majd pedig, ha valami baj ér szentségelek, hiszen miért is engedhette meg ezt, vagy azt, ha olyan jóságos. Nem. Isten áldása azt jelenti, hogy lehetőségem van arra, hogy megfelelően éljem az életemet. Én megkaptam azt a kegyelmet, hogy amikor épp valami marha nagy butaságot követnék el, valaki rám szól: Nana, nem úgy van az. Ez Isten áldása, a gondviselés, a védelmező, és olykor igen, jutalmazó kéz. Szűcs Péter Hirdetéseink Idén augusztus között tartjuk a Vincés tábort. A téma a Hit lesz, illetve annak három pillére: a Tudás, az Imádság és a Tettek. Részletes információk és jelentkezés: Lipinski Mihály CM atyánál famvinhung@gmail.com Mobil: 30/ Jelentkezési határidő: augusztus 17. 2

3 Gannes és Folleville Ha híres, nagy tiszteletnek örvendő emberekről beszélünk, életüket gyakran egy úthoz hasonlítjuk. Az út fogalma sokféleképpen értelmezhető. Legegyszerűbb földrajzilag. Ma már talán nem is találunk olyan embert, aki egész életét egyetlen helyen éli le. Mozgásban vagyunk, költözünk, változik életünk. Ezek a változások legtöbbször nem egyszerű lakcímváltozások, sokkal inkább életünk egy-egy új szakaszát, új feladatokat, új embereket, új környezetet jelentenek. Ezek pedig hatással vannak ránk. Befolyásolják gondolkodásunkat, mentalitásunkat, lelki életünket. Új sorozatunkban szeretnénk bemutatni kedves Olvasóinknak Páli Szent Vince életútját. Olyan helyeket, ahol élt, tevékenykedett, működött, melyek visszavonhatatlanul életútjának nyomait őrzik. Helyszínek múltjának és jelenének kontrasztba állításával mutatjuk be Szent Vince lelkének nyomait, illetve azok hatásait a helyszínek jelenére. Páli Szt. Vince életében 1617-ban olyan események történtek, melyek egész további szolgálatát meghatározták. Ebben az évben megértette, hogy mit vár tőle az Isten, mindez pedig két szakaszban történt: Gannes-ban és Folleville-ben, valamint kicsit később Châtillon-les- Dombes-ban. Gannes falu de Gondi Margit birtokában volt. Páli Szent Vincét egy haldoklóhoz hívták oda, egy idős emberhez, hogy lássa el őt szentségekkel. Az illető elvégezte a gyónást, meg lett erősítve a betegek kenetével és az Oltáriszentséggel. Ezek után meglátogatta őt de Gondi Margit is. Jelenlétében az idős ember, akit a nép igen rendes embernek tartott megvallatta, hogy elkárhozott volna, ugyanis az előző gyónások alkalmával eltitkolta súlyos bűneit. Ez a vallomás arra indította de Gondi Margitot, hogy beszéljen lelki vezetőjével Páli Szt. Vincével és megossza vele nyugtalanságát. Más problémákat is elmesélt Vincének, melyeket ő maga tapasztalt a szentgyónás elvégzése alkalmánál, pl. azt, hogy a gyóntató pap nem tudta elmondani a feloldozás formuláját. Ez a helyzet a papi képzés gyengeségének volt köszönhető, mely abban is megnyilvánult, hogy a papok nem foglalkoztak hitoktatással, nem tanították meg a híveket arra, hogy miként kell felkészülni a szentségek méltó felvételéhez. Emiatt sokszor az emberek is csak eljátszották a szentgyónást. Páli Szt. Vince válaszolt de Gondi Margit kérésére. Közeledett Szt. Pál apostol megtérésének ünnepe január 25-én a folleville-i templomban tartotta szentbeszédet, melyben bátorította a híveket az életgyónás elvégzésére. Elmagyarázta, hogy hogyan kell rá felkészülni, hogyan kell felkészülni a szentségek méltó felvételére. A szavai megérintették a híveket, a Szentmise után rögtön el is akarták végezni a szentgyónást. Szt. Vince, látván a tömeget, segítséget kért a jezsuitáktól, akik a közel lévő Amiens-ban éltek. Később hasonló beszédeket tartotta a de Gondi család többi birtokán is, de az első beszédet, melyet Páli Szt. Vince mondott a Misszióstársaság Lazaristák alapításának pillanataként is értelmezzük. Így az életgyónás a lazaristák által végzett pasztorációs munka egyik legfontosabb eleme lett. A mai napig Gannes-ban áll a templom, melyben 1940-ben felállították Páli Szt. Vince szobrát. A templom falán látható az akkori szószéket körülvevő rácsnak egy részlete is, valamint egy 3

4 kereszt a XVI. századból. Ezen kívül a templomi padok és a keresztkút valószínűleg szintén Páli Szt. Vince idejéből származik. A templom közelében egy kis kápolna is található, melyet a falu lakossága Szűz Máriának építtetett, és a keresztények segítségének szentelte fel. Páli Szt. Vince valószínűsíthetően többször is imádkozott ezen a helyen. A folleville-i templomban is sok emlék maradt, ami már Páli Szt. Vince idejében ott volt. Ezek közül érdemes megemlíteni a gyóntatószéket, a padokat, a keresztkutat, a festményeket, Szt. Jakob szobrát, az ólomüveges ablakokat és a tölgyfából készült szószéket, melyről Szt. Vince az első missziós szentbeszédét mondta. Folleville-ban egy vár is található, mely a de Gondi család tulajdona volt. A várban Páli Szent Vince több alkalommal is megszállt. Pünkösd Vasárnap május 19. Bibliai szövegrészlet: ApCsel 2, 1-13 Amikor az apostolok Jézus Anyjával voltak és ötven nappal Húsvét után együtt imádkoztak, Pünkösd ünnepén megkapták a Szentlélek ajándékát. Ennek az ajándéknak a jele a tűz volt. A Katolikus Egyház Katekizmusa így magyarázza a Szentlélek szimbólumát: Tűz. Míg a víz a Szentlélekben adott élet születését és termékenységét jelezte, a tűz a Szentlélek cselekedeteinek átalakító erejét szimbolizálja. Illés próféta, aki mint tűzvész jött, és szava lángolt, mint az égő kemence (Sir 48,1), imádsága által tüzet hozott le az égből a Kármel-hegyi áldozatra mint a Szentlélek tüzének előképét, mely átalakít mindent, amit megérint. Keresztelő János, aki Illés erejében és 4 lelkében (Lk 1,17) jár az Úr előtt, úgy hirdeti Krisztust, mint aki Szentlélekben és tűzben fog keresztelni (Lk 3,16), abban a Szentlélekben, akiről Jézus mondja később: Azért jöttem, hogy tüzet gyújtsak a földön. Mi mást akarnék, mint hogy lángra lobbanjon. (Lk 12,49) A Szentlélek lángnyelvek alakjában száll a tanítványokra pünkösd reggelén, és tölti el őket. A lelki hagyomány megtartja a tűz szimbolikáját, mint ami a legjobban kifejezi a Szentlélek működését: Ne oltsátok ki a Lelket (1Tesz 5,19) (KEK 696). A katekizmusi magyarázata megvilágíthatja számunkra, hogy mit jelentett az apostolok számára a Szentlélek ajándéka: Új életet és termékenységet jelentett. Pünkösd ünnepe után teljesen megváltozott az apostolok élete. Erőt kaptak arra, hogy folytassák Jézus művét, beszélje-

5 nek Jézusról és így megmutathassák az embereknek a Szentlélekben megvalósuló, új életük felé vezető utat. Így gyarapodott Jézus nyája, az új tagok számára pedig megújult életük bizonyítéka Szt. Péter beszéde még aznap bekövetkezett. A Szentlélek átalakító erejének olyan hatása volt, mint amikor egy fém darabot a tűzbe helyeznek. Még a legdrágább fémeket is, még az aranyat, ezüstöt is megtisztítja a tűz, és formálhatóvá teszi azokat. A Szentlélek segítséget nyújtott az apostoloknak abban, hogy Jézusra hasonlíthassanak mindenben a tanításában, az erényekben, az áldozatvállalás készségében. A Szentlélek, mint az isteni szeretet lángja arra indította az apostolokat, hogy ezt a lángot elvigyék máshová is, hogy más emberek is részesülhessenek annak átalakító erejében. A Szentlélek bátorította az apostolokat a tanúságtételre és érthetővé tette a tanításukat megkapták ugyanis a nyelvek adományát. De biztosan a hallgatókban is munkálkodott képessé tette őket az örömhír befogadására. A elkövetkező századok során sokan megtapasztalták a Szentlélek működését. Közöttük volt Marillac Szt. Lujza is, aki június 4-én, Pünkösd vasárnap részesült a különös kegyelemben, melyet egyszerűen csak Fénynek nevezett. Az év elején lelki válságot élte át. Azon kívül, hogy a férje beteg volt, még azt is gondolta, hogy el fogja hagyni őt. A fia miatt is sokat szenvedett. De egy nap teljesen megváltozott az élete, ettől fogva másképpen tekintett a nehézségekre. Ez a változás vezetett ahhoz, hogy Páli Szt. Vincében megtalálta lelki vezetőjét és az ő segítségével elkezdett jobban bízni az isteni gondviselésben. Elhitte, hogy az őt érő megpróbáltatásokat az Isten nem büntetésként adja, elhitte, hogy Isten szereti őt. Erőt kapott a férje ápolásához és ahhoz, hogy vele maradjon a haláláig. Később megtalálta helyét és hivatását az Egyházban is Páli Szt. Vincével együtt megalapította az Irgalmas nővéreket, folyamatosan látogatta az irgalmas egyesületeket, képezte a nővéreket. Pünkösd ünneplése alkalom arra, hogy mi is: kérjük a Szentlélek fényét, kérjük, hogy alakítson át minket Jézus képmására, hogy új teremtménnyé váljuk; jobban bízzuk abban, hogy a Szentlélek által Jézus megerősít minket küldetésünk teljesítésében; higgyük, hogy kapunk erőt a tanúságtételhez, ahhoz, hogy érthetően és világosan hirdessük Jézust. Ima a Szentlélek hét ajándékáért Szentlélek Úristen, áraszd reánk a mai napon hét ajándékodat! Bölcsesség Lelke! Gyújts bennünk világosságot, hogy az egy szükségest szemünk elől soha el ne vétsük, hogy a földi élet eseményeit az örök igazságok fényében ítéljük meg, és a múló javak használatában örök szempontok vezessenek! Értelem Lelke! Tárd fel előttünk a kinyilatkoztatott igazságok értelmét. Adj az igazságok megértésén felül érzéket is Egyházad szelleme iránt, és őrizz meg a hitben való eltévedéstől! Jó tanács Lelke! Add, hogy meglássuk mindenben és kövessük Isten akaratát! Erősség Lelke! Add nekünk erőt a kísértésben, béketűrést a szenvedésben, állhatatosságot a bűn elleni harcban, és lendületes odaadást hivatásunk követésében! Istenfélelem Lelke! Önts belénk szent tiszteletet az isteni Fölség és az Ő kegyelmei iránt! 5

6 Tudomány Lelke! Mélyítsd el bennünk a megismerést, hogy tudjuk, mit miért kell hinnünk, képesíts az Úr igazságainak hirdetésére és megvédelmezésére! Jámborság Lelke! Alakítsd ki bennünk Krisztust! Alakíts minket isteni finomságoddal, hogy gyermeki egyszerűséggel, összeszedettséggel és komolysággal, szent örömmel és kedvességgel és az Isten fiainak szabadságával tegyünk bizonyságot az Evangéliumról Páli Szt. Vince mindig is nagy hangsúlyt fektetett a bűnbánat és kiengesztelődés szentségének kiszolgáltatására. Az életgyónást mely már előtte is ismert volt az egyházban különösen fontosnak tartotta. A Misszióstársaság Lazaristák alapítása során szintén jelen volt az életgyónás. Az alapítást követően a lazaristák minden népmisszió alkalmával törekedtek arra, hogy az emberek elvégezzék. Hasonlóképpen tettek az Irgalmas nővérek és a világiak az Irgalmasság Társulatának tagjai is, akik a betegek, rabok és szegények látogatását, segítését végezték. Az életgyónást elvégzők száma megmutatta, hogy a misszió mennyire hatásos volt. Mi az életgyónás? Gyónás egész életünkről, a hosszabb idő alatt elkövetett bűnökről. Az életgyónás mindegyik, vagy néhány előző gyónás megismétlése. Az életgyónás lehet: szükséges, hasznos, káros. Mikor végezhető el az életgyónás? Az életgyónás szükséges, amikor a gyónó meg van győződve, hogy bizonyos gyónásai érvénytelenek, vagy szentségtőrök voltak. A gyónás érvénytelen, ha a papnak nincsen hatalma a feloldazáshoz, illetve amikor nem mondta helyesen a feloldozás formuláját. A gyónás a gyónó hibájából is lehet érvénytelen: halálos bűn, vagy azok számának eltitkolása, halálos bűnök kitalálása, a lelkiismeretvizsgálat hiánya, bánat és javulás szándékának hiánya, a megtérés őszinte szándékának hiánya, szándékoson kereste a süket, alvó, vagy eszméletlen papot. Ha a gyónó meg van győződve a gyónás érvénytelenségéről, meg kell vallania minden halálos bűnt az 6 érvénytelen időszakból. Az életgyónás akkor is hasznos, ha az elvégzett gyónások érvényesek voltak: amikor a gyónó szeretne új életet kezdeni, az egész életéről szóló döntés előtt, megtérés, vagy életkörülményeinek változása előtt (pl.: házasságkötés, szerzetesrendbe, szemináriumba való belépés, örök fogadalom, pappá szentelés előtt), népmissziók és lelkigyakorlat alkalmával. Az életgyónás nem ajánlott: skrupulánsok esetében, mert lelki problémáikat elmélyítheti, vagy új nehézségeket okozhat. Hogyan készüljünk az életgyónásra? Amikor az életgyónás még nem volt kötelező, csak a halálos és az olyan bűnöket kellett megvallani, melyek különösen megterhelték a lelkiismeretet. Loyolai Szt. Ignác ugyanakkor azt javasolta, hogy a lelkiismeretvizsgálat alkalmával érdemes azzal kezdeni, hogy hálát adunk azokért a javakért, melyeket az Úrtól kaptunk. A hálaadást követően kérés következik a bűnök felismeréséért. A bűnök felismerésének alapja, melyeket gondolattal, szóval és cselekedettel elkövethet az ember: Isten tízparancsolata, egyházi parancsolatok, az Egyház aktuális tanítása elleni cselekedetek, életállapot elleni kötelességek, Szentlélek sugallatai elleni cselekedetek.

7 A SZERETET FÁJA A templomudvarnak egyik sarkában öreg száraz fa állt. Rég kivágták volna, de minden tavasszal megjelenik az ágán egy gyönyörű virág. A templom falai között az idő folyamán több plébános is megfordult, gondozták a kertet. Mindegyik ki akarta vágni a fát, de valamiért megkegyelmeztek neki. Egy nagyon öreg pap szolgált ott a sok fiatal között. Szerette mindenki. Ha az idejük engedte, ebédkor mindig elmondott egy történetet. Leginkább a kis fa történetét hallgatták szívesen. Új pap érkezett, meghallotta a történetet és arra gondolt, hogy Bernát atya nagy kitaláló, ilyen babonaság nincs, de éjjel mégis a fáról álmodott. Reggel felkereste Bernát atyát, kérem, mesélje már el nekem is azt a történetet. Ez megtörtént? Igaz, Még sok évvel ezelőtt. Fiatal káplán koromban ide helyeztek és körülbelül öt évet szolgáltam itt. Nagyon sok emberrel találkoztam az évek során. Úgy éreztem, szeretnek itt a hívek. Az egyik talán jobban. Sok idő telt el, amikor észrevettem Először nem reagáltam rá, de látnom kellett nap, mint nap, menynyire vonzódik hozzám. Én pap vagyok! erős kísértésnek ellenálltam még a legelején. Ekkor ő lépett, felhívott telefonon, hogy szeretne látni. Én visszautasítottam kedvesen, de megértette. Aztán csak telt az idő. Minden reggel mentem a kertbe, szerettem a fákat, virágokat, én is ültettem néhányat. Egy reggel ott találtam a nőt, gyomlálta a kert egyik sarkát. Amikor meglátott, felegyenesedett, akkor láttam először az arcát közelről. Tudtam, tőlem idősebb volt, pici szája, arca sima, egyetlen ránc se volt rajta. Mintha a Jóisten ott felejtette volna az ötvenes-hatvanas éveiben. Most is emlékszem, nagyon csinos volt. A nő rám nézett a bánatos szemével és azt mondta: fát ültetek ide, a szeretet fáját. Jó, hát csak ültesse. Másnap, amikor kimentem a kertbe, meglepetten láttam, valóban ott, ahol állt a nő, volt egy csodálatos fa. Tele volt valamilyen ismeretlen virággal. Minden reggel korán keltem, látni akartam a nőt, de nem találkoztam vele. Aztán el is felejtettem, volt elég dolgom Reggel, amikor locsoltam a kertet, a kis fát is megöntöztem, de úgy látszott, a fácska nem örül a víznek, mert mindennap rosszabbul nézett ki. A levelei lehullottak egy reggelre, az összes virágai pedig elhervadtak, szinte egyszerre. Tanácstalan voltam, mivel a kertnek egy gyönyörű színfoltja lett az idő folyamán. Egy napon újra eljött a nő. Épp csak felébredtem, kinéztem az ablakon, ami a kertre nézett ott volt a nő. Úgy láttam, belekapaszkodott a fába. Gyorsan felöltöztem, és lesiettem a kertbe. Még a szó utolsó foszlányait hallottam. Istenem, vegyél magadhoz, nem szeret itt senki! Láttam, hogy rázza a zokogás. Közelebb mentem, meg akartam vigasztalni, ekkor rám nézett, az arca maszatos volt a sírástól és feldúlt. Maga megmenthetett volna, de azt sem tudja, mi a szeretet, pedig pap, ugye? Megdöbbenve néztem rá, nem számítottam ilyen beszédre. Simogatásra emeltem a kezem, ő hátrált elkésett ezzel is, mondta még szipogva. Most már elmegyek, többé nem fog rólam hallani, aztán elfelejthet, ha tud, mert itt hagyom a fámat, hogy örökké emlékeztesse a szeretetre. Azóta se felejtettem el. Hát, ennyi mondta az öreg pap. Megbánta, atyám? Igen! Miért száradt el akkor a fa? Nem száradt el, örökké él, amíg szeretet van az emberekben. Tudja fiam, a legdrágább ajándék, ami drágább még az aranynál is, amit ember adhat vagy kaphat az a Szeretet Nagyné Zólyomi Katalin vincés testvérünk évek óta a Szeretetszolgálat tagja, önkéntes segítő. A miskolci Szent Margit csoport vezetője. Aktív, csoportját összefogja, sok programot szervez a tagok számára. A rábízott feladatokat mindig pontosan elvégzi, lelkiismeretes Vincés. Mindenki szereti. Több ilyen és hasonló novellát írt már. Vincés Hírmondó A Vincés Család kulturális lapja Kiadja: Szent Vince Kollégium és Szakkollégium 2081 Piliscsaba, Templom tér 14. famvinhung@gmail.com Felelős kiadó: Lipinski Mihály CM Alapító főszerkesztő: Szűcs Péter Fotók: Archivum Az újság korábbi számai elérhetőek a oldalon 7

8 V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo április 1. Húsvéthétfő 2. Kedd Húsvét nyolcadában 3. Szerda Húsvét nyolcadában 4. Csütörtök Húsvét nyolcadában 5. Péntek Húsvét nyolcadában 6. Szombat Húsvét nyolcadában 7. Húsvét 2. vasárnapja - az isteni irgalmasság vasárnapja 8. Urunk születésének hírüladásának főünnepe (Gyümölcsoltó Boldogasszony) 11. Szt. Szaniszló püspök és vértanú emléknapja 14. Húsvét 3. vasárnapja 21. Húsvét 4. vasárnapja 23. Szt. Adalbert püspök és vértanú emléknapja 25. Szt. Márk evangélista ünnepe 26. Páli Szt. Vince ereklyének átvitelének emléknapja 28. Húsvét 5. vasárnapja 29. Sienai Szt. Katalin szűz és egyháztanító, Európa társvédőszentjének ünnepe május 1. Szt. József a munkás emléknapja 2. Szt. Atanáz püspök és egyháztanító emléknapja 3. Szt. Fülöp és Szt. Jakab apostolok ünnepe 5. Húsvét 6. vasárnapja 7. B. Gizella emléknapja 12. Urunk mennybemenetelének főünnepe 19. Pünkösdvasárnap 20. Pünkösdhétfő Következik évközi 7. hét 23. B. Apor Vilmos püspök és vértanú emléknapja Thouret Szt. Johanna Antida szűz emléknapja 24. Szűz Mária, a keresztények segítségének emléknapja 26. Szentháromság vasárnapja 30. B. Marta Wiecka szűz emléknapja június V H K Sze Cs P Szo Szt. Jusztinusz vértanú emléknapja 2. Krisztus Szent Testének és Vérének főünnepe (Úrnapja) 3. Lwanga Szt. Károly és társai vértanúk emléknapja 5. Szt. Bonifác püspök és vértanú emléknapja 7. Jézus Szentséges Szívének főünnepe 8. A Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen Szívének emléknapja 9. Évközi 10. vasárnap 11. Szt. Barnabás apostol emléknapja 13. Páduai Szt. Antal áldozópap és egyháztanító emléknapja 15. Árpád-házi Boldog Jolán szerzetesnő emléknapja 16. Évközi 11. vasárnap 21. Gonzága Szt. Alajos szerzetes emléknapja 23. Évközi 12. vasárnap 24. Keresztelő Szt. János születésének főünnepe 26. Fontaine B. Mária Magdolna és társai szüzek és vértanúk emléknapja 27. Szt. László király ünnepe 28. Szt. Iréneusz püspök és vértanú emléknapja 29. Szt. Péter és Szt. Pál apostolok főünnepe 30. Évközi 13. vasárnap