A felsőpetényi tűzálló agyagtelepek értékelése a bányabeli kutatások adatai alapján
|
|
- Piroska Bognár
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Földtani Közlöny, BiM. of the Hungarian Oeol. Soc. (1919) A felsőpetényi tűzálló agyagtelepek értékelése a bányabeli kutatások adatai alapján Nagy István (5 ábrával) Összefoglalás: A romhányi rög területén már több évtizede tűzálló agyagbányászat folyik. Termelőhelyei Bánk-Romhány-Eelsőpetény községek határában voltak. Jelenleg csak a felsőpetényi bánya művelése folyik, amely a rög D-i részén helyezkedik el. A korábbi földtani kutatások és a bányaföldtani felvétel adatainak újraértékelésével lehetőség nyílt: a tűzálló agyagtelepek elhelyezkedésének és kiterjedésének a meghatározására, a különböző típusú tűzálló agyagok földtani-teleptani és minőségviszonyainak a leírására, valamint a legjobban feltárt terület szerkezetföldtani viszonyainak az átfogóbb vizsgálatára. A felsőpetényi tűzálló agyagelőfordulás a Romhányi rög" déli részén helyezkedik el Felsőpetény község határában. Az összességében mintegy 24 km 2 kiterjedésű rög a Duna balparti triász rögök egyike. Helyzetét és felszíni kiterjedését, valamint mai formáját az oligocén végi tektonizmus és felszíni erózió alakította ki. A terület földtani megismerésévei-feltárásával számos intézmény és vállalat (MÁFI, MÉV, BGTV, OFKV stb), valamint kutató foglalkozott és eredményeikről jelentésekben szakmai folyóiratokban számoltak be. Az iparági földtani szolgálat megszervezése óta a bányaföldtjani feladatok irányításában és dokumentációjának elkészítésében RADNÓTY Egon, FETTEB. Géza, VETŐNÉ ÁKOS ÉVA és DEÁKY Árpád geológus, ill. geológustechnikusok vettek részt. Az ő munkájuk eredményeképpen kerülhetett sor a terület újravizsgálatára és a nyersanyagtelepek azonosítására. Az előfordulás nyersanyagkutatási programjában az és közötti időszakban összesen 56344,4 fm kutatólétesítmény került kihajtásra. E kutatómunka kiterjedt voltát, és volumenét a kutatólétesítmények darabszáma és a tevékenység sok ponthoz kötöttsége még inkább kiemeli. Az összes kutatólétesítmény fm tevékenységenként megoszlása a következő: Kutatási tevékenység jellege Eutatólétesítm. darabsz. helye Eutatólétesítm ény ossz. ím. száma Külszíni fúrások ,86 Bányabefi fúrások ,66 Kutató-felt. vágatok , Kutatási tevékenység összesen: ,38 Az elvégzett kutatás közel 2 km 2 területre koncentrálódik s részben 100 X X 100 m-es részben 30 x 30 m-es fúráshálózat és nagyon változatos sűrűség- 13*
2 508 Földtani Közlöny 109. kötet, 3 4. füzet eloszlású bányabeli feltárásrendszer jellemző. E kutatások hatómélysége átlagosan 100, maximum 150 m. Az elvégzett mélyfúrásos és bányaföldtani kutatás kiértékelése alapján a terület szerkezetföldtani felépítése és fejlődóstörténete az alábbiakban foglalható össze (1. ábra). a) A terület szerkezetföldtani modellje a mélyfúrási-geofizikai-földtani térképezési és bányaföldtani adatok alapján. A terület két nagy szerkezeti egységre bontható: alaphegységire (mezozóos), fedőhegységire (kainozóos). A terület szerkezetileg erős igénybevételről tanúskodik s tulajdonképpen annak hatására alakult ki és kapta mai formáját. Az ÉNy DK-i irányban húzódó rög határát minden oldalról ÉNy DK és ÉK DNy-i törések adják. E szerkezeti vonalak mentén történt elmozdulások különböző méretűek. A terület D-i részén húzódó vetők (ÉNy DK) mellett mindig nagyobb értékek adódnak. 1. ábra. A felsöpetényi tűzálló agyagelőfordulás összevont rétegsora Fig. 1. Combined rock sequence of the refractory clay deposit of Felsöpetény
3 Nagy I.: A felsőpetényi tűzálló agyagtelepek azonosítása 509 Az alaphegységi szerkezetben a középhegységre jellemző törésrendszereket találjuk. Ezek ENy DK és erre merőleges rendszerek. Az alaphegység felszíne ÉÉNy-i irányban dől dőlésszög értékkel. A fedőhegységi szerkezeiben megtaláljuk az alaphegységi főbb irányokat, de a bányaföldtani adatok igazolják, hogy attól eltérő irányú törésekvetők is vannak. Ez utóbbi irányok jobbára É D vagy erre merőleges lefutásúak. E törések mellett az elmozdulások csekélyek, 1,5 10 m nagyságrendűek. A homokkő összletének dőlésiránya és szöge megegyezik a triászéval. A törésrendszerek közül az alaphegységben harántoltak majdnem mindig nyitottak és az üregek kitöltésében fennőtt kristályos gipsz-kalcit-aragonit vagy ezek limonitos bevonatai vannak. Ezek a rendszerek ENy DK-iek, az erre merőleges törések zártak csak vékony agyagos vagy limonitos hasadékkitöltés ismeretes. A fedőhegységi törések zártak, illetve a homokkőben lévő tűzálló agyagösszletek képlékenysége folytán záródtak, illetve töltődtek ki. Gyakori a flexurás jelenség. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a rugalmatlan közegben nem mindig beszélhetünk olyan törésről, amely mentén elmozdulás történt. Az utóbbi idők feltárásai szerint az agyagtelepek közötti homokkőpadok, rétegek kőzettani felépítésüktől függően mozaikszerűen darabolódtak vagy törtek fel és alakították ki a mai feltárható formájukat. b) Az ősföldrajzi adatok értékelése a rendelkezésre álló dokumentáció és átharántolt képződmények alapján. A kutató mélyfúrások adatai alapján a felsőtriász korú dachsteini mészkőképződmény erősen karsztosodtak felületére (üregekben-töbrökben), annak nagyobb mélyedéseiben, szárazföldi vörösagyag települt. E területen a harmadidőszaki tenger lassú előrenyomulását jelzi a felsőeocén korban az agyagmárga-márgapala és lithothamniumos mészkő megjelenése, amely a dachsteini mészkőösszletre diszkordánsan települt, annak mélyedéseit tölti ki a kutatott terület E-i és D-i részén. Az eocén végi regresszió és az azt követő igen nagymérvű oligocén eleji lepusztulás mértékét a kutatási adat hiányossága miatt nem lehetett megállapítani. Az alsóoligocén tenger előnyomulását és határait jelzi (2. ábra) a Budai-hegység és Romhányi rög területén megismert partszegélyi durva szemcsézetű homokkő és konglomerátum, amelynek anyaga az É-on elhelyezkedő kristályos alaphegység területéről származhatik. Az alsóoligocén tenger szintje (vízszint) igen sokszor változott. A kovás-agyagos-limonitos-karbonátos kötésű homokkő ülepedése közben a vízszintváltozások változatos képződményeket hoztak létre azzal, hogy időnként a terület szárazföld-folyó-laguna vagy sekélyvizű tenger volt. Az alsóoligocén felső szintjében elhelyezkedő és egyre vastagodó finom szemcsézetű karbonátos-agyagos kötésű homokkő már minden bizonnyal sekélytengeri képződmény. A középsőoligocénben nyíltabb sekélytengeri üledékeket (rupéli agyagmárga) ismertünk meg. A felsőoligocénben újra a lagunás-delta és szubneritikus, édesvízi, csökkentsósvízi képződmények találhatók. Az egységes értelmezés, valamint a bányaművelés tervszerűbb és gazdaságos üzemvitele érdekében a nagytömegű adat újrafeldolgozásával összehasonlító telepazonosító vizsgálatokat kezdtünk meg. Elsősorban a nyersanyag teleptani minőségi és földtani jellegét vettük alapul. Nagy segítséget és közvetlen ellenőrzési lehetőséget nyújtott az, hogy az 5. sz. telepben folyamatos feltárási munka folyt s így a mélyfúrásokból nyert adatokat ki lehetett egészíteni a
4 510 Földtani Közlöny 109. kötet, 3 4. füzet 2. ábra. A magyarországi ősföldrajzi helyzet alakulása a paleogén folyamán (SZENTES I 1. nyomán). Jelmagyarázat: 1. Szárazföld, 2. Tenger Fig. 2. Variation of paleogeography during the Paleogene in Hungary (after F. SZENTES). Legend: 1. Land, 2. Sea 3. ábra. A felsöpetényi tűzálló agyagelőfordulás földtani szelvénye, (szerkesztette: EBERGÉNYI L. és társai, 1975). Jelmagyarázat: 1. Tabj, lösz (holocén-pleisztocén), 2. Homokkő, 3. Agyagtelepek homokkőlencsékkel, á. Fekvő homokkő, 5. Márga, 6. Homokos agyag (2 6. oligocén), 7. Triász mészkő, 8. Feltáró vágat, 9. Bányafúrás,'ío! Külszíni fúrás Fig. 3. Geological section of the refractory clay deposit of FelsŐpetény (compiled by L. EBERGÉNTI et al. 1975). L e- g e n d : 1. Soil, loess (Holocene-Pleistocene), 2. Sandstone, 3. Clay beds with sandstone lenses, 4. Underlying sandstone, 5. Marl, 6. Sandy clay (2 6. Oligocène), 7. Triassic limestone, 8. Development gallery, 9. Underground borehole, 10. Surface borehole
5 Nagy I.: A felsöpetényi tűzálló agyagtelepek azonosítása 511 bányákban mért adatokkal. Elkészítettük a terület triász felszínének szintvonalas térképét a szerkezeti adatokkal, valamint 42 db. hossz- és harántirányú földtani szelvényt (3 ábra). A kutatófúrások által harántolt mellékkőzet és haszonanyag kőzetek leírásából az üledék ritmusosságát és változásainak mértékét (4. ábra) rögzítettük és elemeztük. A haszonanyag mellékkőzetének földtani adatai az alábbiak: 1. A mellékkőzetek ásványtani-kőzettani földtani adatainak értékelése A felsőtriász dachsteini mészkőképződményt a bányaterület K-i mezőjében harántolták a mélyfúrások. A mészkő fehér, rózsaszín, szürke, vagy sárgásszürke, mikrokristályos. Vastagpados vagy rétegzetlen. Kövület mentes. Helyenként likacsos, repedezett és kaciteres. A felsőeocén lithothamniumos mészkő sárgásszürke, változó keménységű, jellegzetesen parti képződményre utaló zavart településű, limonitos-kalcitos áterezéssel vált ismertté. 4. ábra. A felsőpetényi 247. fúrás üledékritmusai. Jelmagyarázat: 1. Felsőtriász dachsteini mészkő, 2. Felsőeocén lithothamniumos mészkő, 3. Agyagmárga, 4. Finomszemű homokkő, 5. Középszemű homokkő, 6. Agyagtelepek, 7. Durvaszemű homokkő, 8. Konglomerátum (3 8. alsóoligocén), 9. Pleisztocén szárazföldi agyag Fig. 4. Sedimentary rhythms in the lithological log of borehole Felsöpetény-247. Legend: 1. Upper Triassic Dachs - tein Limestone (Dachsteinkalk), 2. Upper Eocene Lithotharanian limestone, 3. Clay-marl, 4. Fine-grained sandstone, 6. Medium-grained sandstone, 6. Clay beds, 7. Coarse-grained sandstone, 8. Conglomerate (3 8. Lower Oligocène), 9. Pleistocene terrestrial clay
6 512 Földtani Közlöny 109. kötet, 3 4. füzet Alsóoligocén képződmények jelentősége jóval nagyobb az eddigieknél. A kutató mélyfúrások azonban nem mindenütt harántolták át a teljes összletet, s így a homokkő alatt elhelyezkedő képződményről kevesebb adatunk van agyagmárga, tarkaagyag és homokkőlencsékkel. E képződmény a K-i területen jelentősebb vastagságban ismert, a Ny-i területen pedig kivékonyodik. A triász és (eocén) korú képződmények felszíni egyenetlenségeit töltötte ki, s takarta be. A mészmárga sötétszürke, tömött szövetű, karbonátos kifejlődésű, vékony leveles-lemezes elválású. A közbetelepült homokkő finom szemcsézetű karbonátos kötőanyagú. A tarkaagyagösszlet helye változó. Előfordul, hogy a sorozat ezzel indul, de van olyan fúrás ahol az agyagmárga zóna közepén foglal helyet. Az agyag vörös, lilafoltos és helyenként fehér. Ez utóbbi a halloysites agyag" nevet kapta. Az agyagmárgaösszletre felépültén (dokumentációkból sajnos nem derül ki, hogy az átmenet folyamatos vagy sem) találjuk a durva- és finomszemcsézetű kovasavas kötésű, helyenként limonitos homokkőösszletet. A kutatók e képződményt folyóvízi-szárazföldi eredetűnek tartják, a kavicsos és konglomerátumos szakaszai miatt. A durvaszemcsézetű homokkő fölött van a tűzálló agyagtelepeket is magában foglaló változatos (finom-közép és durva) szemcsézetű karbonátos-agyagos-limonitos kötőanyagú homokkő, melynek felső része minden bizonnyal tengeri eredetű míg az alsóbb zónája a tűzálló telepekkel partszegélyi-szárazföldi-lagunás-mocsári-lápi kifejlődéseket mutat. A homokkövek ásványtani összetétele a vizsgálatok alapján (ÁKOS ÉVA 1965) az alábbi: A könnyű ásványok közül kimutatható volt a kvarc (96% mennyiségben), földpát (1%), muszkovit (1%) és a kalcit. A nehéz ásványai közül említésre érdemes a gránát, biotit, klorit, turmalin, zirkon, rutil disztén, talk, apatit és limonit. A kötőanyag kova, meszes, agyagos, ritkábban limonitos. 2. A tűzálló agyagtelepek elterjedési területe és teleptani leírása Bányászati szempontból 5 műrevaló agyagszintet lehet elkülöníteni. E tűzálló agyagtelepek a terület 98%-át borító hárshegyi homokkőösszletben találhatók. Az 1. sz. tűzálló agyagtelep kifejlődése nagy vastagságban (esetenként a 10 m-t is meghaladó) ismert és több szintben homokkőpadok-lencsék települnek közbe. Az előfordulás legalsó telepe és jellemző kísérő ásványai (a redukciós zónát jelölve) a pirit, melanterit, sziderit. A közbetelepült szénréteg vastagsága nem haladja meg a 60 cm-t. Fedőjében minden átmenet nélkül durvaszemű homokkő helyezkedik el. A 2. sz. tűzálló agyagtelep kifejlődése lassú áramlási viszonyokra utal, amit egyenletes vastagság jelez. A telep nem nagy kiterjedésű. A 3 sz. tűzálló agyagtelep a fekvőből fokozatosan fejlődik ki. A telepben lévő szénréteg, már nem agyagos kifejlődésű. Az agyag nagy kaolinit tartalmú. A vas kolloidálisan vagy piritkonkrécióként mutatkozik. A telep fedője változó szemnagyságú vastagpados homokkő. A 4. sz. tűzálló agyagtelep kifejlődése finomhomokos, szerves anyagot tartalmazó, helyenként széncsíkos-zsinóros agyag, amelyben elszórtan megjelenik a sziderit is. A telep a fekvőből folyamatosan fejlődik ki, míg a fedő felé éles határral választható el a durva szemű homokkőtől. Az 5 sz. tűzálló agyagtelep kifejlődése finomhomokos. Mai ismereteink szerint a legjobban feltárt telep, jelentős területi elterjedése a Ny-i bányamező
7 6. ábra. A felsőpetényi 5. sz. tűzálló agyagtelep elterjedési területe (szerkesztette: NAGY I.). Jelmagyarázat: 1. Felsőtriász dachsteirji mészkő, 2. Homokkő, 3. Az 5. sz. tűzálló agyagtelep (2 3. alsóoligocén), 4. Középsőoügoeén agyagmárga, 5. Kutatófúrások ЬеЦ e és száma, 6. Mért és szerkesztett vetők, 7. Tárók, 8. Vágatok, 9. Ereszkék, siklók Fig. 5. Extension of Bed 5 of the refractory clay deposit of Felsőpetény (compiled by I. NAGY). Legend: 1. Upper Triassic Dachstein Limestone (Dachsteinkalk), 2. Sandstone, 3. B-efraetory Olay Bed 5 (2 3. Lower Oligocène), 4. Middle Oligocène clay-marl, 6. Location and number of exploratory boreholes, 6. Faults, measured and graphically reconstructed, 7. Adits, 8. Galleries, 9. Descending shafts, headways, etc. Nagy J.: A felsőpetényi tűzálló agyagtelepek azonosítása 513
8 514 Földtani Közlöny 109. kötet, 3 4. füzet területére korlátozódik (5. ábra). Szegélyein homokos, míg a telep belső övében felül zsíros agyag, alatta sovány gyengén homokos és legalul homokos agyag különíthető el Az E-i peremen és a fedőben megjelenő durvaszemű homokkő limonitfoltos. A telepek É és ÉNy felé dőlnek os dőléssel. Kiterjedésük és vastagságuk változó. Az agyagszintek egymástól való távolsága területenként eltérő. A telepek sokszor kisebb homoklencséket zárnak magukba. 3. A haszonanyag ásványkőzettani és minőségi adatai Tűzálló agyagnak nevezünk minden olyan agyagot, amely 1300 hőmérsékleten még nem olvad meg (azaz 26 SK) s alakját nem változtatja. Az agyagok tűzállóságát növeli az alumíniumtartalom, míg a vas (pirit) valamint az alkáli fémeket tartalmazó ásványok (biotit, amfiból) csökkentik. Vizsgálataink alapján agyagtelepeink ásványos összetételében elkülöníthető: Az eredeti kőzet elegyrészeiből származó kvarcot, földpátot, biotitot, muszkovitot, rutilt, kloritot, gránátot stb. Az agyag képződésekor újonnan képződött ásványok közül a kaolinitet, halloysitet, montmorillonitot, szericitet s illitet. Az agyagban leülepedés közben vagy azután képződött ásványok közül a piritet, limonitot és gipszet. A biogén eredetű ásványok közül a növényi és állati szervezetek szilárd vázaiból származó kalcitos és kovasavas héjtöredékeket. Az ásványtani vizsgálatok (röntgen, elektronmikroszkóp, DTA és iszapolási maradék alapján a tűzálló agyagunk lényegében kaolinitból áll. Kaolinit 54%, szericit-illit 32%, kvarc 10%, plagioklász 0,1%, klorit-montmorillonit 1,0%, kalcit 2,0%, limonit 1,0%. Az agyagot szennyező durva törmelék a kvarc, csillám, pirit, vasgumók és a szerves-anyag (szén). A tűzálló agyag színét és minőségét részben a vasoxid hidroxid és a szervesanyag mennyisége, valamint ezek eloszlásának egyenletessége határozza meg. A fehér tűzálló agyagnak, amely a telep felső részében található. Két változata van: a) A zsíros fehér agyag (I. o.) amely képlékeny. b) A homokos fehér agyag (II. o.), amelynek magasabb homoktartalma van. A szürke tűzálló agyagnak ugyancsak két változata különíthető el: a) A zsíros szürke agyag, amelynek minősége közel azonos a fehér agyagokéval. b) A homokos szürke agyag (III. о.), amelynek homoktartalma jelentősen megnő, elérheti a 25%-ot is. Az agyagtelepeken belül alulról felfelé haladva homokos szürke (III. о.), majd a felett gyengébben homokos kissé zsíros agyag és a fehér vagy szürkésfehér zsíros agyag, A zsíros agyag már nem követhető nagy területeken. Jobbára a szürke agyagtelepek belső zónájában, a középső részén foglal helyet, ahol az agyagösszlet a legvastagabb. Kémiai vizsgálatok alapján az agyagok minősége: Si0 2 = 48,3-76,2%, A = = 18,1-38,1%, Fe = 0,5-9,7%, CaO = 0,17-3,25%, MgO = 0,15 4,01%, és az izzítási veszteség 5,86 17,2%. A nyomelemvizsgálatok alapján viszonylag nagy (1,15 2,59%) a K 2 0-tartalom, mindig kicsi (0,01 0,4%), a Na 2 0-tartalom. A Ti0 2 értéke 0,62 és 2,58%. Ipari szempontból amilyen hátrány a vastartalom (Ee = 0,5 9,7%), olyan előny a kitűnő plaszticitás,
9 Nagy I.: A felsőpetényi tűzálló agyagtelepek azonosítása 515 mely a kedvező szemcseeloszlás és ezen belül a 2 it-os szemcsék nagy részarányából adódik. Az agyag nagy kaolinittartalma miatt jó tűzállósági!, bár tág határok között mozog (26 35 Sk), és már kis távolságon belül is változik. Ennek okát a szennyező anyagok (Fe 2 0 3, K 2 0, amorf kovasav, vasszulfid stb.) egyenlőtlen elterjedésében keressük. Minden agyagtelep kiékelődési határvonala D-en figyelhető meg míg É-felé nyitott ill. 1 2 telep esetében volt csak lehatárolható. így a tengerből ÉK, К felől feltöltődő sekélytenger partvidéke időszakosan elvesztette kapcsolatát a tengerrel, és lagunák-lápok alakultak ki. A tengerparti lápok vízutánpótlását csak részben szolgáltatták a környező szárazföld területéről a folyók és patakok, ahonnan kolloid vagy kristályszemcsés alumoszilikátot szállítottak. A deltalápok redukciós vize, és sótartalma, valamint a tengervíz hullámverése előidézte az alumoszilikát koagulációját és megindult a felhalmozódás folyamata, melyet a réteges strukturális sajátságok bizonyítanak. A leülepedést követően megindult folyamatok közül elsősorban a gleyesedést, a szulfidos redukciót és az oxidációt kell említenünk. Az agyagtelepek képződésének egy-egy nagyobb csapadékdús periódus és az időszakosan durvatörmeléket szolgáltató transzgresszió vethetett végett. A durvatörmelékes hordalékagyag feltöltötte a lápokat-lagunákat-sekélyvízű tavakat. Ezáltal eltolódva az új domborzati viszonyoknak megfelelően kialakultak az újabb tavak-lagunák-lápok és kezdődött elölről az agyagtelepek képződése. Mai ismereteink szerint nyolc agyagtelepet tudunk elkülöníteni, amelyből 5 agyagtelepet harántoltak eddig bányavágatokkal. Jelentősebb fejtéseket az előfordulás déli szegélyén az egyes, kettes számú telepösszletekben míg az északi részen a négyes és ötös számú telepekben végeztünk. Irodalom References BARTKÓ L. (1948): Előzetes jelentés a Romhány környékén végzett földtani kutatásokról. Jel. a jövedéki mélykutatás 1947/48. évi munkájáról BAÜMA V. (1954): Felsőpetény Bánk Romhányi tűzállóagyagbányászat fejlesztési problémái. Bány. Lapok 4. BlDIÓ Gr. (1970): Felsőpetény Ásványtani vizsgálatok. Kézirat DEÁKY Á. (1970): Felsőpetény. Külfejtésre kijelölt terület pteolőgiai jelentése és készletszámítása JANTSKY B. (1951): Jelentés a Bánk-Felsőpetény és Szendehely környékén előforduló túzállóagyagokkal kapcsolatos földtani kutatások eredményeiről. Kézirat KNEIFEL F. (1970): Felsőpetényi sziallitok" ásványos alkata és településviszonyai. Szakdolgozat MAJZON L. (1961): Észak-magyarországi oligocén rétegtani tagolása foraminifera-tanulmányok alapján. Földt. Közl. 91. k. pp NOSZKY J. SEN. : A Duna-balparti hegyrögök... Földt. Int. Evi Jel. 19. ÍTYIRÖ RÉKA (1969): A Felsőpetény 228. és Sil. sz. fúrások Forammifera-vizsgálatai és azok kiértékelése. Kézirat RADNÓTY E. (1067): Az újabb felsőpetényi kutatások előzetes ismertetése. Kézirat RADNÓTY E. és munkatársai (1967): Magyarország tűzálló agyagelőfordulásainak katasztere és távlati terve. Kézirat RADNÓTY E., KKIZSAN P., VETŐ INÉ, BÉLDEKI J. (1970): Az ОЕА. Dunántúli Művei l-l helyzet szerinti ásványvagyonmérlege. Kézirat RADNÓTY E., DEAKY Á. (1969): A felsőpetényi évi kisfúrási kutatási teriilet előzetes k tszletszámítása, különös tekintettel a várható fehéragyag készletre. Kézirat RADNÓTY E., VETŐ INÉ (1969): A felsőpetényi bánya új ásványvagyonkészleteinek ismeretességi kategóriák szerinti felosztása (a bányaterület készletszámítása). Kézirat RADNÓTY E., BF.NKE I. (1968): Jelentés az évi jugoszláviai tanulmányútról. Kézirat RADNÓTY E. (1967): Feladatterv (a felsőpetényi tűzálló agyagelőfordulás évi geofizikai kutatásaihoz). Kézirat SIPOSS Z.: A Dorogi medence oligocén képződményeinek kifejlődési típusai. Évi Jel rői 1. p SZAKKÁ R. (1968): Jelentés a romhányi-rög területén évben végzett geofizikai mérések eredményeiről. Kézirat SZENTES F. és szerzőtársai (1968): Magyarázó Magyarország es földtani térképsorozatához. L-34-I. Tatabánya. SZÓ'TS E. (1954): Évi jel. a Romhány Felsőpetény környékén végzett tűzálló-agyag kutatásról. Kézirat VADÁSZ E. (1960): Magyarország földtana. Budapest VARJÚ GY. (1964): Magyarország nem érces ásványi nyersanyagai. (In: JANTSKY B. és társai: Magyarország ásványi nyersanyagai VARJO GY. (1955): Összefoglaló földtani jelentés és készletszámítás a Romhányi rög tűzállóagyag-előfordulásairól. I III. köt. Kézirat VARJÚ GY.: A Romhányi rög területén levő (Bánk-petényi) tűzállőagyagelőfordulás. MÁFI Évijei VETO INÉ (1965): Jelentés a Bánki termet tűzállóagyag kutatásáról. Kézirat VETŐ INÉ (1964): A romhányi rög földtani és kőzettani viszonyai. Kézirat VETŐ INÉ DR. RADNÓTY E, (1969): A felsőpetényi bánya új ásványvagyonkészleteinek ismeretességi kategóriák szerinti felosztása. Kézirat
ADATOK AZ ESZTERGOM VIDÉKI OLIGOCÉN KÉPZŐDMÉNYEK FACIES VISZONYAIHOZ
ADATOK AZ ESZTERGOM VIDÉKI OLIGOCÉN KÉPZŐDMÉNYEK FACIES VISZONYAIHOZ DR. SIPOSS ZOI/TÄN* (4 ábrával) összefoglalást A magyarországi háromosztatú, klasszikus budai oligocén kifejlődések a szerkezetileg
RészletesebbenDunántúli-középhegység
Dunántúli-középhegység Dunántúli középhegység két része a paleozoikum szempontjából Középhegységi egység (Bakony, Vértes) Balatonfői vonal Balatoni kristályos Kis felszíni elterjedés Balatonfelvidék Velencei
RészletesebbenFöldtani alapismeretek III.
Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások
RészletesebbenVajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?
Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,
RészletesebbenNEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK
NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK Fekete-tenger Vörös-tenger Nem konszolidált üledékek Az elsődleges kőzetek a felszínen mállásnak indulnak. Nem konszolidált üledékek: a mállási folyamatok és a kőzettéválás közötti
RészletesebbenPILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE
PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE RÁCZ RÉKA ELTE TTK KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: DR. JÓZSA SÁNDOR ELTE TTK KŐZETTAN-GEOKÉMIAI TSZ. 2012.06.27. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/alpen_01.jpg
RészletesebbenA Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek
A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek A Föld szerkezete: réteges felépítés... Litoszféra: kéreg + felső köpeny legfelső része Kéreg: elemi, ásványos és kőzettani összetétel A Föld különböző elemekből
RészletesebbenA budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter
A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai
RészletesebbenA Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése
A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése Készítette: Grosch Mariann Barbara Környezettan B.Sc. III. Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium, Kőzettani és Geokémiai
RészletesebbenHidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015
Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában Budai Zsófia Georgina 2015 Célkitűzés A Budai-hegységben tapasztalható jellegzetes kőzetelváltozások genetikájának értelmezése
RészletesebbenDOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI
2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik
Részletesebben10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)
10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és
RészletesebbenHévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban
K ö z l e m é n y e k Hévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban DR. VITÁLIS GYÖRGY A miocén-kori vulkánosság utóhatásait követően, de főleg a negyedidőszakban a Kápát-medence
RészletesebbenAZ UPPONYI-HEGYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ KŐZETEK, TALAJ ÉS VÍZ ELEMTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA
AZ UPPONYI-HEGYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ KŐZETEK, TALAJ ÉS VÍZ ELEMTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Gyenes Katalin, környezettan alapszak Témavezető: Csorba Ottó, ELTE Atomfizika Tanszék Kép forrása: http://fold1.ftt.unimiskolc.hu/~foldshe/mof02.htm
RészletesebbenKarbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetés során (Esettanulmány Cultrone et al alapján)
Karbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetés során (Esettanulmány Cultrone et al. 2001 alapján) Kő-, kerámia- és fémek archeometriája Kürthy Dóra 2014. 12. 12. 1 Miért fontos? ősi kerámiák
RészletesebbenVízkutatás, geofizika
Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli
RészletesebbenA M e c s e k h e g y s é g é s pereme p a n n ó n i a i h o m o k j a i n a k m i k r o m i n e r a logiai vizsgálatai
ANNALES HISTORICO-NATURALES Tomus V I I I. MUSEI N A T I O N A L I S H U N G A R I C I Series nova 1957 A M e c s e k h e g y s é g é s pereme p a n n ó n i a i h o m o k j a i n a k m i k r o m i n e
RészletesebbenTörmelékkızetek. Törmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix
Törmelékkızetek Törmelékes kızet Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix Szemcseméret alapján agyag kızetliszt homok durvatörmelék 1 Szemcseméreti skála
RészletesebbenTörmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix
Törmelékkızetek Törmelékes kızet Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix Szemcseméret alapján agyag kızetliszt homok durvatörmelék Szemcseméreti skála
RészletesebbenKŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA. Aprózódás-mállás
KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA Aprózódás-mállás Az ásványok és kőzet jelentős része olyan környezetben képződött, ahol a hőmérsékleti, nedvességei, nyomási és biológiai viszonyok jelentősen különböznek
RészletesebbenAz endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás
Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás A köpeny anyagának áramlása Lemez mozgások (tektonika) 1-10 cm/év Gravitációs hatás Kambrium (550m) Perm (270m) Eocén (50m) Az endogén erők felszínformáló
RészletesebbenDOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ÁDÁM LÁSZLÓ A SAJÓ MENTI KŐSZÉNTELEPES ÖSSZLET SZEKVENCIA SZTRATIGRÁFIAI VIZSGÁLATA, KORA, ŐSFÖLDRAJZI VISZONYAI TÉMAVEZETŐ:
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA VEZETŐ: DR. MONOSTORI MIKLÓS FÖLDTAN-GEOFIZIKA DOKTORI PROGRAM PROGRAMVEZETŐ: DR. MONOSTORI MIKLÓS ÁDÁM LÁSZLÓ A SAJÓ MENTI
RészletesebbenKerámiák archeometriai vizsgálata
Bevezetés Kerámiák archeometriai vizsgálata Szakmány György Keramos (görög) agyag agyagból készített tárgy Mázatlan (terrakotta) mázas Szemcseméret alapján finomkerámia max. 0,1-0,2 mm szemcsék, pórusok
RészletesebbenMeteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján
Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján Készítette : Gregor Rita Környezettan BSc. Témavezető: Dr. Molnár Ferenc egyetemi docens Tartalomjegyzék o A Sudbury szerkezet elhelyezkedése
RészletesebbenFöldtani és vízföldtani ismeretanyag megbízhatóságának szerepe a hidrodinamikai modellezésben, Szebény ivóvízbázis felülvizsgálatának példáján
Földtani és vízföldtani ismeretanyag megbízhatóságának szerepe a hidrodinamikai modellezésben, Szebény ivóvízbázis felülvizsgálatának példáján Molnár Mária, Dr. Zachar Judit, Gondárné Sőregi Katalin, Büki
RészletesebbenKészítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ
Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ A dolgozat felépítése *Bevezetés *A mélyföldtani viszonyok vázlatos ismertetése *Süllyedés történet *Hő történet *Szervesanyag érés- történet *Diszkusszió
RészletesebbenPlanációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében
A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében Juhász Ágoston tudományos
RészletesebbenMiskolc Avas Északi terület Geofizikai mérések geotechnikai jellegű következtetések
HÁROMKŐ Földtani és Geofizikai Kutató Betéti Társaság H-319 Miskolc, Esze Tamás u. 1/A Tel/fax: 4-3 2, -3 28, mobil. 0-30-423 E-mail: bucsil@t-online.hu, Honlap: www.haromko.hu Bucsi Szabó László* - Gyenes
RészletesebbenA Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői
A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői Készítette: Molnár Mária Témavezető: Dr. Pogácsás György Cél: Pannon-medence szénhidrogén mezőinek és geológiai hátterének megismerése
RészletesebbenPolimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kri
Ásványtani alapismeretek 3. előadás Polimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kristályrácsa Polimorf
RészletesebbenAZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET
AZ ÉLŐ ÉS AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET MEGISMERÉSE AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET Az élőlények és az élettelen természet kapcsolata. Az élettelen természet megismerése. A Földdel foglalkozó tudományok. 1.
RészletesebbenKarbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetése során (Esettanulmány Cultrone et al alapján)
Karbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetése során (Esettanulmány Cultrone et al. 2001 alapján) Kő-, kerámia- és fémek archeometriája Kürthy Dóra 2015. 12. 11. 1 Kerámia geológus szemmel
RészletesebbenMagyarország Műszaki Földtana MSc. Magyarország nagyszerkezeti egységei
Magyarország Műszaki Földtana MSc Magyarország nagyszerkezeti egységei https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/magyarorszag-foldje-1d58/a-karpat-pannon-terseg-lemeztektonikai-ertelmezese-1ed3/az-europaikontinens-kialakulasa-karatson-david-1f1d/foldtorteneti-vazlat-os-europatol-uj-europaig-1f26/
RészletesebbenA Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató
A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Leél-Őssy Szabolcs 2014. Célkitűzés Bemutatni: A területről
RészletesebbenA Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján
A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján Simon István 2015. ELTE TTK Kőzettani és geokémiai tanszék Témavezetők: Dr. Józsa Sándor, ELTE TTK Dr. Szeberényi
RészletesebbenJelentés az Ali Baba-barlangban a évben végzett kutató munkáról
GBTE-13/2011. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2010. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly
RészletesebbenKörnyezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése
Környezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése Krisztán Csaba Témavezető: Csorba Ottó 2012 Vázlat A terület bemutatása Célkitűzés A szennyeződés jellemzése Mintavételezés Módszerek
RészletesebbenSzilvágyi László: M6 autópálya alagutak geológiai és geotechnikai adottságai
Szilvágyi László: M6 autópálya alagutak geológiai és geotechnikai adottságai 2/23 M6/M60 autópálya (E73, V/C folyosó) tervezése 1998 2007 3/23 Geresdi dombság o ÉNY - DK-i dombhátak és völgyek o ÉK - DNY-i
RészletesebbenA Horváthertelend-1 fúrás paleozoos képződményeinek ásványkőzettani és mikroszerkezeti vizsgálata
Mészáros E., Varga A., Schubert F., Máthé Z. (2015): A Horváthertelend-1 fúrás paleozoos képződményeinek ásványkőzettani és mikroszerkezeti vizsgálata In: Dályai V, Sámson M (szerk.): Tisia Konferencia.
Részletesebben2. Talajképző ásványok és kőzetek. Dr. Varga Csaba
2. Talajképző ásványok és kőzetek Dr. Varga Csaba Talajképző ásványok A földkéreg egynemű szilárd alkotórészei, melyeknek többsége szabályos, kristályos felépítésű. A bennük az építőelemek szabályosan
RészletesebbenA fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése
A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess
RészletesebbenA Föld folyamatai. Atmoszféra
Földtan A Föld folyamatai Atmoszféra A karbon-kőzet ciklus E_ki E_be E_föld_ki Exogén energiaforrás - fúziós energia Endogén energiaforrás - maghasadás, tárolt energia ÁSVÁNYOK Az ásványok olyan, a
RészletesebbenSzigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján
Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a
Részletesebben1.6 SZEIZMIKUS KUTATÁS A NÓGRÁDI-MEDENCÉBEN*
1.6 SZEIZMIKUS KUTATÁS A NÓGRÁDI-MEDENCÉBEN* A Központi Földtani Hivatal és a Magyar Állami Földtani Intézet megbízásából 1981 óta folyik reflexiós szeizmikus kutatás a Nógrád cserháti területen (59. ábra),
RészletesebbenŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA
ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA Összeállította: Dr. Fűköh Levente Egykorú rajz Buckland Vilmos őséletbúvárról, aki gyűjtőútra indul. (XIX. század eleje.) Tasnádi-Kubacska A. 1942. http://mek.oszk.hu
RészletesebbenEGY VÉDELEMRE ÉRDEMES MÉSZKŐ ELŐFORDULÁS A DUNA MENTÉN, BÁTA KÖZSÉGBEN
EGY VÉDELEMRE ÉRDEMES MÉSZKŐ ELŐFORDULÁS A DUNA MENTÉN, BÁTA KÖZSÉGBEN HÁGEN ANDRÁS 1 A b s z t r a k t Ezen tanulmány a földtudományi természetvédelem egy lehetséges célpontjáról íródott és alapvetően
RészletesebbenHidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten
Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás
RészletesebbenDomborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella
Domborzat jellemzése A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Osztályozási rendszer elemei Domborzati jelleg Domborzati helyzet/fekvés Völgyforma Lejtőszakasz
Részletesebben2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység
2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti
RészletesebbenMélyfúrás-geofizikai eredmények a bátaapáti kutatásokban felszíni kutatófúrások vizsgálata
kutatásokban felszíni kutatófúrások vizsgálata Szongoth Gábor, Bánné Győri Erzsébet (Geo-Log), Galsa Attila (ELTE & Geo-Log) Bevezetés Az RHK KHT megbízásából 1996-2006 közt 64 fúrás kb. 8000m hossz, 44
Részletesebbenezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte.
Bevezetés ezetés a kőzettanba 6. Üledékes kőzetek Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék 0-502 szoba, e-mail: szabolcs.harangi@geology.elte.hu
RészletesebbenPeriglaciális területek geomorfológiája
Periglaciális területek geomorfológiája A periglaciális szó értelmezése: - a jég körül elhelyezkedő terület, aktív felszínalakító folyamatokkal és fagyváltozékonysággal. Tricart szerint : periglaciális
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 30 Műszeres ÁSVÁNYHATÁROZÁS XXX. Műszeres ÁsVÁNYHATÁROZÁs 1. BEVEZETÉs Az ásványok természetes úton, a kémiai elemek kombinálódásával keletkezett (és ma is keletkező),
RészletesebbenA nagy-kopasz hegyi cheralit környezetgeokémiai vizsgálata
A nagy-kopasz hegyi cheralit környezetgeokémiai vizsgálata Készítette: Grosch Mariann Környezettan B. Sc. III. Témavezető: Szabó Csaba, Ph. D. Konzulens: Szabó Zsuzsanna, Ph. D. hallgató TDK Budapest,
RészletesebbenÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé!
ÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé! 2. Magmás kőzetek a hevesek A legjobb építőtársak a vulkáni kiömlési kőzetek. Hogy hívják ezt a térkövet?.. A Föld kincseskamrája
RészletesebbenBudai-hegys. hegység
Budai-hegys hegység Budai hegység a Dunánt ntúli középhegysk phegység g legösszet sszetöredezettebb hegysége ge a Benta, az Aranyhegyi patak és s a Duna között k terül l el. Felépítése változatos: v mészkm
RészletesebbenA FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR
A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR 2007. 03. 12 13. TÉRINFORMATIKAI ALKALMAZÁSOK A KARSZTKUTATÁSBAN VERESS MÁRTOM SCHLÄFFER ROLAND A karszt Fedett karszt rejtett kőzethatár fedett karsztos
RészletesebbenDunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata
Dunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata Készítette: Ormándi Szilva Környezettan BSc Témavezető: Dr. Józsa Sándor egyetemi adjunktus 1 1.Cél Munkám célja: a felszínen keletkező kozmogén
Részletesebbengeofizikai vizsgálata
Sérülékeny vízbázisok felszíni geofizikai vizsgálata Plank Zsuzsanna-Tildy Péter MGI 2012.10.17. Új Utak a öldtudományban 2012/5. 1 lőzmények 1991 kormányhatározat Rövid és középtávú környezetvédelmi intézkedési
RészletesebbenTÖLTÉSALAPOZÁS ESETTANULMÁNY MÁV ÁGFALVA -NAGYKANIZSA
48 Ágfalva Nagykanizsa vasútvonal, Nemesszentandrás külterülete Több évtizede tartó függőleges és vízszintes mozgások Jelentős károk, folyamatos karbantartási igény 49 Helyszín Zalai dombság É-D-i völgye,
RészletesebbenÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 8
Sztanó Orsolya & Csontos László ÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 8 Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék 1. A földtan tárgya, célja, eszközei. Az elemzés alapelvei: aktualizmus, anyag-alak-folyamat.
Részletesebben31 543 01 0100 31 01 Kerámiaipari gépkezelő Finomkerámiagyártó gép kezelője
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/10. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenA recski (ÉK-Magyarország) paleogén vulkáni-üledékes összlet fejlődéstörténete, kora
EMT Bányászati-Kohászati Konferencia Sepsiszentgyörgy 2006 április 7-9 A recski (ÉK-Magyarország) paleogén vulkáni-üledékes összlet fejlődéstörténete, kora FÖLDESSY János LESS György ZELENKA Tibor SERESNÉ
RészletesebbenKutatási jelentés. Vid Gábor. 2011. évben a Baradla- és a Béke-barlangokban végzett barlangkutató tevékenységrıl. 2012. február 13.
Kutatási jelentés Vid Gábor 2011. évben a Baradla- és a Béke-barlangokban végzett barlangkutató tevékenységrıl 2012. február 13. 1. Bevezetés 2009. január 5-én kértem, és 2009. február 27-én 55-6/2009
RészletesebbenVízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben
Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04
RészletesebbenGeofizika alapjai. Bevezetés. Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr Vass Péter ME, Geofizikai Tanszék
Geofizika alapjai Bevezetés Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr Vass Péter ME, Geofizikai Tanszék Geofizika helye a tudományok rendszerében Tudományterületek: absztrakt tudományok, természettudományok,
RészletesebbenÓcsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
RészletesebbenMAgYARORSZÁg FÖlDTANA
LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 9 X. A magyarországi PAlEOgÉN ÉS legalsó-miocén 1. BEVEZETÉS Magyarországon paleogén és legalsó-miocén képződmények két egymástól elkülönülő területen, és két különböző
RészletesebbenTermőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén
Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén Készítette: Juhász Péter erdőmérnök jelölt Konzulens: dr. Kovács Gábor egyetemi docens Diplomavédés Sopron, 2006 A kutatás céljai: Termőhelyi jellemzők
RészletesebbenTörökbálinti Homokkő: 25 29 millió év közt, Tengerparton / sekélyvízben rakódott le
Dunabogdány Alapok Kőzet: Földi léptékben nagy kiterjedésű ásványkeverék. Dácit: Vulkáni kiömlési kőzet, amelynek uralkodó elegyrészei a fehér színű földpát, a fekete, többnyire lemezes biotit, a fekete,
RészletesebbenJelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról
GBTE-03/2012. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly
RészletesebbenA BUDAI-HEGYSÉG TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEINEK FÖLDTANI VISZONYAI, ÁLLAPOTA ÉS VESZÉLYEZTETETTSÉGE
A BUDAI-HEGYSÉG TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEINEK FÖLDTANI VISZONYAI, ÁLLAPOTA ÉS VESZÉLYEZTETETTSÉGE B e d ő G a br iella M. Áll. Földtani Intézet, Budapest, Stefánia út 14. H-1143 ETO: 502.4:551(234.373.27)
RészletesebbenTervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1.
KEVITERV PLUSZ KOMPLEX VÁLLALKOZÁSI kft. 3527 Miskolc, Katalin u. 1. Telefon/Fax: (46) 412-646 Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1. T I S Z A N Á N A Talajmechanikai, talajfeltárási szakvélemény Miskolc,
RészletesebbenHOMOKTALAJOK. Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése
Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése HOMOKTALAJOK Gödöllő, 2015.03.02. Szabóné Kele Gabriella Főtípusok és talajtípusok a hazai genetikai szemléletű
RészletesebbenSZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MELLÉKLETEK AZ A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MELLÉKLETEK AZ A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE A telep több léptékű modellezése klasszikus szedimentológiai
RészletesebbenRadon-koncentráció dinamikájának és forrásának vizsgálata a budapesti Pálvölgyi-barlangban
Radon-koncentráció dinamikájának és forrásának vizsgálata a budapesti Pálvölgyi-barlangban * UNIV. BUDAPESTINENSIS DE EÖTVÖS NOM. * FACULTAS SCI. NAT. Nagy Hedvig Éva Környezeti földtudomány program, II.
RészletesebbenMagyarország Műszaki Földtana MSc. Dunántúli-középhegység
Magyarország Műszaki Földtana MSc Dunántúli-középhegység Határai: Ny Rába-vonal É- Diósjenői-vonal K Darnó- vonal D- Balaton-vonal Konrád, Budai: Magyarország földtana 2011 gyűrt, takarós, az Ausztroalpi
RészletesebbenTesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz
Tesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz 1. Mi a drágakı? a. ásványváltozat b. biogén eredető anyag lehet 2. Mit nevezünk ércnek? a. ásvány, amibıl fémet nyerhetünk ki b. kızet,
RészletesebbenAdatok recski (ÉK-Magyarország) paleogén vulkáni-üledékes összlet fejlődéstörténetéhez és korához
MFT Általános Földtani Szakosztály Budapest 2006 május 12 Adatok recski (ÉK-Magyarország) paleogén vulkáni-üledékes összlet fejlődéstörténetéhez és korához FÖLDESSY János LESS György ZELENKA Tibor SERESNÉ
RészletesebbenSósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán
Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci
RészletesebbenZ ÁLLÓVIZEK FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA
Z ÁLLÓVIZEK FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA A tengerek és tavak partvonala mentén különleges morfológiai tulajdonságú sáv jelölhető ki, amelynek változó szélessége az állóvíz szintváltozásainak (pl. árapály) mértékétől
RészletesebbenAgyagos homokkő formáció szelvénykiértékelése
Agyagos homokkő formáció szelvénykiértékelése A keresztül fúrt homokkő formációra vonatkozóan, az alábbi információkat gyűjtötték össze a fúrás, az iszapszelvényezés és a gyors kvalitatív mélyfúrási geofizikai
RészletesebbenTalajok osztályozása az új szabványok szerint
Talaj- és kőzetosztályozás Talajok osztályozása az új szabványok szerint :5 Geotechnikai vizsgálatok. 1. rész: Azonosítás és leírás. MSZ EN ISO 14688-2:5 Geotechnikai vizsgálatok. 2. rész: Osztályozási
RészletesebbenRöntgen-pordiffrakció (XRD) Kő-, kerámia- és fémek archeometriája Kürthy Dóra
Röntgen-pordiffrakció (XRD) Kő-, kerámia- és fémek archeometriája Kürthy Dóra 2016. 11. 21. 1 Kerámia geológus szemmel T nő egyensúlyi rendszer felborul ásványos összetétel és szövet változik Kis léptékű,
RészletesebbenSzabályszerségek a talajásványok területi eloszlásában
Szabályszerségek a talajásványok területi eloszlásában Szabályszerségek a talajásványok területi eloszlásában Stefanovits Pál * A talajtani vizsgálatok mindennapos gyakorlatára a fizikai, kémiai és kolloidikai
RészletesebbenEURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA
EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA Általános adatok Területe: 10,5 millió km2 Lakosság: kb. 725 millió (2003) Legmagasabb pont: 5633 m, M. Elbrusz (Kaukázus), Mont Blanc (4807) Legalacsonyabb pont: Volga delta,
Részletesebben11. előadás MAGMÁS KŐZETEK
11. előadás MAGMÁS KŐZETEK MAGMÁS KŐZETEK A FÖLDKÉREGBEN A magmából képződnek az elő- és főkristályosodás során. A megszilárdulás helye szerint: Intruzív (mélységi) kőzetek (5-20 km mélységben) Szubvulkáni
RészletesebbenELEKTROMOS ÉS ELEKTROMÁGNESES MÓDSZEREK A VÍZBÁZISVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN
JÁKFALVI SÁNDOR 1, SERFŐZŐ ANTAL 1, BAGI ISTVÁN 1, MÜLLER IMRE 2, SIMON SZILVIA 3 1 okl. geológus (info@geogold.eu, tel.: +36-20-48-000-32) 2 okl. geológus (címzetes egyetemi tanár ELTE-TTK; imre.muller
RészletesebbenKerámiák archeometriai vizsgálata
Kerámiák archeometriai vizsgálata Szakmány György Archeometria 2011. május 3. Bevezetés Keramos (görög) agyag agyagból készített tárgy Mázatlan (terrakotta) mázas Szemcseméret alapján finomkerámia max.
RészletesebbenA bányászatban keletkező meddőanyagok hasznosításának lehetőségei. Prof.Dr.CSŐKE Barnabás, Dr.MUCSI Gábor
Hulladékvagyon gazdálkodás Magyarországon, Budapest, október 14. A bányászatban keletkező meddőanyagok hasznosításának lehetőségei Prof.Dr.CSŐKE Barnabás, Dr.MUCSI Gábor Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési
RészletesebbenA BUDAI VÁRHEGY HIDROGEOLÓGIÁJA
A BUDAI VÁRHEGY HIDROGEOLÓGIÁJA Hajnal Géza okl. építőmérnök, okl. mérnöktanár Ph.D. értekezés RÉSZLET 2. Földtan fejezetéből Tudományos vezető: Dr. Kleb Béla a földtudomány kandidátusa Budapest,2001.
RészletesebbenA Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet
Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A
RészletesebbenÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN
ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális
RészletesebbenMagyarország földtörténete
Magyarország földtörténete Magyarország területét a DNY-ÉK irányú Zágráb-Hernád nagyszerkezeti vonal két fő szerkezeti egységre osztja. E vonaltól északra eső lemezdarab az Afrikai-lemez peremén, a délre
RészletesebbenGALICZ GERGELY Id. ŐSZ ÁRPÁD A PALEOGÉN-MEDENCE A KUTATÁS TÖRTÉNETE
Szolnoki Tudományos Közlemények XII. Szolnok, 2008. GALICZ GERGELY Id. ŐSZ ÁRPÁD MAGFÚRÁSI TAPASZTALATOK A PALEOGÉN-MEDENCÉBEN A PALEOGÉN-MEDENCE A Paleogén-medence kutatási területei földrajzilag, közigazgatásilag
RészletesebbenÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS
ÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS Tartalom Ásvány, kristály, kızet fogalma Elemek gyakorisága a földkéregben Kızetképzıdés folyamata Ásványok tulajdonságai Kızetalkotó ásványok Ásvány természetben elıforduló anyag
RészletesebbenA talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
RészletesebbenZárójelentés a. Szárazulati és tengeralatti üledékhézagok elkülönítése a Dunántúliközéphegység alsó- és középső-kréta rétegsoraiban c.
Zárójelentés a Szárazulati és tengeralatti üledékhézagok elkülönítése a Dunántúliközéphegység alsó- és középső-kréta rétegsoraiban c. OTKA projektről Bevezetés Az üledéksorok hézagosságának két fontosabb
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI
A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI
RészletesebbenMetamorf kőzettan. Magmás (olvadék, kristályosodás, T, p) szerpentinit. zeolit Üledékes (törmelék oldatok kicsapódása; szerves eredetű, T, p)
Metamorf kőzettan Metamorfózis (átalakulás, átkristályosodás): ha a kőzetek keletkezési körülményeiktől eltérő nyomású és/vagy hőmérsékletű környezetbe kerülve szilárd fázisban átkristályosodnak és/vagy
Részletesebben