A FÖDOLOMIT ÉS FEKUKÉPZŐDMÉNYEINEK RÉTEGTANI HELYZETE A KESZTHELYI-HEGYSÉG K -I RÉSZÉN. M Áll Földtani Intézet Budapest, Népstadion út 14 H-1143

Átírás

1 A FÖDOLOMIT ÉS FEKUKÉPZŐDMÉNYEINEK RÉTEGTANI HELYZETE A KESZTHELYI-HEGYSÉG K -I RÉSZÉN G y a l o g L á s z l ó O r a v e c z n é S c h e f f e j i A n n a D e t i i e C s a b a B u d a i T a m á s M Áll Földtani Intézet Budapest, Népstadion út 14 H-1143 ETO ( / 2) Tárgyszavak kronosztratigráfia, biosztratigráfia, jellemző ősmaradványok, dolomit, mészkő, triász, karni, nőn, Keszthelyi-hegység A Keszthelyi-hegység reambuláló földtani felvétele során előkerült ősmaradványok lehetőséget nyújtottak a felső-triász képződmények (fődolonut, karm márga, edencsi mészkő) biosztratigráfiai helyzetének pontosítására a hegység K-i részén A térképezés eredményei és a paleontológiái vizsgálatok szerint a fődolomit képződése mar a karm vége előtt megindult, felváltva a karm márgaosszletet Ugyanakkor a karm márga zatonyfáciesének tekinthető edenesi mészkő felnyúlhat a nónba is, felső részén már dolomitrétegekkel váltakozva A fődolomitnak csak a legalsó része sorolható a karm emeletbe, tömegének túlnyomó része a nónba tartozik Bevezetés A Magyar Állami Földtani Intézet Középhegységi osztálya 1983-ban fejezte be a Keszthelyi-hegység méretarányú földtani felvételét A térképezés során, valamint a H erm án ViKTORral végzett gyűjtéseink alkalmával több új őslénytani adat birtokába jutottunk a hegység K-i részén (1 ábra) A fosszíliák a karm márgából és mészkőből, az edencsi mészkőből és a fődolomitból kerültek elő (2 ábra) Az ősmaradványok bio- és kronosztratigráfiai értékelését Oraveczn é Scheeeer A (mikrofauna, mikrofácies) és D etre Cs (makrofauna) végezte el A terület földtani képét, valamint az ott található képződmények litológiai jellemzését és litosztratigráfiai helyzetét G yalo g L és B u d a i T foglalta össze Földtani felépítés A Keszthelyi-hegység tömegének túlnyomó részét fődolomit alkotja A Szent Miklós kút kornyékén több helyen karm márga, mészmárga és mészkő bukkan ki a fődolomit alól A hegység K-i peremén a zátonyfáciesű, korallos edencsi mészkőből fejlődik ki mészkő és dolomitpadok váltakozásával a fedő fődolomit Ennek közvetlen fedője a lemezes, márgás, tűzkoves dolomit, amely a Ván-volgytől K-re eső vonulatban csak kis területen fordul elő Vállus mellett és Balatongyöröktől É-ra kb 3 km-re.

2

3 A karni márgaosszlet a Veszprémi Márga Formációnak felel meg, melyen belül két mészkő tagozat különíthető el A márgában települő mészkő kőzettani jellegei és ősmaradványegyutfcese alapján a Balaton-fel vidéki Sándorhegyi Mészkő Tagozattal párhuzamosítható, melyet az Edencsi Mészkő Tagozat heteropikus fáciesének tartunk A Fődolomit Formáció fölötti lemezes, márgás, tűzkoves dolomitot a Rezi Dolomit Formációba soroljuk, amely a hegység ÉXy-i részén levő Rezi-medencében a Kössem Márga Formáció fekujét alkotja Ősmaradvány-lelőhelyek A,,karni márga Szent Miklós kút kornyéki kibúvásait elsőként L óczy L (1913) említette A márgában települt mészkőből gazdag ősmaradványegyuttest írt le, melynek alapján ezt a képződményt a,,felső márgacsoport felső részébesorolta Szentes F (1953) a L óczy L által közölt fauna mellett ugyaninnen korallokat is említett B ohn P (1979) a fenti fosszíliákon kívül elsőként ismertetett sporomorphákat és Forammiferákat a márgából, melyeket B óna J, illetve Oraveczn é Sch effer A határozott meg A karni márga és mészkő klasszikus és újonnan talált kibúvásai közül szinte valamennyit begyújtottuk őslénytani vizsgálat céljából így ez tekinthető az első átfogó jellegű gyűjtésnek L óczy L óta A leggazdagabb fauna a Szent Miklós-volgy K-i oldalán, a forrástól E-ra kb 400 m-re levő útbevágásból került elő (1 ábra A), amelyben faj- és egyedszám tekintetében egyaránt a Brachiopodák uralkodnak Brachiopoda Rhynchonélla arpadica Bittn, Spinfenna cf manca Bittn, (X tábla 2 ), Dielasma luhcurn (Bittn ), (X tábla la c ), RhaeMna sp, Retzia sp, Aulacothyrts sp Anthozoa Thecosmilia sp, Stephanocoenia alpma F rech (X tábla 4 ) Bivalvia Angustella sp (X tábla 3a b ), Oonodon sp, Lima sp Ponfera Sphinctozoa ( 1) mc sedis Hydrozoa Stromactima vagy Ellipsactmia bekérgezések Cephalopoda Arcestidae (t) mc sedis kőbél Cnnoidea Encnnus sp nyéltagok (X tábla 5a b ) A mészkőből készült vékonycsiszolatok szerint az alapanyag pátos kalcitból áll, az eredeti mésziszapos üledék teljes egészében kimosódott A biogén komponensek kőzetalkotó mennyiségűek, amelyek kozott az Echmodermata maradványok dominálnak Mellettük spongia, Mollusca, Forammifera és alga < ábra A felső-triász képződmények felszíni elterjedése a Keszthelyi-hegység K-i részén (G y a l o g L térképe alapjan) ktg = lemezes dolomit, sejtureges dolomit, kössem rétegek, ftg = fődolomit, JT3 = edencsi mészkő, ^ T 3 = karín mészkő, mgt3 = karni márga ősmaradvány lelőhelyek A = karni márga és mészkő, -B = karni márga es fodolomit, (7 = edencsi mészkő, D E = karni fódolomit,.f ^ = nón fodolomit F%g 1 Outcrops of Upper Tnassic formations m the E part of the Keszthely Mountains (based on a map prepared by L G y a l o g ) ktg = laminated dolomite, cellular dolomite, Kossen beds, ftg = Hauptdolomit, ^T = Edencs limestone, j^t3 = Carman limestone mgt3 = Carman marl Eossiliferous localities A = Carman marl and limestone, i? = Carman marl and Hauptdolomit, C'=Edencs limestone, D E Carman Hauptdolomit, F jv=nonan Hauptdolomit

4 metszetek ismerhetők fel (I III tábla) A gazdag Foramimfera faunából a következő taxonokat sikerült meghatározni Glomospirella sp,,,pilammma kuthani Sa l a j, Valvuhna azzouzi Sa l a j, Earlandimta? soussi Sa l a j, Paleonubeculana sp, Tolypammma gregana W e n d t, Gaudryma cf tnassica T rieon o va, Plammvoluta sp, Ophthalmipora dolomitica K Z a n, Endothyra kueppen Oberhatjser, Tetrataxis tnflata K r ist a n, Diplotrennna sp, Aulotortus smuosus W eyn sc h en k, Austrocolomia cf marschalli Oberhatjser, Oberhauserella cf. mesotnassica F tjchs Az útbevágástól K-re emelkedő dombon, a brachiopodás mészkő fölött, nagyméretű (0,5 2 cm átmérőjű) cnnoideás átmetszeteket tartalmazó mészkő települ, melyre korallban gazdag mészkő következik az alábbi faunával Bivalvia Myophona sp, Entohum sp, Nucula sp Gastropoda Coelostylma sp Brachiopoda Aulacothyns sp, Pexidella sp, Rhynchonella sp (aff arpadica B it t n ) Anthozoa Thecosmiha cf nonca Frech, Montlivaltia sp Cnnoidea Entrochus sp nyéltagok Echinoidea Gidai is sp tuskék A Szent Miklós kút közvetlen kornyékén található márga mikro faunája viszonylag gazdag, zömében Forammifera és Ostracoda metszetekből áll, de pelágikus Cnnoidea maradványokat is tartalmaz Forammifera Gsollbergella spirolocuhformis (0 Scheeeer), Glomospira karmca (0 Scheeeer), Pseudobohvma sp, Cornuspira pachygyra (Gu m be l), Ophthalmidium exiguum K Za n, Ophthalmidium sp, Mesodiscus cf planidiscoides (Oberhatjser), Nodosana sp töredékek, Duostomma sp Roveacnnidae Osteocrmus rectus (Fr ízze l) Az egynemű, tömör, karbonátos pelit alapanyag, valamint a gombos piritkiválások reduktív, kis vízmozgással jellemzett üledékképződési környezetre utalnak A Szent Miklós kúttól ÉK-re kb 1 km-re (1 ábra B) több helyen fordul elő mészkő és márga Innen a fent említett Brachiopodák, korallok és Cnnoideák kerültek elő A vékonycsiszolatokban az Echmodermata vázelemek és a Mollusca-toredékek mellett Foramimferák és pelágikus Cnnoideák találhatók Foramimfera Tolypammma gregana W e n d t, Valvuhna azzouzi Sa l a j, Paleonubeculana sp, Earlandimta? soussi Sa l a j, Glomospira karmca (O Schefeer), Pachyphloides s p, Calcitornella sp, Duostomma cf rotundata K ristan, Aulotortus cf communis K r ist a n, Aulotortus fnedh K ristan Roveacnnidae Osteocrmus rectus F rízzel Inc sedis Tubiphytes obscurus M aslov. A fauna és az ooidos szövet alapján az üledékképződési környezet sekély, normálsós, oxigéndús, erősen mozgatott vízzel borított karbonátplatform lehetett Az edericsi mészkő a hegység K-i peremén bukkan ki a fődolomit fekujeként (1 ábra C) Ebben gyakoriak a korallok, főként 0,5 1,5 cm-es átmérőjű metszetek formájában A mészkőből folyamatosan fejlődik ki a fődolomit, az átmeneti rétegsorban mészkő és dolomitpadok váltakoznak kb 150 m vastagságban Szentes F (1953) az edencsi mészkövet a nón emeletbe sorolta a Thecosrmha de fihppei Stoppan i korallfaj alapján (K o lo sváry G meghatározása szerint) Azóta erről a fajról kiderült, hogy az egész felső-triászban előfordul.

5 B ohn P (1979) koraitokat, mészszivacsokat, Bryozoákat, mészalgákat és néhány Foramimferát ismertetett a mészkőből Az általunk végzett gyűjtés során a korallok közül a Thecosrmlia cf nonca F rech, valamint a Thecosmilia sp és Stephanocoema sp egyedei kerültek elő A vékonycsiszolatok vizsgálata szerint az edencsi mészkő szövete onkoidos biopátit Helyenként kőzetalkotó mennyiségben fordulnak elő benne a biogén komponensek, melyek zátonylakó és zátonykornyezeti szervezetek alig szállított,. Összemosott, viszonylag ép, osztályozatlan töredékei Gyakoriak a kékalgákból és a szesszilis Foramimferákból álló bevonatok, valamint a Tubiphytesgumókból álló telepek A Foramimfera fauna a következő fajokból áll Glomospira sp, Ophthalmidium sp, Paraophthalmidium carpaticum Sam uel et B o r za, Endothyra cf Icueppen Oberh äu ser, Vanostoma sp, Beophax sp, Austrocolomia cf marschalh Oberh äu ser, Tolypammma gregana W e n d t, Mesodiscus eomesozoicus (Oberh äu ser) A mikrofáciesek és az ősmaradványok alapján az üledékképződési környezet zátony, illetve zátonykozeli előtér lehetett, melyet normálsós, meleg, erős vízmozgáéú sekély tenger borított Az edencsi mészkő a benne talált korallok és Foramimferák alapján jól párhuzamosítható a karm márgában települő mészkövekkel A hegységtől DNy-ra mélyült Hévíz 6 sz fúrás adatait is figyelembe véve (Góczán et al 1983) az edencsi mészkő egy helyi zátonyképződménynek tekinthető a karm márgaosszlet felső részében A hegység túlnyomó részét kitevő fődolomitból L óczy L (1913) algákon kívül nem említett ősmaradványokat Szentes F (1953) főként kagylókat, valamint csigákat, alga és Echinodermata maradványokat sorolt fel a dolomitból, a lelőhelyek megnevezése nélkül B ohn P (1979) a Ván-volgytől K-re eső terület fődolomitját a karm emeletbe sorolta egyetlen fúrás (Vá 3 )'mikropaleontológiai vizsgálata (Oraveczn é Scheffer A és Bő na J meghatározása) alapján A hivatkozásban szereplő három Foramimfera egyed azonban pontos korbesorolásra nem alkalmas, a karmra utaló sporomorpha együttes pedig az 500 m mély fúrás 490 m-ében harántolt agyagrétegből került elő Ez azonban nem bizonyítja, hogy a felette levő 490 m vastag dolomitosszlet is teljes egészében a karm emeletbe tartozik A földtani felvétel és az őslénytani vizsgálatok alapján a fődolomit két területegységre osztható a Ván-volgytől K-re eső vonulatban Az ÉK-i területen karmra utaló kövületek találhatók a dolomitban (1 ábra B, D, E), és itt bukkan felszínre a feku márga is A fosszíliák közül több korall (Thecosrmlia sp ), kagyló (Angustella sp, Entóhum sp ) és Cnnoidea került elő Ez arra utal, hogy a fődolomit alsóbb rétegeiben még megtalálhatók a karm márga mészkőbetelepuléseire jellemző ősmaradványok A fődolomit elterjedési területének nagyobbik, DNy-i részén különösen a nem bitumenes dolomitban gyakoriak a nón ősmaradványok A Szent Miklós kúttól Ny-ra, a Láztető Ny-i oldalából (1 ábra G) gazdag csiga fauna került elő Naticella sublmeata (Mu e n s te r), Worthenia oldae Stopp an i, Worthema sp, Macrochylma brevispira K itte (X tábla 7 ), Goelostyhna sp, Loxonema sp A Budos-kúttól K-re levő murvabányában (1 ábra H) elsősorban kagylók, alárendeltebben csigák gyűjthetők a dolomitból Bivalvia Myophona cf laevigata Zie th, Entóhum discites Schloth, Beden div sp, Placunopsis sp, Halobia sp, Nucula sp, Gonodus sp Gastropoda Nattcella sp-, Worthenia sp, Goelostyhna sp, Loxonema sp

6 Ugyancsak gazdag ősmaradványegyuttes található a Budos-kúttól DDKre kb 1 km-re levő bevágásban (1 ábra I) Itt a laza, porlott dolomitban igen sok kagyló és csiga fordul elő lumasella-szerűen, melyek közül a Megalodonfélék korjelzők Megalodon cf complanatus ssp, Entohum sp, Placunopsis sp, Myophona sp, Nucula sp Az ugyanitt talált halfogat Solt P Sphaerodus sp -nek határozza meg A Budos-kúttól DK-re kb 1 km-re, az erdészeti út K-i oldalán (1 ábra K) ugyanez a kagylóegyuttes fordul elő Ezen a területen a nón Megalodonféléknek még egy gazdag lelőhelye található a Szoba-kő barlangnál (1 ábra M) Megalodon complanatus ssp, Megalodon cf boeckhi (Frech) A Pad-kői erdő, a Láz-tető és a Fekete-hegy dolomitjában (1 ábra I, F, L) gyakoriak a csöves algák Ezek közül Piros 0 Cyroporella vesiculifera (Gum bel) Pia és Cryphoporella curvata cúrvala (Gijmbel) Pia fajokat határozott meg, amelyek szintén nón kort jeleznek A fődolomitban előforduló Foramimferák közül a következőket sikerült meghatározni Glomospirella sp, Tetrataxis humihs K ristaüst (1 ábra K), Aulotortus smuosus W e yn (1 ábra M), Oberhauserella cf quadnlobata F uchs (1 ábra K), Oberhauserella sp, Schmidita cf hedbergelloides F uchs (1 ábra N) Kronosztratigráfiai összefoglalás 1a 2 V 3 4 s <D 2 ábra A fődolormt és fekuképződményemek elvi rétegsora a Keszthelyi-hegységben 1 Foramimfera, 2 alga, 3 korall, 4 Crinoidea, 5 kagyló, 6 csiga, 7 Brachiopoda Fiq 2 Idealized section of Hauptdolomit and the rocks undeilying it in the Keszthely Mountains 1 Forannnifera, 2 alga, 3 coral, 4 Crmoidea, 5 Bivalvia, 6 Gastropoda, 7 Brachiopoda A Keszthelyi-hegység földtani felvételéhez kapcsolódó őslénytani vizsgálatok néhány új adatot szolgáltattak a fődolomit és fekuképződményemek kronosztratigráfjai értékeléséhez (2 ábra) A,,karm márga mészkő-betelepüléseiben talált Rhynthonella arpadica, valamint a Dielasma mlicum Brachiopodák jellegzetesen karm fajok, ezeket a Keszthelyi-hegységből eddig még pem említették Ugyancsak új ősmaradvány ezen a területen bár pontos korhatározásra nem alkalmas a Thecosmilia norica és a Stephanocoenia alpina korallfaj. Utóbbinak ez az első előfordulása Magyarországon A mészkő Foramimfera együttesét karm korú, agglutinált, robusztus formák uralják Ettől eltérő jellegű a márgarétegek mikrofaunája, melyre a Gsollbergella spirolocuhformis dominanciája jellemző, ami egyértelműen karm kort jelez

7 Az edericsi mészkő kronosztratigráfiai helyzetének megítéléséhez főleg a mikropaleontológiai vizsgálatok alkalmasak A zátonyiaké Foramimferák túlnyomó része a karm kor mellett szól, azonban a Paraophihalmidium carpaticum fa] jelenléte alapján feltételezhető, hogy az edencsi mészkő képződése még a nón elején is folytatódott (Ny-kárpáti analógia) Ezzel párhuzamosan a fődolomit képződése az árapályovi régióban már a karm vége előtt megindult Erre azon ősmaradványok alapján következtethetünk, melyek a karm mészkőben és a fődolomit alsó szintjében egyaránt előfordulnak A magasabb rétegtam helyzetű dolomit nóri korát a makro- és a mikrofauna mellett az algák is egyértelműen bizonyítják A korábbi elképzelésektől eltérően a Vári-Völgy tői K-re eső területen a fődolomitnak csak az alsó része nyúlik le a karmba, tömegének jelentősebb része a nón emeletbe tartozik IRODALOM - REFERENCES B ohn P 1979 A Keszthelyi-hegység regionális földtana Geol Hung ser Geol 19 D e t b e Cs 1983 Jelentés a Keszthelyi-hegységi földtani térképezéshez kapcsolódó triász megalopaleontológiai vizsgalatoktól Foldt Tnt Adattar T , kézirat D ullo C W 1980 Uber ein neues Vorkommen vom Tisovec-Kalk in den südwestlichen Gesause-Beigen (Admont, Steiermark) Mitt Ges Geol Bergbaustud Osterr (26) F e e c h F Die Korallenfauna der Trias Paleontographica (37) Stuttgart F u c h s, W 1967 Uber Ursprung und Phylogeme der Trias Globigerinen und die Bedeutung dieses Formenkreises für das echte Plankton Verh Geol Bundesanst (1-2 ) i? G óczán F H a a s J L ő b in c z H Ob aveczn é Scheffeb A 1983 Keszthelyi-hegységi kaim alapszelveny faciológiai és rétegtam értekelése (Hévíz 6 sz fúrás) Foldt Int É v ije i 1981-ről K h tsta n E 1957 Ophthaliniidae und Tetiataxinae (Foiam ) aus dem Rhat der Hohen Wand m Nieder-Osterreich Jb Geol Bundesanst 100 (2) L oczy L 1913 A Balaton kornyékének geológiai képződményéi és ezeknek vidékek szerinti telepedése A Balaton Tud Tanúim eredm T (1) Ob a v e c z n é Scheffeb A 1968 A Miliolacea főcsalad (Foraminifera) képviselői a Bakonyszűcs 1 sz fúrás karm képződményéiben Foldt Int É v ije i 1968-ról Ob a v e c z n é Sch e ffeb A 1983 Jelentés a Keszthelyi-hegységi Szt Miklós kút melletti felszíni feltárás mintáinak vizsgálatáról Foldt Int Adattár T , kézirat Pa n t ió-pb o d a n o v ic S 1975 Les microfacies tnasiques des Dinarides Soc des Sciences et des Árts du Montenegio, Monographios 4 Sa l a j J B obza K Sá m u e l O 1983 Tnassic Foraminifers of the West Carpatians Bratislava Sze n tes F 1953 Jelentés az 1952 évben Magyarországon a Keszthelyi-hegységben végzett bauxitkutató munkálatokról Foldt Int Adattár Bauxit /38, kézirat T b if o n o v a E 1978 Foramimfera zones and subzones of the Tnassic in Bulgária II Ladmian and Carnian Geol Balcamca 8 (4) W e n d t J 1963 Foraminiferen Riffe in karmschen Hallstatter Kalk des Feuerkogels (Steiermark, Österreich) Palaont Zeitschr Za n in e t t i L 1976 Les Foranuniféres du Trias Riv Ital Paleont 82 (1) 1 258

8 I. tábla Plate I 1 2 Tetrataxis m flata R ristan Szent Miklós-volgy K-i oldalán levő útbevágás karni mészkövéből (vo 1 ábra A) From the Carman limestone of the road-cut on the E side of Szent Miklós Valley (cf Eig 1 A) 3 Glom ospirella sp Szent Miklós-volgy K-i oldalán levő útbevágás karm mészkövéből (vo 1 ábra A) From the Carman limestone of the road-cut on the E side of Szent Miklós Valley (cf Fig 1 A) 4 V a lvu h n a cf azzouzi Salaj Szent Miklós-volgy K-i oldalán levő útbevágás karm mészkövéből (vo 1 ábra A) From the Carman limestone of the road-cut on the E side of Szent Miklós Valley (cf Fig 1 A) 5 E n d oth yra cf 'salap Gazdzicki ' Szent Miklós-volgy 'K-i oldalán levő útbevágás) karm' mészkövéből (vo 1 ábra A) From the Carman limestone of the road-cut oh the E side of Szent Miklós Valley (cf Fig 1 A) 6 Glom ospira cf kutham (Salaj) Szent Miklós-volgy K-i oldalán levő útbevágás karm mészkövéből (vo 1 ábra A) From the Carman limestone of the-road-cut on the - E side of Szent Miklós Valley (cf Fig 1 A) 1 7 T eiia ta x is sp, - Szent Miklós kúttól ÉK-re kb 1 km-re található karm mészkőből (vo 1 ábra B) From the Carman limestone at about 1 km distance NE of Szent Miklós well (cf Fig 1 B) 8 V a lvu h n a sp Szent Miklós-volgy K-i oldalán levő útbevágás karm mészkövéből (vo 1 ábra A) From the Carman limestone of the road-cut on the E side of Szent Miklós Valley (cf Fig IB ) 9, 11 V a lvu h n a azzouzi Salaj Szent Miklós-volgy K-i oldalán levő útbevágás karm mészkövéből (vo 1 ábra A) From the Carman limestone of the road-cut on the E side of Szent Miklós Valley (cf Fig 1 A) 10 E arla ndm ita soussi Salaj Szent Miklós-volgy K-i oldalán levő útbevágás karm mészkövéből (vo 1 ábra A) From the Carman limestone of the road-cut on the E side of Szent Miklós Valley (cf Fig 1 A) 7 45 X 1, X 2,3, X

9

10 2,4,9 1 3, 5, II tábla Plate II Paleonubeculana n sp Szent Miklós-volgy K-i oldalán levő útbevágás karm mészkövéből (vo 1 ábra A) From the Caiman limestone of the road-cut on the E side of Szent Miklós Valley (cf Fig 1 A) Olomospira aff kutham (Salaj) Szent Miklós-volgy K-i oldalán levő útbevágás karm mészkövéből (vo 1 ábra A) From the Carman limestone of the road-cut on the E side of Szent Miklós Valley (cf Fig 1 A) Planvmvoluta sp Szent Miklós-volgy K-i oldalán levő útbevágás karm mészkövéből (vo 1 ábra A) From the Carman limestone of the road-cut on the E side of Szent Miklós Valley (cf Fig 1 A) Tolypamrmna aff gregana W endt ' Szent Miklós-volgy K-i oldalán levő útbevágás karm mészkövéből (vo 1 ábra A) From the Carman limestone of the road-cut on the E side of Szent Miklós Valley (cf Fig 1 A) Gaudryma cf tmassica Trifonova Szent Miklós-volgy K-i oldalán levő útbevágás karm mészkövéből (vo 1 ábra A) From the Carman limestone of the road-cut on the E side Szent Miklós Valley (cf Fig 1 A) Aulotortus friedh (Kristan T ollmann) Szent Miklós kúttól ÉK-re kb 1 km-re található karm mészkőből (vo 1 ábra B) From Carman limestone at a distance of about 1 km NE of Szent Miklós well (cf Fig 1 B) Ophthalmipora cf dolomitica Zaninetti et Bronnimann Szent Miklós-volgy K-i oldalán levő útbevágás karm mészkövéből (vo 1 ábra A) From the Carman limestone of the road-cut on the E side of Szent Miklós Valley (cf Fig 1 A) 6,11 45 X 1, 2, 4, 9 75X 5,7,8,10 120X X

11

12 III tábla Plate III 1 Mikritkérges kagyló^ töredéke Szent Miklós kúttól ÉK-re kb 1 km-re található karra mészkőből (vo 1 ábra B) Fragment of a micnte-coated mollusc from Carman limestone at about 1 km NE of Szent Miklós well (cf Fig 1 B) 2 Mikntkérges Gastropoda Szent Miklós kúttól ÉK-re kb 1 km-re található karra mészkőből (vo 1 ábra B) Micnte-coated mollusc from Carman limestone at about 1 km NE of Szent Miklós well (cf Fig 1 B) 3 Paleonubeculana sp mtraklasztos biopátitban Szent Miklós-volgy K-i oldalán levő útbevágás karra mészkövéből (vo 1 ábra A) Paleonubeculana sp m mtraclastic biospante, from the Carman limestone on the E side of Szent Miklós Valley (cf Fig 1 A) 4 Paleonubeculana sp mtraklasztos biopátitban Szent Miklós-volgy K-i oldalán levő útbevágás karra mészkövéből (vo 1 ábra A) Paleonubeculana sp m mtraclastic biospante, from the Carman limestone on the E side of Szent Miklós Valley (cf Fig 1 A) 1^-4 45 X

13 17 M AF! Ë v i jelen tese 1984

14 IV tábla Plate IV 1, 3 Kékalgás onkoidok Ederics-liegy DK-i gerinc (vo 1 ábra C) Blue-algal onooids Edencshegy, SE ridge (cf Eig 1 C) 2 Tubiphytes obscurus Maslov Be 39 sz f 49,3 m 4 Hydrozoa bekérgezés Incrustation by hydrozoa Be 39 -sz* f 252,0 m 1, 3 45X 2,4' 39 X

15

16 V. tábla - Plate V 1 Szivacs metszet Section of sponge Be 39 sz f 252,0 m 2 Tubiphytes obscurus Maslov Be 39 sz f 49,3 m 3 Tubiphytes obscurus Maslov, Be 39 sz f 288,0 m 4 Ophthalmidiumos mikntcsomós pátit Ophthalmidium-bearmg sparite ' with micnte lumps Be 39 sz f 122,1 m X

17

18 VI tábla Plate VI 1 Vanostoma sp Be 39 sz f 49,3 m 2 Austrocolomia cf marschalh Oberh au ser Be 39 sz f 220,1 m 3 Mesodiscus eomesozoicus (Oberhau ser) Ederics-hegy K-i oldalán levő kőfejtőből (vo 1 ábra L) From the quarry on the E side of Edencs-hegy (cf Fig 1 L) 4 Paraophthalmidmm carpaticum Sam uel et B orza Edencs-hegy DK-i gerince (vo 1 ábra C) Ederics-hegy, SE ridge (cf Eig 1 C) X X

19

20 VII. tábla - Plate VII 1, 3 Gornuspira c f pachygyra Gu m bel Szent Miklós kút melletti karm márgából (vo 1 ábra A) Erőm the Carman marl by Szent Miklós well (cf Eig 1 A) 2, 4 6 Gsollbergella spirolocuhformis (Oravecz Sch effer) Szent Miklós kút melletti karm márgából (vo 1 ábra A) Erőm the Carman marl by Szent Miklós well (cf Eig 1 A) 1 6-: 240X

21

22 VIII tábla - Plate VIII 1 Aidotortus smnuosus W e y n, i A Szoba-kő barlang fődolomitjából (vo 1 ábra M) Erőm the Hauptdolomit of Szoba-kő Cave (cí Fig 1 M) i 2 Schmidita cf hedberqelloides Fuchs j Szent Miklós kúttól K-re kb 1300 m-re levő fődolomitból (vo 1 ábra N) From the Hauptdolomit at about 1300 m E of Szent Miklós well (cf Fig 1 N) 3, 6 Oberhauserella sp Szabad-hegy platójának fődolomitjából From the Hauptdolomit of the plateau of Szabad-hegy 4 Oberhauserella cf quadnlobata F uchs Budos-kúttól DK-re kb 1 km-re, az országút K-i oldalán levő fődolomitból (vo 1 ábra K) From the Hauptdolomit on the E sídé of the road at about 1 km SE of Büdös well (cf Fig 1 K) 5 Tetrataxis humihs K ristast Budos-kúttól DK-re kb 1 km-re, az országút K-i oldalán levő fődolomitból (vo 1 ábra K) From the Hauptdolomit on the E sídé of Büdös welj (cf Fig 1 K) 1 45X 2,4,5 120X 3.240X 6 130X

23

24 IX tábla Plate IX 1. Thaumatoporella parvovesicuhfera R ain e r A Szabad-hegy DK-i peremén levő fődolomitból From the Hauptdolomit on the SE margin of Szabad hill 2 Glomospira sp dolopátitban A Szoba-kő barlang fődolomitjából (vo 1 ábra N) From the Hauptdolomit of Szoba-kő Cave (of Fig 1 N) 3 Codiacea részlet Szent Miklós kúttól K-re kb 1300 m-re levő fődolomitból (vo 1 ábra N) From the Hauptdolomit at about 1300 m from the Szent Miklós well (cf Fig 1 N) 4 Mikntkérges Mollusca metszetek mtrapátitban Szabad-hegy E-i részén található fődolomit Micnte-coated mollusc sections in mtraspante Hauptdolomit in the N part of Szabad hill 1,3,4 45 X 2-75 X

25

26 la c X tábla Plate X Dielasma mhcum (Bittner) karra márga (vo 1 ábra A) Carman marl (cf Fig 1 A) 2 Spmferma cf manca Bittner ua lelőhely the same locality 3a b Angustella sp ua lelőhely the same locality 4 Stephanocoenia alpina Frech ua lelőhely the same locality 5a b Encrmus sp nyéltag ua lelőhely Encrmus sp ossicle, the same locality 6a b M egálodon complanatus ssp non fődolomit (vo 1 ábra M) Nonan Hauptdolomit (cf Fig 1 M) 7 Macrochijhna brevispira K ittl non fődolomit (vo 1 ábra G) Nonan Hauptdolomit (cf Fig 1 G) 1-4,6 2 X,5,7 5X Fotó P ellérdyné

27

28 STRATIGRAPHIC POSITION OF THE HAUPTDOLOMIT AND OF THE ROCKS UNDERLYING IN THE E KESZTHELY MOUNTAINS by L G y a l o g A O r a v e c z -S c h e f f e r Cs D e t r e T B u d a i Hungarian Geological Institute Budapest, Népstadion út 14 H-1143 UDC ( / 2) Keywords Chronostratigraphy, biostratigraphy, index fauna, dolostone, limestone, Triassic, Carman, Norian, Central Transdanubia, Keszthely Mts Palaeontological studies m connection with the geological mapping of the Keszthely Mountains produced new data to the chronostratigraphic evaluation of the Hauptdolomit and the rocks underlying it (Fig 2 ) The brachiopods Rhynchonella arpadica and Dielasma mlicum F found m limestones mterbedded with the Carman -marl are characteristically Carman species These had not been reported from the study area - Although unsuitable for an exact age determination, the coral species Thecosmilia nonca and Stephanocoema alpma are fossils new to the study area too - For the second species this is its first occurrence m Hungary The foramimferal assemblage of the limestone is dominated by robust arenaceous forms Different from these m character, the microfauna of the marl beds is characterized by the predominance of Gsollbergella spirolocuhformis clearly indicating a Carman age Micropalaeontological studies enabled the authors to judge the chronostratigraphic position of the Ederics limestone The overwhelming majority of the reef-dwelling Foramimfera testify to a Carman age, but the presence of Paraophthalnudmm carpahcum suggests that the formation of the Ederics limestone was going on even m earliest Norian time (analogy with the W Carpathians) Parallel with this development, the deposition of the Hauptdolomit in the intertidal zone began already prior to the end o f the Carman This conclusion is based on fossils occurring both m the Carman limestone and the lower horizon of the Hauptdolomit The Norian age of the stratigraphically higher-situated dolomite is proved quite convincingly, m addition to the mega and microfauna, by the algae as well It is a novelty that, m the area east of Vári Valley only the lower part of the Hauptdolomit extends well into the Carman, while a considerable part of its mass belongs to the Norian