Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyőlésének Elnöke. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyőlésének február 21-ei ülésére

Átírás

1 Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyőlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám: 02/22-16/2008. ELİTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyőlésének február 21-ei ülésére Tárgy: Vélemény a Zirc és Várpalota városok önkormányzatai által benyújtandó TIOP /07/1. pályázatokról Elıadó: Lasztovicza Jenı, a megyei közgyőlés elnöke Az elıterjesztés készítésében részt vett: Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház-Rendelıintézet Dr. Rácz Jenı fıigazgató Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Iroda Sándor Tamás irodavezetı Dr. Gyıri István egészségügyi szakreferens Az elıterjesztést megtárgyalta: Egészségügyi Bizottság

2 Tisztelt Közgyőlés! Mint ismeretes a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) és az ahhoz kapcsolódó Operatív Programok (OP) kidolgozása az elmúlt idıszakban megtörtént, az NFT-t és az OP-kat az Európai Bizottság befogadta. A különbözı OP-k végrehajtására elkészültek az intézkedések, amelyek az OP-k alatt található prioritásoknak megpályázható elemeit tartalmazzák, melyek meghatározzák, hogy milyen pályázói kör mely tervezett programelemet pályázhat meg. A fentiek alapján a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közzétette az Aktív kórházi ellátásokat kiváltó járóbeteg szolgáltatások fejlesztésére címő pályázati kiírást, amelyre február 29-éig lehet érvényesen pályázatokat benyújtani. A pályázati kiírás keretében azok az intézménytulajdonos helyi önkormányzatok, valamint a helyi önkormányzat által létrehozott non-profit gazdasági társaságok pályázhatnak, amelyek megfelelnek a felhívásban elıírt feltételeknek: 1. ahol többszakmás aktív fekvıbeteg szakellátás mőködött és legkésıbb április 1-jétıl megszőnt, vagy 2. az egészségügyi szolgáltatónak csak egy szakmára kiterjedı, maximum 20 ágyas aktív kapacitása van, vagy 3. amennyiben jelenleg többszakmás aktív fekvıbeteg szakellátása van és vállalja, hogy a legkésıbb a beruházás befejezéséig a 2. pontban foglaltakat teljesíti A fenti elvárásokon túl olyan intézményekben indulhat fejlesztés az emelt szint eléréséhez, ahol a saját kistérségen túl legalább lakos ellátását vállalják fel a szakellátásra kötelezettek megállapodása alapján, valamint a településen nem mőködik más közfinanszírozott vagy területi kórház. A támogatás formája vissza nem térítendı támogatás, millió Ft között. A pályázat benyújtásának további feltétele, hogy a pályázónak be kell csatolni a tervezett fejlesztésrıl a megyei önkormányzat véleményét is. Tekintettel arra, hogy mind Zirc Város Önkormányzata, mind Várpalota Város Önkormányzata pályázatot szándékozik benyújtani, az aktív kórházi ellátásokat kiváltó járóbeteg szolgáltatások fejlesztésére, ezért a véleményezés miatt kérelemmel fordultak a megyei közgyőléshez. A Zirc Város Önkormányzata által tervezett fejlesztés orvosszakmai programját az elıterjesztés 1. számú, míg Várpalota Város Önkormányzata által tervezett fejlesztés orvosszakmai programját az elıterjesztés 2. számú melléklete tartalmazza. A megyei önkormányzat feladatkörébe tartozó szakellátás nyújtását vállaló önkormányzatokat fejlesztési törekvéseikben támogatnunk kell. Mindkét térségben indokolt a járóbeteg szakellátás fejlesztése, a mellékelt szakmai programok átgondolt és alapos munka benyomását keltik, amelyek összehangolják a célokat és a fejlesztések körülményeit. Tisztelt Közgyőlés! A fentiek alapján kérem a testületet hogy, tárgyalja meg az elıterjesztést és fogadja el az alábbi határozati javaslatokat:

3 2 /2008. (II. 21.) MÖK határozat: A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyőlése egyetért Zirc Város Önkormányzatának az aktív kórházi ellátásokat kiváltó járóbeteg szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó törekvésével, egyben támogatja a város és térsége egészségügyi szakellátásának fejlesztése érdekében a TIOP-2.1.3/07/1. kódszámú pályázati felhívásra benyújtani kívánt pályázatát. Határidı: Felelıs: azonnal Lasztovicza Jenı, a megyei közgyőlés elnöke /2008. (II. 21.) MÖK határozat: A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyőlése egyetért Várpalota Város Önkormányzatának az aktív kórházi ellátásokat kiváltó járóbeteg szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó törekvésével, egyben támogatja a város és térsége egészségügyi szakellátásának fejlesztése érdekében a TIOP-2.1.3/07/1. kódszámú pályázati felhívásra benyújtani kívánt pályázatát. Határidı: Felelıs: azonnal Lasztovicza Jenı, a megyei közgyőlés elnöke Veszprém, január 31. Lasztovicza Jenı s. k.

4 1. számú melléklet ORVOS-SZAKMAI PROGRAM Aktív kórházi ellátásokat kiváltó járóbeteg szolgáltatások fejlesztése címő pályázati felhíváshoz, és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program pályázataihoz kapcsolódó többletkapacitás befogadásához és kapacitáslekötés módosításához Kódszám: TIOP-2.1.3/07/1.

5 TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés Kistérségi adatok 4 2. Járóbeteg szakellátás Járóbeteg szakellátás fejlesztésének indokai 7 3. Gondozói tevékenység Egynapos sebészeti ellátás Diagnosztika (RTG,Uh) Nappali kórház 15 7 Otthoni szakápolás Terápiás ellátás Egészségnevelési központ Ellátásszervezés Központi alapellátási ügyelet Gyógyszertár Gyógyászati segédeszköz ellátás Kiegészítı info-kommunikációs rendszer Mozgó Szakorvosi Szolgálat Képzések, továbbképzések Alapellátás Egyéb, nem közfinanszírozott tevékenység Összegzés 19

6 2 1. HELYZETELEMZÉS Zirc város a Magas-Bakony központja. A hegy fennsíkján, a Zirci-medencében helyezkedik el. Északon a Szesztra - hegy, nyugaton a Pintér-hegy, dél-nyugaton a Három-hegy határolja. A keleti irányú széltıl a 20 hektáros Arborétum védi a települést. Zirc, a Zirc Többcélú Kistérségi Társulás központi települése, mely társulás 17 települést foglal magába tagként. E 17 település alkotja a Zirci kistérség területét. A térség Veszprém megye északkeleti részén helyezkedik el. A települések az Északi-Bakony területén helyezkednek el, azon belül fıként a Magas-Bakony területén, melyhez északról kapcsolódik a Bakonyalja, illetve keletrıl a Keleti-Bakony, illetve a Tési-fennsík. A központ, Zirc tengerszint feletti magasság 400 m. Ez a természetföldrajzi tény alapvetıen befolyásolja a térség gazdasági és társadalmi életét. Az országos átlagnál lényegesen magasabb az erdısültség aránya, az éghajlat hővösebb, csapadékosabb, míg a talajadottságok a mezıgazdasági hasznosítás szempontjából kedvezıtlenebbek, mint az ország alacsonyabb fekvéső területein. Minden fejlesztésnél figyelembe kell venni, hogy a térségben a települések megközelíthetıségét nagymértékben befolyásolják a domborzati adottságok, amelyek különösen téli idıjárás esetén okoznak közlekedési nehézségeket. Földrajzi helyzeténél fogva Zirc és térsége a kilencvenes évek közepétıl Magyarország gazdasági fejlıdési tengelyének szélén helyezkedik el. Napjaink hazai térszerkezetére jellemzı Északnyugat Magyarország Budapest, ill. balatoni agglomeráció Veszprém Székesfehérvár Budapest vonalak mintegy közrefogják a területet. A nagyarányú ipari fejlıdéssel jellemezhetı városok és az idegenforgalmi régióban való elhelyezkedése ellenére a térség belsı perifériára jutott, napjainkra hátrányos helyzetővé vált a kistérség. Földrajzi elhelyezkedése ugyanakkor fejlıdésre predesztinálja, különösen akkor, ha megfelelı közúthálózati elemek a térség megközelíthetıségén javítanak (8.sz. és a 82. sz. út fejlesztése, Zirc elkerülı megépítése, térségi átkötı utak kiépítése). A térség belsı térszerkezetének alapvetı jellemzıje, hogy a központ, Zirc a térség szerkezeti középpontjában helyezkedik el. Innen viszonylag jól megközelíthetık a térség települései. A térszerkezeti vonalak, s a kistérségi beosztás mindenképpen Zircet teszik a térség középpontjává, a szolgáltató kisváros funkcióját ennek a településnek kell ellátnia. 1.2 KISTÉRSÉGI ADATOK Terület (km2) 350 Lakónépesség (fı, dec. 31.) Területfejlesztési szempontból kedvezményezett térség (64/2004. Korm. rendelet szerint) Nem Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott Igen Típus szerint térség Ipari szerkezetátalakítási térség Nem Vidékfejlesztési térség Nem Mérték szerint Hátrányos helyzető Nem Leghátrányosabb helyzető Nem Települések száma 17 Jogállás szerint Város 1 Község 16 Területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések száma (7/2003. Korm. rendelet 3 szerint) Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott 3 település Típus szerint Országos átlagot jelentısen meghaladó 0 munkanélküliséggel sújtott település Leghátrányosabb kistérséghez nem tartozó 0 leghátrányosabb helyzető település

7 3 2. JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁS A járóbeteg szakrendelések jelentıs része az Új épületben és a Régi épületben nyert elhelyezést, itt a rendelési körülmények, a gyakran egy rendelıben mőködtetett több szakrendelés ellenére is igen kedvezınek tekinthetı, másik része a korszerő kistérségi járóbeteg szakellátásra gyakorlatilag alkalmatlan, régi építéső, földszintes, igen leromlott és

8 4 elhasználódott állapotban lévı szakrendelıben mőködik, teljes mértékben alkalmatlan körülmények között. A jelenlegi szerzıdött óraszámokat és a szakember ellátottság helyzetét mutatja a következı táblázat: OEP kód Szakma OEP szerzıdés szerinti óraszám Ellátó orvosok száma Munkaviszony formája Szakvizsga ( szakmánként) általános belgyógyászat 45 1 közalkalmazott Belgyógyászat kardiológia 6 3 közremőködı belgyógyászat, kardiológia általános sebészet 40 2 közalkalmazott sebészet Traumatológia 18 2 közalkalmazott sebészet, traumatológia Szülészet szabadfoglalkozású szülészet-nıgyógyászat Nıgyógyászat Szülészet szabadfoglalkozású szülészet-nıgyógyászat Nıgyógyászat Szemészet 30 1 közalkalmazott szemészet Fül-orr-gégészet 10 1 közremőködı fül-orr-gégegyógyászat Neurológia 10 1 közremőködı neurológia Reumatológia nem 1 közremőködı reumatológia szakorvosi Fizioterápia 36 nem 0 közalkalmazott szakorvosi RTG diagnosztika közremőködı, 1 közalkalmazott radiológia, izotópdiagnosztika RTG diagnosztika közremőködı, 1 közalkalmazott radiológia, izotópdiagnosztika 1908P0101 Mozgásszervi 8 1 közalkalmazott 1mozgásszervi rehab. rehabilitáció Gasztroenterológia 8 3 közremőködı gasztroenterológia 2.1 JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁS FEJLESZTÉSÉNEK INDOKAI A járóbeteg szakrendelések jelentıs része az Új épületben és a Régi épületben nyert elhelyezést, itt a rendelési körülmények, a gyakran egy rendelıben mőködtetett több szakrendelés ellenére is igen kedvezınek tekinthetı, másik része a korszerő kistérségi járóbeteg szakellátásra gyakorlatilag alkalmatlan, régi építéső, földszintes, igen leromlott és elhasználódott állapotban lévı szakrendelıben mőködik, teljes mértékben alkalmatlan körülmények között. A kistérségben a 10 ezer lakosra jutó szakorvosi órák száma 140,7, amely mind a megyei (167,5), mind a régiós (177,7) átlagnál alacsonyabb, így a kistérség járóbeteg szakellátásának 1 rendelési órájára jutó esetszám az elızıeknél magasabb. A jelenlegi elvándorlási mutatók ismeretében (OEP adat január-május) állítható, hogy a zirci kistérségben felmerülı egészségügyi szükségletet betegségtípusonként változó mértékben tudja ellátni a Zirci Erzsébet Kórház.

9 5 kistérségben felmerült igények havi havi átlag átlag eset pontszám Zirci Erzsébet Kórházban ellátottak havi átlag pontszám ellátott esetszám % havi átlag eset TBC ,58% fertızı betegségek ,31% daganatos betegségek ,73% endokrinológiai ,94% pszichiátria ,70% neurológia ,56% kardiológia ,15% angiológia ,09% tüdıgyógyászat ,91% gasztroenterológia ,37% bırgyógyászat ,59% reumatológia, mozgásszervi betegségek ,11% nıgyógyászat ,85% urológia ,56% traumatológia ,93% tünetek ,32% sine morbo ,48% szülészet ,28% szemészet ,07% fül,orr, gégészet ,07% A további járóbeteg szekellátás infrastruktúrális hátterének javítása és a lakosság valamint a háziorvosi hálózat megfelelı informálása után ezek a mutatók változtathatók. A kórház a járóbeteg szakellátásra OEP szerzıdésben biztosított teljesítmény volumen korlátját (TVK) 2007 április 1-tıl nem tölti ki, és folyamatosan csökken a teljesítménye. pénzforgalmi év 2006 üzemgazdasági/pénzforgalmi hónapok 2005/2006/2007 teljesítmény ( német pont) TVK október/január november/február december/március január/április február/május március/június április/július május/augusztus június/szeptember július/október augusztus/november szeptember/december TVK kihasználtság %

10 október/január november/február december/március január/április % február/május % március/június % április/július % május/augusztus % június/szeptember % A betegellátást végzı orvosok munkajogi státuszának sokszínősége is jelzi a munkaerı helyzet bizonytalanságát. A kórház járóbeteg ellátása sem infrastrukturálisan sem szakembereit tekintve nem tud mindenben megfelelni. A járóbeteg szakellátást 2009-tıl mindenben a 60/2003 (X.20) ESZCSM rendeletben foglalt minimumfeltételeknek megfelelıen kell mőködtetni, megteremtve ezzel az emeltszintő járóbeteg szakellátás szakmai feltételeit. A kistérség járóbeteg szakellátásának szervezését alapvetıen kívánjuk átszervezni. A betegek jelenleg 180(!) szolgáltatónál vesznek igénybe ellátást, amely az új biztosítási rendszerben minden bizonnyal kényszerően is változni fog. A lakossággal és az alapellátást nyújtó háziorvosokkal történı kommunikáció célja a kistérségi egészségügyi ellátás centralizációjának megismertetése, az új biztosítotti státuszokról történı felvilágosítás.. Lakossági fórumok és direkt mail segítségével biztosítjuk az információ áramlást, és a személyes információ átadás. Rövidtávú tervként azt tőzzük ki célul, hogy az alábbi szakmai tevékenységre a kialakításra kerülı Egészségbiztosítási Pénztárral, vagy Pénztárakkal teljes kapacitásra vonatkozóan szerzıdést tudjunk kötni. Fontosnak tartjuk a betegirányítási és elıjegyzési rendszer bevezetését a várakozási idı minimalizálása, a betegek és orvosok idıbeosztásának optimalizálása érdekében. A betegirányítást telefonos elıjegyzési lehetıséggel egészítjük ki. Ad abszurdum olyan flexibilissé lehet tenni a rendelési idıket, hogy csak akkor kell a rendelést kinyitni, ha van bejelentkezett beteg. jelenleg ellátott esetszám/hó szakorvosi heti óraszám ellátható esetszám/hó belgyógyászat ,28% kardiológia ,07% sebészet ,74% traumatológia ,43% szülészet-nıgyógyászat ,17% fül.orr.gégészet ,50% szemészet ,65% neurológia ,13% reumatológia,fizioterápia ,46% 30 RTG-UH ,45% gasztroenterológiai ,45% % kihasználtság

11 7 A szakmai profilok megválasztását azon célkitőzés mentén javasoljuk, mely szerint a lakossági igények 70%-át hasznos lenne helyben ellátni. Ennél nagyobb lefedettség -nek a progresszív ellátás és a speciális szakmai szükségletek miatt nem látjuk értelmét. Az emelt szintő járóbeteg szakellátás fejlesztését a következık alapján látjuk megvalósíthatónak: - járóbeteg szakellátás széles vertikumát biztosítjuk, olyan szakmai portfólióval, mely levezethetı a jelenlegi igénybevételi szükségletekbıl - a betegirányítási rendszer segítségével biztosítható, hogy az aktív dolgozók munkaidın kívüli idıben juthassanak hozzá a szakellátásokhoz - vállaljuk, hogy a közbeszerzési eljárásban rendelkezésére bocsátott évekre vonatkozó kistérségi betegforgalmi adatok alapján, a járóbeteg szakellátás területén a zirci kistérségben felmerülı egészségügyi igények alapján fennálló betegforgalom 70 %-át Zirc Városi Erzsébet Kórház-Rendelıintézetben látja el a szerzıdéskötést követı öt éven belül, és minden szakmai lehetıséget kihasználunk annak érdekében, hogy ezt a mutatót fenn is tartsuk - ennek megfelelıen kapacitás lekötés módosítási pályázatot kívánunk benyújtani a leendı közfinanszírozóhoz szakmák óraszám igény jelenlegi óraszám bırgyógyászat 40 0 belgyógyászat endokrinológia 20 0 gasztroenterológia 10 8 kardiológia 30 6 neurológia nıgyógyászat-szülészet onkológiai 30 0 pszichiátria 60 0 reumatológia és fizioterápia sebészet tüdıgyógyászat 20 0 traumatológia urológia 20 0 szemészet fül-orr-gégészet 6 10 rehabilitáció a jelenleginél jóval szélesebb szakmai lefedettséget biztosító járóbeteg szakellátás biztosítéka annak, hogy a kistérségben felmerülı igényeket minél adekváltabb módon tudjuk kielégíteni

12 8 Az új szakmai koncepció BNO csoport szintő részletei Az új szakmai felállás lehetıséget ad arra, hogy új járóbeteg szakellátási profilokat honosítsunk meg, illetve a régieket az igényeknek megfelelı mennyiségben biztosítsuk. A kistérségben betegségek (BNO) szerinti igények a következık: kistérségben felmerült igények havi átlag eset Zirci Erzsébet Kórházban ellátottak havi átlag pontszám havi átlag eset havi átlag pontszám Célérték:70% ellátandó esetszám TBC fertızı betegségek daganatos betegségek endokrinológiai pszichiátria neurológia kardiológia angiológia tüdıgyógyászat gasztroenterológia bırgyógyászat reumatológia, mozgásszervi betegségek nıgyógyászat urológia traumatológia tünetek sine morbo szülészet szemészet fül,orr, gégészet összesen Az öt éven belül elérendı célérték alapján megállapítható, hogy a járóbetegforgalom esetszámának 77%-kal történı növelése felelısséggel vállalható. Bırgyógyászat A kistérség lakossága jelentıs számban veszik igénybe a bırgyógyászati szakellátást, de legtöbben egy OEP szerzıdéssel rendelkezı privát szolgáltatót keresnek fel. Szándékunk ennek a betegforgalomnak a kórházhoz közelítése. Általános belgyógyászat Jelentıs betegforgalom zajlik sine morbo illetve valamilyen tünet diagnózissal. Ezenkívül a fertızıbetegségek ellátásának egy része is az általános belgyógyászaton jelentkezik. Ennek kiszolgálását célozza a szakrendelés. Endokrinológia, Kardiológia A betegforgalom átterelhetı általános belgyógyászat alá, de a szakorvos biztosítása lehetıséget teremt arra, hogy a cukorbetegek, hyperthyreózisban, egyéb endokrin

13 9 kórképekben szenvedık és a kardiológiai ellátást igénylık helyben jussanak ellátáshoz, és ne két lépcsıs legyen a szakorvosi ellátásuk. A betegút szervezés ésszerő igénye ezen két szakellátás megjelenése. Gasztroenterológia Endoszkópos tevékenységgel és az egynapos sebészeti ellátások biztosításával komplett gasztroenterológiai profil alakul ki. Jelenleg valószínőleg az általános belgyógyászaton kerülnek ellátásra a gasztroenterológiai diagnózisú betegek. Amennyiben kapacitás lekötés módosítás nem hajtható végre, az általános belgyógyászat terhére is ellátható a megnövekedett betegforgalom is. Traumatológia Szükségesnek tartjuk a jelenlegi kapacitás növelését annak érdekében, hogy a központi ügyelethez csatlakoztatva ügyeleti ellátást is tudjunk biztosítani. Urológia A kistérség lakosságának demográfia mutatói is felvetik az urológiai ellátás igényét. Szemészet, fül-orr-gégészet, szemészet A három szakma közös interpretációját az indokolja, hogy a térségben felmerülı igényeknek már jelenleg is több, mint 70%-át helyben látják el, úgy, hogy a szerzıdött óraszámnak nem több, mint 50%-át használva fel erre, tehát óraszámcsökkentés javasolt. 3. GONDOZÓI TEVÉKENYSÉG A definitív és lakosságközeli ellátást biztosító szolgáltatások komplex rendszerének kialakítását segíti a gondozó létrehozása. Az onkológiai gondozó, amennyiben kúraszerő ellátást is nyújthat, akkor a modern, elhanyagolható mellékhatással rendelkezı biológiai válaszmódosító kemoterapeutikumok kiszolgálásával a lakosság lakóhelyéhez közel, az egymásra épülı és egymást kiegészítı tevékenységek integrációját érhetjünk el. A régión belüli járóbeteg szakellátás magasabb szintjének megvalósítása, koordináló szerepet jelent a kórház számára, hiszen az onkológiai terápia csak a régió aktív fekvıbeteg szakellátást nyújtó kórházaival kialakított partneri együttmőködések fejlesztésével oldható meg. A pszichiátriai gondozó kialakítását nélkülözhetetlennek tartjuk a kistérség aktív fekvıbeteg eseteinek és a pszichiátriai járóbeteg szakellátási esetek számának ismeretében. 4. EGYNAPOS SEBÉSZET Az összes egynapos tevékenységnek minısülı ellátások közül Magyarországon csak 1,4 %-a kerül egynapos sebészetben ellátásra. Ezzel szemben Dániában 62,9 %, Hollandiában 46 %, Ausztráliában 43,5 %, Írországban 40,9 %, Luxemburgban 39 %, Finnországban 34,6 %, Olaszországban 23,7 % az egynapos sebészeti ellátások aránya.

14 10 Az arányok javítása érdekében az egynapos sebészeti ellátás fejlesztése kiemelt fontosságú. A kórház pályázaton nyert egynapos sebészeti ellátási kapacitását jelenleg még nem tudja kihasználni. A mőtı felújítása, és a megfelelıen kialakított fektetı részleg létrehozása feltétele a szabályok szerinti mőködésnek. A pályázaton elnyert éves beavatkozásszám 1000 db, a beavatkozásokhoz elszámolható éves súlyszám mennyisége: 336 súlyszám. A nıgyógyászati és a szemészeti beavatkozásokat tudjuk biztosítani, ezen szakmákhoz szükséges minimumfeltételeket fogjuk kialakítani. Az ellátás integráns részét fogja képezni a járóbeteg szakellátó egységnek. A betegút szervezés egy munkafolyamatot fog képezni ezen ellátások esetében. Az elvégezhetı évi 1000 beavatkozás finanszírozása azonban nem megoldott, hiszen a jelenlegi információk alapján az OEP az egynapos tevékenységre biztosított TVK felett nem finanszíroz, ezért az egynapos sebészeti ellátásokat közfinanszírozás adta lehetıségen belül kell elvégezni. Az egynapos sebészeti ellátások végzésére jelenleg 1 mőtıasztalos, igen korszerőtlen, zsiliprendszerrel, önálló bemosakodó helyiséggel nem rendelkezı mőtı áll rendelkezésre. 5. DIAGNOSZTIKA Az emeltszintő járóbeteg szakellátás kialakítása érdekében a kistérségi alapellátást is kiszolgáló diagnosztikus kapacitás kialakítása a cél. A diagnosztikus tevékenységek közül RTG és UH vizsgálatok végzés az intézményben marad. A jelenleg szerzıdött óraszám és az ahhoz biztosítandó új géppark megfelelı kapacitást fog nyújtani ahhoz, hogy amennyiben az itt diagnosztizált betegek aktív fekvıbeteg ellátásra szorulnak, illetve helyben nem megoldható szakorvosi ellátást igényelnek, már megfelelı lelettel a birtokukban kerülhessenek továbbküldésre. A betegutak ennek a lehetıségnek a felhasználásával lesznek szervezve, így jelentısen csökkenthetı lesz a lakosok felesleges utaztatása, illetve a vizsgálatok duplikálását is csökkenthetjük. A diagnosztikus konzílium és a távdiagnózis lehetıségét is szeretnénk a jövıben megteremteni. A beszerzésre kerülı RTG készülékek digitális képalkotásra illetve a digitális képtovábbításra alkalmasak. Meghatározásra kerülnek mindazon laboratóriumi vizsgálatok, melyek a helyszínen rendelkezésre kell, hogy álljanak, és ezeket egy bed-side laboratóriumi készülékkel lehet biztosítani. A többi laboratóriumi tevékenység saját logisztikai megoldással egy másik egészségügyi szolgáltató központi laboratóriumában végzıdik el. A betegek számára kultúrált vérvételi hely kialakítása biztosítja a gyors és komfortos ellátást, és a kialakításra kerülı integrált informatikai rendszer segítségével a leletek gyorsan rendelkezésre állnak majd a rendszerbe belépı házorvosok számára is. 6. NAPPALI KÓRHÁZ A neurológiai, angiológiai és reumatológiai járóbeteg szakellátáshoz csatlakozva nappali kórházi kúraszerő ellátás biztosítható kiváltva ezzel egyes aktív kórházi ellátásokat. A kórházi ellátást kiváltó szolgáltatás magas színvonalú biztosítására alkalmas infrastruktúra megteremtése a kistérség kórháza számára lehetıvé teszi, hogy ismételten szerepet vállaljon a gyógyításban is anélkül, hogy közfinanszírozott aktív ágyakkal kellene rendelkeznie.

15 11 7. OTTHONI SZAKÁPOLÁS A kistérségben 3 otthoni szakápolást biztosító szolgálat nyújt ellátást. Ez lényegesen magasabb mind a megyei mind a régiós átlagnál a szolgáltatás és vizitszám terén egyaránt. Az otthoni szakápolás szervezését a betegút szervezés részévé lehet tenni, megvalósítva ezzel a betegút teljes felügyeletét, a szükségletek legvégsıbbekig történı kielégítését. Az otthoni szakápolás részévé tehetı, a stroke utáni betegek otthoni rehabilitációjának programja is. 8. TERÁPIÁS SZOLGÁLTATÁS A kistérségi emeltszintő járóbeteg szakellátástól elvárható, hogy egyes, a kompetencia szintjének megfelelı esetekben definitív ellátást, terápiát is biztosítson. Ennek egyik lehetısége a nappali kórházi ellátás, másik megoldás olyan tevékenységek kiterjesztése, melyek jól illeszkednek a járóbeteg szakellátás orvosi profiljához. A fizioterápia, balneoterápia, melyeket a mozgásszervi rehabilitációs szakrendelés és osztályos háttérrel a közfinanszírozott szolgáltatások három szintjén is lehet biztosítani, a kistérség szükségleteit figyelembe véve fejlesztendı. A kórház új épületében kialakított medence és balneoterápiás részleg teljes kihasználását elérhetı cél, a tornatermi részleg pedig nemcsak a gyógytornászok lehetıségeit bıvíti, hanem a város primer prevenciós programjainak is helyszínt tud biztosítani. 9. EGÉSZSÉGNEVELÉSI KÖZPONT A városban több közoktatási intézmény diákjai tanulnak, akiknek az egészségnevelési oktatását az itt kialakítandó egészségközpont végzi majd. Képzéseket, továbbképzéseket tervezünk, mely a szakemberek és laikusok számára esetmegbeszélések, egészségprogramokon keresztül biztosítja a kistérségi közösségi élményt és egyéni fejlıdést. A központ feladatai ellátásához igénybe veheti a tornatermeket, melyekben a kistérség kardiovasculáris és metabolikus syndroma prevenciós programját szolgálhatjuk. 9. ELLÁTÁSSZERVEZÉS A betegút szervezés alapvetı igénye lesz az új biztosítási rendszernek. Ennek kíván elébemenni a kistérségi betegirányítási és ellátásszervezı tevékenység, melynek segítségével egy kézben tartható az egyes lakosok egészségügyi ellátása. Az alapvetıen a háziorvosokra építı rendszer az integrált informatikai rendszer kiépítését követıen indítható el, mert ez a technológia biztosítja az adatokhoz való egységes hozzáférhetıséget. Egy ilyen, már mőködı rendszer jelentıs versenyelınyt fog jelenteni az Egészségpénztárakkal való szerzıdéskötéskor. A betegút szervezését a kialakításra kerülı elıjegyzési és betegbehívó rendszer segíti, mely lehetıséget teremt arra, hogy a várakozási idıt minimalizáljuk, és a betegelégedettséget növeljük. A fejlıdés és fejlesztés elengedhetetlen feltétele, a szoros együttmőködés az alapellátással, szociális ellátórendszerrel, civil szervezetekkel, oktatási intézményekkel, egészségügyi és szociális szolgáltatókkal. 10. KÖZPONTI ALAPELLÁTÁSI ÜGYELET A háziorvosi praxisok fizikai jelenléte egyrészt megkönnyíti a központosított alapellátási ügyelet kialakítását, illetve a jelenlegi rendszer továbbfejlesztését, másrészt erısíti a lakosság

16 12 komfortérzékét, nem beszélve a betegvonzó hatásról, ami a szakellátások teljesítményének fokozása miatt fontos. A mentıállomással egy riasztási rendszert kialakítása biztosítja a kistérség lakosai számára a lehetı legnagyobb biztonságot. A betegút szervezés és optimalizálás feltétele az alapellátás és a járóbeteg szakellátás szoros együttmőködése, ennek teremtjük meg a lehetıségét többek között az integrált informatikai rendszer bevezetésével. 11. GYÓGYSZERTÁR A járóbeteg ellátásban részesülı betegek elégedettségének fokozása érdekében minden olyan kiegészítı funkciót, amely az egy helyben mindent el tudok intézni érzését kelti, versenyelınynek tartunk. Ennek gyakorlati megtestesítıje, hogy közforgalmú patikát és gyógyászati segédeszköz forgalmazót és kölcsönzıt helyeznénk el a szakrendelések fizikai közelségében. A évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól értelmében és az elıírásoknak megfelelıen létrehozott közforgalmú gyógyszertár (minimumfeltételeknek megfelelı) hosszú távú biztosítéka lehet a szakellátás teljesítményének fokozása érdekében, a komfortérzet mellett. 12. GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZ ELLÁTÁS A gyógyászati segédeszköz forgalmazó és kölcsönzı vállalkozás elhelyezése újabb példája az integrált ellátás biztosításának. A kórházban fekvı és járóbeteg rehabilitációs szakellátás mőködik, valamint jelentıs fizioterápiás kapacitás is jelen van. Mindezekkel szoros együttmőködésben tud dolgozni a gyógyászati segédeszközt biztosító cég. A kölcsönzıi tevékenység pedig az esélyegyenlıséget erısíti a kistérségben. 13. KIEGÉSZÍTİ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZER A kistérség lakossága számára biztosítani kell az internet alapú egészségügyi kommunikáció lehetıségét. A kórház honlapján megtalálják majd a kórházban folytatott egészségnevelési programok órarendjét, azok szakmai anyait letölthetik. Az egyes ellátások betegtájékoztató dokumentumait nyilvánosságra hozzuk. Az esetlegesen felmerülı kérdésekre elektronikus formában válaszol a heti kérdezz-felelek rovat orvosa. Végsı célunk egy olyan portál kialakítása, ahol akár az egyes rendelésekre is elıjegyezheti magát az ügyfél. A kistérség mentıszolgálatával és központosított alapellátási ügyeletével szoros együttmőködést kell kialakítani. A betegek, öregek, magányosan élık számára riasztási lehetıséget biztosító személyhívó rendszer házi jelzırendszer elterjesztése kiemelt fontosságú, mely mögött a fenti együttmőködés áll. 14. MOZGÓ SZAKORVOSI SZOLGÁLAT A térség földrajzi helyzete miatt, a lakosság igényeinek minél szélesebb körő kiszolgálása, és nem utolsósorban az alapellátással kialakítandó szoros együttmőködés szellemében szükséges volna Mozgó Szakorvosi Szolgálat (MSZSZ) létrehozása azokban a szakmacsoportokban, melyek leginkább szükségesek. Ilyen például a belgyógyászat, szemészet, nıgyógyászatszülészet (várandós gondozás). A meglévı óraszámok terhére, megállapított idıközönként a

17 13 Mozgó Szakorvosi Szolgálat a családorvosok segítségével és összefogásával, jutna el a településekre. 15. KÉPZÉSEK, TOVÁBBKÉPZÉSEK Fontos, és a teljesítmények maximalizálása érdekében nélkülözhetetlen a kistérség háziorvosainak, a kórház orvosainak és szakdolgozóinak folyamatos és naprakész továbbképzése. Kredit pont szerzı tanfolyamok szervezése, a havonta tartandó betegút ismertetı esetmegbeszélések lehetıséget biztosítanak majd az orvosok számára a betegek vezetésében való minél szorosabb együttmőködés kialakításában, illetve tanulságul szolgálnak a szakmai fejlıdéshez. A szakdolgozók számára nélkülözhetetlen minden olyan tanfolyamon és kongresszuson való részvétel támogatása, melyen szaktudásukat olyan ismeretekkel bıvíthetik, melyet a kórház hasznosítani tud. A járóbeteg szolgáltatások fejlesztésének keretében kialakítandó, a képzéseknek helyet adó helység kialakítása során tekintettel kell lenni arra is, hogy adott esetben (az intézmény szakmai elismerésének jeleként) regionális, vagy országos szakmai workshopok, kisebb konferenciák megrendezése is megoldható legyen. A betegek számára biztonság érzést nyújthat, ha tudják, hogy a szakrendelı naprakész minden modern szakmai eljárásban. 16. ALAPELLÁTÁS A háziorvosi praxszisok fizikai jelenléte megkönnyíti a központosított alapellátási ügyelet kialakítását, illetve a jelenlegi rendszer továbbfejlesztését. A betegút szervezés és optimalizálás feltétele az alapellátás és a járóbeteg szakellátás szoros együttmőködése, ennek teremtenénk meg a lehetıségét többek között az integrált informatikai rendszer bevezetésével. 17. EGYÉB, NEM KÖZFINASZÍROZOTT ELLÁTÁSOK Szájsebészeti ellátás A már megszokottan fizetıs szakellátások egyike a fogászat, mely piacon nem nehéz fizetıképes keresletet találni. Egy esetlegesen letelepítésre kerülı spirál CT olyan diagnosztikus lehetıséget biztosíthat, mely egyedisége miatt az egész Közép-Dunántúlon diagnosztikus igényeit elégítheti ki. Az egészségturizmus területére történı nyitást is érdemes ezzel az ellátással indítani,hiszen az kisváros csendes körülményei egy szájsebészeti beavatkozást követı nyugalmat biztosítani tudja. A veszprémi kórházban 10 aktív közfinanszírozott ággyal mőködı szájsebészeti részleg orvosai számára felajánlott piac biztosíthatja azt a szakember ellátottságot, amellyel az új profilt indítani lehet. 18. ÖSSZEGZÉS Az egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzáférés területi kiegyenlítése, a társadalmi esélykülönbségek csökkentése a kistérségi járóbeteg szakellátást biztosító intézmény létrehozásával tehetı teljessé a Zirci kistérségben. A zirci kórház a április 1. után bekövetkezı strukturális változások kompenzálására a Zirci kistérség lakosságának széleskörő járóbeteg szakellátásának biztosítását tőzi ki célul. Terveinket a január-május idıszakára kiterjedı OEP által biztosított adatokra alapoztuk.

18 14 Célként tőzzük ki, hogy a kistérségben felmerülı egészségügyi igények 75%-át a kórház új járóbeteg szakellátást nyújtó épületében, a lakossághoz legközelebb tudjuk kielégíteni. A betegek jelenleg több, mint 180 (!) szolgáltatónál vesznek igénybe járóbeteg szakellátást. Az esetek jelentıs részét, 92,96%-át az alábbi szolgáltatók látják el: Zirci kistérség összesen német Szolgáltató esetszám pont % eset % pont Zirc, V.Erzsébet Kh ,01% 35,49% Veszprém, Csolnoki F.M.Kh.Ri ,38% 27,09% Dr. Payrick Mária ,97% 6,80% DERMED Eü. BT ,41% 4,33% Rózsahegyi és Társa Eü. BT ,61% 5,37% Semmelweis Egyetem ,22% 1,64% Györ, Petz A.Megyei Oktató Kh ,14% 1,19% Balatonfüred Állami Kórház ,79% 1,08% Alkohol-Drogsegély Ambulancia ,63% 0,60% Palotahosp KFT., Várpalota ,57% 0,46% Mór Városi Kórház-Rendelöint ,46% 0,37% Balatonfüredi Honvéd Szívszan ,43% 0,63% Generál Medicina KFT ,43% 0,36% Ajka, Magyar Imre Kórház ,39% 0,34% Pápa, Gr.Esterházy Kh.-Szakamb ,35% 0,33% Székesfehérvár, Szt.György MKh ,34% 0,46% Farkasgyepü, M.Tüdögyógyint ,26% 0,34% ONKI ,26% 0,50% Markusovszky Vas Megyei Kórház ,24% 0,34% DRC Kft ,22% 0,60% Zalaegerszeg, M-i jogú Kórház ,14% 0,13% BM.KKI ,14% 0,07% Pécsi Tudományegyetem OEKK ,13% 0,32% Hévíz,Szent A.Reumakh.GyF. KHT ,10% 0,05% Vasútegészségügyi KHT ,08% 0,28% Tatabánya, Szt. Borbála Kórház ,08% 0,07% Kisbér, Batthyány Szakkórház ,07% 0,06% Balatonfüred, Szakorv. Ri ,06% 0,04% DERMÁTO-MED BT ,03% 0,02% Mosonmagyaróvár, Karolina Kh ,03% 0,04% A kistérség lakossága 43%-ban jelenleg is a helyi kórházat veszi igénybe, tehát a rendelések szakmai színvonalának emelésével újra kell pozícionálni a zirci járóbeteg szakellátást. Ez a folyamat modern, és lehetıleg minden réteg számára elérhetı információk átadását, nemes értelembe vett reklámot igényel a környék háziorvosai és lakosai számára.

19 2. számú melléklet Szakmai terv A Várpalota Városi Önkormányzata az egészségügyi ellátásban keletkezett hiátuszok megszüntetése és a szakellátás szakmai színvonalának emelése érdekében úgy határozott, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt TIOP-2.1.3/07/1. pályázaton indul, melynek célja: emelt szintő járóbeteg szakellátási központ kialakítása. Elızmények, a Szolgáltató bemutatása 1999-tıl a Generál-Medicina Kft. a szakorvosi ellátások mőködtetésének nagyobb részét (gégészet, neurológia, pszichiátria, reumatológia, szemészet, urológia, ortopédia, tüdıgyógyászat) privatizálta szeptemberétıl a Palotahosp Kft. a még kórházhoz tartozó belgyógyászatot és szakmacsoportjait, továbbá a sebészet, gasztroenteorológia ill. nıgyógyászat szakrendelés mőködtetését az aktív fekvıbeteg ellátás mőködtetésével együtt átvette január 1-jével a Palotahosp Kft. az aktív ellátást megszüntette. A Közép-Dunántúli Régió bemutatása A Várpalotai kistérség a Közép-Dunántúli Régió középsı részén helyezkedik el. A Régiót közigazgatásilag három megye, Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém alkotja. A Közép-Dunántúli Régió földrajzi helyzete kedvezı, területe a Közép-Európai térség új fejlıdési zónáit, innovációs erıcentrumait felfőzı tengelyek metszéspontjain helyezkedik el. A Régió egyik legfontosabb térszerkezeti sajátossága Budapest közelsége és jó közlekedési viszonyai. Várpalota az ország egyik legurbanizáltabb körzetében található. A Dunántúli-középhegység mentén a szocialista iparfejlesztés során új kis- és középvárosok települtek (pl. Ajka, Dorog, Oroszlány, Várpalota) egyfajta bányászati-energetikai tengelyt alkotva. A Közpép-Dunántúli Régió népességszám változása és lakosságának korösszetétele országos összehasonlításban kedvezı. A Régió népességszáma évtizedek óta csökken, de a 90-es évektıl fogva az országos átlagnál mérsékeltebben. Veszprém Megyében tartósan magasabb az idıskorúak aránya, a romló tendenciák ellenére a Régióban az átlagosnál magasabb az aktív korcsoportok aránya. Az egészségügyi ellátás terén a Közép-Dunántúli Régiót jelentıs egyenlıtlenség jellemzi. Az erısségek közé tartozik a sürgısségi ellátás a mentıállomások száma alapján, ennek ellenére a mentıorvosok száma igen alacsony. Erısségek közé tartozott az aktív kórház ellátottság, ennek ellenére mára az összes aktív ágyszám a legalacsonyabbá vált a régiók között. Az országos értékek alapján a Régióban elmarad a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás. A betegelvándorlás a Régióban sokkal nagyobb arányú, mint a Régió felé történı beáramlás.

20 2 A Várpalotai Kistérség bemutatása A Várpalotai Kistérség területe 270 négyzetkilométeren fekszik és mintegy lakosú. Várpalota a rendszerváltást megelızıen egy nagyipari centrum vezetı városa volt, ahol szénbánya, vegyi üzem, alumínium kohó, hıerımő mőködött. Az üzemek mőködésük következményeként nemcsak környezeti ártalmakat okoztak, de a lakosság egészségi állapotát is nagymértékben befolyásolták. A várpalotai kistérség jellegzetes betegségcsoportjai: 1. Magas kardiovaszkuláris rizikójú 2. Magas daganatos megbetegedés rizikója 3. Alkoholizmus (Az országos átlag fölött van a rendszeres alkoholfogyasztók száma, különösen a nık körében.) 4. Pszichiátriai kórképek magas aránya 5. Légzırendszeri betegségek magas aránya (A rendszeres dohányzás aránya mindkét nemnél az országos átlag fölött van.) A 80-as évek második felében végzett környezetvédelmi és környezetszennyezési hatástanulmány eredményeként készülhetett el az a program, melynek alapján a japán hitel felvételével Kistérségünket fejleszteni lehetett. Ezzel esélye nyílt a városnak arra, hogy az ország ún. piszkos tizenkettı -jébıl kikerülhessen. Sajnos a fent nevezett üzemek bezárásával a környezetvédelmi és egészségügyi káros hatások nem szőntek meg teljesen, mivel megmaradtak a további károsító tényezık: Salak-domb, a városon keresztülmenı 8. számú fıútvonal. Az egészségügyi ellátás jelenlegi helyzete január 1-jével megszőnt az aktív kórházi ellátás. A szakellátás színvonalának csökkenése részben az aktív kórház megszőnése miatt történt, az egészségügyi dolgozók, orvosok és szakdolgozók elvándorlása miatt. A labor, rtg. és uh. diagnosztika szakorvosi idejének csökkentése az ellátás színvonalát nagymértékben csökkentette. A sürgısségi betegellátás megszőnése, a mentıszolgálat ellátási hiányosságai miatt a háziorvosi rendszerre a nem kompetenciájukba tartozó ellátást is áthárította. Az alapellátást a Kistérségben a háziorvosi ellátás, 3 vegyes körzet, 16 felnıtt és 5 gyermek háziorvosi körzet biztosítja. A sürgıs betegellátást a Kistérségi Központi Háziorvosi Ügyelet biztosítja, 16,00 órától reggel 08,00-ig, munkaszüneti napokon 08,00 órától reggel 08,00-ig, ill. gyermekorvosi ügyelet van munkaszüneti napokon 08,00 órától 20,00 óráig. A Központi Háziorvosi Ügyelet hiányossága, hogy az ügyeletet egy háziorvos látja el egy nıvérrel, ill. a hétvégi ügyeleten egy nıvér biztosítja a szakdolgozói létszámot (a felnıtt háziorvosi, a gyermekorvosi ügyelet, esetenként a sebészeti ügyelet ellátásánál is). Fogorvosi ellátás: 9 fogászati körzet mőködik a Kistérségben, fogászati ügyelet nincs.

21 3 Védınıi szolgálat: a védınık száma a Kistérségben 14, ill. az iskolavédınık száma 4. A járóbeteg szakellátást 4 szolgáltató nyújtja, a Palotahosp Kft., Generál-Medicina Kft., a Dermato-Med Bt. és a Prodia Zrt. A Kistérségben egy mentıállomás található Várpalotán, mely kettı mentı gépkocsival mőködik 24 órás szállító-mentı kocsi, ill. egy eset kocsi hétfıtılpéntekig 08,00 20,00 óráig. A Csoportpraxis-4 Kft. a kardiológia szakrendelést magánrendelés keretében, TBfinanszírozás nélkül látja el Január 01-tıl. Palotahosp Kft. Városi Kórház-Rendelıintézet Megnevezés Szakorvosi órák száma belgyógyászat és társszakmák 45 kardiológia 10 sebészet és társszakmák 55 szülészet-nıgyógyászat 30 gyermekgyógyászat 5 képalkotó eljárások 55 patológia 2 gasztroenterológia 30 Összesen: 232 Továbbá a Városi Kórházban egynapos sebészet (sebészet és nıgyógyászati szakmákban) mőködik. Generál-Medicina Kft. Megnevezés Szakorvosi órák száma Szakorvosi órák fül-orr-gégészet 28 audiológia 2 szemészet 30 ideggyógyászat és stroke rendelés 28 ortopédia 8 urológia, andrológia 8 onkológia 4 reumatológia 30 pszichiátria 6 tüdıgyógyászat 17 Összesen: 161 Gondozói órák: tüdıgyógyászati gondozó 15 pszichiátriai gondozó 24 Összesen: 39 Nem szakorvosi óraszám: 48

22 4 Dermato-Med Bt. Megnevezés Szakorvosi órák száma bırgyógyászati szakrendelés 23 bır- és nemibeteg gondozó 7 Pro-Dia Rt. Megnevezés Szakorvosi órák száma Laboratórium 30 Szakrendelések (óra) 446 Gondozói óra 46 Nem szakorvosi óra 48 A Csoportpraxis-4 Kft. heti 5 órában lát el kardiológia szakrendelést. A Kistérségben három otthoni szakápolást nyújtó szolgálat mőködik. Beneficium 2000 Bt., Medigor Bt., Örökzöld Bt. Jelenleg a Palotahosp Kft. mőködtet évi ezer esetszámban egynapos sebészetet. A magas szintő szakellátási központ kialakításával a következı ellátási színvonalat szeretnénk elérni: 1. Szakorvosi óraszámok emelése szükséges a belgyógyászati szakmacsoporton belül. 2. A meglévı szakorvosi tevékenységi órák átalakításával célszerőbbé, hatékonyabbá tudnánk tenni a betegellátást, ill. bıvíteni tudnánk egyes hiányzó szakellátásokkal. Ezzel a betegek igényét, hozzáférhetıségét biztosítani tudnánk. 3. Szükséges lenne a Központi Háziorvosi Ügyelet fejlesztése, szakmai színvonal emelése, a betegek biztonságos ellátása érdekében, ill. szorosabb együttmőködése a mentıszolgálattal. Lehetıség szerint közös kubatúrába való elhelyezése, közös diszpécser szolgálattal. 4. Az aktív ellátás kiváltása, ill. annak megszőnése miatt kialakult hiányosságok megszüntetése érdekében fontos lenne az egynapos sebészet fejlesztése mind esetszámban mind pedig szakmacsoportos fejlesztése (gégészet, urológia, szemészet), de még inkább a nappali kórház, ill. kúraszerő ellátás kialakítása és ezzel kapcsolatos szoros együttmőködés a két súlyponti kórházzal (Veszprém, Székesfehérvár).

23 5 5. Városunk és Kistérségünk krónikus ellátása ágyszámban megfelelı, ennek fejlesztése nem szükséges, viszont specializálódása, szakmai színvonal emelése lehetıségként fölmerül. 6. A Kistérség otthoni szakápolása, hospice ellátása feltétlenül fejlesztésre szorul, a daganatos megbetegedések számának emelkedése miatt és amiatt, hogy daganatos betegeink utókezelése Gyırbe, Szombathelyre és Budapestre, kisebb részben Veszprémbe kerülnek ellátásra, s így az utókezelésük az utolsó stádiumban ápolási szinten nem megoldott. Az otthoni szakápolás fejlesztése fontos az egynapos sebészet és a nappali ellátások biztonságos mőködése miatt is év év év Tüdıgondozó Reumatológia Fül-orr-gégészet Audiológia Szemészet Gyógytorna Onkológia Pszichiátria Neurológia Fiziotherápia Urológia Ortopédia Összesen A járóbeteg teljesítmény szakmacsoportonként 2005., 2006., évben német pontokban: év év év Belgyógyászat és Szakmacsoportjai: Kardiológia: ÖSSZESEN: Gasztroenterológia: Nıgyógyászat: Sebészet: Diagnosztika: röntgen ultrahang ÖSSZESEN:

24 6 Az Várpalota, Városi Kórház-Rendelıintézet Röntgen Diagnosztikai Egységénél évben található és lecserélni kívánt készülékek száma: 3 db, ebbıl készülékenként: A használatban lévı készülék típusa Használatbavételi idıpontja EDR-750 B alapkészülék, generátor Medicor UV-4 átvilágító szerk. Típ: C-41. Medicor Flexray képerısítı Medicor TUR 125/20/50 rtg. Csı SR-I fényrekesz FT-4 mennyezeti csıtartó Medicor TUR 124/30/50 rtg. Csı SR-31 sugárrekesz BA-42 távfelvételi állvány Medicor Defensor védıülés Medicor EDR 750 B alapkészülék Medicor FT-4 mennyezeti csıtartó szerkezet Medicor B-11 felvételi szerkezet Medicor TUR 124/30/50 rtg. Csı SR-31 sugárrekesz Medicor BA-42 távfelvételi állvány Medicor RS-2 R réteg felvételi szerkezet Medicor TUR 124/30/50 rtg. Csı SR-31 sugárrekesz Medicor A Radiológiai Osztály teljesítménye az alábbi megosztásban: év év év Vizsgálat mővelet betegek mővelet betegek mővelet betegek száma száma száma száma száma száma mellkas és nyelıcsı vizsg gyomor és felsı béltraktus szelektív vékonybél vastagbél célzott felvétel mellkas felvétel urográfia csont és egyéb felv kölönleges vizsg Orvoshiány miatt csak úgy valósítható meg a Szakellátási Központ diagnosztikai biztonsága, hogy egy súlyponti kórházhoz kell tartoznia. Vagy a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórházhoz vagy a Fejér Megyei Szent György Kórházhoz mely a kapcsolatot felvállalja. Telemetriás, multifunkciós diagnosztikát szeretnénk kiépíteni.

25 7 A felnıtt háziorvosi praxisok morbiditás szerinti csoportosítása: Kardiovaszkuláris megbetegedések száma: ischaemias szívbetegek száma: hypertoniás esetek száma: diabéteszesek száma: Összesen: Rosszindulatú megbetegedések összes esetszáma: Pszichiátriai kórképek összes esetszáma: Mozgásszervi megbetegedések összes esetszáma: Csontsőrőség és csontszerkezet rendellenességei: Vezetı halálokok 2005-ben, 2006-ban és 2007-ben a kardiovaszkuláris és celebrovaszkuláris megbetegedések, azon belül is a gasztrointesztinális daganatok ban megszaporodott a tüdıdaganatok száma és a nıgyógyászati méhnyak rák felfedezésének aránya. Civil szervezetek Várpalotán 93, a Kistérség más településein összesen 53 civil szervezet mőködik, melynek 10 %-a kifejezetten egészségügyi problémák megoldására született közösségek, de programjaikban az érdekvédelmi szervezetek, a sportkörök, a nyugdíjas klubok, a különbözı öntevékeny csoportok is további 70 kisközösség- megfogalmazzák az egészséges életvitel népszerősítését. Tevékenységük során: mozgósítják tagjaikat és azok ismerıseit szőrésekre, illetve egészségügyi programokban való részvételre, egészségügyi felvilágosító elıadásokat szerveznek különösen a sokakat érintı betegségek tekintetében, mint szív-, érrendszeri betegségek, hypertonia, diabetes, asztma, allergia, daganatos betegségek, reumatikus megbetegedések, osteoporosis, stb. támogatják és bemutatják a fentiek megelızésére, kezelésére szolgáló táplálkozási ajánlásokat, népszerősítik a tömegsportokat (futás, kerékpározás, terepfutás, túrázás, foci) egyegy rendszeresen megszervezett akció keretében (Mikulás-futás, Kihívás napja, Egészségnapok, stb.) bevonják a fiatalokat a csapatjátékokba, tornákat szerveznek számukra, az idısebb korosztály kirándulásai kapcsán elıtérbe helyezi az egészségük megırzését segítı gyógyközpontok látogatását. Lényeges kiemelni, hogy az egészség megırzése, valamint a megromlott egészség helyreállítása, a rehabilitáció tekintetében hangsúlyos szerepet kap az a pszichológiai védıfaktor, amelyet a társas támogatás érzése biztosít az egyén számára. E tekintetben a kevésbé strukturált csoportok is jelentısen hozzájárulnak tagjaik egészségének megırzéséhez.

26 8 A pályázat elnyerése esetén az egészségügyi szakmai színvonal emelése: A Kistérségi Társulás alapvetı célja, hogy a Régióban az egészségügyi rendszert azon belül az egészségügyi rendszer infrastruktúráját a jelenleg rendelkezésünkre álló aktív ellátásból felszabaduló infrastruktúrát felfejleszteni úgy, hogy abban egy magas szintő járóbeteg szakellátást lehessen megvalósítani. A Régióban az aktív fekvıbeteg ellátás megszőnésével a különbözı fejlettségő kistérségi alapellátási háziorvosi rendelıkre, illetve háziorvosi praxisokra hárult a legnagyobb ellátási feladat. Szükségessé vált, hogy a betegek területi hozzáférése érdekében a társadalmi esélykülönbségek csökkentése miatt egy közös kubatúrában, közös szervezésben oldjuk meg a betegellátást összekötve az alapellátást a szakellátással, a mentıszolgálattal, a sürgıs és sürgısségi betegellátással. Ennek a célnak kell alávetni az egynapos ellátás, nappali kórház, az otthoni szakápolás és a hospice szolgálatok közös szervezését és együttmőködését és nem utolsó sorban a betegszállítás szervezésének lehetıségét is. Így a hozzáférés területileg kiegyenlítıdik, esélykülönbségek a jelenlegihez képest nagymértékben csökkennek, a szolgáltatási hiányok megszüntethetık, illetve a szolgáltatások milyensége és mennyisége bıvíthetı. Megszőnnek a párhuzamos ellátások és a szakellátó központ mőködtetése hatékonyabbá válik. A pályázat célja egyrészt a meglévı Önkormányzati tulajdonú az aktív ellátás leadása miatt megüresedı Várpalota, Honvéd u. 3. szám alatti épület átalakítása. Ezen épületben kívánjuk elhelyezni a szakorvosi rendelıket, az egynapos sebészetet, a nappali kórházat, a diagnosztikai helyiségeket, a Központi Háziorvosi Ügyelet, Mentıszolgálat közös diszpécserszolgálattal ellátott helyiségeit, valamint az egészségnevelés, otthoni szakápolás, hospice ellátáshoz szükséges információs és szervezı helyiségeket. Az eszközbeszerzés A 60/2003. ESZCSM rendeletben foglalt minimumfeltételeknek megfelelı orvostechnikai mőszerek, gépek, eszközök, berendezések tevékenységenként kerülnek beszerzésre annak megfelelıen, hogy a jelenleg mőködı szakrendeléseken milyen mértékő szükségletek jelentkeznek. Sikeres pályázat esetén Várpalota és Kistérsége betegei számára megvalósulhat az esélyegyenlıség szem elıtt tartásával egy magas szintő járóbeteg szakellátás. Így a betegellátás a továbbiakban nem sínylené meg az aktív ellátás megszüntetését, hiszen egy emelt szintő szakellátási központ, egynapos sebészet és nappali kórház, otthoni szakápolás és hospice biztosítaná polgár ellátását, egészségének megırzését, a megelızést és rehabilitációt. Várpalota, január 30. Németh Árpád polgármester