BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN

Átírás

1 EKF, Gazdaságtudományi Intézet BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN szerk.: A kurzus célja, hogy a hallgatók betekintést nyerjenek a gazdaság testébe vért pumpáló, annak szíveként funkcionáló még ha néha szívtelennek is tűnő de kétségkívül nélkülözhetetlen bankok és más pénzügyi közvetítő intézetek világába, működésébe, tevékenységeibe. A Bevezetés a pénzügyekbe c. tárgy ismereteire építve, a vállalati pénzügyeket kiegészítve, a kurzus integrált részét képezi a pénzügytan szigorlatnak. A tantárgy célja továbbá, hogy a hallgatók olyan naprakész banki és biztosítástani ismereteket szerezzenek, amely alapján: lakossági és vállalati ügyfélként sem jönnek zavarba a pénzügyi döntések meghozatalánál, banki alkalmazottként akár középvezetői szinten is megállják a helyüket, valamint sikeresen teljesítik a banktan vizsga követelményeit és a pénzügy szigorlatot. A jegyzet ismeretei feltétlenül kiegészítendők a kurzusvezető által (a honlapján) megjelölt aktualitásokkal, egyéb oktatási segédanyagokkal és a diasorozatokkal. A weboldal információinak folyamatos figyelemmel követése a hallgatók felelőssége. A kurzus az alábbi témaköröket öleli fel: 1) Bevezetés: A pénzügyi rendszer szerepe a gazdaságban. A közvetlen és közvetett finanszírozás összehasonlítása. A pénzügyi közvetítő intézmények. 2) A kereskedelmi bankok műveleteinek, üzletágainak rendszerezése. A kereskedelmi bankok mérlege. 3) A kereskedelmi bankok passzív betétgyűjtési tevékenysége (kiemelten: betétfajták, betétjellegű konstrukciók, és a jegybanktól származó források). A betétbiztosítás szerepe (OBA). 4) A kereskedelmi bankok hitelezési tevékenysége. Kiemelten: a hitelek fajtái, a hitelezés folyamata, különös tekintettel az adósminősítésre, és a hitelképesség megítélésére. A hiteltörlesztés főbb módjai. Hiteltörlesztési tervek (ez utóbbiról lásd: PP-diák) 5) A mérlegen kívüli semleges bankműveletek, kiemelten a fizetési forgalom lebonyolítása: (A készpénzfizetés; a készpénz nélküli fizetés főbb jellegzetességei: átutalás, beszedési megbízás, akkreditív; készpénzkímélő fizetési formák: csekk, váltó, bankkártyák) 6) Hagyományos banki szolgáltatások, kiemelten a követelések megvásárlása: a lizingelés, faktorálás, forfetírozás jellegzetességei. 7) A nem hagyományos, modern banki tevékenységek. Elektronikus fizetések, elektronikus banki szolgáltatások (Office-Home banking, Telebank/Call Center, Internet banking, Mobilbanking) 8) Különleges pénzügyi intézmények szerepe. Kiemelten: a hazai lakáselőtakarékosság, a lakástakarék-pénztári, és a jelzáloghitelezési tevékenység. 9) Biztosítástan I. (biztosításelméleti alapok): A biztosítás és kockázat értelmezése, szükségessége. A kockázatkezelés. A biztosítási díj, és tartalék. A biztosítási piac szereplői. 10) Biztosítástan II. (biztosítási fajták: élet- és nem életbiztosítások) Ajánlott (és felhasznált) irodalom: 1) Pénzügytan szöveggyűjtemény (2003) [Szerk.: Dr. Vigvári A. Fellegi M.], Bíbor Kiadó, Miskolc , , o. 2) Magyar G. (2002): Pénzügyi navigátor, INVENT, Bp , o. 1

2 3) Pénzügytan I. (1999) [Szerk.: Bánfi T. - Sulyok-Pap M.], Egyetemi tankönyv, TANSZÉK Kft., Bp o. 4) Pénzügyek - BKE Pénzügyi Intézetének oktatói (1998), Perfekt, Bp , , o. 5) MNB kiadványok: Magyar fizetési rendszer 2001., Bankkártya üzletág Magyarországon (aktuális) 6) A hitelintézetekről és pénzügyi vállalakozásokról szóló 96/CIII tv. 7) Gellért Andor: Digitális pénzügyek KJK 8) Dr. Schneider Klára: Biztosítási ismeretek SZTE 9) Dr. Botos K.: Különleges pénzügyi intézmények SZTE 10) Éves jelentések: MABISZ, stb. Megj.: bármely más pénzügy tankönyv hasonló című fejezetei használhatóak. 2

3 I. Bevezetés: A pénzügyi rendszer szerepe a gazdaságban. Könnyen belátható, hogy megfelelően működő pénzügyi rendszer/pénzügyi piac és annak intézményei nélkül nem tudna piacgazdaság létezni. A pénz egy olyan sajátos áru (sajátossága, hogy betölti a pénzfunkciókat), mely iránt folyamatosan keresletet és kínálatot támasztanak a gazdasági szereplők. Egyeseknek (megtakarítók) átmenetileg feleslege van belőle, míg mások (beruházók) pillanatnyilag szűkében vannak. Adott időszakban keletkező megtakarítás alapvetően az alábbi formákat öltheti (ezek a jelenbeli és jövőbeli pénzek átváltási formáit is jelölik): 1) anyagi beruházás 1 (az anyagi javakat váltjuk majd át jövőbeli pénzre) és 2) pénzmegtakarítás: a. értékpapír vásárlás (átváltási kulcs: kamatláb), b. lekötött bankbetétbe helyezés (átváltási kulcs: kamatláb) c. pénzkészlettartás (készpénz, vagy látraszóló betét formájában) ( átváltoztatás történik csupán, egységnyi kulcson) A fenti esetek közül, csak az a. és b. esetekben történik valódi pénzcsere, hisz itt a különböző időpontbeli pénzek cseréje tényleges adásvétel formáját ölti. Egy másik aspektusból nézve, a szabad pénzügyi forrás három módon juthat el annak végső felhasználójához, azaz a megtakarítás (S) az alábbi módokon válhat beruházássá (I): 1) önfinanszírozással (saját forrásból) 2) ideiglenes újraelosztás révén (értékpapír-vásárlás, lekötött bankbetét) 3) pénzteremtés során (banki hitelfelvétel) Tehát a megtakarítások ideiglenes újraelosztása során megy végbe klasszikus módon a különböző időpontbeli pénzek cseréje (ma kölcsönadott 1000 forintomért 1 év múlva legalább 1100 forintot akarok kapni, ha a piaci kamatláb 10%). A jelenbeli megtakarítás ellenértékeként kapott jövőbeli pénzösszeg lehet: 1) előre meghatározott nagyságú: a. egyetlen időpontban fizetendő pénzösszeg: pl. váltó b. rendszeresen, véges időtartamonként fizetendő pénzösszeg: pl. kötvény c. rendszeresen, végtelen időtartamon keresztül fizetendő pénzösszeg: pl. örökjáradékkötvény d. rendszeresen, véletlen hosszúságú időtartamon keresztül fizetendő pénzösszeg: pl. nyugdíj e. véletlen időpontban fizetendő pénzösszeg: pl. kockázati életbiztosítás 2) előre csak feltételeiben meghatározott nagyágú: a. egyetlen időpontban fizetendő pénzösszeg: pl. nyereménybetétkönyv 1 Bár az angol mindkét esetben az investment kifejezést használja, a magyarban különbséget kell tennünk a beruházás és a befektetés között. A közgazdaságtanban a beruházás fogalma alatt termelőeszköz előállítását vagy vásárlását értjük. A beruházás lényege tehát, hogy a gazdaság egy szereplője olyan javakhoz jut, amelyek más javak termelését segítik elő. A befektetés tágabb fogalom, minden jelenbeli pénz jövőbelire való cseréjét jelenti, tehát az értékpapír-vásárlást vagy a bankbetét elhelyezését is magába foglalja a termelőeszközök (gépek, ingatlan) vásárlásán kívül. 3

4 b. rendszeresen, véges időtartamon keresztül fizetendő pénzösszeg: pl. változó kamatozású kölcsön c. rendszeresen, végtelen időtartamon keresztül fizetendő pénzösszeg: pl. részvény osztaléka d. véletlen időpontban fizetendő pénzösszeg: pl. vagyonkár-biztosítás A megtakarítók és beruházók többnyire a pénzügyi közvetítés segítségével találkoznak egymással, így mindkettő kielégítheti szükségleteit a másik fél segítségével, és ez többnyire a gazdaság egészének is javára válik. A pénzügyi közvetítésnek alapvetően két formáját különböztetjük meg: 1) Indirekt finanszírozás 2) Direkt finanszírozás Az indirekt/közvetett finanszírozás esetén a befektető/beruházó pénzügyi közvetítő intézeteken keresztül jut el a pénzügyi piacra, például egy banknál vesz fel kölcsön tőkét. Direkt finanszírozásnál viszont közvetlen kapcsolatba kerül a befektető a pénzügyi piaccal, például részvényeket bocsát ki. A közvetlen finanszírozás gyakori esete az aukció (amikor licitálni lehet egy értékpapírra) vagy az IPO (Initial Public Offering), amikor az értékpapírt egy meghatározott kibocsátási áron adják el közvetlenül a megtakarítónak. Az IPO során a vállalat (beruházó) törzsrészvényeket bocsát ki a széles közönség számára (megtakarítók), hogy pénzhez, pénzügyi/gazdasági szakszóval tőkéhez jusson. 2 A pénzügyi közvetítés indirekt fajtája tehát pénzügyi közvetítőkön keresztül történik. Pénzügyi közvetítő lehet egy intézmény, vállalat vagy egyén, aki két vagy több fél között közvetítő tevékenységet hajt végre pénzügyi környezetben. Jellemzően a pénzügyi közvetítő egy intézmény, amely a megtakarító és a beruházó közti pénzáramlást segíti elő. A megtakarítók pénzt adnak át a közvetítőnek (pl. bankbetét), aki azt továbbadja a beruházónak, például hitel formájában. A pénzügyi közvetítő intézmények a megtakarító és a felhasználó összehozásán kívül számos más fontos szolgáltatást is nyújtanak a pénzügyi piacok szereplőinek: átalakítják a kölcsön/megtakarítás nagyságát, lejáratát, kockázatát és likviditását, csökkentik a tranzakciós költségeket, információt szolgáltatnak és áthárítják vagy átvállalják a kockázatot. Pénzügyi közvetítő lehet: bank, takarékpénztár, takarékszövetkezet, bróker, biztosítótársaság, befektetési alap, nyugdíjalap, lakástakarékpénztár, jelzálogbank stb. A kereskedelmi bankok a legrégebbi, legtöbb pénzügyi szolgáltatást nyújtó és legszélesebb körben szabályozott pénzügyi közvetítő intézmények. Nem véletlen, hogy jelen kurzus is elsősorban ezen intézmények tevékenységét tárgyalja. A kereskedelmi bankok műveleteinek taglalása mellett, a lakástakarékpénztárak, jelzálogbankok és biztosítótársaságok külön-külön fejezetként jelennek meg a jegyzetben. 2 Az IPO ( Kezdeti Nyilvános Ajánlattétel ) elnevezés a vállalat első megjelenésére utal a piacon, az utólagos részvénykibocsátások gyűjtőneve Secondary Market Offering. 4

5 Megtakarító ép. Értékpapír kereskedő ép. Felhasználó pénz pénz pénz 2.lagos piac (Tőzsde, OTC) KELER Zrt. OBA, BEVA, OTIVA közvetett követelés Kereskedelmi bankok Biztosítók Jelzálogbankok ép. pénz VIBER (MNB) Lakástakarékpénztárak BKR (Giro Zrt.) Befektetési alapok Nyugdíjalapok PSZÁF Szövetkezeti hitelintézetek MNB A pénzügyi piacokon az emberek értékpapírokat és árukat (pl. arany és más nemesfémek) adnak és vesznek pénzért. Az árupiac is lehet a pénzpiac része, ha a vevő célja nem az azonnali fogyasztás, hanem annak elhalasztása vagy éppen felgyorsítása az időben (árutőzsde). A pénzügyi piacokat is (mint minden más piacot) a kínálat és a kereslet, a vevők és az eladók interakciói tartják folyamatos mozgásban, míg a pénzügyi erőforrások elosztásáról egy sajátos ármechanizmus, a kamatláb gondoskodik. De mire is jó a pénzügyi- vagy pénz-piac? Alapvetően három dologra: 1) tőkeszerzésre (tőkepiac), 2) kockázatáthárításra (derivatív/származékos piac) és 3) nemzetközi kereskedelemre (devizapiac). Jellemzően, a beruházó egy igazolást ad át a megtakarítónak, hogy egyszer majd visszafizeti a pénzét kamatostul vagy megfelelő hozammal. Ez az igazolás nem más, mint az értékpapír (bankbetét elhelyezés esetén szerződésnek is hívjuk). A pénzügyi piac (a makroökonómiában pénzpiac ) elnevezés azonban könnyen összezavarhatja a diákokat, akik közgazdaságtant és pénzügyeket is tanulnak, hisz azt egyszerre két dolog megnevezésére is használják: 1) olyan szervezet, amely a pénzügyi termékek adásvételét segíti elő (pl. tőzsde) 2) eladók és vevők olyan halmaza, akik pénzügyi termékeket vesznek vagy eladnak (értékpapírokkal nemcsak a tőzsdén lehet kereskedni) 5

6 A közgazdaságtant hallgató diákok kizárólag a második értelemben használják a pénzügyi piac kifejezést, míg a pénzügyeket tanuló diákok mindkét értelmezést használják. A pénzügyi piacoknak számos fajtája létezik: tőkepiac: hosszú lejáratú papírok piaca, pl. részvény és kötvénypiacok (lehet elsődleges és másodlagos) pénzpiac: rövid távú pénzügyi eszközök 3 adásvételének piaca értékpapírpiac (tőzsde, OTC): valamennyi ép. adásvételének összefoglaló elnevezése (a tőkepiaccal és a pénzpiaccal is van átfedése) árupiac (pl. árutőzsde): homogén tömegáruk kereskedelme (gabona, kávé, nemesfém, hús stb.) származékos piac (derivatívák): futures, forward, opció, swap (céljuk többnyire a pénzügyi kockázatok menedzselése) devizapiac: szereplői a turisták és importáló valamint exportáló vállalatok mellett a bankok, spekulánsok és az állam biztosítások piaca: különböző kockázatok újraelosztása Tőkepiac (éven túli) Pénzpiac (éven belüli) Értékpapírok kötvény, letéti jegy, részvény, jelzáloglevél kincstárjegy, váltó Egyéb primer eszközök hosszú lej. hitel, betét és betét jellegű okiratok rövid lej. hitel, betét és betét jellegű okiratok 5 Tőzsdei derivatívák OTC derivatívák pl. kötvény futures, kötvény opció, részvény opció pl. rövid távú kamatláb futures pl. kamatláb opció, kamatláb swap, részvény opció, egzotikus eszközök 4 pl. FRA 6 A megtakarítók és beruházók közötti kapcsolat pénzügyi megtakarítók pénzügyi közvetítők beruházók piacok bank bankközi piac egyén egyén biztosító tőzsde vállalat vállalat befektetési alap pénzpiac állam nyugdíjalap kötvénypiac önkormányzat devizapiac NGO A megtakarító egyének sok esetben (pl. pénzkészlettartás) nem is tudják, hogy pénzüket kölcsönadják másoknak, amikor például bankbetétet helyeznek el, nyugdíjjárulékot vagy biztosítási díjat fizetnek be, kincstárjegyet vagy éppen részvényt vásárolnak. A vállalatok ideiglenesen 3 A pénzügyi eszközök a pénz és fizikai tőkét kereskedelemre alkalmasabb formába öntik. Pénzügyi eszköz az értékpapír, a bankbetét, a bankhitel vagy a derivatívák is. 4 Az egzotikus eszközök (pl. egzotikus opció) összetettebb ügyletet tartalmaznak, mint a kereskedelemben gyakorta használt egyszerűbb eszközök (pl. vanília opció). 5 Olyan értékpapíroknak nem minősülő, de több jellemzőjük alapján (sorozatba történő kibocsátás, előre meghatározott névérték, lejárat előtti korlátozott visszaválthatóság) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírhoz hasonló konstrukciók, amelyek lényegüket tekintve bankbetétek. Elnevezésük változatos: pénztárjegy, kamatjegy, hozamjegy, értékjegy, stb. A Hitelintézeti Törvény szerint (88..) hitelintézet csak kötvényt vagy letéti jegyet bocsáthat ki a betétek elfogadásán kívül forrásgyűjtés céljából. 6 Forward rate agreement: olyan forward szerződés, melyben az egyik fél fix kamatlábat fizet, és változó kamatlábat kap. A változó kamatláb egy referencia kamatláb, általában a LIBOR (London Interbank Offered Rate) vagy az Euribor (Euro Interbank Offered Rate). 6

7 nélkülözhető tőkéjüket általában rövidtávon helyezik ki (a pénzpiacon). Egyes számottevő cash-flowval rendelkező vállalat, tőkéjét annak növelése érdekében részvénybe vagy kötvénybe is fektetheti. Mások inkább visszaadják pénzüket a megtakarítóknak (részvény visszavásárlás). Másrészről, mint korábban említettük, akik pénzszűkében vannak kereslettel jelennek meg a pénzpiacon. Az állam például kötvényt bocsát ki ha kiadásai meghaladják bevételeit, de a vállalatok is bocsáthatnak ki kötvényt vagy felvehetnek hitelt ha új számítógépeket akarnak venni vagy ha nem tudják számláikat időben kifizetni. Ha nem akarják visszafizetni a kölcsönt, egyes vállalatok részvényt bocsátanak ki (ebben az esetben tulajdonjogot adnak a pénzért cserébe). A lakossági hiteleknek is számos változata van, a személyi hiteltől a lakáskölcsönig, mely utóbbi a lakástakarékpénztárak specialitása. A tantárgy utolsó két témaköre biztosítási ismeretekkel foglalkozik. Természetesen részleteiben nem nyílik lehetőség a biztosítástan széleskörű tanulmányozására, mégis elengedhetetlen kiemelten foglalkozni a témával (főleg ha az a tantárgy címében külön is megjelenik). A biztosítók a bankokhoz hasonlóan fontos szerepet játszanak a megtakarítások ideiglenes elosztásában, bár általában tevékenységüknek nem ezt az oldalát szokták hangsúlyozni. Ugyanis az általuk összegyűjtött pénzalapok felhasználásának csak egyik fele a kártérítések kifizetése, legalább ilyen fontos eleme működésüknek az összegyűjtött pénzalapok megfelelő befektetése. E befektetési tevékenység által kell fedezniük a működési költségeket és a nyereséget. Ellenkező esetben a biztosítottak még nominálisan sem kapják vissza a befizetett pénzüket. Zárásul (és kikapcsolódásként) ejtsünk pár szót a sokat emlegetett derivatívákról (használatos elnevezések még: határidős piac / származékos vagy származtatott termékek), hisz ez a sokak számára idegenül ható fogalom nyugaton már régóta méltán népszerű és izgalmas pénzügyi ügyleteket takar. Azért hívják származékos termékeknek őket, mert az ügylet nyereségének/veszteségének mértéke és időpontja a szóban forgó pénzügyi eszköz (részvény, kötvény, áru), kamatláb, árfolyam vagy tőzsdeindex teljesítményéből származik. A származtatott piacon az azonnali (prompt) kereskedésben elérhető termékből jövőbeli terméket készítenek. Egy egyszerű példán: az olajnak aktuális világpiaci ára van, de ma is lehet például végi olajjal kereskedni. Azaz vannak olyan üzletfelek, akik között érvényes tőzsdei ügyletkötés él ezer hordó olaj decemberi adásvételéről. Jellegükből adódóan sokféle származtatott terméket ismerünk, a legnépszerűbbek mégis az alábbiak: futures és forward (adott eszköz adott áron és adott jövőbeli időpontban való megvételére vagy eladására kötött szerződés) opció (adott eszköz adott áron és adott jövőbeli időpontban való megvételére vagy eladására szerzett jog, amivel él vagy nem él a jog tulajdonosa) swap (a két szerződő fél megegyezik, hogy pénzáramaikat kicserélik egymással) Hogy mire jók ezek a fura határidős pénzügyi eszközök? Alapvetően: kockázatcsökkentésre (hedging): Ha a gazda már jóval az aratás előtt eladja leendő búzáját egy spekulánsnak (előre kialkudott áron), előre tud kalkulálni a bevétellel és nem éri meglepetés (nyugodtan alszik). Ebben az esetben a spekuláns arra spekulál, hogy a piaci ár 7

8 emelkedik és magasabb lesz, mint a gazdának kifizetendő összeg, ezáltal a búzát rögtön továbbadva nyereségre tesz szert. spekulációra: A spekulánsok persze egymással is üzleteket köthetnek, ha a piac jövőbeni mozgásait különbözőképpen ítélik meg. A legtöbb határidős pénzügyi piacon a spekulatív kereskedelem messze meghaladja a hedge kereskedelem mértéket. A spekuláció 1995-ben vált világszerte is hírhedté, amikor is a Barings Bank egy kereskedője, a bank kis szingapúri irodájában dolgozó Nick Leeson 1,4 milliárd dolláros veszteséget hozott össze futures befektetések által nem egészen 4 év alatt, s így csődbe vitte Anglia legrégebbi (1762) befektetési bankját. 7 kockázatmentes nyereségszerzésre (arbitrage): Hihetetlen, de a különböző tőzsdék közötti áreltéréseket gyorsan kihasználva biztos profitra tehetünk szert. Ahol olcsóbb az eszköz ott megveszzük, ahol drágább ott eladjuk. Például, ha az árfolyam Londonban: 5 = $10 = 1000, Tokióban pedig 1000 = 6 = $10, akkor 10 dollárért veszünk 6 fontot Tokióban és eladjuk 12 dollárt Londonban. Így 2 dollárt nyerünk 10 dolláron, és 200 ezret 1 millióval. Nem is rossz üzlet két másodperc alatt. Persze ez az un. háromszög arbitrázs már annyira egyszerű hogy szinte sosem adódik a valóságban. A bonyolultabb, pl. spot-forward arbitrázsok, azonban már sokkal gyakoribbak. Közgazdászok többsége szerint a derivatívák hasznos eszközök, hisz lehetővé teszik a kockázatok adásvételét az üzleti életben. Néhányan azonban aggodalmukat fejezik ki, mondván, hogy a derivatívák könnyen pénzügyi katasztrófához vezethetnek: egyszer valaki olyan sok pénzt veszít rajtuk, melyet képtelen lesz megadni. Ez pedig láncreakciót indíthat el a gazdaágban, amely általános válsághoz vezethet. A legendás Warren Buffet (2002) híressé vált szavai szerint, a derivatívák nem mások, mint tömegpusztító pénzügyi fegyverek. 7 Az esetről 1999-ben film ( Rogue Trader ) készült Ewan McGregor főszereplésével. 8

9 II. A kereskedelmi bankok műveletei és mérlege A kereskedelmi bankok mérlege A bankrendszer mérlegei 1) Központi bank mérlege = jegybanki mérleg monetáris mérleg 2) Kereskedelmi bankok összevont mérlege. 3) Az egész bankrendszer összevont mérlege = pénzügyi mérleg Központi bank (MNB) NKK NHK BTSZ KP = KPf + KPb RH Kereskedelmi bankok összevont mérlege Res = BTSZ + KPb H = BHK + HLV LB EB PE BK RH (1) NKK+NHK+RH=MB=Res+Kpf, (2) dnkk+dnhk+drh=dmb (3) Res+H=LB+EB+PE+BK+RH (4) NKK+HK+HLV=KPf+LB+EB+PE+BK, (5) NKK + ÖBH = KPf + LB+ EB + PE + BK M1= KPf + LB M2= KPf + LB+ EB M3= KPf + LB+ EB + PE L (teljes likviditás) = KPf + LB+ EB + PE + BK (6) NKK+NBH=KPf+LB+EB=M, (7) dnkk+dnbh=dm (8) dnkk=dm dnbh 1) A központi bank mérlege: ESZKÖZÖK: NKK = nettó külföldi követelések (külföldi követelések - külföldről felvett hitelek) Devizatartalékok, monetáris aranytartalékok, nemzetközi pénzügyi intézményekkel szembeni követelések, jegybank külföldi hitelei NHK = nettó hitelek a költségvetésnek (költségvetéssel sz. követelések - költségvetés betétei) jegybank portfoliójában lévő hosszú és középlejáratú államkötvények, direkt formában nyújtott hitelek (deficitfinanszírozás; likviditási hitel vagy bankhitel), költségvetés betétei RH = refinanszírozási hitelek (kereskedelmi bankokkal szembeni követelés) kereskedelmi bankoknak nyújtott hitelek, váltóleszámítolási hitelek, lombardhitelek, repók (értékpapír-viszontvásárlási megállapodások formájában nyújtott hitelek), folyószámlahitelek 9

10 FORRÁSOK: megfelel a jegybankpénz mennyiségének = nagy erejű pénz = monetáris bázis BTSZ = betétszámlák (kereskedelmi bankoké) KP = készpénz KPf = forgalomban lévő készpénz KPb = bankrendszeren belüli készpénz 2) A kereskedelmi bankok -leegyszerűsített- összevont (konszolidált) mérlege: ESZKÖZÖK: RES = BTSZ + KPb (tartalékszámlák egyenlegei és a bankok pénztárának készpénzállománya) H = BHK + HLV (hitelek = bankhitelek a kormánynak + hitelek a lakosságnak és a vállalkozóknak) FORRÁSOK: LB = látra szóló betét EB = egyéb betét PE = pénzpiaci eszközök (letéti jegy, visszavásárlási megállapodások, tartósbetét-szerű megtak. formák) BK = bankok saját kötvénykibocsátása (forgatható értékpapírok) RH = refinanszírozási hitelek (amelyet a bankok a jegybanktól szereznek) 3) Az egész bankrendszer összevont mérlege: ESZKÖZÖK: NKK HK = NHK + BHK (összes hitel a költségvetésnek ) HLV ÖBH = összes belföldi hitelállomány FORRÁSOK: KPf LB EB PE BK NKK + ÖBH = KPf + LB + EB + PE + BK M1 M2 M3 M4 = Teljes likviditás PE és BK már nem tekinthető pénznek. A banki mérleg részletesebben Eszköz: 1. Készpénz jegybankkal szembeni számlakövetelés 2. Likvid befektetések jegybankképes értékpapír, kincstárjegy jegybankképes váltó 3. Bankközi kihelyezések 10

11 4. Hitelek eredeti lejárat szerint vagy hátralévő futamidő szerint lízing faktoring 5. Tartós befektetések hitelviszonyt megtestesítő értékpapír részesedések 6. Saját eszközök immateriális javak tárgyi eszközök készletek 7. Egyéb aktívák: időbeli elhatárolás Forrás: 1. Betétek: lejárat szerint látraszóló éven belüli látraszóló éven túli 2. Rövidtávú pénzpiaci források bankközi hitelfelvételek refinanszírozási hitel 3. Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapír rövid közép hosszú lejáratú 4. Kockázati céltartalékok 5. Egyéb passzívák: passzív elhatárolás, pl. adók 6. Alárendelt kölcsöntőke 7. Saját tőke 8. Egyéb passzívák: időbeli elhatárolások Alárendelt kölcsön (Sub-ordinated debt) Egy bank vagy egy vállalkozás olyan forráseleme, amely egy esetleges felszámolás esetén a követelések sorrendjében hátrasorolódik, közvetlenül a saját tőke (részvényesek) elé. Az alárendelt kölcsöntőke kamatozik, vissza kell fizetni, és rendszerint a szabályozó hatóságok megszabják a minimum illetve maximum futamidejét. A futamidő rendszerint meghaladja az öt évet. Alárendelt kölcsönt általában a tulajdonosok nyújtanak egy banknak annak érdekében, hogy erősítsék tőkeellátottságát oly módon, hogy ne kelljen saját tőke tranzakciót végezniük. Szavatoló tőke Egy bank szavatoló tőkéje a saját tőkéjének és az alárendelt kölcsöntőkéjének összege, a bank hosszú távú, hátrasorolt forrásainak mutatója. A szavatoló tőke megmutatja a bank hitelezőinek, - a betéteseknek -, hogy egy esetleges csőd vagy felszámolás esetén mekkora tőke áll rendelkezésükre. Tőkeellátottság A bank saját tőkével való ellátottsága. Minél nagyobb a bank saját tőkéje, annál kisebb annak valószínűsége, hogy fizetésképtelenné válik. A tőkeellátottság legfontosabb jellemzője a tőkemegfelelési mutató. Tőkemegfelelés (Capital Adequacy) A bank tőkével való ellátottsága az idegen forrásaihoz, illetve a kockázatos eszközeihez viszonyítva. A tőkemegfelelési mutató = (Saját tőke + Alárendelt kölcsöntőke) / Kockázattal korrigált mérlegfőösszeg. A BIS szerint a tőkemegfelelési mutató ajánlatos, hogy 8 százaléknál magasabb legyen, egy bankra ekkor mondhatjuk, hogy a tőkeellátottság szempontjából biztonságos. Céltartalék A bank várható veszteségei vagy kétes követelései után a forrásoldalon céltartalékot képez eredménye terhére, amit a veszély elmúlásával felszabadíthat. A céltartalékok képzésével kapcsolatos előírásokban óriási eltérések vannak az egyes számviteli standardok (MSZSZ, IAS, US GAAP) között. 11

12 III. Passzív műveletek Számviteli, pénzügyi szempontból, a bankműveleteket 3 csoportba osztjuk: aktív, passzív és semleges. Azok a tevékenységek, amelyek a banki mérleg forrásoldali tényezőket módosítják (csökkentik, vagy növelik). Az idegen tőke a mérleg passzív oldalán szerepel, ezért a tőkeszerző üzleteket passzív üzleteknek nevezzük. A passzív eszközök használatáért a bank természetesen kamatot fizet. A cél tehát olyan mértékű, illetve szerkezetű források biztosítása -az üzleti bankok számára-, amelyek alapján képesek kielégíteni az ügyfeleik hitel- vagy pénzigényét. A külső források általában többszörösen meghaladják a bank saját tőkéjének összegét. A bank forrásai két funkciót tölthetnek be: finanszírozási, (üzleti funkció) biztonsági funkciót. (a biztonságos működés biztosítása, költségek fedezete) A forrásképzés főbb módozatai: 1. Számlanyitás, betétgyűjtés, pénzalapok és alapítványok kezelése, 2. Értékpapírok kibocsátása, 3. Jegybanki refinanszírozási hitelek igénybevétele, 4. Váltók viszontleszámítolása, egyéb értékpapírok fedezete mellett igénybe vett hitelek, 5. Bankközi hitelfelvételek, 6. Nemzetközi közvetlen hitelfelvételek, 7. Tőkeemelés: jegyzett tőke, tőketartalék-befizetés, befizetés eredménytartalékba, 8. Alárendelt kölcsöntőke igénybevétele. Betétgyűjtés Betét: a megtakarítások azon része, amit a jövedelemtulajdonosok jövedelemszerzés (kamat) céljából helyeznek el a hitelintézeteknél. A betétgyűjtés a bankok legrégebbi üzletága. Betétügyletek csoportosítása: A/ A betételhelyező személye szerint: lakosság, üzleti (gazdálkodó szervezetek), más bankok és a központi bank, költségvetési szervek, alapítványok, külföldiek betétei, társadalmi szervek. B/ Jogi formája szerint: szerződéses saját értékpapír kibocsátáson alapuló C/ A futamidő szerint: rövidlejáratú (1 évig), középlejáratú (1-5 év), hosszú lejáratú (5- ). Rövid: kamatozó jegy, pénztárjegy, takarékjegy, értékjegy Közép: letéti jegy, kötvény (fix és változó kamatozású) Hosszú: kötvény (változó kamatozású), takaréklevél, jelzálog-hitellevél (15-20 év) D/ A betét pénzneme szerint: hazai fizetőeszközben és külföldi valutában/devizában elhelyezett betét. 12

13 E/ Az ügyfelek betétei fölötti rendelkezési jogosultságuk szerint: névre szóló (a betét tulajdonosa, illetve az általa meghatalmazott személyek rendelkezhetnek fölötte), és bemutatóra szóló (nem kell felfednie kilétét). F/ A kamatozás módja szerint: fix: a lekötés pillanatában állapítják meg, és a betét futamideje alatt nem változik, változtatható: a kamatláb-változtatás független a kamatperiódusoktól, a bank felhatalmazást kap arra, hogy egyoldalúan megváltoztassa a kamatlábat. változó: lekötés kezdetekor nem magát a kamatlábat állapítják meg a teljes futamidőre, hanem csak azt, hogy milyen gyakran, és miért fogják azt meghatározni a báziskamatlábhoz képest. G/ A betételhelyezés célja, a betét visszahívásának (megszűntetésének) módja szerint: látra szóló: (bankszámlabetét, ahol a lekötési idő nincs meghatározva), felmondásos: (bármikor kikérheti pénzét az ügyfél, de a banknak csak a szerződésben meghatározott időtartam leteltével kell teljesíteni), lekötött: (bank likviditási kockázata kicsi). takarékbetét (lásd később) H/ A kezelési és nyilvántartási mód szerint: könyves és számlabetétek. Könyves betét: közös jellemzőjük, hogy a pénz tulaja követelése jogosultságának igazolásául valamilyen betéti okmányt kap a hitelintézettől. Számlabetét: a bank betétszámla szerződés fejében kötelezettséget vállal arra, hogy az ügyfél által számlán elhelyezett betét ellenében meghatározott kamatot fizet. A leginkább elterjedt betéti konstrukciók: A. Szerződéses betétek Látra szóló betétek (bankszámlabetétek): Olyan betétszerződés jön létre a bank és az ügyfél között, amelynek alapján a számla tulajdonosa (megbízottja) a számlán elhelyezett összeg felett bármikor, és bárhogyan rendelkezhet. Ezeknél a betéteknél csekkel, és átutalással is lehet megbízásokat teljesíteni. Az ügyfelek ezt a típusú számlát leginkább az egymás közötti fizetésekre használják. A legtöbb országban nem, vagy csak jelképes kamatot fizetnek a látra szóló betétek után. Helyette a bank lebonyolítja az ügyfél fizetési megbízásait, illetve elfogadja a javára szóló fizetéseket. Sok esetben ezeket a betéteket számos más szolgáltatással (folyószámlahitel, hitel- és bankkártyák, stb.) kapcsolják össze. Az utóbbi időkben a kereskedelmi bankok olyan számlákat ajánlanak az ügyfeleknek, amelyek egyesítik a látra szóló betétek, és az egyéb betétszámlák jellegzetességeit (kamatot fizet rá a bank, de azonnal lehet róluk fizetést teljesíteni). Ez nem jelent normális esetben -a nagyszámú látra szóló betétes esetében- nagy kockázatot, mert ezeknek a betéteteknek a nagy része stabilan, állandó jelleggel rendelkezésre áll. Felmondásos betétek 13

14 Átmenetet képeznek a látra szóló, és a lekötött betétek között. A betétes bármikor utasíthatja a bankot kifizetés teljesítésére, de azt a bank bizonyos határidővel (5 esetleg 30 nap) köteles teljesíteni. Ez azoknak kedvező, ha valaki nem tud, vagy nem akar a betét lekötésére vállalkozni, de nagyobb kamatbevételt szeretne realizálni (mint a látra szólónál). Lekötött betétek A pénztulajdonos meghatározott lejáratra köti le, a bank ezután kamatot fizet. A lekötés miatt általában magasabb kamatozású, mint a többi konstrukció. Ez a legismertebb, és a legszélesebb körben elterjedt betéttípus. A bankok számára lényegesen kisebb kockázatot jelent, a likviditás is jobban tervezhető előre, ezt ismerik el nagyobb kamattal. Takarékbetét: A betételhelyezés egyik legrégebbi módja (tartós megtakarítások elhelyezésének általános formája), amelynek során a hitelintézet az első betételhelyezés alkalmával elismervényt állít ki a betét átvételéről. Minden további intézkedés, ill. a követeléstől eredő részleges, vagy teljes pénzfelvétel esetén a takarékbetétet be kell mutatni. Az ügyfél nem számlakivonatot kap, hanem a betétkönyvbe kap egy bejegyzést mindezekről. A konstrukció specialitása -a bank kamatfizetése mellett, hogy takarékbetét-számláról csak készpénz kifizetést teljesítenek, pl. pénzátutalást nem lehet róla teljesíteni. A takarékbetétkönyvek helyett, manapság sok bank takarékbetét-számlákat kínál a nagyobb rugalmassága miatt. A takarékbetétek is lehetnek: látra szóló, felmondásos, és lekötött betétek. A felvételre való jogosultság szerint a takarékbetét lehet: bemutatóra szóló és fenntartásos. (Ez utóbbi esetében a bank, a betétes nagyobb biztonsága érdekében valamilyen kiegészítő előírást előír. Általában vagy névre, vagy jeligére szóló kitételek ezek, amelyek jelentősen megnehezítik a visszaéléseket, és a jogtalan felhasználásokat. Egyéb betétek: A bankok között az ügyfelek megszerzése érdekében folytatott- egyre erősödő versenyben számos élőtakarékossági konstrukció létezik meg. A konstrukciók közös jellemzője, hogy általában olyan ügyfelek helyezik el fokozatosan képződő megtakarításaikat ezeken a számlákon, akik valamilyen jelentősebb kiadásra, vagy esetleg beruházásra készülnek (az állam is támogathatja, pl. a lakásokkal kapcsolatos előtakarékosság). Másik jelentősen elterjedt betéti forma a nyereménybetét, amelynek lényege, hogy a betéteknek nem klasszikus értelemben vett kamatot fizetnek ki, hanem a kamatösszegből a bank nyereményalapot hoz létre, amelynek összegét, vagy az abból vett vagyontárgyat (lakás, kocsi stb.) kisorsolja a betétesek között. B. Értékpapírformát öltő betétjellegű konstrukciók A bankok a különböző szerződéseiket igyekeznek szabványosítani. Ezért előszeretettel használják az értékpapír-jellegű formákat. A leggyakrabban használt értékpapír természetesen a kötvény. A bankok által külső forrásbevonási céllal kibocsátott értékpapírok lehetnek: rövid, közép és hosszú lejáratúak. A példák a betétek csoportosításánál találhatók meg. 14

15 A rövid lejáratú konstrukciók általában fix kamatozásúak, de vannak természetesen lebegő kamatozásúak. A normál kamatozás mellett ismerünk ún. diszkontpapírokat is, amelyeknél a befektetőnek vásárláskor csak a diszkont összegével csökkentett értéket kell befizetni. A lejáratkor pedig, a névértéknek megfelelő összeget fizetik ki neki. A hosszabb lejáratú értékpapíroknál általában változó, vagy változtatható kamatozást alkalmaznak, ami a kamatlábkockázatot hivatott mérsékelni. A betétbiztosításról lásd: 15

16 IV. Aktív bankműveletek, kiemelten a hitelezés Azok a tevékenységek, amelyek a követelések és az egyéb eszközök változását (bővülését vagy mérséklődését) idézik elő. A bankok a passzív ügyletekkel az ügyfelektől, illetve üzleti köröktől származó forrásokat az aktív műveleteken keresztül használja fel, úgy hogy a fizetőképességüket fenntartva ezeket a partnereinek engedik át. Főbb módozatai: 1. Hitelnyújtás, 2. Bankgarancia nyújtása, kezesség vállalása, 3. Pénzügyi lízing, 4. Követelések megvásárlása, megelőlegezése: váltóleszámítás, faktorálás, forfetírozás, 5. Befektetések, értékpapírügyletek, 6. Bankközi hitelkihelyezések, 7. Egyéb aktív bankműveletek. Hatóságok és intézmények, esetleg az Ön vállalkozásának az üzletfele, az Ön által vállalt kötelezettségek biztosítása érdekében bankgarancia nyújtását köthetik ki. A bankgarancia nyilatkozatban a bank visszavonhatatlan kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott feltételek - például bizonyos esemény beállta, elmaradása, vagy okmányok benyújtása - esetén írásbeli felszólításra, a megállapított összeghatárig, a kedvezményezettnek fizetést fog teljesíteni. A kezesség a különböző hitelfelvételekhez kapcsolódóan a hitel visszafizetésének biztosítékaként jöhet jóba. Az adós helyett nemfizetés esetén a kezes felel, ő tartozik fizetni. Az egyszerű kezesség esetén előbb az adóson kell behajtani a tartozást, s ha ez sikertelen, akkor lehet a kezestől követelni a fizetést. Az ún. készfizető kezesség esetében a fizetést elmulasztó adós helyett rögtön a kezesen követelhetik a tartozást. Ha bank vállalja a kezességet, akkor az minden esetben készfizetői kezesség. Hitelezés A hitelezési üzletág szintén a legrégebbi banki tevékenységek közé tartozik. Hitel: pénzeszközök, áruk vagy szolgáltatások átengedése ideiglenesen, kamatfizetés ellenében, illetve másképpen fogalmazva a hitelt felvevő idegen tőkét vesz igénybe meghatározott időre. Bankhitel: a pénzintézet hitelszerződés keretében arra vállal kötelezettséget, hogy az ügyfélnek egy hitelkeretet tart fenn, amelyet meghatározott feltételek mellett vehet igénybe. Kereskedelmi hitel: a vállalatok közötti hitelezés, általában az áruszállítás későbbi kiegyenlítése Bankkölcsön: bizonyos célra lehet felvenni a kölcsön összeget általában egy összegben, kamat ellenében lehetséges. Habár sokszor használjuk azonos értelemben, a hitel és a kölcsön nem ugyanaz. A különbség legegyszerűbben úgy érthető meg, hogy akinek hitele van, az kölcsönt vehet fel, akinek pedig nincs hitele, az nem juthat kölcsönhöz. A hitel tehát a pénzhez jutás lehetőségét jelenti, a kölcsön pedig a ténylegesen felvett pénzösszeget. A hitelnek is ára van, amit azért fizetünk, mert a bank rendelkezésünkre tartja a pénzt. (Ne feledjük, hogy a bank a hitelként kihelyezett pénz után bár azt még nem adta oda az adósnak a másik oldalon a betétesnek kamatot fizet!) Ha pedig a hitelt igénybe vesszük, azaz kölcsönt veszünk fel, azért kamatot fizetünk. PSZÁF A bankhitelek csoportosítása: Hitelfolyósító, vagy a pénztömegre gyakorolt hatása szerint: 16

17 Jegybanki, üzleti banki és egyéb nem monetáris hitelintézet által nyújtott hitelek, Hiteladósok szerint: Vállalati, költségvetési, lakossági, bankközi hitelek, stb. Felhasználása, illetve lejárata szerint: Rövid (általában egy év, de lehet kettő is a lejárati idő), Közép (maximális lejárati idő 5 év), Hosszú lejáratú hitelek (az öt évnél hosszabb lejáratú hitelek), Megtérülése szerint: Árbevételből, jövedelemből és egyéb forrásból visszafizetendő hitelek, Finanszírozott eszközök szerint: Beruházási és forgóeszközhitelek: Beruházási: projektfinanszírozás, céljellegű beruházás, nem céljellegű, speciális hitelek (világbanki, exportfejlesztő) Forgóeszköz: középlejáratú, hosszú lejáratú (átmeneti, tartós fogyasztási eszköz) Fedezete szerint: Fedezettel nem bíró és fedezettel bíró hitelek (lombardhitel), Folyósítást illetően: rulírozó, vagy nem rulírozó hitelek, Valutaneme szerint: Belföldi, vagy külföldi pénznemben nyújtott hitelek. A hitel formája szerint: Pénzhitel (kölcsön) (A kölcsön folyósításakor a bank a hitel összegét azonnal kifizeti, vagy jóváírja az ügyfél számlájára.) - folyószámlahitel (overdtaft): a bank a folyószámlán hitelkeretet tart fenn, amely igénybevételekor tartozás alakul ki, amelyet egy meghatározott időn belül vissza kell fizetni. - számlahitel: a bank külön-külön könyveli el ügyfele hiteleit, és betéteit, tehát betét- és hitelszámlát párhuzamosan vezetnek. Hitelnek minősülő (hitelszerű) kihelyezések (A hitel visszafizetését a bank nem attól várja, akinek a hitelt nyújtotta.) - váltó leszámítolás: a bank a váltóval fedezett árügyletek esetében a szállítónak nyújt hitelt, azáltal, hogy átvállalja a hitelező szerepét, mert a hitel visszafizetését a váltó kiállítójától, vagy elfogadójától várja el. - követelések megvásárlása (forfetírozás, faktorálás): a jogosult részére fizetés teljesítése. Illetve az esedékes fizetések nyilvántartása, a kintlévőségek beszedése, és a megrendelő fizetési mulasztása esetén kockázatvállalás. - áruvásárlási kölcsön: a lakosság részletre vásárolhat különböző tartós fogyasztási cikkeket, ilyen esetekben a bankkal szerződő kereskedelmi egységnek a hitelértékesítés összegét, tehát a követelést is átruházhatja a bankra. - értékpapír hitel: valamilyen átruházható értékpapírra nyújtják, hogy a kintlévőségeiket valamilyen likvid eszközzel az ügyfelek fedezhessék. kötelezettségvállalási hitel 17

18 (A pénzintézet hitelfolyósítási készsége, ami egyben az ügyfél által igénybe vehető hitelt jelenti, tehát nem jelent azonnali hitelfolyósítást.) - hitelkeret fenntartása - fizetési kötelezettség vállalása (bankgarancia, kezesség) a bank kötelezi magát, hogy ügyfele nem teljesítése esetén a meghatározott feltételek szerint fizetni fog A kereskedelmi bankok hiteleit általában három nagy csoportra szokták bontani: Vállalati, Fogyasztói, és ingatlanhitelek Vállalati hitelek Eltekintve a kis- és közepes vállalkozások rendelkezésére álló, viszonylag könnyen és egyszerűen elérhető néhánymillió forintos kölcsönöktől ezt a területet sokkal nagyobb változatosság jellemzi, mint a fogyasztási kölcsönökét. Gondoljunk csak arra, milyen nagy különbségek vannak az egyes vállalkozások mérete és finanszírozási igényei között, ami a különböző ipari-, kereskedelmi- vagy mezőgazdasági vállalkozásoknak történő kölcsönnyújtást sokkal bonyolultabbá teszi. Ha e kölcsönök összege kiemelkedően nagy, akkor nem ritka, hogy több bank közösen nyújtja azt, ezzel megosztva a hitel kockázatát is. A vállalati hitelek egyik lehetséges csoportosítása szerint öt alapvető fajtáját különböztetjük meg. Hitel nyitott hitelkeret alapján: Nagyon gyakran a hitelfelvevő finanszírozási szükségletei szezonálisan ingadozhatnak. Ilyen esetekben érdemes állandó hitelkapcsolatot kialakítani az ügyféllel, a banknak így nem kell minden esetben elbírálni a hitelkérelmeket, és végigmenni az egész hitelezési folyamaton. Mivel ez hosszabb kapcsolat, és a bank nem követel a hitelkeret megnyitásával további fedezeteket, a banknak gondosan meg kell vizsgálnia a hiteladós hitelképességét. Ezek a hitelek ezért a kevésbé kockázatos kihelyezések közé tartoznak, és csak a legjobb ügyfeleknek nyitnak ilyen hitelkeretet. Áthidalási hitelek: A nyílt hitelkerettel ellentétben, amely ismételten jelentkező szükségleteket elégít ki, az áthidalási hitelek viszont olyan hitelek, amely időleges finanszírozási szükségleteket elégítenek ki. Az esetileg felmerülő hiteligényeket külön-külön kell elbírálni. Az ilyen típusú hitel nem tételez fel állandó kapcsolatot a bank, és az ügyfél között. Forgótőke hitelek: Ezt a hitelt a vállalatok azért veszik igénybe, hogy forgóeszközeik tartós növekedését finanszírozzák. Mivel ez a hitel állandó jellegű forgóeszköz szükségletet finanszíroz, ezért a hiteligénylőnek fedezetet kell biztosítania, amit általában készletek, vagy vevőállomány finanszíroz. Rulírozó hitel: Hasonló a nyitott hitelkeret alapján folyósított hitelhez, de formálisan is létrehoznak egy hitelkeretet, amely hosszabb időre (általában évre) szól. Olyan hitelképes nagyvállalatok igénylik ezt a hitelt, amelyeknél a hitelviszony időtartama alatt változik a forgóeszköz szükséglet. Mivel ezek a hitelek 18

19 tartós szükségleteket, -a forgóeszközök, és az állóeszközök állandó növekedését- finanszírozzák, a visszafizetés a nyereségből, vagy hosszú lejáratú hitelből történik. Hosszú lejáratú hitelek: Rendszerint állóeszközök vásárlására veszik igénybe, ezért több éves lejáratúak ( év). A hiteladós szükség szerint hívhatja le a hitelt, de egyszerre is igénybe veheti. Fogyasztói hitelek A fogyasztó hitelek a bankok számára azért előnyösek, mert igénybevételük kevésbé ingadozik a gazdaság konjunktúraciklusaira jobban érzékenyebb vállalati hitelekhez képest. A fogyasztói hiteleket többféleképpen csoportosíthatjuk, például részletfizetési hitelek, egyösszegben visszafizetendő és rulírozó hitelek. A bankok a hitelkártyák, és a rulírozó hitelkeret együttes -egyre növekvő- alkalmazásával csökkentik költségeiket a fedezetlen fogyasztói hitelek folyósítása során. A hitelszerződés időtartama alatt az adós -tetszés szerint visszafizetheti, majd ismételten igénybe veheti a hitelt. A fogyasztási kölcsön lehet áruvásárlási kölcsön és személyi kölcsön. Az áruvásárlási kölcsönt általában valamilyen tartós fogyasztási cikk, például háztartási gép megvásárlásához vehetünk igénybe, összege rendszerint csak néhány tíz- vagy százezer forint, futamideje, vagyis a törlesztés időtartama pedig többnyire nem haladja meg az 1-2 évet. A fogyasztási kölcsön nem feltétlenül csak valamilyen árucikk vagy szolgáltatás megvásárlására szolgálhat, hanem lehet szabad felhasználású is: ez a személyi kölcsön, mely csak természetes személyek részére nyújtható. A fogyasztási kölcsönszerződés kötelező minimális tartalmát jogszabály írja elő. Ha ezek közül bármelyik kimarad, a szerződés semmis, azaz olyan, mintha a felek meg sem kötötték volna. Ezért a szerződés tárgyának meghatározása mellett fel kell tüntetni a teljes hiteldíjmutatót (THM), az egyéb esetleges költségeket, a hiteldíj módosításának lehetőségét vagy kizártságát, a törlesztő részletek számát, összegét, esedékességét, a kölcsön biztosítékait. Fogyasztási kölcsön esetében azonban a határidő előtti teljesítés (előtörlesztés) lehetőségét nem lehet kizárni, ezért a bank a futamidő letelte előtt felajánlott törlesztést is köteles elfogadni, és ilyen esetben a hiteldíjat is köteles arányosan csökkenteni. A bank a szerződéskötéskor adott tájékoztatásban meghatározott díjakon és költségeken túlmenően az ügylet szerződés szerinti teljesítése esetén az ügyféllel szemben további jogcímen költséget, díjat nem számíthat fel. A lakáskölcsön olyan lakossági kölcsön, amelyet a hitel speciális célja (lakásépítés vagy lakásvásárlás) különböztet meg a többi kölcsöntől. Jellemzően hosszabb, 5-30 éves futamideje van, átlagösszege néhány milliótól több tízmillió forintig terjed és fedezetül elsősorban maga a kölcsönnel érintett ingatlan szolgál. A megfelelő lakhatási körülmények biztosítása társadalmi érdek is, ezért a lakásfinanszírozásban nagy szerepet kapnak az állami támogatások különböző kedvezményekben, visszatérítésekben, kamattámogatásban rendelkezésre álló formái. Mivel lakáskölcsönök esetében a hitelintézet nem közöl THM-et, hiszen a hosszú futamidőn belül többnyire változó kamatozás miatt ez nem is lehetséges, gondosan meg kell vizsgálni a lakáshitel valamennyi kezdeti és folyamatos, fix vagy hitelösszegre vetített díjait és költségeit valamint az egyéb, járulékos költségeket, mint például az értékbecslés, szerződésmódosítás külön felszámítandó díjai. Mérlegre kell tenni azt is, kell-e hitelfedezeti életbiztosítást kötni a hitelnyújtó javára, továbbá van-e helye előtörlesztésnek, és ha igen, milyen díj fizetése mellett. Különleges hitelfajta a diákhitel, amelynek igénybevételére a 35 évnél nem idősebb, felsőfokú oktatási intézményekben (egyetemek, főiskolák stb.) tanuló diákok jogosultak. A hallgatói hitelrendszer célja, hogy minden fiatal számára esélyt teremtsen a felsőoktatásban való részvételre, függetlenül az egyén, illetve családja anyagi teherviselő képességétől. Lényege, hogy a hallgatók diákéveik alatt kedvezményes kamatozású kölcsönhöz juthatnak, amelyet akkor kell majd visszafizetniük, ha tanulóéveiket követően munkába állnak. A diákhitel részleteiről a Diákhitel Központ Részvénytársaság honlapján lehet információkat találni. PSZÁF Jelzáloghitelek 19

20 A bankok biztosítékot kérnek az általuk folyósított nagyobb összegű hitelekre. Nagyon jó biztosítéknak számít az ingatlan, hiszen hosszú távon az értéke folyamatosan emelkedik. Ha az adós nem fizet, akkor a bank eladja a biztosítékként lekötött ingatlant, a vételárból levonja a tartozás hátralékát, a maradékot pedig kifizeti a volt tulajdonosnak. Az, amit ma általában jelzáloghitelnek nevezünk, kismértékben különbözik a bemutatott technikától. Itt a bank arra az ingatlanra (esetünkben lakásra vagy lakóházra) terheli rá a jelzálogot, amelynek a megvásárlásához hitelt nyújtott, illetve amelyben a hitelfelvevő lakik. Ennek megfelelően kétféle jelzáloghitel igényelhető a bankoknál. Az egyik fajta - úgynevezett általános vagy célhoz nem kötött - jelzáloghitel mögött álló ingatlan valóban csak biztosítékul szolgál, a kapott hitelt pedig bármire felhasználhatja az ügyfél. Erre példa az, ha valaki a többnyire lakatlanul álló balatoni üdülőjét ajánlja fel fedezetül, hitelként felvesz néhány millió forintot és azt mondjuk kölcsönadja egy vállalkozó ismerősének, illetve autót vásárol vagy utazgat belőle. A bankok általában a hitelfedezeti érték 30 százalékáig adnak ilyen jelzáloghitelt. A lakásfinanszírozáshoz kapcsolódó jelzáloghitel nem ilyen. Itt a megvásárolni kívánt lakás vagy építeni szándékozott családi ház a fedezet. Itt a helyzet bonyolultabb, miután a vásárló a "zálogban" fog lakni. A bankok általában alacsonyabban határozzák meg a hitelfedezeti értéket, mint amennyi a piaci érték, hogy ezzel is nagyobb legyen a biztonságuk. Ezért senki ne lepődjön meg, ha a 10 millió forintos lakás hitelfedezeti értéke csak 9 millió forint lesz. Ezen összeg százalékáig nyújtanak a bankok hitelt, ami a valós vételárhoz - a piaci értékhez - képest csak százalék. Tehát annak ellenére, hogy saját erőre elvileg nincs szükség, nagyon is behatárolt a hitelfelvételi lehetőség. A bankok ezenkívül ragaszkodnak ahhoz, hogy az ügyfél a hiteltörlesztés mellett meg is tudjon élni. Ezért a család havi nettó jövedelmének az egyharmadát nem nagyon haladhatja meg a hitel - szintén havi - törlesztőrészlete. Messze vagyunk még attól, hogy a vásárolni kívánt lakás százalékára hitelt vehessünk fel, ahogy a fejlett piacgazdaságokban megszokott. Ennek ellenére nálunk is elindult fölfelé a hitelezési limit. Ha a hitelfelvevő képzettsége, állása olyan, hogy a bank folyamatosan növekvő jövedelmet valószínűsít, akkor fölémegy az említett egyharmados határnak. Ha a vásárolni kívánt lakás ingatlanpiaci értéke - hosszú távon - kecsegtető, akkor újra csak magasabb lesz a meghitelezett vételárrész. Az FHB-tól származó információ szerint aki két ingatlant is le tud kötni fedezetül - mondjuk a vásárolni kívánt lakás mellett egy balatoni nyaralót - az akár a vételár 80 százalékáig is kaphat hitelt. A havi törlesztőrészletekkel folyamatosan csökken a bank kinnlevősége, így bármikor többet ér az adott lakás, mint amennyi a tartozás. Feltéve, hogy a lakást üresen lehet értékesíteni. A hazai alacsony hitelezési arány egyik oka éppen ez: nincs intézményes garanciája annak, hogy a bajba került adóst ki lehet költöztetni. Miután pedig a lakott lakások vételára többnyire fele az üresen állókénak, így érthető, hogy a bank nem szívesen ad nagyobb hitelt, mint a vételár 50 százaléka. A kiköltöztetésnek egyébként kialakult valamiféle gyakorlata, jelesül az, hogy az önkormányzatok tartanak fenn bérlakásokat a fizetésképtelenné vált adósok részére, illetve ha a hitel már kevés a lakáson, akkor maga a bank ajánl fel egy kisebb értékű lakást. A jelzálogjogot bejegyzik a földhivatali nyilvántartásba. A hitelfelvétel idejét befolyásolja az is, hogy ez mennyi időbe telik, a folyósítást ugyanis csak ezután kezdik meg a bankok. 20