Magyar Biztosítók Szövetsége Association of Hungarian Insurance Companies

Átírás

1 Magyar Biztosítók Szövetsége Association of Hungarian Insurance Companies Pénzügyi Felügyeletek Állami Szervezete Budapest, Krisztina krt. 39. tárgy: PSZÁF konzultáció a megtakarítási és befektetési termékekre vonatkozó általános költségmutatóról Tisztelt Felügyelet! Üdvözölve a Felügyelet által meghirdetett nyilvános konzultáció lehetőségét, szövetségünk mellékelten csatolja észrevételeit az általános költségmutató témájában meghirdetett anyaghoz. Őszintén reméljük, hogy a TKM rendszer eddigi működtetése során megszerzett tapasztalatainkkal érdemben hozzá tudunk járulni a téma továbbgondolásához. A biztosítási szakma kiemelt figyelemmel kíséri a PSZÁF kapcsolódó munkálatait, ezért örömmel fogadnánk, ha a későbbikben szakértőink egy személyes konzultáción is megvitathatnák a kérdést a Felügyelet szakértőivel. Üdvözlettel Dr. Molnos Dániel főtitkár Cím: 1062 Budapest, Andrássy út 100. Levélcím: H-1364 Budapest Pf. 236 web: Tel.: (1) Fax: (1) info@mabisz.hu

2 MABISZ észrevételek a PSZÁF konzultációjához A megtakarítási és befektetési termékekre vonatkozó általános költségmutató -ról A MABISZ üdvözli a lehetőséget, hogy a Felügyelet széleskörű konzultációra bocsátotta a fenti javaslatát. A jelen gyakorlatot előremutatónak és messzemenően hasznosnak tartjuk, mivel így minden érintett piaci szereplőnek módja van arra, hogy saját tapasztalataival és szakmai tudásával segítse a tervbe vett szabályozás végleges formájának kialakítását. Azt pedig különösen örvendetesnek gondoljuk, hogy a felvázolt koncepció több ponton is ihletet merít a biztosítói TKM önszabályozásból, amit úgy értékelünk, hogy a PSZÁF elismeri a biztosítási szakma eddig tett erőfeszítéseit, illetőleg a TKM rendszer legitimitását. A szövetség támogatja az alapgondolatot, miszerint jöjjön létre egy egységes költségmutató valamennyi megtakarítási-, ill. befektetési termékre, oly módon, hogy az valamennyi szektor valamennyi terméke esetében tartalmazzon minden, az ügyfél befektetésének értékére ható költséget, mindezt az ügyfelek szintjén (és nem az intézmények szintjén) bemutatva, ahogyan az a TKM számítás esetében is történik. Általános megjegyzésként ugyanakkor fel szeretnénk hívni a figyelmet a következőkre (mely állítások a továbbiakban részletesen is kifejtésre kerülnek). - Habár a teljes költségmutató bevezetésének gondolatát támogatjuk, azt nem tartjuk célszerűnek, hogy annak pontos tartalma is egységesítésre kerüljön. Mivel a szóba jövő termékek köre rendkívül heterogén, azok összehasonlítása több okból sem szerencsés, ill. lehetséges. A szektorok közötti összehasonlítás csak vállalhatatlan kompromisszumok árán valósulhatna meg, lévén szó más-más szolgáltatással, termékdizájnnal, céllal és célcsoportnak készülő termékekről. A mutató minden dimenzióban történő egységesítése ezért éppen az egymással összehasonlító termékek egybevetését nehezítené meg. Így inkább arra kell törekedni, hogy mindenhol a valós költségeket bemutatva - a szektorokon belüli, valóban hasonló termékek kerüljenek összevetésre. (Továbbiakat ld. 2. kérdésnél). - Az általános költségmutató csak akkor tudna valós összehasonlítás alapjául szolgálni, ha a termékek valóban azonos feltételek mentén működnének. Ennek pedig előfeltétele az is, hogy valamennyi szóban forgó pénzügyi termék adószabályozása azonos elbírálás alá essék. Az egységes mutató bevezetését ezért ahhoz az időponthoz javasoljuk kötni, amikor megvalósul a termékek egységes, versenysemleges adóztatása, ill. adókedvezménye. 1. kérdés Érdemes-e a többi EHM-el, EBKM-el, TKM-el és TER-el még le nem fedett megtakarítási, illetve befektetési termékekre is egy kamatrés jellegű mutatóban előre összevonni a termék költségeit, vagyis azokat kamatveszteséggé transzformálni, és az ügyfelek tudomására hozni. Miért? A szövetség egyetért azzal a javaslattal, hogy szükséges minden vonatkozó termék esetében bevezetni a költségeknek egyetlen számmá (vagy egy tól-ig sávvá) transzformált költségmutatóját úgy, hogy az valóban tartalmazzon minden, az ügyfél befektetésének az értékét csökkentő költséget, beleértve a mögöttes alapok vagyonkezelési költségeit is úgy, ahogyan az a TKM számítás esetében történik. 2

3 Maga a TKM alapgondolata is ebből a törekvésből eredt, hogy az ügyfél számára könnyen értelmezhető számmá fordítsuk le egy olyan bonyolult termék összetett költségstruktúráját, mint a unit linked biztosítások. 2. kérdés Amennyiben a fenti kérdésre igen a válasz: érdemes-e a különböző termékekre vonatkozó fenti mutatók tartalmát egységesíteni, összehasonlíthatóvá tenni. Miért? A MABISZ nem támogatja az elképzelést, hogy a különböző pénzügyi szektorok költségmutatói szektorokon átívelően is teljes mértékben egységesítésre kerüljenek. A különböző termékek ugyanis más-más szolgáltatással, termékdizájnnal, céllal és célcsoportnak készülnek. A felügyeleti elképzelés kizárólag költségközpontú megközelítéssé transzformálná az összehasonlítást, miközben a költség csak egyetlen dimenzió a sok közül (megtakarítás rendszeressége, likviditás, tőkemegtérülés- és hozam kockázata stb.). Amennyiben mégis kísérlet történne az egységes nevező megteremtésére, akkor az olyan kompromisszumokat követelne meg, ami végső soron azt eredményezné, hogy éppen a valóban összehasonlítható termékek összevetése válna nehézzé. Az egyes termékek közötti különbségeket jól demonstrálja az 1.sz. melléklet-ként becsatolt táblázat. A probléma bonyolultsága kapcsán célszerű figyelemmel lenni az európai uniós jogalkotási folyamatokra is. A közösségi jogalkotók eredeti szándéka (2009-ben) az volt, hogy valamennyi, befektetési, ill. befektetési termékkel kombinált termékre (PRIPs termékek) egységes, horizontális szabályozás készüljön. Az európai döntéshozók időközben azonban kénytelen voltak szembesülni a feladat kivitelezhetetlenségével, és mivel a különböző szektorok termékekeit nem tudták erős kompromisszumok nélkül közös nevezőre hozni, a szektoriális szabályok végül is az egyes ágazati irányelvekben kerülnek rögzítésre. A pénzügyi eszközök piacának szabályzattervezete (MiFID revízió) már idén októberben megjelent, a biztosításközvetítőkre vonatkozó irányelv (IMD2) szövege a tervek szerint jövő februárra várható, a nyugdíjalapok szabályozásának revíziója (IORP) pedig jelenleg folyik. 3. kérdés Egyetért-e azzal, hogy a befektetési alapok esetében az ÁTKM két részből álljon, a TER mutatóból, s az abból kimaradt költségeket tartalmazó addicionális tagból? Miért? A MABISZ megítélése szerint ebben a kérdésben nem szabad, hogy a TER megkösse a hazai szabályozás kezét. Az ügyfelek egyértelmű és transzparens tájékoztatása érdekében csak egy mutató alkalmazása javasolt, ami tartalmaz minden vonatkozó költséget, benne a TER-ben foglalt költségeket is. A mögöttes alapok költségeit ugyanakkor a befektetési alapok esetében is olyan módon kelljen figyelembe venni, ahogyan azt a TKM mutató teszi, vagyis a költségeket a teljes láncban egészen addig kell beszámolni, amíg az alapok alapja megoldás meg nem szűnik. 4. Kérdés Egyetért azzal, hogy a jelenlegi életbiztosításokra vonatkozó TKM ÁTKM-é való átdolgozása során abból ki kell venni a biztosítási kockázatok díját? Miért? 3

4 5. kérdés Melyik fenti megoldást (esetleg egy harmadikat) tartaná megfelelőnek annak elkerüléséhez, hogy a biztosítók a költségeik jelentős részét átpakolják a biztosítási kockázatokba. Miért? A MABISZ sem a kockázati díjak standardizálását, sem pedig a kockázati és megtakarítás elem szétválasztását nem látja járható útnak. Bármelyik esetben ellenérvként hozható fel, hogy innovatív termékfejlesztést eredményezhet, mely a mutató kijátszására adhat lehetőséget. A díjak rögzítése (kvázi hatósági árképzés) a következő okokból nem működhet. - Az egyes biztosítók eltérő kockázatelbírálási elvei és gyakorlata miatt nem lehetséges egységes kockázati díj megadása. Az egyes biztosítók ugyanarra a kockázatra más módon szűrik ki az elutasítandó ügyfelek körét, így korrekt eljárás, hogy más díjat számítanak fel. - Az eltérő tartalmú, struktúrájú kockázati fedezetek standardizálása nem csak hogy technikailag kivitelezhetetlen vállalkozás, de korlátozná a nyújtható szolgáltatások körét is. - Ellehetetlenítené a szolgáltatók közötti versenyt, miközben a verseny nyilvánvaló módon az ügyfelek érdekeit szolgálja. A másik felvetett megoldást, a kockázati elem egyértelmű leválasztását két okból sem támogatja a biztosítási szakma. - A biztosítási elem a termék nélkülözhetetlen, lényegi része, arról funkcionálisan nem leválasztható. Emellett fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a biztosítási elem rendkívül sokféle lehet: a klasszikus haláleseti illetve elérési elem mellett létezik például olyan beépített opció, amely halál esetén díjmentesítést kínál, amivel a biztosító adott esetben átvállalja a díjfizetés kockázatát a biztosítottól, ezzel is segítve a megtakarítási funkció megvalósulását. Szintén lényegi, más befektetési/megtakarítási termékekhez képest pluszszolgáltatást jelentenek az egészségügyi, illetőleg baleseti kockázatokra fedezetet nyújtó biztosítói szolgáltatások. - Az elválasztás gyakorlatilag is megvalósíthatatlan feladat lenne. Nemcsak az aktuális befektetési értékekkel való gyakori összefonódása miatt, hanem azért is, mert a kockázati szolgáltatás valódi ára túlnyúlik a termékrészen, magában foglalva a mögöttes feladatokat és infrastruktúrát is (underwriting, adatkezelés, orvosi vizsgálat stb.). - A fentieken túlmenően az egyforma termékek (biztosítási termékek) összehasonlítását is nehezítené azzal, hogy eltekint a szolgáltatás egy fontos elemétől, a kockázati fedezettől. A biztosítási szakma annak idején hosszan és körültekintően megfontolta a kérdést, és ennek alapján döntött úgy, hogy a TKM számításban költségként veszi figyelembe a kockázati díjrészt tekintettel arra a körülményre is, hogy egy elsősorban megtakarítási/befektetési céllal vásárolt terméknél ez a szolgáltatás az ügyfélnél elsősorban költségként jelentkezik. A szakma nem lát tehát olyan megoldást, ami a felügyeleti anyagban is felvetett hiányosságokat ki tudná küszöbölni, ezért továbbra is megkerülhetetlennek tartjuk a kockázati elemek figyelembe vételét a költségek között. Ennek kapcsán ismét hangsúlyozzuk azt a körülményt, hogy a kockázati díjak beszámítása a termékek szektoron belüli összehasonlításakor nem jelent problémát, a szektorok közötti összehasonlítást pedig a fent jelzett okokból nem támogatjuk. 4

5 6. kérdés Milyen termékekre terjedjen ki az ÁTKM? Miért? Egyszerre vezessük be azt minden befektetési/megtakarítási termékre, vagy valamilyen fokozatosságot alkalmazzunk? Ha igen, milyet? Miért? Ahogyan azt a 2. kérdés kapcsán már kifejtettük, egyetértünk azzal, hogy minden érintett szektorban bevezetésre kerüljön egy olyan költségmutató, ami valóban minden költséget tartalmaz, nem támogatjuk ugyanakkor azt az elképzelést, hogy ezek a mutatók szektorokon átívelően teljes mértékben egységesítésre kerüljenek, tekintettel az érintett termékek eltérő funkcióira és struktúrájára. A fenti pontosítás előrebocsátásával, akkor látunk lehetőséget arra, hogy az egységes költségmutatónak valódi piac-átalakító hatása legyen, ha az minden termékre egységesen és azonos időpontban kerül bevezetésre. A bevezetést ugyanakkor javasoljuk ahhoz az időponthoz kötni, amikor megvalósul a különböző pénzügyi termékek egységes, versenysemleges adószabályozása, amit a biztosítási szakma folyamatosan szorgalmaz, (legutóbb a elején elkészült átfogó MABISZ Adókoncepció -ban.) Felhívjuk egyúttal a figyelmet a felügyeleti anyag 2. oldalán található utalásra, miszerint a nyugdíjpénztári teremékekre publikált utólagos díjterhelési mutató az összehasonlítás szempontjából félrevezető, mivel az intézményi szintű és nem pedig ügyfélszintű (ahogy az a TKM esetében van). 7. kérdés Melyik fenti (esetleg egy harmadik módszert tartaná helyesnek az ÁTKM kiszámításához? Pontosítással szeretnénk élni, miszerint a TKM számítás a felügyeleti anyagban jelzettől eltérően, nem az ott bemutatott két lehetőség egyikét alkalmazza, hanem egy harmadik megoldást. A TKM-mutató azt az átlagos bruttó éves hozamot keresi, melyet az érintett termékek mögött álló befektetési eszközöknek a biztosítási szerződés tartama alatt mindvégig állandó hozamnagyságot feltételezve bruttó módon (azaz a vagyonkezelési költségek levonása előtt) legalább el kell érniük ahhoz, hogy az ügyfél lejárati, ill. élethosszig szóló biztosítások esetén a TKM-mutató megállapításához használt időpontokbeli visszavásárlási összegként nominálisan visszakapja az eredeti díjelőírás szerint befizetett díjak összegét. A TKM számítás ugyanakkor vonatkozik a tőke ill. hozamgarantált termékekre is; ezen esetekben a számítás során el kell tekinteni a garanciától/védelemtől. A biztosítási szakma ennek megfelelően ezt, a fent leírt harmadik megoldást javasolja alkalmazásra az ÁTKM számítási módjának rögzítéséhez. 8. kérdés Egyetért azzal, hogy az ÁTKM egyéni és modellértékei (ahol a kettő eltér egymástól) más célokat szolgálnak, ezért mindkettőt a megfelelő időben az ügyfél rendelkezésére kell bocsátani? Miért? 9. kérdés Egyszerre kell bevezetni az egyéni és a Modell ÁTKM-et, vagy vannak megfontolandó okok, amelyek miatt a két érték bevezetésének időben el kell válnia egymástól? Mivel a két kérdés összefügg, ezért a választ ezekre egyben szeretnénk megadni. 5

6 Ahogy arra a felügyeleti anyag is utal, több olyan eset is van, amikor az egyénre szóló és az átlagos költségmutató egybeesik, ugyanakkor a biztosítási termékek vonatkozásában sem szignifikáns ez a különbség. A költségek a biztosítások esetében is kevésbé függnek a díjtól és kockázattól, így a többi termékhez hasonlóan itt sem szükséges az egyéni mutató prezentálása. Az egyéni mutató kiszámítása miközben nem szükségszerűen adna lényegi plusz információt az ügyfélnek - nehéz és adminisztrációigényes eljárást követelne meg, mivel az a gyakorlatban minden egyes esetben csak egyénileg, ráadásul jelentősen erőforrásigényes iterációs módszerrel állapítható meg. A biztosítók a fenti állítás alátámasztására érzékenység vizsgálatot végeztek, mely azt mutatja, hogy az alapdíjhoz képest fele akkora díj figyelembe vétele 10 éves tartam esetén is csak 10%-kal növeli az eredeti értéket, míg kétszeres nagyságú díjfizetést feltételezve a TKM érték csökkenése ennél is kisebb mértékű. TKM érték 10 év 15 év 20 év Min. Max. Min. Max. Min. Max. alap: ,93% 6,96% 3,56% 5,55% 2,79% 4,75% díj: ,67% 6,70% 3,38% 5,37% 2,66% 4,62% díj: ,21% 7,25% 3,75% 5,74% 2,93% 4,90% díj: ,45% 7,49% 3,91% 5,91% 3,06% 5,02% Eltérés 10 év 15 év 20 év Min. Max. Min. Max. Min. Max. díj: ,26% -0,26% -0,18% -0,18% -0,13% -0,13% díj: ,28% 0,29% 0,19% 0,19% 0,14% 0,15% díj: ,52% 0,53% 0,35% 0,36% 0,27% 0,27% 10. kérdés Milyen paraméterek alapján számolják ki a modell ÁTKM értéket, illetve honnan vegyék (hogyan számolják ki) a modell ÁTKM paramétereit? A TKM Szabályzat megadja a választ erre a kérdésre is. A modell ÁTKM paramétereit az egyes szektorok piaci átlagainak figyelembevételével javasolt megállapítani, kivéve azokat az eseteket, amikor a piaci átlag alkalmazása nem indokolt. A TKM számítás ezekben az esetekben alkalmazza a TKM* jelölést, amikor az adott biztosítási terméknél nem elérhetőek az előre rögzített standard paraméterek (pld. piaci átlagnál magasabb minimáldíj), és ez az eltérés hatással van a TKM értékére. 11. kérdés A kiszámított ÁTKM-et hogyan és milyen kísérő információkkal együtt kell az ügyfél tudomására hozni? A MABISZ ebben a vonatkozásban is követésre javasolja a TKM rendszert, ahol az ügyfelek standardizált és közérthető tájékoztatást kapnak a számítás menetéről és a kapcsolódó tudnivalókról. Illusztrációként 2. sz. melléklet-ként becsatoljuk a TKM Szabályzat egységesített ügyféltájékoztatóját. 6

7 12. kérdés Kapcsolódjanak-e, s ha igen, milyen küszöbérték felett, ügyfélvédelmi szabályok az ÁTKM tartam közbeni emeléséhez? Mik legyenek ezek a szabályok? Már önmagában az elvárás értelmezése is komplex feladat, ami további kérdéseket vet fel. Pl. egy 20 évre kiszámolt ÁTKM érték esetében 5 év elteltével milyen bázison kell újraszámolni a költségmutatót 5+15 vagy 20 éveset? A MABISZ megoldásként a jelenlegi biztosítói gyakorlat adaptálását javasolja az ÁTKM esetére is. A biztosítók a kondíciós lista változásáról mely érinti a TKM értéket is - minden esetben közvetlenül tájékoztatják az ügyfelet. A még értékesítésben lévő termékek aktuális költségmutatója pedig folyamatosan nyomon követhető az ügyfél által mintha a terméket éppen az adott időpontban újonnan vásárolná meg mivel erre vonatkozóan létezik publikációs kötelezettség a TKM rendszerben. Amennyiben más szektorok termékei esetében az ügyfél most nem kapna közvetlenül értesítést a költségváltozásról (hanem csak pl. hirdetmény útján), akkor javasoljuk, hogy ezentúl ott is történjen ez meg. Emlékeztetni szeretnénk a kérdés kapcsán arra is, hogy a TKM Szabályzat megfelelő módon gondoskodik a TKM mutatók folyamatos karbantartásáról is. - A rendszerben résztvevők minden évben felülvizsgálják az alkalmazott piaci átlagparamétereket, és szükség esetén módosítják azokat. Az éves újraszámításokat a biztosítók már ennek figyelembe vételével végzik el. - A már forgalomban lévő termékek esetében, amennyiben változnak az induláskor rögzített költségek, ami a TKM értéket módosítja, akkor a TKM mutatót soron kívül, 15 napon belül újra kell számolni, és teljesíteni a vonatkozó publikációs kötelezettséget. 13. kérdés Mit gondol, segítené az ügyfelek áttekintését, ha nem csak a költségek összeszámításának a módját, hanem magukat a lehetséges költségeket is standardizálná a szabályozás? Miért? Erős gazdasági megfontolások szólnak a kizárólag kamatrés típusú költségek rögzítése ellen, úgy az ügyfelek, mint a pénzügyi szolgáltató oldaláról. A költségek nem egyenletesen merülnek fel - a jutaléktól függetlenül is -, a kezdeti költségek mindig magasabbak. Különösen igaz ez a rendszeres díjfizetésű termékek esetében, ami a biztosításokra jellemző. A felügyeleti javaslat megvalósulása esetén a befektető által elvárt megtérülés ideje lényegesen meghosszabbodik, a termék ára ezáltal szükségszerűen drágul. További szempont, hogy hosszabb távra vetítve az ügyfelek nemfizetési valószínűsége is magasabb, ennek megfelelően a kockázati felár is magasabb lesz, ami szintén árdrágító hatású. A biztosításban köztudottan meglévő kezdeti költségek miatt a kizárólag kamatrés típusú költségek alkalmazása az egész iparág működését lehetetlenítené el, ami beláthatatlan következményekkel járna. 14. kérdés Egyetért-e azzal, hogy fogyasztóvédelmi szabályként mondjuk ki, hogy Magyarországon csak átlátható befektetési/megtakarítási terméket lehet értékesíteni? Tud-e javasolni a közvetett költségek figyelembe vételének problémájára másfajta megoldást? 7

8 A MABISZ egyetért azzal a felvetéssel, hogy amennyiben kötelező hazai szabályozás születik a kérdésben, akkor az fogyasztóvédelmi szabály formájában történjen, ami az itthoni értékesítést nem hozza hátrányosabb helyzetbe a határon átnyúló szolgáltatásokkal szemben azáltal, hogy szigorúbb szabályozásnak kell eleget tennie. 15. kérdés Mit javasol, mi legyen a konkrét munkamegosztás a piaci szereplők, szövetségek és a felügyelő/szabályozó között? A TKM rendszer eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy egy versenypiacon amilyen a magyar pénzügyi szolgáltatások piaca is - a leghatékonyabban maguk a szektor szereplői tudják egymást ellenőrizni az önszabályozás keretében. Szektoron belül tehát a pozitív TKM tapasztalatok okán, - amit immár a második éves audit is megerősített az önszabályozást szorgalmazzuk, a TKM kapcsán kialakult gyakorlatnak megfelelően a Felügyelet folyamatos tájékoztatása mellett. A szektorok közötti szabályozásra pedig egy paritásos testületet javaslunk, ahol a Felügyelet pld. egy 5 fős testület esetében 2 fővel képviseltetné magát, az érintett szakmák pedig egy-egy fővel vannak jelen (biztosítók, befektetési alapkezelők, pénztárak). Ez a megoldás lehetőséget adna arra, hogy minden terület bevigye a döntésbe a saját szakmai szempontjait, egyben egymást is kontrollálva, ugyanakkor a felügyeleti megfontolások is megfelelő súllyal lennének képviselve. 8

9 1.sz. Melléklet Befektetési és megtakarítási termékek összehasonlító táblázata Szempontok Biztosítási termékek Befektetési Alapok Önkéntes nyugdíjpénztár Biztosítási védelem (kockázatkezelés) van, az a termék elválaszthatatlan eleme (egészségügyi, halál, ill. baleseti kockázat fedezete) nincs nincs Megtakarítás Időtávja hosszú rövid-közép hosszú Rendszeressége rendszeres egyösszegű rendszeres Összeg nagysága kisebb nagyobb kisebb Likviditás másik kettő között nyílt alapoknál magas alacsony Portfolió diverzifikálása, alapokon belüli átváltás lehetősége szerződés megszűnése nélkül lehetséges (csak UL termékeknél értelmezhető) csak újbóli vétellel lehetséges szerződés megszűnése nélkül lehetséges Kezelt vagyon nagysága (md. Ft) 662 (hagyományos) (unit linked) (2010-es adat) (2011. szept. adat) 861 (2011. dec. adat) Tőkemegtérülés kockázata szigorú szolvencia szabályozás, nincs garanciaalap nincs a biztosítókéval azonos szolvencia szabályozás, van garanciaalap nincs a biztosítókéval azonos szolvencia szabályozás, nincs garanciaalap Pénzügyi közvetítő (tanácsadó) szerepe meghatározó nincs (jelenleg még) nem jellemző Hozamkilátások UL termékeknél választott eszközalap függő; hagyományos termékeknél min. technikai kamat + többlethozam visszatérítés választott eszközalap függő választott portfólió függő Figyelembe vett költségmutató a biztosítói költségeken túlmenő költségeket is tartalmaz (csak UL termékeknél) több, fontos költségelemet nem tartalmaz nem tartalmazza az indirekt befektetési költségeket intézményi szintű mutató Adókedvezmény díjfizetésre nincs, hozamra diszpreferált módon, a TBSZ szabályoknál rövidebb tartamokra díjfizetésre nincs, hozamra TBSZ szerinti kedvező szabályok díjfizetésre van, hozamra preferált módon van, cafeteria része 9

10 2.sz. Melléklet TKM számítás standardizált ügyféltájékoztatója Tisztelt Leendő Ügyfelünk! Az Ön által megkötni kívánt élet- és/vagy nyugdíjbiztosítás az olyan befektetési egységekhez kötött (ún. unit-linked típusú) biztosítások körébe tartozik, ahol a biztosító - az Ön választása szerinti formában - fekteti be a befizetett biztosítási díj megtakarításra szolgáló részét. Annak érdekében, hogy Ön, a szerződéshez kapcsolódó költségekről átfogó képet kapjon, a Magyar Biztosítók Szövetségének TKM Charta-hoz csatlakozó tagbiztosítói megalkották az ún. Teljes Költség Mutatót (TKM). A csatlakozó biztosítók vállalják, hogy a TKM mutatót egységesen alkalmazzák a befektetéssel kombinált életbiztosítások egy meghatározott körére, továbbá azt is vállalják, hogy a mutató értékéről Önt, mint leendő szerződőt előzetesen tájékoztatják annak érdekében, hogy megalapozottabb döntést tudjon hozni. Mi a TKM? A Teljes Költség Mutató (TKM mutató) egy, az Ön tájékoztatását szolgáló, egyszerű mutató, amely egy százalékos érték vagy értéktartomány segítségével fejezi ki a típuspéldában bemutatott biztosítás költségeit, amelyek tartalmazzák többek között - a termékbe beépített biztosítási kockázati fedezetek ellenértékét is. Mire szolgál? A TKM megmutatja, hogy adott paraméterek mentén közelítőleg mekkora hozamveszteség éri Önt egy elméleti, költségmentes befektetés hozamához képest amiatt, hogy a hozamot az adott unit linked terméken érte el. Miben szolgálja az Ön érdekeit? A TKM segítségével - a típuspéldán keresztül - Ön egyszerűbben össze tudja hasonlítani a magyar életbiztosítási piacon kínált befektetési egységekhez kötött (unit-linked) biztosítások költségszintjeit. Lássunk egy egyszerű típuspéldát A biztosított kora, neme és a díjfizetés módja A biztosított egy 35 éves férfi, aki o MABISZ által megadott,- Ft-ért (vagy annak megfelelő /USD stb.) egyszeri díjas, vagy o MABISZ által megadott,- Ft éves díjjal (vagy annak megfelelő ) rendszeres díjú, éves díjfizetésű biztosítást köt, ahol a díjfizetés csoportos beszedési megbízással, vagy átutalással történik. A befektetési lehetőségekhez kötött élet- és / vagy balesetbiztosítási szolgáltatások A megkötni kívánt biztosítás a befektetési lehetőség mellett kockázati élet- és/vagy balesetbiztosítási szolgáltatást is tartalmaz. A TKM mutató azon biztosítási fedezet(ek) kockázati díját is figyelembe veszi költségként, amely(ek) azokra a biztosítási szolgáltatásokra, amelyek a konkrét szerződére vonatkozó biztosítási feltételek szerint kötelezően választandó(ak). Jelen (termék elnevezése) biztosítás esetében a szerződésbe épített biztosítási kockázat jellemzői a követezőek: (kockázat megnevezése + minimális biztosítási összeg). A biztosítás időtartama A TKM kalkuláció különböző időtartamokra történik. Ez arra szolgál, hogy látható legyen, miként befolyásolják a különböző időtartamok a termék költségterhelését. Rendszeres díjfizetés esetén a számítás évre, egyszeri díjas szerződéseknél évre, míg az élethosszig tartó biztosításoknál 20 évre történik igazodva a konkrét termék esetében ténylegesen elérhető tartamokhoz. 10

11 A TKM számítás figyelembe vesz minden, a termékhez tartozó, a befektetés értékét csökkentő olyan költséget, ami azért merül fel, mert Ön az adott befektetést befektetési egységekhez kötött termékben eszközölte. Nem veszi ugyanakkor figyelembe a díjhoz és a kifizetésekhez kapcsolódó esetleges adó- és járulékterheket és/vagy kedvezményeket. Amennyiben a különböző eszközalapok kezelési díjai eltérnek, akkor egyetlen százalékos érték helyett egy minimum-maximum tartományt adnak meg a biztosítók. Nem kerül sor TKM mutató számítására, amennyiben a konkrét termék és/vagy eszközalap esetében a Biztosító a szerződéses feltételek szerint vállalja azt, hogy a szerződésben meghatározott időpontban (általában a tartam végén) legalább a befizetett díjak összegét visszafizeti, ide nem értve az eseti (rendkívüli, extra) díjakat, mivel az ilyen biztosítások esetében az Ön megtakarítása a szerződésben meghatározott időpontban eléri legalább a befizetett rendszeres/folyamatos díjainak összegét. Jelen (termék elnevezése) 1 biztosítás TKM értéke: (aktuális TKM érték feltüntetése) Figyelem! Fontos tudnivaló, hogy a szerződés megkötése előtt közölt TKM értékek a típuspéldánkban bemutatott paraméterek esetén értendőek, azt feltételezve, hogy a szerződés a biztosítási tartam alatt mindvég élő, nem kerül módosításra, és a megállapított díj a tartam során maradéktalanul megfizetésre kerül. A TKM mutató nem a megvásárolni kívánt konkrét szerződéssel kapcsolatban ad pontos képet a költségekről, hanem megközelítő tájékoztatást nyújt az adott termékkel kapcsolatos költségekről, amelyek természetesen a szerződés egyedi paramétereire tekintettel akár lényegesen is eltérhetnek a közölt TKM-től. A TKM számítására és alkalmazására vonatkozó szabályzat a Magyar Biztosítók Szövetségének honlapján ( olvasható. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a TKM mutató fontos, de nem az egyetlen lényeges pontja a befektetési egységekhez kötött életbiztosításoknak. Nem elhanyagolható szempont a konkrét ajánlatban szereplő biztosítási fedezet jellege (baleset vagy életbiztosítás) és nagysága. Hosszú távú megtakarításokról lévén szó, szempont lehet továbbá, hogy mennyire likvid az adott szerződés, milyen további kényelmi megoldásokat kínál a társaság az ügyféligények kiszolgálására (pld. befektetések online átcsoportosításának lehetősége), illetve milyen kiegészítő fedezettel bővíthető a biztosítás, vagyis a termék mennyire testre szabható. Köszönjük figyelmét és bízunk abban, hogy a TKM bevezetésével is hozzájárulunk ahhoz, hogy különböző biztosítók által kínált, befektetési egységekhez kötött biztosítások költségszintje átlátható és összehasonlítható legyen, és így Ön még inkább megalapozott, informált döntést hozzon a biztosítási szolgáltatás megvásárlásakor. Pontos dátum feltüntetése 1 Amennyiben a termék hosszú elnevezése a díjfizetés módjára (egyszeri vagy rendszeres/folyamatos), illetőleg a konkrét devizanemre vonatkozóan nem tartalmaz információt, akkor a terméknév mellett további pontosítások is megjelölhetőek. 11