I. fejezet Számviteli jog

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "I. fejezet Számviteli jog"

Átírás

1 Előszó A kedves olvasó a pénzügyi jogi anyagot összefoglaló második kötetet tartja a kezében. A válogatás az első kötethez hasonlóan szubjektív, hiszen a pénzügyi jog egyre bővülő világában a válogatás, egyes témák befogadása vagy kívül hagyása egyéni értelmezéseket tükröz. A legelső szempont a pénzügyi jog közjogi vagy magánjogi oldalának a hangsúlyozása: alapvetően más és más elemek kerülnek előtérbe, ha magánjogi vagy közjogi megközelítést alkalmazunk. Ez a második kötet vegyesen tartalmaz a pénzügyi jog közjogi oldalához közelítő (adójogi) feldolgozásokat és a magánjog felé tolódó (pénz- és tőkepiaci) részeket. Egy másik válogatási szempont: az európai szabályozás átvételének követése és a még harmonizálásra váró joganyagok ismertetése, összefoglalása. Ebben a tekintetben a második kötet részben ismertet és összefoglal európai szabályokat a vonatkozó területeknél, részben a már magyar jogszabályba beépített részeknél utal azokra. További válogatási szempont mindenképpen a vitathatók közül való: a pénzügyi jog valamely közvetlenül szabályozott tárgyköréhez kapcsolódó, de közvetett szabályozási anyag összefoglalása. Ebbe a kötetbe a számviteli jog alapjainak ismertetése került be; alapvetően a társasági adózás magyar és európai szabályozásának összefoglalása elé, elősegítve az anyag jobb megértését. Erre azért is szükség van, mert a társasági adószabályok kategória rendszere erősen a számviteliekre épül. A nemzetközi adózás egyes szempontjait összefoglaló fejezet szemelvény a külföldi adószabályokból az e kötetben válogatott adó anyaghoz leginkább kötődő részek nemzetközi vonatkozásairól szól. A korábbi első kötet és e második kötet a szerkesztő szándékai szerint átfogó ismereteket nyújt a pénzügyi jog számos fontos témájában és ablakot nyit más, közvetettebben kapcsolódó terület felé is. A Szerkesztő 1

2 I. fejezet Számviteli jog Alapvető fogalmak, kérdések - a számvitel fogalma, funkciója - a számviteli alapelvek - a Számviteli törvény szerkezete - az éves beszámoló - a mérleg - az eredménykimutatás - a könyvvizsgálat 1. A számvitel funkciója, alapelvek 1.1 A számvitel funkciója Az éves beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és változásáról a tényleges körülményeknek megfelelő valós képet kell mutatni. A számvitel funkciója tehát akként jellemezhető, hogy rögzíti azokat a gazdasági eseményeket, ill. hatásokat, melyek a vállalkozó működését befolyásolják. Ennek a számvitel által nyújtott képnek hűnek és valósnak kell lenni, tekintettel arra, hogy a gazdasági élet egyéb szereplői megbízható és valós kép alapján hozzák meg a vállalkozással kapcsolatos döntéseket. Tipikusan a vállalkozás napi ügyeit annak menedzsmentje irányítja, így mindenki más, azaz a hitelezők, a befektetők és maga a tulajdonos is a vállalkozás gazdasági helyzetéről annak könyveiből értesülhet. Ezért rendkívül fontos, hogy a számvitel által közvetített kép megbízható és valós legyen. Ennek megvalósulását szolgálják a szabályok, illetve a törvény egészét átható alapelvek rendszere. A számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Számviteli törvény) preambuluma kimondja, hogy A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára hozzáférhetően, döntéseik megalapozása érdekében mind a vállalkozók, mind a nem nyereségorientált szervezetek, valamint az egyéb gazdálkodást folytató szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról objektív információk álljanak rendelkezésre. E törvény olyan számviteli szabályokat rögzít, amelyek összhangban állnak az Európai Közösségek e jogterületre vonatkozó irányelveivel, figyelemmel vannak a nemzetközi számviteli elvekre, és amelyek alapján megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható e törvény hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonáról, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és jövőbeli terveiről. A Számviteli törvény célja az, hogy meghatározza a hatálya alá tartozó beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget, a beszámoló összeállítása, könyvek vezetése során érvényesítendő elveket, az azokat érintő szabályokat, valamint a nyilvánosságra-hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket. Jelen fejezet célja nem a számvitel teljességének tárgyalása, hanem néhány alapvető összefüggés ismertetése, melyek a pénzügyi jog egyéb területének megértéséhez szükségesek. Ezért az alábbiakban a következőket taglaljuk: - A számvitel funkciója, alapelvek - A Számviteli törvény hatálya, szerkezete - Az éves beszámoló részei, összefüggések - Könyvvizsgálat 2

3 1.2 A számviteli alapelvek Általános alapelv a vállalkozás folytatásának elve A vállalkozás folytatásának elve: a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése. Tartalmi alapelvek a) Teljesség elve: a Számviteli törvény szerint a gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni. Ezen kötelezettség magában foglalja azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak. A teljesség elve nem a beszámolási időszak meghosszabbodását jelenti, hanem csak kiterjeszti a kötelezettséget azon események hatásvizsgálatára is, amelyek a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között váltak ismertté, és olyan jellegűek, amelyek a fordulónapi mérlegtételének értékelésében változásokat okoznak. b) Valódiság elve: a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen az e törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. c) Óvatosság elve: a Számviteli törvény értelmében eredményt nem lehet kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, céltartalék képzésével vehető figyelembe az előrelátható kockázat és a feltételezhető veszteség. Ez az elv szorosan kapcsolódik a teljesség elvéhez, azaz ezeket a céltartalékokat, ill. értékvesztéseket akkor is el kell számolni, ha az a mérleg fordulónapja és a mérleg készítés időpontja között válik ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség. d) Összemérés elve: az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. Összegezve, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál az árbevételt akkor kell elszámolni, amikor az áru szállítása, szolgáltatása elvégzése ténylegesen megtörténik és ezzel az árbevétellel szembe kell állítani azokat a költségeket, amelyek az áru értékesítése, szolgáltatás teljesítése érdekében felmerültek. Kiegészítő alapelvek 3

4 a) Tartalom elsődlegessége a formával szemben: a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően, a törvény alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni. Erre egyik jellemző példa, hogy a pénzügyi lízing keretében bérbevett eszközt a lízingbe vevőnél kell a pénzekben kimutatni, jóllehet a polgári jogilag a tulajdon a lízingbe adónál van, de gazdasági tartalmát tekintve az eszközzel a lízingbe vevő úgy rendelkezik, mintha tulajdonos lenne, ezért a lízingbe vevőnél rendeli el a Számviteli törvény az eszköz kimutatását. b) Egyedi értékelés elve: a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során az eszközöket és a kötelezettségeket egyedileg kell rögzíteni és értékelni. c) Bruttó elszámolás elve: a bevételeket és a költségeket, illetve a követeléseket és a kötelezettségeket a törvényben szabályozott esetek kivételével nem lehet egymással szemben elszámolni, mivel ez esetben az adatok már nem tükröznének hiteles képet. d) Időbeli elhatárolás elve: az éves beszámolót készítőknél mindazon gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. Ezen elv formailag aktív illetve passzív időbeli elhatárolások alkalmazásával érvényesül, amikor egy szerződés értelmében jóllehet pl. több évre előre kifizetik a bérleti díjat, a költség azonban mégis elhatárolandó. Ezzel ellenkező például, ha egy vállalkozó három évre bérbe adja az irodahelyiséget, és rögtön megkapja a három érve szóló bérleti díj egészét, akkor eredményében az adott első gazdasági évet csak a bérleti díj 1/3-a illeti meg, a másik 2/3-ot nem szabad az adott évben bevételként kimutatni. e) Lényegesség elve: Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása az ésszerűség határain belül befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit. Az ellenőrzés illetve önellenőrzés során feltárt hibák esetén bír jelentőséggel, mivel annak függvényében, hogy a hiba a beszámoló egészéhez képest mennyire tekinthető jelentősnek, a vállalkozó különböző lépéseket köteles megtenni. Mindazonáltal, a vállalkozónak kell bizonyos határok közt eldönteni, hogy mit tekint lényegesnek. f) A gazdaságosság elve: a beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznossága arányban kell, hogy álljon az információk előállításának költségével. Formai alapelvek a) Világosság elve: a számviteli rendszer egészére vonatkozó alapelv, melynek célja, hogy a számviteli rendszer és a beszámoló a hozzáértők számára világosan, érthetően tartalmazza az információkat. b) Folytonosság elve: Az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záróadataival. Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak e törvényben meghatározott szabályok szerint változhat. Egyegy a vállalkozó által választott a Számviteli törvény által lehetővé tett módszert (pl. értékelési mód) a vállalkozó csak akkor változtathatja meg, ha ez indokolt, és abban az esetben is a beszámolóval az áttérés hatásait külön ki kell mutatni. 4

5 c) Következetesség elve: a beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. Nem nevesített alapelvek a) hasznosíthatóság elve b) semlegesség elve c) időszerűség elve 2. A Számviteli törvény hatálya, szerkezete 2.1 A Számviteli törvény hatálya A Számviteli törvény hatálya a gazdálkodókra terjed ki. Gazdálkodónak minősül a vállalkozó, az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezet, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény. Vállalkozónak minősül minden olyan gazdálkodó, amely saját nevében és kockázatára, nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében, termelő- vagy szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítót is, továbbá nonprofit gazdasági társaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, a vízitársulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha nem tartozik az államháztartás szervezetei és az egyéb szervezet körébe. Az államháztartás szervezetei: azok a szervezetek, amelyek az államháztartásról szóló törvény alapján az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerébe tartoznak. Egyéb szervezetnek minősülnek: a lakásszövetkezet, a társasház, az egyesület, a köztestület, az egyházi jogi személy, az alapítvány, ideértve a közalapítványt is, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, a Médiaszolgáltatástámogató és Vagyonkezelő Alap, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet, a víziközmű társulat, a befektetési alap, az egyéb alapok, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, az önkéntes nyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár, a közraktár és a külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet, stb. A Számviteli törvény keretszabályait a gazdálkodó szervezetek sokaságára való tekintettel a törvény 178. ban kapott felhatalmazás alapján kormányrendeletek szabályozzák nagyobb részletességgel. Ilyen kormányrendeletek többek között a hitelintézetre, a pénzügyi vállalkozásokra, a biztosító intézetre, az államháztartás szervezeteire, illetőleg az MNB könyvvezetésére terjednek ki. Jelen fejezet keretében a legáltalánosabb kategóriára, azaz a vállalkozókra vonatkozó szabályokat vizsgáljuk. 2.2 A Számviteli törvény szerkezete I. fejezet - Általános rendelkezések (1-3. ) cél (1. ) hatály (2.-2/A ) értelmező rendelkezések, fogalmak (3. ) 5

6 II. fejezet - Beszámolás és könyvvezetés beszámolási kötelezettség a beszámoló formái (4-10. ) üzleti év (11. ) könyvvezetési kötelezettség ( ) számviteli politika és kapcsolódó szabályzatok (14. ) számviteli alapelvek ( ) III. fejezet - Az éves beszámoló ( ) általános szabályok ( ) részei, ki készíti, formája, szerkezete, pénzneme, nyelve, aláírása közbenső mérleg teendők részletezése (21. ) mérleg tagolása, tételeinek tartalma ( ) Sémák, sorok összevonása, továbbrészletezése, elhagyása, az egyes mérlegtételek tartalma. mérlegtételek értékelésének általános szabályai (46. ) eszközök bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke ( ) Tartalmi elemei, speciális esetek (pl. alapítás, átalakulás) eszközök értékcsökkenése ( ) terven felüli értékcsökkenés és értékvesztések visszaírása mérlegben szereplő eszközök és források értékelése ( ) mérlegtételek alátámasztása leltárral (69. ) eredménykimutatás tartalma, tagolása ( ) Sémák, sorok összevonása, továbbrészletezése, elhagyása, az egyes eredménykimutatás tételek tartalma kiegészítő melléklet tartalma ( ) üzleti jelentés tartalma (95. ) IV. fejezet - Egyszerűsített éves beszámoló ( ) V. fejezet - Egyszerűsített beszámoló ( ) VI. fejezet - Összevont (konszolidált) éves beszámoló ( ) VII. fejezet - Sajátos beszámolási kötelezettségek ( ) előtársaság (135. ) átalakulások ( ) átalakulás könyvvezetési forma változtatással ( ) devizanemek közötti áttérés ( ) VIII. fejezet - Számviteli szolgáltatás ( ) számviteli szolgáltatás tartalma könyvviteli szolgáltatás tartalma engedély, nyilvántartásba vétel IX. fejezet - Nyilvánosságra hozatal és közzététel ( ) X. fejezet - Könyvvizsgálat ( ) könyvvizsgálat célja, könyvvizsgálati kötelezettség könyvvizsgálói jelentés és záradék XI. fejezet - Könyvvezetés, bizonylatolás ( ) kettős könyvvitel ( ) egységes számlakeret, számlarend egyszeres könyvvitel (162. ) könyvviteli rendszerek változtatása (163. ) könyvviteli zárlat (164. ) bizonylati elv és bizonylati fegyelem (165. ) számviteli bizonylatok ( ) szigorú számadási kötelezettség (168. ) 6

7 bizonylatok megőrzése (169. ) XII. fejezet - Jogkövetkezmények (170. ) XIII. fejezet [ ] XIV. fejezet - Záró rendelkezések ( ) hatálybalépés ( ) átmeneti rendelkezések (177. ) felhatalmazás (178. ) Mellékletek 3. Az éves beszámoló részei, összefüggések A Számviteli törvény értelmében a gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően a Számviteli törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles magyar nyelven készíteni. A vállalkozás nagyságától, jogi formájától függően a könyvvezetési forma egyszeres vagy kettős könyvvitel lehet. A beszámoló formája pedig éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, egyszerűsített beszámoló (mérleg és eredménylevezetés), konszolidált éves beszámoló lehet, melyet szintén a könyvvezetés formája, valamint a vállalkozás mérlegfőösszege, éves nettó árbevétele, és a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma határoz meg. A következőkben az éves beszámolóval fogunk foglalkozni. Ennek valamely módosított formája a többi beszámoló. Az éves beszámoló célja, hogy a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, valamint annak változásáról megbízható, valós összképet nyújtson. Az éves beszámolónak tartalmát tekintve tartalmaznia kell minden eszközt és forrást, továbbá az időszak bevételeit és ráfordításait, az adózott és a mérleg szerinti eredményt, valamint egyéb adatokat. 3.1 Az éves beszámoló részei Az éves beszámoló fő részei: 1. a mérleg, 2. az eredménykimutatás, 3. a kiegészítő melléklet. Az éves beszámoló mellett üzleti jelentést is kell készíteni, amely azonban nem része az éves beszámolónak. A mérleg egy olyan kétoldalú kimutatás, amely adott időpontra vonatkozóan pénzértékben tartalmazza a vállalat anyagi és nem anyagi javait, összetétel (eszköz) és eredet (forrás) szerint. Az anyagi javakat aktíváknak nevezzük és a mérleg bal oldalán mutatjuk ki, az eredet szerint megfigyelhető és csoportosított anyagi javakat passzíváknak nevezzük és a mérleg jobb oldalán mutatjuk ki. Az eredménykimutatás olyan számviteli okmány, amely egy adott időszakra vonatkozóan, előre meghatározott szerkezetben, összevontan és pénzértékben tartalmazza a vállalkozás hozamait, ráfordításait, valamint a vállalkozónál maradó, adózott mérleg szerinti eredményt. Rendeltetése, hogy képet adjon a vállalkozás jövedelemtermelő képességéről. A kiegészítő mellékletbe azokat az adatokat kell felvenni, amelyek a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetének megbízható és valós bemutatásához szükségesek, és a mérlegben, ill. az 7

8 eredménykimutatásban nem szerepelnek. A kiegészítő mellékletben különösen be kell mutatni a saját tőke és a kötelezettségek alakulását, az eszközök összetételét és alakulását, a likviditást, a fizetőképességet, és a jövedelmezőség alakulását. Az üzleti jelentés célja, hogy a beszámoló egyéb részeiben foglalt számszaki és szöveges adatokon túlmenően további adatokat szolgáltasson a vállalkozásról. Bármely adatot tartalmazhat, amelyet a vállalkozó szükségesnek ítél a vállalkozás megítéléséhez, de ezen túlmenően a Számviteli törvény kötelezően előírja, hogy taglaljuk a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményeket, folyamatokat, a visszavásárolt saját részvények megszerzésére vonatkozó adatokat, valamint a kutatás és kísérleti fejlesztés területét. A vállalkozások több adatot is belefoglalnak az üzleti jelentésbe, tekintettel arra, hogy az korlátozottan nyilvános, ami azt jelenti, hogy csak a vállalkozás székhelyén tekinthető meg, így a cégbíróságon nem kell letétbe helyezni és nem hozzáférhető. 3.2 Összefüggések eszközök befektetett eszközök forgóeszközök források saját források idegen források eredmény Amint azt a fentiekben kifejtettük, a mérleg egy adott időpontra vonatkozóan mutatja a vállalkozás eszközeit és forrásait, azaz egy statikus értéket mutat. Ezzel szemben az eredménykimutatás egy dinamikus érték, mely az eszközállomány változását fejezi ki egy adott időszakra vonatkozóan. Adott időszak végén a mérleg forrás oldalán a saját forrásokat, az idegen forrásokat és az eredményt találjuk, mely a mérleg-összeállítás pillanatában azért nem állítható be sem a saját, sem az idegen források közé, mert megosztásra kerül a tulajdonosok, az állam, és a gazdálkodók között. Így értelemszerűen mind idegen, mind saját forrás részt tartalmaz. Összegezve, az eszközök és források különbsége lehet pozitív, vagy negatív. Nyereségről akkor beszélünk, ha az eszközök meghaladják a saját és idegen források összességét, veszteségről pedig, ha az idegen és saját források összessége, azaz a kötelezettségek növekednek, és ezzel szemben nem áll eszköznövekedés. 3.3 A mérleg A vállalat rendelkezésére álló anyagi és nem anyagi (immateriális) javak összességét vagyonnak nevezzük. A vállalat működése során ez a vagyon folyamatosan változik. A könyvvitel a vállalati vagyonról kettős feljegyzést vezet. Egyrészt az anyagi javaknak az újratermelésben betöltött szerepe, megjelenési formája szerint, másrészt pedig annak eredete, vagyis származása szerint. Tekintettel arra, hogy a kétféle nyilvántartást ugyanazon anyagi javakból vezeti le, ebből következően a kétféle csoportosítás egyenlő. 8

9 Vállalati vagyon A vállalat rendelkezésére álló anyagi javak összessége Eszközök az újratermelési folyamatban betöltött szerepük, megjelenési formájuk szerinti csoportosítása Források származásuk, eredetük szerinti csoportosítása E = F 1. ESZKÖZÖK: az eszközöket az újratermelési folyamatban betöltött szerepük szempontjából két nagy csoportra bonthatjuk: a befektetett eszközök és forgóeszközök. 1.1 Befektetett eszközök: azok az eszközök, amelyek közvetlenül vagy közvetve szolgálják a vállalkozás tevékenységét, működését. Tartósság szempontjából az egy éven túl használt eszközöket tekintjük ide tartozónak. A befektetett eszközök részei: az immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök Az immateriális javak nem anyagi jellegű, de értékkel bíró eszközök, pl. üzleti vagy cégérték A tárgyi eszközök olyan anyagi javak, amelyek értékkel bírnak és tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet, pl. ingatlanok, gépek berendezések, járművek A befektetett pénzügyi eszközök között a mérlegben azokat az eszközöket (részesedés, értékpapír, adott kölcsön) kell kimutatni, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, vagy adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. 1.2 Forgóeszközök azok az eszközök, amelyek nem tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Ilyenek a készletek, követelések, értékpapírok, pénzeszközök. 2. FORRÁSOK: amennyiben az anyagi javakat származásuk szerint különböztetjük meg, akkor azokat forrásoknak nevezzük. 2.1 Saját forrásoknak tekintjük azokat az anyagi javakat, melyeket a vállalat az alapítóktól kapott állandó használatra, illetőleg, amelyek valamely tevékenysége által elért eredményből keletkeznek, és működési körében maradnak. Ide tartozik a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék, az értékelési tartalék, valamint a mérleg szerinti eredmény. 2.2 Idegen forrásoknak azokat az anyagi javakat tekintjük, amelyeket a vállalkozás más gazdálkodó szervezettől szerez be hosszabb vagy rövidebb időre, visszafizetési 9

10 kötelezettséggel. Ezeket kötelezettségeknek nevezzük, melyek között a rövid lejáratú kötelezettségeket, azaz az 1 éven belül visszafizetendőket, és a hosszú lejáratú kötelezettségeket, - vagyis amelyek 1 évnél hosszabb ideig maradhatnak a vállalkozásnál- különböztetünk meg. Az eredményt, mint forrást önállóan közöljük a könyvvitelben, tekintettel annak saját és idegen forrást egyesítő mivoltára. Az eredmény felhasználásakor a nyereségből saját és idegen forrás lesz, míg a veszteség csak a saját forrásokat csökkenti. A vállalat eszközei és forrásai közötti összefüggéseket az eredménymegosztás előtti állapotban az alábbi ábra szemlélteti: E s z k ö z ö k Befektetett eszközök Forgóeszközök F o r r á s o k Saját forrás Idegen forrás Eredmény (felosztás előtt) (nyereség) 3.4 Eredménykimutatás Az eredménykimutatás olyan számviteli okmány, amely egy adott időszakra vonatkozóan, előre meghatározott szerkezetben, összevontan és pénzértékben tartalmazza a vállalkozás hozamait, ráfordításait, valamint a vállalkozónál maradó adózott mérleg szerinti eredményt. A mérleg szerinti eredmény tagolása az üzemi tevékenység eredménye, a pénzügyi műveletek eredménye, mely kettő összege adja az ún. szokásos vállalkozási eredményt, ezt egészíti ki a rendkívüli eredmény, majd ezek együttes összegéből levonásra kerül az adófizetési kötelezettség. Az adózott eredménynek az osztalékra, részesedésre igénybevett eredménytartalékkal történő növelése, és a fizetett (jóváhagyott) osztalékkal, részesedéssel történő csökkentése után határozható meg a mérleg szerinti eredmény Eredménykategóriák A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye B. Pénzügyi műveletek eredménye C. Szokásos vállalkozási eredmény D. Rendkívüli eredmény E. Adózás előtti eredmény F. Adózott eredmény G. Mérleg szerinti eredmény Az eredménykimutatás a vállalkozó döntésétől függően összköltség vagy forgalmi költség eljárással határozható meg. Az alábbiakban néhány alapfogalmat kívánok tisztázni. 10

11 3.4.2 Az eredmény szerkezete A vállalat által végzett tevékenységek függvényében a hozamok egyelőre, mint a bevételek összessége tovább tagolhatók a következők szerint: értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértékét, amely az értékesített (kiszámlázott) készletek és szolgáltatások bevételek visszaküldéssel és utólag adott engedménnyel csökkentett ellenértéke, egyéb bevételek azok a bevételek, amelyek a vállalat üzemi (üzleti) tevékenységéből származó, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek (pl. befektetett tárgyi eszközök szokásos mértékű értékesítésének ellenértéke, vagy szokásos mértéket meg nem haladó kapott bírság, kötbér, késedelmi kamat stb.), a pénzügyi műveletek bevétele a kamatjellegű bevételeket, a kapott osztalékot, és a befektetett pénzügyi eszközök és forgóeszközök között szereplő értékpapírok értékesítése útján elért árfolyamnyereséget foglalja magába, a rendkívüli bevételek, amelyek a vállalat működése során eseti (rendkívüli) jelleggel bekövetkezett események bevételeit, vagy a szokásos mértéket meghaladó kapott bírságot, kötbért, késedelmi pótlékot foglalja magába. Az értékesítés árbevételével kapcsolatban még figyelembe veendő, hogy annak értékét növelheti vagy csökkentheti az értékesítéshez kapcsolódó, és közvetlenül az árbevételt módosító költségvetési támogatások és elvonások értéke (árkiegészítés, fogyasztási adó). A vázoltak értelmében a hozamok (bevételek) strukturálisan a következők szerint írhatók fel: Értékesítés árbevétele + Értékesítés árbevételét módosító költségvetési támogatások és elvonások Értékesítés nettó árbevétele + Egyéb bevételek A) ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉGEK BEVÉTELE + Pénzügyi műveletek bevétele B) SZOKÁSOS TEVÉKENYSÉGEK BEVÉTEE + Rendkívüli bevételek C) BEVÉTELEK ÖSSZESEN Költség: a tevékenység érdekében felmerült élő és holtmunka felhasználás pénzben kifejezett értékét költségnek nevezzük. Elszámolási módjukat tekintve közvetlenül elszámolható, azaz közvetlen költségekre, közvetetten elszámolható költségekre, úgynevezett közvetett költségekre. Kiadás: pénzügyi fogalomként értelmezve pénzmozgást, azaz pénzkiadást jelent, ha a pénzkiadás a tevékenység érdekében merül fel. Ez történhet oly módon, hogy a pénzkiadás időben megelőzi a költség felmerülését és elszámolását, de azt követően is felmerülhet. A ráfordítás az értékesítéshez, az eredmény realizálásához kapcsolódó fogalom, míg a költség a tevékenység elvégzéséhez kapcsolódik. 11

12 Ráfordítás: a hozam elérése érdekében befektetett anyagi javak bekerülési értéke, vagyis az az érték, amelybe a vállalatnak az adott tevékenység került. A ráfordítás tehát az értékesítéshez, az eredmény realizálásához, míg a költség a tevékenység elvégzéséhez kapcsolódó fogalom. Ez azt jelenti, hogy minden költség előbb, vagy utóbb ráfordítás lesz. A ráfordítások struktúráját a vállalati tevékenységek szempontjából történő csoportosítás esetén a következők szerint írhatjuk fel: Értékesítés közvetlen ráfordításai + Értékesítés közvetett ráfordításai Értékesítési ráfordítások + Egyéb ráfordítások A) ÜZEMI (ÜZLETI) RÁFORDÍTÁSOK + Pénzügyi műveletek ráfordításai B) SZOKÁSOS TEVÉKENYSÉGEK RÁFORDÍTÁSAI + Rendkívüli ráfordítások C) RÁFORDÍTÁSOK ÖSSZESEN Az értékesítés közvetlen ráfordításait az értékesített (kiszámlázott) saját és vásárolt készletek, valamint a kiszámlázott szolgáltatások bekerülési (beszerzési vagy előállítási) értéke képezi. Ebben az értékkategóriában jelennek meg tehát: az értékesített (kibocsátott) saját előállítású készletek és szolgáltatások közvetlen önköltségén számított értéke, az értékesített (kibocsátott) vásárolt készletek beszerzési áron számított értéke, amit eladott áruk beszerzési értékeként is értelmeznek (ELÁBÉ), a kiszámlázott alvállalkozói teljesítmények értéke (olyan igénybe vett szolgáltatások értéke, amelyek nem a vállalat működéséhez, illetve termelő tevékenységéhez kapcsolódnak). Az értékesítés közvetett ráfordításai azokat a közvetett költségeket foglalják magukba, amelyeket az előállított termékek vagy szolgáltatások közvetlen költségeibe nem számíthattuk be, mert azokkal nem voltak közvetlen kapcsolatban és közvetett áttételezésükre sem kerülhetett sor (az eredmény terhére elszámolt költségek). Az egyéb ráfordítások az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteség jellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak (pl. befektetett tárgyi eszközök szokásos mértékű értékesítésének nettó értéke, vagy szokásos mértéket meg nem haladó fizetett bírság, kötbér, késedelmi kamat stb.). A pénzügyi műveletek ráfordításai olyan ráfordításokat foglalnak magukba, amelyek a vállalat által végzett pénzműveletekkel kapcsolatban merültek fel (pl. fizetett kamatok, pénzügyi eszközök és forgóeszközök között kimutatott értékpapírok árfolyamveszteségei, stb.). A rendkívüli ráfordítások azokat a ráfordításokat foglalják magukba, amelyek eseti (rendkívüli) jelleggel rendelkeznek, vagy mértékük a szokásos mértéket meghaladja. Az adózás előtti eredmény a szokásos vállalkozási eredmény és a rendkívüli eredmény összege. Adófizetési kötelezettségként az eredmény utáni adófizetési kötelezettség éves összegét az adóbevallás alapján kell kimutatni. 12

13 A Társasági adótörvény kiinduló alapként kezeli a Számviteli törvény alapján megállapított adózás előtti eredményt az adó alapjaként, és azt különböző módosító tételekkel csökkentve és növelve jut el az adóalaphoz. Az adózott eredmény az adózás előtti eredmény, és az adófizetési kötelezettség különbözetével egyezik meg. A mérleg szerinti eredmény az eredménytartalékból osztalékra, részesedésre igénybe vett összeggel módosított adózott eredmény, és a fizetett osztalék, részesedés különbözete. Az eredménykimutatás fenti összefüggését az alábbi ábra szemlélteti. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek eredménye Szokásos vállalkozási eredmény Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Adózott eredmény Adófizetési kötelezettség Mérleg szerinti eredmény Jóváhagyott osztalék 4. A könyvvizsgálat A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló a törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is. Kötelező a könyvvizsgálat a törvényben meghatározott kör kivételével minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál. Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat e törvény vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, a vállalkozó dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg. A könyvvizsgáló feladata az éves beszámoló (a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet) valódiságának és szabályszerűségének felülvizsgálata, a Számviteli törvény és a létesítő okirat előírásai betartásának ellenőrzése, és ennek alapján az éves beszámolóról, a könyvvizsgáló állásfoglalását tükröző vélemény kialakítása. Ennek formája a független könyvvizsgálói jelentés elkészítése, vagyis a beszámoló záradékkal való ellátása, záradékolása. A könyvvizsgálónak a könyvvizsgálói jelentésben rögzítenie kell többek között a záradék megadását vagy elutasítását megfelelően alátámasztó vizsgálatokat, azok összefoglaló bemutatását. Ha a könyvvizsgáló a felülvizsgálat során megállapítja, hogy az éves beszámoló a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad, a felülvizsgálat 13

14 során sem törvénysértést, sem szabálytalanságot nem tapasztalt és ezért az éves beszámolóban, az egyszerűsített éves beszámolóban foglaltakkal egyetért, a beszámolóhoz kapcsolódóan a következőket is magában foglaló hitelesítő záradékot ad: "A könyvvizsgálat során a vállalkozó éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltam, és ennek alapján elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztem arról, hogy az éves beszámolót a Számviteli törvényben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el. Az éves beszámoló a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad. Az üzleti jelentés az éves beszámoló adataival összhangban van." Ellenőrző kérdések 1. Mi a számvitel funkciója? 2. Ismertesse röviden a számviteli alapelveket! 3. Mi az éves beszámoló? Ki köteles éves beszámoló készítésére? 4. Mutassa be a mérleg tagolását és tételeinek tartalmát! 5. Mutassa be az eredménykimutatás tartalmát és tételeinek tartalmát! 14

15 II. Fejezet A társasági adó; magyar szabályozás és EU irányelvek Alapvető fogalmak, kérdések: - az adóalanyok köre - a társasági adóalap meghatározása - az adóalapot növelő tételek - az adóalapot csökkentő tételek - az adókedvezmények rendszere - az EU társasági adóra vonatkozó szabályozásának fő csomópontjai Az évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról (továbbiakban: Tao. törvény ) kimondja, hogy a vállalkozási tevékenységből származó jövedelmet társaságiadókötelezettség terheli. Jelen fejezet célja, hogy ismertesse ezen adókötelezettség rendszerét és összefüggéseit, valamint egyes fontosabbnak tartott szabályait részletesebben elemezze. 1. A társasági adó alanya Az adóalanyiság szempontjából két kategóriát kell megkülönböztetni: a belföldi illetőségű adóalanyokat, illetőleg a külföldi illetőségű adóalanyokat. Előbbiek adókötelezettsége teljes körű, azaz az adókötelezettségük az ún. világjövedelemre, tehát mind a belföldről, mind a külföldről származó jövedelemre egyaránt kiterjed. Ezzel szemben a külföldi illetőségűek adókötelezettsége korlátozott, adókötelezettségük kizárólag a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenység után keletkezik. A Tao. törvény a bejegyzés jogát tekinti meghatározónak egy cég honosságának eldöntéséhez. Ennek megfelelően belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személyeket, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cégeket, személyi egyesüléseket, egyéb szervezeteket, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségűnek minősülő magánszemélyt tekinti belföldi személynek, és ezek közül a belföldi illetőségűeket taxatív módon felsorolja. Az alábbiakban a legfontosabbakat emeljük ki. Így belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül a gazdasági társaság, az egyesülés, az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is), és az európai szövetkezet, a szövetkezet, az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, az erdőbirtokossági társulat, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete, a vízitársulat, az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), a diákotthon, és az egyéni cég. 15

16 A törvény a bejegyzés jogát tekinti irányadó ismérvnek a külföldi személy meghatározásakor is, így külföldi személynek a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező társas céget, személyegyesülést vagy egyéb szervezetet tekinti. Ezek közül az adókötelezettség azokat a személyeket terheli, akik belföldi telephelyen végeznek vállalkozási tevékenységet (az ún. külföldi vállalkozók), valamint akik ingatlannal rendelkező társaságban fennálló részesedésük elidegenítése révén szereznek jövedelmet (az ún. ingatlannal rendelkező társaság tagja). A külföldi vállalkozókat és az ingatlannal rendelkező társaság tagjait a törvény külföldi illetőségű adózónak minősíti. A törvény kimondja, hogy bizonyos szervezetek nem alanyai a társasági adónak. Ezek közül a legfontosabbak: a Magyar Nemzeti Bank, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetek, a kizárólag a fogvatartottak foglalkoztatása céljából létesített közhasznú társaság, illetve a tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság, a Tartalék Gazdálkodási Közhasznú Társaság, illetve a tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság, illetve a tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság, a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a jogszabályban meghatározott közszolgálati médiaszolgáltatók, a felszámolás kezdő napjától a felszámolási eljárás alatt állók, a kényszertörlési eljárás kezdő napjától a kényszertörlési eljárás alatt állók, a pártok, az MTI Rt., a külön törvényben és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően működő, kizárólag készfizetőkezesség-vállalást folytató részvénytársaság, az a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az adóévben az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősül, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. 2. A társasági adókötelezettség A vállalkozási tevékenységet folytató adóalanyt a jövedelme után társasági adókötelezettség terheli. A Tao. törvény alkalmazásában vállalkozási tevékenységnek minősül a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenység. A társasági adó alkalmazásában sem a rendszeresség, sem az üzletszerűség nem feltétel az adókötelezettség meglétéhez, amennyiben egy tevékenység eredményt generál, az adókötelezettség fennáll. Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése a) A belföldi illetőségű adózó adókötelezettségének keletkezése és megszűnése A belföldi illetőségű adózó társasági adókötelezettsége a társasági szerződése közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdődik, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzése előtt megkezdheti; más esetben azon a napon, amelyen az alapítását szabályozó jogszabály szerint létrejön. Az adózó adókötelezettsége azon a napon szűnik meg, amelyen a megszűnését szabályozó jogszabály szerint megszűnik, vagy amely napot követő napon bármely egyéb okból kikerül a társasági adó hatálya alól. b) Külföldi vállalkozó adókötelezettségének keletkezése és megszűnése 16

17 A külföldi vállalkozó társasági adókötelezettsége a fióktelepének a cégnyilvántartásba történő bejegyzése napján kezdődik, és fióktelepének a cégnyilvántartásból való törlésének a napján szűnik meg. A külföldi vállalkozó adókötelezettsége megszűnik a fióktelepe ellen belföldön, vagy az ellene külföldön indított felszámolási eljárás kezdő napját megelőző napon. Amennyiben a külföldi vállalkozó cégnyilvántartásba be nem jegyzett telephelye útján végez belföldön vállalkozási tevékenységet, adókötelezettsége a telephely létrejöttét eredményező első jognyilatkozat megtételének napján keletkezik, és a külföldi vállalkozó megszűnésének, vagy a telephely megszűnését eredményező jognyilatkozat tételének napján szűnik meg. 3. A társasági adóalap megállapítása A Tao. törvény a számviteli elszámolásban kimutatott adózás előtti eredményből indul ki, de számos módosító tételt tartalmaz az adóalap kiszámításához. Ennek oka, hogy a kétféle nyilvántartás célja eltérő. A számviteli szabályok célja, hogy külső személyek a tulajdonosok, a hitelezők, stb. hű és valós képet kapjanak a vállalkozás tevékenységéről. Ezen nyilvántartások vezetésének alapvető szabályait előírja ugyan a Számviteli törvény, azonban több helyen a vállalkozó döntésére bízza egyes megoldások alkalmazását (például valamely tárgyi eszköz élettartamának meghatározása). Továbbá az óvatosság elvéből adódóan, amennyiben valamely eredményre befolyással bíró tényező megítélése kétséges, ott a vállalkozónak jellemzően a konzervatívabb megoldást kell alkalmaznia, azaz kisebb eredményt kell kimutatnia. Ezzel szemben a Tao. törvény fő célkitűzése, hogy a vállalkozási tevékenységet végzők a közkiadásokhoz való hozzájárulás alkotmányos előírására tekintettel a jövedelmük után adót fizessenek. Így itt a meghatározó cél a társasági adóalap védelme. Ennek megfelelően a módosító tételek célja, hogy a vállalkozás tevékenységéről egyébként hű és valós képet festő számviteli eredményből eljussanak az adóalaphoz oly módon, hogy az adóztatás szempontjából kívánatos célokat érvényesítsék, és az adóalapot védjék. A következő főbb csoportok határozhatók meg az adóalap korrekció indokaként: - az adólap védelmét szolgálja többek között a céltartalék-elszámolás, az értékcsökkenési leírás, az értékvesztés szabályai, a nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek elszámolásának korlátai, a reprezentáció szabályai. - adómentességnek, illetve adóalap-kedvezményeknek minősíthetők például a kutatásfejlesztés, az adományok, a szakképzés, a foglalkoztatás-ösztönzés módosító tételei. - szankció jellegűek a bírságok, büntetések elszámolásának tilalmára vonatkozó rendelkezések. - a kétszeres adózás megakadályozásának körébe tartozik az osztalék, a tárgyi eszköz értékesítés, az adóhiány, a visszatérített adó pénzügyi elszámolásának szabályozása, illetőleg az átvállalt kötelezettség vagy tartozás szabályai. Fentiek alapján a társasági adó alapja belföldi illetőségű adózó és külföldi vállalkozó esetében az adózás előtti eredmény, módosítva a törvényben meghatározott korrekciós tételekkel. A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó az adózás előtti eredményt az éves beszámoló alapján állapítja meg. Az adóalap megállapításakor csökkentő jogcímek közül a legjelentősebbek a következőek: Az adózás előtti eredményt csökkenti: a) a korábbi adóévek elhatárolt veszteségéből az adózó döntése szerinti összeg, bizonyos korlátok között, 17

18 b) a kettős könyvvitelt vezető adózónál a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék felhasználása következtében az adóévben bevételként elszámolt összeg, c) egyes törvényekben meghatározott kötelezettségek fedezetére az adóévben képzett céltartalék, d) a terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összege, e) értékcsökkenési leírásként a Tao. törvény mellékletében az adóévre megállapított összeg, (A tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzési értéke általában nem számolható el azonnal; a beszerzési érték a költségek között a használati idő alatt folyamatosan jelenik meg; az értékcsökkenési leírás az adó szempontjából részben független a számviteli rendelkezésektől, arra a Tao. törvény mellékletében meghatározott kulcsokat kell alkalmazni.) f) az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50%-a és legfeljebb adóévenként 500 millió forint (fejlesztési tartalék), g) a kapott (járó) osztalék és részesedés címén az adóévben elszámolt bevétel, kivéve az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevételt (adóköteles bevételt), h) a tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál) a kivezetett (részben kivezetett) részesedésnek ideértve az előtársasággal szemben a vagyoni hozzájárulás alapján kimutatott követelést is, de ide nem értve az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedést az értékét meghaladóan a kivezetés miatt az adóévben elszámolt bevétel, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása vagy kedvezményezett átalakulás következtében szűnt meg, illetve csökkent, i) a megszerzett társaság tagjánál (részvényesénél) a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség, ha az adózó igénybe kívánja venni e kedvezményt; e kedvezmény alkalmazása esetén az adózó a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett valamennyi részesedést elkülönítetten tartja nyilván, j) az iskolai rendszerű szakképzésben közreműködő adózónál tanulónként minden megkezdett hónap után havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 24 százaléka, ha az adózó a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzését jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján végzi, illetve 12 százaléka, ha az iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi, k) a sikeres szakmai vizsgát tett szakképző iskolai tanuló után, folyamatos továbbfoglalkoztatása esetén, valamint a korábban munkanélküli személy, továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személy, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy után a foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék a járulék költségkénti elszámolásán túl azzal, hogy az adózó akkor járhat el e rendelkezés szerint, ha a korábban munkanélküli magánszemély alkalmazása óta, illetőleg azt megelőző hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott más munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli magánszemély az alkalmazását megelőző hat hónapon belül nála nem állt munkaviszonyban, l) a bírságnak, továbbá az adózás rendjéről és a társadalombiztosításról szóló törvényekben előírt jogkövetkezménynek az elengedése miatt az adóévben bevételként elszámolt, az előző adóévekben az adózás előtti eredményt növelő tételként figyelembe vett összeg, 18

19 m) a kapott jogdíj alapján az adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt bevétel 50%-a; az adózó ezt a lehetőséget választása szerint alkalmazza, az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg nem haladhatja meg az adózás előtti nyereség 50%-át n) a saját tevékenységi körben végzett alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés adóévben felmerült közvetlen költsége, csökkentve az e tevékenységhez kapott támogatás, juttatás bevételként elszámolt összegével, bizonyos feltételek mellett, o) az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi bevételként, vagy aktivált saját teljesítmény növeléseként vagy adóévi költség ráfordítás csökkenéseként elszámolt összeg, p) a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés, valamint a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész, bizonyos törvényi kivételekkel, q) a forintról devizára, devizáról forintra, vagy devizáról más devizára való áttérés következtében az eredménytartalék csökkentéseként elszámolt átszámítási különbözetek összege az áttérést követő adóévben, r) a tulajdoni részesedésre visszaírt értékvesztés, ha azt az adózó korábban adózás előtti eredményt növelő tételként vette számításba, amelyet az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazol, s) a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény értékét növelő felújítás költsége a tárgyi eszközt nyilvántartó adózónál, t) legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén személyenként, havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér, de legfeljebb az érvényes minimálbér, feltéve, hogy az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt, u) az adóév első napján mikrovállalkozásnak minősülő adózónál döntése szerint a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma előző adóévhez, az adózó átalakulása esetén a jogelőd utolsó adóévéhez, előző adóév hiányában nullához viszonyított növekményének és az adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összegének szorzata, feltéve, hogy az adózó foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma a megelőző adóévben legfeljebb 5 fő és az adózónak az adóév utolsó napján nincs az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, v) az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál ha igénybe kívánja venni a kedvezményt a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakítás értéke, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke. Az adóalap megállapításakor növelő jogcímek Az adózás előtti eredményt növeli: a) a kettős könyvvitelt vezető adózónál a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék (a céltartalék képzésekor), céltartalékot növelő összeg (kivéve a Diákhitel Központ Részvénytársaság által kormányrendeletben előírt feltételeknek megfelelően képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg) következtében az adóévben elszámolt ráfordítás, b) az adóévben terv szerinti értékcsökkenési leírásként és terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összeg, 19

20 c) az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, d) a jogerős határozatban megállapított bírság, továbbá az adózás rendjéről, továbbá a társadalombiztosításról szóló törvények szerinti jogkövetkezményekből adódó kötelezettség ráfordításként elszámolt összege, kivéve, ha önellenőrzéshez kapcsolódik, e) az adóévben követelésre (kivéve hitelintézetnél a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó és befektetési vállalkozásnál a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelést) elszámolt értékvesztés összege, f) a behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés, g) kötelezettség (kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettséget) az adóévben ráfordításként, vagy eszköz bekerülési értéke részeként elszámolt kamatának a saját tőke (a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék és a lekötött tartalék) háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos része (alultőkésítés), h) ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedésre az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, valamint e részesedés bármely jogcímen történő kivezetése következtében elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó része, i) az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi költségként, ráfordításként, vagy aktivált saját teljesítményként elszámolt összeg, j) az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből a kedvezményezett átalakulás alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre korábban az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett) összeg, k) az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett) összeg, l) azon beruházás, szellemi termék bekerülési értékéből az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg (egyéni cég jogutódjánál ideértve az egyéni vállalkozóként igénybe vett kisvállalkozói kedvezményt is) kétszerese, amely a törvényi feltételeket teljesíti, m) az átlagos állományi létszám előző adóévhez viszonyított csökkenése és a megelőző adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összege szorzatának 20 százalékkal növelt összege, a törvényi feltételek fennállása esetén. A külföldi vállalkozó adóalapja A külföldi vállalkozó a társasági adó alapját valamennyi belföldi telephelyére (kivéve a fióktelepet) együttesen, míg belföldi fióktelepére fióktelepenként külön-külön állapítja meg. Az árbevétel, a bevétel, a költség és a ráfordítás elszámolásánál úgy kell eljárni, mintha a telephely a külföldi vállalkozótól független vállalkozás lenne. Az ingatlannal rendelkező társaság tagjának adóalapja A Tao. törvény külön rendelkezéseket tartalmaz azokra a külföldiekre, akik közvetlenül vagy közvetve magyarországi ingatlannal rendelkező társaságban tartanak részesedést. A rendelkezések célja azoknak az esetleges visszaéléseknek a kiküszöbölése, hogy magyar magánszemélyek külföldi társaságok beiktatásával kívánjanak belföldi ingatlant megszerezni és értékesíteni, és a magyar adókötelezettséget ilyen formában elkerülni. Az ingatlannal 20

Minden jog fenntartva 2013. I. fejezet Számviteli jog

Minden jog fenntartva 2013. I. fejezet Számviteli jog I. fejezet Számviteli jog Alapvető fogalmak, kérdések - a számvitel fogalma, funkciója - a számviteli alapelvek - a Számviteli törvény szerkezete - az éves beszámoló - a mérleg - az eredménykimutatás -

Részletesebben

Adózási alapismeretek 4. konzultáció. Társasági adó

Adózási alapismeretek 4. konzultáció. Társasági adó Adózási alapismeretek 4. konzultáció Társasági adó A törvény 1996. évi LXXXI. törvény a társasági és osztalékadóról Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvező

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:

Részletesebben

Éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással) " A " változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m.

Éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással)  A  változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m. 6.) Határozza meg az eredménykimutatás célját! Ismertesse az eredmény- megállapítás módjait, az A változat szerint (összköltség és forgalmi költség eljárás)! Részletezze az egyes eredmény kategóriák tartalmát!

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A

Részletesebben

Eredmény és eredménykimutatás

Eredmény és eredménykimutatás Eredmény és eredménykimutatás Eredmény Eredmény Az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. Nyereség Veszteség 0 A hozam - bevétel A létrehozott teljesítmények várható ellenértéke Az értékesített,

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Törvényszék: Bejegyző határozat száma: Nyilvántartási szám: 18191705-1-42 01 Fővárosi Törvényszék PK 60540 /2006/ 01/ / Barankovics István Alapítvány 1078 Budapest, István utca 44 2012 Fordulónap:

Részletesebben

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ 1. oldal Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ I. Általános rész 1./ Általános háttérinformációk Bakony és Balaton Keleti

Részletesebben

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére 1. Az egyszerűsített éves beszámoló készítése lehetőségének meghatározása: A vállalkozás 2006. október 1-jével kezdte meg előtársaságként működését, a társaságot a cégbíróság október 31.-vel jegyezte be,

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Kiegészítő melléklet 1. Általános összefoglalás A kiegészítő melléklet a BJB-Sysem Kereskedelmi és Szolgáltató KFT 2013. január 1-től 2013. december 31-ig terjedő időszak üzleti tevékenységéről készült.

Részletesebben

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS a 2014. évi társasági adóról, a hitelintézeti járadékról, az energiaellátók jöv.adójáról, a hitelintézetek különadójáról, az inno. járulékról, ill. a szakképzési hozzájárulásról

Részletesebben

Kiegészítő Melléklet a Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2012. évi Egyszerűsített éves beszámolójához ÁLTALÁNOS RÉSZ Vállalkozás elnevezése: Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt

Részletesebben

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! .

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! . Eredménykimutatás A FORRÁS Zrt. (továbbiakban: Társaság) 2009. december 31-i főkönyvi kivonatának forgalmi adatai (forintban). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül

Részletesebben

www.szamviteltanar.hu

www.szamviteltanar.hu ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG A változat Eszközök (aktívák) 200X. december 31. adatok E Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 1 A. Befektetett eszközök 2 I. IMMATERIÁLIS

Részletesebben

Éves beszámoló. 2012. üzleti évről. 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel. 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma

Éves beszámoló. 2012. üzleti évről. 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel. 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma a vállalkozás megnevezése Érd és Térsége Csatorna-szolgáltató Kft a vállalkozás címe, telefonszáma 2030 Érd,

Részletesebben

Számviteli szabályozás

Számviteli szabályozás Dr. Pál Tibor 2012.09.10. Számviteli szabályozás 2. ELŐADÁS SZÁMVITELI ALAPELVEK SZÁMVITELI POLITIKA Számviteli alapelvek Az alapelvek szükségessége A megbízható és valós összkép igénye Számviteli Számvitel

Részletesebben

Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest

Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest Mérlegzárás éve 2005 o 1 - o 9-6 9 4 4 4 2 Cégjegyzék szám Mérlegzárás dátuma

Részletesebben

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük.

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. ESZKÖZÖK (aktívák) Előző év Tárgyév A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 79 260 72 655 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 10

Részletesebben

MAKÓ TÉRSÉGI VÍZIKÖZMŰ KFT 0 6 0 9 0 0 3 0 5 5. 8/a hsz. em. ajtó 1 1 0 9 2 6 9 8 2 0 6. Medgyesi Pál. ország település. utca

MAKÓ TÉRSÉGI VÍZIKÖZMŰ KFT 0 6 0 9 0 0 3 0 5 5. 8/a hsz. em. ajtó 1 1 0 9 2 6 9 8 2 0 6. Medgyesi Pál. ország település. utca KIM KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 12EB-01 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet ELEKTRONIKUS ŰRLAP a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 1 8 0 3 2 1 0 7 6 9 1 0 1 3 1 0 2 - - Statisztikai számjel Dr Szakály Ügyvédi Iroda a vállalkozás megnevezése 7630 Pécs, Zsolnay Vilmos út 45. a vállalkozás címe, telefonszáma Egyszerűsített éves beszámoló

Részletesebben

1116 Budapest, Kalotaszeg utca 31. Éves beszámoló. Az adatok könyvvizsgálattal alátámasztva

1116 Budapest, Kalotaszeg utca 31. Éves beszámoló. Az adatok könyvvizsgálattal alátámasztva Csepeli Hőszolgáltató Kft Éves beszámoló 2013 Az adatok könyvvizsgálattal alátámasztva "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) módosí- év tásai 1 A. Befektetett eszközök 268 396 255 285 2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 1

Részletesebben

KIEGÉSZÍT MELLÉKLET. Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 2014.01.01-2014.12.31. egyszer sített éves beszámolójához. 2015. május 18.

KIEGÉSZÍT MELLÉKLET. Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 2014.01.01-2014.12.31. egyszer sített éves beszámolójához. 2015. május 18. KIEGÉSZÍT MELLÉKLET a Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 214.1.1-214.12.31 egyszer sített éves beszámolójához 215. május 18. a vállalkozás vezet je (képvisel je) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég

Részletesebben

Bookline.hu Internetes Kereskedelmi 1Rt2 9 2 1 3 6 O 7 4 1 4 1 1 4 O 1 Statisztikai számjel

Bookline.hu Internetes Kereskedelmi 1Rt2 9 2 1 3 6 O 7 4 1 4 1 1 4 O 1 Statisztikai számjel Ügyfél neve Mérlegkészítés helye Bookline.hu Internetes Kereskedelmi 1Rt2 9 2 1 3 6 O 7 4 1 4 1 1 4 O 1 Statisztikai számjel Budapest Mérlegzárás éve 25 O 1-1 O - O 4 4 8 4 1 Cégjegyzék szám Mérlegzárás

Részletesebben

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 2015. 07. 02. ELEKTRONIKUS BESZÁMOLÓ PORTÁL NYOMTATÓBARÁT VERZIÓ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 15EB 02 15EB 15EB/A 15EB/M/A1 15EB/M/A2 15EB/E

Részletesebben

A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2011/2012

A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2011/2012 A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2011/2012 Hatálya Vállalkozási tevékenységet folytató Magyarországi illetőségű vállalkozások: Kft, Nyrt, Zrt, Bt, KKt, szövetkezetek, Egyesületek, Alapítványok,

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

Éves beszámoló 2013. december 31.

Éves beszámoló 2013. december 31. 2465481-1412-113-3 Statisztikai számjel 3-9- 126499 Cégjegyzék száma Adorján-Tex Kft. 63 Kalocsa Szent István király út 26. Éves beszámoló Keltezés: 214. április 25. 2465481-1412-113-3 1/6. oldal "A" MÉRLEG

Részletesebben

XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1 2 0 5 2 5 8 5-6 8 1 0-1 1 4-0 1 Statisztikai szám 0 1-1 0-0 4 2 8 5 0 cégjegyzékszám XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Mérleg : - Eszközök - Források Eredmény-kimutatás

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2015. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Egy vállalkozásnál az önellenőrzés keretében hibát tártak fel 2008. március 12-én (a 2007. évi mérlegkészítés napját megelőzően).

Részletesebben

Statisztikai számjel: 23024216-6420-114-01 Cégjegyzék szám: 01-10-046833. BVK Holding Zrt. MÉRLEG Eszközök (aktívák)

Statisztikai számjel: 23024216-6420-114-01 Cégjegyzék szám: 01-10-046833. BVK Holding Zrt. MÉRLEG Eszközök (aktívák) MÉRLEG Eszközök (aktívák) 01. A. Befektetett eszközök (02.+10.+18. sorok) 55 999 937-103 742 764 02. I. IMMATERIÁLIS JAVAK (03. - 09. sorok) 2 029-3 942 03. Alapítás- átszervezés aktivált értéke - - 04.

Részletesebben

Számvitel alapjai. Eredménymegállípítás, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái

Számvitel alapjai. Eredménymegállípítás, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái Számvitel alapjai Eredménymegállípítás, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái Eredmény a mérlegben (nyereség esetén) Mérleg Saját tőke Kötelezettségek Mérleg szerinti eredmény Nyereségadó Osztalék,

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA (összköltség eljárással) adatok E Ft-ban

Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA (összköltség eljárással) adatok E Ft-ban 2 4 7 3 4 1 9 0 4 7 5 9 1 1 3 1 0 Statisztikai számjel 1 0-0 9-0 3 4 2 7 4 3 1 Cégjegyzék száma Az üzleti év mérlegfordulónapja: 2013. 12. 31. (év, hó, nap ) Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA

Részletesebben

Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet

Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet Csákvár Jövőjéért Közalapítvány 8083 Csákvár, Széchenyi u. 8. Adószám: 18490073-1-07 Pk.62.843/1999/2 2011 Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet Csákvár, 2012. május 02. Készítette: Kántorné Szarka

Részletesebben

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014 II. félév 1. feladat (lekötött tartalék meghatározása, osztalékkal kapcsolatos számítások, saját tőke mérlegrészlet

Részletesebben

Éves beszámoló 0 1-1 0-0 4 1 7 6 8. Statisztikai számjel. Cégjegyzék száma. Palota Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság. 2014. december 31.

Éves beszámoló 0 1-1 0-0 4 1 7 6 8. Statisztikai számjel. Cégjegyzék száma. Palota Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság. 2014. december 31. 1 0 7 0 6 9 9 6 6 8 3 2 1 1 4 0 1 Statisztikai számjel 0 1-1 0-0 4 1 7 6 8 Cégjegyzék száma Palota Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság a vállalkozás megnevezése 1156 Budapest, Száraznád u. 4-6.,

Részletesebben

Keltezés: Budapest, 2015.március 25.

Keltezés: Budapest, 2015.március 25. 0 1 0 9 7 0 6 0 8 6 1 1 "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) 01. A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK (2.+10.+18.) 193 172 0 0 88 386 281 558 02. I. IMMATERIÁLIS JAVAK (3.... 9.) 0 0 0 2 828 2 828 03. Alapítás-átszervezés

Részletesebben

MÉRLEG "A" változat - Eszközök (aktívák)

MÉRLEG A változat - Eszközök (aktívák) 6720 Szeged, Tisza L. krt. 24. 11090081-9329-113-06 MÉRLEG "A" változat - Eszközök (aktívák) 1 A A. Befektetett eszközök 2 151 127 0 2 605 249 2 I I. Immateriális javak 7 061 6 196 3 Alapítás-átszervezés

Részletesebben

Mecsekerdő Zrt 0 2 1 0 0 6 0 0 9 3. ország. 24 hsz. em. ajtó 5. Adóazonosító jele: Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat

Mecsekerdő Zrt 0 2 1 0 0 6 0 0 9 3. ország. 24 hsz. em. ajtó 5. Adóazonosító jele: Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat KIM KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 14EB-01 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet Kizárólag elektronikus úton nyújtható be. ELEKTRONIKUS ŰRLAP a számviteli törvény szerinti beszámoló

Részletesebben

Kiegészítő melléklet az Egyszerűsített éves beszámolóhoz 2010.01.01.-2010.12.31.

Kiegészítő melléklet az Egyszerűsített éves beszámolóhoz 2010.01.01.-2010.12.31. Adószám: 18617450-1-11 Bírósági bejegyzés száma: PK.65050/2008 Ister-Granum Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás 2500 Esztergom, Széchenyi tér 1. Kiegészítő melléklet az

Részletesebben

ÜZLETI TERV 2014. ÉVRE

ÜZLETI TERV 2014. ÉVRE ESZKÖZÖK (aktívák) ÜZLETI TERV 2014. ÉVRE Tervadat 2014.év 01. A. Befektetett eszközök (02.+10.+17.) 739 644 712 382 703 558 02. I. Immateriális javak (03.-09.) 15 846 12 883 23 858 03. Alapítás-átszervezés

Részletesebben

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek Egyszerűsített éves beszámolója Kelt: Budapest 2012.április 21. egyéb szervezet vezetője Statisztikai

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Eredmény kimutatás 48. lecke Eredmény kimutatás Fogalma: a

Részletesebben

Összköltség eljárással készített eredménykimutatás "A" változat

Összköltség eljárással készített eredménykimutatás A változat 31 Összköltség eljárással készített eredménykimutatás "A" változat 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 31 863-1 189 02. Exportértékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01.+ 02.)

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 1 3 6 2 0 2 7 5 6 0 2 4 1 1 3 0 1 0 1-0 9-8 6 4 6 9 7 a vállalkozás megnevezése 1196 BUDAPEST KISFALUDY UTCA 181. a vállalkozás címe, telefonszáma 2005.12.09.-2005.12.31. Egyszerűsített éves beszámoló

Részletesebben

Elvárt adó - nyilatkozat

Elvárt adó - nyilatkozat Elvárt adó - nyilatkozat Megnevezés Az adóévben Az adóévet megelőző adóévben 2. adóévben Igen Nem Igen Nem Igen Nem Az adózás előtti eredmény nagyobb-e, mint a korrigált bevétel 2%-a? Igen esetén a további

Részletesebben

2014. évi. Éves beszámoló. Beszámolási időszak: 2014.01.01-2014.12.31.

2014. évi. Éves beszámoló. Beszámolási időszak: 2014.01.01-2014.12.31. 0 1-1 0-0 4 4 1 7 6 a vállalkozás megnevezése 1027 Budapest, Kapás u. 6-12. 452-5780 a vállalkozás címe, telefonszáma 2014. évi Beszámolási időszak: 2014.01.01-2014.12.31. 0 1-1 0-0 4 4 1 7 6 2 1 "A" EREDMÉNYKIMUTATÁSA

Részletesebben

Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz

Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz hírkomp.hu Kft. Adószám: 24102670-2-43 Cégjegyzékszám: 01-09-990571 Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz A hírkomp.hu Kft. alaptevékenysége folyóirat, időszaki kiadvány kiadása. A cég belföldi

Részletesebben

Nextent Informatika Zrt.

Nextent Informatika Zrt. 1 3 5 2 2 2 2 5 6 2 2 1 1 4 1 1-1 - 4 5 2 6 a vállalkozás megnevezése 1112 Budapest, Facsemete u. 1/5 a vállalkozás címe 27. évi ÉVES BESZÁMOLÓ Budapest, 28. május 6. 1 3 5 2 2 2 2 5 6 2 2 1 1 4 1 1-1

Részletesebben

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29.

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29. DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 2013 EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Dél-balatoni Idegenforgalmi

Részletesebben

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 52. -a alapján a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság az alábbiakban teszi közzé

Részletesebben

2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE SVÁBHEGYI ORSZÁGOS ALLERGOLÓGIAI, IMMUNOLÓGIAI ÉS PULMONOLÓGIAI NONPROFIT KÖZHASZNÚ KFT 1037 BUDAPEST, BOKOR U. 17-21. 2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Budapest, 2015-05-27

Részletesebben

Független könyvvizsgálói jelentés a

Független könyvvizsgálói jelentés a Független könyvvizsgálói jelentés a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 2007. évi beszámolójának felülvizsgálatáról Budapest, 2008. április 1 Megállapítások A Magyar Elektrotechnikai Egyesület 2007. XII.31-i

Részletesebben

Napsugár Otthon Lakóiért Alapítvány. Kiegészítő melléklet. A Számviteli törvény szerint egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolójához. 2013.

Napsugár Otthon Lakóiért Alapítvány. Kiegészítő melléklet. A Számviteli törvény szerint egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. Bírósági bejegyzés: PK.60.144/2003/4. Napsugár Otthon Lakóiért Alapítvány Kiegészítő melléklet A Számviteli törvény szerint egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolójához 2013. év Kistelek, 2014.március

Részletesebben

Egyszerűsített beszámoló

Egyszerűsített beszámoló Statisztikai számjel: 2 1 1 9 4 9 7 3 9 3 1 1 3 2 Cégjegyzék száma: 2-9 - 6 9 7 9 1 1 A vállakozás megnevezése: ZALAI NYÁRI SZINHÁZAK NONPROFIT KFT A vállakozás címe, telefonszáma: 89 Zalaegerszeg Madách

Részletesebben

Társasági adó. Gyakorlat

Társasági adó. Gyakorlat Társasági adó Gyakorlat A társasági adó A társas vállalkozások (részvénytársaságok, kft-k, bt-k) eredményét terhelő központi költségvetést illető adónem. Közvetlen (direkt), jövedelemadó Magyarországon

Részletesebben

NAVIGATOR INFORMATIKA ZRT. a vállalkozás megnevezése. 1095 Budapest, Máriássy u. 5-7. a vállalkozás címe. 2010. december 31.

NAVIGATOR INFORMATIKA ZRT. a vállalkozás megnevezése. 1095 Budapest, Máriássy u. 5-7. a vállalkozás címe. 2010. december 31. 1 2 6 8 2 5 1 5 6 2 0 9 1 1 4 0 1 0 1-1 0-0 4 4 6 2 1 Cégjegyzék a a vállalkozás megnevezése 1095 Budapest, Máriássy u. 5-7. a vállalkozás címe 2010. december 31. Éves beoló P.H. 0.1 " A " MÉRLEG Eszközök

Részletesebben

Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz

Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÁS A kiegészítő melléklet az Óbudai Sport és Szabadidő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG 2014.12.31.

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG 2014.12.31. MÉRLEG ESZKÖZÖK (aktívák) adatok millió forintban 2013 2014 1. Pénzeszközök 39,870 459,330 2. Állampapírok 153,646 70,686 a) forgatási célú 92,910 16,462 b) befektetési célú 60,736 54,224 2/A. Állampapírok

Részletesebben

Beszámoló, beszámolás

Beszámoló, beszámolás Beszámoló, beszámolás Cél: piaci szereplők tájékoztatása a gazdálkodásról, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetről Eszköz: adatok, információk rendszeres nyilvánosságra hozatala Forma: beszámoló Beszámoló

Részletesebben

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma Cash flow-kimutatás Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell legalább a számviteli törvény által előírt, a 7. számú melléklet szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is. Az egyszerűsített

Részletesebben

Éves beszámoló 0 1-1 0-0 4 2 8 4 2. Pannon-Váltó Vagyonkezelõ és Kereskedelmi Részvénytársaság

Éves beszámoló 0 1-1 0-0 4 2 8 4 2. Pannon-Váltó Vagyonkezelõ és Kereskedelmi Részvénytársaság 1 1 1 3 7 6 6 5 7 1 2 1 1 4 1 1-1 - 4 2 8 4 2 a vállalkozás megnevezése 139 Budapest Kossuth Lajos üdülõpart 12. I/B. a vállalkozás címe, telefonszáma 22. december 31. Éves beszámoló Keltezés: Budapest,

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló. Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft. 2045 Törökbálint, Ady Endre utca 5.

Egyszerűsített éves beszámoló. Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft. 2045 Törökbálint, Ady Endre utca 5. Statisztikai számjel: 10802827-6920-113-13 Cégjegyzék száma: 13-09-094656 Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft 2045 Törökbálint, Ady Endre utca 5. 2014. december 31. Törökbálint, 2015. január 30. 1 Reáltax

Részletesebben

Konszolidált pénzügyi beszámoló

Konszolidált pénzügyi beszámoló Konszolidált pénzügyi beszámoló (MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK ALAPJÁN) 1997. december 31. Üzleti jelentés a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. 1997. évi magyar számviteli szabályok szerint készített konszolidált

Részletesebben

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési

Részletesebben

A tétel megnevezése 2007.12.31 2008.12.31. a b d d

A tétel megnevezése 2007.12.31 2008.12.31. a b d d 1.2.4.6.4.7.8.0./5.1.9.0./1.1.4/0.1. Statisztikai jel 01-10-044336 Cégjegyzék 0.1 BMSK Beruházási, Mőszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. MÉRLEG - 2008.01.01.- 2008.12.31. MÉRLEG

Részletesebben

Hitelesítő záradék (igen/nem) *

Hitelesítő záradék (igen/nem) * Ügyfél neve Mudi Fajtamentő Egyesület 1 8 7 2 6 9 0 3 9 4 9 9 5 2 9 1 3 Ügyfél címe 2377 Örkény, Vörösmarty u. 66 Mérlegkészítés helye Örkény adószám P K 6 0 4 0 0-2 0 0 9 18726903-9499-529-13 Cégjegyzék

Részletesebben

Éves beszámoló. a 2013. üzleti évről

Éves beszámoló. a 2013. üzleti évről 2 1 9 2 5 2 2 1 7 2 1 9 5 7 2 0 1 0 1-0 9-8 9 0 7 1 0 Cégjegyzék száma Statisztikai számjel a vállalkozás megnevezése KTI KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT. a vállalkozás címe, telefonszáma 1119

Részletesebben

BUK 15EB-02 ELEKTRONIKUS ŰRLAP

BUK 15EB-02 ELEKTRONIKUS ŰRLAP BUK 15EB-02 ELEKTRONIKUS ŰRLAP BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA 1998. évi XI. törvény 68. (8)-(10) Kizárólag elektronikus úton nyújtható be. a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének

Részletesebben

"A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) 2008. december 31. adatok E Ft-ban El z Sorszám módosí-

A MÉRLEG Eszközök (aktívák) 2008. december 31. adatok E Ft-ban El z Sorszám módosí- 03-09-102802 11 "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) módosí- tásai 1 A. Befektetett eszközök 662702 0 702547 2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 60 0 94 3 Alapítás-átszervezés aktivált értéke 4 Kísérleti fejlesztés aktivált

Részletesebben

NYILATKOZAT A Növekedési Hitelprogram I. Pillérjére vonatkozóan

NYILATKOZAT A Növekedési Hitelprogram I. Pillérjére vonatkozóan NYILATKOZAT A Növekedési Hitelprogram I. Pillérjére vonatkozóan A(z).. (székhely: cégjegyzékszám:.., céget nyilvántartó bíróság a., mint Cégbíróság, adószám:.., statisztikai számjel:.., a továbbiakban:

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 13620275-4941-113-01 Statisztikai számjel 01-09-864697 Cégjegyzék száma Drayman Team Kft. 1196 Budapest, Kisfaludy utca 181. Egyszerűsített éves beszámoló 2008. december 31. A közzétett adatokat könyvvizsgáló

Részletesebben

2013. Szobért-Szobiakért Közalapítvány. Egyszerűsített éves beszámoló. Nyilvántartási szám: 1380. 2628 Szob, Szent Imre u. 12.

2013. Szobért-Szobiakért Közalapítvány. Egyszerűsített éves beszámoló. Nyilvántartási szám: 1380. 2628 Szob, Szent Imre u. 12. Szobért-Szobiakért Közalapítvány 2628 Szob, Szent Imre u. 12. Nyilvántartási szám: 138 Egyszerűsített éves beszámoló 213. Tartalom: - közhasznúsági jelentés - mérleg - eredménykimutatás - könyvvizsgálói

Részletesebben

Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 11/2003. /XII.31/ r e n d e l e t e. az iparűzési adóról

Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 11/2003. /XII.31/ r e n d e l e t e. az iparűzési adóról Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 11/2003. /XII.31/ r e n d e l e t e az iparűzési adóról Hegyesd Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban Ht.) 1. - ának

Részletesebben

Sasadi és Farkasréti Öregdiákok Egyesülete

Sasadi és Farkasréti Öregdiákok Egyesülete 1. Általános kiegészítések 1.1.A gazdálkodó bemutatása 1.1.1. A gazdálkodó főbb adatai - Székhely: - Internetes honlap címe: (ha a beszámolót a honlapon is közzéteszi) - Működési forma: Társasdalmi Rgyesület

Részletesebben

1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei:

1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei: 1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei: A/ bármely cég választhatja, ha két egymást követő üzleti évben, a fordulónapi adatok alapján három mutatóérték közül bármely kettő

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. 2015.06.30-i tevékenységet záró egyszerűsített éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. 2015.06.30-i tevékenységet záró egyszerűsített éves beszámolójához KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. 2015.06.30-i tevékenységet záró egyszerűsített éves beszámolójához A Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. (továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

10. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez

10. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez 10. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez A független biztosításközvetítő éves felügyeleti jelentése Éves jelentés ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA Táblakód Megnevezés Adatszolgáltató Gyakoriság Beküldési határidő

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT.. ügyvezető Monor, 2014.02.28. 1/6 2013.ÉVI KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A cég neve: VIGADÓ KULTURLÁSI ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT

Részletesebben

IV. KEDVEZMÉNYEZETT ÁTALAKULÁS ADÓZÁSI SZABÁLYAI

IV. KEDVEZMÉNYEZETT ÁTALAKULÁS ADÓZÁSI SZABÁLYAI Pénzügyi és Könyvszakértő Kft Székhely: 1026 Budapest, Bimbó út 182. Telefon+Fax: 209-9373, Fax: 466-8409 Web: http://www.correct.hu/ e-mail: correct@correct.hu IV. KEDVEZMÉNYEZETT ÁTALAKULÁS ADÓZÁSI SZABÁLYAI

Részletesebben

KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET TÁMASZ IDŐSEK OTTHONA BALATONFŰZFŐ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 2012. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ

KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET TÁMASZ IDŐSEK OTTHONA BALATONFŰZFŐ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 2012. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET TÁMASZ IDŐSEK OTTHONA BALATONFŰZFŐ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 2012. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ Általános rész: A vállalkozás megnevezése: TÁMASZ Idősek Otthona

Részletesebben

RENDSZERVÍZ PLUSZ KFT 1031 BUDAPEST, VÁCI MIHÁLY TÉR 1. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2012. ÉVI BESZÁMOLÓHOZ

RENDSZERVÍZ PLUSZ KFT 1031 BUDAPEST, VÁCI MIHÁLY TÉR 1. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2012. ÉVI BESZÁMOLÓHOZ RENDSZERVÍZ PLUSZ KFT 1031 BUDAPEST, VÁCI MIHÁLY TÉR 1. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2012. ÉVI BESZÁMOLÓHOZ I. Általános rész 1. A társaság bemutatása A cég neve: (rövidített) RENDSZERVÍZ PLUSZ KFT A cég neve:

Részletesebben

Hungarian Interim Management Kft. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ. 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31.

Hungarian Interim Management Kft. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ. 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31. "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) Sor- A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) Tárgyév 01.

Részletesebben

KIEGÉSZITÖ MELLÉKLET A 2008. évi beszámolóhoz

KIEGÉSZITÖ MELLÉKLET A 2008. évi beszámolóhoz Biztonság 2014 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Cégjegyzék száma 8500 Pápa, Második utca 25. 1 9 0 9 5 1 0 0 3 5 KIEGÉSZITÖ MELLÉKLET A 2008. évi beszámolóhoz Általános összefoglalás A kiegészítı melléklet

Részletesebben

Sirius Állat és Természetvédelmi Alapítvány. 2012. évi KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. (2030 Érd, Júlia u. 49.)

Sirius Állat és Természetvédelmi Alapítvány. 2012. évi KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. (2030 Érd, Júlia u. 49.) Sirius Állat és Természetvédelmi Alapítvány 2012. évi KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE 1. A alapítvány rövid bemutatása: Tevékenység kezdete: 2005.02.17 Székhelye: 2030 Érd, Júlia u. 49. A beszámoló aláírására jogosult:

Részletesebben

Tárgy : Szentes Városellátó Nkft. 2015. I. negyedéves beszámolója Témafelelős: Varga Sándor Mell. : 2015 I. negyedéves mérleg Ikt. sz.

Tárgy : Szentes Városellátó Nkft. 2015. I. negyedéves beszámolója Témafelelős: Varga Sándor Mell. : 2015 I. negyedéves mérleg Ikt. sz. Szentes Városellátó Nonprofit Kft. 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Tárgy : Szentes Városellátó Nkft. 2015. I. negyedéves beszámolója Témafelelős: Varga Sándor Mell. : 2015 I. negyedéves mérleg Ikt. sz. :

Részletesebben

ADÓZÁS GYAKORLATOK. Tao

ADÓZÁS GYAKORLATOK. Tao ADÓZÁS GYAKORLATOK Tao Társasági adó A társasági adó A társas vállalkozások (részvénytársaságok, kft-k, bt-k) eredményét terhelő központi költségvetést illető adónem. Közvetlen (direkt), jövedelemadó Magyarországon

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló Balaton Park 2000. Non profit Kft. Székhely: 7400 Kaposvár, Győr u. 21. Telephely: 1147 Budapest, Telepes u. 106. Egyszerűsített éves beszámoló 2014 Cégjegyzék száma: Cg. 14 09 309324 Balaton Park 2000.

Részletesebben

Szegedi Vadaspark és Programszervező Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. évi Egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

Szegedi Vadaspark és Programszervező Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. évi Egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Szegedi Vadaspark és Programszervező Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. évi Egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE 1. Általános kiegészítések 1.1. A vállalkozás bemutatása 1.1.1. A gazdálkodó

Részletesebben

2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete

2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete Alapítvány a cukorbetegekért 8200. Veszprém Ádám Iván u. 1. 2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete Veszprém, 2013. április 26. Reichardt Béláné alapítvány képviselője I.

Részletesebben

Hajós Alfréd Általános Iskola Alapítvány Kiegészítő melléklet 2011.

Hajós Alfréd Általános Iskola Alapítvány Kiegészítő melléklet 2011. Adószám: 18715792-1-13 Bíróság: Budapest Környéki Törvényszék Bírósági végzés: 4.13.PK.60.034/2007/4 Statisztikai számjel: Fordulónap: december 31. Beszámolási időszak: január 01- december 31. Gödöllő,

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához A Kft. rövid bemutatása : KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához A társaságot, mint egyszemélyes Kft.-t Érd Város

Részletesebben

Számviteli alapfogalmak I.

Számviteli alapfogalmak I. Számviteli alapfogalmak I. 1. A számvitel fogalma: a gazdálkodás (a gazdasági tevékenység) rendszeres, szervezett, számokban kifejezett megfigyelése, mérése, feljegyzése. 2. A számvitel területei: a törvény

Részletesebben

a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához

a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához Győr, 2013. április 25. ph. vállalkozás vezetője Jelen kiegészítő melléklet tartalmazza mindazon

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló a vállalkozás megnevezése a vállalkozás címe, telefonszáma 2011 évi Egyszerűsített éves beszámoló Éves zárómérleg P.H. 1 1 Egyszerűsített éves beszámoló MÉRLEGE "A" változat ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) Időszak:

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához A Műegyetemi Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. (továbbiakban:

Részletesebben

Forrás. Bevezetés a számvitelbe. A számvitel vagyonfelfogása. A mérleg jellemzői. A mérleg főcsoportok. Éves beszámoló mérlege AXIÓMA!

Forrás. Bevezetés a számvitelbe. A számvitel vagyonfelfogása. A mérleg jellemzői. A mérleg főcsoportok. Éves beszámoló mérlege AXIÓMA! Bevezetés a számvitelbe A vállalkozás vagyona Kettős megközelítés: A számvitel vagyonfelfogása 1. Az újratermelési folyamat melyik szakaszában van? 2. Honnan származik ez a vagyon rész? Dr. Pál Tibor Rendeltetés

Részletesebben

Számviteli törvény módosítása

Számviteli törvény módosítása Dr. Gróf Gabriella Évközi módosítás: 2012. évi CXLVI. törvény 2012. évi CLXXVIII. törvény Szabályok hatályba lépése 2013. 01, 01., de a rendelkezések jelentős része 2012-re is alkalmazható Mikrogazdálkodói

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 23998814-2-15 SZ.SZ.B.M. CÉGBÍRÓSÁG 15-09-079577 RID FULL KORLÁTOLT FELELŐSÉGŰ TÁRSASÁG 4531 Nyírpazony, VASVÁRI PÁL út 16. 2013 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2013.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A könyvviteli rendszer működése 52. lecke A KÖNYVVEZETÉS (KÖNYVVITEL)

Részletesebben